Tanári kézikönyv a Gaia-természetismeret az 5. és a 6.osztályos tankönyvhöz és munkafüzethez

Átírás

1 Ungvári Jánosné dr. Tanári kézikönyv a Gaia-természetismeret az 5. és a 6.osztályos tankönyvhöz és munkafüzethez (kézirat) Lektorálta: Bikszády István Készült a Közoktatási és Modernizációs közalapítvány és a Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézet támogatásával Debrecen,

2 Tartalom Előszó A Gaia-természetismeret tantárgy tantervéről A tanulási stratégiák és módszerek szerepe tantervünk megvalósítását segítő pedagógiai rendszerben Pedagógiai értékelés a Gaia-természetismeret órákon...16 Ajánlás 18 A tantárgy célja...18 Általános követelmények a tanulókkal szemben A Gaia-természetismeret tantárgy foglalkozásain használható eszközök Az 5. osztályos Gaia-természetismeret tanórák általános rendje Tanítási-tanulási tanítási praktikák az 5. osztályban Tanév eleji ismétlés, tájékozódás nagytéma: REJTELMES VILÁGUNK téma: Miből áll a világ? téma: Minden változik körülöttünk? téma: Változások az anyagban és a hő terjedése témakör téma: Az élő anyag jellemzői...77 II. nagytéma: MILYEN KÖRNYEZETÜNK AHOL ÉLÜNK?...79 II/1. téma: Környezetünk ábrázolása, településeink, fővárosunk...79 II.2. téma:közvetlen környezetünk élővilága 1.: termesztett növények...83 II.3. téma: Közvetlen környezetünk élővilága 2.: Házi és házkörül élő állatok A 6. osztályos Gaia-természetismeret órák általános rendje A Gaia-természetismeret tantárgy javasolt tanmenete 6. osztály számára...93 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK...93 Tanmenetünk Gaia-természetismeret tanterve alapján készült. Ismeretanyaga és szemlélete szervesen épül az általános iskolai környezetismeret tantárgy 1-5 évfolyam során teljesítendő követelményekre. Folytatni kívánjuk...93 az elemi természettudományos ismeretek megalapozását, az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességek fejlesztését...93 a tanuló előzetes tudásán és tapasztalatain alapuló fogalomalkotás és gondolkodás segítségével a tudományos magyarázat keresése iránti igény felkeltését

3 a természettudományos ismereteken alapuló egészséges és környezetkímélő életmód, magatartási forma bemutatása, szokásrendszerének kialakítása, az egyéni és a csoportos felelősségérzet növelését...93 Ajánlás 93 A tantárgy célja...93 Általános követelmények a tanulókkal szemben...94 Tárgyi feltételek Tanítási praktikák 6. osztályban Tanév eleji ismétlés, tájékozódás I. nagytéma: MI VAN A LAKÓHELYÜNKÖN TÚL nagytéma: HAZÁNK NAGYOBB TÁJAI ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEI Barangolás hegyvidéki tájainkon (16-30 lecke) téma: Dimbes dombos vidékek téma: Lenn az Alföld tengersík vidékén sz. melléklet B) változat Összesen: 33 pont B) változat Összesen: 30 pont Összesen: 30 pont Összesen: 43 pont Összesen: 43 pont A) változat B) változat Összesen 44 pont AJÁNLOTT IRODALOM I. FEJEZET Óravezetési és fejlesztési ötletek az 5. osztályban 3

4 4

5 Előszó Ma széttagolt természettudományi tantárgyak rendszere nem képes arra, hogy a tanulók meglássák a tudás és a gyakorlati élet közötti összefüggéseket, nem képesek az ismeretek gyakorlati alkalmazására. A tanulók nem készülnek fel arra, hogy a munkamegosztásban dolgozó embereknek a feladatok megoldása érdekében együtt kell működniük. Az oktatásunkban-nevelésünkben jelenleg alkalmazott módszerek gyakran elszigetelik a mindennapi élettől a tanulókat, ezért az életben nem nagyon hasznosulnak. Az iskolának válaszolni kell a társadalmi kihívásra; nyitnia kell a gyakorlat felé! Egyik lehetséges mód az, ha a természettudományok rendszerét összefüggéseiben mutatjuk be, ha gyakrabban alkalmazzuk a kooperatív technikákat a tanulók, tanárok között és más külső partnerek között. Egy gyakorlatközpontú Gaia-természetismeret tantárgy óráihoz, terepi sétáihoz, a tananyag feldolgozásához kívánunk segítséget nyújtani ebben a tanári kézikönyvben. A közelmúlt tantervei kizárólag a tudásközpontú iskolának, tanításnak kedveztek. Maga gyakorlatközpontú szemlélet ma még nem terjedt el az országban, mert hiányzik a felismerés, hiányzik a szemlélet. Kézikönyvünkben olyan módszereket, tanítási folyamat leírásokat szeretnénk közreadni, amelyek segítik a munkacsoportunk által megalkotott Gaia-természetismeret tanterv 5-6. osztályos céljainak, követelményeinek, tananyagának megvalósulását. Ezt segíti az 5., 6. osztályos Gaia-természetismeret tankönyv és munkafüzet ( , Pedellus Novitas Kiadó, Debrecen) is. Kézikönyvünk tartalmazza a kísérletek a felhasználható eszközök listáját, és számos tankönyvben nem leírható modell- vagy nevelési-oktatási játékot, továbbá a tanárok és a diákok által felhasználható, a gyakorlathoz még jobban közelítő megfigyelést, kísérletet. 5

6 1. A Gaia-természetismeret tantárgy tantervéről A Gaia-természetismeret tantárgy tantervét az alapfokú oktatás 5-8. évfolyamaira, korábbi tapasztalataink alapján és a külföldi és a hazai szakirodalomra támaszkodva állítottuk össze. A Gaia név, az ősi görög hitvilágból származik, amely a Földet anyaszereppel ruházta fel. Ma már egyre inkább felismerjük azokat az összefüggéseket, amelyek arra utalnak, hogy a Föld is egy élőlény, egy szervezet, mely igyekszik kiegyensúlyozni a rajta és benne kialakult változásokat. Lovelock (1987) lassan elterjedő elmélete szerint meghatároztuk Gaiát, mint olyan összetett egységet, amely magában foglalja a Föld bioszféráját, légkörét, óceánjait, talaját, olyan kibernetikai rendszert képezve, mely optimális fizikai és kémiai környezetet keres a bolygó élővilága számára. Viszonylag állandó feltételek fenntartása, aktív szabályozás útján kényelmesen leírható a homeosztázis fogalmával. Tehát a Gaia működése egyesíti magában mindazokat tényeket, fogalmakat, törvényszerűségeket és szabályszerűségeket, amelyeket a természettudomány már felfedezett, és amelyek egy részét szeretnénk tanulóinknak átadni. A Gaia nevet jelképesen használjuk, mert a természettudomány elemi és alapismereteit, a környezeti rendszerek törvényszerűségeit figyelembe véve, ezekre az összefüggésekre figyelve építjük be a tanítási-tanulási folyamatba. Rámutatunk arra. hogy a természet rendszerei, objektumai, törvényszerűségei és szabályai ismeretében hogyan éljünk úgy, hogy sokáig gondoskodhasson rólunk a Földanya. Vagyis szeretnénk azt elérni, hogy tanulóink természettudományos világképe megfeleljen a jövő fenntartható társadalmának, melyben nekik boldogulniuk kell a képességeik szerint. A Gaia fogalma szerintünk, nemcsak a természettudományos ismeretek komplexitását rejti magába, hanem a rendszer szintjén a minden-mindennel összefügg elvet is, melynek megláttatását, a szemlélet kialakítását, fejlesztését a tantárgy egyik alapvető céljaként tűztük ki. Az egyes természettudományi ismeretek tartalmi elemeinek számtalan kapcsolódási pontja van. Ilyen területek pl. a jelenségek, tulajdonságok, folyamatok. A természeti jelenségek nagy része könnyen követhető, egymással ok-okozati kapcsolatban álló folyamatrendszerekből tevődik össze. Ennek ellenére nagyon nehéz a természettudományos tantárgyak (fizika, kémia, földrajz, biológia) a NAT, vagy a kerettanterv által meghatározott fogalmi rendszerét integrált tantervvé szervezni. 6

7 A nyugat-európai országokban sok helyen van integrált természetismeret tantárgy, pl. a németeknél a Természet és technika, angol nemzeti alaptanterv Sience része, a franciáknál az Élet és Földtudományok, amelyek azonban csak nevükben integráltak, mert széttagolódnak, fizikai, kémiai, biológiai, földrajzi ismeretekre. Ezekben a tantervekben nagyrészt csak a tantárgyak koordinációja található meg. Az általunk tanulmányozott külföldi tankönyvek is felemásak, pl. a Natur und Technik (1988) egy tankönyvben, egymástól elkülönülten tartalmazza a fizikai és kémiai ismereteket. Magyarországon a jelenleg forgalomban lévő 5-6. osztályos Természetismeret tankönyvek többsége is külön-külön témában, vagy tankönyvben tartalmazza a fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi ismereteket, többnyire úgy hogy a tantárgyi koordinációt többé-kevésbé megvalósítsák. A tantárgyak integrált oktatása azért áll közel hozzánk, mert a környezeti nevelést megvalósító integrált programok közül már többet is készítettünk és kipróbálása után számos előnyéről magunk is meggyőződtünk (Ungváriné 1988, 1996, 1997, Budayné-Ungváriné 1997, 1998). Ezzel párhuzamosan az általános és a középiskolában több évtizede tapasztaljuk a tantárgyi rendszer hátrányait. Például, hogy a világ jelenségei nem mindig felelnek meg a tudományhatároknak. (Jelenleg pl. a NAT-ban, a Földünk és környezetünk műveltségi terület ismeretei közül a környezetvédelmi ismeretek, nem választhatók el az Ember és természet műveltségi terület kerettantervben meghatározott tantárgyaitól.) egy megfigyelésekkel egybekötött erdei séta, múzeumlátogatás, vagy a tanulói kísérlet, többnyire nem férnek bele az iskola szigorú órarendjébe. Ma a nemzetközi munkaerőpiac elvárása az, hogy minden szakma képviselője jó természettudományos alapokkal rendelkezzen. 1 Tehát úgy kell a jövő nemzedéknek a tudást átadnunk, hogy amit lehet, megtapasztaljanak, és feltétlenül megértsenek. 1 OECD: PISA-2000 mérések 7

8 2. A tanulási stratégiák és módszerek szerepe tantervünk megvalósítását segítő pedagógiai rendszerben Az életkori jellemzők figyelembevételével alakítjuk ki a tanulási stratégiákat. Az összes lehetséges esetben törekszünk az ismeretek tapasztalati megalapozására. Tanóráinkon, foglalkozásainkon elengedhetetlenül fontosak: - az ismeretszerzés deduktív és induktív útjának bemutatása, fejlesztése - a kreativitás, az induktív és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése - az írásbeliség és szóbeliség egyensúlyának kialakítása - az a néma értőolvasás fejlesztése a természettudományos szövegek, dokumentumok, grafikonok olvasásakor - a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése - személyre szóló fejlesztő értékelésük - a tanulók önértékelésének fejlesztése. Előnyben részesítjük az építő (kooperatív-interaktív) tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat. Minden életkorban igényeljük a tanulók aktív részvételét az ismeretszerzési folyamatban (megfigyelés, kísérlet, szerepjáték, terepgyakorlat, projektfeldolgozás, fórum, erdei iskola, üzemlátogatás stb.). Építünk a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. A tanuló belső értelmi és érzelmi feltételrendszerének folyamatos aktivitását kell elérni. Erre az a legmegfelelőbb módszer, ha valósághű problémahelyzeteket hozunk létre és a megoldás-megfejtés során a szükséges mértékben segítünk a tanulónak. A folyamat főszereplője tehát a tanuló, a tanári segítség az ő szükségletéhez alkalmazkodik. Olyan tanulási környezetet kell létrehozni, amely tág teret biztosít a tanuló öntevékenységének A tanulási környezet megfelelő kialakításával elérhetjük azt is, hogy adott problémakör többféle kontextusban, különböző perspektívákból megközelítve jelenjen meg. Ezzel növelhetjük annak a valószínűségét, hogy a megszerzett tudás kellően rugalmas lesz ahhoz, hogy változó feltételek közepette is használható legyen (Nahalka, 1997). Ennek a módszernek az a hátránya, hogy nagyon időigényes, és előkészítése sok energiaráfordítást igényel a tanár részéről, amelyet azonban ellensúlyoz az alkotómunka naponta átélt öröme. A gyakorlati életre való felkészítés és a tanulási, a kommunikációs és munkaképességek intenzív fejlesztését lehetővé tevő interaktív tanítási tanulási folyamatok leggyakoribb színtere és egysége a tanítási óra, mivel az iskola szervezete csak így tudja befogadni az 8

9 integrált Gaia-természetismeret tantárgyat. E mellett azonban, biztosítani kell olyan alkalmakat is, amelyek kapcsolódnak a tanítás rendjéhez, de részben a tanulóktól, részben a tanároktól igénybe veszik a tanórán kívüli tanulási-nevelési idősávot is. A természet világának megismerésére sokféle tanítási-tanulási módszert, formát ismerünk. Legtöbbjük a tanórán zajlik és leginkább a tanulók tudatára kíván hatni. Fontos szerepet kap az ismeretközvetítés azokban a helyzetekben, amelyekben lehetetlen a gyerekek önálló tevékenységének megszervezése, amelyekben egy kiválóan felépített szemléltetés nyújtja a lehető legjobb feltételeket a tanuláshoz. Használjunk minél korszerűbb ismerethordozókat, teremtsük meg a motiváltság feltételeit, mert erősen működtetnünk kell a képzeletet, a közvetített ismeretekkel kapcsolatban rajzoltatnunk, meséltetnünk, játszatnunk kell, s további, már nem a hagyományos pedagógiai technikák keretébe tartozó eljárásokat kell bevetnünk. Minden szükséges esetben magyarázzunk, tartsunk és a tanulókkal is tartassunk szemléltetett előadásokat, un. "kiselőadásokat". A kérdve kifejtés módszerét kellő körültekintéssel jól alkalmazhatjuk. Ehhez az kell, hogy a gyerekek rendelkezzenek azzal a meghatározó ismeret-struktúrával, amely adott területen a tapasztalataikat, cselekvéseiket, magyarázataikat és így a kérdésekre adott válaszadásaikat is szervezi. Érvényesülhet az az előnye is, hogy a gyerekek láthatnak egy mintát arra, hogyan lehet kérdezni, milyen kérdések tehetők fel egy adott, konkrét gondolkodási keretben, milyen lehet a válaszadások logikája, stb. A megfelelő helyen, a megfelelő cél érdekében e hagyományos módszer is nagyon hasznos lehet. A tanulók eligazodása a gyakorlati életben a hagyományos oktatási eljárásoknál többet kíván! A problémák felismerését, a tanulóknak a természeti környezet iránti érzékenységét, pozitív attitűdjét és cselekvő magatartását. Ezért más módszereket is kell alkalmaznunk a tanítási-tanulási folyamatban. A közvetítő ismeretforrásból való tanulás az a tanulási tevékenységtípus, amellyel a legtöbb ismeretet sajátítjuk el. Egy felnőtt által birtokolt tudásnak nagyobbik része olyan, amivel kapcsolatban soha, semmilyen közvetlen tapasztalata nem volt. A tanítás is telis-tele van ilyen mozzanatokkal. Ezen a tanulási tevékenységen talán még a többinél is jobban látszik, hogy a sikere csakis belső tudásháló eredményeként képzelhető el. Csakis akkor képes a tanuló megérteni a közvetítő forrásból származó ismeretet, ha képes mozgósítani hozzá egy értelmező agyi struktúrát, ha adott a befogadó tudásszerkezet. 9

10 Természetismereti tantervünket elősegítik a tanórákhoz kapcsolódó csoportos tevékenységek: 1. Tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok és üzemlátogatások A tapasztalt tények, jelenségek közvetlen megfigyelése, az élethez való közelség élményszerűvé, s így jobban lehetővé teszi a tartós rögzítést. A lakóhelyünkön, vagy annak közelében megvalósuló tanulmányi séták, terepgyakorlatok, (pl. a környezetvédelmi beruházásokon, múzeumban, természetvédelmi területeken, a termelő üzemekben stb.) nemcsak élményt nyújtanak, hanem lehetővé teszik a természettudományos komplex szemlélet kialakítását, az elméleti ismeretek gyakorlatba való átültetését, fokozzák a tanulás iránti motivációt. A tanulmányi sétákra készítsük fel tanulóinkat. Biztosítsuk a szükséges eszközöket (notesz, ceruza, mérőeszköz, csipesz, üveg, iránytû, térképvázlat, reklámszatyor, papírzsebkendô, gumikesztyű stb.). Ha felszerelés nélkül és készületlenül megyünk a sétára, nem tudjuk hatékonyan vizsgálni felhasználni a rendelkezésünkre álló rövid időt. A terepgyakorlatok, üzemlátogatások előkészítésekor fontos, hogy mi is ismerjük a kiszemelt " terepet". A gyerekek számára nagy jelentősége lehet annak is, ha a nem a tanár mutatja be a felkeresett objektumot, mert még hitelesebb az ismeret, ha egy szakember, sőt egy-egy "híres ember" közvetíti. Nagyon fontos, hogy a sétákon a tanulók megfigyelési szempontokat, feladatokat is kapjanak, és minden tapasztalatot lejegyezzenek. Célszerű a dokumentálásra magnót, fényképezőgépet vagy videokamerát is használni, mert később az anyagokat meghallgatva, megnézve még sok érdekes felfedezést tehetnek. Az egyszerűbb rajzok, térképek készítése a feldolgozáskor segítheti az élmények felidézését. A terepséták néha több időt vesznek igénybe, mint amit egy tanóra lehetővé tesz, ezért az ilyen és ehhez hasonló tevékenységeket tömbösítve kell megtartani. Fontos szabály, hogy tanulmányi sétakor, vagy az erdei iskolában ne bolygassuk meg a környezetet. Ne hagyjunk magunk után árulkodó nyomokat, sőt ha lehet, vegyük észre a rendellenest és próbáljuk megoldani az okozott problémát, pl. szemét a fák alatt. Előre adjuk ki a feladatokat, így lesz idő a munka elosztására, megtervezésére (ki mit csinál, milyen sorrendben és mikor). 10

11 2. Az eredményes a kooperatív-interaktív technikák Az ötletroham Célszerű abban az esetben alkalmazni, ha ismerjük a környezeti problémát, egy csoporttal közösen akarjuk megoldani, de nem tudjuk hogyan érdemes hozzáfognunk. Ekkor egy, a csoport tagjai számára jól látható felületre felírjuk mind azt a megoldási javaslatot, ami ötletszerűen eszünkbe jut, függetlenül attól, hogy az első pillanatban megvalósíthatónak tűnik-e, vagy sem? Például: A probléma az, hogy az iskola előtt a gázvezeték építése miatt ki akarják vágni az általunk néhány éve odaültetett zaj és porvédő fasort. Mit tehetnénk ennek megakadályozására? Belátjuk azonban, hogy a gázvezetékre is szüksége van a község lakosainak A következő ötletek születtek: át kell telepíteni a fasort másutt kell a gázvezetéket megtervezni lehet új fasort telepíteni tiltakozni kell a fasor kivágása ellen ha nem talál más megoldást az önkormányzat meg kell akadályozni a fák kivágását kárpótlást kell kérni az építtetőktől a fákért az építtetőknek zaj és pormentesítő "berendezést" kell építeni az iskola elé Rengeteg megoldási javaslat születhet egy-egy ötletroham során, de ezután ki kell húzni az adott helységben, az adott körülmények között eleve meg nem valósítható ötleteket. Ez természetesen vita során lehetséges, s végül a résztvevők megegyeznek abban, hogy mit fognak valóban tenni a probléma megoldásáért Az eset-tanulmány Arra alkalmas, hogy áttekinthetővé tegyük a környezetvédelmi problémák okait, hatásait és az érdek-konfliktusokat. Az esettanulmány során meg kell vizsgálnunk a konfliktusokat okozó környezeti kérdést, le kell írnunk valamint a tennivalókat és a tanulságokat. Például: Milyen a lakóhely lakossági hulladékkezelése? A kérdést feldolgozhatják a tanulók egyénileg és csoportosan. Az esettanulmány vezetője ajánlhat egy-egy témát, vagy a tanulók csoportosan vállalnak feladatokat a helyzet feltárása érdekében. Mind két esetben végezhetnek a tanulók szakirodalmi kutatást, interjút készíthetnek a hulladéklerakó vezetőivel, illetve a kezelő tulajdonosával. Össze kell gyűjteni az iskolai szemétgyűjtési és a házi szemétgyűjtési szokásokat, és elemezni kell, hogy min kellene változtatni a tanulóknak, az embereknek, a hulladékkezelőknek, valamint mit tud tenni az önkormányzat azért, hogy egészségesebb, tisztább legyen környezetünk, hogy elkerüljük 11

12 a sok hulladékot, illetve mi legyen azzal a hulladékkal, amit nem lehet újrahasznosítani. Az eset-tanulmánynak írásos formát adhatunk, dokumentumokkal támasztjuk alá a tényeket. Érdemes az elkészült esettanulmányt a helyi környezetvédő csoportoknak is bemutatni, valamint az önkormányzatnak megküldeni A "jövőkerék" grafikus megjelenítő módszer A jövőkerék olyan grafikusan megjeleníthető módszer, amelyet bármely tantárgy óráin elkészíthetünk. A lényeg az, hogy a középpontban egy döntés, vagy egy probléma áll, amelynek a jövőbeli hatásait, következményeit, illetve a megoldási lehetőségeket több körben vizsgálhatjuk. Alkalmazhatjuk egyszer döntéselőkészítő módszerként, de felmérhetjük vele a már eldöntött dolgok következményeit is. Kisebb 5-6 fős csoportok vizsgálhatják ugyanannak a döntésnek a hatását a környezetre és a végén össze lehet hasonlítani a csoportok elképzeléseit és megbeszélni a legvalószínűbben bekövetkezőket. Ez aztán a környezeti döntés értékelését, illetve tennivalókat is hoz magával. Például: a probléma: sok a kóbor kutya a városban. Ezt a problémát középre írjuk, majd felírjuk köré ennek a negatív és (ha van) a pozitív következményeit is. Ezután ezeknek is lehetnek következményeik, ezért körbeírjuk, ameddig csak be tudják látni a gyerekek. nagyon éhesek elütik az autók ingerlékenyek kóbor ebek betegséget terjeszthetnek enni adnak nekik sajnálják felkeltik az a emberek szánalmat elzavarják őket 12

13 2.4. A vita-módszer A vitamódszer elsajátítása azért fontos, hogy véleményünkről kultúráltan meg tudjunk győzni másokat, de tudjunk is alakítani rajta, ha érvekkel meggyőztek minket. Tudnunk kell érvelni egy-egy környezeti érték elpusztítása ellen, illetve a környezet értékeinek megmentéséért, a jobb egészségesebb, emberhez méltóbb életért. A vita gyakorlására számos "játék" született, amely az általános iskolai tanulók számára is lehetővé teszi a véleményformálást. Egyik módszer az angolszász eredetű Vitaverseny, amely mozgalomszerűen terjed ma a fiatalság körében és meghatározott szabályok szerint zajlik. Egyszerűbb az a játék, amely során három csoportra különülnek el a tanulók, amikor egy környezeti problémáról van szó, az egyik csoportban az állítók, a másik csoportban az ellenzők, míg a harmadik csoportban a bizonytalankodók vannak. Például: Megnyugtatóan el lehet helyezni a felhasználatlan, tönkre ment permetezőszereket. Akik ezt a nézetet vallják egy csoportba ülnek, velük szembe ülnek azok, akik nem értenek ezzel egyet, végül a két csoport közé oldalt ülnek azok, akik nem tudják eldönteni, hogy kinek van igaza. A vita a két csoport között zajlik meghatározott ideig, az érveket ellenérveknek kell követnie. A vita lezárulhat úgy, hogy az egyik csoport érveivel meggyőzi a másikat, vagy közelítenek az álláspontok, vagy nem sikerül a másik csoport véleményét a helyes irányba terelni. (Ez egyébként a vitavezető felnőtt dolga). Eredményt akkor is elérünk, ha a kapott információk, érvek alapján a bizonytalankodóknak is kialakul a véleményük. Ezt úgy jelzik, hogy valamely csoporthoz csatlakoznak A tanítási-tanulási projekt A lényege, hogy egy-egy valós környezeti probléma tanulmányozásában és megoldásában a tanulók és a tanárok együttműködnek, úgy, hogy közben feltárják a problémák okait, megkeresik a megoldási módokat és meggyőzik a tanulókat, hogy cselekedjenek a lehetőségeikhez képest a környezet megóvása érdekében. A projekt módszerrel dolgozás előnye, hogy a témaválasztástól az eredmények számbavételéig a tanárok és a tanulók közös, együttes munkája, a cselekvési lehetőségek csoportosak, de ebben az egyénnek is meg van a saját, "testre szabott" feladata, 13

14 több korosztály is részt vehet a munkában, a sokirányú tevékenység lehetővé teszi, hogy ne csak a verbális sikereket elért tanulók jussanak sikerélményhez, a tanár nem "felettese" a diák-csoportnak, hanem irányító együttműködő társa. Milyen témákat dolgozhatunk fel projektmódszerrel? Legalkalmasabbak a tanulók által felvett megoldatlan természeti, környezeti problémák, amelyek megoldásában mindannyian érdekeltek vagyunk. Például választ kereshetünk a következő kérdésekre: Miért más ma a természet, mint évezredekkel ezelőtt? Mit esznek a madarak, ha lehull a hó? Mi történik a sok szeméttel az összegyűjtésük és elszállításuk után? Miért kell tisztítani és fertőtleníteni az ivóvizet? Milyen anyagokból nyerték az emberek az energiát régen és ma? stb. Tanítási gyakorlatom egyik legsikeresebb az egész iskola életére ható projektje volt az, amikor a Debrecen határában egyre növekvő hulladékhegy problémáját vetettük fel. Az érdeklődő éves tanulókkal megbeszéltük, hogy meg kell vizsgálni, mit tehetnénk mi azért, hogy ne növekedjen ilyen gyorsan a hulladékhegy. Terv született a probléma megoldása érdekében. Sokan vállaltak egyéni feladatokat is. Voltak, akik egy ideig azt figyelték, elemezték, hogy mi kerül a kukába orrhon és az iskolában. Többen felkeresték a hulladéklerakó kezelőit és magát a telepet. Interjút, fotókat készítettek, amelyet később az iskola nyilvánossága elé tártak. Mások adatokat gyűjtöttek Debrecen hulladékszerkezetéről és a városgazdálkodási Kft. további terveiről kérdezték az igazgatót. A gyerekek tehát valós problémával néztek szembe, és közvetlen kapcsolatba kerültek az élettel. Közben számtalan pozitív és negatív érzelmet is átéltek. A hulladéklerakó meglátogatása során, a terjengő az alkalmazott technológia miatt nem túl erős penetráns illat és az óriási szeméthalom láttán, néhány perc múlva egy tanuló meggyőződéssel így kiáltott fel: Soha többé nem szemetelek! A legmozgékonyabb tanulót is lebilincselte ez a tapasztalat, és átérezték, hogy milyen nehéz az ott dolgozók munkája. Örömmel beszéltek akkor, amikor a csoportban a projekt munkájuk eredményét ismertették, amikor arról volt szó, hogy mit végeztek, mire jutottak. Végül az összegyűlt ismeretanyagot rendszereztük, majd kerestük, hogy hogyan lehetne csökkenteni a szeméthegy magasságát. Sok jó javaslat született és végül elfogadtuk, hogy változtatni kell szokásainkon, aki teheti, csökkenti az otthoni hulladék mennyiségét, az előző tanévben megmaradt füzetben folytatja a következő tanévben a jegyzetelést. Nem csak új tankönyveket fogad el év elején, ruha szatyorban vásárol, kerüli az eldobható csomagolású élelmiszereket. Megtanulunk 14

15 komposztálni, jobban takarékoskodni az anyagokkal. Kis csoportunk tevékenységébe a kollégák és a szülők is bekapcsolódtak, így tapasztalatunk kisugárzott. Ajánlom kollégáim figyelmébe, hogy évente egy-két tananyagot ily módon dolgozzanak fel, mert biztos vagyok abban, hogy az oktatási nevelési folyamatban számos előnyét fogják tapasztalni. Az oktatási-nevelési projekt szakirodalma 1. Frey,K. (1982): Projektmethode. Beltz, Weinheim und Basel 2. Gordon, T (1999): A tanári hatékonyság fejlesztése, Gondolat, Budapest 3. Havas Péter (1991): Alternatív Környezetismereti tanterv és kalauz, MKM, Budapest 4. Hortobágyi Katalin (1991): A projekt oktatásról?. eszméről? tanításról? módszerről? Új Pedagógiai Szemle 91/ Hortobágyi Katalin (1992: Ahol a fáktól jobban látni az erdőt. Új Pedagógiai Szemle 92/ 5., 74.o. 15

16 3. Pedagógiai értékelés a Gaia-természetismeret órákon A pedagógiai értékelés során, a tanórákon nem a tanulók minősítésére, rangsorolására koncentrálunk, hanem az önértékelés fejlesztését és a tanulók munkájának fejlesztő értékelését részesítjük előnyben. Ezek mellett érvényesítjük a pedagógiai értékelés visszajelző funkcióját. A tanév első hónapja közepén, a legtöbb tanóra elején és végén diagnosztikus mérést és értékelést tervezzünk, valamint a témazáró dolgozatok hibáit, minden esetben javítsuk és javíttassuk ki. Ha valamely minimum tananyagot nem tudják még a tanulók, differenciáltan újra foglalkozunk vele. A 6. és a 8. tanév végén a két éves minimum ismereteket külön is felmérjük. A tanulók összegző tanévvégi értékelésébe a tanuló fejlődését figyelembe véve a gyakorlat, a szóbeli és az írásbeli munkáinak eredményét beszámítjuk. A tudásmérésen kívül diagnosztikus célú képességmérést tervezünk, olvasásmegértés-, a szaknyelv használata, munkaképességek kialakultsága, a gondolkodási képességek vizsgálatát 5. osztály év végén. Attitűdvizsgálattal ellenőrizzük a tantervi egységek szeretetét, szociometriás módszerrel a csoportmunka hatását. A tanulók munkáját folyamatosan és sokoldalúan ellenőrizzük és értékeljük. Az értékelés szempontjai: - Fejlesztő értékeléskor a kolléga vegye figyelembe a tanuló személyiségét, érzelmeit, indítékait és otthoni körülményeit. - Az önálló és a csoportos munkát is közösség előtt értékeljük. Fontos, hogy az ismeretek ellenőrzése és értékelése motiválja a tanulókat sikeres eredményes tanulásra, képességük, tudásuk folyamatos fejlesztésére. - A tanulási-tanítási folyamatban tegyük lehetővé, hogy a tanuló maga ellenőrízze és önálló munkáját és a közös megbeszélés után értékelje és javítsa hibáit. - A szóbeli felelő számára tegyük lehetővé, hogy előttük legyen az előző órán használt kép, modell, preparátum, transzparens, a kísérlet eredménye. - Az szóbeli feleltetésnél önállóan, összefüggően és helyes magyarsággal mondja el a választ, az írásbeli feleletnél javítsuk a helyesírási hibákat - Az eredményes felelést segíthetjük kulcsszavak, vázlatpontok, képek, grafikonok megadásával, segítő kérdések felolvasásával. 16

17 - A szóbeli felelet olyan rövid legyen, hogy közben biztosíthassuk az osztálytársak aktivitását, és a véleménynyílvánítás lehetőségét. - Az ellenőrzés és értékelés ne csak szóbeli feleletekre és és írásbeli dolgozatokra terjedjen ki, hanem a tanulók által végzett tevékenységek széles körére. Pl. gyűjtőmunkára (pl.képek, tablók, versek, tollak, falevelek), a folyamatos megfigyelésekről készült beszámolóra, az erdei iskolai tevékenységekre, a kiselőadásokra, a tanulmányi séta jegyzőkönyveire stb., egyéb szorgalmi feladatokra - A tanuló fejlesztő értékelésében fejezzük ki az igényességét, a pontosságát, a tudás mélységét, munkája szép esztétikus elrendezét. - Az egész osztályra kiterjedő évvégi írásbeli tudás- és képességméréshez használjunk a taneszközhöz készített, bemért, nyomtatott ellenőrző lapokat, A témazáró ellenőrzőfeladatokat magunk állítsuk össze. A feladatok a tanulók számára érthetők legyenek, mert méréskor már semmilyen segítséget sem adhatunk a tanulónak. - Ezeket a témazárókat érdemjeggyel minősítjük. A százalékos értékelés attól függ, hogy mennyi minimum tudástmérő feladatot tartalmaz. Az éveleji diagnosztikus jellegű méréseket ne osztályozzuk, csak pontszám vagy százalékos teljesítmény alapján sorolják be a tanulók magukat. 17

18 4. A Gaia-természetismeret tananyag és órabeosztása, tanmenete Tanmenetünk Gaia-természetismeret tanterve alapján készült. Ismeretanyaga és szemlélete szervesen épül az általános iskolai környezetismeret tantárgy 1-4. évfolyam során teljesítendő követelményeire. Ajánlás Ezt a tanmenetet valamennyi iskola számára ajánljuk, ahol a tanári közösség kiemelkedő jelentőségű feladatának tartja a tanulói képességek fejlesztését és a környezeti nevelést, valamint a hagyományok tiszteletén, a természeti és kulturális értékek megismertetésén alapuló személyiségfejlesztést. Módszereiktől nem idegen az irányított az egyre önállóbb kísérletezés, felfedeztetés, az élményeken alapuló oktatás az ismeretek differenciálódásán alapuló konstrukciós tanulást. A tantárgy célja Atanult ismeretek megértése, gyakorlatközpontú szemlélet kialakítása Tanulóink értsék meg, hogy a természet maga hozta létre az élet feltételeit, és az egyensúly megbontása súlyos következményekkel jár. tartsák meg a körülöttük lévő élő és élettelen világ iránti érdeklődést. tartsák meg vagy alakítsák ki magukban, a természet és a környezet iránti tiszteletet, szeretetet, az ezért való cselekvés képességét. tudják helyesen értékelni az ember és környezete kapcsolatát, hogy világ egységes egész, melynek az ember is része tanuljanak meg harmonikusan élni és nem visszaélni környezetükkel legyenek képesek az ismeretek egyre önállóbb kiemelésére, rendszerezésére, rögzítésére, előadására, gyakorlati hasznosítására, saját korábbi naív elképzeléseik felülvizsgálatára legyenek jártasak az egyszerű laboratóriumi eszközök kezelésében, balesetmentesen dolgozzanak, egyéni és csoportmunkában egyaránt legyenek képesek egyszerű vizsgálatok és kísérletek megfigyelésére, rögzítésére, tanári irányítással történő elvégzésére, az eredmények közös értelmezésére. ismerjék meg és tiszteljék a természet megismerésével, kutatásával foglalkozó néhány tudós és híres gyakorlati szakember érdemeit. 18

19 Általános követelmények a tanulókkal szemben Egyszeri és folyamatos megfigyelések, vizsgálódások, egyszerű kísérletek végzése, takarékos, balesetmentes anyag- és eszközhasználattal. A közvetlen megismerés során nyert tapasztalatok felismerése, értelmezésük és magyarázatuk egyszerű megfogalmazása, írásos, rajzos rögzítése. A megfigyelt, vizsgált természeti jelenségek hasonlóságainak, különbségeinek felismerése, elkülönítése. Közvetlen tapasztalatszerzésre épített következtetéses induktív gondolkodás fejlesztése, általánosítás, a fogalmak kialakítása során. Az előzetes tudásban meglévő általános kategóriák fokozatos differenciálódása, pontosítása, deduktív gondolkodás fejlesztése A környezetben lévő dolgok, élőlények köznapi ismereteinek természettudományos magyarázata, rendszerezése, a problémamegoldó gondolkodás, és a rendszerzési képesség fejlesztése. Probléma-felismerés, feladatmegértés, -megoldás gyakorlása. Megismerési algoritmusok használata a tapasztalatszerzés, a tanulás és az ismeretek reprodukálása során. a heurisztikus gondolkodás alkalmazása az ismeretlen helyzetek megoldásakor Az élő és élettelen világ oksági kapcsolatainak, összefüggéseinek, kölcsönhatásainak felismerése, egyszerű magyarázata, példákkal történő illusztrálása. A rész és egész viszonyának felismerése, elkülönítése. A megismert szakszókincs szabatos használata a tények, fogalmak, folyamatok, jelenségek, összefüggések leírása, értelmezése és egyszerű magyarázata során. Az önálló információszerzés, a hangos és néma értő olvasás képességének fejlesztése a tankönyv és munkafüzet, az ismeretterjesztő folyóiratok, könyvek, térképek, segítségével. A lakóhelyen található információforrások használata, az értékek megőrzését szolgáló magatartásformák elsajátítása. Szükséges tanulói tankönyvek és segédkönyvek -Bikszády - Ungváriné Zombori-Zsadányi: Gaaia-természetismeret 5. o. tankönyv, Pedellus Novitas Kiadó, Debrecen, 2003, első kiadás -Bikszády- Ungváriné -Zombori-Zsadányi: Gaia-természetismeret 5. o. munkafüzet, Pedellus Novitas Kiadó, Debrecen, 2003, első kiadás Simon Tibor Seregélyes Tibor: Növényismeret Nemzeti Kiadó, Bp., Varga Zoltán: Állatismeret, Bp., Első atlaszom, Stiefel vagy Chartográfia Kiadó 19

20 Javasolt óraterv száma: Témák neve: új ismeret Tananyag Óraszámok felhasználása ismétlés, gyakorlás Helyi felhasználás (kiegészítő anyag, gyakorlás, ellenőrzés) Összes óra Bevezetés, év eleji ismétlés Rejtelmes világunk Miből áll a világ Minden változik körülöttünk? Változások az anyagban és a hő terjedése Az élő anyag jellemzői Milyen környezetünk, ahol élünk? 2.1. Környezetünk ábrázolása Településeink, fővárosunk 2.2. Közvetlen környezetünk élővilága: I. Növények 2.3. Közvetlen környezetünk élővilága II. Állatok Évvégi ismétlés 2 2 Évi óraszám összesen

21 Óra Tananyag Tények, fogalmak, összefüggések, folyamatok 1. Új tantárgyunk a Gaiatermészetismeret. Bevezetés A Gaia egyszerűsített jelentése, a természetismeret fogalma a tantárgy elhelyezése az ismeretek rendszerében, a taneszközök (tk., mf.) szimbólumainak jelentése 2. I/1. Ismerjük már környezetünk? Nyári élmények, tárgyak, összefüggés a tárgyak között. A természetről tanult versek felidézése 3. I/2. Út az otthontól az iskoláig A közlekedésről, az emberi kapcsolatokról, a tájékozódásról tanultak rendszerezése. 4. I/3. Az élettelen és az élő természet REJTELMES VILÁGUNK (35 óra) 1. Miből áll a világ? (9 óra) Az élőhelyek jellemzőinek felidézése, a tanult élőlények elhelyezése az életközösségekben. Környezetünkben végzett vizsgálatok, közös cselekvések felidézése Tevékenységek Követelmények A természetismeret tantárgy elkülönítése a környezetismerettől, tanulásának módszerei Az emlékezet és a holisztikus látásmód fejlesztése Tudja összekapcsolni és rendszerezni ismereteit az adott témakörben Tudja összekapcsolni, alkalmazni és rendszerezni ismereteit az adott témakörben Miből vannak a tárgyak és az élőlények? Miről ismerhetjük fel az anyagokat? Az anyag. A kísérletek vizsgálatok eszközei A balesetmentes kísérletezés szabályai A tulajdonság fogalom differenciálása (a láthatók és mérhetők valamint az anyag megváltozásakor megfigyelhetők) A keménység, a törékenység vizsgálata 21 Kísérleti eszközök megismerése, használatának gyakorlása A tankönyv kísérleteinek elvégzése, a szöveges rész feldolgozása Tudják megfogalmazni, hogy mit értünk anyagon, megnevezni a leggyakrabban használt laboratóriumi eszközöket, alkalmazni a balesetmentes kísérletezés szabályait. Tudja frontális munkában, segítséggel elvégezni a feladatokat. Tudja tapasztalatait lejegyezni a munkafüzetbe, elmondani a megfigyeléseit

22 Óra Tananyag Tények, fogalmak, összefüggések, folyamatok Tevékenységek Követelmények Vannak más tulajdonságok is? A tulajdonság fogalom további differenciálása (a láthatók és mérhetők valamint az anyag megváltozásakor megfigyelhetők Az anyag színének, fényének, halmazállapotának vizsgálata. A szag és oldhatóság vizsgálata Mi jellemzi a szilárd testeket? A halmaz, az állapot, a halmazállapot, a szilárd halmazállapot, és a kristály fogalma. A golyómodell bevezetése. A kén, a vas, víz halmazállapota és néhány tulajdonsága. A vasat vonzza a mágnes. A keverék elemi fogalma. A kénpor és vaspor keverékének szétválasztása A tankönyv kísérleteinek elvégzése, a szöveges rész feldolgozása A tankönyv kísérleteinek elvégzése, a szöveges rész feldolgozása Tudja frontális munkában, segítséggel elvégezni a feladatokat. Tudja tapasztalatait lejegyezni a munkafüzetbe, mondja el a megfigyelt anyagok tulajdonságait Jellemezze a szilárd testeket! Magyarázza meg a z anyagok különbözőségét. Tegyen különbséget az egynemű anyag és a keverékek között. kísérletet. Válassza el a vasat a kéntől Miért kell kapaszkodni a buszon? Test, tehetetlenség, tömeg, mérleg, tömegmérés fogalma. Összefüggés a mértékegységek között. Tömegmérés gyakorlása A tankönyv kísérleteinek elvégzése, a szöveges rész feldolgozása Tudja megnevezni az okát annak, hogy miért esik el a buszon, ha nem kapaszkodik. Tudja használni a konyhamérleget és leolvasni egy tárgy tömegét. Hasonlítsa össze a többszöri mérés adatait! Alkalmazza a tömeg mértékegységei közötti összefüggést Miért folyik ki a víz a tölcsérből? A folyékony halmazállapot fogalma, a folyadék tulajdonságainak megismerése vizsgálata Összefüggés a folyadék szerkezete és tulajdonsága között. Az oldat és A tankönyv kísérleteinek elvégzése, a szöveges rész feldolgozása Magyarázza meg, hogy miért folyékony az olaj. Ismertesse, hogyan történik az oldódás a golyómodell alapján. csoportosítsa az oldatokat. Ismertese a keverék összetevőit! 22

23 Óra Tananyag Tények, fogalmak, összefüggések, folyamatok összetevői. Modell-kísérlet Tevékenységek Követelmények A levegő is anyagból van? A gázhalmazállapot. A gázok tulajdonságai. A gázok nyomásának vizsgálata. Légnyomás fogalma. A folyadék és gáz összenyomhatóságának vizsgálata. A levegő összetétele, az alkotórészek gyakorlati alkalmazása Miből vannak a táplálékaink? A táplálék anyagai. Az élelmiszer, étel, táplálék fogalmának differenciálása. A csoportmunkában való együttműködés gyakorlása A tankönyv kísérleteinek elvégzése, a szöveges rész feldolgozása Tápanyagaink felsorolása, Az élelmiszerek felhasználása, egészséges étrend, szokások ismerete. Információgyűjtés más eszközök alapján. Jellemezze a gázhalmazállapotot. A folyadék és a levegő összenyomhatóságának összehasonlítása. Sorolja be a levegőt az anyagok csoportjába. A levegő alkotórészei gyakorlati hasznának felsorolása. A tiszta levegő érdekében megtehető tények felsorolása. Sorolja fel a leggyakoribb élelmiszereket. Készítsen egészséges étrendet! Különítse el az élelmiszer, étel, táplálék fogalmakat! 13. Ö. Rendszerezzük ismereteinket! Miből van a világ. Az anyagok tulajdonságainak felismerése A három halmazállapot jellemzése Az anyagok csoportosítása összetételük szerint. A tömeg mérése. Munka a tankönyv kérdései alapján Tudáspróba a munkafüzet alapján. Értékelés önellenőrzéssel Ismerje fel biztonságosan a három halmazállapotot. Tudja megmagyarázni a golyómodell alapján a tulajdonságait! Tudja megmérni egy test tömegét! 1.2. Minden változik körülöttünk? (14 óra) Az anyagok változásai Változás, fizikai, kémiai változás Változások előidézése, megfigyelése tk. 28/1.2 Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek tapasztalatainak értelmezése, egyszerű megfogalmazása, rögzítése, ábrázolása Minden anyagnak három halmazállapota van? Olvadás, párolgás, lecsapódás, fagyás. Különböző anyagok halmazállapot-változásainak megfigyelése. Tanári kísérlet jód szublimálása, tanulói kámfor, vagy kristályos mentol elpárolgásának megfigyelése A halmazállapotok és változásaik felismerése. A halmazállapot-változások jellemzőinek felidézése, kapcsolása a látott kísérletekhez. Az előzetes elgondolások 23

24 Óra Tananyag Tények, fogalmak, összefüggések, folyamatok Tevékenységek felülvizsgálata Követelmények Miért olvad el a hó? A hó és jég fogalma. A gyorsabb mozgás és a nagyobb energia közötti összefüggés. A víz kivételes viselkedésének megfigyelése fagyáskor Az olvadó jég hőmérsékletének vizsgálata Tankönyv 31. oldalának kísérletei A jég csúszós tulajdonságának magyarázata A hó és jég jellemzése. Az olvadás és fagyás magyarázata a golyómodell alapján A víz fagyáskor történő térfogatváltozása gyakorlati következményeinek felsorolása Miért szaladgál a víz a forró vaslapon? Forrás, lecsapódás fogalma A forrás tanulmányozása, teakészítés. Rögzítés a munkafüzetben. Ismerje fel a párolgás, a forrás és a lecsapódás jelenségét. Magyarázza meg a z anyag forrásának jellemzőit! Hogyan mérjem meg a térfogatát? Térfogatmérés, folyékony és szilárd halmazállapotú anyagok Miért éppen télen esik a hó? légkör, időjárás, az időjárás elemei, felhő, a víz körforgása. Összefüggés a magasság és a hőmérséklet között. Köd, harmatcsepp, dér, zúzmara, ónos eső, zápor térfogat, mérőedény űrmértékek és a térfogat mérőegységei. Ismeretlen térfogatú test térfogatának megmérése Csapadékmérő készítése, eső és zápor összehasonlítása. A csapadéktérkép megismerése, használata Használja biztonsággal a térfogatmérő edényeket! Tudjon megmérni egy ismeretlen térfogatú testet! Sorolja fel az időjárás elemeit! Magyarázza meg az eső kialakulását! Mondja el a víz körforgását! Különböztesse meg a csapadékfajtákat! Honnan fúj a szél? Légáramlás, szél, szélcsend, a szél fokozatai Ábraolvasás, kutatás a könyvtárban Magyarázza meg a szél keletkezését.. Idézze fel a szél fokozatait, válassza ki a rombolóerejűeket.! Milyen időjárás lesz holnap? Időjárás-előrejelzés, az időjárás szimbólumai a sajtóban, TV-ben Megfigyelések csoportmunkában Tudjon információt szerezni az időjárásról, a jelek és szimbólumok használatával! 24

25 Óra Tananyag Tények, fogalmak, összefüggések, folyamatok Eltört vagy nem? A látszat csal! A fényforrások fogalma, a fénytörés, fényelnyelés és fényvisszaverődés jelensége, a fény terjedése Tevékenységek Megfigyelések párokban. Tk. 38. oldal: fénytörés, fényelnyelés, fényvisszaverődés, a fény útja Követelmények Ismerje fel a fényforrásokat! Idézze fel a fénytörés, fényelnyelés, fényvisszaverődési kísérleteket! A fény és árnyék játéka Az árnyék és félárnyék, napfogyatkozás, napóra. Az árnyék jelenség összefüggése a fény egyenes vonalú terjedésével. Árnyalakok létrehozása, megfigyelése. Tk. 39. oldala kísérletének elvégzése Napóra készítése. Magyarázza meg, hogy miért keletkezik az árnyék! Kapcsolja össze a Napfogyatkozást a fény terjedésével! Miért nagyít nagymama szemüvege? Domború lencse, homorú lencse szerepe, használata a gyakorlatban A mikroszkóp részeinek megismerése, a mikroszkóp használata Nevezze meg a mikroszkóp lényeges részeit! Mutassa be a mikroszkóp használatát! A szivárvány a természet ajándéka A fény összetevői, a szivárvány színei és a lézerfény A szivárvány megfigyelése. A szivárvány színeinek egyesítése Tudja felsorolni a szivárvány színeit, magyarázzák meg keletkezését Miért piros, sárga és zöld a közlekedési lámpák színe Az alapszínek, a tárgyak színe és a színlátás Munka tankönyvvel munkafüzettel Magyarázza meg, miért színesek a tárgyak, és hogy lát a színtévesztő. 27. Ö. Minden változik körülöttünk Változások, halmazállapot-változások, az anyag tulajdonságai, a fényjelenségek Munka a tankönyv kérdései alapján Tudáspróba a munkafüzet alapján. Értékelés önellenőrzéssel 1.3. Változások az anyagban és a hő terjedése (6 óra) Miért világít a gyertya? A láng szerkezete, a gyertya anyagának vizsgálata égéskor. az égés: gyors- lassú, gyulladási hőmérséklet Az alapvető fizikai változásokat jellemző mennyiségek mérése, egyszerű kísérletek reprodukálása. Az alapvető fizikai változásokat jellemző mennyiségek mérése, egyszerű kísérletek reprodukálása. Idézze fel a gyertyaláng szerkezetét! Mondja el az égéssel járó jelenségeket! 25

26 Óra Tananyag Tények, fogalmak, összefüggések, folyamatok Tevékenységek Követelmények Ráz a hideg, mérjük meg a lázam! Hőmérséklet. A hőmérséklet egysége és mérése Anyagok hőmérsékletének mérése Ismerkedés különböző hőmérőkkel Mérje meg saját testhőmérsékletét, válassza ki az ennek megfelelő mérőeszközöket! Hogyan emelkedik fel a hőlégballon? A hőtágulás és összehúzódás. A hőtágulás alkalmazása a gyakorlati életben 47. oldal kísérletei, ellenőrzés, értékelés Magyarázza meg az anyagok hőtágulását a golyós modell alapján. Mondjon példákat a hőmérsékletingadozásnak kitett szerkezetek építési megoldásaira Miért kell éjszakára betakarózni? A hőterjedés szilárd anyagokban, hővezetés, hőszigetelés Tapasztalatok gyűjtése a tk. 48. oldalának kísérletei alapján A tapasztalatok lejegyzése, grafikon olvasása és készítése Mondja el a hőterjedés és hőkiegyenlítődés jelentőségét a természetben Foglalja össze a kísérletekben szerzett tapasztalatait. Ismerje fel a hőszigetelés jelentőségét a természetben és a mindennapi életben Miért van melegebb a szoba felső részén? A hőterjedési módok gázokban és folyadékokba: hőáramlás, hősugárzás Tapasztalatok gyűjtése: - hőáramlás megfigyelése - a tengeráramlatokkal kapcsolatos kutatás csoportokban - a hőelnyelés vizsgálata Ismerje fel a hőáramlás és a hősugárzás jelenségét a mindennapi életben. Hasonlítsa össze a fény és a hő terjedését. Csoportosítsa a tőterjedés jelenségét anyagtípusok szerint 33. Ö. Változások az anyagban és a hő terjedése. Az anyag változásai, az égés, a hőterjedés, a hőszigetelés. A hőjelenségek gyakorlati alkalmazása Munka a tankönyv kérdései alapján Tudáspróba a munkafüzet alapján. Értékelés önellenőrzéssel 26

27 Óra Tananyag Tények, fogalmak, összefüggések, folyamatok Az élő anyag jellemzői (6 óra) Tevékenységek Követelmények Mi különbözteti meg az élőlényeket más anyagoktól? élőlények, életjelenségek, anyagcsere, a növények és állatok Munka a tankönyvvel, munkafüzettel, értő olvasás fejlesztése Lássa be, hogy a növények is élőlények. Ismerje fel a növények és az állatok közötti alapvető különbségeket Mi a különbség a növények és az állatok testfelépítésében? Vizsgáljuk meg a növények életjelenségeit! virágos növény, a növények szervei, az állati test felépítése életjelenségek Ismerkedés a növények szerveivel, növény, növénygyűjtemény illetve a Növényismeret c. könyv segítségével. Préseljen egy paprikapalántát A növekedés és lélegzés megfigyelése, eredmények rögzítése a munkafüzetben Hasonlítsa össze egy növény és egy emlősállat testfelépítését. Ismerje a virágos növény szerveit Dolgozzon eredményesen csoportmunkában. 37. S. Mit lehet vásárolni a piacon? Élelmiszerek, vitaminok, piac, vásárlás, eladás. Séta a piacon: zöldséges és gyümölcsöskert árui A tapasztaltak lejegyzése a munkafüzet feladatában, a vásárlás gyakorlása Tudjanak kérni és vásárolni a piacon Ismerjék, hogy milyen áruk találhatók az adott időszakban a piacon Termés vagy mag? Termés, mag, termések: almatermés, csonthéjas termés, bogyótermés, kabaktermés, hüvelytermés, szemtermés és részeik. termések megfigyelése, a termések és a részeinek megnevezése Ismerjék a piacon látott legfontosabb termések nevét és szerepét az étkezésben. 39. Ö. Az élő anyag jellemzői. Szervek, szervezet, életjelenségek, élelmiszerek, termések Munka a tankönyv kérdései alapján Tudáspróba a munkafüzet alapján. Értékelés önellenőrzéssel 27

28 Óra Tananyag Tények, fogalmak, összefüggések, folyamatok 2. Milyen a környezetünk, ahol élünk (33 óra) 2.1. Környezetünk ábrázolása, településeink, fővárosunk (11 óra) Tevékenységek Követelmények Mit jelentenek a térképen a színek, jelek, vonalak? domborzati jelek és színek, szintvonal felülnézeti térképjelek Munka füzettel, tankönyvvel, térképpel Ismerjék fel a térképjelek jelentését Miért van szükségünk térképekre? térkép, iránytű, égtájak, az égtájak jelölése, fő és mellékvilágtájak, a magassági szám, keresőhálózat Munka füzettel, tankönyvvel, térképpel, segédkönyvekkel: pl. Ég és Föld, a Kérdések könyve, lexikonok stb. Tudja meghatározni a világtájakat iránytű segítségével. Mutassa meg a térképen a fő és mellékvilágtájakat! Tájékozódjunk, mérjünk a térképen! Keresőhálózat, vonalas mérték, méretarány, görbületmérő Milyen településen élünk? település, város, község, tanya, a városok csoportosítása szerepkörük alapján. Domborzati térkép használata, mérések, megfigyelések a térképen Munka füzettel, tankönyvvel, képekkel, település és utcanevek eredetének kutatása. Földrajzi olvasókönyv: Magyarország Ismerje fel a térképen a távolságok arányát, irányát! Helyezze el a térképen lakóhelyét! Keresse meg a kereső négyzet segítségével lakóhelyének térképén az iskolát, az otthonát! Csoportosítsa a településeket nagyságuk és szerepkörük alapján! Indokolja meg, hogy miért jöttek létre települések! Hogyan élnek a kisebb településeken? községek, falvak, üdülőfalvak, ipari falvak, halmazfalvak, utcás falvak, sakktábla alaprajzú falvak, tanyák, szórvány települések A falvak alaprajzi típusainak megfigyelése, egyszerű alaprajzának elkészítése. Gondolkodtató feladatok megoldása A falvak csoportosítása szerepkörük és szerkezetük alapján Ismerjük meg szűkebb hazánk lakóhelyünk! Természeti adottságaink természeti adottság A tankönyv feladatainak feldolgozása önállóan és csoportmunkában A megfigyelőképesség, tervezőkészség, térképrajzolás, kooperatív technikák és a környezet iránti érzékenyég fejlesztése 28

29 Óra Tananyag Tények, fogalmak, összefüggések, folyamatok Milyen természeti értékeket rejt lakóhelyünk természeti érték, védett és fokozottan védett terület, nemzeti park Tevékenységek Lakóhelyünk védett értékeinek számbavétele. Információszerzés a könyvtárban. Védetté nyilvánítható érték keresése. Plakátterv készítése, a munka kooperatív technikák alkalmazásával, vagy projektmódszerrel legyen feldolgozva. Követelmények Vegye észre környezetében a szépet és értékeset! Vigyázzon a természeti értékekre! Tudja megkülönböztetni a védett területet a nemzeti parktól. Ismerje fel a nemzeti parkok emblémáit Miből élünk? Lakóhelyünk gazdasági élete a gazdasági ágazat, mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások Munka a tankönyv kérdéskörei segítségével, a kooperatív technikák alkalmazásával, egyes témákat projekt-módszerrel is fel lehet dolgozni Tudjon önállóan is tájékozódni lakóhelyén, ismerje a környezeti, természeti értékeit és problémáit. Élményeit tudja megosztani társaival, tanáraival. Ismerje a természetjárás szabályait! 48. S. Ismerjük meg lakóhelyünk értékeit! A lakóhely fontosabb épületeinek, szobrainak megismerése, területeinek bejárása A lakóhelyről alkotott képzet gazdagítása, a hely iránt érzet felelősség, szeretet, érdeklődés alakítása, a térszemlélet fejlesztése Melyek fővárosunk természeti adottságai? főváros, Budapest, Duna, Budaihegység, Pesti-síkság, nagyváros, környezetszennyezés Weöres Sándor versének feldolgozása. Helymeghatározás, tájleírás, olvasásértés fejlesztése. Munka tankönyvvel és munkafüzettel Tudja elhelyezni a fővárosunk a térképen, ismertesse környezeti adottságait, természeti értékeit! Mondja el a nagyvárossal járó környezeti problémákat, és amit ellen tehetünk! 50. Ö. Környezetünk ábrázolása, településeink, fővárosunk. 29