Gyömrői Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola,

Gyömrői Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Fejlesztő Nevelés- Oktatást Végző Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2021. Felülvizsgálva: 2021. július 14. Hatályba lép: 2021. szeptember 1. Kácsándiné Kottász Katalin intézményvezető Fenntartó által jóváhagyva: dr.hrutkáné Molnár Monika tankerületi igazgató 1

Tartalom 1. Bevezetés... 11 2. Intézményi adatok... 15 3. Intézményi alapadatok... 15 4. Az SZMSZ célja... 16 4.1. Az SZMSZ területi, személyi, időbeli hatálya... 17 5. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok köre... 17 5.1. Alapul szolgáló törvényi szabályozók... 17 5.2. Alapul szolgáló rendeletek... 18 6. Az intézmény szervezete... 20 6.1. Az intézmény szervezeti ábrája... 20 6.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 22 6.2.1. Az intézmény szervezeti egységei... 22 6.2.1.1. Intézményvezető... 22 6.2.1.2. Intézményegység-vezetők... 25 6.2.1.3. Az iskolavezetőség, mint szűk körű vezetői kör... 26 6.2.1.4. Nevelőtestület... 26 6.2.1.5. Szakmai munkaközösségek... 26 6.2.1.6. Nevelő oktató munkát segítő alkalmazottak... 27 6.2.1.7. Igazgatótanács... 27 6.2.1.8. Diákkör, diákönkormányzat... 27 6.2.1.9. Szülői közösség... 28 6.2.1.10. Iskolaszék... 28 6.2.1.11. Intézményi tanács... 29 6.2.1.12. Alkalmazotti érdekérvényesítés szervei... 29 6.2.1.13. Kollégiumi szék... 30 6.2.1.14. Belső Ellenőrzési Csoport (BECS)... 30 6.2.1.15. A pedagógiai munka külső ellenőrzése... 30 6.2.2. A belső kapcsolattartás rendje... 30 6.2.2.1. Vezetők kapcsolattartása... 30 2

6.2.2.2. Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás... 31 6.2.2.3. Szülőkkel való kapcsolattartás... 31 6.2.2.4. Diákönkormányzattal való kapcsolattartás... 32 6.2.2.5. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás rendje... 32 7. Az intézmény irányítása... 33 7.1. Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás... 33 7.1.1. Intézményvezető... 33 7.1.2. Az intézményvezető feladat és hatásköréből leadott feladatok és hatáskörök... 37 7.1.3. Intézményegység-vezetők... 37 7.1.4. Vezetők benntartózkodásának rendje... 42 7.1.5. Az intézmény vezetőinek helyettesítési rendje... 42 7.2. A kiadmányozás szabályai... 43 7.2.1 Bélyegző használata... 45 8. Az intézmény közösségei... 46 8.1. A pedagógusok közösségei... 46 8.1.1. Nevelőtestület... 46 8.1.2. Szakmai munkaközösségek... 48 8.2. A tanulók közösségei... 49 8.2.1. A diákönkormányzat... 49 8.2.2. Az iskolai sportkör... 50 8.3. A szülők közösségei... 50 9. A működés rendje... 50 9.1. A tanulóknak a nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje... 50 9.2. Autizmus csoport... 51 9.2.1. A tanulók beilleszthetősége a csoportba... 51 9.2.2. Szobatisztasági feltétel... 51 9.3. Az alkalmazottak nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 51 9.4. Az intézménnyel nem jogviszonyban állók belépési és benntartózkodási rendje... 52 9.5. Helyiségek, berendezések használatának szabályai... 53 10. Az intézmény kapcsolatai... 53 3

10.1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 53 10.2. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal... 53 10.3. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal... 53 10.4. Kapcsolattartás az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval... 55 11. Ünnepélyek, megemlékezések rendje... 55 11.1. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 55 12. Az intézmény védő, óvó előírásai... 56 12.1. Védő, óvó intézkedések... 56 12.2. Azon védő, óvó előírások, amelyeket az intézményben való tartózkodás során meg kell tartani... 59 12.3. A rendszeres egészségügyi felügyelet... 60 12. 4. Eljárásrend az iskolák tanulói részére szervezett belföldi és külföldi utazással járó tanulószállításhoz... 60 12.5. A dohányzással kapcsolatos előírások... 62 12.6. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 62 12.6.1. Bombariadó... 63 12.6.2. Teendők gyermek intézményből való eltünése (szökés, elkóborlás) esetén... 64 13. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 64 13.1. Gazdasági belső ellenőrzés... 65 14. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás és a fegyelmi eljárás részletes szabályai... 65 14.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai... 65 14.2. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 67 II. Általános Iskola intézményegység működési rendje... 71 1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátása... 72 1.1. A nevelőtestület... 72 1.1.1. A nevelőtestület és szakmai munkaközösségek... 72 1.1.2. A nevelőtestület feladata és jogai... 72 1.1.3.A nevelőtestület által létrehozható bizottság és feladata:... 73 4

1.1.4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre átruházott jogai... 74 1.1.5. A nevelőtestület értekezletei... 74 1.1.6. A nevelőtestület döntései és határozatai... 75 2. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása... 75 3. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje... 77 3.1. Munkaközösség vezetők... 77 4. Kártérítési felelősség... 78 5. Egyéb foglalkozások... 78 5.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje... 78 5.2. Felnőttoktatás formái... 79 6. Az iskola eljárásai az egészséget veszélyeztető helyzetek kezelésére... 79 6.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló-és gyermek balesetek megelőzésével kapcsolatosan... 79 6.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén... 81 6.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján... 81 6.4. Munka-, balesetvédelem... 82 6.4.1. Bomba- és tűzriadó... 82 6.4.2. A tanulóbalesetek bejelentése... 82 6.4.3. Tennivalók baleset esetén... 82 6.4.4. Az értesítés módja a balesetről... 82 6.4.5. A vezetők feladatai... 83 6.4.6. Az értesítési sorrend sürgős, súlyos esetben... 83 6.4.7. Teendők kisebb baleset esetén... 83 6.4.8. Teendők iskolán kívüli balestek esetén... 83 6.4.9. Tanulóbalesetek megelőzés... 84 6.4.10. Dokumentáció... 84 7. Iskolai könyvtár működési szabályzata... 84 7.1. A könyvtár gyűjtőköri szabályzata... 84 7.2. Könyvtári állományalakítás... 90 5

7.3. A könyvtárra vonatkozó adatok... 95 7.5. A könyvtár használatának szabályzata... 99 7.6. A könyvtár szolgáltatásai... 99 7.7. A kölcsönzés szabályai... 100 7.8. A könyvtár nyitvatartási rendje... 101 8. Köznevelési diákigazolvány igénylésének eljárási rendje... 101 III. Fejlesztő nevelés oktatás intézményegység működési rendje... 103 1. Belső szabályozók... 104 2. Benntartózkodás rendje... 104 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 104 3.1. Az intézményegység-vezető főbb feladatai... 104 3.2. Az ellenőrzés területei... 105 3.3. Az ellenőrzés formái... 105 4. Az intézményegység-vezető helyettesítési rendje... 106 5. Külső kapcsolatok rendszere... 106 5.1. Szakmai kapcsolatok... 106 5.2. Hivatalos kapcsolatok... 106 6. A fejlesztő nevelés-oktatás tevékenysége... 106 6.1. Fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő gyógypedagógus feladatai... 107 6. 2. A Fejlesztő nevelés-oktatás - utazó gyógypedagógiai ellátás keretében történő megszervezése esetén - szervezeti formája, időkerete... 108 6. 3. A Fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos tanév eleji feladatok... 108 6. 4. A tanév során Fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos utazó gyógypedagógiai feladatok... 108 6.4.1. Fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló közvetlen fejlesztésével kapcsolatos feladatok... 108 6.4.2. Szülőkkel történő kapcsolattartás feladatai... 108 6.4.3. A Fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulóval/gyermekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása... 109 7. A Fejlesztő nevelés - oktatás utazó gyógypedagógusi ellátás keretében való... 109 6

tevékenységének folyamata... 109 7. 1. A tanév előkészítése... 109 7. 2. Feladatok a tanév folyamán... 109 7. 3. Félévi feladatok... 110 7. 4. Tanév végi feladatok... 110 9. Mellékletek... 111 IV. A szakiskola és készségfejlesztő iskolai intézményegység működési rendje... 112 1. Bevezetés... 113 2. A szakiskolai szervezeti egység belső tagozódása... 114 2.1. Szakiskola... 114 2.2. Készségfejlesztő iskola... 114 2. Működési rend... 115 3. A szakiskola nyitvatartási rendje... 115 4. A szakképző évfolyam működési rendje... 115 4.1. Gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje... 116 5. Tankert működési rendje, létesítmények és helyiségek használati rendje... 116 6. Vezetői helyettesítési rend... 116 7. Egyéb foglalkozások szervezeti formája, rendje... 116 7.1. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok... 116 8. Tankönyvrendelés szabályai... 116 9. A nevelési-oktatási intézmény dokumentumainak nyilvánossága... 116 10. Tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége... 117 11. Rendkívüli esemény... 117 12. Szociális ösztöndíj, szociális támogatás... 117 13. Szociális segítő... 117 V. Kollégium intézményegység működési rendje... 118 1. A Kollégium jogi helyzete... 119 2. A kollégiumi egység szervezeti felépítése... 120 3. A kollégium működési rendje és célja... 121 7

3.1. A kollégium nyitvatartási rendje... 121 4. Szakmai vezető (kollégium intézményegység vezető)... 122 4.1. Az intézményegység vezetőjének munkarendje... 123 4.2. Az intézményegység vezetőjének helyettesítése... 123 4.2.1. Csoportvezető nevelő tanár... 123 4.2.2. Gyermek és ifjúsági felügyelő... 124 5. A kollégiumi felvétel és elhelyezés rendje... 124 6. Kollégiumi tanulói jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárások... 125 7. Szülőkkel való kapcsolattartás rendje... 125 8. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések... 126 9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 126 10. Étkezés... 127 11. Térítési díj be- és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések... 127 12. A létesítmények és helyiségek használati rendje... 128 12.1. Általános szabályok a helyiséghasználattal és területhasználattal kapcsolatban... 128 13. A reklámtevékenység szabályozása... 129 14. Tanulási képesség fejlesztése... 129 14.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje és szervezési formái... 129 14.2. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok. 130 14.3. Mindennapi testedzés formái... 130 15. A kollégiumi könyvtár működési rendje... 130 16. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének formái... 131 17. A tanulóbalesetek megelőzésére tett intézkedések... 132 17.1. Tanuló-és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok... 132 17.2. Rendkívüli esemény... 133 17.2.1. Bombariadó, tűzriadó... 133 17.2.2. A gondozott halála esetén végzendő teendők... 133 18. A gondozó nevelő személyzet magatartási szabályai és titoktartási kötelezettsége... 134 19. A tanulók véleménynyilvánításának, panaszjogának és rendszeres tájékoztatásának rendje... 135 8

20. Kapcsolattartás... 136 20.1. Az intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje... 136 20.2. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás formái és rendje... 136 20.3. A külső kapcsolatok rendszere... 136 21. Beléptetés az intézménybe... 137 21.1. Fenntartó, szakértő, illetve más személyek látogatása az intézményben... 137 22. Rendezvények, továbbképzés, ellenőrzés... 138 22.1. Szakmai rendezvényeink a hagyományok tükrében... 138 22.2. A felnőttképzés megszervezése... 138 22.3. A belső ellenőrzés rendje... 138 VI. Utazó Gyógypedagógusi Hálózatot Működtető intézmény egység működési rendje... 139 Utazó gyógypedagógusi hálózat... 140 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok köre... 140 1.1. Belső szabályozók... 140 2. Benntartózkodás rendje... 140 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 140 3.1. Az intézményegység-vezető főbb feladatai... 140 3.2. Az ellenőrzés területei... 141 3.3. Az ellenőrzés formái... 141 4. Az intézményegység-vezető helyettesítési rendje... 141 5. Külső kapcsolatok rendszere... 141 5.1. Szakmai kapcsolatok... 142 5.2. Hivatalos kapcsolatok... 142 6. Az utazó gyógypedagógusi hálózat tevékenysége... 142 6.1. Utazó gyógypedagógus feladatai... 142 6.2. Az utazó gyógypedagógiai ellátás szervezeti formája, időkerete... 143 6.3. A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos tanév eleji feladatok... 143 6.4. A tanév során a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő utazó gyógypedagógiai feladatok... 144 9

6.4.1. Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló közvetlen fejlesztésével kapcsolatos feladatok... 144 6.4.2. Az integráló intézmény többségi pedagógusaival történő kapcsolattartás feladatai, konzultációs lehetőségek... 144 6.4.3. Szülőkkel történő kapcsolattartás feladatai... 145 6.4.4. A sajátos nevelési igényű tanulóval/gyermekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása... 146 7. Az utazó gyógypedagógusi hálózat tevékenységének folyamata... 146 7.1. A tanév előkészítése... 146 7.2. Feladatok a tanév folyamán... 147 7.3. Félévi feladatok... 147 7.4. Tanév végi feladatok... 148 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... 151 MELLÉKLETEK... 152 10

1. Bevezetés A Gyömrői Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Fejlesztő Nevelés- Oktatást Végző Iskola a Monori Tankerületi Központ által fenntartott intézmény. A Monori Tankerületi Központ származtatott jogi személyiséggel és szakmai önállósággal rendelkező egysége. Intézményünk egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény, mely 23 holdon, Gyömrő város határában, a fővárostól 25 km távolságra fekszik. Tanítványaink nagyon szép természetvédelmi és műemlékvédelmi környezetben, a Teleki kastély parkjában élhetik mindennapjaikat, ahol a védett állat- és növényvilágot természetes közegükben ismerhetik meg. A sport és szabadidős tevékenységekhez az intézmény területén egy salakos és egy füves sportpálya biztosítja a feltételeket, egy játszótérrel kibővítve. 11

Az intézményben a következő szervezeti egységek működnek: Általános iskola napközis ellátással (egyéb pedagógiai tevékenység) - 1-8. osztály a sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, autizmus spektrumzavarral küzdő) tanulók számára. Az általános iskolai szervezeti egységben a tanulásukban akadályozott enyhe értelmi fogyatékosnak minősített gyerekek oktató-nevelő munkáját végezzük. A részképességek fejlesztése a tanítási órákhoz kapcsolódóan a rehabilitációs órák keretében valósulnak meg, az alsó és a felső tagozaton egyaránt. A rászoruló gyermekekkel főállású iskolapszichológus foglalkozik. A tanév során az egyénre szabott fejlesztés mellett a felzárkóztatás is helyet kap. Az általános iskolai szervezeti egységben technika, életvitel és egyéb gyakorlati foglalkozáson belül háztartási ismereteket tanítunk a gyerekeknek az iskola jól felszerelt tankonyhájában. Ezzel párhuzamosan a tanműhelyben faipari munkákkal, fémipari munkákkal, szerelési és karbantartási feladatokkal ismertetjük meg a tanulókat. A két terület mellett meghatározó a parkgondozói tevékenység is, mely során a szakiskolai tanulók mellett az általános iskolai tanulók is képességeiknek, erőnléti állapotuknak megfelelően részt vesznek a környezet rendezésében, tisztántartásában. Kiemelt helyet foglal el az iskola életében a munkára nevelés mellett az egészséges életmódra nevelés, a sport. Hiányossága e területnek, hogy nem rendelkezünk tornateremmel, mindössze egy tornaszoba áll a tanulók rendelkezésére a téli időszakban az órai és a mindennapos testedzés biztosítására, az iskola épületében. Az intézmény természeti környezete viszont kiválóan alkalmas arra, hogy labdarúgásban, atlétikában nemcsak tanórai szinten, hanem versenyeztetés szintjén is kiemelkedő eredményeket érjenek el a tanulóink. Mindamellett lehetőség van arra is, hogy a gyerekek intézményen kívül ússzanak, mely utóbbi minden évben finanszírozás-függő. Az alapozó nevelés-oktatás szakaszának lezárulása után más középfokú intézményben (szakiskolában) továbbtanuló fiataljaink tanulmányi eredményei arról tanúskodnak, hogy 12

intézményünkben, az általános iskolában széleskörű, megalapozó hatékony nevelő-oktató munkát végzünk, melyet az elkövetkezendő időben a lehetőségek folyamatos kihasználásával a tárgyi eszközök továbbfejlesztésével még tovább kívánunk fejleszteni. Szakiskola: Szakiskola felépítése: - 9.E osztály előkészítő képzés. - 9-10. osztály szakmai képzés. Az Országos Képzési Jegyzék alapján az alábbi szakképesítések: - 2162201 kerti munkás rész-szakképesítés. (2 év) - 2162202 parkgondozó rész-szakképesítés. (2 év) - 3134602 számítógépes adatrögzítő rész-szakképesítés (2 év) 2021 szeptemberétől felmenő rendszerben: A szakiskolában a szakmai oktatás, szakmai képzés - a képzési és kimeneti követelmények vagy a képzési és kimeneti követelmények alapján készített speciális kerettanterv szerint, illetve - a programkövetelmény alapján készített speciális kerettanterv szerint folyhat. A szakiskolában az emberi erőforrások minisztere által közzétett szakiskolai képzési jegyzékszereplő két illetve négy éves képzések oktathatóak. Készségfejlesztő iskola: - 9-12. osztály a sajátos nevelési igényű (enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai nevelése-oktatása) kerettanterv szerinti képzése. A középfokú nevelési szakasz keretén belül a szakiskola tanulói felkészülnek a közismereti tárgyak mellett a szakmai képzésbe történő becsatlakozásra, az önismereten alapuló 13

pályaválasztásra. E képzési forma keretén belül a számítástechnikai ismeretek mellett a tanulók angol nyelvet tanulnak. A szakiskolában a cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a szakiskolai nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek. Kollégium (a Teleki kastély épületében) - A kollégium munkarendje az iskola munkarendjéhez igazodik. Integrált gyógypedagógiai feladat: Utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (2011.évi 190. törvény. 47. (1) ) Iskolánkba jelenleg felvehető létszám 290 fő, (általános iskola: 134 fő; szakiskola: 102 fő; fejlesztő nevelés-oktatás: 54 fő). A kollégiumban 80 tanuló ellátására van lehetőség. Fejlesztő nevelés - oktatás Az intézmény a fejlesztő iskolai nevelést, egyrészt a köznevelési törvény (2011. évi CXC tv. 4 (1) p. pont), másrészt a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének oktatásának irányelve (32/2012. (X.8.) EMMI rendelet) figyelembevételével készíti el, és fogadja el a rehabilitációs pedagógiai programját. Az oktatás szervezeti és tartalmi struktúráját az intézmény a helyi adottságoknak és szükségleteknek megfelelően alakítja. 14

2. Intézményi adatok Az intézmény hivatalos neve: Gyömrői Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Fejlesztő Nevelés- Oktatást Végző Iskola Az intézmény jogállása: A Monori Tankerületi Központ származtatott jogi személyiséggel és szakmai önállósággal rendelkező egysége Az intézmény típusa: egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény Intézmény tevékenységei: általános iskolai nevelés oktatás szakiskolai nevelés oktatás készségfejlesztő iskolai nevelés - oktatás kollégiumi ellátás utazó gyógypedagógusi hálózat - oktatás fejlesztő nevelés oktatás egyéb köznevelési foglalkozás felnőttoktatás más sajátos munkarend szerint Az oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: Kiegészítő tevékenységet nem folytat az intézmény 3. Intézményi alapadatok Székhelye: 2230 Gyömrő, Üllői út 26. (Teleki kastély) Intézmény alapításának időpontja: 1968. Pest Megyei Tanács VB, - 2013. EMMI Pest Megyei Tanács VB. 1968. Emberi Erőforrások Minisztériuma 2013. augusztus 27. 15

A szakmai alapdokumentum kelte: 2015. október 05. Módosítás dátuma: 2017.szeptember 11. OM azonosító: 038549 Azonosító: PE2001 Vállalkozási tevékenység: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanok a Monori Tankerületi Központ, mint vagyonkezelő, illetve a költségvetési szerv használatában vannak. Gazdálkodás: Az intézmény gazdálkodása: A költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait 2017. január 01-től a Monori Tankerületi Központ látja el. Szakmai dokumentumok és azok nyilvánossága: - Szakmai Alapdokumentum (az intézmény titkársága) - SZMSZ (intézményi honlap, KRÉTA Iskolai Alaprendszer) - Házirend (intézményi honlap, KRÉTA Iskolai Alaprendszer) - Pedagógiai Program (intézményi honlap, KRÉTA Iskolai Alaprendszer) - szabályzatok (intézményi honlap, intézményvezetői iroda) - www.kir.hu - az intézmény könyvtára 4. Az SZMSZ célja Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a nevelő munka zavartalan működésének garantálása, a köznevelési törvényben és a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása. Az intézményi működés rendjének meghatározása mindazon rendelkezésekkel, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 16

A törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabb érvényesülése az intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 4.1. Az SZMSZ területi, személyi, időbeli hatálya Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed az intézmény alkalmazottjaira, tanulóira, valamint az intézménnyel kapcsolatban álló személyekre. Az SZMSZ visszavonásig érvényes. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás előtt véleményt nyilvánítanak: 1. szülői szervezet 2. diákönkormányzat 3. Intézményi Tanács Az SZMSZ életbe lépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges. 5. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok köre 5.1. Alapul szolgáló törvényi szabályozók - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Módosítja: 2020. évi XIX. törvény) - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról - 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Módosítja: 2020. évi XIX. törvény) - 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 17

- 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról (Módosítja: 2020. évi XIX. törvény) - 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól - 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 5.2. Alapul szolgáló rendeletek - 229/2012. (VIII.28) Korm. rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Módosítja: 196/2020 (V.12.) - 326/2013. (VIII.30) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról - 368/2011. (XII.31) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról - 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről (Frissítve: 2019. augusztus 5.) - 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (Módosítja: 5/2020 (I.31.) - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (Módosítja: 5/2020 (I.31.) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (Módosítja: 14/2020 (IV.16.) EMMI - 59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról (Módosítja: 5/2020 (I.31.) - 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (Módosítja: 5/2020 (I.31.) - 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról; 18

- 56/2016. (VIII. 19.) FM rendelet a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről (Hatályon kívül) - 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól - 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről - Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) - A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet - Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet. - A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet. Jogi alapja a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 19

