HELYI TANTERV Ének-zene

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV Ének-zene 2007. Készítette: T ÓTH M ÁRIA

Évfolyam: 9-11. évfolyam Óraszám évfolyamonként: heti 1 összesen 37 Évfolyam: 12-13. évfolyam Választható tantárgyi modulként Óraszám évfolyamonként: heti 1 összesen 37 Választhatóan: 74 óra énekkari foglalkozás (heti 2 óra) Összeállította: Tóth Mária szaktanár Legfontosabb tanári eszközök: Évfolyamonként (belső használatra) összeállított szemelvénygyűjtemény Olvasógyakorlatok (egy osztálynyi): Kodály: Ötfokú zene Kodály: 333 olvasógyakorlat Kodály: Válogatott bicíniumok Tegzes: Hétfokú olvasógyakorlatok I-II. Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához (könyv - egy osztálynyi + CD-sorozat), Magyarnépi énekes-iskola I.II. (dalgyűjtemény + kazetta) Gulyás J. : Balladák filmje (videó-anyag) A magyar zene története (videó-anyag) Operafilmek (videó-anyag) Kazettás magnetofon, CD-lejátszó, erősítő, videó-magnó, DVD-lejátszó, televízió, pianínó, hangvilla, metronóm, ritmushangszerek Szükséges tanulói eszközök: Pécsi Géza: Ének-Zene-Kultúra tankönyv, Szemelvénygyűjtemény Kottafüzet Elméleti (zenetörténeti) füzet Házilag készített ritmus-és dallamjátszó hangszerek 1. oldal

A tantárgy értelmezése, célja, feladata " A rossz ízlés rohamosan terjed. Ez a művészetben nem olyan ártatlan dolog, mint teszem azt az öltözködésben. Aki ízlés nélkül ruházkodik, testi épségét nem veszélyezteti. De a művészetben a rossz ízlés valóságos lelki betegség, amely kiéget a lélekből minden fogékonyságot.... Ez a betegség felnőtt korban gyógyíthatatlan.... Az iskola dolga lenne megadni a védőoltást a métely ellen." Kodály Zoltán 1929-ben leírt gondolatai mai is nagyon aktuálisak. A művészet az egyetemes emberi kultúra része, a zenei intelligencia a humán műveltség egészében a teljes ember egyik legnemesebb értéke. A felemelő, lélekerősítő, örömszerző, megnyugtató, vagy lelkesítő zene igaz emberi érzelmek átélésével képes lélekben gazdag, nemes ízlésű, szépre, jóra fogékony személyiség kiművelésére. Közösségformáló ereje, a közös muzsikálás kreativitásának élménye vitathatatlan érték. 1. A tanórák cél- és feladatrendszere A zene megszerettetése a kreatív, élményekből fakadó egyéni és közösségi éneklés segítségével. A zenei emlékezet a zenei képzet és a zenei memória folyamatos fejlesztése. A zenei írás-olvasás készségeinek fejlesztése a Kodály-módszer eszközeinek segítségével. A zeneértő és -érzőképesség fejlesztése. Az összefüggések megláttatása a zenei korok, a történelmi események, a képzőművészet és az irodalom között. Hagyományőrzés. A magyarországi és az európai kultúrák népzenéjének, hagyományvilágának (mozgás, tánc, szókincs, szertartás) megismertetése. 2. Ellenőrzés, értékelés Egyéni és csoportos éneklés, hangszeres produkció tanári értékelése, állandó javítása. Az önkéntes műsorórákon a tanulók egymás produkcióját értékelik a kialakult tetszésnyilvánítási formák alapján. Az írásbeli feladatokat következetes önjavító módszerrel, illetve alkalmankénti tanári ellenőrzéssel javítunk. Az ötosztályos képzés 0. évfolyamának tanulóit éppen a program felzárkóztató, készségfejlesztő volta miatt az első félévben hagyományos érdemjegyekkel nem értékeljük. 3. Választható tantárgyi modul 12. és 13. évfolyamon A 12. és 13. évfolyamon választható tantárgyi modulként a tanulók a rajz és vizuális kultúra, illetve az ének-zene tantárgyak kínálta specializációk közül választhatnak. Az ének-zene oktatás célja, hogy az alaptanterv tananyagának kiegészítésével, illetve új ismeretek közlésével elmélyítse a tanulók ének-zenei készségeit és képességeit, felkészítsen az érettségi vizsga követelményeire, illetve bizonyos egyetemek és főiskolák (elsősorban óvónői és tanítói pályaorientáció esetében) készségfelmérő alkalmassági vizsgáira. Az ének-zene tantárgy keretein belül kétféle specializáció választható: Zene és irodalom Ebben a specializációban az előírt tantervi követelmények mellett nagyobb hangsúlyt kap a zenehallgatás, a zene és az irodalom kapcsolata. Irodalmi ihletésű zeneművek (Schubert Goethe: Erlkönig; Erkel Ferenc Katona József: Bánk bán) részletesebb elemzésével szélesítjük a művészeti látókört, itt szerzett bővebb ismereteiket a tanulók jól hasznosíthatják az irodalmi érettségi megmérettetésen is. 2. oldal

A ktív zenélés Ebben a specializációban az előírt tantervi követelmények mellett az aktív zenélésre fektetjük a hangsúlyt. Minden órán elhangzik egy-egy zenei, vagy táncos produkció, hiszen sok tanuló évekig járt, vagy még jelenleg is jár zeneiskolába, tanul valamilyen hangszeren, táncol valamelyik néptánc-együttesben, vagy más tánc-egyesületben, az informatika tagozat diákjai között pedig nagyon népszerű a számítógépes zeneszerzés. Az iskolai művészeti bemutatókkal igyekszünk rendszeres szereplési lehetőséget biztosítani ezeknek a tanulóknak, de ott csak a legjobbak kapnak lehetőséget. Ezeken az órákon azok is szívesen bemutatják produkciójukat, akik csak kedvtelésből zenélnek, táncolnak. Ez a specializáció teremt alkalmat arra is, hogy felkészítsen az érettségi vizsga követelményeire, illetve bizonyos egyetemek és főiskolák (elsősorban óvónői és tanítói pályaorientáció esetében) készségfelmérő alkalmassági vizsgáira. 4. Tanórán kívüli (választható) lehetőségek a zenei nevelésben Az iskola bármely tanulója tagja lehet (önkéntes jelentkezés alapján) a nagy hagyományokkal rendelkező énekkarnak, illetve kisebb éneklő csoportoknak (kamarakórus, férfikar, énekegyüttesek) Az énekkari tagság feltétele a rendszeres próbára járás. Az iskola aktívan zenélő tanulói rendszeresen kapnak lehetőséget tehetségük, fejlődésük bemutatására. Műsor-órák Karácsonyi koncert Alma Mater Napok Helikon Éneklő Ifjúság országos minősítő verseny Tavaszi Ének Országos népdaléneklési verseny 3. oldal

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK - A TANANYAG FELOSZTÁSA 9. évfolyam heti 1 óra = 37 óra Az ötosztályos képzés előkészítő évfolyamának speciális feladatai Felzárkóztatás Közös dalkincs kialakítása az általános iskolában tanult zenei szemelvények rendszerezésével. Elsősorban a népzenei anyag folyamatos bővítése (esetlegesen otthonról hozott dallamok, dallamváltozatok bemutatatásával, megtanításával) Életkori sajátosságok A 14-15 éves korosztály éneklési készségét és kedvét jelentősen befolyásolják a pubertáskor fiziológiai változásai, elsősorban a mutálás. A következetes hangképzéssel, a hangegészség folyamatos ápolásával és helyesen megválasztott pedagógiai módszerekkel meg kell őriznünk a tanulók éneklési kedvét a mutálás időszakában is. Énekes anyag Himnusz, Szózat Az év jeles napjainak szokásdallamai Iskolai karácsonyi dalanyag (népénekek, kánonok) Helyi, megyei népdalanyag "Ősi" dallamkincs gyermekdalok Ókori dallamkincs (Apollón-himnusz, Szeikilosz sírverse) Szemelvények a középkor zenei anyagából Készségek Alapkészség-szint felmérése Belső hallás fejlesztése - dallam, hangköz Szövegritmizálás (időmértékes verselés) Metrum-ritmus - egyszerű 2/4 - tánc! Figyelemmegosztó koncentráció - improvizáció (varázsénekek) Zenei ismeretek A ritmus fogalma A metrum fogalma - egyszerű és összetett ütemek Tempó és dinamikai alapfogalmak Egyszerű zenei formák: periódus, kánon, refrénes szerkezet C-dúr, F-dúr, G-dúr - transzponálás Hétfokú hangsorok (görög) Népzenei ismeretek A magyar népdal általános jellemzése A népdalelemzési alapfogalmak (pentaton, kvintváltás, szerkezet, ambitus, stb. (ism.) Az ősi és az új stílusú magyar néptánc alaplépései, fogásmódjai Népdalgyűjtés Zenetörténet A zene kezdete i - Az őskor kultúrája Az ókori kultúrák 4. oldal

A gregorián általános jellemzői A középkor műfajai - mise, antifóna A középkor zeneelmélete - hexachordok, Arezzói Guido A többszólamúság kezdeti - orgánum, orgonapontos, ellenpontos A középkor világi zenéje Zenehallgatás Kodály: Pünkösdölő Kodály: Gergely-járás Kodály: Villő Ősi tradicionális zenék, munkadalok, varázsénekek Szemelvények az ókor kultúrájából (görög, keleti) Középkori szemelvények: Kyrie, Sanctus, többszólamússág Videó-anyag Gyulai János: Balladák filmje - Kallós Zoltán nyomában Továbblépési minimum Éneklés 15-20 népdal (magyar és más népek zenéje) stílusos, kifejező éneklése emlékezetből egyénileg és csoportosan. Egyszerű többszólamúság (kánon és biciniumok) éneklése csoportosan. Ritmus Egyszerű kétnegyedes ritmusképletek variatív hangozatása mérővel, osztinátóként, több szólamban. "Ritmus-kijárás" (tánc-alaplépések) Ismert dalok ritmusának felismerése és hangoztatása. Zenei i smeretek C-dúr, F-dúr, G-dúr Hangközök oktávon belül (szolmizálva és a tanult hangnemekben) Népzenei alapismeretek, jeles napok (néprajz) Zenei írás-olvasás Ismert dalok, dallamok éneklése szolmizálva, és a tanult hangnemekben Egyszerű pentaton motívumok lejegyzése hallás után Zenetörténet A zene kezdetei Az őskor és az ókor kultúrájának zenei vonatkozásai A középkor kultúrájának zenei vonatkozásai 5. oldal

10. évfolyam heti 1 óra = 37 óra Énekes anyag Ősi és új stílusú magyar népdalok Iskolai karácsonyi dalanyag (népénekek, kánonok) Helyi, megyei népdalanyag Szemelvények a reneszánsz zenei anyagából (többszólamúság) Szemelvények a barokk zenei anyagából (többszólamúság) Szemelvények a bécsi klasszicizmus zenei anyagából Készségek Dallamírás, dallamalkotás, lapról-olvasás, kétszólamú ritmus Belső hallás fejlesztése - dallam, hangköz Zenei memória fejlesztése - improvizáció Hallásfejlesztés - hármashangzatok Zenei ismeretek Hármashangzatok szerkezeti felépítése B-dúr, D-dúr és a párhuzamos moll fogalma A népdalfeldolgozás - Kodály Zoltán munkássága Műfajok: mise, motetta, madrigál A tonalitás és a moduláció (kvintkör) Dúr-moll tonalitás Műfajok: opera, concerto, szvit, oratórium, passió, fúga, szimfónia Zenei formák: periódus, szonátaforma, variációs forma, triós forma Népzenei ismeretek Az ősi és az új stílusú magyar népdal stílusjegyei A családi élet jeles napjaihoz kapcsolódó szokásdallamok - menyegző, siratódallamok Az ősi és az új stílusú magyar népdal stílusjegyei Zenetörténet A reneszánsz művészetek kialakulása (zene és társművészetek) A reneszánsz egyházi zenéje (motetta, cantus firmus, Palestrina) A reneszánsz világi zenéje (madrigál, szerkesztés, zeneszerzők) A reneszánsz Magyarországon (Tinódi, Bakfark, Balassi) A reneszánsz hangszeres zenéje A barokk művészetek kialakulása (zene és társművészetek) Antonio Vivaldi, Johann Sebastian Bach és G. F. Händel művészete A bécsi klasszicizmus általános jellemzői A szimfónia, a szimfonikus zenekar, a klasszikus opera A bécsi klasszicizmus zeneelmélete Haydn, Mozart és Beethoven művészete Zenehallgatás Kodály: Kállai kettős Reneszánsz szemelvények: 6. oldal

Byrd: Kyrie; homofón és polifón szerkesztés; "Fallalla" (King's Singers); gambák; históriás ének; virágének; lantzene; tánczene Barokk szemelvények: Vivaldi: Tavasz, Tél; Bach: h-moll szvit; Máté- és János-passió részletek; d-moll toccata és fúga Händel: Messiás - Halleluja! és Vizizene Bécsi klasszicizmus: Haydn: Évszakok - Tavasz és Üstdob-szimfónia II. tétel; Mozart: Egy kis éji zene, Varázsfuvola és Figaro házassága - részletek, Requiem; Beethoven: III.-V.-IX. szimfónia - részletek, Egmont-nyitány, Holdfény-szonáta, Hegedűverseny Videó-anyag Joseph Haydn (Peter Ustinov filmje) Mozart: Varázsfuvola (Ingmar Bergmann) Amadeus (Milos Forman) Továbblépési minimum Éneklés 15-20 népdal és műzenei idézet stílusos, kifejező éneklése emlékezetből egyénileg és csoportosan. Egyszerű többszólamúság (kánon és bicíniumok) éneklése csoportosan. Ritmus Egyszerű két - három és négynegyedes ritmusképletek variatív hangozatása mérővel, osztinátóként, több szólamban. Ismert dallamok ritmusának felismerése és hangoztatása. Zenei i smeretek D-dúr, B-dúr és a tanult hangnemek párhuzamos molljai Hármashangzatok oktávon belül (szolmizálva és a tanult hangnemekben) A leggyakoribb tempó és dinamikai jelzések Népzenei alapismeretek Tájékozódás a kvintkörön. Tonalitás. Zenei írás-olvasás Ismert dalok, műzenei idézetek éneklése szolmizálva, és a tanult hangnemekben Zenetörténet Meghallgatott zeneművek felismerése. Tájékozódás a tanult zenetörténeti korszakokban. 7. oldal

11. évfolyam heti 1 óra = 37 óra Énekes anyag Népzene - "Emberi kapcsolatok" dalai - szerelem, csúfolódók stb. Szemelvények a romantika zenei anyagából Szemelvények a XX. sz. zenei anyagából Készségek Hallásfejlesztés - "funkcionális hallás" Összetett ritmusok, ritmus-többszólamúság Hangképzés - többszólamúság Zenei ismeretek Disszonancia és oldás Műfajok: romantikus dal, zongoraműfajok, nemzeti opera szimfonikus költemény, balettzene Impresszionista és expresszionista programzene A zenei folklórizmus Népzenei ismeretek Az emberi kapcsolatok kifejeződése a magyar népdalokban Párosítók, csúfolódók, szerelem, házasság Zenetörténet A romantikus művészetek kialakulása (zene és társművészetek) A romantika "mikro-műfajai" (Schubert, Schumann, Chopin, Liszt) A romantika "makro-műfajai" (Erkel, Liszt, Brahms, Mendelssohn A romantikus programzene (Muszorgszkij, Liszt,) A romantika színpadi zenéje (Verdi, Wagner) XX. századi zenei irányzatok Későromantika (Puccini, Dvořak, Grieg) A francia impresszionizmus (Debussy, Ravel) Az expresszionizmus (Schönberg) A folklorizmus (Bartók, Kodály, Bárdos) Mai zenei irányzatok Zenehallgatás Romantika Schubert: Hová? és Erlkönig; Schumann: Álmodozás és Két gránátos; Erkel: Hunyadi és Bánk bán - részletek Liszt: Les Preludes Wagner: Tannhäuser (részletek) Chopin: cisz-moll keringő és mazurka Brahms: 5. és 6. magyar tánc Muszorgszkij: Egy kiállítás képei (Ravel-Tomita) Csajkovszkij: Balett-zenék Verdi: Rigoletto (részletek) Dvorak: Újvilág-szimfónia 8. oldal

Grieg: Peer Gynt-szvit (részletek) A XX. század zenéjéből: Debussy: Egy faun délutánja Ravel: Bolero Schönberg: Egy varsói menekült, Pierrot Lunaire Orff: Carmina Burana Bartók: A Kékszakállú herceg vára, Fából faragott királyfi Kodály: Öregek, Psalmus Hungaricus Videó-anyag Erkel ferenc katona József: Bánk bán Szabó István: Találkozás Vénusszal (Wagner: Tannhäuser) Továbblépési minimum Éneklés 15-20 népdal és műzenei idézet stílusos, kifejező éneklése emlékezetből egyénileg és csoportosan. Egyszerű többszólamúság éneklése csoportosan. Zenei ismeretek Disszonancia és oldás Műfajismeret Népzene Zenei írás-olvasás Ismert dalok, műzenei idézetek éneklése szolmizálva, és a tanult hangnemekben Zenetörténet Meghallgatott zeneművek felismerése. Tájékozódás a tanult zenetörténeti korszakokban. 9. oldal

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM H ELYI TANTERV Művészetek 2007. Készítette: T ÓTH M ÁRIA

Művészetek tantárgy 12. évfolyam választható tantárgy-modul heti 1 óra = 37 óra Énekes anyag Többszólamú művek kamaraéneklése (kánonok, könnyebb magyar népdalfeldolgozások - Bárdos Lajos, reneszánsz szerzők kórusművei) Vegyeskari szólamok kialakítása SATB vagy SAB Készségek: Hallásfejlesztés - vegyeskari regiszterek! Hangközök és fordításai Hangképzés - többszólamúság vegyeskari regiszterek szerint Lapról olvasás régebbi korok anyagából Zenei ismeretek Hármashangzatok és fordításai A klasszikus funkciós rendszer alapismeretei TSDT Egyszerűbb moduláló fordulatok diktálása 2# 2b előjegyzésig Népzenei ismeretek A népdal szerepének megfigyelése a 20. század zenéjében Zenetörténet A 9. évfolyam anyagának ismétlése, önálló elemzése A nemzeti romantika képviselői A későromantika anyagából (wagneristák, veristák) A 20. századi zene főbb irányzatai (impresszionizmus, expresszionizmus, dodekafónia, folklorizmus Zenehallgatás Az ária és a recitativo fejlődésének megfigyeltetése az opera műfajában A balett dramaturgiai szerepe (Sztravinszkij, Ravel, Debussy) A dalciklus megújulásának jellemzői (Schubert, Schumann, Muszorgszkij, Schönberg) Tájékozódás az atonális zene különböző stílusbeli előfordulásaiban 1. oldal

Továbblépési minimum Éneklés 10 műzenei idézet stílusos, kifejező éneklése emlékezetből egyénileg és csoportosan. Egyszerű többszólamúság éneklése csoportosan. Zenei ismeretek Dodekafón szerkesztés Atonalitás Dalformák Zenei írás-olvasás Ismert dalok, műzenei idézetek éneklése szolmizálva, és a tanult hangnemekben Zenetörténet Meghallgatott zeneművek felismerése. Tájékozódás a tanult zenetörténeti korszakokban. Specializációk Zene és irodalom Ebben a specializációban az előírt tantervi követelmények mellett nagyobb hangsúlyt kap a zenehallgatás, a zene és az irodalom kapcsolata. Irodalmi ihletésű zeneművek (Schubert Goethe: Erlkönig; Erkel Ferenc Katona József: Bánk bán) részletesebb elemzésével szélesítjük a művészeti látókört, itt szerzett bővebb ismereteiket a tanulók jól hasznosíthatják az irodalmi érettségi megmérettetésen is. Aktív zenélés Ebben a specializációban az előírt tantervi követelmények mellett az aktív zenélésre fektetjük a hangsúlyt. Minden órán elhangzik egy-egy zenei, vagy táncos produkció, hiszen sok tanuló évekig járt, vagy még jelenleg is jár zeneiskolába, tanul valamilyen hangszeren, táncol valamelyik néptánc-együttesben, vagy más tánc-egyesületben, az informatika tagozat diákjai között pedig nagyon népszerű a számítógépes zeneszerzés. Az iskolai művészeti bemutatókkal igyekszünk rendszeres szereplési lehetőséget biztosítani ezeknek a tanulóknak, de ott csak a legjobbak kapnak lehetőséget. Ezeken az órákon azok is szívesen bemutatják produkciójukat, akik csak kedvtelésből zenélnek, táncolnak. Ez a specializáció teremt alkalmat arra is, hogy felkészítsen az érettségi vizsga követelményeire, illetve bizonyos egyetemek és főiskolák (elsősorban óvónői és tanítói pályaorientáció esetében) készségfelmérő alkalmassági vizsgáira. 2. oldal

Művészetek tantárgy 13. évfolyam választható tantárgy-modul heti 1 óra = 37 óra Énekes anyag Többszólamú művek hangszerkíséretes éneklése (a zeneiskolában hangszert tanulók bevonása, hangszeres kamara-együttesek) Igényes könny_ zenei feldolgozások, más népek népdalfeldolgozásaiból Vegyeskari szólamok SATB vagy SAB Készségek Hallásfejlesztés énekhang és hangszer harmóniája Egyszerűbb moduláló fordulatok szolmizálva (dó-váltás!) Hangképzés - többszólamúság vegyeskari regiszterek szerint Lapról olvasás Kodály és Tegzes gyakorlatai alapján Zenei ismeretek Hármashangzatok és fordításai az abszolút rendszerben A klasszikus funkciós rendszer alapismeretei - szeptimek és fordításaik Egyszerűbb moduláló fordulatok diktálása 2# 2b előjegyzésig Népzenei ismeretek A népdal szerepének megfigyelése a 20. század zenéjében Zenetörténet A 11. évfolyam anyagának ismétlése, önálló elemzése A 20. században megújuló műfajok: pantomim, drámai oratórium, szcenikus oratórium A zenei eszköztár további bővítése: szeriális zene, aleatória, egyéb rendezőelvek A jelen kor magyar zenéjének nemzetközi rangú alkotásai A zene szórakoztató funkciói a 20. században. A szórakoztató zene műfajai Zenehallgatás A partitúra használatának gyakorlása A zenei eszközök használatának megfigyelése a szórakoztató zenében Értékek színvonal szerinti elkülönítése 3. oldal

Továbblépési minimum Éneklés 10 műzenei idézet stílusos, kifejező éneklése emlékezetből egyénileg és csoportosan. Egyszerű többszólamúság éneklése csoportosan. Zenei ismeretek Új hangszerek a 20. század zenéjében A jazz. Stílusjegyek, együttesek Könnyűzenei irányzatok Zenei írás-olvasás Ismert dalok, műzenei idézetek éneklése szolmizálva, és a tanult hangnemekben Zenetörténet Meghallgatott zeneművek felismerése. Tájékozódás a tanult zenetörténeti korszakokban. Specializációk Zene és irodalom Ebben a specializációban az előírt tantervi követelmények mellett nagyobb hangsúlyt kap a zenehallgatás, a zene és az irodalom kapcsolata. Irodalmi ihletésű zeneművek (Schubert Goethe: Erlkönig; Erkel Ferenc Katona József: Bánk bán) részletesebb elemzésével szélesítjük a művészeti látókört, itt szerzett bővebb ismereteiket a tanulók jól hasznosíthatják az irodalmi érettségi megmérettetésen is. Aktív zenélés Ebben a specializációban az előírt tantervi követelmények mellett az aktív zenélésre fektetjük a hangsúlyt. Minden órán elhangzik egy-egy zenei, vagy táncos produkció, hiszen sok tanuló évekig járt, vagy még jelenleg is jár zeneiskolába, tanul valamilyen hangszeren, táncol valamelyik néptánc-együttesben, vagy más tánc-egyesületben, az informatika tagozat diákjai között pedig nagyon népszerű a számítógépes zeneszerzés. Az iskolai művészeti bemutatókkal igyekszünk rendszeres szereplési lehetőséget biztosítani ezeknek a tanulóknak, de ott csak a legjobbak kapnak lehetőséget. Ezeken az órákon azok is szívesen bemutatják produkciójukat, akik csak kedvtelésből zenélnek, táncolnak. Ez a specializáció teremt alkalmat arra is, hogy felkészítsen az érettségi vizsga követelményeire, illetve bizonyos egyetemek és főiskolák (elsősorban óvónői és tanítói pályaorientáció esetében) készségfelmérő alkalmassági vizsgáira. 4. oldal

ÉRETTSÉGI A részletes követelmények használata és felépítése A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten. A középszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó teljesíti-e az általános zenei műveltségnek a vizsga követelményeiben megfogalmazott elvárásait. Rendelkezik-e olyan jártasságokkal, készségekkel, képességekkel és ismeretekkel a befogadás és a reprodukálás folyamatában, melyek alkalmassá teszik a mindennapi életben a zeneművészet iránti fogékonyság és kötődés kifejezésére. Az emelt szintű érettségi vizsga követelményei feltételezik az ének-zene tárgy iránti nagyobb érdeklődést, vonzódást és annak szándékát is, hogy a vizsgázó valamely zenei követelményeket támasztó felsőoktatási intézménybe kíván felvételt nyerni. Az ének-zene érettségi vizsga azonban nem vállalhatja a hangszeres tudás mérését. Az emelt szintű tudásnál előtérbe kerül az elért zenei képességekben, az elvárható zenei ismeretekben kimutatható, alaposabb összefüggéseket is feltáró tájékozottság vizsgálata. Az emelt szint emellett új ismereteket is tartalmaz. A két vizsgaszint viszonyára jellemző, hogy az emelt szint teljesítéséhez a teljes középszintű követelményanyag ismerete szükséges, ezért az emelt szintű követelmények csak a középszintet meghaladó tudásanyagot tartalmazzák. A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre, de bizonyos mértékben meghaladják azt, mivel a kerettanterv ének zene tantárgyból csak 10. évfolyamig tartalmaz tantervi követelményeket. Az érettségi vizsgakövetelmények teljesítésének érdekében, a szabadon felhasználható órakeret terhére, a 11-12. évfolyamon az iskolának további, - törvénybe foglalt - óraszámokat kell biztosítania az adott tantárgyból az érettségi vizsgára felkészülők számára mind közép, mind emelt szinten. A részletes követelményrendszer magába foglalja reprodukálás és a befogadás tevékenységi köreit, melyek mérése különböző vizsgaformák (írásbeli és gyakorlati/szóbeli) keretei között történik. 1. oldal

