PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földrajzi Intézet DIPLOMAMUNKA REFLEKTORFÉNYBEN A SÖTÉTSÉG Az urbanizáció ismeretlen kísérője, a fényszennyezés Készítette: Urbanics Magdolna Rita Geográfus hallgató Konzulens: Dr. Hajnal Klára Egyetemi adjunktus Pécs, 2009
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés, célkitűzés...3 2. Kutatási módszerek...4 3. A fényszennyezés fogalma, típusai és okozói...5 3.2 A fényszennyezés fogalma, típusai...5 3.2 A fényszennyezés okozói...8 4. A fényszennyezés hatásai, következményei...9 4.1. Energiapazarlás...9 4.2. A fényszennyezés hatása az emberi egészségre és a közlekedésbiztonságra...11 4.3. Az élővilágra, ökoszisztémára gyakorolt negatív hatás...13 4.4. A fényszennyezés csillagászatra kifejtett hatása...17 5. A fényszennyezés jogi szabályozása...19 5.1. Nemzetközi példák...19 5.2. Hazai szabályozások, rendeletek...22 6. Európa és hazánk fényszennyezettségi térképe...25 7. A csillagos égbolt védelme...28 7.1. Az IDA tevékenysége...28 7.2. A Zselici Csillagoségbolt-park...29 8. Kérdőíves felmérés...32 8.1. Eredmények...32 9. Interjúk...38 10. Összegzés...47 11. Irodalomjegyzék...49 12. Melléklet...52 2
1. Bevezetés, célkitűzés és setétség vala a mélység színén, és az Isten Szelleme lebeg vala a vizek felett. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság. És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől. És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap. (Mózes I. könyve a Teremtésről, 1:2b 5.) A minket körülvevő Univerzum látványa minden időben jelentős hatással volt az emberi gondolkodásra és kultúrára, a filozófiától a vallásokig, a művészetektől az irodalmon át egészen a tudományokig. A csillagos égbolt természeti és kulturális örökségünk része, ezért mindenkori kötelességünk látványának megőrzése. Az emberiség jelentős része hatalmas kiterjedésű városok fénykupolái alatt éli életét. Hétköznapi életünk ma már elképzelhetetlen köz-, dísz- és reklámvilágítás nélkül. A mai modern városképhez hozzátartoznak a fények, ezek sokféle funkciót tölthetnek be, hatnak esztétikai érzékünkre, növelik biztonságérzetünket és nélkülözhetetlenek a közlekedésben. A mesterséges világítás azonban a legtöbb esetben indokolatlanul sokszorosa az adott esetben szükségesnek, emellett káros következményei vannak (KOLLÁTH Z. 2003, NIZALOWSKY A. 2000, CSÖRGITS G. - GYARMATHY I. 2006). Az urbanizációs folyamatok következtében egyre jobban terjeszkedő városok fényei hatására égboltunk lassan láthatatlanná válik. Néhány évtizeddel ezelőtt csillagászok figyeltek fel először a fényszennyezés problémájára (a kifejezés az angol light pollution szó fordítása), azóta több tudományterület légkörfizika, a természet-, környezet- és társadalomtudományok szakemberei is felismerték hatásainak jelentőségét. 3
A fényszennyezés nem egyeztethető össze az egészséges környezet iránti növekvő társadalmi igénnyel, sérti a csillagászati és természetvédelmi érdekeket, illetve jelentős energiapazarlással jár (CSÖRGITS G. - GYARMATHY I. 2006). Napjainkra elértük azt, hogy az emberek jelentős részének ismeretlenek az égbolt halványabb jelenségei. A fényszennyezés következtében a Tejút tulajdonképpen eltűnt a városlakók szeme elől. Munkám célja elsősorban figyelemfelhívás a fényszennyezés aktualitására, mivel úgy gondolom, hogy ezzel a témával leginkább szűkebb szakmai csoportok foglalkoznak. Az emberek többsége nem is hallott, vagy nem ismeri ezt a problémát, amely pedig hatással van mindennapi életünkre. Arra keresem a választ, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy a fényszennyezés és negatív hatásai csökkenjenek? Kíváncsi voltam arra, hogy a mai fiatalok tudatában vannak-e állandóan változó környezetünk életünkre gyakorolt hatásaival, különös tekintettel a fényszennyezésre. Témám aktualitását jelzi, hogy idén november 16-án a Zselici Tájvédelmi Körzet és a skóciai Galloway Forest Park elnyerte Európában elsőként a Csillagos Égbolt Park címet (http://www.darksky.org). 