MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ



Hasonló dokumentumok
EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés)

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI

IDŐSEK SZEREPE A CSALÁDBAN. Dr. Beneda Attila helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma

Társadalmi folyamatok Újpesten

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

Munkanélküliség Magyarországon

Veszprém Megyei TOP április 24.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e Kr.e Kr.e Kr.e.

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

IDŐSEK A CSALÁDBAN. Dr. Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest,

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Vukovich György: Népesedési helyzet

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele január és december között. Készítette. MultiRáció Kft.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Jövőnk a gyermek. Gyermekvállalás és család június 20. Hablicsekné dr. Richter Mária


TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI ELŐRESZÁMÍTÁSA 2021-IG

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Demográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

A Kormány családpolitikai elképzelései

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, szeptember 28.

Egy többrétegű probléma - a magyar vidék demográfiai kihívásai különböző forgatókönyvek tükrében

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám címszó alatti

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

Quittner Péter - Várhegyi Judit. Az infláció változó természete IV. Az infláció is velünk öregszik?

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

A termékenység és a párkapcsolatok nyitott kérdései

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet népességelőrejelzése (2041-ig) és várható hatásai

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület május 29.-én tartandó ülésére

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 9.

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv ( ) szeptember

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

A NÉPESSÉG SZERKEZETE ÉS JÖVŐJE

TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Népmozgalom, január december

Jegyzőkönyvi kivonat

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Nonprofit Monitor (2010) 4. szám, oldal ISSN

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

Modern Városok projekt

Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban május

The Urban Development Network

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ


A megyeszékhely fejlesztési elképzelései

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január

Javaslat. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

A gazdasági válság földrajza 2011/1

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Átírás:

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ E L Ő T E R J E S Z T É S I. 2-566/2009. Tárgy: Makó város népességének alakulása. Ea: Csomor Ágnes Melléklet: Intézkedési terv. Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete M a k ó Tisztelt Képviselő-testület! Makó Város Önkormányzatának hosszú távú fejlesztési stratégiájának részeként a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetel elkészíttettük Makó Népességének Előreszámításáról szóló tanulmányát, melynek célja, hogy feltérképezze azon beavatkozási pontokat, amelyek szükségesek a Magyarországra általában jellemző népességcsökkenés területi szintű megállításához. (A tanulmány megtekinthető a következő helyen: http://www.mako.hu/files/ideig/mako_nep.zip vagy a polgármesteri hivatal hatósági osztályán.) A tanulmány a 2010-2019. közötti időszakra az országos tendenciával összhangban az aktív korú népesség csökkenését, illetve az időskorú lakosság számának növekedését jelzi előre, ami alapvető hatást gyakorol a város demográfiai egyensúlyára, gazdasági és társadalompolitikai adottságaira. Makó város állandó népességének száma 2009. január 1-jei állapotnak megfelelően 25.004 fő. Hozzánk hasonló népességszámú települések állandó lakossága a következőképpen alakul: Település neve Állandó népesség száma. január 1. Állandó népesség száma. január 1. Állandó népesség száma 2009. január 1. Budapest I. kerület 26.299 27.206 26.425 Gyál 22.739 23.286 23.518 Komló 27.165 26.738 26.483 Makó 25.360 25.158 25.004 Nagykőrös 25.046 24.979 24.936 Siófok 24.461 24.567 24.794 Tata 24.005 23.945 23.922 (Állandó népesség: az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó) rendelkező személyek száma, függetlenül attól, hogy van-e más településen bejelentett tartózkodási helyük. Lakónépesség: az adott területen lakóhellyel rendelkező, de más településen tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma.) HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-810 FAX: +36-62-511802 E-MAIL: POLGARMESTER@MAKO.HU WWW.MAKO.HU

