ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Internet: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: 100787133 KTJ: 101156078 Iktatószám: H-2128-5/2009. Hiv. szám: Tárgy: Előadók: Varga Lajosné Bartókné Hajnali Beáta Melléklet: Kisfalud, TÖSCHINVEST Kft. Kisfalud I. kavicsbánya bővítésének környezetvédelmi engedélye H a t á r o z a t I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a TÖSCHINVEST Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (9730 Kőszeg, Táncsics M.u.11.) részére a Kisfalud I. kavics védnevű bányatelek területének 15 ha 2202 m 2 területről 42 ha 7634 m 2 területre bővítésére környezetvédelmi engedélyt ad. II. 1.) A tevékenységet jellemző adatok: Engedélyes megnevezése: TÖSCHINVEST Ipari,Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A bányatelek neve: Kisfalud I.-Kavics védnevű bányatelek A bánya tervezett bővítése: 27 ha 5432 m 2 A bővített bányatelek területe: 42 ha 7634 m 2 A tervezett kapacitás: 200 ezer m 3 /év, 800 m 3 /nap. A bányatelek alaplapja 106,0 mbf, fedőlapja 125,0 mbf 2.) Az engedélyezett tevékenység ismertetése: Az engedélyezett tevékenység: kavicsbányászati tevékenység 200.000 m 3 éves kitermelési mennyiséggel. A jövesztés módja: külfejtés A tevékenység részei a letakarítás, kitermelés. A bányászat a kavics felett települt humuszos talaj, meddőanyag letakarítását, a haszonanyag kitermelését és felhagyást foglalja magába. A bányászati tevékenységhez tárolás, mosás, osztályozás, rakodás, szállítás, javítás, karbantartás, üzemanyagtöltés kapcsolódik. Letakarítás: Az ásványi nyersanyag felett átlagosan 0,4 m humuszos termőréteg található. ~ 138 000 m 3 termőtalaj kerül letakarításra, melyet külön deponálnak. A termőréteg megmentése a bányaművelés ütemével párhuzamosan halad, a felhasználás üteme a tájrendezési munkák üteméhez igazodik. A fedőréteg eltávolítása: A bányából kikerülő felesleges meddőt elszállításig a bányatelek határsávjában helyezik el. A kitermelés során három fő szint alakul ki: - I. szint: a talajvíz szintje felett 0,5 m magasságig száraz homlokrakodó-, markológépes technológiával való kitermelés.
2 - II. szint: A talajvíz szintje felett 0,5 m-re lévő száraz kavicstalp és a talajvíz szintje alatt lévő kb. 8 m vízmélységig tartó kavicsréteg, mely vonóvedres gépi technológiával is kitermelhető. Folyamatos úszókotróval való kitermelés mellett ezt a telepréteget omlasztásos módszerrel, a mélyben fekvő kavicsréteggel együtt termelik ki. - III, szint: A kialakuló 8 m mélységű bányató fenékszintjétől a bányatelek alaplapjáig tartó kavicsszelet, mely úszókotrós technológiával kerül kitermelésre. Tárolás: A tájrendezéshez szükséges humuszt és meddő anyagot a bányatelken belüli ideiglenesen elkülönített depókban tárolják. A haszonanyag tárolására az elszállításig szintén a bányatelek határán belül kerül sor. A depó magassága legfeljebb 5 méteres lehet. A depó lába a tó felső rézsű élétől minimum 3 méterre lesz. A part menti depókból a kicsurgó vizek a tóba visszavezetésre kerülnek. Mosás, osztályozás: Mobil osztályozó kerül telepítésre. Az elektromos mosó-osztályozó géppel legalább 5-6 frakció kerül előállításra. Rakodás, szállítás: A rakodás szállító járműre homlokrakodó géppel történik. A bányából történő kiszállítás a 8611. számú Kapuvár-Beled- Celldömölk összekötő útig kaviccsal feljavított földúton történik. A feljavított út a bányatelektől DK-i irányba indul, majd jobbra fordulva 1000 m-es egyenes szakassza éri el a 9611. számú összekötő utat. Javítás, karbantartás, üzemanyagtöltés: A munkagépek üzemanyag töltését biztosító tartály tárolására a gázolajnak ellenálló bevonattal és kármentő szegéllyel ellátott, három oldalról zárt, fedett, 20 m 2 alapterületű üzemanyag tároló kerül kialakításra. Az üzemanyag tárolóban 1000 l-es tartályban kerül tárolásra a dízelolaj. A gépek és szállító járművek karbantartása a bányaüzemen kívül történik. Vízhasználatok: - Ivóvíz felhasználás: A bányában vezetékes ivóvízellátást nem terveznek, az ivóvíz biztosítása palackos ivóvízzel, vagy szódavizes ballonnal történik. - Kommunális víz felhasználás: Kommunális célú vizet a bánya területén telepített komplett szociális konténer biztosítja majd. - Öntözővíz felhasználás: Öntözővíz igény a szállítási utak portalanítása során áll fenn. Az öntözővíz