SZÉCHENYI ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PÉCS PEDAGÓGIAI PROGRAM 2008. március 27.
Tartalomjegyzék 1. Az iskola működésének törvényi feltétele az alapító okirat...5 1.1. Az iskola öndefiníciója...6 Nevelési Program...8 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...8 2.1. Pedagógiai alapelvek kifejtése...8 2.2. Nevelő, oktató munka céljai...8 2.2.1. Nevelés-oktatási területeink - gimnázium...10 2.2.2. Nevelés-oktatási területeink - szakközépiskola...12 2.3. A Nemzeti alaptanterv szerepe az iskolai nevelés-oktatásban...15 2.4. Kulcskompetenciák fejlesztése...15 2.4.1. Anyanyelvi kommunikáció...15 2.4.2. Idegen nyelvi kommunikáció...16 2.4.3. Matematikai kompetencia...17 2.4.4. Természettudományos kompetencia...17 2.4.5. Digitális kompetencia...18 2.4.6. A hatékony, önálló tanulás...19 2.4.7. Szociális és állampolgári kompetencia...20 2.4.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia...21 2.4.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség...22 2.5. A kiemelt fejlesztési feladatok...22 2.5.1. Énkép, önismeret...22 2.5.2. Hon- és népismeret...23 2.5.3. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra...23 2.5.4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés...24 2.5.5. Gazdasági nevelés...24 2.5.6. Környezettudatosságra nevelés...25 2.5.7. A tanulás tanítása...26 2.5.8. Testi és lelki egészség...27 2.5.9. Felkészülés a felnőttlét szerepeire...28 2.6. A nevelő-oktató munka feladatai...29 2.7. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai...30 2.7.1. Tanulói jogviszony létesítése intézményünkben...30 2.7.2. Az idegen nyelv oktatása...30 2.7.3. Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanítása...31 2.7.4. A nem kötelező tantárgyak választásának elvei és eljárásai...31 2.7.5. A tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások...31 3. Az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos feladatok...32 3.1. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei...32 3.2. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatai...32 3.2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...33 3.2.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...33 3.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység...35 3.4. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei...35 3.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység...35 3.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...37 3.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program...38 1
3.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység...39 4. Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke...40 5. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei...40 5.1. A Diákönkormányzat...40 5.2. Szülői közösség...41 6. Egészségnevelési program...43 6.1. Bevezetés, alapelvek...43 6.2. Célok, követelmények...43 6.3. A program végrehajtásában szereplők...44 6.4. A program végrehajtásának lehetőségei...44 6.5. Tantárgyi követelmények, lehetőségek...45 6.6. Külső kapcsolatok...48 7. Környezeti nevelés program...49 7.1. Alapok...49 7.1.1. Törvényi háttér...49 7.1.2. Helyzetkép...52 7.1.3. Erőforrások...53 7.2. Alapelvek, célok...56 7.2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok...56 7.2.2. Konkrét célok és feladatok...58 7.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek...58 7.3.1. Tanórai keretek...58 7.3.2. Tanórán kívüli foglalkozások...65 7.3.3. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai....65 7.4. Módszerek...67 7.5. Taneszközök...68 7.5.1. Ismerethordozók tanulók számára:...68 7.5.2. Ismerethordozók tanárok számára:...68 7.5.3. Eszközök:...68 7.6. Az iskolai környezet...68 7.6.1. Az épület...68 7.6.2. Az iskolai életvitel...69 7.7. Kommunikáció...69 7.8. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés...70 7.9. Továbbképzések...70 Helyi tanterv (17/2004. OM rendelet)...71 1. Helyi tantervünk alapja a Nemzeti alaptanterv...72 2. Az iskola egyes évfolyamain alkalmazott óraterv és tantárgyi követelményrendszer...73 2.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai...73 2.2. A tanított tantárgyak tanterve (előírt tananyag, követelmény)...81 2.2.1. Kerettantervi célok és feladatok a gimnáziumi osztályok számára...81 2.2.2. Kerettantervi célok és feladatok a szakközépiskolai osztályok számára...83 3. Korszerű oktatásszervezési eljárások...86 2