2 Az elmúlt időszak népesedési folyamatai Magyarországon az 1980-as ektől kezdve csökken a népesség, miközben a népesség életkori összetétele változik: nő az idősek és fogy a fiatalok száma. Ez a folyamat jellemző az a fejlett országok többségére, és hosszabb távon a népesség jelentős elöregedéséhez vezet. Makón is az országosan jellemző folyamatokhoz hasonlóan zajlik a népesség változása: a település lakossága fogy, a fiatalok és idősek részaránya kedvezőtlenül változik. Makó lakónépességének száma elején 27160 fő, 2009 elején 24403 fő volt. és 2009 között a létszám 2757 fővel csökkent. Az állandó népesség száma ugyanebben az időszakban 27932 főről 25004 főre csökkent, vagyis csaknem 3 ezer fős népességcsökkenés következett be. Az állandó népesség száma folyamatosan és szinte egyenletesen csökkent, es átlagban 163 fővel. A csökkenés csak és között torpant meg, ekkor alig változott a lakosságszám. Ezt követően azonban újra a korábbi ütemben folytatódott a csökkenés. Makó lakónépességének és állandó népességének alakulása -2009 29000 28000 27000 26000 fő 25000 24000 23000 2 Lakónépesség Állandó népesség A népesség számának változásával általában változik a népesség korszerkezete is. A népesség korszerkezetének vizsgálatakor három nagy korcsoportot különítünk el: a fiatalokat (0-17 esek), a gazdaságilag aktív korúakat (18-59 esek) és az időseket (60 esek és idősebbek). és 2009 között a három nagy korcsoport közül a 60 es és idősebbek létszáma alig változik: 6290 főről 5887 főre, 403 fővel csökken. A fiatalok és a középkorúak körében szintén csökkenés tapasztalható. A 0-17 esek -ben 6361-en voltak, -ban már csak 4516-an, a csökkenés 28%-os. A legnépesebb korcsoport, a 18-59 esek körében a legkisebb arányú a csökkenés: a kezdeti 15281 főről 526 fővel lettek kevesebben -ra. Tehát az idősek aránya növekedett, a fiatalok aránya csökkent Makó népességében. 2009 Makó állandó népességének változása korcsoportok szerint -2009 fő 18000 16000 14000 1 10000 8000 6000 4000 0 2009 0-17 esek 18-59 esek 60-x esek HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-810 FAX: +36-62-511802 E-MAIL: POLGARMESTER@MAKO.HU WWW.MAKO.HU

3 1990 között Magyarországon lényeges termékenységcsökkenés zajlott le, és ennek következtében jelenleg mind a gyermekvállalási hajlandóság, mind az élveszületések száma a legalacsonyabb a 20. században. A gyermekvállalási hajlandóság (termékenység) szintje -ben országosan már csak 1,31 volt, ami alatta van az európai átlagnak. -et követően azonban stagnálás, majd igen lassú emelkedés kezdődött. Makó ingadozásokkal ugyan, de követi az országos tendenciákat. Az országos népességelőreszámítás szerint a termékenység lassan emelkedik Magyarországon a következő időszakban. Ennek megfelelően Makón is a termékenység emelkedésétemelkedése feltételezhető. A korcsoportos születési arányszámok a 14 eseknél gyakorlatilag elhanyagolhatóak, és a 15-17 eseknél csak egy-egy születés emeli meg hirtelen. A 18-59 es korcsoportra -en még viszonylag magas, 18,1 ezrelékes születési arány volt jellemző, ez azonban szinte folyamatosan csökkent az -as 12,9 ezrelékig. Ekkortól emelkedő tendencia indult meg, elérve a 15,5 ezreléket -re, majd -ban nagy visszaesés következett be: ekkor már csak 13,8 ezrelék volt a korcsoportos születési arányszám. Erről az utolsó ről egyelőre nem tudjuk, hogy egy újabb trend kezdete, vagy egyszeri változás. Születési arányszámok Makón az egyes korcsoportokra - 20 18 16 14 ezrelék 12 10 8 6 4 2 0 14 esek 15-17 esek 18-59 esek A magyarországi halandóság alakulása az utóbbi 30 40 ben világviszonylatban is egyedülálló tendenciát mutatott. A 20. századi demográfiai átalakulás egyik alapvető jellemzőjét, az erőteljesen növekvő élettartamokat nálunk felváltotta ezek stagnálása, csökkenése. 1990- között a férfiak születéskor várható életeinek átlagos száma 64,8 volt, ami 8 10 vel kevesebb, mint a fejlett európai országokban. A nők is 6 8 vel hamarabb halnak meg, mint tőlünk nyugatra Európában. Az elmúlt 3 tizedben, miközben tovább csökkent a csecsemők és a gyermekek elhalálozási arányszáma, a középkorú férfiak halandósági gyakorisága háromszorosára növekedett. -tól kedvező változások indultak el. Csökkent a halálozások száma, nőtt az élettartam. Arra lehet számítani, hogy Magyarországon is bekövetkezik a halandósági váltás, és az élettartam újra tartós emelkedést mutat. -ben a férfiak születéskor várható élettartama már 69,2, a nőké pedig 77,3 volt. HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-810 FAX: +36-62-511802 E-MAIL: POLGARMESTER@MAKO.HU WWW.MAKO.HU