igényt a kialakuló bányatóból fedezik, a locsolóautó a burkolatlan utakat száraz időben locsolja. - Technológiai vízfelhasználás: A mosó-osztályozóhoz szükséges vizet az osztályozótérhez legközelebb eső tórészből csővezetéken vezetik az osztályozóhoz. A használt víz, ülepítés után visszavezetésre kerül a tóba. Felhagyás: A tevékenység felhagyása után vizes élőhely, tó marad vissza, melyet rekultiválnak. Havária: A munka- és szállítógépek meghibásodása, helytelen üzemanyagtöltés, helyszínen gyakorolt szakszerűtlen karbantartás esetén üzemanyag, gépből elfolyó hajtómű-és kenőolaj juthat közvetlenül a talaj felszínére és a földtani közegre (kavicsra), valamint közvetve a talajvízbe, bányatóba. 3.) Az eljáró hatóság előírásai: 1.) A bánya üzemelése során a diffúz porszennyezés minimálisra történő csökkentésére kell törekedni. 2.) Száraz, nyári időszakban a szállítási földutakat locsolni kell. 3.) A szállítás során a rakományt le kell takarni.
3 4.) A tereprendezés során a területet tájba illő növényzettel be kell telepíteni. 5.) A tervezett létesítmény üzemeléséből eredő zajkibocsátás mértékét a MÜT engedélyezése során méréssel kell igazolni. A mérési jegyzőkönyvet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 5. számú mellékletében előírtaknak megfelelő tartalommal kell elkészíteni. 6.) A rekultiváció során a természetes élőhely kialakításához célszerű enyhébb lejtésű partvonalat kialakítani, hogy a littorális vegetáció megfelelő szélességű legyen és valóban élőhelyként funkcionáljon. A partvonal kialakításakor a megjelölt geometriai alakzat helyett - lehetőség szerint minél szaggatottabb, változatosabb partvonal létrehozására kell törekedni, hogy az adott területhez minél nagyobb parti zóna tartozzon. A terület fásításakor mindenképpen csak hazai fafajok javasolhatók. A bányatelekről termőföldet elszállítani nem szabad. 7.) A keletkező hulladékokat az engedélyes köteles gyűjteni, és hasznosításukról vagy ártalmatlanításukról gondoskodni. 8.) A veszélyes hulladékokat az engedélyes a telephelyén kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb egy évig tárolható. 9.) A nem veszélyes és egyben települési hulladéknak minősülő hulladékok gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. 10.) A humuszos réteg letermelésénél ügyelni kell arra, hogy azt a nem humuszos fedőrétegtől elkülönítve kell kezelni a leművelés, tárolás és a deponálás során is. 11.) A keletkező szennyvizet szivárgásmentes, zárt rendszerben kell gyűjteni, kezeléséről környezetszennyezést kizáró módon gondoskodni kell. 12.) A bánya területén meg kell akadályozni az illegális hulladéklerakást és az illegális szennyvízbevezetést. 13.) A bánya területén a gépek és a gépjárművek mosása, javítása tilos. 14.) A gépek üzemanyaggal történő feltöltésekor csepegtetőtálcát kell használni. 15.) A bánya rekultivációját, rekultivációs terv alapján, a termeléssel párhuzamosan kell végezni. 16.) A tevékenységgel való felhagyás során a bányaudvar rendbetételét, a roncsolt területek elegyengetését, az előírásoknak megfelelő rézsű kialakítását el kell végezni. 17.) Évente egy alkalommal a nyári időszakban a bányató vizét az általános vízkémiai paraméterekre és a TPH tartalomra vonatkozóan vizsgálni kell. A vizsgálati jegyzőkönyvet a hatóság részére a tárgyévet követő év január 31. napjáig meg kell küldeni. 18.) A tevékenység végzése során bekövetkező esetleges környezetszennyezést a kárelhárítás egyidejű megkezdésével a hatóságnak azonnal be kell jelenteni. 19.) Amennyiben szennyező anyag kerül a talajra, gondoskodni kell a szennyezett talaj kiemeléséről és kicseréléséről. A szennyezett talajt és a felitató anyagot veszélyes hulladékként kell kezelni. 20.) A bányászati tevékenységnek a vízháztartásra gyakorolt hatásának ellenőrzésére a bányatelken belül a határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül 2 db talajvíz figyelő kutat és 1 db vízmércét (bányatavon) kell kialakítani. A kútban és a vízmércén a vízszintet havi gyakorisággal kell leolvasni, a mért adatokat rögzíteni kell és hatóság részére a tárgyévet követő január 31-ig meg kell küldeni. 21.) A bánya környezetében végzett mezőgazdasági művelésből származó vegyszer, műtrágya bemosódásának kizárása érdekében a fejtési területek köré kis méretű védőtöltést kell kialakítani.