4. Alkalmazott tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elve...87 5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele...87 6. A tanulói teljesítmény, magatartás és szorgalom minősítésének követelménye, formája...88 6.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái...88 6.2. A tanulói magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és formái...92 6.3. Házi feladatok adásának szabályai...93 7. A moduláris tantárgyak beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez...93 8. A középszintű érettségi vizsga témakörei...93 9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek...93 Szakmai program...95 Záró dokumentumok...105 Mellékletek...107 3
Mottó: "Mi a célunk? A Hazánk fiaira, és azok gyermekei és unokáira annyi szerencsét és áldást hozni, amennyire azt a mi tehetségünk végbeviheti. Hogyan dolgozhatunk legbölcsebben annak a nagy célnak elérésére? Azon törekedünk, hogy a mostani Ifjúság nevelésére oly nagy béfolyást szerzünk magunknak, hogy azok több polgári Virtusokkal bírjanak, mintsem a mi contemporains (=kortársaink) és atyáink. - Mert mi meg vagyunk abban győzettetve, hogy az emberiség csak az Értelem, az Erkölcs és a Bölcsesség kiterjedése által léphet ama szerencse és áldás magasságára, melynek elnyerése a mi méltó célunk." (Széchenyi István naplójából l825) 4
Bevezető 1. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI FELTÉTELE AZ ALAPÍTÓ OKIRAT Az alapító okirat az 1. sz. mellékletben megtalálható. Az intézmény neve: Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola /közös igazgatású gimnázium és szakközépiskola/ Címe: 762l Pécs, Király u. 44. Telefon: 72/513-160 Telefax: 72/513-163 Az iskolához tartozó ingatlan: Széchenyi Tornaterem 7621 Pécs, Koller u. 4. Fenntartó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Alapítás éve: 1857 Reáltanoda 1925 Állami gróf Széchenyi István Főreáliskola 1935 gróf Széchenyi István Gimnázium 1960 Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola Alaptevékenység, a jelenlegi képzési idő 4 éves gimnázium 1+4 éves gimnázium 4 éves szakközépiskola érettségi előtti szakasza 1 éves szakképzés a szakmai alapozó oktatásban részesülőknek 2 éves szakképzés érettségizettek számára Tagozatok, ágazatok, szakirányok gimnázium: humán tantárgyblokkos emelt szintű informatika intenzív nyelvi előkészítő + emelt szintű élő idegen nyelv intenzív nyelvi előkészítő + humán tantárgyblokkos 5
szakközépiskolai szakok: 52-5241-01 (OKJ) autóelektronikai műszerész 52 525 01 1000 00 00 (OKJ) autóelektronikai műszerész 52-5424-02 (OKJ) távközlési technikus 54 481 04 0010 54 06 (OKJ) telekommunikációs informatikus Érettségizettek részére induló 2 éves szakképzés: 52 525 01 1000 00 00 (OKJ) autóelektronikai műszerész Technikusi szakképzés: 51 525 01 0001 54 01 autótechnikus Bevezető A képzés szakaszai gimnázium: 4 éves képzés (érettségi vizsgával zárul) gimnázium: 5 éves képzés (érettségi vizsgával zárul) szakközépiskola: 9-10. évfolyam: általános képzés, valamint szakmai orientáció 11-12. évfolyam: általános képzés (érettségi vizsgával zárul), valamint szakmacsoportos alapozó oktatás 13. évfolyam: érettségire épülő szakképzés 14. évfolyam: szakmai előképzettségre épülő szakképzés megszerezhető végzettségek érettségi bizonyítvány szakmai bizonyítvány 1.1. Az iskola öndefiníciója Iskolánk kiemelkedő helyet foglal el a város közoktatási rendszerében mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskolai képzésünket tekintve. Gimnáziumi osztályaink speciális tantervűkkel népszerűek a tanulók, szülők körében. Szakközépiskolai osztályaink - a szülők szemszögéből - azért fontosak, mert szakképzésünk olyan szakembereket nyújt a munkaerőpiac számára, akik ma nagyon keresettek. Fontos szempont az is, hogy a kor technikai fejlődésével intézményünk megpróbál lépést tartani, ami nagyon korszerű műszer-, műhelyparkot eredményezett, és ez biztosítékot jelent a munkavállalás során tanulóinknak. Iskolánk folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaerőpiac igényeit és próbál a lehetőségeihez mérten ahhoz alkalmazkodni. Tanfolyamokat szervezünk diákjainknak, kapcsolatokat alakítunk ki és tartunk fenn különböző távközlési, elektronikai, gépjármű-technikai cégekkel a tanulók gyakorlati képzése terén, valamint a későbbi munkavállalás lehetősége érdekében. 6
Bevezető Iskolánk tanulóinak összetétele a lakóhelyet, a szülői hátteret, a tanulók neveltségi szintjét, valamint a tanulási szokásokat tekintve nagyon változatos képet mutat. A gimnáziumi osztályokban a tanulók 72%-a Pécs városában lakik, 25%-a a környező településekről jár be, 3%-a kollégista. A szakközépiskolai osztályokban a regionális beiskolázás mutatkozik meg a tanulók lakóhely szerinti megoszlásában: pécsi 54%-a, bejáró 43%-a és kollégista 3%-a. Tanulóink évről évre egyre nagyobb számban nőnek fel csonka családban. Egyre gyakoribb a családokban a válások száma, ami nehezíti a szülő nevelési helyzetét az amúgy sem könnyű serdülőkorban lévő gyermeknél. A gimnáziumi osztályokba jellemzően közép- illetve felsőfokú végzettségű szülők gyermekei járnak. A szakközépiskolai osztályokban erősödik a családi hagyomány - ra épülő iskolaválasztás. A szülők iskolánkban hasonló ágazaton szereztek szakmát és a jelenleg működő vállalkozásaikba szeretnék gyermekeiket bevonni. A szülők nagyobbik része a középfokú végzettség és egyben egy jól keresett szakma megszerzésének reményében választja iskolánkat. A szülők többsége középfokú végzettségű és szeretnék, ha a szakmában a gyermekük is legalább középfokú végzettséget, a továbbiakban lehetőség szerint diplomát is szerezzen. A tanulók neveltségi szintje széles skálán mozog, ami komoly feladatot jelent az iskolában dolgozó kollégáknak. Ehhez a problémához még társulnak a korosztályra jellemző magatartási, viselkedési sajátosságok. A továbbtanulási szándék szinte maximálisan megjelenik a gimnáziumi osztályokban. Itt megtalálható a tanulás motivációja. A szakközépiskolai osztályokban nehezebb a helyzet, a tanulók jövőre vonatkozólag nem rendelkeznek elképzelésekkel. A családi minta sokszor azt mutatja, hogy nem érdemes tanulni, mert a munkanélküliséget nem kerülhetik el, valamint egyre nehezebb a megélhetés. Ezek mind olyan szempontok, amelyek nehezítik a gyerekek elképzeléseinek kialakulását. Ennek ellenére a továbbtanulás igénye a 12. évfolyam végére egyre több tanulónkban kialakul. 7
N E VELÉSI PROGRAM 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 2.1. Pedagógiai alapelvek kifejtése Az elmúlt tanévben a 150 éves jubileumát ünneplő iskolánk névadójának, gróf Széchenyi Istvánnak a pedagógiai program elején idézett gondolatai mindmáig elévülhetetlenek, örökérvényűek. Ez oktató-nevelő munkánk missziója, közös tantestületi célrendszerünk kiindulópontja. Pedagógiai alapelveinket, úgy fogalmaztuk meg, hogy egyaránt érvényesek legyenek a gimnáziumi és szakközépiskolai képzésünkre. Iskolánk alapfeladatának tekinti a tanulók önbizalmának emelését - amihez alapot a biztos szakmai tudás és a mély hazaszeretet érzése adja -, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítést, valamint a szakközépiskolai osztályokban a szakmai műveltség megalapozását, annak kiterjesztését, megerősítését. Általános elvünk - ehhez kötődően -, hogy intézményünk érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és a nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. 2.2. Nevelő, oktató munka céljai A hozzánk járó diákok érdeklődési köre szerteágazó, hiszen szakközépiskolai tanulóink döntő többsége műszaki érdeklődésű, s ezekbe az osztályokba szinte kizárólag fiúk járnak. A gimnáziumban a humán osztályban, illetve az emelt szintű idegen nyelvet tanulók humán érdeklődésűek, köztük az arány a lányok javára billen, míg az informatika osztályokba a reálérdeklődésű tanulók járnak, ahol a fiúk aránya a nagyobb. Ezekből az adottságokból kell kiindulnunk, amikor céljainkat meghatározzuk. Célunk, hogy az iskola vegyes profiljából adódó körülményeket előnyként tudjuk használni. Ez alatt azt értjük, hogy a műszaki érdeklődésű 8
tanulóinkhoz közelebb hozzuk az ún. humán műveltséget. Vegyék észre: e terület számukra sem tiltott vidék, ahova nem léphetnek be, hanem aktív közreműködéssel személyiségüket gazdagíthatják, fellépésüket magabiztosabbá tehetik. Törekszünk arra, hogy kialakuljon bennük is az igény a kultúra iránt: pl. színházlátogatások, hangversenyek, énekkar, iskolai ünnepségek, játékos zenei ill. általános műveltségi vetélkedők, ki mit tud?, iskolai színi bemutatók stb. Fontosnak tartjuk, hogy e téren előrelépés történjen, s még szorosabb együttműködés legyen a különböző szakokon tanulók között. A gimnáziumi diákok pedig a humán műveltség mellett érezzék a műszaki ismeretek fontosságát és tudják, hogy ez is hozzátartozik az ember általános műveltségéhez. Képzésünk során stabil, széles alapokat kívánunk adni, amelyre a későbbiek során építhető a magasabb szintű szaktudás. Hisszük, hogy az ún. "szakbarbárok" kora lejárt, hiszen ma már a munkavállalás során hátrányban vannak azok, akik csak egy szűk szakterület ismerői. Célunk, hogy a végzett tanulóink felkészültek legyenek a globalizálódó és információs világ kihívásainak feldolgozására, a XXI. századi társadalomban elengedhetetlen permanens önképzésre, valamint a korszerű szakmai ismeretek megszerzésére. Törekvésünk, hogy tanulóink az iskolában elsajátított tudásanyagot vagy jó munkaerőpiaci helyzetbe kerülve sikeresen alkalmazzák a gyakorlatban, vagy megfelelő pályaorientációval és felkészítéssel alkalmassá váljanak a felsőfokú intézményben való továbbtanulásra. Legyenek tájékozottak hazánk Európában betöltött eddigi és várható szerepéről, az integrált Európa céljairól. Kommunikációs képességeik tegyék lehetővé a különböző jelrendszerek megértését, ismereteik és tudásuk rögzítését, megfelelő szintű átadását. Valamennyien legalább egy idegen nyelven alapfokú társalgási szinten legyenek képesek kommunikációra. Iskolánk törekvése, hogy egyre többen nyelvvizsgával fejezzék be középfokú tanulmányaikat, mely előnyt jelent vagy elengedhetetlen a felsőfokú intézménybe való felvételnél és annak befejezésénél. A szakközépiskolában is fontos a szaknyelv megismerése, mely képessé teszi diákjainkat a külföldi szakirodalomban való eligazodásban. Autóelektronikai, közlekedés-gépészeti technikus szakon elsősorban német; távközléstechnikán elsősorban angol a kívánt szaknyelv. Tanulóink az alapvető számítástechnikai ismereteken túl alkalmazzák a korszerű technikát, szakmai tanulmányaikban, illetve információszerzés céljából, a tanulási folyamat részeként. 9
Magunkénak valljuk a régi görög jelmondatot: "Ép testben ép lélek." Fontos, hogy a diákok testi és szellemi fejlődése összhangban legyen. A testedzés, a fizikai erőnlét az alapja az egészséges és harmonikus életnek. Tanulóink széles körben használják sokféle sportolási lehetőségeinket. - Célunk, hogy a tanár-diák viszonyt a tanárok részéről a tolerancia, a tanuló jogainak tiszteletben tartása, a tanuló személyiségének fejlesztése jellemezze. Ezek a célok a tanulók és a tanárok önkéntes, tudatos, folyamatos és kölcsönös együttműködésével érhetők el. 2.2.1. Nevelés-oktatási területeink - gimnázium Humán tantárgyblokkos oktatás A tagozat egyik (szemléletmódbeli) célkitűzése az, hogy a diákok a világ sokféleségéről szerzett tudásukat ne egymástól mesterségesen elválasztott ismeretként rögzítsék, hanem a világot lássák összefüggő egészként. A másik célunk, hogy a diákok az itt kapott ismeretekkel és élményekkel személyiségüket úgy gazdagítsák, építsék, hogy művelt, az új iránt érdeklődő, nyitott, az emberi problémákra érzékeny, a kultúrát igénylő felnőtt emberekké váljanak. A humán tantárgyblokkos oktatás speciális tantárgyában, a kortükör -ben az eddigi hagyományoknak megfelelően megtalálhatók a helytörténeti, iskolatörténeti és egyetemes kultúrtörténeti ismereteket közvetítő foglalkozások is. Itt kap helyet a művészetek, tánc és dráma, mozgókép- és médiaismeret, emberismeret és etika társadalomismeret, filozófia tantárgyak integrált alkalmazása. Ahol a tantárgyi, tematikai kötöttségek engedik, törekszünk a kronológiai szinkronitásra, pl.: mikor történelemből az ókori Görögországról tanulnak a diákok, akkor ismerik meg az ókori görög irodalmat, képzőművészetet, zenét, akkor tanulnak a Földközi-tenger medencéjéről. A szinkronitást szolgálják azok a kortükör órák, amelyek egy adott korszakról tanult ismereteket szintetizálnak és kiegészítenek életmódtörténeti vonatkozásokkal (pl.: lakáskultúra, divat, tánc, étkezés). Főként gyakorlati jellegű foglalkozások ezek, hiszen a diákok megjelenítik, szerepjátékkal élik át az ismereteket. Az órai kisebb szereplések mellett fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megtanuljanak szerepelni a nyilvánosság előtt. Így minden évben készülnek a kortükör órákba integrált tánc és dráma modul keretében egy-egy színi előadással (osztályonként). A szereplések hozzásegíthetik őket a jó fellépéshez, az egészséges magabiztossághoz, a szóbeli kifejezőkészség javulásához. A készülés során a diákok megtanulnak egy célért közösen munkálkodni, egymáshoz alkalmazkodni, egymásnak segíteni, így a közösen végzett munka hamarabb kovácsolja össze őket közösséggé. Megtapasztalják, hogy a sikerhez sok, kitartó munkára van szükség. 10
A tanórákon szerzett tudást a tanulmányi kirándulások során igyekszünk még személyesebb élménnyé tenni számukra. E tanulmányi utak során a diákok és a tanárok -előzetes felkészülés alapján- biztosítják az idegenvezetést. Emelt szintű informatikaoktatás Napjainkban megnövekedett az információ társadalmi szerepe és felértékelődött az informálódás képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, feldolgozási- és átadási technikát, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait (információk átvétele, bizalmas kezelése stb.) E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek elavulása is, ezért különösen fontos, hogy a tanulónak legyen igénye informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Az utóbbi évtizedekben zajló információs forradalom sokrétűen hat mindennapjainkra. Az elektronikus adatkezelő eszközök fejlődésének és elterjedésének hatására kibővült az ember módszer- és eszköztára, a megoldható problémák köre. Az új eszközök közül sokoldalúságával és hozzáférhetőségével kiemelkedik a számítógép, mely önmagában is, de főleg számítógépes hálózatra kapcsolva újszerű problémamegoldási lehetőségeket biztosít. E tudás jelentős része napjainkra az alapműveltség részének tekinthető. A 10. évfolyam elvégzése után lehetőséget biztosítunk egy nemzetközi számítógéphasználói jogosítvány (ECDL) megszerzésére. A 12. év végén tanulóink szakirányú OKJ szakmai vizsgát tehetnek. Célunk, hogy a tanulóink alkalmasak legyenek a társadalmi és gazdasági élet különböző területein, az adott területhez kapcsolódó irodai és ügyviteli munkákban, a gazdálkodói egységek tartalmi és adminisztratív munkájában alkalmazott számítógépes szoftverek alap-, középszintű kezelésére, üzemeltetésére, használatára. Tudják kezelni az egyes számítógéptípusokat, legyenek alkalmasak rutinfeladatok végzésére. Legyenek képesek olyan önálló feladatok megoldására is, amelyek a mindennapi tevékenysége során előfordulhatnak. Szerezzenek jártasságot a számítógépes problémamegoldásban. Legyenek képesek alapalgoritmusok szerkesztésére és azok megvalósítására. Ismerjék a programnyelv alaptípusainak alkalmazásait. Legyenek képesek egy komplex program elkészítésére felhasználói leírással. Intenzív nyelvi előkészítő és emelt szintű élő idegen nyelvi oktatás Tanulóink angol vagy német nyelvet választhatnak. Az intenzív nyelvoktatás során tanulóink megismerkednek az adott ország történelmével, kultúrájával és irodalmával, 11
ezzel is erősítve a humán tantárgyak iránti fogékonyságukat. Az intenzív nyelvi előkészítő után emelt óraszámban tanulják a választott idegen nyelvet. Számukra a másodikként megjelölt nyelvet (francia, olasz, orosz) az általános tantervű követelményeknek megfelelően sajátítják el. Az intenzív nyelvi előkészítő valamint az emelt szintű nyelvtanítás célja felkészítés a nyelvvizsgára, az emelt szintű érettségire, mely előnyt jelent a felsőfokú intézményekbe való felvételnél, illetve a majdani munkavállalásnál. Cél, hogy diákjaink a külföldi cserekapcsolataink, valamint a szervezett külföldi útjaink során lehetőséget kapjanak a tanult nyelvek anyanyelvi környezetben történő gyakorlására. 2.2.2. Nevelés-oktatási területeink - szakközépiskola A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve a következőképpen határoztuk meg képzésünk struktúráját: 9-10. évfolyam szakmai orientáció, mely a tanulók pályaválasztását segíti elő. Cél az adott szakterület tevékenységformáinak, technológiáinak megismertetése, szakmai orientáció elméleti és gyakorlati tevékenységen keresztül. 11-12. évfolyam szakmacsoportos alapozó oktatás, mely lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, készségek, képességek, a pályaválasztási döntés fejlesztésére, illetve a szakirányú felsőfokú intézményben való továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. 13-14. évfolyam a szakmacsoportos alapozó képzésre épülő szakképzés, a szakmai előképzettségre épülő szakképzés célja olyan elméleti, illetve gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek a közútijármű illetve a távközlési szakterületen karbantartási, javítási munkákat ellátni, szervezni, vezetni. A szakközépiskolai képzés célja, hogy a közismereti oktatásban az új ismeretek megszerzése mellett folyamatosan történjen az ismeretek pótlása, az alapvető ismeretek, készségek, képességek fejlesztése, az általános ismeretek megszerzésével párhuzamosan legyen lehetőség a munkatapasztalatok és a munkakultúra megszerzésére, amely segíti a munkakörnyezetbe, a termelésbe való beilleszkedést, 12
a szakmai előkészítő és szakmai ismeretek megszerzésével legyenek képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére, az alkotó tevékenységre, a munkaerőpiaci elvárások teljesítésére. nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához, alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra, fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, készítse fel a tanulókat a munkahelyi, a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre, megfelelő szakmai idegen nyelvű elsősorban angol kommunikációs képességet adjon a tanulóknak a nemzetközi (európai) együttműködéshez. A képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is - a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével. Autóelektronikai műszerész szak A gyors autóelektronikai fejlődés miatt hiányszakma. A szervizekben kevés az olyan szakember, akire rábízható a javítás. Az autós szakterületen most a legkeresettebb szakma, biztos elhelyezkedési lehetőséget jelent a munkaerőpiacon. Iskolánkban az ország egyik legkorszerűbb autóelektronikai laborjában sajátítják el a tanulók a szakmát. A képzés célja: A gépészet és elektrotechnikai és elektronikai szakmacsoportban tanult ismeretekre építve korszerű autóelektronikai elemek működésének vizsgálata, javításának megismerése. A laborban elektronikai elemekkel ellátott gépjárműveken valóságban előforduló hibák szimulálhatók, ezek feltárása, javítása, mely nyugati típusú autókon történik, mint pl. OPEL Vectra, OPEL Omega, Volkswagen Golf, Ford. Tanulják meg a diagnosztikai mérések során az autóelektronikai műszerek készség szinten történő használatát. 13