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 1. Reprodukálás TÉMAKÖR Középszint 1.1. Éneklés, A helyes hangzóformálás A pontos szövegejtés és ritmus Az intonációs biztonság A stílusnak megfelelő, kifejező előadás (Szemelvények a Műjegyzékben) 1.1.1. Népzene Huszonnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből Ezen belül húsz magyar népdal (eltérő stílusú és más-más tájegységről gyűjtött), két különböző nemzetiségi és két más nép népdala található. A magyar népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni. A nemzetiségi népdal ill. a más népek dala eredeti nyelven is előadható. Az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti 1.1.2. Műzene ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) kifejtése. Középkor Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. VIZSGASZINTEK Emelt szint Harmincnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből Ezen belül harminc magyar népdal (eltérő stílusú és más-más tájegységről gyűjtött), két különböző nemzetiségi és két más nép népdala található. A magyar népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni. A nemzetiségi népdal ill. a más népek dala eredeti nyelven is előadható. Egy szillabikus és egy melizmatikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből. Modális hangsorok éneklése szolmizálva. Egy trubadúr és egy Minnesang dallam előadása szöveggel emlékezetből. TÉMAKÖR VIZSGASZINTEK 2. oldal

Középszint Emelt szint Reneszánsz Egy históriás ének szöveges megszólaltatása Egy ungaresca dallam éneklése szolm izálva, emlékezetből. emlékezetből. Barokk Egy virágének előadása szöveggel emlékezetből. Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetből. Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése Egy könny ebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel. emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Három sze melvény éneklése emlékezetből szolmizálva. Hangközök éneklése adott hangra szolmizálva és hangnévvel decimáig, felismerésük hallás után. Középnehéz moduláló barokk dallam lapról olvasása szolmizálva, dó-váltással. Bécsi klasszika Egy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári Haydn, Mozart és Beethoven egy-egy dalának éneklése zongorakísérettel. emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Három téma éneklése szolmizálv a emlékezetből. Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése Egy magyar hangszeres verbunkos dallam ének lése emlékezetből. kottá ból, szolmizálva. Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet Periódus terjedelmű, hangnemi kitérést tartalmazó vagy lapról olvasása szolmizálva ( 2 # 2b-ig). modu láló dallam lapról olvasása ( 3# 3b-ig). Hármasha ngzatok és megfordításaik ismerete. Alaphelyzetű hármashangzatok éneklése azonos hangmagasságról indítva szolmizálva és hangnévvel (3# 3b-ig). Domináns szeptimakkord és megfordításainak ismerete, éneklése alaphelyzetben szolmizálva és hangnévvel (3# 3b-ig). Romantika Egy dal éneklése szöveggel emlékezetből, tanári Két szerző egy egy dalának éneklése szöveggel zongorakísérettel. emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Két szerző egy-egy művéből téma éneklése szolmizálva, kottá ból. Moduláló középnehéz dallam lapról olvasása szolmizálva (2 # 2b-ig). 3. oldal

TÉMAKÖR Századforduló Középszint Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva. VIZSGASZINTEK Emelt szint Két szemelvény éneklése szolmizálva vagy hangnévvel kottából. XX. századi és kor- társ zene 1.2. Műelemzés 1.2.1. Népzene 1.2.2. Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Egy - egy téma éneklése szolmizálva kottából Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből. A tanult zeneművekből válogatva, három zenei szemelvény éneklése kottából (szabadon választva: szöveggel vagy szolmizálva 3# 3 b-ig). Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe. Egészhangú skála éneklése hangnévvel. Egy Bartók kórusmű előadása kottából (kamaraéneklés) Egy Kodály kórusmű előadása kottából (kamaraéneklés). Középnehéz dallam lapról olvasása hangnévvel vagy szolmizálva. Egy énekelt világi egyszólamú dallam elemzése kotta alapján (ritmus, dallam, szöveg sajátossága, kapcsolódása). Egy világi vagy egy egyházi kórusmű elemzése kotta alapján. (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok) Az egyik énekelt mű elemzése kotta alapján (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok) Egy énekelt dal formai elemzése kotta alapján. 4. oldal

2. Befogadás TÉMAKÖR 2.1. Zenetörténet A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete. (lásd Szakkifejezések) 2.1.1. Népzene A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, forma, hangnem). A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete. A furulya, a duda, a tekerőlant, a citera, a cimbalom megnevezése hangzás alapján 2.1.2. Műzene A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódások bemutatása. VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla népdalgyűjtő munkájának bemutatása: gyűjtőhelyek, gyűjtési-, lejegyzési módszerek ismerete. Középkor A gregorián zene általános jellemzése. A zsoltár, a himnusz, a mise fogalmának meghatározása. Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, Minnesang). Reneszánsz A vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők Lassus és Palestrina életútjának vázlatos ismertetése. meghatározása (mise, motetta, madrigál) A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása. 5. oldal

TÉMAKÖR Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint A homofon és polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő felismerése és értelmezése. Barokk J. S. Bach, Händel életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása. Bécsi klasszika A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása. Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása. A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása. Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymű, klasszikus opera) általános bemutatása. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése. A korál szerepének ismertetése. A da Capo ária formai ismerete. Haydn, Mozart és Beethoven életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása. A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák és a szonátaforma ismerete, egy-egy példával alátámasztva. A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése. 6. oldal

TÉMAKÖR Romantika A romantikus dal, jellegzetes vonásainak ismerete. A programzene jellemzése. VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint A romantikus dalciklus jellegzetes vonásainak ismerete. Századforduló XX. századi és kortárs zene A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. Liszt Ferenc életútjának életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. A nemzeti romantika jellemzése. Erkel Ferenc életútjának életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés). Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek). A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése. Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása. Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása. A legjelentősebb romantikus operaszerzők, és főbb műveik felsorolása. Verdi, Muszorgszkij, Wagner életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveiknek felsorolása. Bartók Béla és Kodály Zoltán műveinek jellemző formai, dallami, ritmikai sajátosságainak ismerete. Komponálási technikák (dodekafónia, aleatória) felsorolása, és lényegének ismerete. Az oratorikus és színpadi műfajok változásainak ismerete. 7. oldal

TÉMAKÖR 2.2. Zenefelismerés A Műjegyzékben szereplő művek felismerése a továbbiakban megadott szempontok szerint, CD vagy hangkazettáról történő lejátszás alapján. 2.2.1. Népzene N épi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom felismerése, megnevezése. 2.2.2. Műzene Reneszánsz Korszak, műfaj meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Josquin des Pres, T inódi Lantos Sebestyén Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: J. S. Bach, Händel Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Haydn, Mozart, Beethoven Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Verdi, Muszorgszkij, Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Ravel Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Orff, Gershwin Palestrina, Lassus, Bakfark Bálint Monteverdi, Corelli, Esterházy Pál, Purcell, Vivaldi Chopin, Wagner, Dvořák, Smetana, Brahms Debussy Sztravinszkij, Honegger, Bernstein, Szokolay Sándor 8. oldal

TÉMAKÖR 2. 3. Zeneelmélet Középszint A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete.(lásd Szakkifejezések) Oktávig terjedő hangközök(csak a tiszta, kis és nagy), alaphelyzetű hármashangzatok ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel adott hangra.. VIZSGASZINTEK Emelt szint Hétfokú hangsorok 4#-4b-ig és az egészhangú skála lejegyzése. Hangközök decimáig, a hármashangzatok és megfordításaik, a domináns szeptim és megfordításai, a szűkített szeptim akkord ismerete, a hangközök és hangzatok leírása megadott hangra. A moduláció fogalma és értelmezése. Minore maggiore kapcsolat hallási felismerése. A klasszikus funkciós rend (T S D) fogalmának ismerete A teljes kvintkör ismerete. Az autentikus és plagális zárlatok ismerete. 2.4. Dallamírás Barokk Nyolc tíz ütem egyszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (2# 2b -ig). Bécsi klasszika Stíluskörön kívül Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2# 2b-ig). Nyolc-tíz ütem egyszerű kétszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (2# 2b -ig). 9. oldal

Műjegyzék A műjegyzék énekes anyaga és a zenefelismerés hangzó anyaga válogatási lehetőséget kínál. A tételsorok összeállításához egyéb, a követelményeknek megfelelő zenei anyag is felhasználható. Népdalok: Középszint Emelt szint A bolhási kertek alatt... A citrusfa levelestől, ágastól... A csitári hegyek alatt... A marosi füzes alatt... A nagy bécsi kaszárnyára... A Vidróczki híres nyája... Annyi bánat a szívemen... Az én lovam Szajkó... Az hol én elmegyek... Béres legény... Beteg asszony... Bújdosik az árva madár... Bús a kis gerlice... Csordapásztoro k... Duna parton van egy malom... Elindultam szép hazámból... Erdő mellett estvéledtem... Este, este, de szerelmes... Gyújtottam gyertyát... Gyulainé édesanyám... Ha felülök... Hej rozmaring, rozmaring... Hej, csillag, csillag... Istenem, Istenem áraszd meg a vizet... Katona vagyok én... Kőmíves Kelemen balladája... Körösfői kertek alatt... Látod-e te babám... Magos kősziklának... Megkötöm lovamat... Megrakják a tüzet... Most jöttem Gyuláról... Rákóci kocsmába... Regősének Röpülj páva, röpülj... Sok Zsuzsánna napokat... Szép a gyöngyvirág egy csokorba... Szivárvány havasán... Tavaszi szél vizet áraszt... Tiszán inne n, Dunán túl... Kiegészítés: Más népek dalai és a helyi sajátosságoknak megfelelően válogatva különböző nemzetiségi népdalok. 10. oldal

Műdalok, műzenei szemelvé nyek Középszint Emelt szint Alleluja dallam Ut queant laxis. Dies irae... Moniot d Arras: Nyári ének Neidhardt: Májusi ének Tinódi: Egervár viadaljáról való ének Bala ssi: Bocsásd meg Úristen... Áll előttem egy virágszál... Esterházy: Harmonia Caelestis - Jesu dulcedo J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek- korál dallam J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny I. tétel téma Corelli: La Folia téma Händel: Hímes rétek - első szakasz Händel: Csordul a könnyem Vivaldi: A négy évszak Tél II. tétel témája Haydn: Falusi jókedv Ha ydn: Szerenád Haydn: D-dúr ("Londoni") szimfónia (No. 104) Menüett téma Ej, haj gyöngyvirág. Kapuvári verbunk dallama Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) I. tétel téma Mozart: Requiem Lacrimosa Mozart: Jöjj drága május - 1. versszak Beethoven: A tarisznyá s fiú dala /Morm otás fiú dala / Beethoven: Százszorszép Beethoven: IX. szimfónia IV. tétel Örömóda Beethoven: V. ("Sors") szimfónia I., II. és IV. tétel témái Simonffy: Három a tán c... Schubert: A muzsikához Schubert: Hová? rész let Schumann: Zöld híme s rét Verdi: Nabu cco Rabszolgák kara (a téma első része) Gaudeamus igitur Schubert: h-moll ("Befejezetlen") szimfónia I. tétel témák Liszt: Les Préludes - két választott téma Verdi: Requiem Lacrimosa Smetana: Moldva a folyó témája Brahms: Bölc sődal - 1. versszak 11. oldal

Középszint Ravel: Bolero a téma első része Kodály: Psalmus Hungaricus Zsoltár dallam Kodály: Galántai táncok rondótéma Bartók: Concerto egy választott téma Bartók: A kékszakállú herceg vára c. opera az V. ajtó téma Gershwin: Porgy és Bess c. opera Porgy dala Emelt szint Dvořák: e moll ("Újvilág") szimfónia (Op. 95) II. és IV. tétel témái Debussy: Három noktürn; Felhők témák Bartók: Cantata profana témák: "Volt egy öregapó", "Erd ő sűrűjében" Bartók: Ne menj el Bartók: Levél az otthoniakhoz Sztr avinszkij: Petruska I. és IV. rész témái Orff : Carmina Burana O, Fortuna, Semper crescis - részletek 12. oldal

A zenefelismerés hangzó anyaga Középszint Emelt szint Népi hangszerek felismerése, megnevezése (furulya, duda, citera, teke rő, cimbalom) a tankönyvhöz tartozó hanganyagokról. Lassus: Visszhang Josquin: Ave vera virginitas Palestrina: Nigra sum, sed formosa Bakfark: Lantfantázia Tinódi: Egervár viadaljáról való ének Monteverdi: Poppea megkoronázása (Seneca búcsúja) Purcell: Dido és Aeneas, - Dido búcsúja Esterházy: Harmonia Caelestis - részletek: (Dormi Jesu, Jesu dulcedo) Vivaldi: A négy évszak - Tavasz, Tél J. S. Bach: h-moll szvit J. S. Bach: Máté passió - nyitókórus, vezérkorál J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny Händel: Messiás - Halleluja kórus Corelli: La Folia Haydn: "Oxford" szimfónia (No. 92) IV. tétel Mozart: Figaro házassága (F dúr kavatina) Mozart: Requiem (Lacrimosa) Beethoven: V. szimfónia Beethoven: D-dúr hegedűverseny - III. tétel Brahms: IV. szimfónia IV. tétel Chopin: a-moll mazurka (Op. 17/4) Liszt: Les Préludes Erkel: Bánk bán (Keserű bordal, Hazám, hazám) Verdi: Requiem - Lacrimosa Verdi: Nabucco - Rabszolgák kora Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok Nyitány Smetana: Moldva Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Dvořák: e moll ("Újvilág") szimfónia Debussy: A tenger Ravel: Bolero Bartók: Concerto Bartók: A kékszakállú herceg vára - V. ajtó 13. oldal

Kodály: Psalmus Hungaricus Gershwin: Rhapsody in Blue Orff: Carmina Burana - O, Fortuna Kodály: Galántai táncok - rondótéma Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia III. tétel Honegger: Jeanne d Arc a máglyán Bernstein: West Side Story (részlet) Szokolay: Vérnász II. felv. - De szép a menyasszony S zakkifejezések Az alábbi szakkifejezések és fogalmak a részletes vizsgakövetelmények anyagát képezik. A vastagon szedett kifejezések az emelt szint követelményeihez tartoznak. a cappella a tempo accelerando adagio alaphang aleatória alla breve allegro allemande alt alteráció álzárlat ambitus andante ária atonalitás attacca autentikus zárlat ballada bariton basso continuo basszus bicinium bitonalitás bolgár ritmus bővített hármashangzat cantus firmus coda concerto concerto grosso crescendo da capo dalciklus dalforma daljáték decrescendo dinamika divertimento dodekafónia dolce domináns dór duett duó dúr egészhangú skála egynemű kar előjegyzés enharmónia eol expozíció forte fríg fúga giusto hangköz hangnem hangnevek hangsor hangzat hexachord homofon imitáció improvizáció induló intermezzo kadencia kamarazene kánon kantáta kidolgozás korál Köchel jegyzék kromatika kvartett kvintett kvintkör largo legato lento líd Lied lokriszi madrigál maggiore mazurka melizma metronóm metrum mezzoforte mezzopiano mezzoszoprán minore mise mixolíd mixtúra moderato moll motetta neuma nőikar nyitány opera opus oratórium orgonapont organum ostinato partitúra passacaglia passió 14. oldal

pentatónia periódus piano plagális polifon preludiu presto quodlibet recitativ refrén ritornello rondó rubato scherzo sostenuto staccato szekvencia szextett szillabik szimfón szimfonikus költemény szonáta szoprán szubdo szűkítet hármashangzat szvit tenor tercett tonika tranqui trió tritonu tutti ungaresca unisono variáció vokális vonósné zárlat zárlat m o us ia mináns t llo s gyes 15. oldal

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga szerkezete Forma Írásbeli Befogadói ismeretek mérése Jelleg ZENEFELISMER ÉS, ZENETÖRTÉNET, ZENEELMÉLET, DALLAMÁTÍRÁS Időtartam 30 perc 90 perc 45 perc 15 perc Összesen: 180 perc Értékelés i arány 60 % Pont 100 pont Gyakorlati / Szóbeli Reprodukáló, ÉNEKLÉS, 15 perc Népdal és MŰELEMZÉS 40 % műelemző képesség valamint a kapcsolódó zenei ismeretek mérése 50 pont Írásbeli vizsga A feladatokban megjenő kom petenciák arányai: Zene felismerés feladatsor 24 pont Zenetörténeti feladatsor: Zeneelmélet feladatsor: 50 pont 18 pont Dallam átírás feladat 8 pont Öss zesen 100 pont Az írásbeli feladatok jellemzői: ZENEFELISMERÉS A zenefelismerési feladatban a hangzó (CD - n vagy hangkazettán rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni. Feladat nyolc zenei szemelvény hallási felismerése, meg nevezése, feladattípustól függően a népi hangszerek, a korszak, a zene szerző, a mű és a műfaj meghatározása. A bejátszások időtartama 1 1,5 p erc. Valamennyi zenei idézet egyszer szólal meg. A nyolc bejátszás között i dőt kell adni a feladatok megold ásra. A hangzó anyag minden esetben tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított i dőt is meghatározza. (24 pont) ZENETÖRTÉNET A zenetörténet feladatsor két részből áll. 1. Az első részben egy megadott téma esszéjellegű kidolgozását kell megoldania a vizsgázónak (30 pont) 16. oldal

Esszétémák lehetnek például: egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj jellegzetes vonásainak leírása, egy zeneszerző életútjának vázlatos bemutatása, egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása. 2. A második részében 7 összetett feladatból álló, zenetörténeti kérdéseket feldolgozó feladatot kell megoldania a vizsgázónak. (20 pont) A feladat típusai lehetnek: fogalmi meghatározások (pl. zenei formák, műfajok), válaszok illesztése, rövid válaszokat igénylő feladatsor kiegészítéssel. ZENEELMÉLET Ebben a feladatrészben a vizsgázónak 8 összetett feladatból álló feladatsort kell megoldania. A feladatsorok a vizsgázó tudását mérik a hangközök, hármashangzatok, a tempó, a dinamikai jelek, a klasszikus zenei formák ismeretének vonatkozásában. (18 pont) Feladattípusok lehetnek: hangközök felismerése és megnevezése betűkottáról (tiszta, kis, nagy), hármashangzatok (dúr moll szűkített bővített) felépítése adott alapra betűkottával, előjegyzések ismerete, tempó és dinamikai jelek fogalmának használata, zeneelméleti fogalmak meghatározása DALLAMÁTÍRÁS A vizsga során 1 egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallamot kell átírni a tanult hangnemekben (2# 2b) betűkottából violinkulcsban a vonalrendszerbe. (8 pont) Értékelés A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek pontszámainak összegzésével kapjuk. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A középszintű érettségi vizsga eredményét a részeredmények összessége adja. Az írásbeli vizsgarészben az összpontszám 60 %-a, tehát 100 pont szerezhető. A vizsga értékelése részletes központi javítási útmutató segítségével történik. Az értékelési útmutató rögzíti továbbá a vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is. 17. oldal

Gyakorlati / Szóbeli vizsga ÉNEKLÉS A vizsgázónak háromféle tételsorból (a, b, c) kell húznia, egyet - egyet. a) Egy népdal éneklése szöveggel emlékezetből, valamint az énekelt népdal elemzése. b) Egy műdal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szintek alapján. Az énekelt anyaghoz kötődő zenei ismeretek kifejtése. c) Egy periódus terjedelmű, modulálás nélküli klasszikus zenei idézet lapról olvasása szolmizálva 2# 2b ig terjedő hangnemekben. Értékelés A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek pontszámainak összegzésével kapjuk. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenü l történik. A középszintű érettségi vizsga eredményét a részeredmények összessége adja. A gyakorlati/szóbeli vizsgarészben 40 %, azaz 50 pont szerezhető. A vizsga értékelését és a szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását központi értékelési útmutató rögzíti. EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete Forma Jelleg Időtartam Értékelési arány Pont Írásbeli A befogadói ismeretek és képességek mérése DALLAMDIKTÁLÁS, ZENEFELISMERÉS, ZENEELMÉLET, ZENETÖRTÉNET 40 perc 60 perc 30 perc 110 perc Összesen: 240 perc 60 % 100 pont Gyakorlati / Szóbeli A reprodukáláshoz kapcsolódó zenei-és zeneelméleti ismeretek, a műelemző képesség vizsgálata ÉNEKLÉS, NÉPZENEI ÉS MŰZENEI MŰELEMZÉS, ZENEELMÉLET 20 perc 40 % 50 pont Írásbeli vizsga A feladatokban megjelenő kompetenciák arányai Dallamdiktálás: 30 pont 18

Zenefelismerés: Zeneelmélet: Zenetörténet: Összesen: 25 pont 20 pont 25 pont 100 pont Az írásbeli feladatok jellemzői: DALLAMDIKTÁLÁS Feladat a zongorán lejátszott barokk, bécsi klasszikus dallamok lejegyzése a részletes követelményekben meghatározottak szerint. A dallamok leírása violinkulcsban történik a megadott előjegyzéssel. Adott a metrum és a kezdőhang is. A dallamot mindig egész terjedelemben hallják a vizsgázók: az egyszólamú dallamot 5-8 alkalommal, a kétszólamú dallamot 8-10 alkalommal. (30 pont) ZENEFELISMERÉS A zenefelismerés feladatban (CD-n vagy hangkazettán rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni. A feladat 16 zenei szemelvény hallási felismerése, megnevezése, a korszak, a zeneszerző, a mű és a műfaj meghatározásával. A 16 szemelvényből 9 ismert műrészlet (lásd Műjegyzék) és 7 ismeretlen zenei részlet. A tanult művekből válogatott 9 részletet egyenként 1-2 perces időtartamban, egyszer hallja a vizsgázó, ennek alapján kell válaszolnia. A 7 ismeretlen zenei anyagot 3-3 perc terjedelemben hallja. A hangzó anyag tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladatok megoldására biztosított időt is meghatározza. (25 pont) Feladattípusok a megszólaltatott 9 részlet alapján a szerző, cím, műfaj, korszak megnevezése a megszólaltatott 4 ismeretlen műrészlet alapján a hangszer megnevezése a megszólaltatott 3 ismeretlen műrészlet alapján a mű korszakba helyezése ZENEELMÉLET Ebben a vizsgarészben a vizsgázónak 6 összetett feladatból álló feladatsort kell megoldania. A feladatsorok a vizsgázó tudását mérik a hangsorok, a hangközök, a hármas - és négyeshangzatok, valamint megfordításaik, a funkciós rend és a zárlatok, a formatani ismeretek területein. (20 pont) 19

Feladattípusok lehetnek: hangsorok elméleti ismerete és kottázása hangközök, hármas- és négyeshangzatok elméleti ismerete és kottázása formatani fogalmak meghatározása ZENETÖRTÉNET A vizsgázónak egy választott téma esszéjellegű kidolgozását kell megoldania. (25 pont) Esszétémák lehetnek: egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj jellegzetes vonásainak leírása, egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása. ÉRTÉKELÉS A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek pontszámainak összegzése adja. A vizsgarészek értékelése egyenként, egymástól függetlenül történik. Az emelt szintű érettségi vizsga eredményét a részeredmények összessége adja. Az emelt szintű írásbeli vizsgarészben az összpontszám megközelítőleg 60 %-a, azaz 100 pont szerezhető. A vizsga értékelése részletes központi javítási útmutató segítségével történik. Az értékelési útmutató rögzíti továbbá a vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is. Gyakorlati / Szóbeli vizsga A gyakorlati / szóbeli feladatokban megjelenő kompetenciák arányai Éneklés, népzenei és műzenei elem zés: 25 pont Zeneelmélet: Hangsor, hangzaténeklés: 15 pont Lapról olvasás: 10 pont Összesen: 50 pont A szóbeli feladat jellemzői: A vizsgázó egy tételt húz, melyen öt feladatsor szerepel: - egy népdal, - egy műdal, - egy zenei szemelvény cím szerint, - két hangsor típus szerint, - hangzatok (egy alaphelyzetű hármas-, és egy alaphelyzetű négyeshangzat) típus szerint. A hatodik részfeladatot, a lapról olvasási anyagot külön kapja meg a vizsgázó a tétel húzásakor. 20

A műdalt és a szemelvényt a tételsor összeállításakor különböző stíluskorszakból kell választani. Feladattípusok: egy népdal éneklése és elemzése emlékezetből a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint, egy műdal éneklése emlékezetből szöveggel, tanári zongorakísérettel, a dal elemzése kotta alapján, műzenei szemelvény éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint, modális hangsorok éneklése szolmizálva, adott hangra 1-1 alaphelyzetű hármas, illetve négyeshangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel, műzenei részlet lapról éneklése. ÉRTÉKELÉS A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek pontszámainak összegzésével kap- egyenként, egymástól függetlenül történik. Az emelt juk. A vizsgarészek értékelése szintű érettségi vizsga eredményét a részeredmények összessége adja. Az emelt szintű gyakorlati/szóbeli vizsgarészben az összpontszám 40 %-a, azaz 50 pont szerezhető meg. A vizsga értékelését és a szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását központi értékelési útmutató rögzíti. 21