6. Az intézmény szervezete 6.1. Az intézmény szervezeti ábrája Intézményvezető Intézményvezető helyettes 20.

Általános iskolai Fejlesztő nevelő - oktatás Szakiskolai és készségfejlesztő Kollégiumi intézményegység- Utazó gyógypedagógusi intézményegység-vezető intézményegység-vezető iskolai intézményegység- vezető hálózatot működtető vezető intézményegység-vezető - Munkaközösség vezetők - Gyógypedagógusok - Munkaközösség vezető - Munkaközösség - Utazó - Osztályfőnökök - Gyógypedagógusok - Pedagógusok - Osztályfőnökök - Gyógypedagógusok - Mérnök tanárok vezető - Kollégiumi nevelők - Gyermekfelügyelők - Ápolónő gyógypedagógusok - Munkaközösség vezető - Intézményközi munkaközösség - Testnevelők - Testnevelő munkaközösség vezetője - Iskolapszichológus - - Szakoktatók GYIV felelős - Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus - Gyógypedagógiai - Gyógypedagógiai asszisztensek - Pedagógiai asszisztensek - Kertészek asszisztensek - Pedagógiai asszisztensek - Portás, tanuló kísérő 21

6.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 6.2.1. Az intézmény szervezeti egységei 6.2.1.1. Intézményvezető Feladatköre: az intézmény egyszemélyi felelőse. Hatásköre: Az intézmény élén az intézményvezető áll, aki vezetői tevékenységét az intézményegységek vezetőivel, azok közreműködésével látja el. Felelős a szakszerű, törvényes működésért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, amelyeket jogszabály nem utal a Monori Tankerületi Központ igazgatójának hatáskörébe és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyet jogszabály, vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. Tevékenységét a Nkt. 68-69. -a szabályozza. Az intézmény nevelő-oktató munkájának irányítója, és ellenőrzője, működési feltételek megteremtője, aki dönt szakmai, tanügy-igazgatási, munkáltatói és személyzeti, gazdálkodási ügyekben, a Tankerület igazgatójával, a szakmai vezetőkkel történt előzetes egyeztetést követően, figyelembe véve szakmai állásfoglalásukat. Az intézményvezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és a munkaköri leírásában foglaltak alapján és át nem ruházott feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: - a pedagógusok, valamint az intézmény dolgozói feletti teljes munkáltatói jog, kivéve az alkalmazás és elbocsájtás, valamint - a külön megállapított ügyekben az utalványozás feladatkörének ellátása. Az intézményvezetői megbízási időtartama: 5 év Megbízó: az illetékes miniszter Munkáltatói jogkör gyakorlója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke. 22

Eljárásrend a második ciklusos vezetői megbízással kapcsolatban Jogszabályi háttér: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 67. (7) bekezdése szerint az intézményvezető kiválasztása - ha e törvény másképp nem rendelkezik - nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező. A második megbízási ciklus arra az intézményvezetőre vonatkozik, aki az első ciklusát tölti az intézményben, és esetleges megbízása esetén folytatólagosan kezdené meg a második megbízási ciklusát. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 22. (3) bekezdése szerint az Nkt. 67. (7) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvános pályázat kiírása nélküli magasabb vezetői megbízás akkor adható, ha azzal a nevelőtestület legalább kétharmada egyetért. A Vhr. 22. (4) bekezdése alapján a (3) bekezdésben meghatározott esetben a fenntartói írásbeli kezdeményezés nevelőtestületnek történő átadásától számított legalább tizenöt napot kell biztosítani a nevelőtestületi egyetértő nyilatkozat megadására. Az Nkt. 4. 20. pontja szerint a nevelőtestület a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, egyházi szolgálati jogviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. Eljárásrend: A második ciklusos intézményvezetői megbízással kapcsolatos eljárás a fenntartó Békéscsabai Tankerületi Központ - írásbeli kezdeményezésére indul. A fenntartói írásbeli kezdeményezés nevelőtestületnek történő átadásától számított legalább tizenöt napot kell biztosítani a nevelőtestületi egyetértő nyilatkozat megadására. A nevelőtestület a második ciklusos intézményvezetői megbízással kapcsolatos 23

nyilatkozatát nevelőtestületi értekezleten hozza meg. A nevelőtestületi értekezletet a fenntartó képviselője vagy a fenntartó által megbízott nevelőtestületi tag vezeti le. A nevelőtestületi értekezleten jegyzőkönyv készül, amelyet a nevelőtestület által megválasztott jegyzőkönyvvezető vezet. A jegyzőkönyvet a nevelőtestület által megválasztott két hitelesítő aláírásával hitelesíti. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha a nevelőtestület kétharmada jelen van. A nevelőtestület határozatképességének megállapításához jelenléti ívet kell vezetni. A jelenléti ív tartalmazza - a nevelőtestület tagjainak nevét, - munkakörét, - vezetői beosztását, - a foglalkoztatás státuszát, - a nevelőtestület tagjainak aláírását. A jelenléti ívet a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő hitelesíti. A nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni az Nkt.4. 20. pont alapján a nevelőtestület valamennyi tagját: - a pedagógusmunkakörben és - a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat, akiknek a kinevezése, illetve hatályos kinevezésmódosítása alapján a nevelőtestületi értekezlet időpontjában az intézmény a munkavégzés helye, függetlenül attól, hogy ténylegesen végeznek-e munkát. A nevelőtestület tagja az intézményvezető, valamint azok a közalkalmazottak is, akiknek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel, illetve, akik a felmentési idejüket töltik. Az óraadó tanár tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten, azonban nem tagja a nevelőtestületnek, így szavazásra nem jogosult. Az óraadókat külön jelenléti ívre kell felvezetni, jelölni kell, hogy óraadó, s hogy csak tanácskozási joggal rendelkeznek. A nevelőtestület nyilatkozatának meghozatala előtt meghallgatja az intézményvezetőt. 24

A nevelőtestület nyilatkozatát (egyetértését vagy egyet nem értését) titkos szavazás formájában alakítja ki. Az intézményvezető nem rendelkezik szavazati joggal, amikor a második ciklusos vezetői megbízásáról szavaz a nevelőtestület. A titkos szavazást a nevelőtestület által megválasztott három tagú szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A szavazatszámláló bizottság tagjai közül elnököt választ. A szavazatszámláló bizottság feladata: - Szavazólapok előkészítése, - A szavazás módjának ismertetése (érvényes és érvénytelen szavazat) - A szavazóurna előkészítése, annak nevelőtestület előtti bemutatása, lezárása és lebélyegzése, - A szavazólapok átvételekor ismét jelenléti ívet kell aláíratni. A szavazólapot átadás előtt le kell bélyegezni. - A szavazatok megszámlálása. - A szavazatszámláló bizottság a szavazatok számlálását a nevelőtestület döntése alapján nyíltan (a nevelőtestület előtt) vagy titkosan végzi. - A szavazatokról a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a - szavazásra jogosultak számát (a nevelőtestület teljes létszámát) - szavazásra jogosult jelenlévők számát - az érvénytelen és az érvényes szavazatok számát - a szavazásra jogosultak többségi véleményét (a 2/3 megállapítása = a nevelőtestület teljes létszáma - beleértve az intézményvezetőt és azokat is, akiknek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel - és az egyetértő szavazatok számának aránya) A nevelőtestület nyilatkozatát írásba kell foglalni. 6.2.1.2. Intézményegység-vezetők A vezetők közötti kapcsolattartás folyamatos. A vezetői munka összehangolása érdekében az intézményvezető munkatervben rögzített megbeszélést tart az intézményegység-vezetők részvételével. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézmény vezetője az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői értekezletekről írásbeli emlékeztető készül. Az intézményvezető és az intézményegység-vezetők (helyettesek) felelősek azért, hogy az intézkedéseik összhangban legyenek és az intézeti élet minden lényeges ügyéről, eseményeiről 25

időben kölcsönösen tájékoztassák egymást valamint a munkaközösség vezetőket, az illetékességi körükbe tartozó kérdésekről. 6.2.1.3. Az iskolavezetőség, mint szűk körű vezetői kör Az általános iskola, a szakiskola, a készségfejlesztő iskola, a kollégium, utazó gyógypedagógusi hálózat működését meghatározó napi feladatok megfogalmazásában, kisebb beruházásokban, ellenőrzések tapasztalatairól szóló beszámolók alapján történő vélemény kialakítás előkészítésében az intézményegység-vezetők feladata meghatározó, akik hetente ülnek össze vezetőségi értekezleten, hogy a koordinálási feladatok elvégzés után szükség esetén - tájékoztassák az intézményvezetőt, döntéshozatala előtt. Az intézmény vezetője határozatát az előterjesztések figyelembevételével, kellő körültekintéssel, mindenkor a tanuló és az intézmény eredményes működésének figyelembevételével kell, hogy meghozza. A gazdálkodással kapcsolatos előterjesztéseit, észrevételeit az ellenőrzései során feltárt hiányosságokat is itt kell tájékoztatás szintjén vezető kollegáival megosztani. Az ügyrend összeállításáért és levezetéséért az intézményvezető a felelős. Az operatív vezetési ügyekben az intézményvezető és az intézményegység-vezetők heti rendszerességgel a hét első munkanapján megbeszélést tartanak. 6.2.1.4. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület intézményegységenként havonta munkaértekezletet tart, amelyet az intézményegység-vezető vezet. A nevelőtestület évente két alkalommal beszámoló értekezletet, évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart. Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Az intézményben dolgozó pedagógusokkal szemben elsősorban a Pedagógus Etikai Kódexben megfogalmazottak betartása az elvárás. 6.2.1.5. Szakmai munkaközösségek A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok. Ennek megfelelően intézményünkben öt munkaközösség működik: - általános iskolai szervezeti egység: alsó és felső tagozat munkaközösségei, - szakiskolai szervezeti egység: szakiskolai pedagógusok munkaközössége, 26

- kollégiumi szervezeti egység: kollégiumi nevelőtanárok munkaközössége. - utazó gyógypedagógusi hálózat szervezeti egység: utazó gyógypedagógusok munkaközössége. 6.2.1.6. Nevelő oktató munkát segítő alkalmazottak Az intézményi dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelezettségeiket és jogaikat a Munka törvénykönyve mellett a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő oktató munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A nevelő oktató munkát segítő munkatársak közül a felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozó a nevelő testület tagja. Nevelő oktató munkát segítő alkalmazottak: - Iskolatitkár. - Rendszergazda. - Gyógypedagógiai asszisztensek. - Pedagógiai asszisztensek. - Ápolónő. - Gyermekfelügyelők Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. Szervezeti egységhez való tartozásukat az iskola szervezeti ábrája mutatja. 6.2.1.7. Igazgatótanács Intézményünk többcélú intézmény igazgató tanács nem működik. 6.2.1.8. Diákkör, diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét a nevelőtestület segíti. Jogosultak küldöttel képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az általános iskola intézményegység-vezetőjével tartja a kapcsolatot a szervezeti ábra szerint. 27

A Diákönkormányzat munkáját SZMSZ alapján végzi, amely az intézményi SZMSZ 8. sz. melléklete. 6.2.1.9. Szülői közösség Iskolánkban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet nem működik. 6.2.1.10. Iskolaszék Mandátuma: két tanítási év. Létszáma: - 1 fő elnök, (személyét az iskolaszék tagjai választják) - 1 fő elnökhelyettes (személyét az iskolaszék tagjai választják) - tantestületi képviselet: a mindenkori munkaközösségvezetők (általános iskolai intézményegység alsó-, felső tagozat, szakiskolai, készségfejlesztő iskolai intézményegység, kollégiumi intézményegység, utazó gyógypedagógusi hálózatot működtető intézményegység) - 3 fő szülő (általános iskola alsó tagozat, felső tagozat, szakiskola) - 1 fő diákönkormányzati képviselet, diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus. Mechanizmusa: érdekegyeztetési mechanizmusok az Nkt. 73. (1) értelmében meghatározott szülői jogok és kötelességek érvényesülése alapján. Véleményezési joga a tanulókat és szülőket érintő kérdésekben. Megbízó: osztályszinten a szülők véleményezése alapján az osztályfőnök. Feladatköre: a szülők érdekeinek érvényesítése az intézményben, gyermekeik érdekében. A szülők osztályszinten és iskolai szinten 51 %-tól kezdeményezhetnek intézményi működési változásokat. Ebben az esetben az intézmény vezetőségének érdemben kell a beadvánnyal foglalkoznia, a beadványtól számított 30 napon belül írásban kell határozatot hoznia, melyről a kezdeményező szülőket ugyancsak írásban kell tájékoztatnia. A szülői szervezet döntési joga: a szülői szervezet dönthet saját szervezeti és működési rendjéről, munkaprogramjának meghatározásáról, a képviseletében eljáró személyek megválasztásáról és saját tevékenységének megszervezéséről. Az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az intézményvezető, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. 28

Az iskolaszéknek véleményezési joga van a következő kérdésekben: - a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben, - a házirend elfogadásakor. Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. A szülők a Pedagógiai Programról, az intézmény Házirendjéről, a Szervezeti és Működési Szabályzatról és a rájuk vonatkozó hatályos jogszabályokról az intézmény könyvtárában tájékozódhatnak. 6.2.1.11. Intézményi tanács Az intézményben a helyi közösségek érdekeinek képviseletére Intézményi Tanács működik. Összetételét a Nkt. 73. -nak (3), illetve (4) bekezdése határozza meg. A tanács tagjait a delegálók véleményének meghallgatása mellett az iskola intézményvezetője bízza meg. Az iskola és az Intézményi Tanács közötti kapcsolattartásért az iskola intézményvezetője felelős. Az intézményvezető félévente beszámol az iskola munkájáról az Intézményi Tanácsnak. 6.2.1.12. Alkalmazotti érdekérvényesítés szervei a. Közalkalmazotti Tanács Vezetője: elnök Tagok: 3 fő A közalkalmazotti szabályzatban meghatározottan él törvényes jogaival. Formái: értekezletek, iskolavezetőségi ülés, egyéb operatív megbeszélések. b. Pedagógus Szakszervezet Vezetője: titkár Feladatköre: érdekegyeztetés Hatásköre: érdekvédelem megbízás alapján. Mechanizmusa: gyakorolja a Munka törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben rögzítettek alapján jogkörét. Formái: iskolavezetőségi ülés és egyéb operatív megbeszélés. 29

6.2.1.13. Kollégiumi szék A Kollégiumban kollégiumi szék nem működik, hanem a Kollégium egy személyt (nevelőtanárt) delegál az Iskolaszékbe. 6.2.1.14. Belső Ellenőrzési Csoport (BECS) Az intézményben folyó pedagógiai munka hatékonyságának előmozdítása érdekében az iskola ellenőrzési csoportot működtet. A BECS feladata az intézményi önértékelés szervezése, koordinálása, segítése, ellenőrzése. A pedagógusok önértékelése az intézményben az éves önértékelési terv szerint történik. Az önértékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. A csoport 6 tagú. A BECS tagjait díjazás nem illeti meg. 6.2.1.15. A pedagógiai munka külső ellenőrzése A pedagógusok minősítését az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez" című dokumentum, az Útmutató hatodik változata, tanfelügyeletét a Kézikönyv Gyógypedagógiai Konduktív Pedagógiai Nevelési-Oktatási Intézmények számára alapján végezzük. 6.2.2. A belső kapcsolattartás rendje 6.2.2.1. Vezetők kapcsolattartása Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul: - a mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában; - a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken; - az alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken; - az intézményvezető és az intézményegység-vezetők munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során; - az intézményegység-vezetőkkel és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélések útján; - az intézményvezető, vagy az intézményegység-vezetők részvételével zajló szakmai munkaközösségek munkamegbeszélésein; - az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken. A felsoroltakon kívül az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az 30

osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök között. Egyszersmind biztosítják az egyes munkaközösségek és a pedagógusok egymás közötti kapcsolattartását, információcseréjét is. 6.2.2.2. Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás A szakmai munkaközösségek, az osztályfőnökök, az osztályban tanító tanárok közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és iskolai programok, osztályfőnöki órák, diák-önkormányzati ülések alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és a tanulók a DÖK tisztségviselőin keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 20 napon belül választ kapnak. 6.2.2.3. Szülőkkel való kapcsolattartás Az iskola pedagógusai, osztályfőnökei, vezetői a szülői értekezleteken, szülői fogadónapokon, iskolai rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. Az iskola egészét vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tart kapcsolatot a szülői közösséget képviselő iskolaszékkel és az intézményi tanáccsal. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Az iskola valamennyi pedagógusa előre meghatározott időpontban fogadóórát tart, melynek időpontját a tanuló ellenőrzőjébe bevezetik. A munkaközösségek a pedagógusok munkájának megismerésének segítése érdekében a szülők számára bemutatóórákat tarthatnak. A szülők és a tanulók az intézmény pedagógiai programjáról a tanulók beiratkozásakor tájékozódhatnak. 31

Szülők írásbeli tájékoztatása: Az intézmény rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetben (ellenőrző) a magatartásról, szorgalomról, tanulmányi előmenetelről az iskolai élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról. A pedagógusok kötelesek tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az e-kréta osztálynaplón kívül a tájékoztató füzetben is feltüntetni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az e-kréta osztálynapló és tájékoztató füzet beírásainak azonosságát. Elektronikus napló használata esetén a szülők hozzáférésének módja: Iskolánkban bevezetésre került az elektronikus napló (KRÉTA rendszer), melyhez a szülők számára az osztályfőnökök eljuttatják az egyéni hozzáférési kódot. A szülő írásban igényelheti a hagyományos tájékoztatást, amennyiben nem kíván/ nem tud élni az elektronikus napló lehetőségével. A 13. számú melléklet tartalmazza a KRÉTA elektronikus napló szabályzatot. 6.2.2.4. Diákönkormányzattal való kapcsolattartás Az iskola vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákmozgalmat segítő tanár, aki minden DÖK ülésen részt vesz. A hatáskörileg illetékes intézményvezető helyettes tanévenként két alkalommal (a tanév indításakor, illetve a második félév során) a diákönkormányzat ülésein beszámol az iskola vezetősége által hozott fontosabb, tanulókat érintő intézkedésekről, illetve tájékozódik a diákönkormányzat munkájáról. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása az iskolai és a DÖK között létrejött Együttműködési Megállapodás szerint történik. A diákönkormányzat munkáját éves munkaterv alapján végzi. 6.2.2.5. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás rendje Az iskolaszék iskolaszintű képviselőjével az iskola intézményvezetője tart kapcsolatot. Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére iskolaszék működik, melybe a nevelőtestület, a szülők képviselőket delegál. Az iskolaszék döntési jogkörénél fogva maga állapítja meg működési rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. 32

Kapcsolattartás rendje: az intézmény vezetője és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg: - a feladatellátás függvényében folyamatos, - működését az intézmény támogatja (helyiségek, berendezések rendelkezésre bocsátása), - tanévenként legalább három alkalommal (tanévkezdés, félév, tanévzárás) tájékoztatjuk az iskolaszéket. A tájékoztatás rendje: az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően csoportos és egyéni tájékoztatást tart. A csoportos tájékoztatás módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: szóbeli tájékoztatás, - tanévenként legalább három az éves munkatervben rögzített időpontban szülői értekezletet tartunk, - rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az osztályfőnök és az iskolaszék vezetője a gyermekközösségben felmerült problémák miatt, - fogadóórák rendjéről tanév elején rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket. 7. Az intézmény irányítása 7.1. Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás 7.1.1. Intézményvezető Az iskola intézményvezetője gyakorolja a nemzeti köznevelési törvényben, a munka törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben ráruházott vezetői jogkört, és ellátja az ezzel összefüggő feladatokat. Hatáskörébe tartozik az intézmény teljes szervezete. Jogköre: 1. Gyakorolja a Monori Tankerületi Központ által ráruházott jogköröket. 2. Első fokon dönt azokban a tanügy-igazgatási kérdésekben, amelyeket a törvények és más jogszabályok hatáskörébe utalnak. 3. Tanulói fegyelmi ügyekben az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója. 33

4. Szabályozza az iskolai szervezet működését, továbbá az iskolai élet belső rendjét. 5. Meghatározza az iskolán kívüli szervekkel való kapcsolat feltételeit és módjait, az ügyvitel rendjét és ennek keretében a szerződéskötésekre, levelezésre és aláírásra, az iskola képviseletére jogosultak körét. 6. Ellenőrzi az iskolai nevelő-oktató munkát, az iskola ügyvitelét, szervezeteinek és közösségeinek működését. 7. Intézkedik a rendkívüli események bekövetkezésekor. 8. Fizetési kötelezettségek, utalványozás esetén gyakorolja a Monori Tankerületi Központ által meghatározott esetekben az aláírási jogkörét. 9. Dönt kérelem esetén a tanulók egyes órák látogatása alól történő felmentéséről. 10. Meghatározza az óralátogatások alól felmentett tanulók és az egyéni tanrendes tanulók felkészültségének ellenőrzési módját. Feladatai: - Külső kapcsolataiban személyesen képviseli az iskolát. - Kapcsolatot tart és együttműködik a működtető szervezet vezetőjével. - Felügyeli az iskolaadminisztrációs rendszerek működtetését. - Gondoskodik az előírt adatszolgáltatások elkészítéséről és határidőre történő továbbításáról. - Kapcsolatot tart a szakmai érdekképviseleti szervekkel. - Kidolgozza az iskola nevelő-oktató munka elveit, ellenőrzési és minősítési tervét. - Biztosítja az iskola működését, a zavartalan nevelő-oktató munka feltételeit, az iskolai munkaterv, munkarend megvalósítását. - Irányelveket ad a munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséhez. - Gondoskodik az iskolai élet demokratikus légköréről, az egymást segítő emberi kapcsolatok erősítéséről, a kitűzött pedagógiai céloknak megfelelő tanár-diák viszony kialakításáról és fenntartásáról, a saját, valamint az iskola dolgozóinak tervszerű és folyamatos továbbképzéséről. - Gondoskodik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséről, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről. - Gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünnepléséről. - Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet. 34

- Irányítja a belső vizsgák előkészítését, és ellenőrzi azokat. 35

- Gondoskodik a pedagógus munkaközösségek megalakulásáról és működéséről, a pedagógusok kezdeményezéseinek felkarolásáról és támogatásáról, a nevelőtestületi döntések végrehajtásáról, a nevelőtestületi értekezletek megtartásáról. - Gondoskodik a diákönkormányzat összehívásáról és az ülések lebonyolítási feltételeinek biztosításáról. - Irányítja a gyermek és ifjúságvédelmi munkát. - Gondoskodik az iskolai élet egyes területeinek tennivalóit rögzítő szabályzatok végrehajtásáról. - Biztosítja az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat működésének feltételeit. - Irányítja és összehangolja az iskola pedagógus és nem pedagógus beosztású dolgozóinak tevékenységét. - Az iskola dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti, jutalmazza, valamint kitüntetésre javasolja a kiemelkedő munkát végzőket, és szükség esetén felelősségre vonást alkalmaz a jogszabály által biztosított keretek között. - Figyelemmel kíséri és segíti a nevelőtestület és a tanulóközösség életét, a diákönkormányzat érdekvédelmi feladatainak megvalósulását. - Kezdeményezi és támogatja a nevelő oktató munka tervszerű fejlesztését, a korszerűsítő és újító törekvések kibontakozását. - Szervezi az iskola és az iskolával kapcsolatban lévő külső szervezetek, valamint az iskola és a tanulók családja (gondviselője) közötti kapcsolatokat. - Irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolatitkár munkáját. - Irányítja a pedagógiai dokumentumok elkészítését. - Irányítja a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat. - Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. - Irányítja a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadóórák stb.) megszervezését. - Gondoskodik az egész iskolát érintő tárgyi feltételek megteremtéséről. - Szervezi és ellenőrzi a beszerzéseket. 36

- - Felügyeli a karbantartási és felújítási munkálatokat. - Gondoskodik a vagyonvédelem megszervezéséről. - Kapcsolatot tart a szülői közösség képviselőjével. 7.1.2. Az intézményvezető feladat és hatásköréből leadott feladatok és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat és hatásköreiből átadja az alábbiakat: - Az intézményegység-vezetők számára a tantárgyfelosztás és az órarend készítésével kapcsolatos jogát. - Az intézményegységben folyó nevelő oktató munka tervezését, szervezését, irányítását. - Az osztályfőnöki/csoportvezetői, munkaközösségi munka irányításának jogát. - A munkaidő nyilvántartás és a szabadság nyilvántartás jogát. - Dolgozók nyilvántartásának - állománytábla, különböző kimutatások- aktualizálását a személyügyekért felelős iskolatitkárral végzi. - A munka- és tűzvédelmi oktatás nyilvántartásával, évenkénti szervezésével megbízott gondnokot ellenőrzi. - Feladata a pedagógus továbbképzéssel kapcsolatos teendők teljes körű ellátása." 7.1.3. Intézményegység-vezetők 1. Általános intézményvezető helyettes feladatai - Az intézményvezető közvetlen munkatársa. - Az intézményvezető távollétében és akadályoztatása esetén teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti. - Az intézményvezető irányításával, vele egyetértésben tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli az intézmény munkáját. - Az intézményegység-vezetőkkel együttműködve végzi feladatait. - Az egyes szabályzatok módosításait a törvényi változásoknak megfelelően végzi. 37

- Ellenőrzi a jogszabályi előírások érvényesülését az intézményvezető irányításával, vele egyetértésben segíti a helyi dokumentumok (SZMSZ, PP, Házirend,stb.)módosítását, felülvizsgálatát. - Segíti a nevelőtestületet a pedagógiai, módszertani, egyéni, emberi gondjaik megoldásában. - Az intézményi önértékelés folyamatait fejleszti, irányítja, ellenőrzi, értékeli. - Közreműködik a gazdasági döntések előkészítésében, a végrehajtási folyamat szervezésében és ellenőrzésében. - Javaslattevő jogkörrel bír az intézmény dolgozóinak erkölcsi és anyagi elismerésében. - Segíti a pályakezdő vagy az intézménybe újonnan érkezett pedagógus beilleszkedését, oktatónevelő munkáját, ügyel az egységes intézményi követelmények érvényesülésére. - Szakmai és egyéb rendezvényeken képviseli az intézményt, eljár annak érdekében. Esetenként szakmai rendezvényeket szervez. - Elkészíti az intézményegység-vezetőkkel és a tantestülettel egyezteti a tantárgyfelosztást, az órarendet, a terembeosztást, a tanórán kívüli foglalkozások rendjét és ellenőrzi azokat. - A végzős tanulók továbbtanulását az intézményegység-vezetőkkel együttműködve koordinálja, a folyamatot ellenőrzi. - A KRÉTA-t kezeli, a KIR-STAT rendszert feltölti, a félévi, év végi statisztikákat ellenőrzi. - Az intézményvezetővel és az érintett intézményegység-vezetővel közösen hozza meg a tanuló/tanulók felvételével kapcsolatos döntést/döntéseket. - Hallgatói gyakorlatok koordinálása. - Aláírási jogkör gyakorlása az intézményvezető által kiadott külön intézkedés szerint. - Feladatainak végzése során tapasztalatairól, a felmerült problémákról és intézkedésekről az intézményvezetőt folyamatosan tájékoztatja. - A fenti feladatokon túl ellátja a napi szinten adódó feladatokat, valamint, amelyekkel az intézményvezető megbízza. 38

- 2. Általános iskolai intézményegység-vezető feladata - az iskola nevelő-oktató munkájának szakmai irányítása, - beiskolázással, tanévindítással, kapcsolatos szervezési feladatok, a tanulók felvételi ügyeiben való döntés, - elkészíti az intézményegység tantárgyfelosztását, részt vesz az októberi statisztika elkészítésében - tankönyvrendelés koordinálása a tankönyvfelelőssel, - rendezvényeken való részvétel, - a szülői munkaközösséggel, iskolaszékkel való kapcsolattartás, - az oktatással kapcsolatos szakmai pályázatok előkészítése, - szakmai beszámolók előkészítése, az általános iskolai intézményegységben a szabadságolási rend elkészítése, a szabadságolás nyilvántartása, - a havi munkaidő és túlmunka nyilvántartása és lejelentése, - az általános iskolai intézményegységben az oktató-nevelő munka szakmai ellenőrzése, - javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására, - a szükséges helyettesítési feladatok ellátása, - a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladat maradéktalan teljesítésének ellenőrzése. 39

3. Szakiskolai intézményegység-vezető feladatai - a szakiskola nevelő-oktató munkájának szakmai irányítása, - beiskolázással, tanévindítással, kapcsolatos szervezési feladatok, a tanulók felvételi ügyeiben való döntés, - elkészíti az intézményegység tantárgyfelosztását, részt vesz az októberi statisztika elkészítésében, - tankönyvrendelés koordinálása a tankönyvfelelőssel, - rendezvényeken való részvétel, - a szülői munkaközösséggel, iskolaszékkel való kapcsolattartás, - az oktatással kapcsolatos szakmai pályázatok előkészítése, - szakmai beszámolók előkészítése, - a szakiskolai intézményegységben a szabadságolási rend elkészítése, a szabadságolás nyilvántartása, - a havi munkaidő és túlmunka nyilvántartása és lejelentése, - a szakiskolai intézményegységben az oktató-nevelő munka szakmai ellenőrzése, - javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására, - a szükséges helyettesítési feladatok ellátása, - a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai adminisztratív feladat maradéktalan teljesítésének ellenőrzését. 40

- 4. Kollégiumi intézményegység-vezető feladatai - a kollégium működésével kapcsolatos szakmai feladatok megoldása, - a kollégiumban foglalkoztatottak munkaidő beosztásának elkészítése, - a kollégiumban foglalkoztatottak szabadságolási tervének elkészítése, a szabadságok nyilvántartása, - a kollégium oktató-nevelő munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése, - javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására, - a kollégiumban szükség esetén az ügyeleti rend megszervezése, - intézményi rendezvények előkészítése, - a kollégiumban elhelyezett tanulók ellátottságának, gondozottságának ellenőrzése, - a szükséges helyettesítési feladatok ellátása, - a havi munkaidő és túlmunka nyilvántartása és lejelentése, 5. Utazó gyógypedagógusi hálózatot működtető intézményegység-vezető feladatai - az utazó gyógypedagógusi hálózat nevelő-oktató - fejlesztő munkájának szakmai irányítása, - beiskolázással, tanévindítással, kapcsolatos szervezési feladatok, a tanulók felvételi ügyeiben való döntés, - az oktatással kapcsolatos szakmai pályázatok előkészítése, - szakmai beszámolók előkészítése, - az intézményegységben a szabadságolási rend elkészítése, a szabadságolás nyilvántartása, - a havi munkaidő és túlmunka nyilvántartása és lejelentése, - az utazó gyógypedagógusi hálózatot működtető intézményegységben az oktató-nevelő munka szakmai ellenőrzése, - a szükséges helyettesítési feladatok ellátása, - a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai adminisztratív feladat maradéktalan teljesítésének ellenőrzése, 41

- a befogadó intézmény többségi pedagógusaival történő kapcsolattartás feladatai konzultációs lehetőségek, - kapcsolattartás a munkaköri leírásában foglaltak alapján, - az utazó gyógypedagógusi hálózat működésével kapcsolatos adminisztrációk - részt vesz a köznevelési törvény 4. számú mellékletében meghatározott adatok nyilvántartásában, kezelésében, - szervezi, korrigálja az utazó gyógypedagógusi hálózat intézményegység órarendjének elkészítését, gondoskodik az eseti helyettesítés megszervezéséről, - kialakítja az utazó gyógypedagógusok munkaidő beosztását, megszervezi az utazó gyógypedagógusok (logopédus, szomato-tiflo-szurdopszihopedagógia szakos pedagógus) tevékenységét. Megállapodások alapján szervezi és irányítja az utazó gyógypedagógusi hálózatot. - Ellenőrzi a megbízás alapján dolgozó külső munkatársak szakmai tevékenységét, - szakmailag igazolja az utazó gyógypedagógusi hálózat területén végzett feladatok teljesítését, - ellenőrzi a protokoll és a folyamat szabályozás betartásának menetét. 7.1.4. Vezetők benntartózkodásának rendje Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7,30-tól délután 16,00 óra között az intézményvezető és helyettesei közül legalább egy vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia. Mindemellett a vezetők a tanév elején elkészített és elfogadott munkaidő beosztás alapján végzik feladataikat. Az intézményegység vezetők kötelesek minden olyan rendkívüli esetben munkaterületükön tartózkodni, amely azt indokolttá teszi. A tanítási szünetekben az előre elkészített és elfogadott ügyeleti beosztás alapján történik a vezetők munkaidő beosztása. 7.1.5. Az intézmény vezetőinek helyettesítési rendje A tavaszi, őszi, téli és nyári szünetekben azokra a munkanapokra, amikor az iskola nyitva tart, az intézményvezető írásban előre elkészíti a helyettesítési rendet és azt kifüggeszti a hirdetőtáblán, valamint közzéteszi az iskola honlapján. Ez az előírás vonatkozik a nyári ügyeleti napokra is. 42

- A reggeli nyitva tartás kezdetétől 7,00-tól 8,00 óráig az ügyeletre beosztott pedagógus vagy pedagógiai munkát segítő kolléga jogosult és köteles az intézmény működési körébe szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. 16,00 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus, gyermekfelügyelő tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén az általános intézményvezető-helyettes teljes felelősséggel helyettesíti. Az intézményvezető tizenöt napot meghaladó távolléte alatt az általános intézményvezető-helyettes az intézmény felelős vezetője. Az általános intézményvezető helyettes tartós kötelezettségvállalást az intézményvezető akadályoztatása esetén sem nem tehet. Az intézményvezető visszatértével beszámolási kötelezettsége van a távollétében történtekről. Az intézményvezető és az általános intézményvezető-helyettes együttes akadályoztatása esetén az intézményvezető egyedi megbízás alapján gondoskodik helyettesítésről. Intézményünkben intézményegység-vezetők látják el a vezetői feladatokat, az ő munkarendjük 7.1.4. alatt található. A pedagógusok és egyéb munkavállalók munkarendje intézményegységenként változó, a 9.3. és 9.4. alatt részletesen megtalálható. Intézményegység vezetők-helyettesítése Az intézményegység vezetők egy hetet meghaladó távolléte esetén helyettesítésüket a munkaközösség vezetők látják el, a szakmai munka szervezése, ellenőrzése területén. A vezető visszatértével beszámolási kötelezettsége van a távollétében történtekről. Intézkedési jogköre csak a saját intézményegységén belül az intézményvezetővel történt egyeztetés után biztosított. 7.2. A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás rendjét a Monori Tankerületi Központ által kiadott utasítás szabályozza. Az intézményvezető kiadmányozza: - A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait. - Az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat. 43

- Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket és egyéb leveleket. - Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn. - A közbenső intézkedéseket. - A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Önálló aláírási joggal rendelkezik az intézmény vezetője minden olyan esetben, amelyet a Monori Tankerületi Központ utasítása a kiadmányozásról másképp nem szabályoz. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: - az intézmény adatai, (név, cím, irányítószám, telefonszám, fax-szám, e-mail cím - az irat iktatószáma, - az ügyintéző neve, - az ügyintézés helye és ideje. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: - az irat tárgya, - az esetleges hivatkozási szám, 44

- a mellékletek száma. A kiadványokat eredeti aláírással, vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén a keltezés alatt a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét sk. toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon a kiadvány hiteles záradékkal kell ellátni a kiadványt. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti. Az intézményvezető akadályoztatása esetén (szabadság, betegállomány stb.) az aláírási kötelezettségnek minden esetben az a személy tesz eleget, aki a távollévő vezető helyettesítését ellátja. Nyári szabadság ideje alatt a vezetői ügyeletet ellátó intézményvezető-helyettes jogosult az aláírás elvégzésére. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az általános intézményvezető-helyettes. 7.2.1 Bélyegző használata 2 db fejbélyegző lenyomata: Gyömrői Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Fejlesztő Nevelés- Oktatást Végző Iskola 2230 Gyömrő, Üllői út 26. OM-azonosító: 038549 1. számú használója: intézményvezető, intézményegység-vezetők, iskolatitkár, gazdasági ügyintézők, gépkocsivezető- anyagbeszerző. 2. számú használója: intézményvezető-helyettes 2 db érkeztető bélyegző lenyomata: Gyömrői Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Fejlesztő Nevelés- Oktatást Végző Iskola Gyömrő Érkezett: Száma: Ügyintéző: Használója: az iskolatitkár, az utazó gyógypedagógusi hálózatot működtető intézményegységvezetője. 2 db körbélyegző lenyomata: 45

Gyömrői Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Fejlesztő Nevelés- Oktatást Végző Iskola 2230 Gyömrő, Üllői út 26. 1. számú Használója: intézményvezető, iskolatitkár, intézményegység vezetők, gazdasági ügyintézők, osztályfőnökök 2. számú Használója: intézményvezető-helyettes 1 db vizsga körbélyegző, lenyomata: Gyömrői Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Fejlesztő Nevelés- Oktatást Végző Iskola mellett működő Szakmai Vizsgabizottság OM: 038549 Gyömrő Használója: szakmai vizsga alkalmával a vizsga elnöke és a jegyzőkönyvvezető. 8. Az intézmény közösségei 8.1. A pedagógusok közösségei 8.1.1. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. Véleményezési és javaslattévő jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre. Döntési jogköre a következőkre terjed ki: - A pedagógiai program elfogadása. - Az SZMSZ elfogadása. - A házirend elfogadása. - Az iskola éves munkatervének elfogadása. - Az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. - A továbbképzési program elfogadása. 46

- A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. - A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása. - A tanulók fegyelmi ügyei. - Az intézményi programok szakmai véleményezése. - Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma. - A saját feladatainak és jogainak átruházása. Ezen túlmenően véleményezi, majd jóváhagyja a diákönkormányzat működési szabályzatát, és véleményezi a diákönkormányzat működésére biztosított anyagi eszközök felhasználását. A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési jogkörét a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat esetében. A szakmai munkaközösségekre ruházza át döntési jogkörét: - az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók egyes munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; - az iskola éves munkatervének munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; - a továbbképzési program elfogadásáról. A tanulók magasabb évfolyamra lépéséről és az osztályozó vizsgára bocsátásról a döntést a nevelőtestület helyett az osztályban tanító tanárok közössége hozza meg. A tanulók fegyelmi ügyeiről a tanulói fegyelmi bizottsága hoz döntést, amelynek megválasztására a tanév első értekezletén kerül sor. A megválasztott bizottság mindenkori elnöke az általános intézményvezető helyettes. A felsorolt döntéshozók beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a döntést követő legközelebbi nevelőtestületi értekezleten. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. 47

8.1.2. Szakmai munkaközösségek Az általános iskolában külön munkaközösséget alkotnak az alsó tagozaton és a felső tagozaton tanító pedagógusok. A szakiskolában és a készségfejlesztő iskolában egy munkaközösség működik, az utazó gyógypedagógiai hálózat és a fejlesztő nevelés egy közös munkaközösségben végzi munkáját. Szervezeti elhelyezkedésüket az iskola szervezeti ábrája mutatja. A munkaközösségek tevékenységének célja, hogy segítse tagjai szakmai munkája minőségi és módszertani fejlesztését, tervezését. Munkájukat éves munkaterv alapján végzik. Minden tanévben, valamennyi munkaközösség legalább 3 értekezletet tart. A munkaközösségi értekezletet a munkaközösség-vezető hívja össze. Az értekezletet össze kell hívnia akkor is, ha az intézményvezető vagy az intézményvezető helyettes elrendeli, vagy a munkaközösség tagjainak legalább egyharmada indítványozza. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja, akit az intézményvezető bíz meg a munkaközösségi tagok véleményének kikérésével, legfeljebb öt évre. A munkaközösségek részletes feladatai: - Gyakorolják a nevelőtestület által átruházott jogköröket és elvégzi az ezzel kapcsolatos feladatokat. - Részt vesznek az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. - Javaslatot fogalmaznak meg az egyes szaktanárok külön megbízásaira. - Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. - Javaslatot tesznek a taneszközök és a szakkönyvtár fejlesztésére. - Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. - A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. 48

- Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. - Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, háziversenyeket szerveznek a tanulók tudásának fejlesztése céljából, propagálják a más szervezetek által meghirdetett versenyeket. - Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. - Szervezik a pedagógusok továbbképzését. - Összeállítják az osztályozó, a különbözeti, a javító és felvételi vizsgák tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. - Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. - Az intézménybe kerülő, nem gyakornok pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente beszámol az intézmény vezetőinek. - Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. - Javaslatot tesznek az oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére. - A szakmai munkaközösségek segítséget nyújtanak az iskola vezetőségének az egységes nevelési alapelvek kialakításában és ezek gyakorlati megvalósításában. 8.2. A tanulók közösségei 8.2.1. A diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol: - saját működéséről; - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; - hatáskörei gyakorlásáról; - egy tanítás nélküli munkanap programjáról. 49

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a házirend elfogadása előtt. A fenntartó a köznevelési törvény 83.. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény vezetője felelős. A diákönkormányzat működését saját szervezeti és működési szabályzata szabályozza. 8.2.2. Az iskolai sportkör Az intézményben nem működik sportkör. 8.3. A szülők közösségei Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik. A szülői közösség saját szervezeti és működési szabályzatuk szerint működik. A szülői szervezet figyelemmel kíséri az iskolában a tanulói jogok érvényesülését, a nevelő-oktató munka eredményességét. Tájékoztatást kérhet minden olyan esetben, amely a tanulók egy csoportját érinti. Ebbe a körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselőjük részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Döntési joga van saját működési rendjéről és munkatervéről, valamint az iskolaszékbe delegált képviselő személyéről. Véleményt mond a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor. A fenntartó a köznevelési törvény 83.. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri a szülői közösség véleményét. 9. A működés rendje 9.1. A tanulóknak a nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskola épülete a szorgalmi időszakban tanítási napokon 7.00-tól 16,30 óráig tart nyitva. Ettől való eltérést eseti kérések alapján az intézményvezető engedélyezhet. Szombaton és vasárnap, illetve tanítási szünetek alatt nyitvatartás csak az intézmény vezetője által engedélyezett programok időtartamára lehetséges. A tanítási szünetek alatt a nyitvatartást az előre közzétett ügyeleti rend határozza meg. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. 50

A tanítási órák a házirend Az iskola működési rendje fejezetében meghatározott rend szerint zajlanak. Az első óra kezdete 8.00 óra. A tanítási órát senki sem zavarhatja. Körözvények, óralátogatások stb. (egyéb indokolt esetek) esetében intézményvezetői vagy helyettesi engedély szükséges. A tanár az órája alatt felelős a rendért, a terem állapotáért. A tantermet olyan állapotban kell átadnia a következő órára, hogy ott rendben megkezdődhessen a következő tanóra. Amennyiben a tanárnak a következő órája nem abban a teremben lesz, akkor azt be kell zárnia. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után az intézményegység vezető által kialakított ügyeleti rend biztosítja a tanulók felügyeletét. A pedagógusok reggeli ügyelete 7 óra 30 perckor kezdődik. Az ügyeleti beosztást órarendhez igazodva kell meghatározni. Az ügyeletes tanár figyelemmel kíséri a tanulók viselkedését, a folyosókon a tisztaság megőrzését és a dohányzási tilalom megtartását. Baleset esetén intézkedik. A tanítás nélküli munkanapok rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon, valamint egyéb rendezvényeken a felügyelet szabályait szintén az intézményegység vezető határozza meg. A tanulók munkarendjének részletes szabályait az iskola házirendje önálló szabályozásként határozza meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára nézve kötelező. 9.2. Autizmus csoport 9.2.1. A tanulók beilleszthetősége a csoportba fontos szempont 9.2.2. Szobatisztasági feltétel A szobatisztaság kötelező feltétel az iskolai beiratkozáshoz, mert az intézményben sem a személyi sem a tárgyi feltételek nem biztosítottak a gyermekek pelenkázásához. pelenkahasználat esetén a tanuló egyéni tanrend alapján teljesítheti tankötelezettségét; pelenkahasználat esetén a szülő jelenléte szükséges az intézményben tartózkodni a teljes tanítási idő alatt. 9.3. Az alkalmazottak nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A pedagógusok a heti 40 órás teljes munkaidejéből a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének beosztását az iskola órarendje és az egyéb foglalkozások programja határozza meg. A feladatok meghatározásának elve az arányos és egyenletes feladatelosztás a nevelőtestület tagjai között. Az ellátandó feladatokat az iskola munkaterve tartalmazza. 51