2. Kutatási módszerek Munkám készítése során arra törekedtem, hogy általános és átfogó képet adjak a fényszennyezés problémájáról. 2009 novemberében, mint érdeklődő hallgató részt vettem a III. Fényszennyezés Konferencián Budapesten, az MTA Székházban. A témával elsősorban csillagász-fizikusok, világítás-technikusok és ökológusok foglalkoznak. Összegyűjtöttem, feldolgoztam és értelmeztem az elérhető magyar és nemzetközi irodalmat, illetve az interneten fellelhető anyagokat is felhasználtam a szükséges kritikával válogatva azokat. A nemzetközi szakirodalomban kiemelkedő jelentőségűek az olasz Pierantonio Cinzano és 4
munkatársainak (CINZANO, P. et al 2000, 2001, 2002) kutatásai. Hazánkban úttörő jelentőségű Kolláth Zoltánnak, a Magyar Csillagászati Egyesület elnökének tevékenysége a témakörben. A fényszennyezés fogalmának, hatásainak hétköznapi életben való ismertségét kérdőívezéssel mértem fel. A vizsgálat célcsoportját középiskolás és egyetemista fiatalok alkották, hiszen ők azok, akik már beleszülettek a fényárban tündöklő települések világába. Ennek előnyei mellett, vajon tisztában vannak sok kártékony hatásával is? A negatív hatások elkerülése érdekében a legfontosabb teendő a megelőzés. Ehhez azonban az szükséges, hogy ismerjük a problémát és annak hatásait. Felkerestem és interjút készítettem olyan elhivatott szakemberekkel, akik sokat tesznek és tettek a csillagos égbolt védelmének érdekében. 3. A fényszennyezés fogalma, típusai és okozói 3.1. A fényszennyezés fogalma, típusai A fényszennyezés/fényterhelés (angol nyelvű szakirodalomban a lightsmog elnevezést is használják) csak néhány évtizede ismert jelenség. Problémájára először a csillagászok figyeltek fel, hiszen egyes területeken szinte lehetetlenné váltak a csillagászati megfigyelések a mesterséges megvilágításból származó zavaró fények következtében. Ez az egyik oka annak, hogy a fejlett országok csillagvizsgálóikat a Föld elhagyatott területein, például sivatagokban, magas hegycsúcsokon, illetve a legújabb tervek szerint az Antarktiszon építik fel (KOLLÁTH Z. GYARMATHY I. 2009, KISS L. 2009). A fényszennyezés az éjszakai égbolt háttérfényességének növekedése az ember által létrehozott, üzemeltetett, mesterséges fényforrások által, melyek szétszóródnak az atmoszférában. A mesterséges fényforrások fölösleges és káros emissziói szennyezik a természetes éjszakai sötétséget, ezért a 5
környezetszennyezés egy speciális típusának tekinthetjük (KOLLÁTH Z. 2001). Ide tartoznak az egymást túlharsogó, az eget pásztázó reklámfények, a helytelenül megtervezett vagy kivitelezett közvilágítás, vagy az idegenforgalmi nevezetességek átgondolatlanul megvalósított díszkivilágítása. Jogi értelemben ''környezetterhelés valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe.'' (1995. évi LIII. tv. a környezet védelméről 4. f) pont). Így értelemszerűen a fényterhelés a fény közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe. Nehezebb a helyzet a fényszennyezés fogalmának esetében, mivel a hatályos törvényi rendelkezések szerint ''környezetszennyezés a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.'' (1995. évi LIII. tv. a környezet védelméről 4. g) pont). Ez a definíció feltételezi, hogy az adott anyag vagy sugárzás kibocsátására valamiféle határértékek vonatkoznak, és olyan esetünkben sugárzás tekintetében, amelyre nincs megállapítva kibocsátási határérték, nem lehetséges környezetszennyezés sem. Így normatív értelemben fényszennyezésről sem lehetne beszélni, mint a környezetszennyezés egyik lehetséges változatáról. A köztudatban azonban általánosan elfogadottá vált. Az égbolt kifényesedését eredményező fényszennyezésre a holdmentes éjszakai tiszta csillagos égbolt fénysűrűsége egy jól definiálható mérőszám. A mesterséges fényekből származó értéket (La=lambert) célszerű az égbolt