Szabványok, szabványosítás

2. Szabványok, szabványosítás 2.1 A szabványosítás jelentősége A szabványosítás alapvetően a piaci szereplők érdeke. Az írott és egy szakmában általánosan ismert szabványok megkönnyítik az üzleti tranzakciókat, mert a szerződésekben a termék, a szolgáltatás, vagy valamilyen eljárás részletes leírása helyett egyszerűen egy szabványra lehet hivatkozni. A vállalatok közötti vetélkedés egyik sajátos területe a szabványok közötti verseny: nyilván előnybe kerül az a vállalkozás, amelynek szabványos megoldásait szélesebb körben alkalmazzák. A magyar szabványosítási gyakorlat ma már közelít a piacgazdasági megoldáshoz. A korábban kötelező (jogszabály jellegű) szabványok nagy része ma is alkalmazható, de használatuk nem kötelező. Az egészségvédelmi és biztonságtechnikai területeken fontos szabványok alkalmazását jogszabályokkal írják elő, számuk ma Magyarországon még mindig több ezerre tehető. A magyar szabványállomány egyre nagyobb hányada nemzetközi vagy európai szabvány adaptációja vagy változtatás nélküli átvétele. Különösen igaz ez az újabb szabványokra, vagyis a magyar gyakorlat egyre inkább közelít a nyugati eljárási normákhoz. 2.2 A szabványok fajtái A szabványok sokféleképpen csoportosíthatók, itt három csoportot különböztetünk meg. A mérésekre, mérő- és vizsgálóeszközökre vonatkozó szabványok egy-egy általánosan elfogadott eljárást írnak elő. Céljuk az, hogy a szakma szempontjából fontos jellemzőket egységesen értelmezzék, azonos módon állapítsák meg, Az ebbe a körbe tartozó szabványok nagy része általánosan ismert és elfogadott. A második nagy csoport a termékszabványok köre. A szabványok célja a termék méreteinek lényeges tulajdonságainak, jellemzőinek meghatározása. Azért készülnek, hogy a termék használható, más termékekkel összeépíthető legyen. Egy adott termék szabványait az erős pozícióban levő piaci szereplők határozzák meg, a többiek kénytelenek alkalmazkodni. A szabványosításban természetesen mindig szerepet játszottak az 17

Minőségirányítás Minőségmenedzsment erős alkupozícióval bíró fogyasztók, megrendelők, főként a hadseregek és a kormányok. Tárgyuk szempontjából a legfontosabbak a rendszerszabványok. A minőségbiztosítás alapvető szabványai a vállalat számára csak nagyon általános előírásokat tartalmaznak, azok a vállalat által működtetendő rendszer alapvető követelményeit adják meg. A vállalat ezeknek a kereteknek megfelelő saját eljárási rendet alakít ki. A vállalat minőségügyi rendszerének megfelelő voltát vagy deklarálja, vagy külső szervekkel tanúsíttatja. 2.3 A rendszerszabványok A rendszerszabványokkal azért kell külön foglalkozni, mert nagyon eltérnek a konkrét és pontos leírásokat, eljárásmódokat leíró szabványoktól. A legnagyobb eltérés ott van, hogy ezek a szabványok csak követelményeket fogalmaznak meg, a megoldás módját nem adják meg. A szabványokban megadott követelmények is nagyon általánosak. Például a tantárgy keretében részletesebben tárgyalt minőségi szabványok a termelés és a szolgáltatás csaknem minden területén felhasználhatók. Ebből következően alkalmazásuk csak úgy lehetséges, ha az általánosan megfogalmazott követelményeket először az adott területen értelmezzük, majd ez alapján saját vállalatunkra alkalmazzuk. Így alakul ki az a saját, egyedi rendszer, amelynek az eredeti szabvány szellemével és külön az egyes szabványpontok szándékával összhangban kell lennie. A nagyon általánosan megfogalmazott szabványkövetelményeknek tehát többféle módon meg lehet felelni. 2.4 A szabványosítás szervezetei A szabványokat vállalatok, kutatóintézetek és szakmai szervezetek készítik el, a nemzeti szabványokat a szabványosítás szervezetei öntik végső formába (kodifikálják) és adják ki. Az általános és fontos területeken nemzeti szabványosítási szervezetek adnak ki szabványokat. A nemzeti szervezetek egymással kapcsolatban vannak. A szakmai szervezetek és a nemzeti szabványosítási szervezetek is tagjai lehetnek a különféle nemzetközi (és európai) szabványügyi szervezeteknek. 18

2. Szabványok, szabványosítás A hazai szabványosítási szervezet a Magyar Szabványügyi Testület, amely 1995-ig Magyar Szabványügyi Hivatalként, állami költségvetési szervezetként működött. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization, ISO) a nemzeti szabványosítási szervezetek szövetsége. 1947-ben alapították, székhelye Genf. Külön világszervezete van az elektrotechnikai szabványosításnak, ez az International Electrotechnical Commission (IEC). Európában működik a Szabványosítás Európai Bizottsága (European Committee for Standardization, CEN), az Elektrotechnikai Szabványosítás Európai Bizottsága (CENELEC) és az Európai Telekommunikációs Szabványosítási Intézet (ETSI). A szabványosítás szervezeteinek deklarált célja minden esetben a biztonság megteremtése, a kereskedelmi akadályok lebontása, a világkereskedelem elősegítése. 2.5. Minőségügyi szabványok, intézmények és szervezetek Az ISO minőségügyi szabványai ma már világszerte elfogadottak. A rendszerszabványok közvetlen elődje a BS 5750 számú brit szabvány volt. 1979- ben lépett életbe és ez alapján a brit kormány hatalmas minőségi kampányt indított, támogatásával létrejöttek a minőségügy alapvető szervezetei. A korábbi előzmények közül fontosak a katonai szabványok, a Japánban amerikai hatásra és segítséggel kialakult minőségügyi módszerek. A hadiipar mellett a szabványosítás másik húzóágazata az autóipar. Amerikában például a gazdasági életre nagy hatással voltak a Ford Motor Company és a General Motors szabványai. A három nagy autóipari cég (General Motors, Chrysler, Ford) ma is élen jár: együttesen dolgozták ki és alkalmazzák a QS 9000 rendszert, amely az ISO 9000-nél is szigorúbb minőségi követelményeket támaszt az autóipari beszállítók számára. A szabványügyi szervezetek mellett számos intézmény foglalkozik a minőséggel. Sok szakmai szervezet, társaság foglalkozik a minőség kérdésével. A szervezetek egy része a minőségügy különféle érdekeltjeit tömöríti, külön szervezeteik vannak a minőségügyi szolgáltatóknak (tanácsadóknak, auditoroknak), a minősített vállalatoknak. Nemzeti szintű szervezetek a minőségi társaságok, egyesületek és a különféle minőségi díjakhoz kapcso- 19

Minőségirányítás Minőségmenedzsment lódó szervezetek. Híres például az amerikai Malcolm Baldrige-díj, a japán Deming-díj, illetve az Európai Minőségi Díj. Magyarországon fontos szerepet tölt be a Magyar Minőségi Társaság, amely folyóiratokat jelentet meg, konferenciákat rendez, és évente odaítélik a Magyar Minőségi Díjat. A legújabb fejlemény, hogy a vállalatok pályázhatnak a Környezetbarát termék emblémára. Egyes területeken a minősítés nem önkéntes, hanem a tevékenység folytatása az akkreditációs eljárás során megszerzett megfelelő eredmény alapján lehetséges. Az akkreditáció követelménye érvényes a mérésüggyel, a minősítésekkel foglalkozó szervezetekre és egyes közszolgáltatásokra (például a felsőoktatásra is). Számos szervezet foglalkozik az akkreditációval, Magyarországon a Nemzeti Akkreditációs Testület. A minőségügyben érdekeltek más szervezeteket is alakítottak: a tanácsadók a Minőségi Tanácsadók Szövetségét, a minősített cégek pedig az ISO 9000 Fórumot. 2.6 Minőséggel kapcsolatos jogintézmények A minőség kérdése számos jogterületet érint, tételesen felsorolhatatlanok azok a jogszabályok, amelyek kapcsolatba hozhatók a minőségüggyel. Elsőként kell megemlíteni a szabványosításról és az akkreditálásról szóló törvényeket, mint a minőségügy alapvető jogintézményeit meghatározó jogszabályokat. Az üzleti élet alapszabályait a Polgári Törvénykönyv szerződésekre vonatkozó fejezetei írják elő. A Polgári Törvénykönyv intézkedik a szavatosság, a jótállás és a garancia kérdéseiről. Ezek a fogalmak mindig magára a termékre vagy szolgáltatásra vonatkoznak, azok alkalmasságát írják elő. Speciális felelősséget hárít a vállalatokra a termékfelelősségi törvény. A termékfelelősség azt jelenti, hogy az (általunk) értékesített dolog nem okoz kárt. A fogyasztók védelméről is külön törvény intézkedik. Egy-egy termékkörre vagy üzleti területre számos törvény és alacsonyabb szintű jogszabály előírásait kell ismerni és alkalmazni, ezek elsősorban biztonsági, életvédelmi és egészségvédelmi követelményeket írnak elő. Speciális minőségügyi jogszabályok azok, amelyek valamilyen szabvány alkalmazását kötelezővé teszik, vagy valamilyen más módon közvetlenül 20

2. Szabványok, szabványosítás intézkednek minőségi kérdésekről. Ide tartoznak például a mérésügyi rendszerre vonatkozó jogszabályok is. A minőségre történő utalások szinte minden jogterületen kimutathatók. A jogszabályok természetesen kötelező érvényű előírások. A vállalati minőségi rendszert úgy kell felépíteni, hogy a szabványok és a jogszabályok előírásai is teljesüljenek. Feladatok A szakirodalom alapján értékelje egy kiválasztott üzleti terület szabványainak mai helyzetét! Dolgozzon fel a sajtóban megjelent olyan eseteket, amelyekben szerepet kapnak a szabványok! Kutasson fel minél több minőségügyi szervezetet! Sajtóközlemények alapján dolgozzon fel termékfelelősségre vonatkozó példákat! Sajtóközlemények alapján dolgozzon fel szavatosságra vonatkozó példákat! Tekintse át a Nemzeti Akkreditációs Testület feladatait és szervezetét! Tekintse át a Polgári Törvénykönyv minőségi előírásait! Készítsen jegyzéket és tartalmi kivonatot az Ön által ismert területen a fontos minőségi vonatkozású jogszabályokról! Ellenőrző kérdések Milyen szerepük van a szabványoknak? Milyen fő csoportokba sorolhatjuk a szabványokat? A magyar szabványosítás helyzete Mi a mérésre vonatkozó szabvány? Kiválasztott üzleti terület széles körben alkalmazott mérési szabványai Mit jelent a termékszabvány? Kiválasztott üzleti terület széles körben alkalmazott termékszabványai Rendszerszabványok Szabványosítási szervezetek Minőségi díjak Garancia, jótállás, szavatosság Akkreditáció lényege, területei 21

Minőségirányítás Minőségmenedzsment Termékfelelősség Fogyasztóvédelem lényege, intézmények Vizsgakérdések Szabványok, szabványügyi szervezetek Minőséggel kapcsolatos jogintézmények 22

2. Szabványok, szabványosítás A szabvány szerepe Piaci eszköz Megkönnyíti a a piaci ügyleteket Piaci szereplők szabványai Szabványok Magyarországon Kötelező szabványok Átmeneti állapot Európai gyakorlathoz való közeledés Európai és nemzetközi szabványok átvétele 23

Minőségirányítás Minőségmenedzsment Szabványok csoportosítása Mérési szabványok Termékszabványok Rendszerszabványok Minőségi jogintézmények Akkreditáció Nemzeti Akkreditációs Testület Példa: katonai szállítások felsőoktatás vizsgáló laboratóriumok 24

2. Szabványok, szabványosítás Minőségi jogintézmények Minőség a Polgári Törvénykönyvben Termékfelelősség Fogyasztóvédelem Termékfelelősség Szerződésen kívüli felelősség is Fogyasztónak okozott kár Termék hibája által okozott kár 10 000 Ft; magánhasználat; célnak megfelelő használat Felelősség, ha: forgalomba hozták a terméket, ha a hiba gyártási hiba, ha a termék a tudomány és technika madott színvonalának nem volt megfelelő, egyéb 25

Minőségirányítás Minőségmenedzsment A minőség Oscar-díja Baldrige díj kritériumrendszere 1.0. Vezetés max. 90 pont 2.0. Információ és elemzés max. 75 pont 3.0. Stratégiai minőségtervezés max. 55 pont 4.0. Az emberi erőforrás fejlesztése és tervezése max. 140 pont 5.0. Folyamatok irányítása max. 140 pont 6.0. Üzleti eredmények max. 250 pont 7.0. Vevőközpontúság max. 250 pont Összesen 1000 pont 26