LIPPAI BALÁZS ROMA SZAKKOLLÉGIUM

LIPPAI BALÁZS ROMA SZAKKOLLÉGIUM HAJDÚBÖSZÖRMÉNY LIPPAI BALÁZS ROMA SZAKKOLLÉGIUM TÁMOP-4.1.1. D-12/2/KONV-2012-0003 Ötágú síp projekt Debreceni Egyetem, Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar Hajdúböszörmény, 2014.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ...1 1. ALAPELVEK...4 2. LIPPAI BALÁZS ROMA SZAKKOLLÉGIUM SZAKMAI PROGRAMJA...5 3. TAGSÁG HALLGATÓK...21 4. SZAKCSOPORTOK...24 5. OKTATÓK...28

BEVEZETŐ A Lippai Balázs Roma Szakkollégium alapvető célkitűzése, hogy hozzájáruljon a közéleti feladatok iránt elkötelezett, aktív társadalmi párbeszédet kezdeményező és folytató sikeres értelmiségiek formálódásához, a roma tehetséggondozásban szerepet vállaljon. Célunk olyan roma és magyar fiatalok egyéni, valamint közösségi képzése a felsőoktatásban, akik a személyre szabott mentorálás és a sokrétű kompetenciafejlesztés eredményeként elérhető szakmai kiválóságot ötvözik a társadalmi és szociális kérdések iránti érzékenységgel. Továbbá, a szakkollégiumi képzésben szerzett speciális kompetenciák birtokában a tevékenységi környezethez tartozó lokális közösségekben a társadalmi integráció és a felzárkózás össztársadalmi ügyének érdekében aktív szerepet vállalnak. A Lippai Balázs Roma Szakkollégium székhelye a Debreceni Egyetem, Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karán, Hajdúböszörményben található. A jelenleg 40 hallgatóval és több mint 20 oktatóval, mentorral és szakértővel működő, hivatalosan 2012 januárjában létrejött intézmény előzményei évtizedes múltra tekintenek vissza. A folyamat első lépése a roma társadalomés kultúraismeret szaktárgyainak az óvópedagógiai és a szociálpedagógus képzés tantervébe 2001-től történő fokozatos beépítése volt. A lépésről lépésre kibontakozó műhely tevékenységébe a témával foglalkozó szakemberek közül egyre többen kapcsolódtak be. A szakkollégium megszervezésének végső oka, hogy kutatásaink és pedagógiai munkánk során elkerülhetetlenül szembesültünk a szociokulturális tér komplex változásfolyamataiból eredő széles körű társadalmi szükséglettel. Először is az egyre nagyobb számú roma származású hallgató képzési szükségleteivel, illetve a főiskolai hallgatók egyre intenzívebb érdeklődésével az együtt élő kisebbségi közösségek kultúrája és társadalma iránt. Másrészt a vonzáskörzet lokális közösségeiben végzett alkalmazott szemléletű társadalomtudományi vizsgálataink demográfiai, migrációs, ökonómiai, etnikai folyamatok eredményeiből világossá vált, hogy hivatásunk és az ettől elválaszthatatlan társadalmi felelősségvállalás munkánk magasabb szintű intézményi keretek között történő megszervezését követeli. Az intézményesülés közvetlen előzményét képezte a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar, Hajdúböszörmény Városa, illetőleg a Türr István Képző és Kutatóintézet Debreceni Igazgatósága között megkötött együttműködési keretmegállapodás. A szervezeti építkezés másik mérföldköve volt, amikor a Lippai Balázs Roma Szakkollégiumnak fizikailag helyet adó Roma 1

Innovációs Központ épületét Langerné Victor Katalin az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára 2012. október 16-án átadta. Füzetünk a Lippai Balázs Roma Szakkollégium keretében végzett szakmai munka szerkezeti jellemzőibe, az Ötágú síp projekt eddigi tevékenységébe és az elért eredményekbe, illetve a kollégiumi élet mindennapjaiba kíván rövid betekintést nyújtani. Programösszegzésünk kiterjed a szakkollégiumban zajló innovációs gyakorlatok modellálására, a disszemináció menetére és a szakmai kapcsolati bázissal való párbeszéd kérdésére. Hajdúböszörmény, 2014. október 12. Dr. habil. Bálint Péter (Roma Innovációs Központ igazgatója, projekt menedzser) Dr. Szerepi Sándor (szakkollégium igazgató) Balogh Gyula (szakmai vezető) 2

Langerné Victor Katalin átadja a Roma Innovációs Központot Meghívott vendégek az átadóünnepségen 3

1. ALAPELVEK A Lippai Balázs Roma Szakkollégium hosszú távú együttműködésre épülő szakmai-kollegiális közösség, melyben az oktatói-szakértői munkát végző szakemberek és a hallgatók egyenrangú partnerek. Működésünk alapelvei három iránymutató értelemtartalmú kategória jegyében foglalhatóak össze. A Szakkollégium keretei között folyó képzési munkát az inkluzivitás jellemzi, mely teret nyit a szabad személyiség kibontakoztatásának, motivál a befogadásra, az elfogadásra és a differenciálásra. A többségi és kisebbségi közösségből, de gyakran nagyon eltérő szociokulturális környezetből érkező hallgatók és oktatók szakkollégiumi kapcsolatviszonyai a kölcsönös elfogadást feltételező empátia és szolidaritás mentén szerveződnek. Hitünk szerint munkánknak tevékenységi környezetünkben közvetlen gyakorlati értékű hatáskövetkezményei vannak, ami egyrészt a végzett hallgatók munkavállalási gyakorlatában, valamint az alkalmazott kutatásokban érintett lokális színterek mindennapi viszonyaiban egyaránt tetten érhetőek. Kardos Melinda, mentálhigiénés tanácsadás 4

2. A LIPPAI BALÁZS ROMA SZAKKOLLÉGIUM SZAKMAI PROGRAMJA Szakkollégiumi programunk alkalmazott szemléletű, a magyar társadalom recens szükségleteiből következő gyakorlati tevékenység. 2.1. Társadalmi szükséglet A Lippai Balázs Roma Szakkollégium tevékenységének színterét, rekrutációs bázisát az ország északkeleti és keleti régióinak települései és ezek lokális közösségei alkotják. A roma kisebbség számaránya az együttlakó népességben az észak-magyarországi és az észak-alföldi régiókban átlagosan 10% körüli arányokat mutat, amely egyes körzetekben járási vagy települési szinten a 30%-ot is meghaladja. 1 A települések többségében a helyben maradó időskorú magyar népesség mellett egy fiatalabb korösszetételű, növekvő lélekszámú, alulképzett és nagyrészt munkanélküli roma közösség él. 2 A kutatási eredményeinkkel összhangban álló folyamat a KSH 2011-ben felvett népszámlálási adatokat feldolgozó nyilvános anyagaiból is világosan azonosítható. 3 A recens vizsgálatokból továbbá világos az is, hogy azokon a településeken, ahol a roma kisebbségi népesség vagy a szegények aránya nagyobb, ott a szegregáció Magyarországon minden tíz településből háromban találni olyan részeket, ahol többségében romák élnek: telep, gettó, az együttélési helyzetben történő fizikai elkülönülés is fokozott 1 vö. HABLICSEK László: Kísérlet a roma népesség előreszámítására 2050-ig. in. Demográfia Vol. 50. Nr. 1. 2007. 34. 2 Félreértés ne essék, a szegénység, az alulképzettség nem etnikai kérdés, a helyben élő alacsony státuszú nem roma lakósságra egyaránt érvényes. 3 vö.http://www.ksh.hu/interaktiv_moterkepek (az összevetés alapját képező településszintű táblák címei: Cigány (romani, beás) nemzetiségűek aránya 2011.; A belföldi vándorlási különbözet évi átlaga ezer lakosra, 2000-2012.; Nyilvántartott álláskeresők 2012. december 20.; Száz foglalkoztatottra jutó munkanélküli, 2011.) A tendenciózus összefüggések tovább finomíthatóak a lakhatási és háztartásokra vonatkozó adatok integrálásával. 5

mértékű. 4 A röviden vázolt látlelet nyilvánvalóan elvárható és össztársadalmi érdeket tükröző következménye, hogy a szituáció kezelésében érintett intézmények a társadalompolitikai döntéshozók, a kompetens szakpolitikai hálózatok, regionális hatókörű oktatási, nevelési és képzési intézmények, valamint ezek szakemberei, az önkormányzatok stb. résztevékenységeiket, a roma kisebbségi közösségek integrációja érdekében végzett erőfeszítésüket öszszehangolják. Ennek alapvető előfeltétele a folyamatok lokális szinten történő azonosítására, elemzésére alkalmas és a cselekvési terv kidolgozásában és megvalósításában kompetens szakemberek képzése, valamint célkitűzéseink szerint a végzett szakemberek szerepvállalása az őket kibocsátó településeken. A Lippai Balázs Roma Szakkollégium tevékenysége a fentiek szellemében, pedagógiai programját és kutatási tevékenységét tekintve illeszkedik a társadalmi környezet konkrét szükségleteihez. 2.2. Pedagógiai program Működésünk fő eleme, a pedagógiai képzési, nevelési munka, ami elválaszthatatlan a tevékenységi környezet szociokulturális színterein zajló folyamatok módszeres tanulmányozásától. A Szakkollégium pedagógiai programjának prioritását képezik olyan kompetenciák átadása, amelyek a, hozzájárulnak a hallgatók tanulmányi sikerességének előmozdításához, lehetőséget teremtenek az egyénre szabott tehetséggondozáshoz, b, megalapozzák a hallgatók saját szociokulturális környezetük viszonyai iránti érdeklődést és kutatási tevékenység kibontakozását, c, segítik a hallgatók identitástudatának, társadalmi szerepvállalás-készségének megerősítését. Programunk 3 általános prioritás-tengelye mentén kialakított 7 alprogramot (biztos alap, közismereti, dictamen, ötágú síp, terep-gyakorlat, kapcsoskönyv, cigány-magyar identitás-erősítő alprogram) és a hozzájuk tartozó 28 db tevékenységt tartalmaz. 4 vö. KOPASZ Mariann: Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek a magyarországi településeken. in. Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György (szerk.) Társadalmi riport. Budapest, TÁRKI, 2004. 414-424. 6

A szükséglet alapú pedagógiai program, összhangban a nemzetközi alkalmazott társadalomtudományi szemléletű integrációs modellekkel azt jelenti, hogy a Lippai Balázs Roma Szakkollégiumban végzett hallgatók, olyan szakemberekké válnak, akik a beiskolázási területet képező régiók településeinek intézményeiben óvoda, iskola, önkormányzat és civil szervezeteiben hiánypótló közösségfejlesztő, közösségszervező, felzárkózást elősegítő és integrációs nevelési munkát végeznek. Hiánypótló munkát, amennyiben a perifériális és pauperizálódott közösségek felzárkózása és integrációja olyan össztársadalmi ügy, amit kizárólag a helyszínek speciális viszonyaiban jártas szakemberek közreműködésével lehet végrehajtani. Munkájuk elvárható eleme a helyi szinten szerepet vállaló aktorok közötti kommunikáció előmozdítása és az összefogást feltételező feladatokban közreműködők közötti mediálás. 1. Tanulmányi sikeresség előmozdítása 2. Kutatási tevékenységekbe történő bevonás, bekapcsolódás biztosítása 1.1. Biztos alap alprogram 1.1.1. Hármaskönyv 1.1.2. Validációs 1.1.3. Egyéni kompetencia-térkép 1.1.4 Az inkluzív nevelés pedagógiája 1.2. Közismereti alprogram 1.2.1. Elektronikus Tananyag-fejlesztő Team 1.2.2. Online kommunikáció fejlesztése 1.2.3. Professzionális kommunikáció 1.2.4. Felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások 1.3. Dictamen alprogram 1.3.1. Ponokrates mentori 1.3.2. A tanulás tanulása 1.3.3. Kusturica Szakkör 1.3.4. Oktatási inklúzió 2.1. Ötágú síp alprogram 2.1.1. Ötpecsétes kutatási 2.1.2. Alkalmazott kutatás szemlélet-fejlesztő 2.1.3. Kontaktkurzusok 2.1.4. Talentum tehetséggondozó 2.2. Terepgyakorlat alprogram 2.2.1. Közép-Kelet Európai kulturális tér 2.2.2. Aktor-faktor kutatási 2.2.3. Önkéntesség és öntevékenység 2.2.4. Kutatási disszemináció 3. A hallgatók identitástudatának, társadalmi szerepvállalásának megerősítése 3.1. Kapcsoskönyv alprogram 3.1.1. Európa-gemkapocs 3.1.2. Középiskolai kapcsolat 3.1.3. Szenior és alumni Tagozat 3.1.4. Szakkollégiumi és felsőoktatási kapcsolat 3.2. Cigány-magyar identitás-erősítő alprogram 3.2.1. Szentandrássy István 3.2.2. Magyar - Roma Örökség 3.2.3. ORÖ roma szakműhelyek kapcsolati 3.3.4. Désány-teaház 7

Kosárfonás és nemezelés a Roma örökség ban Roma örökség, tánctanítás 8

Kusturica klubest, Biczó Gábor előadást tart Gulyás Gyula film rendező a Szentandrássy est előadója Nagy Ilona, etnográfus a Szentandrássy est előadója 9

A program A program módszertanát módszertanát képező alapkomponensek képező alapkomponensek rendszere rendszere: A Lippai A Lippai Balázs Balázs Roma Roma Szakkollégium Szakkollégium és az Ötágú és az síp Ötágú projektpedagógiai síp projektpedagógiai és kutatási programjának és kutatási programjának elvárt eredménye, elvárt eredménye, hogy a cigányság hogy és a cigányság leszakadt perifériális és a leszakadt közösségek perifériális beilleszkedését közösségek beilleszkedését előmozdítani képes szakembereket előmozdítani képes szakembereket képezzen. képezzen. 2.3. Kutatási program A pedagógiai program elválaszthatatlan a Szakkollégiumban folyó kutatómunkától, a tevékenységkörnyezet településeinek lokális közösségeiben végzett alkalmazott szemléletű társadalomtudományi vizsgálatoktól. A kutató-elemző gyakorlatok és terepmunkák a képzés szerves részét alkotják. Céljuk, hogy a hallgatók a lokális színterek kitüntetett módon a saját közösség szociokulturális folyamatait feltárják, elemezzék és a mutatkozó anomáliák, hiányosságok kezelésére vonatkozó javaslatok megfogalmazására képessé váljanak. A szakkollégiumi képzés a hallgatók terep-érzékenyítését, a tényleges társadalmi környezet viszonyai iránti megértő elkötelezettség kifejlesztését a gyakorlati kutatási körülmények között és a program előkészítő kurzusaihoz kapcsolódva valósítja meg. A kutatómunkák megszervezésében, a terephelyszínek kiválasztásában és a lebonyolításban a Gerő Ildikó által vezetett Türr István Képző és Kutatóintézet Debreceni Igazgatósága kiemelkedő partnerünk. A kutatási program szakkollégiumunkban tevékenységként valósul meg. A 7 egymásra épülő a hallgatók a tevékenységkörnyezet lokális színterein való jártasságát, tájékozódási 2.3. Kutatási program A pedagógiai program elválaszthatatlan a Szakkollégiumban folyó kutatómunkától, a tevékenységkörnyezet településeinek lokális közösségeiben végzett alkalmazott szemléletű társadalomtudományi vizsgálatoktól. A kutató-elemző gyakorlatok és terepmunkák a képzés szerves részét alkotják. Céljuk, hogy a hallgatók a lokális színterek kitüntetett módon a saját közösség szociokulturális folyamatait feltárják, elemezzék és a mutatkozó anomáliák, képességét és elemzőkészségét fejleszti. hiányosságok kezelésére vonatkozó javaslatok megfogalmazására képessé váljanak. A szakkollégiumi képzés a hallgatók terep-érzékenyítését, a tényleges társadalmi környezet viszonyai iránti megértő elkötelezettség kifejlesztését a gyakorlati kutatási körülmények között és a program előkészítő kurzusaihoz kapcsolódva valósítja meg. A kutatómunkák megszervezé- 10

sében, a terephelyszínek kiválasztásában és a lebonyolításban a Gerő Ildikó által vezetett Türr István Képző és Kutatóintézet Debreceni Igazgatósága kiemelkedő partnerünk. A kutatási program szakkollégiumunkban tevékenységként valósul meg. A 7 egymásra épülő a hallgatók a tevékenységkörnyezet lokális színterein való jártasságát, tájékozódási képességét és elemzőkészségét fejleszti. A kutatási tevékenységok Kutatási tevékenységok rendszere rendszere: a, Alkalmazott kutatás a, Alkalmazott kutatás A hallgatók terepmunka helyszín viszonyaiban jártas szakértők segítségével egyéni megfigyeléseket, problémaanalízist A hallgatók terepmunka és az erre vonatkozó helyszín társadalmi viszonyaiban megoldás-javaslatokat jártas szakértők segítségével és kríziselemzést egyéni megfigyeléseket, problémaanalízist kompetenciáinak és fejlődését az erre vonatkozó szolgálja, valamint társadalmi az ehhez megoldás-javaslatokat nélkülözhetetlen va- hajtanak végre. A tevékenység ezek szerint a hallgatók lokális közösségekben hatékony közösségszervezői döntéshozói lamint kríziselemzést képességek kialakításához hajtanak végre. járul A hozzá. tevékenység ezek szerint a hallgatók lokális A keretében a hallgatók a partiumi Tasnád és Gencs településeken magyar és magyarul beszélő közösségekben roma közösségben, hatékony közösségszervezői valamint együtt élő kompetenciáinak román nyelvű roma fejlődését román szolgálja, környezetben valamint az végeztek terepmunkát. ehhez nélkülözhetetlen döntéshozói képességek kialakításához járul hozzá. (IDE A FOTÓ keretében a hallgatók a partiumi Tasnád és Gencs településeken magyar és magyarul beszélő terepmunka roma közösségben, a cigánytelepen valamint együtt és élő Gencs, román nyelvű terepmunka roma és román a környe- Tasnád, cigánytelep zetben végeztek terepmunkát. Csabánál vannak a fotók) b, Kontakt-kurzusok b, Kontakt-kurzusok A kutatói A kutatói szemináriumokon szemináriumokon a kutatótevékenység a kutatótevékenység előkészítése előkészítése folyik és az folyik egyes és színtereken az egyes színtereken jártas szaktekintélyek meghívott szaktekintélyek tartják. Célja a terepmunkák tartják. Célja elméleti a terepmunkák és módszertani elméleti előkészítése. módszerta- jártas meghívott ni előkészítése. c, Aktor-faktor kutatási A a szakkollégiumi kutatási program kitüntetett célját szolgálja, jelesül, hogy a hallgatók megismerjék saját kibocsátó közösségük szociokulturális jellemvonásait. Ennek segítségével, valamint az ehhez kapcsolódó módszertani, pedagógiai és közösségszervezői ismeretek birtokában potenciálisan saját közösségeik tevőleges aktorává válhatnak. A szakkollégiumi projekt alapvető eszméje, hogy a társadalom integrációs törekvéseit ismerő hallgatók a leg- 11

Tasnád, Románia Gencs, Románia 12

Látogatás a Nagyecsedi Közösségi Házban Philip Selbie-vel (Plymouth University) Konzultáció helyi szakemberekkel a jászfényszarui óvodában Kotics József előadása ( Szentandrássy est ) Vendégünk Juhász Éva, a Hajdúdorogi Egyházmegye cigányügyi referense és Tóth István, a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium munkatársa 13

hitelesebb közreműködői lehetnek a kisebbségi-többségi viszony javításának, valamint a leszakadt kisebbségi közösségek felzárkózását segítő munkának. A tevékenység másik pillére a DE GYFK vonzáskörzetében található LHH-térségekben működő köznevelési intézményekkel Nagyecsed, Berettyóújfalu, Biri, Nyírmihálydi az elmúlt évek során kialakított kapcsolatokra épül. d, Talentum tehetséggondozó A szakkollégisták számára kidolgozott tehetséggondozó tevékenység célja tematikus versenyeken való részvétel támogatása, az erre történő felkészítés, különös tekintettel a saját kutatási tapasztalatok módszeres feldolgozására. Szakkollégiumok közötti sportvetélkedő, 2013 Nemzetiségek napja, 2013. Roma népismereti vetélkedő 14

e, Közép-Kelet Európai kulturális tér A keretében végzett tevékenység a közép-kelet-európai kulturális tér cigány közösségeiben, valamint emblematikus roma történelmi emlékhelyeken tett látogatásokat ölel fel. A terepgyakorlatok minden esetben a meglátogatott helyszíneket ismerő szakértő-oktató irányításával történnek. A látogatások célja a roma történeti identitástudat megerősítése, valamint a történelmi ismeretek elmélyítése. A Közép-Kelet-Európai kulturális tér tevékenységeinek másik fontos színterét képezik a kisebbségi-közösségi szervezetekben, önkormányzatokban, civil szerveződésekben tett látogatások, melyek lehetőséget kínálnak szakkollégiumunk projektmódszertanának disszeminációjára is. A keretében három kirándulást valósítottunk meg. Először 2013-ban a hivatalos évfordulós megemlékezések előtt Lengyelországban, Auschwitzban és Tarnowban jártunk. 2014 szeptemberében erdélyi kiránduláson vettünk részt, ahol Nagybánya, Kolozsvár és Nagykároly környékének multietnikus településeit látogattuk meg. Ezt követően Szerbia ugyancsak vegyes etnikai színterein, Újvidék, Magyarkanizsa, Szabadka és Zombor közösségeiben jártunk. f, Önkéntesség és öntevékenység A célja önkéntességen alapuló civil öntevékeny szervezet munkájába való bekapcsolódás. A biztosítja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek az öntevékenység elvén szerveződő munkába a szociális, a gyermekvédelmi, a kulturális és az oktatási-nevelési civil szféra vonatkozásában. Szakkollégistáinkat arra ösztönözzük, hogy mind az egyetem hatókörébe tartozó településeken, mind saját lokális közösségeikben működő civil szervezetek munkájába kapcsolódjanak be, a civil társadalom fejlesztése érdekében végezzenek önkéntes tevékenységet. g, Kutatási disszemináció Kiemelkedően fontosnak tartjuk a Szakkollégium keretei között folyó kutatómunka és a szakmai tevékenység disszeminációját. Ennek kitüntetett fórumai a havonta megjelenő Hírlevél, a szakkollégiumi honlap, valamint a projektidőszakban megvalósuló tematikus szakmai konferenciák. A 2013 márciusában rendezett projektnyitó konferencia keretében sor került a Lippai Balázs Roma Szakkollégium nyilvános bemutatására, a 30 hónapos projekttevékenység részletes 15

Látogatás a tarnowi Néprajzi Múzeumban Látogatás Auschwitzban 16

Zakopane (Lengyelország) Újvidék (Szerbia) Nagykároly (Románia) 17

ismertetésére, az intézmény megalakulását megelőző szakmai munka eredményeinek megosztására. A konferencia előadásai az alkalmazott társadalomtudományi szemléletű szakkollégiumi képzés gyakorlati alapelveivel foglalkoztak. A konferencián meghívott vendégként és a kerekasztal beszélgetés előadójaként Kovács Zoltán (EMMI társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár), valamint Farkas Flórián (Országos Roma Önkormányzat elnöke) képviselte a támogató és együttműködő partnereket. 2014 júniusában, a második tematikus projektkonferencián az elvégzett tevékenység értékelése mellett sor került a Granadában (Spanyolország) kiállításra került szakkollégiumi kutatásokhoz kapcsolódó kommentált fotóanyag, valamint a Fabula aeterna könyvsorozatunkban megjelent cigány mesemondókról szóló monográfiák bemutatására. A kötetek Bálint Péter: Archaikus alakzatok a népmesében. Jakab István cigány mesemondó (a késleltető halmozás mestere); Biczó Gábor: Mese és társadalom. Ámi Lajos, egy cigány mesemondó élete és műve; Bódis Zoltán: A meseszó igazsága. Cifra János cigány mesemondó meséi; valamint Bálint Péter: Meseértés és -értelmezés. A kárpát-medencei népmesehagyomány vizsgálata a roma kulturális hagyomány reprezentatív rétegének, a népmesék társadalmi és kulturális értékhordozó funkcióinak átfogó elemzését nyújtják. A konferencián meghívott előadóként részt vett és a kisgyermekkori integráció folyamatviszonyait elemző előadást tartott Sörös Iván (EMMI Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárságának, osztályvezetője). (A program zárókonferenciájára terveink szerint 2015 májusában kerül sor.) A Lippai Balázs Roma Szakkollégium keretében végzett alkalmazott társadalomtudományi szemléletű pedagógiai és kutatási program az intézmény földrajzi értelemben vett tevékenységkörnyezete mellett a hallgatók szociokulturális hátterével, a rekrutáció szerkezetével áll szoros összefüggésben. 18

Nyitókonferencia, Farkas Flórián köszöntő szavai Projektmenedzseri ismertető Kerekasztal-beszélgetés, Bálint Péter, Kovács Zoltán, Gerő Ildikó, Balogh Gyula, Gulyás Klára Kocsis Péter Csaba ORÖ szakmai igazgató 19

Kiállítás Destinos Gitanos de Europa del Este (Cigány sorsok Kelet-Európában), Centro Sociocultural Gitano Andaluz de Granada (Spanyolország), Sörös Iván EMMI osztályvezetője, Gulyás Klára és Balogh Mariann szakkollégiumi hallgatók és Bálint Péter projekt menedzser Spanyol vendéglátóinkkal 20

3. TAGSÁG HALLGATÓK Szakkollégiumunk hallgatóinak lakóhelye, a települések elhelyezkedése szinte teljes mértékben leképezi a Kar hallgatói állományának rekrutációs bázisát. A regionális beágyazottság azt jelenti, hogy szakkollégistáink legnagyobb mértékben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elsősorban kisebb településeiről érkeznek. Hasonló arányú a hajdú-bihari hallgatók létszáma, s ehhez képest kisebb számban érkeznek a többi szomszédos megyéből is. Az érintett régiók az ország leghátrányosabb járásai, vagyis a hallgatók éppen abból a környezetből lépnek be a szakkollégiumi képzésbe, ahol a hátrányok kompenzálása, az integráció, a fejlesztés és a felzárkózás komplex feladattömegének megoldása a helyi roma és nem roma származású értelmiség lokális pedagógiai és közösségszervező munkájára kell, hogy épüljön. Úgy véljük, ehhez a célhoz programunk messzemenően hozzájárul. A Lippai Balázs Roma Szakkollégium hallgatói integrált környezetben végzik tanulmányaikat. Az intézmény létrehozásának pillanatától alapvető értéknek tekintjük az integrált működés megvalósítását. Ennek eredménye, hogy a tagság teljes átlagában 60-40%-ban vannak jelen a cigány/roma és magyar származású hallgatók. Az integrált szerkezet véleményünk és eddigi tapasztalatunk szerint, a roma és magyar hallgatók közös tevékenysége garantálja a szegregált intézményi léthelyzet elkerülését, továbbá a tágabb kollégiumi, egyetemi és társadalmi környezet irányába demonstrálja a közösségként megélt munka hitelességét. A szakkollégiumi hallgatók többsége a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karának valamely szakán folytat tanulmányokat. A Kar speciális regionális helyzete, valamint a szakstruktúra összhangban van a roma szakkollégiumi képzési program céljaival. Ebből következik, hogy pedagógus továbbképzési programjainkban nagy arányban vannak olyan hallgatóink, akik alapképzésüket is karunkon folytatják (elsősorban óvodapedagógia és szociálpedagógia szakokon). Kutatási tapasztalataink szerint a tevékenységrégióból érkező hallgatók esetében az óvópedagógiai képzési területnek kiemelt gyakorlati jelentősége van. A lokális közösségek helyi intézményeiben a roma származású gyermekek számarányának növekedése a szakkollégiumi képzés részeként elsajátított ismeretek alkalmazásának szinte korlátlan teret kínál. A visszajelzések alapján a szakkollégium vonzáskörzetének településein a végzett roma és magyar származású hallgatókat a helyi intézmények azonnal foglalkoztatják. A szakkollégiumban folyó pedagógiai 21

A hallgatók lakóhely szerinti megoszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg: