Ökorégió Alapítvány A Fenntartható Fejlõdésért A Best Practice Modellértékű projektek Kiadta: Ökorégió Ala pít vány, 8977 Dötk, Fõ u. 39. Tel./fax: 83/376-178 okoregio@t-online.hu www.okoalapitvany.hu Ökorégió füzetek XI.
A Best Practice Modellértékű projektek Ökorégió füzetek XI.
ELŐSZÓ HELYETT Készítette: az Ökrégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért megbízásából a AQUALINE Z+Z Bt. Szerkesztette: Zajzon Imre Írta: Zajzon Imre AQUALINE Z+Z Bt. Kocsis Anikó Ökorégió Alapítvány Felelős kiadó: Kocsis Anikó Kiadó: Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért KEOP-2009-6.1./A-0071 Nem a Föld Sérülékeny, hanem mi magunk. A Természet az általunk előidézetteknél sokkal nagyobb katasztrófát is átvészelt már. A tevékeny ségünk kel nem pusztíthatjuk el a természetet, de magunkat annál inkább. (James Lovelock) Ha már felismertük a katasztrófális változások veszélyét, nem kellene teljesen új alapokra helyeznünk az egész vitát? Ha nem tudjuk, hogy az emberi tevékenység miképp fogja érinteni az életet biztosító létfeltételeket, beleértve a születést és a civilizációnk fejlődését, ha fogalmunk sincs róla, hogy a geofizikai hatások miképp hatnak majd a Föld egészére, nem lenne-e ésszerű ultra-konzervatív álláspontot felvenni és foggal-körömmel védeni a természetes világot a gazdasági növekedéssel szemben? Tényleg ennyire merészek vagyunk, hogy az emberi jólétet a természetes rendszerek elé helyezzük? (William Nordhaus, Climate Change, 1996) Hacsak nem állunk meg most azonnal, valóban tönkre fogjuk tenni utódaink életét. Ha még 40-50 évet töltünk el fontoskodással, nekik már semmi esélyük nem lesz, és minden visszaesik a kőkorszakba. Még lesznek emberek, de a civilizáció elbukik. (James Lovelock, 2004) Energiatakarékosággal, energiahatékonysággal, az energiaszükséglet csökkentésével, a megújuló energiaforrások alkalmazásával a klímaváltozás mérsékléséért, az ökológiai láblenyomat csökkentéséért, a környezetvédelemért, a magasabb életminőségért. 3
Tartalomjegyzék Előszó helyett!...... 3 Néhány elgondolkodtató szó az éghajlatváltozásról...... 5 MEGÚJULÓ ENERGIÁK......9 1. BIOMASSZA HASZNOSÍTÁS.....10 1.1. Biomassza fűtőmű Körmenden.....10 1.2. Közösségi biomassza fűtőmű Pornóapáti....12 1.3. Fahulladék fűtésű faipari szárítókamra Celldömölk Izsákfa.....14 1.4 Faapríték fűtőmű Torony......15 1.5. Bioszolár fűtőmű Szombathely.....16 1.6. Közintézmény fűtése és használati melegvíz-ellátása bioszolár rendszerrel Nagypáli......17 1.7. Dötki Ökológiai és Vidékfejlesztési Tájközpont bioszolár fűtési, HMV-rendszere......18 1.8. Fahulladék tüzelésű kazán-nagykanizsa.....19 2. GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁS.....20 2.1. Geotermikus energiahasznosítás Zalaegerszeg......21 2.2. Geotermikus energiahasznosítás Vasvár.....22 3. SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS.....23 3.1. Szélerőmű Vép.....24 4. NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS.....25 A nap energia...26 4.1. Használati melegvíz előállítás Szentgyörgyvölgy.....27 4.2. Szakképző iskolai hőközpont Nagykanizsa.....28 4.3. Napenergia hasznosítás Gellénháza......29 4.4. Napenergia hasznosítás hőszivattyú, Keszthely.....30 4.5. Napenergia hasznosítás Hévíz.....33 4.6. Napenergia hasznosítás Gyöngyöspuszta.....34 4.7. Napenergia hasznosítás Szombathely.....35 5. VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS.....36 5.1. Vízierőmű Ikerváron.....37 5.2. Lenti erdészeti, faipari és kisvasút múzeum Lenti.....39 6. DÖTKI ÖKOLÓGIAI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁJKÖZPONT...42 NÉHÁNY ELGONDOLKODTATÓ SZÓ AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSRÓL A laboratóriumunkat természetes világgá alakítottuk át, de a kísérlet nem volt elég gondos, így nem vált alkalmassá könnyen megfejthető eredmények előállítására Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a modellek inkább alábecsülik, s nem túlbecsülik az üvegházhatású gázok feldúsulásából fakadó éghajlati következményeket. (Lee Kump, A szén-dioxid, mint klímafaktor körüli bizonytalanságok csökkentése, NASA, 2002) Korunk legnagyobb kihívása a klímaváltozás mérséklése és a várható következményekre való minél alaposabb felkészülés. Rohamos ütemben átalakítjuk éghajlati viszonyainkat, a Föld időjárását úgy, hogy még csak nem is igazán tudjuk, pontosan milyen folyamatok játszódnak le, melyik lépésünknek milyen következményei lehetnek. Az éghajlatváltozás legfőbb oka az emberiség által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok (széndioxid, metán stb.). A Földfelszíni hőmérséklete 2002-ben összességében 0,8 C-kal haladta meg az iparosodás előttit, a földfelszín 1,2 C-kal, míg a troposzféra 0,25 C-kal lett melegebb A várható következmények: Globális klímaváltozás: Melegedés Regionális klímaváltozás: melegedés/hűlés régiónként más és más Csapadékmennyiség egyre egyelőtlenebb megosztása Időjárási szélsőségek Tengerszint emelkedése Biogeográfiai övezetek átrendeződése Ami a globális felmelegedést különösen súlyossá teszi az, hogy a Gaia, a nagy Föld-rendszer a pozitív visszacsatolás ördögi csapdájába esett. Az extra hőmennyiség felnagyítódik és hatásai nem egyszerűen plusszértékként fognak jelentkezni. Kicsit ahhoz hasonló, mintha tüzet gyújtanánk, hogy felmelegedjünk, de figyelmetlenül túltáplálnánk, és az ellenőrzésünk alól kiszabadult lángok elharapóznának a bútorainkon is. Ha ez megtörténik, már nem sok időnk marad eloltani a tüzet. A globális felmelegedés, akárcsak a tűz, folyton gyorsul és alig hagy időt a cselekvésre. (James Lovelock, 2004) Sokan azt remélik, hogy ezekkel a problémákkal majd megküzd az állam, a szakértők, a nemzetközi szervezetek, a környezetvédők vagy a megfelelő jogi szabályozás, és biztosítják, hogy mi élhessünk úgy, ahogy eddig, vagy ha lehet, egy kicsit jobban. Csalódni fognak. Semmiféle törvény, szervezet, állam vagy civil szerveződés nem tudja megvédeni a Föld sérülékeny élő rendszereit helyettünk. Ne áltassuk magunkat, ezek a problémák nem tőlünk messze, egzotikus tájakon jelentkeznek, és nem mások a növekvő népességű harma 4 5