Ismerjék meg az autódiagnosztika területén használt mikroprocesszoros illetve mikrovezérlős alkalmazásokat. Sajátítsák el a korszerű számítástechnikai ismereteket: alapismeretek, elektronikai szimulátorok, rajzszerkesztés. Ismerjék meg a környezetvédelmi előírásokat, a hulladékok, a környezetre káros anyagok szakszerű kezelését, tárolását. Az itt végzett tanulók is sikerrel veszik az akadályokat a felsőoktatási intézményekben, elsősorban a szakirányú továbbtanulás esetén. Az iskola felvállalja a régió autóelektronikai továbbképzését, mesterszakmunkás vizsgára való felkészítést. Lehetőség van a munkanélküliek átképzésére is. Telekommunikációs informatikus szak A telekommunikációs informatikus szakmai képzés célja olyan elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a telekommunikációs informatikus szakképesítés munkaterületéhez tartozó munka és foglalkoztatási köröket. A 9. és10. évfolyamon a tanulók általános műszaki orientációs ismereteket tanulnak és általános műszaki orientációs gyakorlatot végeznek a kerettanterv tantárgyai mellett. A 11. és 12. évfolyamon az informatika szakmacsoportos alapozó tantárgyakat sajátítják el a tanulók: informatikai alapismeretek, műszaki alapismeretek,adatátviteli ismeretek, távközlési ismeretek. Érettségi után az OKJ szakmaszámának megfelelően a telekommunikációs informatikus szakma képzési ideje a szakközépiskolai képzésben szerzett magasabb óraszámú szakmai alapozást követően egy évvel rövidül. Az elektronikai alapképzés lehetőséget biztosít rokon szakterületen esetleges másodszakma megszerzésére. A telekommunikációs informatikus a fennálló eljárásoknak és érvényes szabályzatoknak megfelelően: hardvert üzemeltet, szoftvert telepít, multimédiás és kommunikációs alkalmazásokat kezel, LAN és WAN-hálózatokat használ, adatbázisokat kezel, helyi hálózatot épít ki, üzembe helyezési méréseket végez, hálózatokat valósít meg és felügyeli, távfelügyeli, menedzseli azokat, meghatározza az adatátviteli rendszer technológiáját, távközlési berendezéseket telepít, szerel, karbantart, meghatározza az adott feladat megvalósításához szükséges telekommunikációs erőforrásokat, kiépíti a video- és képátviteli rendszereket, videokonferenciákat hoz létre, működteti a hangposta rendszert. idegen nyelvű (főként angol) dokumentációkat, könyvtárakat használ, kommunikál nemzetközi kapcsolásfelépítési és hibaelhárítási eljárások közben, 14
üzemszervezési és ellenőrzési feladatokat lát el, telekommunikációs ügyfélszolgálati teendőket végez. Laboratóriumainkban, szaktantermeinkben folyó elméleti és gyakorlati képzés lehetőséget biztosít a legújabb technikai rendszerek megismerésére, tanulmányozására. A magas szintű, korszerű képzéshez sok segítséget nyújt a MATÁV, üzemlátogatásokon megismerkednek a tanulók a legújabb berendezésekkel. Külső óraadó mérnöktanárok is elősegítik a korszerű képzést. Szakirányú továbbtanulási lehetőségek: BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, NYME Természettudományi és Műszaki Kar, BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, PTE Pollack Mihály Műszaki Kar. 2.3. A Nemzeti alaptanterv szerepe az iskolai nevelés-oktatásban A Nemzeti alaptanterv segítségével kívánjuk megvalósítani iskolánkban a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződő tanítási-tanulási folyamatokat. Ezzel is szeretnénk tanulóinknak biztosítani az esélyegyenlőséget. 2.4. Kulcskompetenciák fejlesztése Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciákba sorolták be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. 2.4.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a 15
társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. 2.4.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint 16
a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. 2.4.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. 2.4.4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 17
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. 2.4.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a 18
tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. 2.4.6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának 19