természetes fénysűrűségéhez hasonlítani, ami körülbelül Ln=0,000250 cd/m 2 (cd=kandela, a fényerősség mértékegysége). A természeteshez teljes mértékben közeli égboltot csak La/Ln<0,01 esetén találunk. Kiemelten védett területeken mint például a tervezett csillagoségbolt-parkok ez az érték nem lehet nagyobb egynél, és még elfogadható az égbolt fénylése, ha La/Ln<3,0 (KOLLÁTH Z. 2001). A Cseh Levegőtisztasági Törvény definíciója szerint fényszennyezés a mesterséges fényforrásokból származó bármely fény, amely kívül jut azon a területen, amelyre szánták, különösen az a fény, amely a horizont síkja fölé irányul. Ez a meghatározás a témával foglalkozó magyar tudósok, elsősorban csillagászok és ökológusok között is általánosan ismert és elfogadott. A Magyar Világítástechnikai Társaság szerint ezen a megfogalmazáson túl 6
fényszennyezésnek tekinthető az a megvilágítás is, amely az adott feladathoz szükséges világítási szinteket, szabványos értékeket többszörösen meghaladja. A nemzetközi elnevezések alapján azokat a mesterséges fényeket, amelyek ártalmasak illetve káros hatásúak zavaró fényeknek nevezzük. A téma újszerűsége következtében, több angol kifejezés magyar megfelelője még nem terjedt el a szakirodalomban. A téma összetettsége következtében több fogalom magyarázatára van szükség (KOLLÁTH Z. 2001). A jogrendszerbe korábban csupán a káprázás fogalma került be, miszerint: A látás kényelmetlensége és/vagy a tárgyak felismerhetőségének csökkenése, a fénysűrűség szokatlan eloszlásának vagy szokatlan értékének, illetve a térben vagy időben fellépő igen erős kontrasztnak a következtében. (MSZ 9620-2) Ebbe a kategóriába tartoznak pl. a gépjárművezetést zavaró fények. A járművezetőket zavarhatja a közvetlenül a szembe kerülő erős fény. A káprázás három kategóriáját szokták említeni: a vakító, az akadályoztató és a kényelmetlenséget okozó fények. A vakító fények nem megengedhetőek, de hasonlóan el kell kerülni a vezetőket bármilyen mértékben akadályozó fényeket is. Általában minden káprázó forrás megszüntethető, illetve elkerülhető, jól tervezett és megfelelően irányított világítótestekkel. Birtokháborítás fénnyel (light trespass) kifejezést használhatunk abban az esetben, amikor a fény a megvilágításra szánt területet övező ingatlanokra esik és ott kellemetlenséget, zavart okoz. Ilyen lehet pl. az ablakon beszűrődő, így az éjszakai pihenést zavaró fény, vagy a védett természeti területekre jutó fény. Az embereknek joguk van ahhoz, hogy lakásukban élvezzék a nappalok és éjszakák váltakozásának természetes folyamatát. A lakásba beszűrődő közvilágítás zavaró, a villódzó reklámfények különösen megkeseríthetik az ott lakók életét. (KOLLÁTH Z. 2003). Az éjszakai égbolt mesterséges fénylése (skyglow): Az égbolt megnövekedett fénysűrűsége, amely felhők megvilágításából, ill. a levegő molekuláin és aeroszoljain szóródó mesterséges világításból eredő fényből származik. KOLLÁTH Z. (2001) az előbbiek alapján a zavaró fényeket azok hatása szerint definiálja: zavaró az a fény, amely káprázást, birtokháborítást, az égbolt 7
mesterséges kifényesedését vagy bármely más nemkívánatos környezeti hatást okoz. Tehát zavaró fény a megvilágításnak az a része, ami nem a megvilágítandó felületre, irányba és nem a megfelelő időszakban jut. Az optimális eset az, amikor a világítótestből csak a megvilágítandó területre jut fény. Azonban még ebben az esetben is elkerülhetetlen az, hogy a megvilágított objektumról fény verődjön vissza olyan területre, ahol az nem hasznosul. A veszteség így csak a legritkább esetben csökkenthető nullára, de törekedni kell arra, hogy megközelítsük a legoptimálisabb megoldást (KOLLÁTH Z. 2001). A megvilágítandó felületen kívül jutó fényre a kieső fény (spill light) kifejezést használják a szakemberek. Ide tartozik az összes fényáram, ami nem hasznosul. A kieső fény azon része, amely a horizont síkja fölé mutat, a felfelé irányuló fényáramhányad (upward light output ratio, ULOR) járul hozzá legjobban az égbolt kifényesedéséhez. 