A kötött munkaidő feletti munkaidő részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni. A tanár az órái kezdete előtt legalább 15 perccel köteles az iskolában megjelenni, és óráit a mindenkori csöngetési rend szerint felkészülten, pontosan kezdeni és befejezni. A reggeli ügyeletet ellátó tanárnak az ügyelet megkezdése előtt legalább 5 perccel meg kell érkeznie az iskolába. Betegség, hiányzás esetén a munkakezdés előtt telefonon értesíteni kell az intézményegység vezetőjét, aki megszervezi a helyettesítést. Az újbóli munkába állást a titkárságon kell jelezni legkésőbb a megelőző munkanap 15 óráig. 9.4. Az intézménnyel nem jogviszonyban állók belépési és benntartózkodási rendje Az iskola a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a tanulók és alkalmazottainak biztonsága érdekében szabályozza a belépés és benntartózkodás rendjét mindazon személyek esetében, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. Az iskolába érkező idegeneket a portás fogadja és engedi be, illetve ki. Ha a portás úgy ítéli meg, hogy a látogató iskolában való tartózkodása nem kívánatos, akkor értesíti az intézményegység vezetőt, és intézkedéséig megakadályozza a belépést. Hétvégén, ünnepnapokon és tanítási szünetekben (a kijelölt ügyeleti napot kivéve), csak az intézmény vezetőjének külön írásos engedélyével lehet idegeneknek az intézmény területén tartózkodnia. Külön engedély nélkül léphetnek be az épületbe a szülők a fogadóórák, a szülői értekezletek és a szülői részvétellel zajló iskolai rendezvények esetén. Az iskolában való tartózkodás szabályai: - Az intézménybe lépő idegenek, vendégek csak a belépéskor megjelölt helyen, személynél tartózkodhatnak. - A tanítási órák látogatására az intézményvezető vagy az intézményegység-vezető engedélyével kerülhet sor, az órák lényeges zavarása nélkül. - A szülők, vendégek fogadása egy adott rendezvény, program esetén az erre kijelölt tanteremben vagy az ünnepély helyszínén történik. - Az intézményben tartózkodó idegenek (vendégek, javítási, karbantartási munkát végző szakemberek) esetében gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint ne zavarják meg az oktatómunka rendjét. 52

9.5. Helyiségek, berendezések használatának szabályai A helyiségek használatának rendjét a Házirend, illetve a termekben kifüggesztett használati rend tartalmazza. Az ebben foglaltakat az intézmény tanulóinak és alkalmazottainak be kell tartaniuk. 10. Az intézmény kapcsolatai 10.1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény különböző országos, megyei és városi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot, illetve tagja szakmai egyesületeknek. Az intézményvezető és az intézményegység vezetők kapcsolatot tartanak az intézmény egészével kapcsolatban álló intézményekkel, állami, önkormányzati, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal. A nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása érdekében az Oktatási Hivatal irányításával és a kormányhivatal operatív közreműködésével végrehajtandó pedagógiai-szakmai ellenőrzések során az intézmény vezetősége és pedagógusai együttműködnek az ellenőrzést végző tanfelügyelőkkel. Az együttműködés célja, hogy segítse a pedagógusok munkájának ellenőrzését és értékelését, a vezető munkájának ellenőrzését és értékelését, valamint az intézmény ellenőrzését és értékelését. 10.2. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartásért és a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéért az intézményegység vezető a felelős. Munkája során segíti, hogy a szülők szükség esetén felvegyék a kapcsolatot a szakértői bizottsággal, igénybe vegyék a nevelési tanácsadás szolgáltatásait, illetve segítséget kérjenek a kiemelten tehetséges tanulók további fejlesztéséhez. Megszervezi továbbá a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételét a pedagógus továbbképzés, a pedagógiai értékelés, a tanügy-igazgatási szolgáltatások szükség szerinti igénybevételét, illetve a tanulmányi-, sport- és tehetséggondozó versenyeken való részvételt. 10.3. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal A gyermekjóléti szolgálatokkal a kapcsolatot az intézményegység vezető tartja. Feladata, hogy megelőzze a tanulók veszélyeztetettségét, veszélyeztetés esetén eljárást kezdeményezzen. Feladata az osztályfőnökök jelzéseit követően a tanulói hiányzások jogszabályban rögzített mértéke után a gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolat felvétele. Részt vesz továbbá a 53

gyermekjóléti szolgálat által szervezett esetmegbeszéléseken. Szervezi a kapcsolatfelvételt a rászoruló tanulók (szüleik) és a gyermekjóléti szolgálatok között. 54

10.4. Kapcsolattartás az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatókkal való kapcsolat célja a nemzeti köznevelési törvényben előírt, évenként esedékes szűrővizsgálat lebonyolítása és a kötelező védőoltások megszervezése. A szolgáltatókkal a szükséges kölcsönös kapcsolatért az intézményegység vezető a felelős. 11. Ünnepélyek, megemlékezések rendje 11.1. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező. A vendégek meghívásáról a nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslata alapján az intézmény vezetője dönt. Az ünnepélyekhez forgatókönyv készül, amelyből az osztályfőnökök is tájékozódhatnak. Az osztályfőnökök az ünnepélyeket megelőzően osztályaikkal ismertetik az ünnepéllyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és felhívják a tanulók figyelmét az ünnepi öltözékben való megjelenés kötelezettségére. Iskolai szintű ünnepélyek: - Tanévnyitó - Tanévzáró - Ballagás - Október 6 - Október 23. - Március 15. 55

Osztálykeretben megtartott ünnepélyek: február 25. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja április 16. a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja június 4. A nemzeti összetartozás napja Az iskola minden tanévben ünnepélyes keretek között ápolja hagyományait: - Terménykiállítás, - Teleki nap - Tavaszi szavaló verseny. 12. Az intézmény védő, óvó előírásai 12.1. Védő, óvó intézkedések Az intézmény vezetőinek, pedagógusaink, alkalmazottainak feladata a tanulói balesetek megelőzésében, teendők baleset esetén: - Az éjszakai gyermekfelügyelők éber ügyelet formájában folyamatosan kötelesek ellenőrizni a hálótermekben a gyermekek állapotát. Rendellenesség esetén megteszik a szükséges intézkedéseket és értesítik a kollégium vezetőjét. - A gyógyszereket a gyermekektől jól elkülönített helyen (orvosi szoba) illetve az erre kialakított zárható gyógyszekrényben kell tartani. - Az orvosi és ápolói szobában gyermekek csak felnőtt (orvos, védőnő, ápolónő) jelenlétében tartózkodhatnak. - A gyermekfelügyelői, ápolónői és az orvosi szobát folyamatosan zárni kell, ha ott felnőttek nem tartózkodnak. - Műhelytermekben, számítástechnikai teremben, tornateremben, könyvtárban, tantermekben, hálótermekben és egyéb foglalkozási helyiségekben a tanulók csak felnőtt (pedagógus, nevelő oktató munkát segítő alkalmazottak) jelenlétében tartózkodhatnak, a sportpályát, játszóteret csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. - Az iskolai tanórákon a pedagógusok kizárólag gyógypedagógiai fejlesztő eszközöket használhatnak, ezért nincs szükség a saját készítésű eszközökre vonatkozó védő, óvó előírásokra. 56

- Minden tanév elején az osztályfőnököknek, szaktanároknak, csoportvezetőknek a védő óvó intézkedések fontosságáról, a baleset megelőzése érdekében betartandó szabályokról tájékoztatást kell tartaniuk a tanulóknak és az írásban dokumentálni szükséges. 57

- A tanórák közötti szünetekben a meghatározott beosztásnak és területi elhelyezkedésnek megfelelően ügyeletet kell ellátni. Az ügyeletek a baleseti veszélyforrások közelében kötelesek tartózkodni. Délutáni szabadidős tevékenységek során csak felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók az udvaron. - Az intézményben lévő eszközök állapotát, balesetvédelmi szempontból is folyamatosan ellenőrizni kell. Ez az intézmény gondnokának a kötelessége. Amennyiben az intézmény dolgozói észlelik a veszélyforrást, kötelesek azonnal jelenteni a gondnoknak. - Az intézmény vezetőinek, gondnokának, munkavédelmi felelősének az előírások betartását folyamatosan és időszakosan ellenőrizni kell. - Tanulói baleset észlelése esetén az intézmény ápolónőjét azonnal értesíteni kell, annak megérkezéséig a balesetet észlelő személy felkészültségének megfelelő ellátást biztosítani köteles. A balesetről az intézmény vezetőjét (vagy helyettesét) valamint a munkavédelmi felelőst tájékoztatni kell. - A tanuló és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. - A balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény irattárában kell őrizni. - Súlyos balesetet azonnal be kell jelenteni az intézmény fenntartójának. - A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján, foglalkozásán, szünetben történt balesetet mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását az intézményvezető által megbízott munkavédelmi felelő végzi. Ennek keretében különbséget teszünk a baleset súlyossága és gyógyulási ideje között. A nyolc napon belül gyógyuló kis sérüléssel járó balesetet rendkívüli eseményként jelezzük az intézmény szakmai referensének, a nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket az elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyílván tartani. - A tanulók a tízórait, uzsonnát a tantermekben vagy egyéb foglalkozási helyiségeiben fogyasztják el. A tízórai zavartalan lebonyolításáért, a gyermekek felügyeletéért a második órát tartó pedagógus a felelős. - A tanulói agresszivitást, bántalmazást, megaláztatást, értékek eltulajdonítását, az észlelést követően szóban és írásban azonnal jelenteni kell az illetékes vezetőnek. 58

- A tanóraifoglalkozás befejezését követően a szünetben a tantermeket, foglalkozási helyiségeket el kell hagynia a tanulóknak. Az ügyeletes pedagógus utasításainak megfelelően időjárástól függően a folyóson kell tartózkodni, vagy az udvarra kell lemenni. A tanórát tartó pedagógusnak meg kell győződnie arról, hogy elhagyta-e mindenki a helyiséget, majd annak ajtaját be kell zárnia. Tanuló csak akkor maradhat a tantermekben, helyiségekben, ha teremben lévő pedagógus, nevelő-oktató munkát segítő vállalja a felügyeletét. - A délutáni foglalkozást vezető nevelők csak akkor hagyhatják el a napközis foglalkozás helyét, ha a csoportjában lévő tanulók felügyeletével a szomszédos tantermekben lévő nevelőnek a tanulókat átadta felügyeletre. - Az udvari és folyosói ügyeleti tevékenységbe az épületben dolgozó gyógypedagógiai asszisztensi munkakörben lévőnek is be kell kapcsolódnia. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse,akit a tankerület bíz meg. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják. 12.2. Azon védő, óvó előírások, amelyeket az intézményben való tartózkodás során meg kell tartani Védelmet biztosít számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanárok és a tanulók együttesen felelősek az egészség megőrzéséért és a biztonságos munkavégzést előíró rendelkezések betartásáért. A tanulók egészségének megőrzésével és az egészséges iskolai környezet kialakításával kapcsolatos feladatok végrehajtásában részt vesz az iskolaorvos és a védőnő. Az iskolai alkalmazottak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében és baleset esetén: Az osztályfőnökök és a csoportvezető nevelőtanárok minden tanév első napján a tanulókat általános baleset-megelőzési, munka- és tűzvédelmi oktatásban részesítik. Ezt az osztály/csoport naplóban is dokumentálni kell. A tanuló köteles a tevékenységével kapcsolatos baleset-megelőzési, munkavédelmi és tűzvédelmi ismereteket elsajátítani és alkalmazni. A tanuló köteles megtartani a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot. A tanulók csak olyan felszerelésekkel, eszközökkel végezhetnek munkát, testnevelési órán, szaktanteremben stb., amelyek a biztonsági előírásoknak minden tekintetben megfelelnek. 59

A tanulók csak folyamatos felügyelet mellett végezhetnek munkát. A tanulók nem viselhetnek a foglalkozás alatt olyan ruházatot, gyűrűt, karkötőt, nyakláncot stb., amely baleseti veszélyforrás lehet. A tanulók az intézmény épületét tanítási időben csak szervezett formában, tanár vezetésével hagyhatják el. Baleset esetén mindenki köteles a tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani és a sérültek további ellátását elősegíteni. Az itt nem szabályozott esetekben a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat előírásai érvényesek. A munkavédelemmel kapcsolatos részletes szabályokat az iskola Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza. Az iskolával tanulói jogviszonyban lévők 18 éves koruk eléréséig a fenntartó által kötött biztosítás alapján rendelkeznek tanulóbiztosítással. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára való díjazását a következőképpen szabályozza a házirend: a tanuló tulajdonát képezik az általa előállított termékek, melyeket felajánlhat karitatív célokra az intézmény részére. Az tanulók az intézmény által biztosított anyagokból és eszközökkel dolgoznak. 12.3. A rendszeres egészségügyi felügyelet Az iskolában heti két alkalommal orvos, a hét minden munkanapján pedig ápolónő rendel. A rendelések az orvosi szoba ajtaján kifüggesztett rendelési időben vehetők igénybe. A tanköteles tanulók évenként egy alkalommal külön beosztás szerint fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vesznek részt. Ennek időpontjáról a tanulókat és a szülőket az osztályfőnök értesíti. A vizsgálatokon való részvétel kötelező. A hiányzók kötelesek a pótlásról gondoskodni. 12. 4. Eljárásrend az iskolák tanulói részére szervezett belföldi és külföldi utazással járó tanulószállításhoz A köznevelésről szóló törvény 4. (15) a pontja alapján Iskolai kirándulásnak minősül: - az azonos nevelési oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló, - legalább hét tanuló részvételével, 60

- a nevelési-oktatási intézménnyel foglalkozásijogviszonyban pedagógus- vagy nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy felügyeletével megszervezett, - a szomszédos államokan élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá nem tartozó állam területére irányuló térítésköteles kirándulás. A tanulószállítás megszervezése során a következő szempontokat kell szem előtt tartani: - Buszos utazás nemszervezhető este 11 óra és hajnali 4 óra között (kivéve színházlátogatás, 1 napos kirándulás). - Kizárólag olyan autóbuszt lehet bérelni, mely rendelkezik igazolással a megfelelő műszaki állapot tekintetében. - Több napos, nagyobb távolságra vonatkozó utazások esetében a sofőröknek szállást kell biztosítani, lehetőleg ott, ahol a tanulók megszállnak. - Autóbusszal és egyéb tömegközlekedéssel nagy távolságba történő kirándulás szervezése előtt, a szervező pedagógusok kötelesek az intézményvezetőt tájékoztatni, beszerezni a szülők beleegyező nyilatkozatait, valamint azon információkat, melyek szükségesek a tanulók egészségének megóvásához (rendszeres gyógyszerszedés, sürgősségi gyógyszer, allergia, rosszullét utazás közben). - A szervező tanároknak tájékoztatniuk kell az intézményvezetőt az utazás minden részletéről. - A busz megrendelése a Megrendelőlap tanulószállításra című nyomtatványon történik, melyet a szervező tanár ír alá, mint megrendelő. A szállítást végző cég a megrendelés visszaigazolásával egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a szállítási szolgálatatás tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a hatályos előírásoknak, illetve a gépjármű megfelelő műszaki állapotban van és rendelkezik az érvényes okmányokkal. Ezen nyilatkozat hiányában a megrendelés érvénytelen. - Az indulás előtt a szervező tanár átadja az intézményvezetőnek az utazásra szóló kitöltött dokumentációt: megrendelőlap, nyilatkozat, utaslita, jegyzőkönyv a balestvédelmi oktatásról. - Az utaslista tartalmazza a kirándulás célállomását, indulási és érkezési helyét és idejét, a szállítást végző cég nevét, elérhetőségét. Az intézményvezető az intézmény iratkezelési szabályzatában foglaltaknak megfelelően gondoskodik ezen dokumentumok kezeléséről. - Utazási irodával történő utazás esetén a megrendelőlap és nyilatkozat mellőzhető, azonban az utaslistához az irodával kötött szerződés csatolandó. 61

- Tömegközlekedéssel történő utazás esetén a megrendelőlap és a nyilatkozat mellőzhető. - Több napos erdeiiskola esetén a szükséges szülői nyilatkozások beszerzése kötelező. Ezen eljárásrendet a Tankerületi Központ által megkötött utazási szerződésekre nem kell alkalmazni. (tanuló szállítás) Minden intézményen kívül megrendezésre kerülő program esetén, mely során tömegközlekedés használatára kerül sor, a törvényes képviselő beszerzése kötelező. 12.5. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben ide értve az intézmény parkját a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. A dohányzással kapcsolatos rendelkezéseknél a nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény szabályai a mérvadók. 12.6. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézkedések azokra az eseményekre vonatkoznak, amelyek természeti, technikai, társadalmi, egészségügyi eredetűek, vagy egyéb más események, ha azok várható vagy valós következményeire nézve rendkívülinek tekinthetők. Rendkívüli esemény meghatározása: Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos eseményét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Ilyen esetekben az intézményvezető vagy az intézményegység vezető intézkedései arra irányulnak, hogy a tanulók és az alkalmazottak testi épsége, illetve az iskola épülete, az épületben és környezetében lévő vagyontárgyak védelme a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben biztosítva legyen. Rendkívüli eseménynek minősül: - Természeti katasztrófa: pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb. - Tűz, tűzriadó. - A robbantással történő fenyegetés: bombariadó. - Alkohol és bódítószerek fogyasztásával kapcsolatos esemény. - Az intézmény működését befolyásoló olyan esemény, amely területi hovatartozása miatt érinti: csőtörés, tömeges baleset, áramszünet stb. 62

- Minden olyan esemény, ami a sajtó érdeklődésére számot tart. A rendkívüli esemény megtörténtéről az intézmény vezetője haladéktalanul köteles értesíteni a fenntartót telefonon. Az intézményvezető a szükséges intézkedést követően, az elvárható legrövidebb határidőn belül, még a rendkívüli esemény történésének napján, hivatalos levél formában, írásban jelentést köteles küldeni a fenntartó felé, melynek tartalmaznia kell: - az érintett telephely pontos neve és címe, - esemény időpontja, az esemény észlelésének időpontja (év, hónap, nap, óra, perc) - érintett személyek státuszuk szerint, - esemény rövid leírása, - intézményvezető és esetleges hatósági intézkedések, - feljegyzés vagy jegyzőkönyv, - egyéb releváns dokumentumok. 12.6.1. Bombariadó Az esemény bekövetkezésekor amennyiben annak jellege indokolja az első feladat az iskola kiürítése, amelyet az intézményvezető vagy az intézményegység vezető rendelhet el. A kiürítésről szóban, a csengő szaggatott jelzéséből értesülnek az alkalmazottak és a tanulók. A kiürítés alatt az osztályok azonnali, rendezett elvonulását az órát tartó tanárok felügyelik, a náluk lévő iskolai dokumentumok mentésével együtt. A kiürítést, a tűzriadó esetére elkészített, minden helyiségben kifüggesztett elvonulási útvonalon kell végrehajtani. A kiürítés után az épületbe semmilyen indokkal nem lehet visszatérni. A kiürítés kezdetén és az épületből való kiérkezéskor létszámellenőrzést kell tartani. A kiürítéssel párhuzamosan az iskola intézményvezetője vagy az intézményegység vezetője szükség esetén értesíti az illetékes hatóságot és az iskola fenntartóját. Bombariadó esetén, amennyiben az telefonon érkezik, az ügyeletes vezető bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadóról a rendőrséget kell értesíteni. Engedélyük nélkül az épületbe visszatérni nem lehet. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A kiesett tanítási órák pótlására az általános szabály az, hogy a kiürítés időpontjától számított három óra múlva a megszakított órával folytatódik a tanítás. Amennyiben valamilyen nyomós 63

ok miatt az általános szabály nem alkalmazható, akkor az intézményvezető intézkedik a pótlás módjáról. 12.6.2. Teendők gyermek intézményből való eltünése (szökés, elkóborlás) esetén A tanulók a nevelését oktatását, gondozását ellátó felnőttek kötelesek meggyőződni a gyermekcsoportok átvételekor, átadásakor, hogy a tényleges létszám megegyezik e a dokumentált létszámmal. A létszámtól való eltérés okát azonnal tisztázni kell. Amennyiben az eltérés oka nem tisztázható, a munkavállaló köteles haladéktalanul értesíteni közvetlen munkahelyi vezetőjét, vagy az ügyeletet ellátó vezetőt. Az értesített vezető köteles: - Haladéktalanul vizsgálatot indítani az eltűnés körülményeinek felderítésére. - Tájékoztatni az eltűnt tanuló szüleit, nevelésbe vett tanuló esetén a gyermek gyámját, a lakásotthon vezetőjét. - A felkutatásra irányuló kéréssel megkeresni a rendőri szerveket. - A sürgős intézkedések megtételét követően azonnal értesíteni kell az intézményvezetőjét, az intézmény vezetője (helyettese) köteles folyamatos kapcsolatot tartani az eltűnt gyermek törvényes képviselőivel és a rendőrséggel. - A tanuló eltűnésével kapcsolatos megtett intézkedésekről az intézmény vezetője vagy a helyettesítésével megbízott személy köteles írásban értesíteni az intézmény fenntartóját. - Az eltűnés körülményeinek feltárására és felelősség kérdésének megállapítására a vezető köteles vizsgálatot indítani, majd a vizsgálat lezárása után a tájékoztatást, jelentést elkészíteni, a szükséges intézkedéseket megtenni. 13. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az intézményben folyó nevelő-oktató munka átfogó ellenőrzése, az esetlegesen felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a munka hatékonyságának emelése. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, és hatékony működtetéséért az intézmény vezetője felelős. Az ellenőrzés éves ütemezését az iskola ellenőrzési terve tartalmazza a felelősök megnevezésével. Ellenőrzést végez az iskola egészét illetően az intézményvezető, saját hatáskörükben az intézményegység vezetők és a munkaközösség-vezetők. Az osztályfőnökök ellenőrzési jogköre az osztályukban folyó nevelő - oktató munkára terjed ki. 64

Minden tanévben ellenőrzött területek: - A tanítási órák. Az ellenőrzést az intézményvezető, az intézményegység vezetők, a munkaközösségvezetők, saját osztályukban az osztályfőnökök végzik óralátogatással. - A munkaközösségek munkája. Az éves munkatervben rögzített ütemezés szerint a munkaközösség-vezető iskola vezetősége előtti beszámoltatásával történik. - A tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. Az intézményegység vezető rendszeresen, az intézményvezető alkalomszerűen ellenőrzi. - A szülői értekezletek, fogadóórák rendjét az intézményvezető és az intézményegység vezetők ellenőrzik. - Az igazolatlan hiányzások számának alakulása. Az ellenőrzést az osztályfőnökök folyamatosan végzik. Az intézményvezető rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet. Kérheti a rendkívüli ellenőrzés megtartását a szakmai munkaközösség, az iskolaszék és a szülői közösség is. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal, munkaközösség-vezetővel, illetve a munkaközösséggel. Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladat vagy utasítás is kapcsolódik. Az általánosítható tapasztalatok összegzésére nevelőtestületi vagy munkaközösségi értekezleten kerül sor. 13.1. Gazdasági belső ellenőrzés Az intézmény önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezik, így belső ellenőrzési kötelezettsége (FEUVE) nincs. 14. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás és a fegyelmi eljárás részletes szabályai 14.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvényben szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: 65

- az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről - a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét - az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége - a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni - az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézmény vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket - az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei - az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges - a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza - az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése - ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti - az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon - az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá 66

- az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása - az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. - a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 14.2. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai a./ Az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az intézményvezető jár el. b./ A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület - a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül -dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az intézményvezető ír alá és a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. c./ A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. d./ A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót, illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. e./ Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető tárgyalás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 67

f./ Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. A döntés előtt be kell szerezni a diákönkormányzat, a szülői szervezet, iskolaszék véleményét. g./ Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust biz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. h./ Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az intézményvezetővel való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. i./ Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. j./ Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. k./ A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. l./ A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az e) f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola intézményvezetője a tanuló átvételéről a másik iskola intézményvezetőjével megállapodott. A c) pontban 68

meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A fegyelmi eljárás lefolytatásával az intézményvezető a nevelőtestület véleményének kikérését követően olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható. A fegyelmi eljárás megindításáról az indok megjelölésével a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön és álláspontját védekezését elő tudja adni. A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. 69

A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. A határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, osztályfőnöke, illetve osztálytanítója, napközis nevelője, a fegyelmi vétség sértettje, akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell az intézményvezetőhöz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül az intézmény vezetője a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. A fegyelmi eljárást az intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai szerint folytatja le. Nem indítható fegyelmi eljárás 10 év alatti tanuló ellen! 70

II. Általános Iskola intézményegység működési rendje 71

Általános iskola Az intézményegység adatai: Név: Gyömrői Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Fejlesztő Nevelés- Oktatást Végző Iskola Cím: 2230 Gyömrő, Teleki kastély Üllői út 26. Az általános iskolai intézményegység jelen formájában működésének kezdete: 1998. szeptember 01. 1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátása 1.1. A nevelőtestület A 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 70. -a részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. A meghatározott jogköréből, valamint a végrehajtási rendelet alapján - az intézményvezető ruházza az intézmény helyiségeinek használatra való átengedésével kapcsolatos döntési hatáskörét, - a szakmai munkaközösségre ruházza a tantárgyfelosztás előtti véleményezési jogkörét, - az iskolai felvételi követelmények (szakiskola) meghatározásához biztosított véleményezési jogkörét, - az osztályban tanító nevelők közösségére ruházza a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésével, a tanulók továbbhaladásával, osztályozó vizsgák engedélyezésével kapcsolatos döntési jogkörét. 1.1.1. A nevelőtestület és szakmai munkaközösségek A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő- oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 1.1.2. A nevelőtestület feladata és jogai Legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú oktatása nevelése. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a törvény szerint, véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt 72

érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértése szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. Döntési jogköre: - A pedagógiai program elfogadása, - a SZMSZ, Házirend elfogadása, - a tanév munkatervének jóváhagyása, - átfogó értékelések, beszámolók elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, - az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, amennyiben a fenntartó kéri - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. Vélemény-nyilvánítási jogkör: - intézményvezetői pályázattal kapcsolatban, amennyiben a fenntartó kéri - az intézményegység vezetők kinevezésével kapcsolatban, amennyiben a munkáltató kéri - a tanulók elismerésében, büntetésében, - a munkaközösségek vezetőinek megbízásában, - a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatban, - éves tantárgyfelosztással kapcsolatban. 1.1.3.A nevelőtestület által létrehozható bizottság és feladata: A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával az alábbi bizottságot hozhatja létre tagjaiból: fegyelmi bizottság. A fegyelmi bizottság feladata: - a Házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata. - Az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: - az intézményvezető egyik helyettese, 73

- az érintett tanuló osztályfőnöke, - egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus, - egy, a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat képviselője, - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, - az érintett tanulót tanító pedagógusok. 1.1.4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre átruházott jogai A nevelőtestület a köznevelési törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházhatja át az alábbi jogköreit: - a Pedagógiai Program Helyi tantervének kidolgozása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, - jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, - a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése. 1.1.5. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - alakuló értekezlet, - tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - félévzáró értekezlet, - két alkalommal nevelési értekezlet, - minden hónap első keddjén értekezlet. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelési értekezletek vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogok gyakorlóját iskolaszék, szülői szervezet, DÖK) meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeket) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni 74

- az intézményegység vezető javaslata alapján, továbbá, - ha a nevelőtestület 30 %-a kéri, - ha a Közalkalmazotti Tanács kéri, - ha az intézmény vezetője, vagy vezetősége szükségesnek látja. 1.1.6. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a testület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Összehívását kezdeményezheti: - az intézményi tanács, - az intézményi szülői szervezet, közösség (Iskolaszék), - a diákönkormányzat. 2. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása Az ünnepélyek és megemlékezések rendjét a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével a felelősök megjelölésével az intézmény éves munkatervében rögzítjük. Az iskola (általános iskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola) elsősorban az állami ünnepek megszervezéséért és lebonyolításáért felelős. Az intézmény életében hagyományos rendezvényeink a következők: - Teleki nap Minden évben a lehetőségekhez mérten, kirándulás, játékos vetélkedők, színházlátogatás szervezése. Szervezője: az általános iskola, a szakiskola és a készségfejlesztő iskola. Az intézmény alapításának évfordulóján novemberben tartjuk. Az elnevezés a Kollégiumnak és a szakiskola egy részének helyet adó Teleki kastélyra, illetve a Teleki családra utal. 75

- Terménykiállítás Szervezője: a Kollégium intézményegység - Intézményi farsang Szervezője: a Kollégium intézményegység - Komplex Házi Tanulmányi Verseny: minden tanévben a 6. és 7. osztályos tanulók tanulmányi vetélkedője, mely felmenő rendszerben az országos szintig jut el. Szervezője: az általános iskola intézményegység - Megyei mezei futóverseny: Intézményünk területén kerül megrendezésre május-június hónapban. Tömegesen mozgatja meg a megye területéről érkező sportolni vágyó tanulókat. Szervezője: az általános iskolai intézményegység - Gyermeknapi kirándulás május végén, június elején, amennyiben az intézmény költségvetése és a szülők anyagi támogatása azt lehetővé teszi. Lényegesnek tartjuk, hogy a tanév során oktató munkánk során megismert földrajzi tájakat, történelmi helyeket a tanulmányi kirándulás szervezése során megismerjék személyesen is tanítványaink, hisz a történelmi nevezetességek és szép természeti látnivalók újabb és újabb élményt jelentenek tanítványainknak, melyek hozzájárulnak a megtanult ismeretek rögzítéséhez. - Magatartási és viselkedési verseny győzteseinek kirándulása májusban. A verseny minden tanév októberétől április végéig tart. Minden hónapban értékeljük a gyerekek magatartását. A legkiemelkedőbb gyerekek vesznek részt a kiránduláson. Rendszeresen megrendezésre kerülő tanulmányi és sport versenyek: - komplex tanulmányi verseny házi fordulója a 6. és 7. osztályosok számára, - vers- és prózamondó verseny, - szépírási verseny, - labdarúgó bajnokság, - atlétika, - mezei futóverseny, - asztalitenisz, - viselkedési és magatartási verseny, - helyesírási verseny. Szakmai rendezvényeink a hagyományok tükrében: - őszi, tavaszi nevelési értekezlet 76

- belső szakmai továbbképzések az intézményegységek szervezésében, - házi bemutató órák és azok munkaközösség-szintű elemzése, értékelése - tapasztalatcsere látogatások hasonló jellegű intézményekben. 3. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje 3.1. Munkaközösség vezetők A munkaközösség vezetők megbízására intézményegységenként kerül sor. Ennek alapján az intézményen belül a következő szakmai munkaközösségek dolgoznak: - általános iskola intézményegységben alsó és felső tagozatos munkaközösség, - szakiskola, készségfejlesztő iskola intézményegységben szakmai munkaközösség, - kollégiumi intézményegységben nevelőtanári szakmai munkaközösség, Utazó gyógypedagógusi hálózatot működtető intézményegység szakmai munkaközösség vezetője - Intézmények közötti szakmai munkaközösségnek munkaközösség vezetője (gyógypedagógusok az integráló iskolákban és EGYMI gyógypedagógusai) Feladatkörük: A szakmai munka koordinálása, szervezése, adott szempontok alapján történő elemzése, értékelése. A saját intézményegységén belül munkaközösségi szinten, a kollégák szakmai munkájának megismerése, értékelése, szükség esetén szakmai segítségnyújtás. Az intézményegység vezető akadályoztatása és/vagy távolléte esetén az intézményegység vezetése, irányítása az adott időszakban. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleményét figyelembe vesszük a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. Hatásköre: szakmai kérdésekben véleménynyilvánítás, szakmai döntések előkészítése. Megbízás időtartama: legfeljebb 5 év, a nevelőtestület javaslata alapján. Megbízó: az intézményvezető javaslata alapján a Tankerület igazgatója. 77

4. Kártérítési felelősség Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított öt havi összegét. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. (1) (2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. Az iskola, a tanulónak a tanulói jogviszonnyal okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 5. Egyéb foglalkozások 5.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje Szervezeti formák: - napközi otthon, - tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, - diáknap, - hitoktatás./jelenleg nincsen/ 78

Napközi: Napközi a szülők kérésétől függően minden évfolyamon működhet. A csoportok kialakítása évfolyamok szerint történik, indokolt esetben összevont csoportként is működhet. A téli, tavaszi és őszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon a napközis csoportok nem működnek, kivéve tíz főt meghaladó szülői igény esetén. A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 16 óráig tart. A szülők kérésére ezt követően 16.30 óráig tartó összevont ügyeletet kell szervezni. Hit és vallásoktatás időpontját, helyét biztosító eljárás rendje: A tanév kezdetén az órarendek összeállításakor kell beépíteni az órarendbe, vagy csatlakozó óraként a tanulók órarendjébe a hit és vallásoktatást. Az oktatáshoz a helyiséget az intézmény biztosítja a lelkészekkel történt előzetes egyeztetés alapján. A feladat ellátására az egyház bízza meg a hitoktatót az iskolai hitoktatáshoz. A foglalkozásokon való részvétel a tanulók számára kötelező, amennyiben a szülő minden év május 20-ig nyilatkozik arról, hogy gyermeke számára a hitoktatást kéri. Jelenleg az intézményben hitoktatás nem zajlik. 5.2. Felnőttoktatás formái Az intézmény szakmai alapdokumentuma tartalmazza a felnőtt oktatást, jelenleg felnőtt képzés nem folyik. 6. Az iskola eljárásai az egészséget veszélyeztető helyzetek kezelésére Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fennáll a szükséges intézkedéseket megtegye. 6.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló-és gyermek balesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskola munkavédelmi szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. 79

Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: - a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat - a házirend balesetvédelmi előírásait - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban - tanulmányi kirándulások, túrák előtt - közhasznú munkavégzés megkezdése előtt - a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek fel kell hívnia a tanulók figyelmét minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az e-kréta osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. Az iskola munkavédelmi felelőse az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi. 80

6.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérül tanulót elsősegélyben kell részesítenie - ha szükséges orvost kell hívnia - a balesetet sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie - a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola intézményvezetőjének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola intézményvezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 6.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon és a KIR rendszerben is nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az elektronikus nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell az iskolaszék, a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. - Az iskolai nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola 81

munkavédelmi szabályzata tartalmazza. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése preventív, felvilágosító előadások szervezése a védőnő, szükség esetén szakorvosi beutaló iskolaorvos útján, - a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, bűnmegelőzési felvilágosító óra segítségével, a rendőrségi munkatárs bevonásával, - baleset megelőzés és elsősegélynyújtás az iskolai védőnő segítségével, - személyi higiénia fontosságának felismerése az egészség fejlesztés elősegítése. 6.4. Munka-, balesetvédelem Egészségügyi láda az általános iskola területén két helyen kerül elhelyezésre: intézményvezető helyettesi iroda, lány technika terem. 6.4.1. Bomba- és tűzriadó Bomba- és tűzriadó esetén, a folyosón kifüggesztett menekülési terv alapján történik az iskola épületének elhagyása. /Évente megtartott tűzriadón begyakoroltak szerint./ 6.4.2. A tanulóbalesetek bejelentése Tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyveit, nyilvántartását az Oktatási Hivatal A köznevelési intézmények által felvett baleseti jegyzőkönyvek nyilvántartása -ban kell rögzíteni, és a jegyzőkönyv egy példányát az intézményben meg kell őrizni. 6.4.3. Tennivalók baleset esetén - Iskolán belüli balesetről az iskolavezetést azonnal értesíteni kell. - Értesítendő: intézményvezető, intézményvezető helyettes. - Ha nem tartózkodnak az épületben, úgy értesíthető bármelyik munkaközösség-vezető. 6.4.4. Az értesítés módja a balesetről Gyermekcsoportot, sérült tanulót a pedagógus soha nem hagyhat felügyelet nélkül. Az értesítéshez segítséget kérhet a közelben tartózkodó pedagógiai asszisztenstől, gyermekfelügyelőtől, vagy egy megbízható, arra alkalmas gyermeket küld az intézményvezetői vagy a gazdasági irodába. A gazdasági iroda dolgozóinak kötelessége értesíteni az illetékes vezetőt. 82

6.4.5. A vezetők feladatai Az intézményvezetőnek, helyettesnek, illetve hiányukban az értesített munkaközösség vezetőnek kötelessége haladéktalanul megtekintenie a balesetet szenvedett tanuló állapotát, és kivizsgálni a baleset körülményeit. A sérülésnek megfelelő intézkedést megtenni. 6.4.6. Az értesítési sorrend sürgős, súlyos esetben - Az orvos, mentő azonnali értesítése, gondoskodás a tanuló kórházba, vagy orvoshoz szállításáról. - Azonnali intézkedésre van szükség minden olyan esetben, melyben a baleset eszméletvesztéssel, súlyos duzzanattal, ödémával, nyílt sérüléssel, heves vérzéssel jár, valamint epilepsziás roham esetén. - Azonnali intézkedést igényel a sokkos állapot, a tudatzavarra utaló jelek, a trauma nagysága miatt feltételezhető belső sérülés. - További teendők: a szülő legkorábbi értesítése. 6.4.7. Teendők kisebb baleset esetén A felelős vezető és az érintett pedagógus közösen döntenek a további teendőkről: - Elsősegélynyújtás, biztonságba helyezés, ápolás. - Szülő értesítése. - Orvos értesítése. Amennyiben a szülő nem elérhető, úgy a sorrendet fel kell cserélni: - Elsősegélynyújtás, biztonságba helyezés, ápolás - Orvos értesítése vagy orvoshoz kísérés - Szülő értesítése 6.4.8. Teendők iskolán kívüli balestek esetén - elsősegélynyújtás, biztonságba helyezés, ápolás - ha szükséges orvos, mentők azonnali értesítése - iskolavezetés haladéktalan értesítése - a gyerekcsoport biztonságos visszajuttatása az iskolába 83

- Szükség esetén segítségkérés a környezettől, / pl. telefonhasználat /. 6.4.9. Tanulóbalesetek megelőzés - Gyermekcsoport felügyelet nélkül nem maradhat. - Tilos beengedni a gyerekeket a tanterembe illetve a tornaterembe felügyelet nélkül. - Ablaknyitás csak felnőtt felügyelete mellett engedélyezett. - Fokozottan figyelni kell arra, hogy a helyes magatartásformákat, a kívánt tevékenységeket hangsúlyozzuk. / eszközhasználat, feladatok helyes végzése, sorrend stb. / - Minden esetben fel kell hívni a tanulók figyelmét a szigorúan tilos dolgokra: Pl. Szigorúan tilos ollóval a kézben felállni a helyükről. Szigorúan tilos elektromos eszközt használni külön utasítás nélkül. A tornateremben szigorúan tilos tornaeszközöket használni segítő nélkül. stb. / 6.4.10. Dokumentáció Iskolai balesetről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek egy példánya a szülőé, egy pedig az iskolai irattárba kerül. 7. Iskolai könyvtár működési szabályzata 7.1. A könyvtár gyűjtőköri szabályzata A gyömrői Gyömrői Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Fejlesztő Nevelés- Oktatást Végző Iskola könyvtári állományának gyűjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni: 1. Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: Gyűjtés köre Gyűjtés mélysége, nyelvi határai Gyűjtés dokumentumtípusai A gyűjtés példányszáma. 84

A gyűjtés köre A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempontok szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény főgyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellék-gyűjtőkörbe. A könyvtár főgyűjtőkörébe tartoznak az alábbi könyvek, dokumentumok, kézikönyvek: KÉZIKÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY: Lexikonok: általános - Szaklexikonok, - Enciklopédiák, - Szótárak: a.) egynyelvű az iskolában tanított német nyelvű értelmező szótárai, szinonima szótárai erős válogatással, b.) kétnyelvű német kis-, közép- és nagyméretű szótárak, c.) magyar nyelvű értelmező szótár, szinonima szótár, helyesírási szótárak - Fogalomgyűjtemények, határozók, kézkönyvek, összefoglalók, - Atlaszok (SH atlasz sorozat), földrajz, történelem, anatómia. - Albumok erős válogatással, - Kronológiák, - Információszolgáltatás segédletei telefonkönyv, menetrend, stb. Főgyűjtőkörbe tartozik még: - mesekönyvek - ifjúsági szak- és szépirodalom, - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei, - klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei, - életrajzok, történelmi regények, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglalói, 85

- a tananyaghoz kapcsolódó a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap, középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, - az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, - az adott környezetre (Gyömrő és kistérségi vonzáskörzetére) vonatkozó helyismeret helytörténeti kiadványok, - az intézmény történetével, életévek, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok, - a helyi tantervekhez kapcsolódó kötelező és ajánlott olvasmányok, - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, - pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek és ifjúkor lélektana, - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, - iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, - folyóiratok, napilapok, szaklapok, - állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, - családjogi, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye, - a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteménye. A mellék-gyűjtőkörbe sorolandók mindazon dokumentumok, melyek az előzőekben felsoroltakhoz nem tartoznak, illetve azok határesetei. Gyűjtés mélysége, nyelvi határai Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban Gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül a következőket - lírai, prózai és drámai antológiák, - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei, - klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei, - alap-, közép- és felsőszintű enciklopédiák, 86

- a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet elméleti és módszertani összefoglalói, - a tananyagokhoz kapcsolódó a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap, középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, - szaktantárgyakhoz kapcsolódó alap- és középszintű elméleti ismeretközlő irodalom és történeti összefoglalók, - az intézményben használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, - a helyi tantervhez kapcsolódó kötelező és ajánlott olvasmányok, - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, segédletek, - az intézmény történetével, életével, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok, - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok - az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, - családjogi, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteménye. Gyűjti magyar nyelven az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi tárgyi szempontokat figyelembe véve: - nemzetek irodalma (klasszikus, és modern irodalom), - mesék, - gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélések, versek, - nemzetiségi gyermek és ifjúsági irodalom, regények, versek, - szaktantárgyakhoz kapcsolódó elméleti ismeretközlő irodalom és történelmi összefoglalók, - tantárgyi bibliográfiák, - folyóiratok, napilapok, szaklapok, - állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok, - a speciális nyelvi képzésben német használatos irodalmat. Az iskola könyvtárosa a gazdasági évben egyszer szerzi be a 2013. évi CCXXXII. tv. a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvény alapján a tankönyvtámogatás 25%-ának 87

megfelelő összegből a dokumentumokat, anyagokat. Az állománygyarapítást a megadott összegen belül a könyvtáros végzi. Gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: Könyvek és könyv jellegű kiadványok Folyóirat jellegű kiadványok (periodikák) - pedagógiai folyóiratok, módszertani folyóiratok - tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok Egyéb dokumentumok - iskoláról szóló cikkek gyűjtése, - iskola és az ifjúsági szervezetek életének dokumentumai, - előadások, szaktanácsadók anyagi, összegzései, - pedagógiai elemzések, értékelések, jelentések, - nyomtatványok, prospektusok, kartográfiai segédletek. Audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok: oktatófilmek, egyéb filmek, diakazetták, fotókópiák, stb. - hangzó dokumentumok: magnószalagok, hanglemezek, kazetták stb. - számítástechnikai ismerethordozók: CD-k, CD-ROM-ok, lemezek, szoftverek, Internet, - oktató programcsomagok, - Internetről letöltött tananyagok. A gyarapítás mértéke A főgyűjtőkörbe tartozó új beszerzések példányszámát az alábbiakban állapítom meg. A beszerzés általában egy példányszámos, a szakképesítő vizsga követelményei rendszerének megfelelten. Egy tanulócsoportnyi a házi olvasmányok és a munkáltató eszközként használatos dokumentumokból. A mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszámát eseti jelleggel az állománygyarapítás időpontjában szabom meg, figyelembe véve a felhasználók számát, a 88

beszerzés indokoltságát. A közlönyöket és egyéb jogi szabályozókat nem a könyvtár költségvetéséből finanszírozza az intézmény. 89

7.2. Könyvtári állományalakítás Állománygyarapítás Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskola könyvtár-állományalakítási tevékenysége az állománygyarapítási és apasztási tevékenységéből tevődik össze: 1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke, 2. Állományba vétel munkafolyamata, 3. Állományapasztás, törlés, 4. Állománygondozás, - védelem, - ellenőrzés. 1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke A könyvtár szakmai szempontok és a tankönyvtámogatás 25%-a alapján biztosított pénzügyi keretek figyelembevételével köteles gyarapítani állományát. 1.1. Az állománygyarapítás forrásai: a.) beszerzés: könyvkereskedésektől, kiadóktól, magánszemélyektől, számla alapján történik a gyarapítás, b.) csere: iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények és más egyéb intézmények könyvtáraitól kap az intézmény új dokumentumot, előzetes megállapodás alapján. c.) ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat, d.) egyéb: olyan dokumentumok, melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből stb. tevődnek össze, tartós tankönyvek. 2. Állományba vétel munkafolyamata A könyvtári állományba vétel menete az időbeli sorrendben alábbiak szerint történik: 2.1. A számla és a szállítmány összehasonlítása Átvételkor össze kell hasonlítani a számla (szállítólevél) tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor azt reklamálni kell, s bevételezni nem szabad. 90

Amennyiben a számla (szállítólevél) és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumot leltárba kell venni. 2.2. Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel le kell pecsételni az alábbi módon: - könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapját, valamint a könyv, kiadvány 17. és utolsó számozott oldalát, - időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot, - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített címkét. A bélyegző felirata: Gyömrői Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Fejlesztő Nevelés- Oktatást Végző Iskola Gyömrő). 2.3. Előrendezés A beérkezett könyveket, dokumentumokat rendezni kell aszerint, hogy azok egyedi, vagy összesített nyilvántartásba kerülnek. 2.4. Nyilvántartásba vétel 2.4.1. Az összesített nyilvántartásúnak minősített dokumentumokat összegezve kell nyilvántartásba venni, illetve leltározni oly módon, hogy az azonos időpontban, azonos módon érkezett szállítmányt egy tételként kell figyelembe venni a szállítmány darabszámától függetlenül. A nyilvántartás az összesített leltárkönyvben történik, mely egyben pénzügyi okmány is, az időszaki leltár egyik dokumentuma. Az összesített leltárkönyv kötelező adattartalma: - sorszám, tételszám, - dátum (leltározás dátuma), - a dokumentum jellege (kiadvány, irodalmi mű, tájékoztató stb.) melynél vegyes beérkezés esetén a többségi elv követendő, - darabszám (összes példány együttesen), - a beszerzés módja, - beszerzési érték (az összes példány együttes összege Ft-ban). 91