4 4.) A Veszprémi Bányakapitányság előírásai: 1.) A bányatérségben üzemanyag és egyéb veszélyes anyag nem tárolható, az erőgépek karbantartása nem végezhető, üzemanyaggal történő feltöltése kármentő tálca használatával történhet. 2.) A földtani közeg szennyeződése esetén a szennyeződött anyagot azonnal el kell távolítani, és veszélyes hulladékként kell azt a továbbiakban is kezelni. 3.) A bánya bezárásakor a visszahagyott ásványi nyersanyagról el kell számolni a Veszprémi Bányakapitányság Földtani és Adattári Osztálya felé. 5.) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírása: A környezeti hatásvizsgálati dokumentáció csak Takács Károly Kisfalud I. kavics bányatelek c.örökségvédelmi hatástanulmányával (2008. január 5.) együtt érvényes a 10. sz.melléklet helyett. III. Az engedély határozatlan ideig hatályos. IV. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (Budapest) címzett, és az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 675.000.- Ft. I n d o k o l á s A Felügyelőség a H-8089-16/2008. számú határozatával a TÖSCHINVEST Kft. (Kőszeg) részére a Kisfalud I. kavicsbánya 15 ha 2202 m 2 területről 42 ha 7634 m 2 területre történő bővítésére környezeti hatásvizsgálat elvégzését írta elő. A Kft. megbízásából az RPM Kft. (Olaszfalu) a határozatban foglaltaknak megfelelően 8 példányban benyújtotta a környezeti hatástanulmányt, a közérthető összefoglalót és igazolta az 1.350.000.- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díj befizetését. A Felügyelőség megállapította, hogy a környezeti hatástanulmány megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 6. sz. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek. A Felügyelőség a hatásvizsgálati dokumentáció alapján a tervezett bővítés környezeti hatásaira vonatkozóan a következőket állapította meg: A bányatelek Győr-Moson-Sopron megyében Kapuvár várostól D-i irányban, Kisfalud község külterületén É-i irányban annak közigazgatási határán belül, a Tormás dűlő elnevezésű területen helyezkedik el. A hatásvizsgálat a korábban engedélyezett Kisfalud I. kavicsbánya bővítésére vonatkozik. A bányatelek területe a bővítéssel 42 ha 7634 m 2 területre nő. A bányászati tevékenység tervezett kapacitása 200000 m 3 /év, 800 m 3 /nap.( ~1280 t/nap). Az ásványi nyersanyag kitermelési módja: külfejtés. A bányából történő kiszállítás a 8611. számú Kapuvár-Beled-Celldömölk összekötő útig kaviccsal feljavított földúton történik, aminek teherbírása biztosítja a nagy kapacitású tehergépjárművek közlekedését csapadékos időszakban is.
5 A környezetre gyakorolt hatások: Talaj: A letakarítás során a bányatelek művelésre vonatkozó részein a fedőréteg teljes egészében eltávolításra kerül. A jelenlegi használati viszonyok megszűnnek, a mezőgazdasági termelést új tevékenység váltja fel. A letakarítás során a termőtalaj eredeti funkciója megszűnik. A letakarítás során, normál üzemmenet esetén talajszennyezés nem várható. Havária esetén a földre kifolyt üzemanyag, olaj okozhat szennyezést, mely átmeneti jellegű, kárelhárítással megszűnik. A haszonanyag kitermelése ásványanyag készlet csökkenését, domborzati viszonyok megváltoztatását okozza, a hatás végleges, a bányászatot követően vizes élőhely, tó alakul ki. Víz: A bányászati tevékenység a beszivárgási viszonyok megváltozását okozza, a hatás végleges. A kialakuló tófelület többletpárolgása várható, melyre vonatkozóan hidrodinamikai modell került felállításra. A számítások szerint 5 cm-es vízszintváltozás a bányató 0-1,4 km-es környezetére, a 10 cm-es vízszintváltozás a bányató 0-0,7 km-es környezetére terjed ki. A bánya környezeti hatása a Babót-Bogyoszlói csatornára nem mutatható ki. A havária eseményekből eredő talajvízszennyezés átmeneti jellegű, kárelhárítással megszűnik. Zaj: A tervezett tevékenység, bővítés megvalósításából, valamint a létesítés során jelentős környezeti zaj és rezgéshatások nem származnak, a telephely környezetében a hatásterületen belül védendő létesítmény, illetve terület nincs, a 8/2002. (III. 22) KöM-EüM sz. együttes rendeletben előírt határértékeknek nem kell teljesülni. A létesítmény működéséhez kapcsolódó járműforgalom az igénybeveendő utakon a jelenlegi közlekedési zajterhelést nem befolyásolja. A forgalmi zaj változása 3 db alatt van, a vonatkozó 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. szerinti hatásterület meghatározására, illetve kijelölésére nincs szükség. Levegő: A kavicsbánya területe lakóövezettől több mint 1000 m. A kavicsbánya működése során a munkagépek és szállítójárművek közlekedéséből kipufogógázok, a kitermelési tevékenységből diffúz por levegőterhelés várható. A tevékenységből származó porterhelés az elvégzett terjedésszámítások alapján kb. 90 m. A szállítási útvonalakon a környezeti levegőterhelés a tervezett szállítások következtében várhatóan növekedni fog. A kavicsbánya bővítés levegőminőségre gyakorolt hatása a környezet légszennyezettségét számottevően nem befolyásolja, összességében nem várható jelentős változás. A kavicsbánya területe a 4/2002. (X. 7.) KvVM rend. 2. sz. melléklete alapján a 10. sz - Magyarország egyéb területi - légszennyezettségi zónába tartozik, ahol nincs kritikus légszennyező komponens. A tervezett tevékenység nem tartozik abba a bányaüzemi körbe, melyre levegővédelmi övezetet kellene megállapítani. Hulladékgazdálkodás: A létesítés /bővítés/ során hulladékok képződése nem várható. A munkagépek karbantartása a bányaüzemen kívül történik. A tevékenység végzése során veszélyes hulladékok képződése nem várható. A kommunális tevékenységből keletkező települési szilárd hulladékot a további kezelésre történő átadásig zárt gyűjtőedényben gyűjtik. A havária esetén esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésére a fedett, kármentővel ellátott üzemanyag tárolóban fémhordókat helyeznek el. Természetvédelem: A Kisfalud I.- kavicsbánya terv szerinti üzemeltetése (kapacitás bővítése) természetvédelmi érdeket nem sért, védett természeti értéket nem veszélyeztet, nem
6 károsít. Az érintett terület nem védett, nem Natura 2000 terület.a bánya bővítése révén természetvédelmi szempontból jelentős hatás nem várható. A hatóság a R. 8.. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően honlapján és a Kisalföld című napilapban közleményt tett közzé a jogszabályban foglalt adattartalommal, egyidejűleg a R. 8.. (2) és (3) bekezdése alapján a kérelmet és mellékleteit megküldte a telepítés helye szerinti Kisfalud, valamint a közérthető összefoglalót a feltételezetten érintett Babót Önkormányzata Jegyzőjének, a kérelem és mellékletei közzététele érdekében. Ezt követően a hatóság a R. 8.. (4) bekezdése értelmében megkereste a szakhatóságokat, melyek közül az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete a 5604-2/2008. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság a 17.2/4083-6/2008. számú, a Veszprémi Bányakapitányság a VBK/4992/2/2008. számú, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Iroda a 410/0982/02/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult a környezetvédelmi engedély kiadásához. A Talajvédelmi Igazgatóság felhívta a figyelmet arra, hogy a kavicsbányászati tevékenységet termőföld területeken tervezik, ezért a tevékenység megkezdése előtt a bánya műszaki üzemi terv készítése során a talajvizsgálatokra alapozott termőréteg mentési talajvédelmi terv készítése, továbbá a mentett termőréteg termőföldként történő további szakszerű felhasználása indokolt. A meliorált terület áttervezése szükségszerű. A mentett termőréteg legalább 20 %- nak megőrzése a bányatelek rekultivációjához szükséges. A hatóság a R. 9. -ában foglaltaknak megfelelően értesítette Kisfalud és Babót Önkormányzatait és lakosságát a közmeghallgatásról, valamint a Kisalföld című napilapban hirdetést tett közzé erről. A közmeghallgatás időpontjáig sem a Felügyelőségre, sem az Önkormányzatokhoz nem nyújtottak be észrevételt. A hatóság közmeghallgatásról értesítette az eljárásban közreműködő szakhatóságokat is. A Felügyelőség képviselői 2008. november 17-én Kisfaludon közmeghallgatást tartottak. A közmeghallgatáson a meghívás ellenére a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nem jelent meg, szakhatósági hozzájárulását a kavicsbánya bővítése ügyében megtagadta, mivel a beruházással érintett területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatók. A közmeghallgatáson az RPM Kft. az ATREVS Kft. Kft. képviselője nyilatkozott, hogy felveszik a kapcsolatot a Hivatallal, egyeztetnek a régészeti lelőhelyekkel kapcsolatban, ugyanis a Hivatal a kutatás előtt már azt a tájékoztatást adta a tervezőnek, hogy a tervezett bányászati területen örökségvédelmi kizáró ok nincs, és az előzetes vizsgálati eljárás során sem jelezte, hogy kizáró ok merült volna fel, és konkrétan nem is nevezte meg, hogy milyen lelőhelyek találhatók a területen. A közmeghallgatáson szerették volna a felmerült problémákat megbeszélni. A megkeresést követően a Kft. elkészítette a Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmányt, melynek benyújtását követően a Hivatal 2009. február 6- án szakhatósági állásfoglalásában feltétellel hozzájárult a környezetvédelmi engedély megadásához. A hatóság a fentiek alapján a R. 20.. (2) bek. a.) pontja értelmében a rendelkező részben foglalt előírásokkal a tevékenység gyakorlására környezetvédelmi engedélyt adott. A határozat a hivatkozott jogszabályokon alapul. A tevékenység során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok kezelésére a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (IV. 15.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak. Egyéb hulladékok vonatkozásában a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi. XLIII. törvény, és a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet rendelkezései szerint kell eljárni. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint kell teljesíteni. A bánya üzemeltetése során kialakuló diffúz porszennyezésre vonatkozó előírás a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 10. (2) és (5) bekezdésében foglaltakon alapul.
7 A vízvédelmi és talajvédelmi előírások a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8..-ban foglaltakon alapul. A természetvédelmi előírás a természet védelméről szóló 1996.évi LIII.tv. 7., 16..,17. - ban foglaltakon alapul. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. -a biztosítja, a jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.. (4) bekezdésén alapul. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 38.. (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen R 1. sz. melléklet IV/1/A pontja állapítja meg. Győr, 2009. február 24. Gerencsér Tivadar s.k. igazgató A határozatról értesül: 1.) RPM Kft. 8414 Olaszfalu, Eperjes u.5. 2.) Töschinvest Kft. 9730 Kőszeg, Táncsics M.u.11. 3.) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda 9400 Sopron,Kolostor u.13. 4.) ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete 9024 Győr, Jósika u.16. 5.) Veszprémi Bányakapitányság 8200 Veszprém, Budapesti út 2. 6.) MgSZH Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 9028 Győr, Arató u.5. 7.) Kisfalud Község Jegyzője 9341 Kisfalud, Kossuth u.61 8.) Babót Község Jegyzője 9351 Babót, Ady Endre u.3. 9.) ÉDU-KTVF IX. osztály H. 10. ÉDU-KTVF I. osztály (ÜFI) H. Jogerő után: 11.) ÉDU-KTVF IX. osztály H.