3.2. A fényszennyezés okozói A fényszennyezés okozói a következők lehetnek: közvilágítás díszvilágítás - akkor alkalmazzák, amikor egy létesítmény jellegzetességeit akarják kiemelni, ezzel növelve a városképben betöltött szerepét (1. kép): o fényárvilágítás o füzérvilágítás - pl. a Lánchíd kivilágítása (2. kép), ahova kompakt fénycsöves lámpatesteket telepítettek. Ezekből a fény körülbelül 50%-a felfelé távozik! o keretvilágítás, élvilágítás o park- és kertvilágítás reklámvilágítás sprotvilágítás. 8
1. kép Az esztergomi Bazilika díszvilágítása. Fotó: URBANICS M. R. 2008. 2. kép A Lánchíd füzérvilágítása. Fotó: www.hirado.hu 9
A fényszennyezés forrása szerint a következő kategóriákat különböztetik meg: rosszul irányított, szórt, elkerülhetően visszavert fények a szükséges szintet meghaladó világítás egyes időszakokban szükségtelenül használt fények (KOSZTOLICZ I. 2009). 4. A fényszennyezés hatásai, következményei 4.1. Energiapazarlás A nélkülözhető, felesleges világítással jelentős mennyiségű elektromos energiát, ezzel pénzt pocsékolunk el. Tesszük mindezt azért, hogy az égboltot világítsuk meg. Az 1960-as évek óta a többszörösére növekedett a mesterséges világítás mértéke, az 1990-es évek óta körülbelül ötévente megkétszereződik (1. ábra). Az eltékozolt energia jelentős részben fosszilis energiahordozók elégetéséből származik, ez pedig a levegő fokozott szennyezésével jár. Ez csupán része egy bonyolult rendszernek, így közvetett módón az energiapazarlásnak szerteágazó következményei vannak (KOLLÁTH Z. 2001). 1. ábra A mesterséges fények exponenciális növekedése. Forrás: www.mcse.hu 10
A fényszennyezés oka tulajdonképpen a legtöbb esetben a rossz megszokás, helytelen tervezés eredménye, mivel nem veszik figyelembe, hogy ténylegesen mekkora megvilágításra van szükség. Jellemző jelenség a világítás túltervezése, az újonnan városiasodó területeken és üzletközpontok környékén a hivalkodó mesterséges fényekkel a lokális fejlődés mértékét igyekeznek bizonyítani, vagy a távolabb elhaladók figyelmét próbálják felhívni, nagyobb haszon elérésének reményében. Erre a jelenségre több fényszennyezés elleni törvénytervezetet előkészítő csoport figyelmeztet (KOLLÁTH Z. 2001). A köz-, dísz- és térvilágítás optimális, intelligens megvalósításával jelentős mértékben csökkenthető a fényszennyezés, anélkül, hogy a világítás célja csorbulna. A probléma megoldásával foglalkozó szakemberek szerint az ezzel megtakarítható energia mennyisége tekintélyes, és a megfelelően tervezett világítás hosszabb távon megtérül. A fölösleges világításra elpazarolt energiamennyiségről konkrét adatok nem állnak rendelkezésre, azonban világviszonylatban az elektromos energia 18 %-át használják világításra, ami az összes széntüzelésű erőmű kapacitásának felel meg (KOLLÁTH Z. - GYARMATHY I. 2009). Sok esetben egyszerű elvek alkalmazásával megszüntethető a feleslegesen használt világítás (pl. szükségtelen világítótest kikapcsolása). Ha minél többen alkalmaznák ezeket, és törvényi szabályozás is késztetné a fényt kibocsátókat, akkor biztosak lehetnénk abban, hogy a Tejutat utódaink is láthatják majd, akár száz év múlva is (KOLLÁTH Z. 2009). 4.2. A fényszennyezés hatása az emberi egészségre és a közlekedésbiztonságra Az orvosok felfigyeltek arra, hogy a fényszennyezésnek az emberi egészségre is káros, sőt súlyos hatásai vannak (VARRÓ M. J. 2009). A szervezet az éjszakai sötétben tud megfelelően pihenni, ennek hiányában kedvezőtlenül alakulhat az éjszakai vérnyomás, egyes hormonok termelődése, a szervezet általános stressztűrő képessége. Több, világszerte elvégzett vizsgálat is 11
kapcsolatot talált bizonyos daganatos megbetegedések számának növekedése és az embereket a pihenés idején érő mesterséges megvilágítás között. Aki rendszeresen városi fények között alszik, nem tudja kellőképpen kipihenni magát, fáradtabb, stresszesebb lesz, és ez egy idő után egészségi állapotára is visszahat. Hazánkban erre a problémára először az az eset hívta fel a figyelmet, mikor egy lakos pert indított a települési önkormányzat ellen, mivel az általuk felszerelt közvilágítás zavarta éjszakai nyugalmát. Az orvosi kutatások kiderítették, hogy az éjszakai fény (light at night = LAN) gátolja a melatoninnak, egy erősen antioxidáns hormonnak a termelését, ennek csökkent koncentrációja különféle daganatok fejlődését segíti elő (VARRÓ M. J. 2009). A Haifai Egyetemen végzett kutatások alátámasztják, hogy a túl sok éjszakai fény az emberi szervezetben a rákos daganatokat visszaszorító hormonok termelődését gátolja, ezáltal növekszik a megbetegedés kockázata. Érdekes eredményekről számolnak be környezet-epidemiológiai tanulmányok világszerte, megállapították hogy az éjszaka is dolgozó nőknél a mellrák előfordulásának valószínűsége 60 %-kal magasabb. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelembe véve az eredményeket bejelentette, hogy a váltóműszakot lehetséges karcinogénként, vagyis rákkeltőként sorolja be. Ez azt jelenti, hogy az éjszakai műszak azonos egészségkockázati kategóriába került, mintha a dolgozó bizonyos toxikus kémiai anyagok (pl. triklóretilén, vinil-klorid) környezetében végezné munkáját (http://www.who.int/en/). A fényszennyezésnek negatív hatásai vannak a közlekedésbiztonságra nézve is. A rosszul megtervezett közvilágítás, az erős reflektorok, a túlságosan megvilágított reklámfelületek és a villanófényes, mozgásérzékelős őrlámpák balesetek okozójává válhatnak. Az autóforgalom biztonságát a túlzott fény nem elősegíti, hanem inkább veszélyezteti. Egy erősebb reflektorral ugyan jobban lát az autóvezető, de a szembejövő forgalmat és az útra kiugró vadállatokat elvakítja, ezzel növelve a balesetek valószínűségét (SCHWARCZ P. 2009). 12
4.3. Az élővilágra, ökoszisztémára gyakorolt negatív hatás Az élettér, az erdők, tavak elvesztése, szennyezése döntő tényező az állatvilág zavartalan működése szempontjából, de akár a fényeken is múlhat egyes fajok fennmaradása. Úgy gondolom, hogy érdemes elsőként néhány jellemző példával rávilágítani a probléma súlyosságára. Floridában található a tengeri teknőcök legnagyobb tojásrakó helye az Egyesült Államokban. A megszülető teknőcök az éjszakai sötétség védelmét kihasználva másznak ki tojásaikból, és életükért küzdve másznak a tengerbe (3. kép). A helyes irányt a vízfelületről visszaverődő Hold és csillagok fénye mutatja, vagyis tökéletesen alkalmazkodnak a természetes fények váltakozásához. A part menti szállodasor mesterséges fényeinek hatására azonban a teknőcök a szárazföld belseje felé indulnak, ez pedig pusztulásukat jelenti. Ezt felismerve Floridában minisztériumi javaslat született a teknőcök védelmébe (http://www.geographic.hu). 3. kép Floridai teknős. KLINKENBORG, V. 2008. Fotó: RICHARDSON, J. 13
Svájc egyes mélyvölgyi településeinek környezetében megcsappant az európai kis patkósdenevér egyedszáma, miután az utak mentén erős fényű lámpákat helyeztek üzembe. A törpedenevérek gyorsan alkalmazkodtak az új helyzethez, rájöttek hogy a fény összegyűjti a rovarokat, ezzel rendszeres és bőséges táplálékot biztosítanak. Ennek hatására elszaporodtak és kiszorították élőhelyükről a kis patkósdenevéreket. Ez jellemző példa arra, amikor ugyanazon hatás egyes fajoknak előnyt, másoknak hátrányt jelent. Bizonyos fajok gyorsabban alkalmazkodnak, miközben más fajok élőhelyét veszélyeztetik. Egyes hatások megtévesztően pozitívnak tűnnek, azonban végeredményben káros következményekkel járnak. A mesterséges fények hatására a nappali élőlények úgy érzékelik, hogy tovább tart a nappal, így több idő jut a táplálkozásra. Megfigyelések alapján a britszigeteken áttelelő kis hattyúk gyorsabban halmozzák fel a vonulásukhoz szükséges zsírtartalékaikat, így hamarabb indulnak el Szibéria felé, mint korábban. A madarak időzítése a vonulás idejét illetően azonban nem véletlen, ha korábban indulnak, akkor előfordulhat, hogy a célterületen még nem megfelelőek számukra a létkörülmények. 4. kép Kivilágított toronyházaknak ütközött madarak tetemei. KLINKENBORG, V. 2008. Fotó: RICHARDSON, J. 14
Végül a következő adat jól tükrözi, hogy egy nagyváros kivilágított épületei milyen károkat okozhatnak az élővilágban: Torontóban 3 hónap alatt 89 madárfaj több mint ezer egyede pusztult el a kivilágított toronyházak miatt. A szerencsétlenül járt madarakat a Royal Ontario Múzeumban mutatták be (4. kép) (KLINKENBORG, V. 2008, http://en.wikipedia.org/wiki/light_pollution). A fényszennyezés élővilágra gyakorolt negatív hatásai alapján a szakemberek (CSÖRGITS G. - GYARMATHY I. 2009) a következő kategóriákat különböztetik meg: direkt hatás: az állatokra gyakorolt fiziológiai-etológiai-ökológiai hatás hazai viszonylatban a negatív hatás a rovarokat, denevéreket és madarakat érinti (világviszonylatban ezeken kívül pl. halak, tengeri teknősök, kétéltűek), indirekt hatás: növények esetében például beporzás elmaradása; állatoknál például predátorok csoportosulása. A hazai ökológus szakemberek megfigyelései alapján a fényszennyezés élővilágra kifejtett negatív hatásai direkt módon a fényre repülő rovarok és a vonuló madarak populációinál jelentkeznek. Indirekt módon tulajdonképpen a teljes ökológiai rendszert érinti a probléma. A fajokat érő károsodások az élőilletve táplálkozóhelytől való elcsalogatástól, akár a populáció teljes összeomlásáig, vagyis lokális kipusztulásáig terjedhetnek. Kutatások alapján a rovarok esetében a mesterséges fényforrások vonzerejét azok kihelyezési magassága és emissziós spektruma befolyásolja leginkább, míg a teljesítmény változása kisebb hatású. A mesterséges fények hatása direkt módon bizonyos rovarfajok megritkításában vagy esetenként teljes kiirtásában jelentkezik, indirekt módon pedig a rovarokat fogyasztó állatok összegyűjtése érhet el jelentős méreteket. 15
A madárvilág szempontjából két fő hatást különböztethetünk meg: o költő- és telelőterületeken jelentkező negatív hatások, vagyis olyan helyeken jelentkező problémák, ahol a madarak hosszabb időt töltenek: költőterület választáskor bizonyos fajok a kivilágított objektumoktól távolabb választanak költőhelyet (amennyiben az rendelkezésre áll), az állandó mesterséges megvilágítás fényhatása következtében a nappali madarak éjszaka is aktívak (táplálkoznak, énekelnek), vagyis felborul bioritmusuk, a közvetett hatások egyik jellegzetes példája, amikor az utak menti lámpák fénye összegyűjti a rovarokat, ami vonzza az ezekkel táplálkozó madarakat, amelyek aztán autógázolás áldozataivá válnak. o éjszaka vonuló és alapvetően a csillagos égbolt alapján tájékozódó madarakra kifejtett hatás: tájékozódás megzavarása, vagyis a mesterséges fényforrások megzavarják a vonuló madarak orientációját, leszállás kényszerhelyzet esetén, ami tulajdonképpen a tájékozódás megzavarásának következményeként alakul ki. A vonuló madarak mielőtt útnak indulnak zsírtartalékot halmoznak fel, hogy nagy távolságokat tudjanak a levegőben megtenni, alkalmas pihenőhelyen pedig újabb tartalékokat gyűjtenek. Az útvonal eltérítése miatt azonban felborul rendszerük, és legtöbb esetben számukra kedvezőtlen helyeken szállnak le, ami pedig végzetes lehet, ha nem érnek el megfelelő pihenőhelyet. ütközés kivilágított objektumokkal. Tulajdonképpen ezek jelentik a legnagyobb problémát. A világítótornyok, felhőkarcolók, díszkivilágított épületek vonzzák a madarakat, tulajdonképpen ezek az objektumok felelősek a tájékozódás megzavarásáért. Az épületekkel való ütközés a madarak pusztulásához vezet. Egy észak-amerikai felmérés szerint évente 4-5 millió madár válik 16