2.4.2. A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele a.) címleltárkönyv b.) csoportos (összesített) leltárkönyv segítségével az alábbi módon történik: a.) Címleltárkönyvi nyilvántartás: < könyvek, kiadványok, brossúrák, videokazetták, CD-k, CD-ROM-ok, mágneslemezek stb. esetében címleltárkönyvet kell vezetni, melynek kötelező kitöltendő adatai: - leltári egyedi szám, - leltározás dátuma, - a dokumentum adatai (címe, szerzője, kiadója) - darabszám, - raktári jelzet száma, - beszerzés módja, értéke, - megjegyzés (mely rovatban a törlés rovatát kötelező kitölteni). < Egy-egy számla (szállítólevél) tartalmának egyedi nyilvántartásba vétele után az állományba vett művek darabszámát, értékét folyamatosan göngyölítve összesíteni, majd azt záradékkal el kell látni ( leltárba került a címleltárkönyv.tól-.ig tételszám alatt db könyv..ft értékben ). b.) Szirén program tartalma a címleltárkönyvi nyilvántartás szerint. c.) Csoportos (összesített) leltárkönyv d.) Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról az a.) és b.) pontokban foglaltakkal túlmenően csoportos összesített leltárkönyvet is kell vezetni, mely a gyarapodás, a törlés és az összesítés adatainak rögzítésével az állománymérleget pedig évente kell kitölteni. A csoportos (összesített) leltárkönyvbe történő bevezetés bizonylata minden esetben a számla, vagy a szállítólevél, vagy a kísérőjegyzék, kivezetés esetén pedig a törlési jegyzék. - A csoportos (összesített) leltárkönyv kötelező adatai: - Sorszám, - Egyedi állományba vétel kelte, - Beszerzés forrása, - Gyarapodás módja, 92

- Állományba vett dokumentum típusa, - A dokumentum tartalma, jellege, - Beszerzési érték, - Egyedi állomány-nyilvántartás tételszámai tól-ig. 3. Állományapasztás 3.1. Az állomány törlésének okai, indokoltsága Az iskolai könyvtár állomány apasztása, törlése abban az esetben történhet meg, ha - a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult, - a dokumentum felesleges példánynak minősül (olvasó igényhiány miatt, vagy nem tartozik a könyvtár gyűjtőkörébe), - a dokumentum a használat következtében elrongálódott, - a dokumentum elveszett, megsemmisült, - a leltár során hiányként jelentkezett. 3.2. Az állomány törlésének időbeli hatálya Az állomány törlése: - rendszeres jelleggel évente, - elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik. 3.3. Az állomány törlésének dokumentálása A selejtezendő, vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról típusonként és a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni két példányban. A törlési jegyzékben fel kell sorolni a - leltári számot, - a mű címét, szerzőjét, - a dokumentum nyilvántartási értékét, - a dokumentum szakjelzését, - a törlés indokoltságát. A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni: 93

- a címleltárkönyvből oly módon, hogy át kell húzni a leltári számot, és a megjegyzés rovat törlés rovatába be kell írni a törlési dokumentum sorszámát, vagy iktatószámát, - a csoportos leltárkönyv vonatkozó rovataiból a címleltárkönyvnél leirt módon, - a számítógépes SZIRÉN programból is ki kell vezetni! Az összesített nyilvántartású anyagok törlése un. Törlési ügyiraton történik, amelyen fel kell tüntetni az - ügyirat számát, keltét, - a törlés indokát, - a törölt művek összes darabszámát. A törlési eljárásról szóló jegyzéket, illetve ügyiratot az iskola vezetőjével jóvá kell hagyatni, s az engedélyezés után annak egy-egy példányát át kell adni a gazdasági területnek könyvelés, illetve ha szükséges pénzügyi rendezés céljából. 4. Állománygondozás-, védelem-, ellenőrzés A könyvtári állomány elhelyezése Az áttekinthetőség és a világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és raktári rendjét. Ezért az alábbi fizikai feltételeket kell biztosítani: - a könyvtári állomány kölcsönözhető részét szabadpolcokon kell elhelyezni, - a könyvtári dokumentumok nem kölcsönözhető állományát az olvasóteremben (sarokban) szintén szabadpolcon kell elhelyezni, - az elrendezést eligazító táblákkal, feliratokkal, magyarázó jelzésekkel kell áttekinthetővé tenni, - a napilapokat, folyóiratokat külön polcon kell elhelyezni. A könyvtári állomány védelme A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell szakszerű tárolásról, a könyvtári helyiségek megfelelő tisztaságáról. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden iskolai könyvtárhasználó kötelessége. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról, javíttatásáról gondoskodni kell, mely a könyvtáros egyik munkaköri kötelessége. 94

A könyvtári állomány ellenőrzése: Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros a felelős. E kötelességből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőriznie kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. A könyvtári állomány ellenőrzését az iskola Leltározási Szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni. Az ellenőrzést az alábbiak szerint kell végezni: a.) az állományt ellenőrizni kell meghatározott időszakonként, azaz ötévente a könyvtári állomány függvényében. b.) Soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri. c.) Állományellenőrzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni. d.) A leltározást legalább öt személynek kell végezni. e.) Az állományellenőrzést nyilvántartások rendezésével, valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni. f.) Az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik, annak egyezősége esetén a leltárkönyvek megfelelő rovatait le kell pecsételni. g.) Az állományellenőrzés során fellelt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani. h.) A leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki, vagy soron kívüli), számszerű adatokat és a hiány vagy többlet mennyiségét Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai: Az iskolai könyvtár működési szabályzata a köznevelésre vonatkozó szabályokat és a könyvtárakra vonatkozó előírásokat egyaránt figyelembe veszi. 7.3. A könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár székhelye: 2230 Gyömrő, Üllői út 26. Teleki kastély A könyvtár bélyegzője: Általános Iskola és Kollégium könyvtára 7.4.1. A könyvtár fenntartása Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az intézmény költségvetésében kell gondoskodni, illetve a tankönyvtámogatás normatívájának 25 %-ából. 95

Az iskolai könyvtár működését az iskola intézményvezetője irányítja és ellenőrzi a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával. 7.4.2. A könyvtár meghatározása, feladatai Az iskolai könyvtár az oktatási-nevelési intézmény tanítási-tanulási médiatára oktatási helyszíne. Sajátos eszközrendszerével segíti az iskolát pedagógiai programja megvalósításában. A mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok, szabványok szerint működik. Gyűjteménye tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különböző rögzítési, tárolási, átviteli technikákat. Az iskolai könyvtár széleskörű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasás-fejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére. A könyvtár feladatait az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterv is meghatározza. Gyűjteményét az iskola igényei szerint és a minőség elvét érvényesítve folyamatosan fejleszti, gondozza. A nyomtatott dokumentumokon könyv, időszaki kiadvány, tartós tankönyv, segédkönyv stb. kívül gyűjti az iskola kéziratos pedagógiai anyagát és a nem nyomtatott ismerethordozókat (diafilm, hang- és videokazetta, hanglemez, zenei CD, számítógépes floppy, stb.). Tankönyvtárat hoz létre a tartós tankönyvekből és segédkönyvekből, nyilvántartja és kölcsönzi az állomány kész anyagát. Egységes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi a könyvtárhasználók részére. A kerettantervek követelményei alapján közreműködik a helyi könyvtár pedagógiai program könyvtárhasználati tantervek kidolgozásában és ösztönzi, szervezi, segíti minden műveltségi területen gyakorlati megvalósítását, miközben maga is részt vállal a könyvtárismereti és használói képzésben. Könyvtárhasználati órák tartásával fejleszti a tanulók könyvtárhasználati felkészültségét, használói szokásait, felkészíti őket a korszerű könyvtári információs technikára. 7.4.3. A könyvtár tárgyi és személyi feltételei A könyvtár a kastély földszintjén helyezkedik el egy kb. 21 négyzetméteres helyiségben. 96

A könyvtár egyszerre 12 tanuló befogadására alkalmas. Rendelkezik egy feldolgozói és egy tanulói számítógéppel, internet kapcsolattal. Könyvtári használatra van egy TV, egy DVD lejátszó és egy projektor. A könyvtárhelységben elhelyezett dokumentumok részben szabadpolcos rendszerben vannak. Könyvállomány kézi és segédkönyvtár, kölcsönözhető állomány szépirodalom betűrendben, szakirodalom ETO szerinti szakrendben. - audiovizuális dokumentumok - nevelői kézipéldányok, brosúrák, - video dokumentumok, - multimédiás eszközök, - CD- ROM. Az állomány feltárása: a könyvtárban a feldolgozás SZIRÉN Integrált Könyvtári Program segítségével történik. 7.4.4. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár szolgáltatásait és használati rendjét a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek és a helyi adottságok figyelembevételével szervezi meg. A dokumentumok védelme, illetőleg a könyvtárhasználók jogainak érvényesítése érdekében a könyvtárhasználat részletes feltételeit a házirend rögzíti, amelyet nyilvánosságra kell hozni. Az iskolai könyvtár feladata, hogy a tanítási napokon biztosítsa használói számára a könyvtárhasználat jogát, megfelelő időpontban a nyitvatartást. A könyvtár gyűjteményének tájékoztató és technikai eszközeinek egyéni és csoportos helyben használata, a helyi pedagógiai programban megtervezett könyvtárhasználati órák megtartása, közreműködés a könyvtárra épülő szakórák előkészítésében és megtartásában. Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, felkérés esetén a tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, tehetséggondozás, felzárkóztató stb.) szervezésében, megtartásában való részvétel. A tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése. A könyvtár nyitvatartását úgy kell megszervezni, hogy a képzési időben és a tanítási órát követően biztosítani tudja a könyvtárhasználati, könyvtárra épülő szaktárgyi órák és egyéb foglalkozások zavartalan megtartását, az óravezetéshez szükséges könyvek és egyéb dokumentumok kölcsönzését és lehetőséget adjon az egyéni, csoportos olvasótermi helyben használatra, tájékozódásra, olvasásra, tanulásra, kölcsönzésre. 97

A csoportos foglalkozások megtartásához előre meg kell tervezni a könyvtár órabeosztását, hogy a tartalmi és technikai előkészítésük biztosítható legyen. A csak helyben használható dokumentumok kivételével állományát kölcsönzi. Kivételes esetben a kézikönyveket zárástól nyitásig hazavihetik a tanulók. Az iskola könyvtár csak helyben használható dokumentumai: kézikönyvek, informatikai programok. Csoportos használat: az osztályok a tanulócsoportok részére a könyvtáros tanár foglalkozásokat tarthat. Kölcsönzés: a könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Egy tanuló egyszerre három darab dokumentumot kölcsönözhet két hétre. Kérésre ez az idő egyszer hosszabbítható. Ha egy tanuló eltávozik az iskolából, az osztályfőnök mielőtt kiadja a bizonyítványt köteles a könyvtártól igazolást kérni, hogy a diáknak nincsen könyvtartozása. Elveszett, vagy megrongálódott dokumentumot az olvasó köteles egy hibátlan példánnyal, vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtáros munkarendjét, feladatainak részletes megfogalmazását a munkaköri leírás tartalmazza. 7.4.5. A tartós tankönyvek kölcsönzési rendje Házirend szabályozza az ingyenes tankönyvre jogosultak körét. A könyvtáros tanár elkészíti és közzéteszi a helyben szokásos módon - azon tartós tankönyvek jegyzékét, amelyek a könyvtárból kölcsönözhetőek. A tartós tankönyvek nyilvántartásának módja: egyedi nyilvántartásba kerülnek a szótárak, kötelező olvasmányok, egyéb alkotások. Időleges brosúra nyilvántartásba kerülnek (3/1.975 KM-PM rendelet) a tartós tankönyvek, amelyeket a diákok a könyvtárból tartós használatra kölcsönöznek. Az iskolai könyvtári állományba került dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők. A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje: több évfolyamon keresztül használt tankönyvek esetén legfeljebb hat év. Egy évfolyamon használt tankönyvek esetén szeptember 01. június 15. Tankönyvet csak egész évre kölcsönzünk. Kártérítés: egy év után 50 %, vagy az elveszett dokumentum pótlása. Hosszabb kölcsönzés esetén a dokumentum elhasználódásával kapcsolatos tennivalók esetében a rendelet számít. 98

A továbbiakat az iskola Házirendje határozza meg. A tartós tankönyvek egy-egy példányát az iskolai könyvtár tankönyvtárában is el kell helyezni. 7.5. A könyvtár használatának szabályzata 7.5.1. Jogok és kötelezettségek a. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. (A szolgáltatások használóinak körét az intézmény vezetője bővítheti, szűkítheti.) Az iskolai könyvtár minden, az iskolába beiratkozott tanulót egyidejűleg a könyvtárba beiratkozottnak is tekint és felveszi a beiratkozottak listájára. b. Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások: - könyvtárlátogatás, - könyvtári gyűjtemény helyben használata, - állományfeltáró eszközök használata, - információ a könyvtár szolgáltatásairól. c. Az iskolai könyvtáros köteles az ingyenes szolgáltatások igénybevevőinek adatait regisztrálni számítógépes nyilvántartó programmal (Szirén Integrált Könyvtárkezelő Rendszer). d. A b. pontban felsoroltakon kívül más egyéb szolgáltatások csak a könyvtárba való beiratkozás után vehetők igénybe. A beiratkozás ingyenes. e. Az iskolai könyvtár nem nyilvános, ezért csak az iskola tanulói és saját közalkalmazott dolgozói használhatják. A könyvtár a személyes adatok védelméről az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni. A könyvtáros a beiratkozó adatait beiratkozási naplóban nyilvántartásba veszi. A kilépő dolgozókat és diákokat az iskolatitkár küldi a könyvtárba tartozásaik rendezésére. Az esetleges adatmódosítás ekkor történik meg, illetve e-mailben, vagy személyesen is lehet adatmódosítást kérni a könyvtárostól. 7.6. A könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: a. A könyvtár állományának (alább felsorolt egyes dokumentumainak) egyéni és csoportos helyben használata: 99

- olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, - folyóiratok, - értékesebb dokumentumok, - audiovizuális információhordozók. A helyben használható dokumentumokat az oktatók és a diákok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. b. A könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglalkozások tarthatók. c. A könyvtárban tartandó olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények megszervezése, lebonyolítása. d. Kölcsönzés. e. A könyvtárban az adott időpontban nem található könyvek, dokumentumok előjegyeztetése, majd a könyvtár értesítése után azok kölcsönzése. f. A könyvtár gyűjteményében megtalálható dokumentumokról másolat készítése. g. Az adott szaktantárgyhoz, illetve témakörhöz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás. 7.7. A kölcsönzés szabályai a. A kikölcsönzés az Olvasók és Kölcsönzések nyilvántartása alapján történik. b. A kölcsönözhető állomány a könyvtárban található, szabadpolcokról kiválasztható. c. A kikölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: - kölcsönözhetők, - részlegesen kölcsönözhetők, - csak helyben használhatók. d. Egy olvasó egyidejűleg maximum három kötetet kölcsönözhet. e. A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama maximum az utolsó tanítási nap. Hosszabbítás csak indokolt esetben kérhető. f. A részlegesen kölcsönözhető anyagok kölcsönzési időtartama két hét. g. Nem kölcsönözhetők a napilapok, folyóiratok, kézikönyvek (szótárak, lexikonok, enciklopédiák stb.) 100

h. Az iskolai könyvtár un. Letéti állományt helyez el az oktató nevelő munka segítése érdekében az alábbiak szerint: - szaktárgyak szerint a pedagógusoknál. Az ideiglenesen kikölcsönzött (kihelyezett) dokumentumokat a tanév elején veszik át, s a tanév végén adják vissza a megbízott oktatók, tanítók, akik anyagi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott könyvekért. i. A könyvtárban tilos spirálfüzetet, fémtolltartót, táskát vagy bármilyen tárgyat, ami a bútorzat felületének sérülését okozhatja, az asztalra, székre helyezni. A könyvtárba tanszereken kívül más nem vihető be. j. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. 7.8. A könyvtár nyitvatartási rendje a. Tanévben belül: szeptember 01-től június 30-ig az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart. b. Tanéven belül hetente: kedd: 12,00 13,30 óráig, csütörtök: 13,00 14,30 óráig 8. Köznevelési diákigazolvány igénylésének eljárási rendje A tanuló az okmányirodában díjmentesen NEK azonosítót igényel fénykép és aláírás rögzítésével, majd jelzi diákigazolvány igénylési szándékát az intézménynek. A diákigazolvány igénylése térítési díjmentes. Az intézmény ügyintézője rögzíti az igénylést az OKTIG rendszerben, majd beküldi az elektronikus diákigazolvány igényléseket. Az Oktatási Hivatal átadja a gyártónak az igényléseket, majd a legyártott diákigazolványt az intézmény címére postázza. Az oktatási igazolványról szóló 362/2011 (XII. 30.) Korm. rendelet szerint: 37. (1) A tanköteles tanulók diákigazolványa érvényesítő matrica nélkül is érvényes azon tanévet követő október 31. napjáig, amely tanévben a tanuló a tanköteles kor felső határát betölti. 45. (3) bekezdése szerint: 101

A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola intézményvezető dönt. Intézményünket kizárólag sajátos nevelési igényű tanulók veszik igénybe. Amennyiben a szülő kéri a tankötelezettség meghosszabbítását intézményünkben a diákigazolvány érvényesítő matrica jogszerű használatáért az intézményvezető felel. 102

III. Fejlesztő nevelés oktatás intézményegység működési rendje 103

Fejlesztő nevelés oktatás 1. Belső szabályozók Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat éves munkaterv Az intézményegység belső szabályozóit a törvényi, jogi változásoknak megfelelően módosítani, valamint évenként felülvizsgálni szükséges. 2. Benntartózkodás rendje A pedagógus, amennyiben utazó gyógypedagógusként látja el feladatait a mindenkori órarendje szerint a tanuló otthonában vagy az ellátó szociális intézményben tartózkodik, továbbá a tanév elején meghatározásra kerül a heti egy alkalommal megtartott értekezlet, konzultációs nap időpontja, melyen köteles az intézményegységben tartózkodni. Minden egyéb esetben az általános iskolai intézményegység benntartózkodási rendje az irányadó. 326/2013. (VIII. 30.) A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló Kormány rendelet II. fejezet 7. rész (2a) Pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében leírtakat is figyelembe kell venni. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményegység ellenőrzésének megvalósítását az éves ellenőrzési terv rögzíti. 3.1. Az intézményegység-vezető főbb feladatai Tanügy-igazgatási feladatok, dokumentumok kezelése, tantárgyfelosztás készítése, jelenléti ívek ellenőrzése, az intézményegység feladatkörében a nevelés, oktatás minél hatékonyabb működésének elősegítése, 104

az ellenőrzések során munkatervi követelményeknek megfelelően a teljesítések számonkérése az alkalmazottaktól, a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze legyen, a gyógypedagógus-álláshelyek pályázati anyagának véleményezése, az intézmény-egységbe újonnan érkező gyógypedagógus (gyakornok) számára mentortanár kijelölése és a gyakornoki program haladásának ellenőrzése (lásd Gyakornoki Szabályzat), a továbbképzési rendszer működésének tervezése, támogassa az innovatív, előremutató kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézményegység működése során felmerülő hiányosságokat, lehetőségei szerint intézkedjen. 3.2. Az ellenőrzés területei Pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése, a szakmai munkaközösség munkatervi feladatainak megvalósítása, az egyéni és csoportos fejlesztési naplók, illetve egyéni fejlesztési tervek, tematikus tervek ellenőrzése, időszakos, álladó, kiemelt és speciális ellenőrzések, a tanulók nyilvántartásának ellenőrzése, a személyes iratanyagok (alkalmazotti, gyermek) meglétének és szabályos vezetésének ellenőrzése, tárgyi, személyi feltételek ellenőrzése, a továbbképzési rendszer működésének ellenőrzése. 3.3. Az ellenőrzés formái habilitációs/rehabilitációs foglalkozás ellenőrzése, beszámoltatás, dokumentumok ellenőrzése, időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések. 105

4. Az intézményegység-vezető helyettesítési rendje Távolléte esetén intézkedésre jogosult felelős vezető a mindenkori munkaközösség vezető. 5. Külső kapcsolatok rendszere Az intézmény külső kapcsolataiban hivatalos és szakmai kapcsolati rendszer létezik. Kapcsolatok formája: rendszeres és időszakos. Módja: írásban, szóban, személyesen. A kapcsolattartás rendje: az intézményegység vezetője, a munkaközösség vezető, ill. az adott feladattal megbízott dolgozó útján. 5.1. Szakmai kapcsolatok ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, Egyesület. EGYMI Országos 5.2. Hivatalos kapcsolatok Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tanulók ápolását, gondozását ellátó intézmények, Tankerületek illetékességi területén lévő Önkormányzatok, Illetékes kormányhivatalok, Gyermekjóléti Szolgálat. 6. A fejlesztő nevelés-oktatás tevékenysége A fejlesztő nevelés-oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének, oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik. A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelésoktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg. 106

A tanév nyolcadik hetének végéig minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet. A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, valamint a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat. Tájékoztatás, tanácsadásnyújtás a szülőknek/gondviselőknek. 6.1. Fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő gyógypedagógus feladatai (3 sz. melléklet Munkaköri leírás) Munkája során figyelembe veszi a szakértői bizottság szakértői véleményét. Az ellátandó gyermeket egyénileg vagy csoportosan fejleszti a szakértői vélemény alapján. Feladata a személyes iratanyagokban történő változások naprakész nyomon követése. Nevelő-oktató munkája során fejlesztési tervet készít minden rábízott gyermekről, tanulóról és tematikus tervet készít az egyéni és kiscsoportos rehabilitációs foglalkozáshoz kapcsolódóan. Szakszerűen vezeti az elektronikus naplót (KRÉTA). Rendszeresen vezeti a Fejlesztő nevelés-oktatás dokumentációját (lásd mellékletek). Megfigyeli a tanulók munkáját az adott csoportban. Felméri és értékeli a tanulók fejlődését. Habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat biztosít. A szülőkkel támogató kapcsolatot alakít ki, tanácsaival segíti őket. Tapasztalatairól tájékoztatja a munkaközösséget, intézményegység-vezetőt, esetenként az intézményvezetőt. Féléves és éves munkájáról beszámolót készít. 107

6. 2. A Fejlesztő nevelés-oktatás - utazó gyógypedagógiai ellátás keretében történő megszervezése esetén - szervezeti formája, időkerete Az utazó gyógypedagógiai ellátás szervezése az igények és az utazó gyógypedagógusi hálózat lehetőségei (személyi feltételek) alapján történik. A habilitációs-rehabilitációs órakeret biztosítása a jogszabályokban és a szakértői véleményekben rögzítettek alapján történik. 1 rehabilitációs óra 45 perc. 6. 3. A Fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos tanév eleji feladatok Szakértői vélemény értelmezése, megbeszélése a szülőkkel, gondviselőkkel. Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló év eleji diagnosztikus mérésének elkészítésében. Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítésében. 6. 4. A tanév során Fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos utazó gyógypedagógiai feladatok 6.4.1. Fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló közvetlen fejlesztésével kapcsolatos feladatok A Fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló előrehaladásának folyamatos figyelése, a tanuló értékelése, az eredmények megbeszélése a szülőkkel, gondviselőkkel. Eszköz, módszer, segédanyag kiválasztásában, alkalmazásában segítségnyújtás, javaslattétel széles kínálati lehetőség megteremtése. Fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztése, ill. egyéni fejlesztésének koordinálása az egyéni fejlesztési tervek alapján. Habilitációs, rehabilitációs tevékenység biztosítása. 6.4.2. Szülőkkel történő kapcsolattartás feladatai A Fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szülei/gondviselői számára tanácsadás fogadóórák keretein belül: tanulási problémákkal kapcsolatban, 108

nevelési problémákkal kapcsolatban. 6.4.3. A Fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulóval/gyermekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása Egyéni fejlesztési terv készítése (T-052/2013 módosított változat ) Elektronikus napló (KRÉTA) Egyéni fejlődési lap és egyéni fejlesztési napló (TI-002/2013) illetve Csoportos fejlesztési napló egyéni fejlődési lapokkal (TI-003/2013) vezetése. iratanyagának kezelése Szakértői és kontrollvélemények Tanulók Diagnosztikus mérések (készség, képesség) Egyéni fejlesztési terv Szülői konzultációs űrlapok Pedagógiai vélemények Hivatalos iratok, feljegyzések 7. A Fejlesztő nevelés - oktatás utazó gyógypedagógusi ellátás keretében való tevékenységének folyamata 7. 1. A tanév előkészítése Órarend tervezetek elkészítése, utazó gyógypedagógusok és a szülők illetve ellátó intézmények dolgozói között történő egyeztetés, konzultáció a rehabilitációs órák megtartásával kapcsolatosan. Határidő: augusztus 31. 7. 2. Feladatok a tanév folyamán Az ellátandó tanulók személyi anyagainak kezelése, adatgyűjtés, hiánypótlás. Órarendek, csoportbeosztások végleges elkészítése. Határidő: szeptember 15. 109

A szülő illetve ellátó intézmények vezetőinek tájékoztatása a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni/csoportos fejlesztésének lehetőségeiről és a habilitációs, rehabilitációs ellátás formáiról, az utazó gyógypedagógus személyéről, órarendi beosztásáról. Tájékoztató a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók nevelése-oktatása során kötelezően használt dokumentumokról, adminisztrációs teendőkről. Tanügyi dokumentumok megnyitása. Hospitálások során a gyermekeket/tanulók megfigyelése. Pedagógiai/gyógypedagógiai mérések elvégzése. Egyéni fejlesztési tervek készítése a szakértői vélemény és saját pedagógiai/gyógypedagógiai mérések alapján Határidő: október 31. Tematikus tervek készítése negyedéves lebontásban Habilitációs/rehabilitációs ellátás folyamatos biztosítása. Tanügyi dokumentumok naprakész vezetése, valamint szükség szerint egyéb nyomtatványok kitöltése. Határidő: folyamatos. 7. 3. Félévi feladatok Félévi szöveges értékelés készítése Egyéni fejlesztési terv módosítása. Félévi beszámoló elkészítése. Határidő: január I. félév vége 7. 4. Tanév végi feladatok Év végi pedagógiai/gyógypedagógiai felmérések. Egyéni és csoportos fejlesztési naplók aktualizálása, éves hiányzások összesítése, lezárása. Határidő: június 15. Év végi beszámoló elkészítése. 110

A következő tanévben ellátandó tanulók személyi anyagainak kezelése, adatgyűjtés, hiánypótlás. Határidő: június 30. Egyéni fejlesztési terv Ezt az egyéni fejlesztési tervet a... tanévre vonatkozóan a mai napon lezártam. 9. Mellékletek 1. sz. melléklet: Konzultációs űrlap 2. sz. melléklet: a) Havi munkaidő igazolás b) Munkaidő igazolás konzultációhoz 3. sz. melléklet : a) Munkaköri leírás (főállású utazó gyógypedagógus) b) Munkaköri leírás (óraadó utazó gyógypedagógus) A mellékletek külön adathordozón szerepelnek. 111

IV. A szakiskola és készségfejlesztő iskolai intézményegység működési rendje 112

1. Bevezetés A szakiskolában a cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a szakiskolai nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek. A nevelés, oktatás, képzés célja: - a még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása - a tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése - szakmai vizsgára való felkészítés - munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása. 113

2. A szakiskolai szervezeti egység belső tagozódása 2.1. Szakiskola Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolai képzés szerkezete: - Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolák egy kötelező 9/E jelű előkészítő évfolyamból, - és arra épülő két évfolyamos (9-10. évfolyam) OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatását célul kitűző szakaszból épül fel. A következő rész szakmák képzése történik intézményünkben: - 2162201 kerti munkás rész-szakképesítés - 2162202 parkgondozó rész-szakképesítés - 31 346 02 számítógépes adatrögzítő rész-szakképesítés 2021. szeptemberétől: A szakiskolában a szakmai oktatás, szakmai képzés - a képzési és kimeneti követelmények vagy a képzési és kimeneti követelmények alapján készített speciális kerettanterv szerint, illetve - a programkövetelmény alapján készített speciális kerettanterv szerint folyhat. A szakiskolában az emberi erőforrások minisztere által közzétett szakiskolai képzési jegyzékszereplő két illetve négy éves képzések oktathatóak. 2.2. Készségfejlesztő iskola A készségfejlesztő iskola olyan középfokú oktatási-nevelési intézmény, amely biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását, továbbá a szakképzésben részt venni nem tudó enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára nyújt a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket, valamint gyakorlati képzéssel felkészíti a tanulókat a tanúsítvány megszerzésére. A készségfejlesztő iskolának négy évfolyama van, amelyből 114

- 9-12. osztály a sajátos nevelési igényű (enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai nevelése-oktatása) kerettanterv szerinti képzése. 2. Működési rend A szervezeti egység működési rendjét a tanévenként megjelenő miniszteri rendelet alapján készült intézményi munkaterv határozza meg, melyben meghatározásra kerül: - a tanítás nélküli munkanapok időpontja, felhasználása, - szünetek időtartama, - megemlékezések, nemzeti, intézmény szervezeti egységeinek ünnepi megemlékezései időpontja, - diákközgyűlés időpontja, - nevelőtestületi értekezlet időpontja, - az őszi és tavaszi nevelési értekezletek időpontja és témája. 3. A szakiskola nyitvatartási rendje A szakiskola és készségfejlesztő iskola működési rendje megegyezik az általános iskola szervezeti egység működési rendjével. 4. A szakképző évfolyam működési rendje A tanítási óra előtt 15 perccel köteles a tanuló megjelenni az iskolában, a tanítás egyes osztályokban bizonyos napokon 8. órában fejeződik be, a csengetési rend szerint. Beléptetés az intézménybe: A szakiskola és készségfejlesztő iskola osztálytermeibe, valamint az intézmény területére az idegen látogatók beléptetése megegyezik az általános iskoláéval. A szakiskola tankertjébe a látogató csak kísérettel mehet be, a tankertben idegen személy nem tartózkodhat, a tankert működési rendje tartalmazza a követendő viselkedési formákat, és az különféle anyagmozgatásoknak a rendjét a tankertben. A szervezeti egységen belül az ügyintézés helye az iskolatitkár irodája, aki az ügy jellegénél fogva a további ügymenetről gondoskodik. Tanítási szünetekben az ügyeleti rend a tankert felügyeletére is kiterjed, mely minden rendkívüli esetben az azonnali ügyintézést vonja maga után. 115

4.1. Gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje Az intézmény biztosítja a gyakorlati képzést helyben, külső gyakorlati képzést biztosító hely nincsen. 5. Tankert működési rendje, létesítmények és helyiségek használati rendje A Gyömrői Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Fejlesztő Nevelés- Oktatást Végző Iskola szakiskolai intézményegységének tankertje önálló működési szabályzattal rendelkezik, amely kiterjed az intézmény teljes területére (kastély parkjára, kertészetére) és valamennyi a területre belépő, munkát végző, gyakorlaton résztvevő osztály, látogató személyre. 6. Vezetői helyettesítési rend A szakiskolai intézményegység vezetőjét akadályoztatása esetén a szakmai munkaközösség vezetője helyettesíti. 7. Egyéb foglalkozások szervezeti formája, rendje A szakiskolában és készségfejlesztő iskolában egyéb foglalkozás és iskolai sportkör nincs 7.1. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok Megegyezik az általános iskolai szervezeti egységben meghatározottakkal. 8. Tankönyvrendelés szabályai A szakterület nem határoz meg sajátos szabályokat, ezért a szakiskolában és a készségfejlesztő iskolában a tankönyvrendelés szabályai megegyeznek az általános iskola szervezeti egységében leírtakkal. 9. A nevelési-oktatási intézmény dokumentumainak nyilvánossága Megegyezik az általános iskola működési rendjében leírtakkal. Tanulóbalesetek megelőzésének vezetői pedagógusi alkalmazotti feladatai, tanulóbaleset esetén teendő intézkedések rendje: intézményi védő- óvó előírások. Az általános iskola működési rendjében meghatározottakon túl a következőkkel egészül ki: 116

- a szakiskola évfolyamain a kötelező tanév eleji tűz- és balesetvédelmi oktatáson túl a napi gyakorlati munka megkezdése előtt a szükséges eszközökkel, szerszámokkal kapcsolatban ismétlő munkavédelmi oktatást kell tartani, melyek elsajátításáról visszakérdezéssel a munka megkezdése előtt a szakmai gyakorlatot tartó kollégának meg kell győződnie. A szakmai gyakorlat ideje alatt a szakoktatónak folyamatosan figyelnie kell az eszközök, szerszámok, gépek rendeltetésszerű használatára. Abban az esetben, ha meghibásodás történik, vagy a tanuló nem rendeltetésszerűen használja a szerszámot és ezzel veszélyezteti saját és mások testi épségét, a munkát köteles azonnali hatállyal beszüntetni. - A tanulók által használható gépek, eszközök jegyzéke a szakmai gyakorlat ideje alatt felnőtt felügyelete mellett a fűnyíró gép és a motoros szegélyvágó gép használatával egészül ki. 10. Tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége Megegyezik az általános iskola szervezeti egységben meghatározott eljárással. 11. Rendkívüli esemény Megegyezik az általános iskola szervezeti egységben meghatározott eljárással. 12. Szociális ösztöndíj, szociális támogatás Szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveiről jelen SZMSZ nem rendelkezik, mert jelenleg az intézmény költségvetésében erre elkülönített és felosztható pénzösszeg nem áll rendelkezésünkre. 13. Szociális segítő Az iskolai szociális segítő a szolgáltatás nyújtása alatt maga gondoskodik a tanulók felügyeletről a Nkt. 25. (6) bek. 117

V. Kollégium intézményegység működési rendje 118

1. A Kollégium jogi helyzete Az intézmény szervezeti egységeként működő Kollégium nem önálló jogi személy. Az intézmény működési feltételeit a fenntartó biztosítja. 119

2. A kollégiumi egység szervezeti felépítése Kollégiumi intézményegység vez ető Ápolónő Munkaközösség - vezető Csoportvezető nevelő tanárok Gyermek és ifjúsági felügyelők

3. A kollégium működési rendje és célja A kollégium működési rendje szabályozza a kollégium belső életét, ezen belül a tanulók mindennapi tevékenységét, az együttélés szabályait, a gyermek- gyermek és a gyermek- felnőtt viszonyt. A kollégium alkalmazkodik a felvételt nyert gyermekek és fiatal felnőttek szükségleteihez, részben átvállalja a család szocializációs feladatait, a tanulók egészséges fejlődésének biztosítását, gondozását, nevelését hátrányos megkülönböztetés nélkül. Célja továbbá, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört biztosítson a jogi normatívák megtartása mellett a tanulók és a dolgozók számára egyaránt. Előírásai mindannyiunk számára egyformán iránymutatóak, megkövetelik a közösségi lét általános szabályainak megtartását, az intézeti vagyon védelmét, a törvényi előírások tiszteletben tartását, a gyermekek és a nevelők egymás iránti kölcsönös megbecsülését. Törekedni kell a gyermekek megismerésére, pozitív személyiségjegyek erősítésére és kölcsönös bizalmon alapuló, őszinte nyílt nevelési légkör kialakítására. El kell érni a házirendben foglalt jogok és kötelezettségek, napirendi elvárások egységes érvényesítését. Biztosítani kell az érdekérvényesítés és panaszjog lehetőségét. Szükségszerű, hogy a nevelőmunka folyamatában résztvevők ugyanazon elv alatt ugyanazt értsék a pedagógiai környezetben akkor is, ha eltérő gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, és különböző szakfeladatot látnak el. A kollégium működési rendjét az általános iskolai és a szakiskolai intézmény egységhez igazodva a tanévenként megjelenő miniszteri rendelet alapján készült munkaterv határozza meg. 3.1. A kollégium nyitvatartási rendje A kollégium működési rendje kéthetes ciklusokat foglal magába: minden második hétvégén a tanulók hazautaznak. Hazautazás pénteken 12,00 órától 18,00 óráig történik. A törvényes képviselő előzetes írásos engedélye alapján a tanulók önállóan, egyedül közlekednek. Engedély nélkül a törvényes képviselőnek vagy az általa megbízott felnőtt kíséretében adjuk haza a gyermekeket. 121

Visszaérkezés a hét első tanítási napját megelőző nap 12,00 órától 18,00 óráig, a házirendben foglaltak szerint. Hétköznap, tanítási időben 8,00 órától 11,30 óráig a kollégiumban nem tartózkodik tanuló. 11,30 órától 20,00 óráig kerül lebonyolításra a kollégium napi programja, ahol a nevelőtanár és a gyermek- és ifjúsági felügyelő kollégák szolgálati beosztás alapján látják el napi feladatukat. Hétköznap a gyermek- ifjúsági felügyelő kollégák 12,00 órától 20,00 óráig illetve 20,00 órától 08,00 óráig látják el szolgálatukat. Szombaton és vasárnap kéthetente illetve igény szerint van nyitva a kollégium. Ebben az esetben, a kollégiumban beosztás alapján a felügyeletet biztosítani kell. Nappali felügyelet 8,00 órától 20,00 óráig, az éjszakai felügyelet 20,00 órától 08,00 óráig tart. A kollégium napi működési rendjét és időbeosztását a házirend tartalmazza, mely szorosan kapcsolódik és alkalmazkodik az általános iskola és a szakiskola működési rendjéhez. A kollégium zárva tartása alatt, előzetes egyeztetés és írásbeli szerződés alapján a kollégium helyiségei bérbe adhatók, vagy rendezvények számára kiadhatók. Ennek lebonyolítása a szerződéskötés vonatkozásában az intézményvezető, a gyakorlati megvalósításban az intézmény gondnokának a feladatkörébe tartozik. 4. Szakmai vezető (kollégium intézményegység vezető) A szakma irányelveinek és a belső szabályzatoknak megfelelően szervezi és irányítja az intézményegységben élő gyermekek gondozását, nevelését és szükségleteiknek megfelelő ellátását. Figyelemmel kíséri az intézmény életét, technikai, szervezési, humán erőforrás gazdálkodást érintő módosító javaslatokat tesz. Szervezi és előkészíti a szakmai továbbképzéseket. Feladatkörét érintő szakmai programokon képviseli az intézményt. Javaslattételi joga: - Gondozási és nevelési tevékenység korszerűsítésére, szabályzatok módosítására. - Az intézményegység szakmai munkájának hatékonyságát, gazdaságosságát javító új szervezési módszerek, technikák bevezetésére. 122

- Munkatársak jutalmazására, fegyelmi felelősségre vonására. Önállóan dönthet: - Sürgős esetben, életveszély elhárítás esetén. 4.1. Az intézményegység vezetőjének munkarendje A kollégium nyitvatartási idején belül 11,30 órától 16,00 óráig az intézményvezető és az intézményegység vezetői közül legalább egyiküknek az intézményegységben kell tartózkodnia. Az intézményegység vezető a tanév elején meghatározott munkarendje szerint végzi napi munkáját. Ettől a munkarendtől eltérni csak indokolt esetben, az intézményvezetővel történt egyeztetés után lehet. A tanítási szünetekben, az intézményegység vezető munkaidő beosztása az előre elkészített és elfogadott ügyeleti beosztás alapján történik. Az intézményegység vezető a hét végén és ünnepnapokon készenléti ügyeletet az ügyeleti beosztás alapján tart. A távozó vezető után, 16,00 és 20,00 óra között a szervezett foglalkozást tartó nevelő tanár, vagy megbízott gyermek- és ifjúsági felügyelő tartozik felelősséggel az intézményegység rendjéért és szükséges esetben az intézkedésért. 4.2. Az intézményegység vezetőjének helyettesítése A kollégium folyamatos működésének biztosítása érdekében az intézmény egység vezető egy hetet meghaladó távolléte esetén helyettesítését, a szakmai munka szervezése és ellenőrzése területén, a munkaközösség vezető, intézményvezetői megbízás alapján látja el. A vezető visszatértével beszámolási kötelezettsége van. Intézkedési jogköre csak a saját intézményi egységén belül, az intézményvezetővel történt egyeztetés alapján biztosított. 4.2.1. Csoportvezető nevelő tanár Felelős a kollégiumban élő gyermekek és fiatal felnőttek testi pszichés fejlődéséért, magatartási és tanulmányi előmeneteléért. Megszervezi a tanulási képesség fejlesztését, rendszeresen kapcsolatot tart a csoportjában lévő tanulók tanáraival. Megtervezi és heti rendszerességgel szabadidős foglalkozásokat tart csoportjának. Elősegíti gondozottai szocializációját, csoportba való beilleszkedésüket. Szükség esetén besegít a gyermek- és ifjúsági felügyelő gondozási feladataiba. 123

4.2.2. Gyermek és ifjúsági felügyelő Feladata: A nevelő-gondozó tevékenységében a nevelő segítőtársa a kollégiumban. A nevelővel közösen elvégzett tervező munka alapján önállóan végzi a szabadidő szervezését, a játéktevékenységek, gondozási feladatok, napirendi feladatok, ügyelet, éjszakai felügyelet ellátását. A gyerekek fejlődését figyelemmel kíséri, javaslatot tesz kivizsgálásra. Kapcsolatot tart a szülőkkel. Adminisztrációs teendők ellátása. 5. A kollégiumi felvétel és elhelyezés rendje - a kollégiumba felvehető létszám: az alapító okirat szerint, maximum 80 fő, - a kollégiumba a szülők 1 év időtartamra felvételt kérnek az általános iskola, a szakiskola, valamint a készségfejlesztő iskolai évfolyamra beiskolázott tanulók számára, - gyermekvédelmi szempontokat figyelembe véve, a nevelési tanácsadó, illetve családsegítő javaslata alapján a tanulók elhelyezést nyerhetnek a kollégiumba, - annak a tanulónak a kollégiumi felvétele nem tagadható meg, akinek felvételét vagy átvételét a gyámhatóság kezdeményezte, - kollégiumban való elhelyezés történhet az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének kezdeményezésére és az osztályfőnök javaslata alapján is, - a földszinten a fiúhálók kerültek kialakításra, - emeleten a leány tanulók kerültek elhelyezésre. A tanulók a tanévkezdést megelőző napon költöznek be a kollégiumba. A kollégiumba felvett tanulókból létszámtól függően csoportokat alakítunk ki. A kollégiumba való beköltözés alapfeltétele, hogy: - az intézmény tanulója legyen, - felvételt nyerjen a kollégiumi elhelyezéshez, - a tanuló a beköltözés első napján rendelkezzék orvosi igazolással 6 héten belül fertőző betegségben nem szenvedett, egészséges, közösségbe mehet. 124

6. Kollégiumi tanulói jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárások Kollégiumi jogviszony megszűnik: - a tanulmányi év végén akkor, ha írásban nem kéri a szülő gyermeke újra felvételét kollégiumba, - a tanuló iskolai tanulmányainak megszűntével a kollégiumi tanulói jogviszonya is automatikusan megszűnik, - ha a családi körülmények normalizálódása következtében a gyermek családban történő ellátása biztosítottá válik, és a szülő a kollégiumi ellátás megszűntetését írásban kéri, - megszűnteti a gyámhatóság a védelembe vételt, melyben a kollégiumi elhelyezést előírták a szülők számára, - kezdeményezés történhet a tanuló kollégiumi elhelyezésének felfüggesztésére, ha a tanuló alapvető tevékenységekben nem tudja magát kiszolgálni, vagy súlyos egészségkárosodása miatt egyéni bánásmódot igényel, - fegyelmi határozat alapján, A kollégiumból kikerülő tanulóink sorsáról, a családba való beilleszkedés, ellátottság, gondozottság mértékéről a gyermek- és ifjúsági felelős informálódik, legalább egy évig, az érintett tanulóval kapcsolatot tart. Az estlegesen felmerülő nehézségek, és problémák megoldásában lehetőségei szerint segítséget nyújt, elsősorban a tanulónak, másodsorban a szülőnek. 7. Szülőkkel való kapcsolattartás rendje Szóban: Szülő és nevelőtanár - gyermekfelügyelő - vasárnap délutáni beérkezéskor személyesen, - pénteken délután a tanulók hazautazáskor személyesen, - telefonon, bármilyen a gyermeket érintő ügyben indokoltságának megfelelően a hét bármely napján, Szülő és gyermek 125

- a szülő telefonon 19,00 20,00 között hívhatja a gyermekét. Írásban: Szülő és nevelőtanár - gyermekfelügyelő - levél formájában. A szülők észrevételeiket minden esetben megtehetik: - a csoportvezető gyermekfelügyelőnél szóban, - a csoportvezető nevelőtanárnál szóban, - a kollégium vezetőjénél szóban és írásban, - a térítési díjjakkal kapcsolatban gazdasági irodán írásban és szóban, - indokolt esetben az intézményvezetőnél szóban és írásban az ügyintézés ideje, a törvényben, vagy a törvény felhatalmazása alapján más jogszabályokban meghatározott munkanap. 8. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló, az iskolához hasonlóan a kollégiumban is köteles távolmaradásának időtartamát szülői, vagy orvosi igazolással igazolnia (az igazolás módját a házirend tartalmazza). A tanuló távolmaradásának engedélyezését a szülő előzetesen írásban kérheti. A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem tartózkodhat a kollégiumban. A nevelő, gyermekfelügyelő, ha megítélése szerint a tanuló beteg, gondoskodik a többi tanulótól való elkülönítésről és a lehető legrövidebb időn belül értesíti annak szüleit. A szülőnek gondoskodnia kell a tanuló hazautaztatásáról és otthoni ápolásáról. Ha a hazautaztatás nem oldható meg, a kollégium ápolónője intézkedik a betegnek az egészséges tanulóktól való elkülönítéséről, és egészségügyi ellátásáról. Gyógyulás után a diák orvosi igazolással egészséges, közösségbe mehet térhet vissza a kollégiumba. 9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A kollégiumban elhelyezett tanulók egészségügyi felügyeletét az intézet orvosa heti két alkalommal meghatározott rendelési időben látja el, az ápolónővel együtt munkaköri leírás 126

alapján. Tevékenységük megegyezik az általános iskolai szervezeti egységben meghatározottakkal, a következő kiegészítéssel: - az ápolónő kapcsolatot tart a helyi szakrendelővel, indokolt esetben a tanulót szakrendelésre elkíséri, - a tanítási szünetekről a kollégiumba visszaérkező gyerekek egészségügyi szűrését elvégzi és meggyőződik arról, hogy rendelkeznek-e az orvosi igazolással, mely a tanuló közösségben való elhelyezését lehetővé teszi, - a tanulók gyógyszerezése az ápolónő közreműködésével, távollétében a csoporthoz rendelt gyermekfelügyelő irányításával, a gyógyszer beszerzési és kezelési szabályzata alapján, valamint az Intézményi gyógyszerezési eljárásrend és az orvosi előírásoknak megfelelően történik. 10. Étkezés A gondozott gyermek számára naponta, az életkornak megfelelő, legalább ötszöri, legalább egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkezést kell biztosítani, a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően. Ha a gondozott gyermek egészségi állapota indokolja, részére az orvos előírásainak megfelelő speciális étkezést kell biztosítani. Azok a tanulók, akik minden hétvégén hazamennek heti 5 nap étkezést vesznek igénybe. Ennek megoszlása: - pénteken reggeli, tízórai, ebéd, - vasárnap uzsonna, vacsora, Az intézményben tálaló konyha működik. Külső cég heti étlap alapján naponta szállítja gyermekek számára az ételt. Az étlap összeállításába nincs véleményezési lehetősége az iskolaorvosnak, védőnőnek és a tanulóknak. 11. Térítési díj be- és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A kollégiumi elhelyezés ingyenes. A szülő térítési díjként a napi ötszöri étkezés normatíváját köteles folyó hó 10-ig az intézmény pénztárába befizetni. 127

A tanulói jogviszony bármely okból való megszűnése, vagy szüneteltetése esetén az étkezési díj többlet befizetésének visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg szüneteltetés kezdetét követő egy hónapon belül a gazdasági iroda intézkedik. A gazdasági iroda a hiányzás miatt igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat, a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás telefonon, vagy személyesen a gazdasági irodában történik. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat határozata állapítja meg. 12. A létesítmények és helyiségek használati rendje A kollégium létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Értelemszerűen ebbe beletartozik a kollégium környezetében lévő játszótér és sportpálya területe is. A kollégium minden dolgozója és tanulója felelős indokolt esetben anyagilag is: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - a kollégium rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanuló által szándékosan okozott kárt a szülő köteles minden esetben az intézmény pénztárába befizetni. 12.1. Általános szabályok a helyiséghasználattal és területhasználattal kapcsolatban A tanulók a kollégium létesítményeit, helyiségeit csak felnőtt felügyelettel használhatják. Tanítási órán kívül csak a kollégiumba beíratott tanulók tartózkodhatnak a kollégiumban. Az általános iskola és a szakiskola tanulói előzetes megbeszélés alapján használhatják, felnőtt felügyelete mellett a kollégium létesítményeit. A kollégium egyes helyiségeinek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményegység vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt a felügyelet nélkül hagyott termeket zárni kell. A külső, nem a kollégiumhoz tartozó igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben és ideig tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és 128

kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani a kollégium munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. A helyiségek intézményegységenként történő szabályozása a házirendben történik. 13. A reklámtevékenység szabályozása Az intézmény egész területén csak a gyermekeknek szóló kizárólag az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, kulturális tevékenységgel, valamint a társadalmi és közéleti tevékenységgel kapcsolatos reklámok helyezhetők el az intézményvezető engedélyével. 14. Tanulási képesség fejlesztése A nevelő az oktató - nevelő tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek - egyéni képességét, tehetségét, - fejlődésének ütemét, - szociokulturális helyzetét, fejlettségét, - sajátos nevelési igényét. (Lásd Pedagógiai Program) 14.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje és szervezési formái A tanórán kívüli foglalkozások a heti rendben és rendszerességgel kerülnek megszervezésre, lebonyolításra. A kollégiumi intézményegység működésében biztosítja, hogy a délután folyamán a tanulók az iskola által szervezett foglalkozásokon és fakultatív hitoktatáson részt vegyenek. A kollégium tanórán kívüli tevékenységébe a következő foglalkozások megszervezése tartozik: - kulturális foglalkozás, - sporttevékenység, testedzés, - játék, önismeret, - technikai tevékenység, - informatikai ismeretek gyakorlása, - munkafoglalkozás, - séta, kirándulás. 129

A szolgálatban lévő nevelő és gyermekfelügyelő felel a rábízott gyermek felügyeletéért, testi épségéért, és az intézmény vagyonáért. 14.2. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az ünnepélyek és megemlékezések rendjét, a tanév rendjében meghatározottak figyelembe vételével a felelősök megjelölésével az intézmény éves munkatervében rögzítjük. A kollégium részt vesz az általános- és szakiskolai intézményegységek által megszervezett nemzeti ünnepeken és megemlékezéseken. A hagyományoknak megfelelően, a kollégium az ünnepségsorozatból elsősorban a népszokásokhoz fűződő ünnepségek megszervezéséért és lebonyolításáért felelős. Ezek a következők: - Terménykiállítás, Teleki nap. - Mikulás, Karácsony: az ünnepkörhöz kapcsolódó irodalmi és zenei anyag megismerésén túl az ajándékozás örömét biztosítja a gyermekek számára. - Álarcos bál: a népszokás felidézése mellett a tanulóknak élmény a farsangi szemüvegek, dekorációk elkészítése. Zenés táncos délután szervezése a kollégiumban élő gyermekeknek, fiatal felnőtteknek. - Készülődés a húsvéti ünnepekre, népi hagyományok megismerése. - Anyák napi versek gyakorlása, ajándék készítése. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink részt vegyenek Gyömrő város kulturális eseményein, ünnepségein. 14.3. Mindennapi testedzés formái A kollégium működési rendjében különös tekintettel, kellő figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanulók számára a szabadban végzett mozgás biztosított legyen. Ettől eltérni tornaterem hiányában csak az időjárás függvényében lehet. Minden csoport számára biztosítani kell, hogy naponta legalább egy órát a gyerekek a szabad levegőn sportoljanak, játsszanak, versenyezzenek, az iskola által szervezett tömegsport órákon túl. A kollégium vezetője ezeket figyelemmel kíséri a kollégiumban a szabadidő hasznos eltöltésének ellenőrzése kapcsán. 15. A kollégiumi könyvtár működési rendje Az iskolai könyvtár a Teleki kastélyban a kollégium épületében működik. 130

A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján tanévenként az iskola intézményvezetője határozza meg. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe, a szolgáltatások használóinak körét az intézményvezető bővítheti. A könyvtár használata ingyenes. A könyvtári állomány nagyobb része kölcsönözhető illetve részben kölcsönözhető, kisebb része csak helyben olvasható. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. Ha a könyvtár állományába tartozó könyv elveszik, vagy megrongálódik, az olvasó köteles másik példányról gondoskodni. Amennyiben az olvasó a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros tanuló esetében az osztályfőnökhöz fordulhat. A tanítási év végén illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart. A könyvtári állomány nyilvántartása a SZIRÉN számítógépes program és az egyedi nyilvántartó könyv alapján történik. A könyvtári állomány fejlesztése a tankönyvtámogatás 25 %-ából történik, mely megoszlik a tartós tankönyvek vásárlására, illetve a gyermek-, ifjúsági-, szak-, és szépirodalom, valamint a felnőtt szakirodalom területei között. 16. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének formái Jutalmazás: - kollégiumi gyűléseken való szóbeli dicséret, - írásbeli dicséret, - rendezvényeken való részvétel, illetve az ott elért eredmények, sikerek tárgyi jutalmazása, - jutalomkirándulások. Fegyelmezés: - Szóbeli figyelmeztetés a kollégiumi gyűléseken, vagy személyesen. - Írásbeli figyelmeztetés, - A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel 131

gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel. - Ismétlődő, vagy nagyobb vétség esetén fegyelmi tárgyalás. 17. A tanulóbalesetek megelőzésére tett intézkedések Intézetünk területén lévő veszélyforrásokat, a tanulók egészségének és testi épségének megóvását, szolgáló előírásokat a tanév elején, a pedagógusoknak, nevelőknek a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően ismertetni kell. Ennek a tényét és tartalmát kollégiumi naplóba dokumentálni kell. Az intézmény dolgozója, ha az egészségre, testi épségre vonatkozó akár potenciális, akár konkrét veszélyforrást észlel, köteles jelenteni a közvetlen vezetőjének, aki ezután megteszi a szükséges intézkedéseket. A dolgozó, ha olyan veszélyforrást észlel, amely közvetlenül, és súlyosan érintheti az egészséget és a testi épséget (pl. áramütés veszélye), akkor a veszélyforrás helyéről a tanulókat azonnal el kell távolítani és a hely őrzéséről, lezárásáról gondoskodni kell. Ezután eleget kell tenni a bejelentési kötelezettségnek. 17.1. Tanuló-és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok Az intézmény dolgozóinak feladata Bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén: - A sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívni. - A veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. - Tanuló- és gyermekbaleset esetén a felügyeletet ellátó személy erről haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt, távolléte esetén a helyettest. - Értesíti a szülőt, gondviselőt. Bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén a tanuló ellátásában a színhelyen lévő valamennyi nevelőnek is részt kell venni. Az elsősegélynyújtást végző csak annyit tehet, amihez biztosan ért, bizonytalanság esetén meg kell várni a szakember segítségét. 132

17.2. Rendkívüli esemény 17.2.1. Bombariadó, tűzriadó A tanulók a kollégiumban látható helyen feltüntetett menekülési útvonal mentén hagyják el a helyiséget. Gyülekezési hely a kollégium előtt lévő salakos sportpálya. Gyülekezés után minden nevelő, gyermek és ifjúsági felügyelő ellenőrzi a saját csoportjának a létszámát. Telefonon segítséget hív. (rendőrség, tűzoltóság, mentő). Értesíti az intézmény vezetőjét. 17.2.2. A gondozott halála esetén végzendő teendők - A halál gyanújelének észlelésekor azonnal értesíteni kell az illetékes orvost. - A halál beálltának megállapítására csak az orvos jogosult. - A halottat izolálni kell a kollégiumban lévő gyermekektől. Az orvos megérkezéséig elő kell készíteni a szükséges dokumentumokat: személyi igazolvány, egészségügyi nyilvántartás. - Rendkívüli haláleset esetén az orvos utasításainak megfelelően kell intézkedni (hatóság értesítése). - Törvényes képviselő értesítése. - A halott elszállításáról a törvényes képviselő akadályoztatása esetén az alábbiak szerint intézkedni kell: Orvosi engedély kézhezvétele, a település temetkezési szolgálatának értesítése. - A halott elszállítását követően a gondozó (nevelő/gyermek és ifjúsági felügyelő) az elhunyt pénzéről, értékeiről leltárt készít két példányban. És két tanúval aláíratja. Ékszereket a színűk szerint, pénzt összeg és sorszámszerűen feltünteti. Használati tárgyait, ruhaneműjét felleltározva raktárban kell elhelyezni. (későbbiekben a leltárba vett érték hagyaték) - A hagyaték tanúk előtt, leltár szerint az átvevő aláírása ellenében adható ki. Az átvételi jegyzőkönyvön az átvevő személyi azonosító adatait is fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni. - A gyám tisztsége a gyámolt halálának beálltával megszűnik, ezért részére a hagyatékot kiadni nem lehet. 133

18. A gondozó nevelő személyzet magatartási szabályai és titoktartási kötelezettsége Az intézmény valamennyi dolgozójának és gondozottjának egymáshoz való viszonya a tiszteletre épül. Nagyon fontos a gyermek és felnőtt bizalomra épülő kapcsolata. Tilos a gyermeket: - Megütni, egyéb módon bántalmazni. - Megfélemlíteni. - Megfenyegetni, sértő kifejezésekkel illetni. - Indulatosan, durván szólítani, ellátni. - Megszégyeníteni, kiszolgáltatottság érzését szándékosan erősíteni. - Bezárni, személyes tárgytól megfosztani kivéve, ha tiltott tárgy van a birtokában. Általános elvárások - A dolgozó külső megjelenésére fordítson kiemelt figyelmet. - Munkáját jellemezze a pontosság, megbízhatóság, együttműködési készség, önfegyelem, pozitív hozzáállás, empátia, felelősség, tapintatosság, szakmai ismeret. - Törődjön saját egészségével. Kötelező foglalkozás egészségügyi orvosi vizsgálaton való részvétel. - Fertőző betegségben szenvedő munkatárs az intézményben nem tartózkodhat, munkát nem végezhet. - A dolgozó munkaideje letelte után csak indokolt esetben és közvetlen felettese engedélyével tartózkodhat az intézmény területén. A nevelő és nevelő - oktató munkát közvetlen segítő munkakörben foglalkoztatottakat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a fiatal felnőttel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a tanulói jogviszonnyal összefüggő adatokra: - a magatartással, - a szorgalommal, 134

- a tudás értékelésével, - a vizsgákkal kapcsolatos információk, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekre, a tanulói balesetekre vonatkozó adatok. A titoktartási kötelezettség határidő nélkül fennáll a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is. 19. A tanulók véleménynyilvánításának, panaszjogának és rendszeres tájékoztatásának rendje A kollégiumi tanulóknak megvan a lehetősége, hogy szabad véleményt nyilvánítsanak a kollégiumot érintő kérdésekben a kollégiumi gyűlés keretében, melyre havonta egy alkalommal kerül sor. Segítséget kérhetnek személyes ügyekben kollégiumi gyűléseken, a nevelőkkel, illetve a kollégium vezetőjével való személyes beszélgetésekkor. Cél: a gondozottak vélemény nyilvánítására, panaszjogának érvényesítésére megfelelő fórum megteremtése. Az érdekérvényesítés során a fokozatosság elve kell, hogy érvényesüljön. 1. Nevelő: A gyermekeknek és fiataloknak joguk van ellátásának körülményeivel kapcsolatos észrevételeiket, esetleges panaszaikat azonnal szóban jelezni az adott esetben jelen lévő nevelőnek, aki kivizsgálja azt, ha lehetősége van rá, orvosolja az esetleges panaszt. Amennyiben erre nem adódik lehetősége, írásban továbbítja azt a megfelelő fórum felé. 2. Intézményegység vezető: A gyermekeknek és fiataloknak joguk van ellátásának körülményeivel kapcsolatos észrevételeiket, esetleges panaszaikat szóban vagy írásban jelezni az intézményegység vezetőjének, aki kivizsgálja azt, ha lehetősége van rá, orvosolja az esetleges panaszt. Amennyiben erre nem adódik lehetősége, írásban továbbítja azt a megfelelő fórum felé. 3. Kollégiumi gyűlés: A gyermekeknek és fiataloknak joguk van ellátásának körülményeivel kapcsolatos észrevételeiket, ötleteiket, esetleg panaszaikat a kollégiumi gyűlésen szóban társaik és a jelen lévő felnőttek elé tárják, akik kivizsgálják azt, ha lehetőség van rá, orvosolják az 135

esetleges panaszt. Amennyiben erre nem adódik lehetősége, írásban továbbítja azt a megfelelő fórum felé. 20. Kapcsolattartás 20.1. Az intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje A kollégium állandó, napi kapcsolatot tart fenn az iskolával és az ott oktató pedagógusokkal, osztályfőnökökkel (nevelő tanárok hospitálása, egyéni beszélgetések). Meghívás alapján, az általános iskolai és szakiskolai intézményegység részt vesz a hagyományos rendezvényein. A kollégium vezetője külön is rendszeres kapcsolatot tart fenn az egységek vezetőivel a vezetőségi értekezleteken, hetente, illetve az egységek közt esetenként felmerülő problémák megoldása kapcsán. A kollégium vezetője átveszi az iskola intézményvezetőjének a hatásköréből a következőket: - a kollégium nevelő - oktató munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése, - a kollégiumban elhelyezett tanulók ellátottságának, gondozottságának ellenőrzése, - a kollégiumi dolgozók munkaidő beosztásának elkészítése, - a szükséges helyettesítési feladatok ellátása, - a kollégiumi dolgozók szabadságolási tervének elkészítése, nyilvántartása, - a kollégiumi ügyeleti rend megszervezése, - a kollégium működésével kapcsolatos szakmai feladatok megoldása. A kollégium a nevelőtestület hatáskörébe nem ruház át semmilyen kollégiumi feladatot. A kollégiumba kollégiumi szék nem működik, hanem a kollégium egy személyt (nevelő tanárt) delegál az iskolaszékbe. 20.2. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás formái és rendje A kollégiumban nem működik önálló diákönkormányzat. A tanulók jogainak orvoslása és fegyelmi problémáinak megoldása az iskolai diákönkormányzaton keresztül történik. 20.3. A külső kapcsolatok rendszere A kollégium kapcsolatot tart fenn az intézmény külső partnerei közül: 136

- Máltai Szeretet Szolgálat, - Gyömrői Polgármesteri Hivatal, - Önkéntes Központ Alapítvány, - Szent Vitus Alapítvány, - Jobs Garden, - Tündérkert Európai Alapítvány, - Mentőöv Gyermekeinkért Alapítvány. Ezek a partnerek rendszeres meghívást kapnak a kollégium rendezvényeire: Mikulás, Karácsony, farsang. A kapcsolattartás formái: levél, telefon. A kapcsolat felvételéért felelős a kollégium vezetője, illetve az ezzel külön megbízott dolgozók. A gyermekeket védő, óvó feladatkörnek megfelelően, az intézmény GYIV felelősén keresztül, a kollégium kapcsolatot tart fenn a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal is. 21. Beléptetés az intézménybe Az intézményünk nyitott, de a zavartalan nyugodt nevelő-oktató munka megköveteli, hogy a napi munka folyamán csak szabályozott körülmények között legyen látogatható. A látogatásra kijelölt helyeken kívül minden más helyiség zárt, esetenként engedéllyel, csak kísérővel látogatható. A kollégiumba a szülői látogatás hétfőtől péntekig 14,00 órától 15,00 óráig, vasárnap 12,00 órától 18,00 óráig biztosított. A látogatás helye a kollégium zsibongója. A gazdasági iroda ügyintézési időpontja 08,00 órától 15,00 óráig tart, befizetések a pénztári nyitva tartás alapján hétfő- szerda- pénteki napokon 11,00 órától 14,00 óráig biztosított. Az ügyintézés helye az iskolatitkár és a kollégiumot vezető intézményvezető helyettes irodája, akik az ügy jellegénél fogva a további ügymenetről gondoskodnak. A délutáni szervezett foglalkozások látogatása csak a foglalkozást tartó pedagógus engedélyével lehetséges, kivételt képez ez alól, ha a látogatás ellenőrzési céllal történik. 21.1. Fenntartó, szakértő, illetve más személyek látogatása az intézményben A pedagógiai szakértő, szaktanácsadó, Monori Tankerületi Központ képviseletében megjelenő munkatársak fogadása az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményegység 137

vezetőjének a feladata, aki gondoskodik arról, hogy a látogatás célja maradéktalanul realizálódjék az intézményben. A délután szervezett foglalkozások csak az intézményegység vezető jelenlétében látogathatók előzetes bejelentkezés, vagy a tanév elején elfogadott és megismert ellenőrzési terv szerint. A tanítási szünetekben csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak a kollégium területén. A nyári tanítási szünet munkarendjét a területen az intézményvezető, az intézményegység vezetőjével egyeztetve tanévenként határozza meg. 22. Rendezvények, továbbképzés, ellenőrzés 22.1. Szakmai rendezvényeink a hagyományok tükrében - őszi, tavaszi nevelési értekezlet intézményi szinten, - belső szakmai továbbképzések intézményegységen belül, - házi bemutató órák és azok munkaközösség szintű elemzése, értékelése, - tapasztalatcsere látogatások hasonló típusú kollégiumokban. 22.2. A felnőttképzés megszervezése A kollégiumban a felnőttképzés a továbbképzési terv alapján, a nevelési értekezletekre meghívott előadók segítségével, illetve helyi tanfolyamok szervezésével történik. (lásd. Pedagógiai Program) 22.3. A belső ellenőrzés rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének a területeit, tartalmát, módszereit és ütemezését az éves munkaterv, illetve ellenőrzési terv foglalja magába, amely a leckefoglalkozásokon kívül kiterjed a szakkörökre és egyéb szabadidős tevékenységekre is. Ennek megszervezéséért és hatékonyságáért a kollégium vezetője a felelős. Az ellenőrzésben részt vesz a munkaközösség vezető is. Az ellenőrzés szempontjait a minőségfejlesztési program által kidolgozott értékelési rendszer határozza meg. Különös figyelmet kell fordítani a munka hatékonyságának, a munkafegyelemnek, a munkaidő jó kihasználtságának, a teljesítmény minőségének, a tanulók magatartásának, gondozottságának ellenőrzésére és értékelésére. Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzés szempontjait minden évben nyilvánosságra kell hozni. Az előre nem tervezett, eseti ellenőrzésekről a kollégium vezetője dönt. 138

VI. Utazó Gyógypedagógusi Hálózatot Működtető intézmény egység működési rendje 139