ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK Tanmenetünk Gaia-természetismeret tanterve alapján készült. Ismeretanyaga és szemlélete szervesen épül az általános iskolai környezetismeret tantárgy 1-4. évfolyam során teljesítendő követelményeire. Folytatni kívánjuk az elemi természettudományos ismeretek megalapozását, az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességek fejlesztését. a tanuló előzetes tudásán és tapasztalatain alapuló fogalomalkotás és gondolkodás segítségével a tudományos magyarázat keresése iránti igény felkeltését a természettudományos ismereteken alapuló egészséges és környezetkímélő életmód, magatartási forma bemutatása, szokásrendszerének kialakítása, az egyéni és a csoportos felelősségérzet növelését A Gaia-természetismeret tanterv a természetismeret vizsgálódásokon alapuló, oknyomozó, képességfejlesztő jellegét hangsúlyozza. A megismerés során a környezet rendszerszemléletű bemutatására törekszik. Praktikus ismereteket kíván nyújtani a világban való eligazodáshoz. Nagymértékben támaszkodik a tanulók spontán és irányított a tanuló korábbi elképzeléseire, képzeteire, megfigyeléseire és önálló tapasztalatszerzésére, a természeti és az épített és az emberi környezetben szerzett élményeire. Igényli a kreatív tanulói és tanári munkát, valamint a taneszközökön kívüli információhordozók használatát. Ajánlás Ezt a tanmenetet valamennyi iskola számára ajánljuk, ahol a tanári közösség kiemelkedő jelentőségű feladatának tartja a tanulói képességek fejlesztését és a környezeti nevelést, valamint a hagyományok tiszteletén, a természeti és kulturális értékek megismertetésén alapuló személyiségfejlesztést. Módszereiktől nem idegen az irányított az egyre önállóbb kísérletezés, felfedeztetés, az élményeken alapuló oktatás az ismeretek differenciálódásán alapuló konstrukciós tanulást. A tantárgy célja A tanult ismeretek megértése, gyakorlatközpontú szemlélet kialakítása Tanulóink értsék meg, hogy a természet maga hozta létre az élet feltételeit, és az egyensúly megbontása súlyos következményekkel jár. tartsák meg a körülöttük lévő élő és élettelen világ iránti érdeklődést. tartsák meg, vagy alakítsák ki magukban, a természet és a környezet iránti tiszteletet, szeretetet, az ezért való cselekvés képességét. tudják helyesen értékelni az ember és környezete kapcsolatát, hogy világ egységes egész, melynek az ember is része tanuljanak meg harmonikusan élni és nem visszaélni környezetükkel legyenek képesek az ismeretek egyre önállóbb kiemelésére, rendszerezésére, rögzítésére, előadására, gyakorlati hasznosítására, saját korábbi naiv elképzeléseik felülvizsgálatára legyenek jártasak az egyszerű laboratóriumi eszközök kezelésében, balesetmentesen dolgozzanak, egyéni és csoportmunkában egyaránt legyenek képesek egyszerű vizsgálatok és kísérletek megfigyelésére, rögzítésére, tanári irányítással történő elvégzésére, az eredmények közös értelmezésére. ismerjék meg és tiszteljék a természet megismerésével, kutatásával foglalkozó néhány tudós és híres gyakorlati szakember érdemeit.
Általános követelmények a tanulókkal szemben Egyszeri és folyamatos megfigyelések, vizsgálódások, egyszerű kísérletek végzése, takarékos, balesetmentes anyag- és eszközhasználattal. A közvetlen megismerés során nyert tapasztalatok felismerése, értelmezésük és magyarázatuk egyszerű megfogalmazása, írásos, rajzos rögzítése. A megfigyelt, vizsgált természeti jelenségek hasonlóságainak, különbségeinek felismerése, elkülönítése. Közvetlen tapasztalatszerzésre épített következtetéses induktív gondolkodás fejlesztése, általánosítás, a fogalmak kialakítása során. Az előzetes tudásban meglévő általános kategóriák fokozatos differenciálódása, pontosítása, deduktív gondolkodás fejlesztése A környezetben lévő dolgok, élőlények köznapi ismereteinek természettudományos magyarázata, rendszerezése, a problémamegoldó gondolkodás, és a rendszerzési képesség fejlesztése. Probléma-felismerés, feladatmegértés, -megoldás gyakorlása. Megismerési algoritmusok használata a tapasztalatszerzés, a tanulás és az ismeretek reprodukálása során. a heurisztikus gondolkodás alkalmazása az ismeretlen helyzetek megoldásakor Az élő és élettelen világ oksági kapcsolatainak, összefüggéseinek, kölcsönhatásainak felismerése, egyszerű magyarázata, példákkal történő illusztrálása. A rész és egész viszonyának felismerése, elkülönítése. A megismert szakszókincs szabatos használata a tények, fogalmak,, jelenségek, összefüggések leírása, értelmezése és egyszerű magyarázata során. Az önálló információszerzés, a hangos és néma értő olvasás képességének fejlesztése a tankönyv és munkafüzet, az ismeretterjesztő folyóiratok, könyvek, térképek, segítségével. A lakóhelyen található információforrások használata, az értékek megőrzését szolgáló magatartásformák elsajátítása.
Javasolt óraterv száma: Témák neve: új ismeret Tananyag Óraszámok felhasználása ismétlés, gyakorlás Helyi felhasználás (kiegészítő anyag, gyakorlás, ellenőrzés) Összes óra Bevezetés, év eleji ismétlés 1 3 4 1. Rejtelmes világunk 17 15 3 35 1.1. Miből áll a világ 4 4 1 9 1.2. Minden változik körülöttünk? 7 6 1 14 1.3. Változások az anyagban és a hő terjedése 3 3 0 6 1.4. Az élő anyag jellemzői 3 2 1 6 2. Milyen környezetünk, ahol élünk? 2.1. Környezetünk ábrázolása Településeink, fővárosunk 2.2. Közvetlen környezetünk élővilága: I. Növények 2.3. Közvetlen környezetünk élővilága II. Állatok 24 5 4 33 9 1 1 11 9 3 2 14 6 1 1 8 Évvégi ismétlés 2 2 Évi óraszám összesen 42 25 7 74
Módszertani ajánlás 1. Az ellenőrzés és értékelés alapelvei: Az önismeret és a helyes önértékelés fejlesztése érdekében a tanórákat át kell hatnia az önellenőrzésnek és önértékelésnek, kiegészítve a tanár fejlesztő értékelésével. A témák lezárásakor célszerű feladatlapok segítségével külön ellenőrizni a tanulók tényismereti szintjét. A tudás értékelése a témák lezárásakor és havonta legalább egy alkalommal, érdemjeggyel történjen. A gyakorlati munka, a készségek, és a gondolkodás- változás értékelése rövid, szöveges. A tanév végi összegző értékeléskor figyelembe kell venni a problémafelismerő, feladatmegértő és feladatmegoldó képességük szintjét, ismereteik alkalmazásának szintjét, önálló megfigyelési, kísérletezési és feldolgozási képességük szintjét, szövegfeldolgozás szintjét, összehasonlító és rendszerező képességük szintjét, tényismereti szintjüket és az ismeretkifejező képességüket, a környezethez való viszonyukat, cselekvőképességüket. Az értékelés valamennyi szempontjánál javasoljuk: vegyék figyelembe, hogy a tanuló hogyan fejlődött önmagához képest! 2. A tanulási-tanítási óra folyamata A tanár tanuási-tanítási óra folyamatát a lehetőségeket számba véve előre megtervezi, megszervezi a tanulók munkáját, saját irányító szerepét. A tananyag egyre önállóbb feldolgoztatását. A feldolgozásnál vegye alapul a tanulók előzetes tudását, nézeteit és helyettesítse tudományos képzetekkel a tévképzeteket! A tanórán csak a szükséges mértékben tervet frontális osztálymunkát, hangsúlyozza az egyéni, önálló és a csoportos munkát, a kooperatív technikákat.. Megtervezi a tanulók munkájának szóbeli és írásbeli értékelését és minden önálló munka ellenőrzését és önértékelését, valamint a hibák javítását. A tanórán változatos módon dolgoztatja fel a természettudományos ismereteket, alkalmazza a megfigyelés, szemléltetés, vizsgálódás, kutatás, terepséta, drámapedagógia, a didaktikai játék, a vita módszereket és más interaktív tevékenységeket. Az ismeretek gyakorlati életben való alkalmazását minél több példán keresztül mutassa be. Az ismeretek megtanítása mellett fordítson gondot az életben fontos képességek és készségek fejlesztésére. Különös gondot fordítsunk a szaknyelv korosztálynak megfelelő megértésére (értő olvasás, kommunikációs készségek, gondolkodási képességek (induktív, deduktív, problémamegoldó) és a munkaképességek fejlesztésére. A tantárgy tanulásának nagyon fontos feltétele a megfelelő érdeklődés felkeltése és motiváltság a megértésre, pozitív szemlélet kialakítása. Időről időre diagnosztikus céllal ellenőrzést végez, és ennek alapján megtervezi a szükséges fejlesztéseket.
Tárgyi feltételek A tantárgyat olyan tanteremben célszerű tanítani, amelyben az alábbi berendezési tárgyak, eszközök elhelyezhetők, és praktikusan használhatók: falitábla, színes kréta applikációs tábla biológiai és földrajzi applikációs jelekkel, képekkel; mikroszkóp, egyszerű laboratóriumi eszközök audiovizuális eszközök Szükséges tanulói tankönyvek és segédkönyvek -Bikszády - Ungváriné-Zombori-Zsadányi: Gaaia-természetismeret 5. o. tankönyv, Pedellus Novitas Kiadó, Debrecen, 2003, első kiadás -Bikszády- Ungváriné -Zombori-Zsadányi: Gaia-természetismeret 5. o. munkafüzet, Pedellus Novitas Kiadó, Debrecen, 2003, első kiadás Simon Tibor Seregélyes Tibor: Növényismeret Nemzeti Kiadó, Bp., 1998. Varga Zoltán: Állatismeret, Bp., 2000. Első atlaszom, Stiefel vagy Cartográfia Kiadó
1. Új tantárgyunk a Gaiatermészetismeret. Bevezetés A Gaia egyszerűsített jelentése, a természetismeret fogalma a tantárgy elhelyezése az ismeretek rendszerében, a taneszközök (tk., mf.) szimbólumainak jelentése 2. I/1. Ismerjük már környezetünk? Nyári élmények, tárgyak, összefüggés a tárgyak között. A természetről tanult versek felidézése 3. I/2. Út az otthontól az iskoláig A közlekedésről, az emberi kapcsolatokról, a tájékozódásról tanultak rendszerezése. 4. I/3. Az élettelen és az élő természet REJTELMES VILÁGUNK (35 óra) 1. Miből áll a világ? (9 óra) Az élőhelyek jellemzőinek felidézése, a tanult élőlények elhelyezése az életközösségekben. Környezetünkben végzett vizsgálatok, közös cselekvések felidézése A természetismeret tantárgy elkülönítése a környezetismerettől, tanulásának módszerei Az emlékezet és a holisztikus látásmód fejlesztése Tudja összekapcsolni és rendszerezni ismereteit az adott témakörben Tudja összekapcsolni, alkalmazni és rendszerezni ismereteit az adott témakörben 5. 1. Miből vannak a tárgyak és az élőlények? 6. 2. Miről ismerhetjük fel az anyagokat? Az anyag. A kísérletek vizsgálatok eszközei A balesetmentes kísérletezés szabályai A tulajdonság fogalom differenciálása (a láthatók és mérhetők valamint az anyag megváltozásakor megfigyelhetők) A keménység, a törékenység vizsgálata Kísérleti eszközök megismerése, használatának gyakorlása A tankönyv kísérleteinek elvégzése, a szöveges rész feldolgozása Tudják megfogalmazni, hogy mit értünk anyagon, megnevezni a leggyakrabban használt laboratóriumi eszközöket, alkalmazni a balesetmentes kísérletezés szabályait. Tudja frontális munkában, segítséggel elvégezni a feladatokat. Tudja tapasztalatait lejegyezni a munkafüzetbe, elmondani a megfigyeléseit
7. 3. Vannak más tulajdonságok is? A tulajdonság fogalom további differenciálása (a láthatók és mérhetők valamint az anyag megváltozásakor megfigyelhetők Az anyag színének, fényének, halmazállapotának vizsgálata. A szag és oldhatóság vizsgálata 8. 4. Mi jellemzi a szilárd testeket? A halmaz, az állapot, a halmazállapot, a szilárd halmazállapot, és a kristály fogalma. A golyómodell bevezetése. A kén, a vas, víz halmazállapota és néhány tulajdonsága. A vasat vonzza a mágnes. A keverék elemi fogalma. A kénpor és vaspor keverékének szétválasztása A tankönyv kísérleteinek elvégzése, a szöveges rész feldolgozása A tankönyv kísérleteinek elvégzése, a szöveges rész feldolgozása Tudja frontális munkában, segítséggel elvégezni a feladatokat. Tudja tapasztalatait lejegyezni a munkafüzetbe, mondja el a megfigyelt anyagok tulajdonságait Jellemezze a szilárd testeket! Magyarázza meg a z anyagok különbözőségét. Tegyen különbséget az egynemű anyag és a keverékek között. kísérletet. Válassza el a vasat a kéntől. 9. 5. Miért kell kapaszkodni a buszon? Test, tehetetlenség, tömeg, mérleg, tömegmérés fogalma. Összefüggés a mértékegységek között. Tömegmérés gyakorlása A tankönyv kísérleteinek elvégzése, a szöveges rész feldolgozása Tudja megnevezni az okát annak, hogy miért esik el a buszon, ha nem kapaszkodik. Tudja használni a konyhamérleget és leolvasni egy tárgy tömegét. Hasonlítsa össze a többszöri mérés adatait! Alkalmazza a tömeg mértékegységei közötti összefüggést. 10. 6. Miért folyik ki a víz a tölcsérből? A folyékony halmazállapot fogalma, a folyadék tulajdonságainak megismerése vizsgálata Összefüggés a folyadék szerkezete és tulajdonsága között. Az oldat és összetevői. Modell-kísérlet A tankönyv kísérleteinek elvégzése, a szöveges rész feldolgozása Magyarázza meg, hogy miért folyékony az olaj. Ismertesse, hogyan történik az oldódás a golyómodell alapján. csoportosítsa az oldatokat. Ismertese a keverék összetevőit!
11. 7. A levegő is anyagból van? A gáz halmazállapot. A gázok tulajdonságai. A gázok nyomásának vizsgálata. Légnyomás fogalma. A folyadék és gáz összenyomhatóságának vizsgálata. A levegő összetétele, az alkotórészek gyakorlati alkalmazása 12. 8. Miből vannak a táplálékaink? A táplálék anyagai. Az élelmiszer, étel, táplálék fogalmának differenciálása. A csoportmunkában való együttműködés gyakorlása A tankönyv kísérleteinek elvégzése, a szöveges rész feldolgozása Tápanyagaink felsorolása, Az élelmiszerek felhasználása, egészséges étrend, szokások ismerete. Információgyűjtés más eszközök alapján. Jellemezze a gázhalmazállapotot. A folyadék és a levegő összenyomhatóságának összehasonlítása. Sorolja be a levegőt az anyagok csoportjába. A levegő alkotórészei gyakorlati hasznának felsorolása. A tiszta levegő érdekében megtehető tények felsorolása. Sorolja fel a leggyakoribb élelmiszereket. Készítsen egészséges étrendet! Különítse el az élelmiszer, étel, táplálék fogalmakat! 13. Ö. Rendszerezzük ismereteinket! Miből van a világ. Az anyagok tulajdonságainak felismerése A három halmazállapot jellemzése Az anyagok csoportosítása összetételük szerint. A tömeg mérése. Munka a tankönyv kérdései alapján Tudáspróba a munkafüzet alapján. Értékelés önellenőrzéssel Ismerje fel biztonságosan a három halmazállapotot. Tudja megmagyarázni a golyómodell alapján a tulajdonságait! Tudja megmérni egy test tömegét! 1.2. Minden változik körülöttünk? (14 óra) 14. 9. Az anyagok változásai Változás, fizikai, kémiai változás Változások előidézése, megfigyelése tk. 28/1.2 Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek tapasztalatainak értelmezése, egyszerű megfogalmazása, rögzítése, ábrázolása. 15. 10. Minden anyagnak három halmazállapota van? Olvadás, párolgás, lecsapódás, fagyás. Különböző anyagok halmazállapot-változásainak megfigyelése. Tanári kísérlet jód szublimálása, tanulói kámfor, vagy kristályos mentol elpárolgásának megfigyelése A halmazállapotok és változásaik felismerése. A halmazállapot-változások jellemzőinek felidézése, kapcsolása a látott kísérletekhez. Az előzetes elgondolások felülvizsgálata
16. 11. Miért olvad el a hó? A hó és jég fogalma. A gyorsabb mozgás és a nagyobb energia közötti összefüggés. A víz kivételes viselkedésének megfigyelése fagyáskor Az olvadó jég hőmérsékletének vizsgálata Tankönyv 31. oldalának kísérletei A jég csúszós tulajdonságának magyarázata A hó és jég jellemzése. Az olvadás és fagyás magyarázata a golyómodell alapján A víz fagyáskor történő térfogatváltozása gyakorlati következményeinek felsorolása 17. 12. Miért szaladgál a víz a forró vaslapon? Forrás, lecsapódás fogalma A forrás tanulmányozása, teakészítés. Rögzítés a munkafüzetben. Ismerje fel a párolgás, a forrás és a lecsapódás jelenségét. Magyarázza meg a z anyag forrásának jellemzőit! 18. 13. Hogyan mérjem meg a térfogatát? Térfogatmérés, folyékony és szilárd halmazállapotú anyagok. 19. 14. Miért éppen télen esik a hó? légkör, időjárás, az időjárás elemei, felhő, a víz körforgása. Összefüggés a magasság és a hőmérséklet között. Köd, harmatcsepp, dér, zúzmara, ónos eső, zápor térfogat, mérőedény űrmértékek és a térfogat mérőegységei. Ismeretlen térfogatú test térfogatának megmérése Csapadékmérő készítése, eső és zápor összehasonlítása. A csapadéktérkép megismerése, használata Használja biztonsággal a térfogatmérő edényeket! Tudjon megmérni egy ismeretlen térfogatú testet! Sorolja fel az időjárás elemeit! Magyarázza meg az eső kialakulását! Mondja el a víz körforgását! Különböztesse meg a csapadékfajtákat! 20. 15. Honnan fúj a szél? Légáramlás, szél, szélcsend, a szél fokozatai Ábraolvasás, kutatás a könyvtárban Magyarázza meg a szél keletkezését.. Idézze fel a szél fokozatait, válassza ki a rombolóerejűeket.! 21. 16. Milyen időjárás lesz holnap? Időjárás-előrejelzés, az időjárás szimbólumai a sajtóban, TV-ben Megfigyelések csoportmunkában Tudjon információt szerezni az időjárásról, a jelek és szimbólumok használatával! 22. 17. Eltört vagy nem? A látszat csal! A fényforrások fogalma, a fénytörés, fényelnyelés és fényvisszaverődés jelensége, a fény terjedése Megfigyelések párokban. Tk. 38. oldal: fénytörés, fényelnyelés, fényvisszaverődés, a fény útja Ismerje fel a fényforrásokat! Idézze fel a fénytörés, fényelnyelés, fényvisszaverődési kísérleteket!
23. 18. A fény és árnyék játéka Az árnyék és félárnyék, napfogyatkozás, napóra. Az árnyék jelenség összefüggése a fény egyenes vonalú terjedésével. Árnyalakok létrehozása, megfigyelése. Tk. 39. oldala kísérletének elvégzése Napóra készítése. Magyarázza meg, hogy miért keletkezik az árnyék! Kapcsolja össze a Napfogyatkozást a fény terjedésével! 24. 19. Miért nagyít nagymama szemüvege? Domború lencse, homorú lencse szerepe, használata a gyakorlatban A mikroszkóp részeinek megismerése, a mikroszkóp használata Nevezze meg a mikroszkóp lényeges részeit! Mutassa be a mikroszkóp használatát! 25. 20. A szivárvány a természet ajándéka A fény összetevői, a szivárvány színei és a lézerfény A szivárvány megfigyelése. A szivárvány színeinek egyesítése Tudja felsorolni a szivárvány színeit, magyarázzák meg keletkezését. 26. 21. Miért piros, sárga és zöld a közlekedési lámpák színe Az alapszínek, a tárgyak színe és a színlátás Munka tankönyvvel munkafüzettel Magyarázza meg, miért színesek a tárgyak, és hogy lát a színtévesztő. 27. Ö. Minden változik körülöttünk Változások, halmazállapot-változások, az anyag tulajdonságai, a fényjelenségek Munka a tankönyv kérdései alapján Tudáspróba a munkafüzet alapján. Értékelés önellenőrzéssel 1.3. Változások az anyagban és a hő terjedése (6 óra) 28. 22. Miért világít a gyertya? A láng szerkezete, a gyertya anyagának vizsgálata égéskor. az égés: gyors- lassú, gyulladási hőmérséklet Az alapvető fizikai változásokat jellemző mennyiségek mérése, egyszerű kísérletek reprodukálása. Az alapvető fizikai változásokat jellemző mennyiségek mérése, egyszerű kísérletek reprodukálása. Idézze fel a gyertyaláng szerkezetét! Mondja el az égéssel járó jelenségeket! 29. 23. Ráz a hideg, mérjük meg a lázam! Hőmérséklet. A hőmérséklet egysége és mérése Anyagok hőmérsékletének mérése Ismerkedés különböző hőmérőkkel Mérje meg saját testhőmérsékletét, válassza ki az ennek megfelelő mérőeszközöket!
30. 24. Hogyan emelkedik fel a hőlégballon? A hőtágulás és összehúzódás. A hőtágulás alkalmazása a gyakorlati életben 47. oldal kísérletei, ellenőrzés, értékelés Magyarázza meg az anyagok hőtágulását a golyós modell alapján. Mondjon példákat a hőmérsékletingadozásnak kitett szerkezetek építési megoldásaira 31. 25. Miért kell éjszakára betakarózni? A hőterjedés szilárd anyagokban, hővezetés, hőszigetelés Tapasztalatok gyűjtése a tk. 48. oldalának kísérletei alapján A tapasztalatok lejegyzése, grafikon olvasása és készítése Mondja el a hőterjedés és hőkiegyenlítődés jelentőségét a természetben Foglalja össze a kísérletekben szerzett tapasztalatait. Ismerje fel a hőszigetelés jelentőségét a természetben és a mindennapi életben 32. 26. Miért van melegebb a szoba felső részén? A hőterjedési módok gázokban és folyadékokba: hőáramlás, hősugárzás Tapasztalatok gyűjtése: - hőáramlás megfigyelése - a tengeráramlatokkal kapcsolatos kutatás csoportokban - a hőelnyelés vizsgálata Ismerje fel a hőáramlás és a hősugárzás jelenségét a mindennapi életben. Hasonlítsa össze a fény és a hő terjedését. Csoportosítsa a tőterjedés jelenségét anyagtípusok szerint 33. Ö. Változások az anyagban és a hő terjedése. Az anyag változásai, az égés, a hőterjedés, a hőszigetelés. A hőjelenségek gyakorlati alkalmazása Munka a tankönyv kérdései alapján Tudáspróba a munkafüzet alapján. Értékelés önellenőrzéssel 1. 4. Az élő anyag jellemzői (6 óra) 34. 27. Mi különbözteti meg az élőlényeket más anyagoktól? élőlények, életjelenségek, anyagcsere, a növények és állatok munka a tankönyvvel, munkafüzettel, értő olvasás fejlesztése Lássa be, hogy a növények is élőlények. Ismerje fel a növények és az állatok közötti alapvető különbségeket. 35. 28. Mi a különbség a növények és az állatok testfelépítésében? Virágos növény, a növények szervei, az állati test felépítése Ismerkedés a növények szerveivel, növény, növénygyűjtemény illetve a Növényismeret c. könyv segítségével. Préseljen egy paprikapalántát Hasonlítsa össze egy növény és egy emlősállat testfelépítését. Ismerje a virágos növény szerveit
36. 29. Vizsgáljuk meg a növények életjelenségeit! életjelenségek A növekedés és lélegzés megfigyelése, eredmények rögzítése a munkafüzetben Dolgozzon eredményesen csoportmunkában. 37. S. Mit lehet vásárolni a piacon? Élelmiszerek, vitaminok, piac, vásárlás, eladás. Séta a piacon: zöldséges és gyümölcsöskert árui A tapasztaltak lejegyzése a munkafüzet feladatában, a vásárlás gyakorlása Tudjanak kérni és vásárolni a piacon Ismerjék, hogy milyen áruk találhatók az adott időszakban a piacon 38. 30. Termés vagy mag? Termés, mag, termések: almatermés, csonthéjas termés, bogyótermés, kabaktermés, hüvelytermés, szemtermés és részeik. termések megfigyelése, a termések és a részeinek megnevezése Ismerjék a piacon látott legfontosabb termések nevét és szerepét az étkezésben. 39. Ö. Az élő anyag jellemzői. Szervek, szervezet, életjelenségek, élelmiszerek, termések Munka a tankönyv kérdései alapján Tudáspróba a munkafüzet alapján. Értékelés önellenőrzéssel 2. Milyen a környezetünk, ahol élünk (33 óra) 2.1. Környezetünk ábrázolása, településeink, fővárosunk (11 óra) 40. 32. Mit jelentenek a térképen a színek, jelek, vonalak? domborzati jelek és színek, szintvonal felülnézeti térképjelek Munka füzettel, tankönyvvel, térképpel Ismerjék fel a térképjelek jelentését 41. 33. Miért van szükségünk térképekre? térkép, iránytű, égtájak, az égtájak jelölése, fő és mellékvilágtájak, a magassági szám, keresőhálózat Munka füzettel, tankönyvvel, térképpel, segédkönyvekkel: pl. Ég és Föld, a Kérdések könyve, lexikonok stb. Tudja meghatározni a világtájakat iránytű segítségével. Mutassa meg a térképen a fő és mellékvilágtájakat! 42. 34. Tájékozódjunk, mérjünk a térképen! Keresőhálózat, vonalas mérték, méretarány, görbületmérő Domborzati térkép használata, mérések, megfigyelések a térképen Ismerje fel a térképen a távolságok arányát, irányát! Helyezze el a térképen lakóhelyét! Keresse meg a kereső négyzet segítségével lakóhelyének térképén az iskolát, az otthonát!
43. 35. Milyen településen élünk? település, város, község, tanya, a városok csoportosítása szerepkörük alapján. Munka füzettel, tankönyvvel, képekkel, település és utcanevek eredetének kutatása. Földrajzi olvasókönyv: Magyarország Csoportosítsa a településeket nagyságuk és szerepkörük alapján! Indokolja meg, hogy miért jöttek létre települések! 44. 36. Hogyan élnek a kisebb településeken? községek, falvak, üdülőfalvak, ipari falvak, halmazfalvak, utcás falvak, sakktábla alaprajzú falvak, tanyák, szórvány települések A falvak alaprajzi típusainak megfigyelése, egyszerű alaprajzának elkészítése. Gondolkodtató feladatok megoldása A falvak csoportosítása szerepkörük és szerkezetük alapján. 45. 37. Ismerjük meg szűkebb hazánk lakóhelyünk! Természeti adottságaink természeti adottság A tankönyv feladatainak feldolgozása önállóan és csoportmunkában A megfigyelőképesség, tervezőkészség, térképrajzolás, kooperatív technikák és a környezet iránti érzékenyég fejlesztése 46. 38. Milyen természeti értékeket rejt lakóhelyünk természeti érték, védett és fokozottan védett terület, nemzeti park Lakóhelyünk védett értékeinek számbavétele. Információszerzés a könyvtárban. Védetté nyilvánítható érték keresése. Plakátterv készítése, a munka kooperatív technikák alkalmazásával, vagy projektmódszerrel legyen feldolgozva. Vegye észre környezetében a szépet és értékeset! Vigyázzon a természeti értékekre! Tudja megkülönböztetni a védett területet a nemzeti parktól. Ismerje fel a nemzeti parkok emblémáit 47. 39. Miből élünk? Lakóhelyünk gazdasági élete A gazdasági ágazat, mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások Munka a tankönyv kérdéskörei segítségével, a kooperatív technikák alkalmazásával, egyes témákat projekt-módszerrel is fel lehet dolgozni Tudjon önállóan is tájékozódni lakóhelyén, ismerje a környezeti, természeti értékeit és problémáit. Élményeit tudja megosztani társaival, tanáraival. Ismerje a természetjárás szabályait! 48. S. Ismerjük meg lakóhelyünk értékeit! A lakóhely fontosabb épületeinek, szobrainak megismerése, területeinek bejárása A lakóhelyről alkotott képzet gazdagítása, a hely iránt érzet felelősség, szeretet, érdeklődés alakítása, a térszemlélet fejlesztése.
49. 40. Melyek fővárosunk természeti adottságai? főváros, Budapest, Duna, Budaihegység, Pesti-síkság, nagyváros, környezetszennyezés Weöres Sándor versének feldolgozása. Helymeghatározás, tájleírás, olvasásértés fejlesztése. Munka tankönyvvel és munkafüzettel Tudja elhelyezni a fővárosunk a térképen, ismertesse környezeti adottságait, természeti értékeit! Mondja el a nagyvárossal járó környezeti problémákat, és amit ellen tehetünk! 50. Ö. Környezetünk ábrázolása, településeink, fővárosunk. 2.2. Közvetlen környezetünk élővilága I. Növények (14 óra) 51. 41. Miért a természetből kapjuk táplálékunk? 52. 53 S. Látogassunk el egy zöldségesés gyümölcsöskertbe (és a 87. oldal olvasmányának feldolgozása) életfeltételek, talaj, mállás, humusz, tápanyag, táplálék. mezőgazdasági területek, természeti területek zöldséges- és gyümölcsös-kert, üvegház, palánta, átültetés Munka a tankönyvvel és füzettel. A hangos és néma értő olvasás fejlesztése Hf. a tk. 87. oldala olvasmányának feldolgozása Megfigyelések mérések a munkafüzet és a tankönyv alapján, Lehetőség szerint mezőgazdasági gépek, üvegház, palántázás, folyamatának tanulmányozása Mondja el a talaj jelentőségét a növények számára. Sorolja fel a talajképződés lépéseit. Tudja melyek az élőlények tápanyagai, ezek megtermeléséhez milyen anyag szükséges. Hasonlítsa össze a mezőgazdasági és a természeti területek jellemzőit! Tudja lerajzolni a fát, megfigyelni a törzsét, levelét, virágját 54. 42. Milyen gyümölcsfákat érdemes ültetni kiskertünkbe? a fa részei, koronájának részei. A szilvafa és az almafa, csonthájas gyümölcs, almatermésűek, környezeti igény. A fa felépítése és a termés részei. A termés nagysága és a csapadék közötti összefüggés. A gyümölcsök gondozása. környezetbarát védekezés A tankönyvi szöveg és a kísérletek feldolgozása. Élő anyag: falevél, termés tanulmányozása Ismerje a fa részeit. Különböztesse meg a csonthéjas gyümölcsöket az almatermésűektől. Hasonlítsa össze a gyümölcsök környezeti igényeit. Ismerje fel a gondozási munkákat és a kártevők elleni környezetbarát védekezés lehetőségét
55. 43. A szőlő, a köszméte, a málna, földieper és a ribizli A szőlő, cserje, ribizke, málna, szőlőfajták, a gyümölcsök haszna, vitaminok. A tankönyvi szöveg és a kísérletek feldolgozása (Mathiász János, Kocsis Pál munkásságának jelentősége) Élő anyag: falevél, szőlőfürt tanulmányozása Tudja a tanult növények gyakorlati alkalmazását. Ismerje fel a szőlőnemesítés jelentőségét 56. 44. Mi terem a zöldséges kertben? (paprika, paradicsom, bab és borsó) csirázás, bab, borsó, hüvelytermés, paprika, paradicsom, másodvetés, főgyökérzet, oldalgyökérzet. Egynyári növény. palánta. Megfigyelések a tankönyv alapján. A paprika és a paradicsom, a bab és a borsó részeinek összehasonlítása, termésük A növények felismerése, palántáról, terméséről. Kapcsolja össze a növényekről tanultakat a táplálkozásban való hasznosságukkal. 57. 45. Mely zöldségeknek fogyasztjuk a földalatti részét? származásuk, környezeti igényük, szerveik, raktározó főgyökér, gumó, ernyő alakú virágzat, kétnyári növény, évelő növény, biokertész-megoldás A levelek és a fogyasztásra szánt részek bemutatása élő anyagon és vizsgálatuk. A keményítő kimutatása A növények felismerése. A fogyasztásra szánt részük összekapcsolása a hasznosságukkal. Környezeti igényeik összehasonlítása. 58. 46. Mely zöldségeknek fogyasztjuk a levelét, virágzatát? Torzsa, főeres levél, fejes káposzta és rokonak, valamint a saláta, kártevők Élő anyag vizsgálata: félbevágott káposzta felépítésének, levelének, a káposztafélék és a saláta palánták jellemzőinek vizsgálata Tudja kapcsolni a tanult növények képét a fogyasztott rész nevéhez. Ismerje a kétnyári növény szervei fejlődésének időrendjét. A fejes káposzta és a karalábé palánta Különböztesse meg legalább a fejes káposzta palántát a karalábé palántától. 59. 47. Milyen növények adják ételeink különleges ízét, illatát? Fűszer, fűszernövények, a vöröshagyma felépítése, fejlődése, a fokhagyma jellemzése hosszmetszetben. Tönk, húsos levél, mellékgyökérzet, fűszerek alak és illat alapján történő felismerésének gyakorlása Vízben hajtatott vöröshagyma gyökereinek megfigyelése, a hagyma leveleinek, fogyasztott részének megfigyelése Tudja felsorolni a leggyakoribb fűszernövényeket! Jellemezze a vöröshagymát és a fokhagymát! Ismerjen fel illatáról néhány fűszert.
60. 48. Mitől kell védenünk tápláléknövényeinket? Kártevő fogalma az ember szempontjából, helyük a természetben. A májusi cserebogár, burgonyabogár, káposztalepke jellemzése, fejlődése, teljes átalakulás. Rovar, bogár. Munka a tankönyvvel, munkafüzettel, a Kis növényhatározóval, az Állatismerettel. Cserebogár szárny, cserebogár,, burgonyabogár vizsgálata nagyítóval Tudja jellemezni a leggyakoribb kártevőket! Tegyen különbséget, rovar és bogár között! Tudja felsorolni, sorba rendezni a teljes átalakulás folyamatát! 61. 49. Miért kúszik az uborka és a tök? Uborka, tökfélék, rovarmegporzás, kabaktermés felépítése. A tökfélék étkezési értéke Élő anyag: uborka, tök görögdinnye palánta vizsgálata. Termésük felépítésének összehasonlítása, a mag olaj tartalmának vizsgálata Tudja felsorolni a tökféléket. Hasonlítsa össze közös és egyéni jellemzőiket! Ismerje fel termésük részeit! Mondja el táplálkozási értékük! 62. 50. Miért szereti az ember maga körül a dísznövényeket? Dísznövény, szobanövény, virágos kert. A tulipán jellemzése. Lepellevél. Kocsány, mellékeres levél. A növények környezeti igényei. Élő anyag: tulipán, különböző kerti növények. Kerti növények képei. Aktív részvétel a z iskolakert gondozási munkáiban Ismerje fel a szép virágoskert hangulati, lelki összefüggéseit! Soroljon fel kertészeti, növényápolási munkákat! 63. 51. Melyek a leggyakoribb étkezési és takarmánynövények? Gabonaféle, a gabonafélék felépítése. A szemtermés, tápanyagai. Napraforgó, egylaki növény, kapásnövény Élő anyag: búza, kukorica, napraforgó, különböző növények szemtermései, kalászai. de megtartható az óra a gyakorlókertben, vagy a határban is, ahol élőben látják a növényeket Jellemezzék a tanult növényeket! Ismerjék fel a valóságban és kapcsolják össze a jellemzőkkel. Magyarázzák meg, hogy miért jelentős növények a táplálkozás és a gazdaság szempontjából 64.. Ö. Gyümölcs- és zöldségfélék, más étkezési és takarmánynövények. Összefoglalás A növények testfelépítésének, közös fogalmainak gyakorlása, összehasonlítása, rendszerezése. Gyakorlati jelentőségük. Összefoglalás a tankönyv kérdései segítségével. Tudáspróba megoldása, önértékeléssel.
2.3. Közvetlen környezetünk élővilága II. Állatok (8 óra) 65. S. Látogatás egy kis állattartó telepen. ( Miért háziasította az ember az állatokat?) Nomád- és istállózó állattenyésztés, háziállatok, állatgondozás Jegyzetelés a tankönyv kérdései szerint, lehet rajzolni, fényképezni, interjút készíteni Felkeltse a tanulók érdeklődését az állatok testfelépítése, táplálkozása és tartása iránt. Ismerkedjenek meg különböző állattartási formákkal! 66. 52. Miért tenyésztjük a baromfiakat? Madár, baromfi, házi tyúk, pulyka testfelépítése, táplálkozása, szaporodása. Kaparóláb, fészekhagyó madár környezeti igényeik. Kakas, kotlós, jérce. Tanulmányi séta kérdéseinek feldolgozása, baromfik tojás alakjainak, színének megfigyelése, a tyúktojás belsejének vizsgálata Jellemezze a baromfik testfelépítését, szaporodását. Sorolja be a madarak csoportjába! Mondja el a fészekhagyó fogalom jelentését, és a baromfikat gondozását. Nevezze meg a tyúk család tagjait! Nevezze meg a kacsa- és a lúdcsalád tagjait! Kapcsolja össze a vízi életmódot és a testfelépítés jellemzőivel! Sorolja fel az állatok hasznát a mindennapi életben! 67. 53. Miért szeretik a kacsák és a libák a vizet? Házi kacsa, házi lúd, őseik, lemezes csőr, úszóláb, gácsér, gúnár Munka tankönyvvel, munkafüzettel, a sétán készített jegyzetekkel 68. 54. Miért éhesek mindig a malacok? A házi sertés, őse, testfelépítése, tápláléka, gumós zápfog, mindenevő, párosujjú patás, emlősállat, kan, koca, malac. Emlősállat. Összefüggés a táplálkozás, életmód és a szervezet között Munka tankönyvvel, füzettel, rendszerezés állatképekkel, a sétán készített jegyzetekkel. A sertés koponyája, zápfogai. A tankönyv 54/6 ábrájának feldolgozása Jellemezze a házi sertés testfelépítését, szerveit! Nevezze meg a sertés család tagjait! Tudja elmondani, hogy milyen részét hasznosítjuk. Ismerje fel a bolti részek nevét! 69. 55. Miért tenyésztjük a szarvasmarhát és a lovat? Szarvasmarha testelépítése, tehén, bika, borjú. Redős zápfog, kérődzés, házi ló. Testfelépítése, páratlanujjú pata. Kanca, csődör, mén, csikó, ménes, csikós, gulyás, csordás. Munka tankönyvvel, füzettel, rendszerezés állatképekkel, a sétán készített jegyzetekkel. Koponya, zápfogaik. A tankönyv 55/4 ábrájának feldolgozása Jellemezze a szarvasmarha és a ló testfelépítését! Nevezze meg a sertés család tagjait! Tudja elmondani, hogy az állatok milyen részét hasznosítjuk. Sorolja be az emlősállatok közé!
70. 56. Miért nem kedvelünk minden állatot? A házi egér, a vándorpatkány, széncinege, fehér gólya, füstifecske, molnárfecske, fészeklakó madár, vándormadár, védett madár. A házi légy Munka tankönyvvel, füzettel, rendszerezés állatképekkel. A tankönyv 56/5 ábrájának feldolgozása Sorolja fel az állatok jellemzőit. Csoportosítsa hasznosságuk alapján az ember egészsége szempontjából, a természetvédelmi szempontból, életmódjuk alapján. Hasonlítsa össze a házi legyet az eddig tanult rovarokkal! 71. 57. Gondozol-e lakásodban, udvarodban állatot? 72. Ö. Milyen állatok élnek közelünkben? A házi kutya, a házi macska, ősei, tépő fogazat. A hullámos papagáj, és az akváriumi halak, Az állatok testfelépítésének, közös fogalmainak gyakorlása, összehasonlítása, rendszerezése. Gyakorlati jelentőségük. Munka tankönyvvel, füzettel, rendszerezés állatképekkel. Akvárium, esetleg terrárium berendezése, vagy tisztítása és újbóli berendezése Összefoglalás a tankönyv kérdései segítségével. Tudáspróba megoldása, önértékeléssel Ismerje fel húsevő emlősállatok jellemző fogazatát. Az élőlények iránti felelősségérzet kialakítása.. 73. Év végi rendszerezés: Rejtelmes világunk Csoportosítás, rendszerezés a tankönyv és munkafüzet, képek segítségével 74. Év végi rendszerezés: Milyen környezetünk, ahol élünk. Az éves munka értékelése Csoportosítás, rendszerezés. Év végi felmérés