ennek a szerencsétlenségnek az áldozatává. Egyedi eset volt, amikor egy kivilágított TV-torony egyetlen éjszaka 20000 madár pusztulását okozta (CSÖRGITS G. - GYARMATHY I. 2009)! A fentiekből jól látható, hogy a fényszennyezés milyen jelentős változásokat idéz elő az élővilágban, természeti környezetünkben. Az ökoszisztéma és az élővilág a nappalok és éjszakák váltakozásának állandó ritmusát követi. Vannak olyan fajok, amelyek éjszaka táplálkoznak, a körülményekhez alkalmazkodó speciális képességeiket kihasználva vadásznak, vagy éppen a sötétségben találnak menedéket. A mesterséges fények szerteágazó következményeket idéznek elő az élővilágban, a hatások külön-külön nem feltétlenül végzetesek, azonban más környezeti ártalmakkal együtt hozzájárulhatnak bizonyos fajok eltűnéséhez (KOLLÁTH Z. 2003). 4.4. A fényszennyezés csillagászatra kifejtett hatása A túlvilágítás, vagyis a mesterséges fényforrások fokozott és sokszor a szükséges mértéket jelentősen meghaladó használata, az utóbbi évtizedekben növekvő mértékben zavarja a megfigyelő csillagászatot. Tulajdonképpen ez volt az első olyan következménye a fényszennyezésnek, amelyre felfigyeltek a kutatók. A Világegyetem működésének, természetének megértése az emberiség legősibb vágya. Az égitestek megfigyelése által olyan ismeretekhez jutottunk, melyek nélkül a fizika, technika és más tudományok sem jutottak volna el arra a szintre, ahol ma állnak. A fényszennyezés tehát a megfigyelő csillagászatot, az égitestek tanulmányozását és a Világegyetem fejlődésére, eredetére irányuló tudományos kutatásokat is veszélyezteti (http://en.wikipedia.org/wiki/light pollution). A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) XXIII. Közgyűlésének (1997) állásfoglalása a csillagos égbolt védelmében született: A csillagos ég az egész emberiség öröksége, amit ezért érintetlenül meg kell őrizni. [...] a csillagos ég 17
kapjon legalább annyi védelmet, mint amennyit a világörökség részét képező helyek kapták a földön. Később az IAU egy kibővített állásfoglalást jelentetett meg: A nagyvárosokban, azok környékén vagy az iparvidékeken élő milliók számára ismeretlen az éjszakai sötét ég látványa. Odafentről lenézve világosan látható, hogy ez a fosszilis és atomenergia céltalan pazarlása, ami ráadásul elnyomja a kozmoszból a Földre érkező gyenge sugárzást is. A fényszennyezés elleni fellépéssel a gazdaság érdeke teljesen egybeesik a tudományéval. Egyszerű szabály, hogy a fényt a megvilágítandó tárgy felé kell irányítani, amivel nemcsak energiát lehet megtakarítani, hanem az égbolt eredeti látványa is megőrizhető. Csupán ennek a fizikai szabálynak közigazgatási szabályként történő alkalmazását kell elérni. Az IAU méltányolja és támogatja az ennek a gondnak a tudatosítására és megoldására irányuló valamennyi nemzeti és helyi kezdeményezést. A fentiekből is kitűnik, hogy a csillagos égbolt védelme mindenkinek az érdeke, és nem csak a tudományos szempontok számítanak. Aki látta már az égboltot olyan helyről, ahol mesterséges fényeknek a nyoma sem látszik, és élvezhette a Tejút csodás sávjának a látványát (5. kép), az sohasem felejti el azt (KOLLÁTH Z. 2009, http://www.iau.org/). 5. kép Felkelő Tejút a Zselici-dombok között. KOLLÁTH Z. GYARMATHY I. 2009. Fotó: KOLLÁTH Z. 18
5. A fényszennyezés jogi szabályozása 5.1. Nemzetközi példák A jogi szabályozással kapcsolatos kérdésekkel külön szakdolgozatok foglalkoznak. Munkámban a teljesség igénye nélkül sorolok fel néhány példát. A törvényi szabályozás a megelőzés és védelem szempontjából döntő fontosságú. A fényszennyezés jelensége csak néhány évtizede ismert jelenség, ezért a jogi szabályozások területén még sok tennivaló van. Kevés azon országok száma, ahol átfogó, konkrét országos szabályozás, törvény készült a fényszennyezés kapcsán. Az USA-ban is csupán az 1980-as évek közepén jelent meg az első jogszabály az arizonai Tucson városában a közelben működik a híres Kitt Peak Nemzeti Obszervatórium (KPNO). Ennek a jogszabálynak (önkormányzati rendelet) a jelentősége és értéke, hogy nem egyoldalú tiltással igyekezett célját