A megújuló energiaforrások felhasználása környezeti szempontból csak akkor lehet eredményes, ha a megújuló energiaforrásokból származó energiamenynyiség helyettesíti a fosszilis energiahordozókból származó energiatermelést, s nem járul maga is hozzá az emberiség rohamosan növekvő energiaigényéhez. Az OECD országok energiafogyasztása harminc év alatt a hatékonyság növekedése mellett is 57%-al nőtt, a nem OECD országok esetében pedig 124%-al. Az MTvSz állásfoglalása szerint az energiafelhasználás azonnali befagyasztására, majd pedig tervszerű csökkentésére van szükség. A csökkentés az energiahatékonysági intézkedésekből származhat. Az első tíz évben átlag évi 1%-os hatékonyságnövekedést, s fogyasztás-csökkentést kell elérni, majd a következő tíz évben átlag 0,5%-os hatékonyság-növekedés célkitűzése in dokolt. A célkitűzés teljesíthetőségét mutatja, hogy az OECD országok évente átlag 1,1%-os hatékonyságnövekedést könyveltek el az utóbbi harminc évben. A mindenkori energiaforrás-felhasználáson belül kell gondoskodni arról, hogy a megújuló energiaforrások egyre növekvő mértékben helyettesítsék a nem megújuló energiaforrásokat. Ezen a téren évente a fennmaradó fosszilis energiahordozók 1%-ának helyettesítést tarjuk követhetőnek. A megújuló energiaforrások közül a nem kimeríthetők (nap, szél) felhasználást kell előtérbe helyezni a kimeríthetőkkel (biomassza) szemben. Magyarországot érő napsugárzás energiatartalma több ezerszerese az ország energiaigényének. Tiszta időben a sugárzás intenzitása maximum 900 1000 W/m 2, amely kedvező a nemzetközileg elfogadott 800 W/m 2 átlagértékhez mérten. Napenergia hasznosításra az ország egész területe alkalmas, a legkedik világbeli országok vagy a túl nagy lábon élő amerikai polgárok tehetnek róla, hanem mi magunk. Mindennapi választásainkkal, ha autóba ülünk, amikor mehetnénk busszal vagy biciklivel is, ha agyoncsomagolt bóvlikat vásárolunk, ha égve hagyjuk feleslegesen a villanyt, kinyitva a vízcsapot. Amikor tétlenül nézzük, hogy kiirtják a közelünkben az erdőt, beépítik a zöldterületeket, amikor olyan politikusokat választunk helyben vagy országosan, akik számára az élő és élettelen környezet védelme puszta nyűg, uniós elvárás. Nekünk magunknak, egyéneknek, közösségeknek kell rádöbbennünk, hogy rajtunk is múlik, merre fordul a világ sorsa. Minél szélesebb körben tudatosítanunk kell, hogy dolgunk van a világgal, hogy kölcsönösen függünk egymástól a nagy földi rendszerrel. VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLATUNK! VÁLTOZZUNK HÁT MI IS, DE GYORSAN MERT MÁR EGYETLEN PERCNYI ELPAZAROLHATÓ IDŐNK SINCS! A megújuló energiaforrások előnyei Globálisan: a fosszilis energiahordozók tartalékainak kimerülésével felértékelődnek a megújuló energiaforrások a környezetvédelmi világszemlélet előtérbe kerülése a termelési folyamatok során keletkező melléktermékek hasznosításának lehetősége Országos és regionális szinten: az import energia felváltása, a külső piac által kevésbé befolyásolt energiapolitika a környezetvédelmi szempontból is fenntartható gazdasági fejlődés nemzetközi egyezményekben aláírt kötelezettségek betartása az országos energiaellátási rendszer tehermentesítése munkanélküliség enyhítése helyi energiaforrások jobb kihasználása infrastruktúra-fejlesztés A megújuló energiaforrások alkalmazhatósága, jövője (A Magyar Természetvédők Szövetsége állásfoglalása alapján) 6 7
vésbé napos területek az Alpokalja és a Kisalföld északnyugati része, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol 850 W/m 2 a sugárzási intenzitás. Az ország többi részén 850-990 W/m 2. Az évi 2000-2200 napsütéses óraszám 280-300 napon tenné lehetővé a napkollektorok használatát. A melegvízhasználat 70-75%-át, a fűtési energiaszükséglet 30-35%-át lehetne napenergiával fedezni. Ha pusztán a napsugárzás energiatartalmát nézzük, a jelenlegi PV technológiákkal 320 km 2 -nyi napelemmel elő lehetne állítani Magyarország villamosenergia-szükségletét elméletben. Ekkora felületméret akár az épületeken is rendelkezésre áll. Jelen pillanatban a nagy beruházási költségek s a hosszú megtérülési idő nem teszi versenyképessé a piacon a napenergia felhasználást. A napenergia (aktív és passzív) hőtermelési alkalmazásának legfőbb akadálya eddig a rendkívüli mértékben támogatott földgázfelhasználás, a 80-as évektől indult erőteljes gázhálózat-fejlesztési program volt. A földgáz kedvezményes áfa körbe tartozott, és igen jelentős volt a lakossági gázár-kompenzáció is. Annak módja, hogy mind az államot, mind a fogyasztókat megszabadítsuk az egyre növekvő terhektől, s a külső függőségtől is megszabaduljunk, az energiafogyasztás befagyasztása és a fosszilis energiahordozók a nem kimeríthető, megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése. A kimeríthető, megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségét az azokat megújító természetes rendszerek teljes eltartó- és tűrőképességének figyelembe vételével kell megtervezni. Megújuló energiák 8 9