4 Makó állandó népességének halandósági viszonyai eltérnek az országos átlagtól. A középkorú férfiak javuló halálozási tendenciája nem érzékelhető a 18-59 esek korcsoportjában. Makó állandó lakosságának életkilátásai a nők esetében lényegesen, a férfiak esetében valamivel kevésbé kedvezőtlenek, mint az országos átlag. A születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon és Makón 1990- életkor 80 78 76 74 72 70 68 66 64 62 60 1990 férfiak (Makó) férfi (országos) trendvonal - nők (Makó) nők (Makó)) nő (országos) trendvonal - férfiak (Makó) Ha a halálozási arányszámokat vesszük figyelembe, azt látjuk, hogy a 60 es és idősebbek kivételel az arányok igen alacsonyak, és nem figyelhető meg semmilyen trend: stagnálás vagy ingadozás a jellemző. Ezzel ellentétben a legidősebb korcsoportban egyértelmű a teljes időszakon átívelő csökkenő trend, amelynek eredményeképpen az -es 65,8 ezrelékről -ra 51,6 ezrelékre csökkent a halálozási arányszám. A korábbiak ismeretében, vagyis hogy a nők születéskor várható élettartama nem emelkedett, csak a férfiaké, arra következtethetünk, hogy ez a csökkenést javarészt a férfiak körében történő halálozások csökkenésének illetve a későbbi életkorokban bekövetkező halálozásoknak a következményei. Halálozási arányszámok Makón, korcsoportonként, - 80 70 60 50 ezrelék 40 30 20 10 0 0-2 3-5 6-13 14 15-17 18-59 60-x Trend (60-x) HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-810 FAX: +36-62-511802 E-MAIL: POLGARMESTER@MAKO.HU WWW.MAKO.HU

5 Magyarországon az 1990-es ekben lényegesen lecsökkent a vándorlás intenzitása, esetenként ellenkezőjére változtak irányai. Jellemző tendencia a nagyvárosok korábbi jelentős vándorlási nyereségének megszűnése, esetenként vándorlási veszteséggé átalakulása. Az elvándorlók jelentős része a nagyvárosok környékére költözött, s ezzel gyors szuburbanizációs folyamat indult el. Makó állandó népességére az jellemző, hogy kevesebben telepednek le a városban, mint ahányan elköltöznek onnan. Az --as ek átlagos vándorlási vesztesége 67 fő ente. A természetes szaporodásra (a születések és a halálozások különbségére) országos viszonylatban a negatív előjel, a fogyás jellemző. Makó népessége is hasonló tendenciát követ, bár a fogyás mérséklődik: 1990-ben még 201 fő volt a természetes fogyás, -ra ez a szám lecsökkent 173 főre. A születések és a halálozások száma Makón 1990-600 500 400 fő 300 200 100 0 1990 születés halálozás A tényleges szaporodás, az egymást követő ekben a népesség változása, a természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg összege, 215 fő veszteséget jelentett 1990-ben. -ra valamelyest mérséklődött ez a szám, 178-ra. A jövőben várható népességszám Makó állandó népességének előreszámítása három-három különböző termékenységi, halandósági és vándorlási hipotézisre épül. Az egyes hipotézisek alapján eltérő népességfejlődési modelleket állít fel a tanulmány, amelyek alacsony, közepes illetve magas népességbecslést eredményeznek. Az alacsony változat inkább pesszimista, a közepes változat a leginkább reális, a magas változat pedig optimista a népességfejlődési folyamatok alakulását illetően. Általánosságban: az alacsony változat az irányítás részbeni hiányát, vagy befolyásolási képességeinek hiányát feltételezi. A közepes változat a jelenleginél hatékonyabb népesedési (család-, szociális, egészségügyi, foglalkoztatási, lakás-, stb.) politikát helyez kilátásba, ami viszonylag lassan hoz eredményeket. A magas változat nemcsak a feltételek javulását tekinti a megvalósulás alapjának, hanem magas szinten szervezett, szerves egészként fellépő, népesedéspolitikai programot kíván. Ezek alapján a népességváltozás három lehetséges változatát készítették el: feltételezésünk szerint a közepes változat megvalósulása a legvalószínűbb, az alacsony és a magas változat inkább a népesség lehetséges változásának határait jelöli ki. HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-810 FAX: +36-62-511802 E-MAIL: POLGARMESTER@MAKO.HU WWW.MAKO.HU

6 Makón az állandó népesség az alacsony és a közepes előreszámítási változat szerint csökkenni fog, míg a harmadik, a magas változat szerint a csökkenés igen kismértékű lesz, és a 2010-es ek végére igen lassú ütemben ugyan, de megindul a népesség növekedése. A 2019-es létszámot 23,1 és 24,7 ezer fő között becsülhetjük, 24 ezer fős középértékkel. A közepes változat szerint mintegy ezer fővel élnek majd kevesebben Makón 2019-ben, mint jelenleg. Az alacsony változat 1,9 ezer fő veszteséggel számol, míg a magas változat esetén átmeneti és kismértékű csökkenés után a népesség mindössze 300 fővel marad a jelenlegi szint alatt. A népességcsökkenés döntő forrása a halálozás, de jelentős mértékben hozzájárul a negatív vándorlási egyenleg is. A népesség korösszetétele is változik, noha csak kismértékű változásra lehet számítani. A 18 alatti fiatalok száma a legvalószínűbb feltételezés szerint alig változik, miközben a 18-59 eseké csökken, a 60 es és idősebbeké pedig növekszik. Ily módon lassú elöregedési folyamatra számíthatunk. 29000 28000 27000 26000 Az állandó népesség számának alakulása Makón -2019 fő 25000 24000 23000 2 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 alacsony közepes magas Tisztelt Képviselő-testület! A fenti előterjesztés és a mellékelt intézkedési terv megtárgyalása után az alábbi határozati javaslatot terjesztem elő. HATÁROZATI JAVASLAT Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó állandó népességének előreszámítása tárgyában készült tanulmányt megtárgyalta és az előterjesztés mellékletében szereplő intézkedési tervvel együtt elfogadja. Erről értesítést kap: - Makó város polgármestere - Makó város jegyzője - Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztály Makó, 2009. december 3. Dr. Buzás Péter polgármester HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: +36-62-511-810 FAX: +36-62-511802 E-MAIL: POLGARMESTER@MAKO.HU WWW.MAKO.HU

Intézkedési terv Melléklet Általános megállapítások Makó város területi adottságai rén reális alternatívát jelenthet a fiatal, aktív korú, Szegedről elvándorolni, illetve kiköltözni kívánó, a nagyvárosból az agglomerációba tendáló lakosság főként kisgyermekes családok számára, akik nem képesek vagy nem akarnak a szegedi kertvárosi övezetben otthont alapítani, illetve akiket Makó gazdasági progressziója a megélhetés jegyében a városba vonz. A kiváló közlekedési adottságok (Szeged 30 percenkénti autóbuszos elérhetősége), valamint a jövőre átadásra kerülő M43-as autópálya hatása, illetve ennek rén a helyközi közlekedést biztosító 43. főközlekedési út tehermentesülése), a Szegedről gyorsan elérhető települések közé emeli városunkat, amely ugyanakkor az agglomerációs falvakkal szemben lényegesen emeltebb szintű közszolgáltatásokat képes biztosítani, ily módon a legalkalmasabb település lehet az esetlegesen Szegeden dolgozó fiatalok vagy középkorúak megtelepedéséhez. A népességgyarapodás tekintetében reális alternatívaként kell/lehet számolni a régió hátrányosabb helyzetű térségeiből (főként Békés megye irányából) érkező betelepülőkkel (a középiskolákban már jelenleg is számottevő a Békés megyei tanulók száma), valamint a határok leomlásával várhatóan élénkülni fog a romániai betelepülők száma is. Ennek jelei már most is tapasztalhatók. E területi mobilizációs folyamatok Makó infrastrukturális, gazdasági és oktatási fejlesztéseivel együtt lehetőséget kínálnak arra, hogy Makó város népességfogyási tendenciáját megállítsuk, illetve csökkentsük. Mindezeken túl Makó gazdasági fejlődése a térség elmaradottabb településein élők számára is alternatívát jelenthet, hiszen a Makón a dél-alföldi régió átlagához képest lényegesen jobbak a munkavállalási esélyek, melyeket különösen az ipari park várható betelepülésel kapcsolatosan megnövekedő foglalkoztatási igények az elkövetkező ekben jelentősen meg is erősítenek. Összességében tehát: Makó prosperáló kisvárosi jellegének erősítésel képes Szeged nagyvárosi jellegel, illetve a régió fejletlenebb településeivel szemben alternatívát nyújtani, ami az önkormányzat célzott, népességvonzó képességét speciális eszközökkel javító lépéseivel tovább erősíthető. Makó népességmegtartó és népességvonzó erejének növelése a következő várospolitikai eszközökön illetve feltételeken alapul: 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése; 2. Gazdaságélénkítés és gazdaságfejlesztés; 3. Közlekedésfejlesztés; 4. Közüzemi infrastruktúra fejlesztése; 5. Alternatív otthonteremtő programok; 6. Szépkorúakról történő gondoskodás; 7. Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése. 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Makó népességmegtartó és népességvonzó erejének egyik legfőbb feltétele az európai szintű oktatás megteremtése, mivel az aktív korú népességre jellemző családmodellben a gyermekek iskoláztatása meghatározó erővel bír a lakóhely kiválasztásában.

2 Ilyenformán a kisgyermekes családok városba vonzásához elengedhetetlenül szükséges: o az óvodai és bölcsődei helyek számának igény szerinti és folyamatos növelése így a város versenyképes alternatívát kínálhat Szeged túlterhelt intézményeivel szemben; o az óvodai és bölcsődei szolgáltatás tárgyi, infrastrukturális feltételeinek javítása; o ezzel együtt pedig az óvodai nevelés és a bölcsődei ellátás színvonalának továbbra is kiemelt fejlesztése. Az elmúlt ekben Makó jelentős fejlesztéseket hajtott végre a város óvodai és bölcsődei ellátásának tekintetében, ezt a munkát a következő ekben tovább kell folytatni. Pályázat útján bővíteni kívánjuk a bölcsődei és óvodai férőhelyek számát. Az óvodai és bölcsődei ellátás fejlesztésén túl a város népességmegtartó és népességvonzó adottságában kiemelt jelentőséggel bír az alap- és középszintű oktatási feltételek javítása annak érdekében, hogy az itt élők helyben is minden igényt kielégítő képzést találhassanak gyermekeiknek. o Korszerű pedagógiai felkészültséggel kívánjuk a partnereink elvárásait figyelembe vevő, minőségi nevelő-fejlesztő munkát végezni. o Az alapfokú oktatás színvonala kiemelt jelentőséggel bír a gyermekek továbbtanulási esélyeit illetően, így szükséges az oktatási infrastruktúra folyamatos modernizálása. o Szülőkkel való együttműködés további erősítése. o A város oktatásfejlesztési programja kiemelt figyelmet fordít az idegen nyelvi és informatikai képzés fejlesztésére annak érdekében, hogy Makó európai szinten is versenyképes oktatást nyújtson fiataljainak. o További cél az iskolai képzéshez kapcsolódó internet-ellátottság növelése. A város 700 millió forintos iskolafejlesztése megteremti a modern oktatás tárgyi és infrastrukturális feltételeit. Mindezeken túl a város költségvetési feltételeinek függvényében célzott otthon- és munkahelyteremtő programokkal kívánjuk a városba vonzani a frissen végzett fiatal tanárokat, kiemelt figyelmet fordítva azon makói fiatalok visszavonzására, akik a középiskola elvégzése után más városban töltötték egyetemi vagy főiskolás eiket. Folytatni kívánjuk a főként fiatal értelmiségi családok megtelepítését célzó telekprogramot. A város gazdasági fejlődésének függvényében célzott internet-hozzáférési támogatást nyújtunk a gyermekes családoknak.

2. Gazdaságélénkítés és gazdaságfejlesztés 3 A munkaképes korú lakosság létszáma a 2010-2019-ig terjedő időszakban az előrejelzés szerint 4 százalékponttal csökken. Ezen korcsoport Makó városban történő megtartása, illetve a munkavállalás céljából elvándoroltak visszacsábítása érdekében Makó Város Önkormányzatának célkitűzései: A gazdasági válság miatt átalakuló, gazdaság szerkezeti átrendeződés következtében új, stratégiai iparágak foglalkoztatási igényeinek kielégítése érdekében a szakképzés munkaerőigény szerinti átalakítása; Régiónkban a mezőgazdasági termelés szerkezetének megváltozása miatt, a szakképzés irányának fokozatos átrendezése a szolgáltatóipari, továbbá a versenyképes képzettséget nyújtó szakmák felé; Az ipari park, a fürdő megépülésel a turisztikai ipar kiszolgálásához szükséges szakképzett munkavállalói réteg képzési feltételeinek megteremtése: o szolgáltatóipari szakmacsoportokban; o átképzési lehetőségek megteremtésel; o az ipari park hatékony kiajánlása rén a meglő zöldmezős ipari területekre új munkahelyeket teremtő beruházók megtelepítése versenyképes telekárral, munkahelyteremtési támogatással és a projekt-előkészítés során teljes körű menedzsment-szolgáltatás fölajánlásával; o a makói vállalkozások telephelyeinek ipari parkba történő áthelyezését, és ezzel a munkahelyek megtartását segítő kedvezményes telekvásárlási és munkahelymegőrzési program folytatása; o a rész-, és rugalmas foglalkoztatás kiszélesítése a köz- és a gazdasági szférában; o nők foglalkoztatási lehetőségének megteremtése elsősorban a szolgáltatóiparban. Az Út a munkában program, valamint egyéb közmunka programok folytatása, azon rétegek számára, amelyek átképzése már nem lehetséges; Vállalkozói támogatások, kisvállalkozások segítése, a helyi beruházásokba, felújításokba történő bekapcsolása annak érdekében, hogy minél több adózó - kevesebb adóteherrel, járulékkal teremtse meg a költségvetés forrás bővülését. Ennek érdekében: o az önkormányzati anyagbeszerzések koncentrálása és folyamatos helyi közzététele; a helyi beszállítók lehetőség szerinti preferálása az ár/érték figyelembe vétele mellett; o az önkormányzati építési, karbantartási és felújítási ajánlatkérések, közbeszerzések webes alapú közzététele, a helyi vállalkozások folyamatos tájékoztatása; o Csongrád Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara Makói kistérségi szervezetel, a Marosmenti Vállalkozók Szövetségel és más, a helyi gazdaság fejlesztésében érdekelt szervezetekkel való folyamatos együttműködés, konzultáció; o Vállalkozói pályázatfigyelés, a pályázati lehetőségek folyamatos kiajánlása. A munkaügyi központ szakképző intézmények vállalkozások kapcsolatának új tartalommal történő megtöltése a szűkülő munkavállalói réteg ellenére a foglalkoztatás teljes körűvé tétele érdekében.

3. Közlekedésfejlesztés 4 o Az ipari park újabb, mintegy 500 millió Ft-os beruházási költséggel megvalósuló infrastruktúra-fejlesztése rén összközművesített telkek állnak a város iránt érdeklődő befektetők, illetve a parkba betelepülni kívánó helyi vállalkozások rendelkezésére. o A befektetőbarát önkormányzat cím megszerzésel a befektetők teljes körű kiszolgálását biztosító menedzsment-szervezet jött létre a polgármesteri hivatalon belül. o Az önkormányzat által végrehajtott fürdőfejlesztés a turisztikai szolgáltatások, valamint a turisztikai infrastruktúra bővülését eredményezi, ennek multiplikátorhatása pedig érzékelhetően megnöveli a foglalkoztatást, erősíti a város vonzerejét és népességmegtartó erejét. Az M43-as autópálya 63 milliárd forintos fejlesztése ismét bekapcsolhatja Makót és térségét Európa vérkeringésébe. o A nagy volumenű útfejlesztéssel könnyebben és gyorsabban megközelíthető lesz a makóiak számára Szeged, ilyenformán a Makón élő, de a nagyvárosban munkát vállalók számára Makó valós agglomerációs alternatíva lehet. o Mindezeken túl az útfejlesztés tovább növeli a város tőkevonzó képességét, ami a munkavállalási esélyek miatt jelentős népességvonzó erő lehet. 4. Közüzemi infrastruktúra fejlesztése Az autóbusz-pályaudvar tervezett felújításával egyetemben át kell gondolni a Szeged felé irányuló közösségi közlekedés minőségi továbbfejlesztésének lehetőségeit. A 17 milliárd forintos csatorna-beruházással tovább bővülnek Makó városi funkciói; a városban élők komfortérzetének javulásával élhetőbbé, kényelmesebbé válhat városunk, ami a páratlan környezeti értékek megóvásával együtt jelentős népességmegtartó és népességvonzó erővel bír. Az ivóvízminőség-javító program biztosítani fogja a káros összetevőktől (arzén) mentes, az Európai Uniós normáknak megfelelő ivóvizet a városban. A termálenergia markánsabb kiaknázásával csökkenteni kell és lehet a távfűtött lakások költségeit, ezzel javítható a lakásmobilizáció 5. Alternatív otthonteremtő programok Alapvető feladat a csatorna-beruházás regionális szintű pozícionálása, a lendületes fejlődés percepció tudatosítása térségi szinten. A lakóhely megválasztása szoros összefüggésben áll otthonteremtési esélyeinkkel; Makó város alapvető feladata, hogy segítse az itt élő és városba érkező fiatalok otthonteremtését, megakadályozva ezzel az aktív korú népesség elvándorlását, és reális alternatívát nyújtva ezzel a frissen érkező boldogulni vágyóknak. Az önkormányzatnak fel kell készülnie arra, hogy a világgazdasági válság végeztel kihasználja a konjunkturális lehetőségeket, és a város költségvetési feltételeinek függvényében speciális támogatást nyújtson a makói fiatalok otthonteremtéséhez a következő tizedekben.

5 o Az önkormányzat kidolgozza a fiatalok otthonteremtését segítő Gólyafészek Programját, ami: egyrészről önkormányzati bérlakás-építési programot; másrészről kedvezményes építési telek akciót foglal magában. Az önkormányzati bérlakás-építési program keretében meg kell fontolni az ún. Gólyaház építését, ami határozott időre kedvezményes lakhatást biztosít a frissen családot alapító fiataloknak. Az önkormányzati telek akció keretében bővíteni kell a programban résztvevő fiatalok körét, és a költségvetés függvényében további telkek kialakítása a makói és a városba érkező fiatalok számára. 6. Szépkorúakról történő gondoskodás A 60 en felüliek aránya az előrejelzés szerint 4 százalékponttal növekszik Makó városban. Minden társadalom fejlettségének egyik fokmérője a gyermekekről és az idősekről való gondoskodás milyensége. Ennek érdekében: Az Idősbarát Önkormányzati Díjjal kitüntetett Makó Város Önkormányzata a jövőben is meg kívánja tartani azt a minőségileg magas szintű gondoskodást, amellyel ezt a címet elnyerte; A szűkülő lehetőségek ellenére továbbra is meg kívánja őrizni a szociális ellátások magas színvonalát, a városban működő nyugdíjas klubok, civil szervezetek támogatását, közöttük a fogyatékkal élő emberek civil szervezetének segítését; A város nagy gondot fordít arra, hogy a nyugdíjas korosztály társadalmi integrációja folyamatosan megvalósuljon, ne szegregált, hanem integrált tagjai legyenek Makó város közösségének; Az önkormányzat idős értelmiségiekből alkotott vének tanácsa nagy élettapasztalatával segíti a Testületet a lakosság érdekeit szolgáló döntések meghozatalában; Az önkormányzat minden ben támogatja a nyugdíjas klubok rendezvényeit, kirándulásait ezzel is lehetőséget biztosítva arra, hogy az idősebb korosztály kitekinthessen a város határain kívülre és érzékelhesse azt a fejlődést, amely az elmúlt 20 ben az ország minden területén bekövetkezett; A makói idős értelmiségiek tudását, élettapasztalatát igényelni kell a fiatalok nevelésében, gondolkodásmódjuk, viselkedésük formálásában, múltunk, városunk történelmének megismerésében azért, hogy a kialakulóban lő polgári értékrendnek a fiatalok gondolkodásmódja, viselkedése meg tudjon felelni; A nyugdíjas korosztályból támogatni kívánja az önkéntes segítő csoportok szerveződését, akik segítséget tudnának nyújtani a gyermekek fizikális és az idős emberek mentális gondozásában.

7. Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése 6 A lakosság életminőségének megőrzése, illetve életkilátásainak esélyei a környezeti hatások és életmódbeli sajátosságok mellett nagyban múlnak az egészségügyi ellátás minőségétől. Ennek struktúrája (alapellátás, szakellátás, kórházi ellátás, mentőszolgálat) a városban adott, ugyanakkor feladat az ellátás színvonalának emelése, a korszerű működési feltételek folyamatos biztosítása. Ennek érdekében: Az alapellátást biztosító intézmények tárgyi és működési feltételek biztosítása, eszközeinek korszerűsítése a rendelkezésre álló pályázati lehetőségek maximális kihasználásával. A Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában működő, de város és a térség betegellátását biztosító szakrendelő és kórház eszközparkjának, diagnosztikai berendezéseinek korszerűsítése, a kórház rekonstrukciós program folytatása. Az egészségmegőrzés intézményes keretei mellett a lelki egészség megőrzésének feltételeit is biztosítani szükséges. A város környezeti állapota, az utcák, közterületek komfortossága, a parkok, pihenőhelyek kiépítettsége, a városközpont és a településrészközpontok minősége, a játszóterek, sportolási lehetőségek megléte, a Maros-part mint rekreációs övezet igénybevételi lehetősége mind-mind befolyásolják a városban élők életminőségét, városi kötődésüket, ezért ezen fejlesztések folyamatos végrehajtása elengedhetetlen feladat. A népesség megőrzését, illetve a negatív előjelű demográfiai folyamatok visszafordítását (azaz a fiatalok itt-tartását, a korstruktúra-romlás megállítását, a szülési aktivitás fokozását, a munkavállalói korú népesség elvándorlását) célzó programok komplex és folyamatos odafigyelést megkövetelő beavatkozást igényelnek az önkormányzat részéről. Ugyanakkor önmagában az önkormányzat eszközei korlátozottsága miatt is elégtelen e feladat végrehajtására. Olyan átfogó társadalompolitikai beavatkozások és kormányzati intézkedések szükségesek, amelyekhez kapcsolódva az önkormányzat a saját eszközeit társítani tudja, csakis ezek együtthatásaként van reális esély a negatív demográfiai trendek lassítására, illetve a folyamat visszafordítására. Mindemellett minden külső beavatkozás kudarcra van ítélve, ha a város polgárainak közössége nem partner e célok megvalósításában. A település összetartó ereje, polgárainak identitása, a városhoz való ragaszkodásuk, és a városért való tenni akarásuk is fontos tényezői a folyamat sikerességének és hosszú távon való eredményes fönntartásának.