elérni elsődleges célja az volt, hogy a szabadtéri világítások ne zavarják a csillagászati megfigyeléseket hanem figyelembe vette az egymással ellentétes érdekeket is. Tulajdonképpen egyensúlyba hozta a csillagászati megfigyelésekkel, közbiztonsággal, pihenéssel, szórakozással és kereskedelemmel kapcsolatos elvárásokat, miközben szem előtt tartotta az energia-megtakarítás kérdését. Legfontosabb rendelkezése, hogy bármely szabadtéri világító berendezés üzemeltetéséhez az építésügyi hatóság engedélye és ellenőrzése szükséges. A KPNO mellett a Mount Hopkins Obszervatórium 25 mérföldes környezetében, és az adott megyében is jelentősen szabályozzák a kültéri világítást. Az alacsony nyomású nátriumlámpák használatát támogatják, melyeket kötelezően árnyékolni kell (6. kép, ellenben a 7. képen erősen fényszennyező lámpabúrákat láthatunk). A higanygőzlámpákat tiltják, az ilyen típusú világítótestek felszerelése, árusítása, kölcsönzése és megvásárlása is tilos! Kizárják a lézerfény használatát is, ha a fénynyaláb a horizont síkja fölé irányul (NIZALOWSKI A. 2000). Fontos megjegyezni még azt is, hogy a kültéri világítóberendezések zavaró hatásaival világítás-technikusok csaknem három évtizede foglalkoznak (HORVÁTH J. 2000). 19
6. kép Árnyékolt utcai lámpa Floridában. KLINKENBORG, V. 2008. Fotó: RICHARDSON, J. 7. kép Fényszennyező lámpabúrák Torontó üzleti negyedében. KLINKENBORG, V. 2008. Fotó: RICHARDSON, J. 20
Csehország 2002-es Levegőtisztasági Törvénye meghatározó jelentőségű a fényszennyezés szabályozásával kapcsolatban, ugyanis ez az első törvény, mely egy ország teljes egészére kiterjed. A rendeletben fogalmi meghatározást is találunk: A fényszennyezés a mesterséges fényforrásokból származó bármely fény, amely kívül jut azon a területen, amelyre szánták, különösen az a fény, amely a horizont síkja fölé irányul. A levegőtisztasági törvény feltétele volt az Európai Unióhoz való csatlakozásnak is (Clean Air Act), ezt egészítették ki azzal, hogy a túlvilágítás is szennyező lehet. Európában elsőként az olaszországi Lombardia tartományában hozták létre a legjelentősebb szabályozást a fényterheléssel kapcsolatban, tulajdonképpen ezt vették át és alkalmazták Csehországban is. A jogszabály szigorú előírásokat tartalmaz. A törvény bevezetése sok pozitív változást idézett elő, és fontos eredménye, hogy a lakosság is meg van vele elégedve. A szükséges utcai megvilágítás elegendő, miközben energiát takarítanak meg és a csillagos égbolt is jobban látható (http://www.konkoly.hu). Szlovéniában 2007 nyara óta létezik fényszennyezés elleni törvény. Az elmúlt évtizedben megfigyelték az ország területén a fényszennyezés káros, gyors ütemű növekedését. A törvény fontos eleme, hogy tiltja a horizont síkja fölé irányuló világítást és megköveteli, hogy a lámpatestek árnyékoltak legyenek. A törvény kitér az energiahatékonyság kérdésére is, hiszen megköveteli a települések gazdaságosabb energiafelhasználását, előírja a közvilágításra használt energia csökkentését. Az egyik legfőbb problémára, az indokolatlan világításra is választ adnak: azokon a helyeken és azokban az órákban használható világítás, amikor arra feltétlenül szükség van. A törvény a világítás irányát is meghatározza települési szinten. Kulturális örökség védettsége alatt álló épületeiket és a templomaikat is csak kisebb mértékben világítják meg. A törvény alkalmazása által jelentős mértékben csökkent az energiafelhasználás. Ennek több pozitív hatása is van, mivel csökkentek a kiadások, pénzt takarítanak meg, környezetvédelmi szempontból pedig csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása is. A szigorú törvényi szabályozás elfogadása és megvalósítása szükséges, de nem egyszerű, hiszen ellenérdekek tucatjaival állnak szemben. Az energiát előállító erőművek és a szolgáltatók érdeke anyagi szempontú, több energia előállítása nagyobb anyagi hasznot jelent. A törvény a Környezetvédelmi 21