1. Biomassza hasznosítás 1.1. Biomassza fűtőmű Körmenden A projekt címe: Biomassza fűtőmű Fő tevékenységi köre: Távfűtés Körmend Régióhő Kft. Cím: 9900 Körmend, Rákóczi u. 23. Telefon: + 36 94/594-172, +36 94/594-173 regioho@t-online.hu www.regioho.hu Kapcsolattartó: Németh István Mivel teljes egészében nem lehetett a városi energiaellátást a megújuló energiaforrásokra alapozni, ezért azt kívánták elérni, hogy a lehető legnagyobb mértékben váltsa ki a fűtőmű a hagyományos gáz és olaj üzemű kazánok munkáját. Az alap fűtőmű a biomassza egység, csúcsidőben illetve karbantartási időszakban működik a hagyományos földgáz alapú kazán. Százalékosan 80-20% a megoszlási arány. 2003-as próbaüzem után indult be a teljes üzemű működtetés és szükséges megszakítások kivételével a mai napig termel a berendezés. A fűtőmű a város belterületén, a régi földgáz üzemű fűtőmű közelében épült fel. Teljesítménye 5 MW. A távhő rendszerre 1500 lakás és kb. 500 lakásnak megfelelő mennyiségű egyéb épület kapcsolódik. Jelenlegi éves átlag hőtemelése 30.000 GJ. A fűtőmű rendelkezik egy kb. 4000 m 3 kapacitású fedett tárolóval. A kazán tüzelőanyag ellátó rendszere és szabályozása automatikus működésű. A tüzelőanyag beszállítása az aprító telepről, vagy más feldolgozóhelyről 70-90 m 3 térfogatú kamionokkal történik. Az égéstermékből a port és a pernyét elektrofilter választja ki, majd egy 21 m magas kéményen át távozik. A tapasztalatok szerint a berendezés a technológia gyermekbetegségeit leküzdve megbízhatóan működik, időnként az égéstérben lerakódott salak eltávolítása okoz a problémát. Helyszíni bejárásunkkor az üzemeltető személyzet elmondása szerint az épület tervezésével vannak gondjaik, hiszen nagyobb méretű kamion nem fér be a tüzelőanyag raktárba, így megnehezedik a biomassza égéstérbe való bejuttatása. Hiányolják ezen kívül azt a raktárkapacitást, ahol stratégiai készletet lehetne felhalmozni, körülbelül két hétre elegendő tüzelővel. A fűtőmű az eredeti tervek szerint bioszolár rendszerben üzemelt volna, de az anyagi lehetőségek szűkössége miatt a napkollektorok beépítése nem valósulhatott meg. A megújuló energia út lehetséges állomáshelyeként teljes körűen tudnák biztosí tani a bemutathatóság szempontjából támasztott követelményeket. Körmend Város 1998-ban elkészítette az Energiagazdálkodási Koncepcióját, melyben célul tűzte ki a megújuló energiaforrások energiahatékony módon történő felhasználását a távhőszolgáltatásban. Ehhez a koncepcióhoz, elhatározásképp egy biofűtőmű létrehozása kapcsolódott, amely a térségben keletkezett vágástéri, erdészeti és faipari hulladékok felhasználásával bekapcsolható a városi fűtési rendszerbe. 10 11
1.2. Közösségi biomassza fűtőmű Pornóapáti A projekt címe: Osztrák mintára biomassza falufűtés Pornóapátiban Fő tevékenységi köre: Közösségi használati melegvíz és fűtés szolgáltatás Pornóapáti Pornóapáti Község Német Települési Kisebbségi Önkormányzat Cím: 9796 Pornóapáti, Körmendi u. 27. Telefon: + 36 94 /351-180 purker.walter@vipmail.hu www.pornoapati.hu Kapcsolattartó: Purker Walter polgármester A tartályból az igényeknek megfelelően történik a melegvíz kiadása a távfűtő rendszerbe. Ily módon hőszolgáltatás egész évben lehetséges, úgy, hogy a nyári hónapokban a napkollektoros rendszer egyedül ellátja a használati melegvíz (hmv) szolgáltatást, és az átmeneti hónapokban is hozzájárul a fűtéshez. A kollektorok egész éven át üzemelnek, téli hőtermelésük természetesen nem jelentős. Így az 1,2 MW névleges kapacitású fűtőmű mellett létrejön a napkollektor-rendszer is. Fontos, hogy a fűtőművi épület tetőszerkezete úgy került kialakításra, hogy alkalmas legyen a kollektorok elhelyezésére. Az apríték-tároló tetőszerkezetét már erre a célra tervezték. Pornóapáti község Vas megyében található Szombathelytől 16 km-re a Pinka patak mentén az osztrák határ mellett. Mivel német nemzetiségű kisebbségi önkormányzatról van szó és a faluból is sokat járnak át a szomszédos Ausztriába, ahol nem egy közösségi fűtőmű működik sikeresen 2003-ba a falu elöljáróiban is felmerült a helyi megújuló energiaforrásokra alapozó közösségi fűtőmű létrehozásának gondolata. A falu vezetősége olyan ésszerű, reális lehetőséget keresett a település energiaellátására, amely biztosítja a lakosok életminőségének növekedését és kialakíthatja az országos energiaellátás díjának bizonytalansági tényezőitől való függetlenséget. Hosszas előkészítés, igényfelmérés után 2005. 10. 28-án beindult a termelés, ettől a naptól számítva a falu azon része, amely bekapcsolódott a távfűtő rendszerbe saját maga kezébe vette a fűtésének és a melegvíz előállításának sorsát. A tervek szerint a teljes rendszer bio-szolár fűtőműként üzemelne, ugyanis a nyári használati melegvíz ellátást a napkollektorok által nyert hőenergia biztosí taná. Jelenleg ezt a feladatot is az apríték tüzelésű kazán látja el. A napkollektoros rendszer két részben, a meglévő fűtőmű épület és az új aprítéktároló szín déli tetősíkjában kerül beépítésre. A fűtőmű épület tetőszerkezetének leszerelt hullámlemezei a tárolószínnél felhasználásra kerülnek. A 225+225 m 2 felületű napkollektor-rendszer a kazánház épület és az aprítékoló szín déli tetősíkjába kerül beépítésre. A 450 m 2 felületű integrált, folyadéktöltetű napkollektor rendszer hőcserélőn keresztül csatlakozik a fűtőművi vízrendszerhez. A fűtőműben a napkollektorok hőjének tárolására és a hőtermelés-felhasználás kiegyenlítésére egy 30 m 3 térfogatú hőtároló tartály (puffer) kerül beépítésre. 12 13
1.3. Fahulladék fűtésű faipari szárítókamra Celldömölk-Izsákfa A projekt címe: Fahulladék fűtésű faipari szárítókamra Fő tevékenységi köre: Faipari termékek gyártása és forgalmazása Torony Csercsics Faipari Kft. Cím: Telefon: +36 94/540-650 csercsics@csercsics.hu www.csercsics.hu Kapcsolattartó: Csercsics Antal A Fa-Gyula Kft. faipari termékek gyártásával foglalkozik, így meglehetősen sok fahulladék keletkezik a munkafolyamatok során. 2004-ben elhatározták, hogy nem hagyják veszendőben menni meglévő nyersanyagot, ezért nekilát tak a szárítókamra és a műhely fűtés korszerűsítésének. A beruházás fő célja a költségtakarékosság volt, de nem feledkeztek meg az egyéb szempontokról sem, lásd környezeti állapot magasabb szintű védelme és a környezettudatos szemlélet minél szélesebb körű elterjesztése. A rendelkezésre álló 50 tonna/hó mennyiségű vágástéri hulladék és a 100 tonna/hó faapríték alapanyag felhasználásával a 120 kw teljesítményű biomassza fűtésű szárítókamra évi 525.000 kwh energiát termel. Emellett a műhelyfűtés, melyet szintén faapríték felhasználásával oldanak meg évi 350.000 kwh energiát igényel. 1.4. Faapríték fűtőmű Torony A projekt címe: Fő tevékenységi köre: Fahulladék fűtésű faipari szárítókamra Faipari termékek gyártása és forgalmazása Torony Csercsics Faipari Kft. Cím: Telefon: +36 94/540-650 csercsics@csercsics.hu www.csercsics.hu Kapcsolattartó: Csercsics Antal Csercsics Faipari Kft. Magyarország egyik vezető faipari vállalkozása, amely több mint másfél évtized gazdag tapasztalatára tekinthet vissza a bútoripari alkatrészek gyártásában és a szerelvények forgalmazásában. A gyártás során felhalmozódó 2-300 m 3 bútorlap maradékot korábban hagyományos módon eltüzelték, vagy elszállították az üzemből. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében 2002-ben pályázatot adtak be faaprítékos fűtés kivitelezésére, melynek kedvező elbírálása után 2003-ban üzembe is helyezték a 2 db 500 kw-os kazánt. A beruházás céljaként a költségtakarékosság mellett a jelenlegi energiaszolgáltatótól való függőség csökkentést jelölték meg. A vállalkozás vezetője ezek mellett a környezeti állapot magasabb szintű védelmét és a környezettudatos szemlélet elterjesztését is fontosnak tartotta. 14 15
1.5. Bioszolár fűtőmű Szombathely A projekt címe: Fő tevékenységi köre: Bioszolár fűtőmű Lakossági távhőszolgáltatás Szombathely Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. Cím: Szombathely, Mikes Kelemen u. Telefon: +36 94/324-031 Kapcsolattartó: www.szombathelyi-tavho.hu Popovics Attila A Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. beruházásában a Joskar-Ola lakótelep mellett a meglévő hagyományos gázkazánok kiváltására egy új 7 megawattos faapríték üzemű fűtőmű épült. Az épület egy nagy belmagasságú kazántérből és egy vasbeton-acél tárolószínből áll. A fűtőmű faaprítékból, tehát megújuló energiaforrásból állít elő hőenergiát. A kazánház mellett egy kisebb gázmotoros fűtőerőmű is létesült, ahol földgáz felhasználásával elektro mos áramot és hőenergiát termelnek. A kapcsolt energiatermelés a hagyományos villamos erőművek nél nagyobb hatásfokkal működik, igy a földgázban lévő energia jobban hasznosul. A gázmotoros fűtőerőmű egész évben áramot termel, közben használati melegvízzel látja el a lakótelepet. A faaprítékos kazánház csak a téli idényben üzemel. 1.6. Közintézmény fűtése és használati melegvíz-ellátása bioszolár rendszerrel Nagypáli A projekt címe: Fő tevékenységi köre: Közösségi ház HMV ellátása és fűtése Faipari termékek gyártása és forgalmazása Nagypáli Önkormányzat Nagypáli Cím: 8912 Nagypáli, Arany J. u. 26. Telefon: +36 92/564-041 Kapcsolattartó: korjegyzoseg-np@freemail.hu www.nagypali.hu Köcse Tibor, polgármester A nagypáli önkormányzatnál 2004-ben indították el azt a projektet, amely a Polgármesteri Hivatal és a Közösségi Ház fűtés- és melegvízellátó rendszerének megújuló energiaforrás alapra helyezését célozta meg. A projekt 2005- ben megvalósult és a téli szezonban elvégzett egyedi beállítások után a mai napig problémamentesen működik. A bioszolár rendszer alapjait alkotó napkollektoros használati melegvíz előállítását végző napkollektor felület 140 m 2 kiterjedésű 8 kw teljesítményű és egy 1000 literes tartályban állítja elő a kívánt hőmérsékletű vizet. A rendszer másik összetevőjét, amely az épület fűtését végzi kettő darab faelgázosító kazán végzi, melyek közül az egyik 50 kw, a másik 35 kw telje sítményű. A kazánok fűtőanyag ellátását saját, önkormányzati területekről begyűjtött fahulladékkal biztosítják. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a berendezés mind technikailag mind a várt költségtakarékossági szempontból jól vizsgázott. A településen olyannyira beváltak a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések, hogy a térségben egyedülálló módon létre kívánnak hozni egy a Megújuló Energiaforrások Innovációs Ökocentruma elnevezésű konferencia- és innovációs központot a hozzá tartozó egyéb energiahasz nosító létesítmé nyekkel. Erről a projektről bővebben szólunk a tanulmány Tervezett megújuló energiát hasznosító projektek fejezetében. 16 17
1.7. Dötki Ökológiai és Vidékfejlesztési Tájközpont bioszolár fűtési, HMV-rendszere A projekt címe: Fő tevékenységi köre: Dötki Ökológiai és Vidékfejlesztési Tájközpont bioszolár fűtési rendszere Természet- és környezetvédelem, ökologikus vidékfejlesztés Dötk Cím: 8799 Dötk, Fő u. 39. Telefon: +36 83/376-178 Kapcsolattartó: Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért okoregio@t-online.hu www.okoalapitvany.hu Kocsis Anikó A Tájközpontot az Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért hozta létre és működteti a régió fenntartható, ökológiai szempontú vidékfejlesztése érdekében. Központi épülete a tájba illő ÖKOHÁZ 370 négyzetméteres épülete kizárólag természetes anyagokból, fából és vályogból készült. Az ökológiai tájközpont melegvíz-ellátását egy 34 négyzetméteres napkollektor, meleglevegős fűtését faelgázosítással működő berendezés biztosítja. A nem ivóvíz céljára szolgáló használati vizet egy 12 m 3 -es esővízgyűjtő-tisztító berendezéssel oldják meg, így jelentősen csökkenthető a vízkészlet feles leges felhasználása. Az épületben 33 főt befogadó szálláshely mellett két oktatástechnikailag jól felszerelt, organikus stílusú előadóterem várja a vendé geket. A szintén organikus stílusban felújítot t turistaházban további 30 fő elhelyezésére van lehetőség. 1.8. Fahulladék tüzelésű kazán-nagykanizsa A projekt címe: Fő tevékenységi köre: Fahulladék hasznosítás Bútorgyártás Nagykanizsa Kanizsa Trend Kft. Cím: 8800 Nagykaizsa, Szemere u. 4. Telefon: +36 93/500-100 Kapcsolattartó: www.kanizsatrend.hu Wilheim Gábor A csaknem 420 főt foglalkoztató bútorgyárat a bútorgyártás során keletkező hulladék fával fűtik, a beruházás a 80-as évek elején történt. ekkor került beüzemelésre a 750 kw teljesítményű kazán, amely azóta is hiba nélkül látja el a feladatát. 18 19
2. Geotermikus energia hasznosítás 2.1. Geotermikus energiahasznosítás-zalaegerszeg A projekt címe: Zalaegerszeg-Pózva termálrendszer Fő tevékenységi köre: Kútfúrás, hideg-melegvizes vízmű építés Zalaegerszeg AQUQPLUS Kft. Cím: 6762 Sándorfalva, Sövényházi út 1. Telefon: +36 62/251-747 aquaplus@aquaplus.hu Kapcsolattartó: Kurunczi Mihály A kedvező geotermális adottságú Zalaegerszegen nagy hangsúlyt fektetnek a megújuló energiaforrások közcélú felhasználására. Ennek keretében 2002-ben kezdték el kidolgozni a termálvíz felhasználására vonatkozó programot. A Zalaegerszeg-Pózva termálrendszer 7 MW-os teljesítménnyel, a 2005-ös üzembe helyezése óta évi átlag 4.000.000 kwh energiát termelt. Jelenleg részlegesen működik. 20 21
2.2. Geotermikus energiahasznosítás-vasvár A projekt címe: Geotermikus távfűtőmű Fő tevékenységi köre: Távfűtés Vasvár Régióhő Kft. Cím: 9900 Körmend, Rákóczi u. 23. Telefon: + 36 94/594-172, +36 94/594-173 regioho@t-online.hu www.regioho.hu Kapcsolattartó: Németh István 3. Szélenergia hasznosítás A körmendi Régióhő Kft. által működtetett vasvári fűtőmű korábban hagyományos energiahordozóval, szénnel üzemelt. A város határában termálvizet tártak fel és a fenntarthatóság jobb megvalósítása érdekében 1994-ben rákötötték rá a városi hálózatra. A rendszer megbízhatóan működik és átlagosan 3000 GJ hőenergiát termel évente. A Régióhő Kft. előszeretettel alkalmaz za a megújuló energiaforrásokat a működési területén. 22 23
3.1. Szélerőmű Vép A projekt címe: Vép szélerőmű Fő tevékenységi köre: Villamosenergia-termelés Vép Szélerő Vép Energiatermelő Kht. Cím: 9751 Vép, Alkotmány u. 39. Telefon: +36 94/353-520 Boldizsar.sandor@citromail.hu www.szel.hu Kapcsolattartó: Boldizsar Sandor 4. Napenergia hasznosítás A Szombathelytől 7 km-re található Vép közég határában 2005. nyarán üzembe helyezett szélerőmű-beruházás előkészítő munkálatai 2002-2003-as évekre nyúlnak vissza. A 78 méter magas acéltoronyra helyezett 44 méter átmérõjű rotorok által 600 kilowatt áramot termel a berendezés. A villamos energiát a közelben húzódó villamos hálózatra táplálják be értékesítés céljából. A szélerőmű park Magyarországon eddig szokatlan, közösségi modellben kerül megvalósításra úgy, hogy minél nagyobb mértékben a helyieké legyen a szélerőművek haszna. A szélerőmű-park három szakaszban fog megvalósulni a későbbiekben ismertetettek szerint. A harmadik ütem befejezésekor Vép község alanyi jogon kap 20% tulajdonrészt, tehát az önkormányzaton keresztül közvetetten minden helyi lakos tulajdonosa lesz a szélparknak. Lehetőség lesz arra is, hogy a község lakói közvetlenül is tulajdonosok legyenek a szélerőműveket működtető vállalkozásban. A földtulajdonosok összesen 5% tulajdonrészt kapnak a cégben, további 40 % tulajdonrészt pedig ökojegyek formájában terveznek értékesíteni. A szélpark teljes befejezése 2008 végére képzelhető el. Az önkormányzat és a Szélerő Kht. közti megállapodás értelmében a falu közvilágí tásához ingyen kapják a villamos energiát a társaságtól, amellyel jelentős megtakarítást érhetnek el. A Kht. munkatársai az energia előállításon túl jelentős szemléletformáló hatást kívánnak elérni, tartalmas előadást bemutatva a térségből és az ország minden részéből érkező látogatók számára a szélenergia hasznosításáról és a vépi létesítményről. 2006. nyarára a vendégkönyvük szerint a látogatók száma meghaladta a 6000-et. Az erőmű által termelt zöld áram a jelenlegi adatok szerint meghaladta a 900.000 kw-ot, ami nagyjából megfelel az előzetes várakozásoknak. A gépet műszaki okok miatt még nem kellett leállítani, minden időszaki karbantartás az ütemterv szerint rendben lezajlott. 24 25
A napenergia 4.1. Használati melegvíz előállítás Szentgyörgyvölgy A projekt címe: Melegvízellátás napkollektorral Fő tevékenységi köre: Szabadidőkozpont, sportcentrum, szálláshely Szentgyörgyvölgy Gódor Kft. Cím: 8975 Szentgyörgyvölgy, Farkasi u. 1. go-na@t-online.hu www.go-na.hu Kapcsolattartó: Gódor Mihály A legnagyobb, legtisztább és egyben kimeríthetetlen energiaforrásunk a Nap Nap egy forró gázgömb, egy folyamatosan működő fúziós reaktor, melyben a gyors kémiai reakciók során hatalmas mennyiségű, elektromágneses sugárzás formájában jelentkező energia szabadul fel. A Föld felszínére érkező, sugárzás formájában fellépő energia nagy része hővé változik, a levegőben, a vízben és a talajban tárolva. Egy kisebb része kémiai úton növények (biomassza) és fosszilis tüzelőanyagok formájában tárolódik, illetve meteorológia energiává válik (szél, hullám, csapadék, víz). Szentgyörgyvölgyön megépített napenergia hasznosító berendezés feladata a nyári időszakban a szabadidő központ medencéjének fűtése és a haszná lati melegvíz biztosítása a szálláshelyeken (fő épület és vendégház), valamint a vendéglátó konyhájához. Az őszi, téli és tavaszi időszakokban, mivel a me den ce nem üzemel az itt felszabaduló energia, a fűtésre segít rá. A fűtésrásegítés a teljes fűtési rendszernél biztosított. A teljes fűtési rendszer áll a lakásból, a szállás és vendéglátóhelyből, valamint a vendégháznak nevezett különálló épületből. A fűtési rendszer már ki volt alakítva, amikor felmerült a napenergia hasznosítás lehetősége. Ezért a nagyteljesítményű gázkazánhoz illesztett fűtőtestek (radiátorok) nem ideális méretűek. Sokkal hatékonyabb lenne a fűtésrásegítés, ha padló- vagy falfűtés valósított volna meg a beruházó. Az üzemeltetés során gondot okozott, hogy a medence víztisztító rendszere nem üzemelt folyamatosan és ezért a medence hőcserélőjéhez tartozó keringető szivattyújába került homokszennyezés roncsolta a tömítéseket. A gondot egy szűrő utólagos beépítésével megszüntette a kivitelező. A napenergia begyűjtését 64 db síkkollektor, 112,64 m 2 elnyelő felülettel biztosítja. A lehetséges éves energiahozam: 60 800 kwh. Az elektronika által vezérelt keringető szivattyúk, a síkkollektorok fagyálló hőközlő folyadéktöltete segítségével, hőcserélőkön keresztül szállítják a hőenergiát a 2 db 3 000, vagy az 1 db 1000 literes puffer tárolóba, vagy a medencébe. A hőtárolókban lévő hasz nálati melegvízből, a korábban kiépített villanybojlerek táplálása biztosított, hőcse rélők segítségével pedig a fűtési rendszerre juttatható és hasznosítható a begyűjtött hőmennyiség. A sugárzás teljesítménye hatalmas: 3,72 Tetrawatt (1 TW=1012 W). Ez 17.000 20.000-szer annyi energiát jelent, mint amennyit jelenleg a Földön felhasználunk. Más szavakkal kifejezve, a Nap minden 20-30. percben leküldi azt az energiamennyiséget, amit ma a Föld valamennyi lakója egy év alatt elfogyaszt. A fentiek alapján az éves átlagban beérkező sugárzás mennyisége: 800-1100 kwh/m 2 26 27
4.2. Szakképző iskolai hőközpont Nagykanizsa A projekt címe: Szakképző iskola hőközpontja, hőszívattyú, napkollektor Fő tevékenységi köre: Oktatás, épületgépészet Nagykanizsa Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskola Cím: Nagykanizsa Telefon: +36 93/536-330 antalics@nagykanizsa.hu, takacse@nagykanizsa.hu Kapcsolattartó: Antalics Dezső igh, Takácsné Szarka Enikő Az oktatás helyszínét biztosító épületegyüttes eredeti funkciója szerint helyet biztosított, a gyakorlati foglalkozásokat előkészítő tanóráknak és a szerelési, karbantartási tevékenységeknek. Az országban egyedülálló körülmények között folyik a Megújuló-energia gazdálkodási szakirányú Energiatermelő és -hasznosító technikus képesítést adó szakoktatás. Felismerve a megújuló energiák hasznosításának fontosságát a Szakiskola vezetése 2003 tavaszán az Erdész úti gyakorlótelepen kazánházi rekonstrukciója keretében pályázati úton, önkormányzati és vállalkozói támogatással megújuló energiát hasznosító berendezéseket vásároltak. Üzembe állítottak két Stiebel Eltron WPWE 14 kw-os hőszivattyút, talajszondákkal, mely a haszná lati melegvíz és a fűtési energia egy részét biztosítja. A napenergia felhasz nálásával, napkollektoros rendszerrel (Stiebel Eltron Kft) használati melegvizet biztosítanak, illetve villamos energia termelésre napelemes rendszert (BP Solar) helyeztek üzembe. Az energiafogyasztási csúcsokon 3 db kondenzációs gázkazán (Stiebel Eltron, Viessmann) nyújt segítséget a megúju ló energiás rendszernek. A tervezett szélenergetikai oktatáshoz megkezdték a meteorológiai adatok számítógépes gyűjtését és feldolgozását egy rádió-napelemes állomás üzemel tetésével. A hőközpontban felszerelésre kerültek hőmennyiség-, hőmérséklet-, térfogatáram- és nyomásmérők valamint automatikus szabályozók, amelyek biztosítják az energetikai számítások, elemzések alapadatait. Az így kialakított rendszer nem csak az energia ellátását, hanem az oktatás alapvető feltételeit is biztosítja. Távlati tervként egy megújuló energiaforrásokat hasznosító prezentációs épüle tet kívánnak megvalósítani, melynek az építési engedélye a kész építészeti tervekkel együtt elkészült. 4.3. Napenergia hasznosítás, Gellénháza A projekt címe: Fő tevékenységi köre: Napenergia hasznosítás Napenergia hasznosítás, irányítástechnika Gellénháza IRTEKIS Kft. Cím: 8981Gellénháza, Táncsics M. u. 25. Telefon: +36 92/566-035 Kapcsolattartó: info@irtekis.t-online.hu Bundics Sándor Szentgyörgyvölgyön megépített napenergia hasznosító berendezés feladata a nyári időszakban a szabadidő központ medencéjének fűtése és a haszná lati melegvíz biztosítása a szálláshelyeken (fő épület és vendégház), valamint a vendéglátó konyhájához. Az őszi, téli és tavaszi időszakokban, mivel a medence nem üzemel az itt felszabaduló energia, a fűtésre segít rá. A fűtésrásegítés a teljes fűtési rendszernél biztosított. A teljes fűtési rendszer áll a lakásból, a szállás és vendéglátóhelyből, valamint a vendégháznak nevezett különálló épületből. A fűtési rendszer már ki volt alakítva, amikor felmerült a napenergia hasznosítás lehetősége. Ezért a nagyteljesítményű gázkazánhoz illesztett fűtőtestek (radiátorok) nem ideális méretűek. Sokkal hatékonyabb lenne a fűtésrásegítés, ha padló- vagy falfűtés valósított volna meg a beruházó. Az üzemeltetés során gondot okozott, hogy a medence víztisztító rendszere nem üzemelt folyamatosan és ezért a medence hőcserélőjéhez tartozó keringető szivattyújába került homokszennyezés roncsolta a tömítéseket. A gondot egy szűrő utólagos beépítésével megszüntettük. A napenergia begyűjtését 64 db síkkollektor, 112,64 m 2 elnyelő felülettel biztosítja. A lehetséges éves energiahozam: 60 800 kwh. Az elektronika által vezérelt keringető szivattyúk, a síkkollektorok fagyálló hő közlő folyadéktöltete segítségével, hőcserélőkön keresztül szállítják a hő energiát a 2 db 3 000, vagy az 1 db 1 000 literes puffer tárolóba, vagy a medencébe. A hőtárolókban lévő használati melegvízből, a korábban kiépített villanybojlerek táplálása biztosított, hőcserélők segítségével pedig a fűtési rendszerre juttatható és hasznosítható a begyűjtött hőmennyiség. 28 29
4.4. Napenergia hasznosítás, hőszivattyú, Keszthely A projekt címe: Fő tevékenységi köre: Képzés új kutatóhelyinek létesítése Napenergia hasznosítás, irányítástechnika Keszthely Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Cím: 8360 Keszthely, Deák F. u. 16. Telefon: +36 83/545-020 laszlo-a@georgikon.hu Kapcsolattartó: Dr. László Alfréd Az Agrárműszaki Tanszéken működő hőszivattyús rendszer A hőszivattyús rendszer a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának Agrárműszaki Tanszék Oktató-Kutató Bázisán lett kiépítve. A talajba épített hőcserélők két típusa a talajkollektor és a talajszonda. Hogy mikor melyik megvalósítása célszerű, azt a terep- és talajviszonyok döntik el. Talajkollektor esetén megfelelő nagyságú és hővezető képességű kiásható felület, talajszonda esetén pedig 50-70 m mély, fúrásra alkalmas terület szükséges. A telepítés helyszínén mind a talajkollektoros, mind pedig a talajszondás rendszer megvalósítására adottak voltak az előbbi feltételek, ezért kutatási célból mindkét típus kiépítésre került az udvar erre alkalmas részén. A megvalósítás helyszínét mutatja az alábbi ábra. A talajkollektor az alábbi ábrán látható épület előtt lévő fűvel borított terület alatt került kiépítésre, a talajszondák helyét a kép jobb oldalán két piros nyíllal jelöli. A Tanszék területén a kollektor csövekkel lefedett felület 1458 m 2. A 2 talajszonda 50 m mély szondalyukakban került elhelyezésre. A hőszivattyú a B épületben van.. Az épület egy acél vázszerkezetű szín, utólag 30-as külső téglafallal ellátva. A belső térelválasztók 12-es téglafalak. Az ablakok acél keretűek, a külső ajtók is acél anyagúak. A nyeregtető hullámpalával borított, alatta hungarocell szigetelésű álmennyezet található. A gyakorlóban 21 C, a szervizhelyiségben 15 C az előírt hőmérséklet. A hidegebb téli időszakban a meglévő központi fűtési rendszerrel kiegészíthető a fellépő hőigény. A hőszivattyús rendszer 3 fő részből áll: primer kör, maga a hőszivattyús berendezés, szekunder kör. A talajba épített hőcserélők alkotják a hőszivattyús rendszer primer körét. A primer körben lévő hőenergiát villamos energia segítségével a hőszivattyús berendezés alakítja át a szekunder kör hőenergiájává. A szekunder körben találhatók a hőleadó elemek. A primer és a szekunder kört, és a kettő között elhelyezkedő hőszivattyús berendezést szemlélteti az alábbi ábra. A hőszivattyú telepítés helyszíne Napkollektoros melegvízellátó rendszer A kiépítésre került fototermikus melegvízellátó rendszerünk két párhuzamos fűtőkörrel rendelkezik, amelyek egy 500 literes melegvíz tároló tartályra dolgoz nak rá. Az egyik fűtőkörre 3 db, egyenként 1,76 m 2 hasznos felületű szelektív síkkollektor (típusa: Heliostar 202 N2L-CF) került felszerelésre, a másik fűtőkörben pedig egy 3 m 2 -es vákuumcsöves kollektor (típusa: Viessmann Vitosol 200 D30) szolgálja a hőtermelést. A két körnek külön keringtető szivattyúja van a párhuzamos felmenő ágakban szerelve, melyeket két különálló automatika vezérel. Így lehetőség nyílik a két kollektoros kör egymástól független üzemeltetésére, és azonos környezeti viszonyok közötti összehasonlítására. A gyakorlóműhely tetején található 3 db fotovoltaikus BP Solar napelem amelyek 0,3 kw teljesítményűek és egy évben 600 kw villamos energiát állítanak elő. Mindhárom rendszer adati egy számítógépes program segítségével rögzítésre és értékelésre kerülnek, felhasználva a kutatásban és az oktatásban. 30 31
4.5. Napenergia hasznosítás, Hévíz Napenergia hasznosítás, Keszthely A projekt címe: Napenergia hasznosítás Fő tevékenységi köre: Napenergia hasznosítás Hévíz MEGA-SOL Kft. Cím: 8380 Hévíz, Attila u. 34. Telefon: +36 83/341-829 mega-sol@mega-sol.hu http://www.mega-sol.hu Kapcsolattartó: Gyapay Árpád Hévízen az Attila u. 34. szám alatt található családi ház használati meleg vízellátásáról 2 db 1514 KR típusú vákuumcsöves napkollektor gondoskodik egy 400 literes puffertároló segítségével. 2001-ben helyezték üzembe a berendezést, azóta problémamentesen működik. Vákuumcsöves napkollektor és a vákuumcső keresztmetszete A vákuumcsöves napkollektor és a speciális hőcserélős tárolótartály zárt rendszer ben működik, amely környezetbarát fagyálló-folyadékkal van feltöltve, így egész évben üzemeltethető. A vezérlőegység érzékelők segítségével utasítást ad egy szivattyú egységnek, amely lassú keringtetéssel biztosítja a megfelelő hőleadást a jól szigetelt tartályba. A így előállított melegvíz azonnal felhasználható fürdésre, fűtésrásegítésre stb.. A meglévő bármilyen energiával üzemeltetett bojlerek és kazánok is csatlakoztathatóak a rendszerhez. A 1514 KR típusú vákuumcsöves napkollektor hasznos felülete 1,5 m 2. Igény szerint egymással sorba vagy párhuzamosan csatlakoztathatók. A 1514 KR típusú vákuumcsöves napkollektor várható élettartam megfelelő üzemeltetés estén 40 év. 32 33
4.6. Napenergia hasznosítás, Gyöngyöspuszta A projekt címe: Használati melegvíz előállítás napenergiával Magas Cédrus Szociális Otthon Fő tevékenységi köre: Épületgépészet, megújuló energia hasznosítás Kőkút-Gyöngyöspuszta 1 Lehoczky és Büki Kft. Cím: 7562 Segesd, Kossuth L. u. 107. Telefon: +36 82/598-045 Spectrum.co@t-online.hu Kapcsolattartó: Lehoczky Vilmos A Somogy Megyei Önkormányzat kezelésében lévő Magas Cédrus szociális otthon melegvíz-ellátásának korszerűsítésére 2004-ben napkollektoros rendszer beállítását határozták el. A kivitelezés 2005-ben befejeződött, azóta problémamentesen üzemel. A beépített vákuumcsöves napkollektorok hatásfoka ősszel, télen és tavasszal jóval nagyobb, mint a hagyományos síkkollektoroké, a forgalmazó szerint egy vákuumcsöves kollektor éves átlagban ugyanakkora abszorber felületre vonatkoztatva kb. 50%-kal nagyobb energiát termel. Az intézményben élő 150 fő gondozott és 70 fő személyzet napi igénye 8.000 liter 50 C hőmérsékletű melegvíz. A szoláris rendszer beállításáig a fűtésre és a használati melegvíz előállításra alkalmazott energiahordozó a tartályos propán bután tartályos gáz volt, melyből évente melegvíz előállításra 34.675 kg-ot használtak fel, 2004-es árakon számítva 5.201.000 Ft-ot (2004 ár) A35 db vákuumcsöves napkollektorból álló rendszer szoláris részaránya 60,5%, így a megtakarított gázmennyiség ára 3.146.000 Ft (2004. évi PB-gáz áron számol va. 4.7. Napenergia hasznosítás, Szombathely A projekt címe: Használati melegvíz előállítás és fűtésrásegítés napenergiával Assisi Szent Ferenc Kollégium Fő tevékenységi köre: diákotthon Szombathely Ferences Rendtartomány Cím: 9700 Szombathely, Aréna u. 1. Telefon: +36 94/311-689 effata@axelero.hu www.ferkollegium.hu Kapcsolattartó: Reisz P. Pál ferences, igazgató A Ferences Rendtartomány a költségek racionálása érdekében 2002-ben közbeszerzés kiírását határozta el az Assisi Szent Ferenc Kollégium használati melegvíz-ellátása és a fűtésrásegítés megoldása érdekében. A közbeszerzés sikeres volt és az alábbi rendszer került kiépítésre: SONNENKRAFT IMK típusú napkollektor tetősíkban elhelyezve, kollektoronként 10 m2, egybeszerelve a 18 kollektor összesen 180 m2 felüleletet alkot. Szolárbojler 3000 literes 4 db. PWT 80 t. lemezes hőcserélő 2 db. Primer oldal: szigetelt vörösréz csővezeték hőszigetelt kivitelben 2 db GRUNDFOS UPS keringető szivattyúval Szekunder oldal: rézcső hálózat 1 db GRUNDFOS UPS 80B. szivattyúval Elektronikus vezérlés: a kollektor és a bojler hőfokának egyidejű digitális kijelzésére SH8 VEP szabályozóval külön elektromos bekötéssel Túlmelegedési védelem PWT 80 t. hőcserélővel. A meglévő gázüzemű kazánt össze kellett kötni a napenergiás rendszerrel, mert kollégiumról lévén szó több napos felhős idő esetén sem lehet megkockáztatni a melegvíz ellátást. Komoly feladatot jelentett a napkollektoros rendszer és a központi kazánrendszer összekötése, az együttműködés ki építése beüzemelése szükséges tervezésekkel, valamint a villamos betápláló és belső elosztó rendszer kiépítése és tervezése úgy, hogy a meglévő rendszer rel együttműködve automatikus üzemmódban üzemeljen egész éven át. Mivel műemlék épületről van szó az összes beépítést, átalakítást nagy körültekintéssel és szigorú felügyelet mellett kellett elvégezni. Sajnos a kollégiumvezető elmondása szerint a vezérlés tökéletlensége miatt a rendszer nem az eltervezett hatásfokkal üzemel, jelenleg dolgoznak a probléma kiküszöbölésén. 34 35
5. Vízenergia hasznosítás 5.1. Vízierőmű Ikerváron A projekt címe: Ikervári vízerőtelep Fő tevékenységi köre: Villamosenergia-termelés Ikervár Szombathelyi Vízerőmű Kft. Cím: 9756 Ikervár, Vízerőtelep Telefon: +36 94/569-713 vizeromu@hu.inter.net Kapcsolattartó: Kupi Istvánné A Rába vízenergiáját immár 1895 óta az ország első közcélú vízierőműveként hasznosítja az ipartörténeti kuriózumnak is beillő ikervári vízerőmű. A Rábából kivezetett csatorna felduzzasztott vizet hajtja az öt turbinát, mely közül a legrégebbi (iker FRANCIS turbina) 1925 óta folyamatosan üzemel és még egyszer sem szorult javításra. Egykor a Batthyány-grófok uradalmát, s a vasi városokat látta el energiával, korszerűsített generátorai azonban már az országos hálózatot is táplálják árammal. Az első magyar vízerőmű, amely teljesítménye a Tiszalök I. és II., illetve a Hernád és a Sajó vizét hasznosító Kesznyéten után a legnagyobb az országban. Az ikervári áramtermelés kezdetei egy évszázadnál is korábbra nyúlnak vissza. A vasi község határában elterülő Batthyány-birtokon már az 1700-as években vízimalom működött a Rába folyásirányában. A lapátkerékre rőzsegáttal vezették a vizet. Ezt tavaszonként mindig elmosta az áradás, mígnem az 1800-as években olasz mérnökök úgynevezett beeresztőzsilipet készítettek. Ők tettek javaslatot a gróféknek a Rába vízmennyiségének hasznosítására is, akik megfogadták a tanácsot. 1895-ben Batthyány Ferenc gróf vezetésével megalakult a Vas vármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság. Az impozáns múzeumban kiállított eredeti építési napló bejegyzésének tanúsága szerint A munkálat megkezdetett 1895. évi szeptember hó 20-án. Az elsárgult okmány szomszédságában látható az eredeti vízjogi engedély is. A grófok Svájcból, a zürichi gépgyárból szállították dinamót, turbinákat. 1896-tól 1919-ig ezekkel üzemelt az ikervári erőmű. Létének köszönheti múltját Sárvár és Szombathely közvilágítása, az 1900-ban megnyitott soproni városi vasút és a környék ipari üzemeinek áramellátása. A három turbina-generátoregységgel megépült első főáramkör jelentette az ország első közcélú villamos erőművét. 36 37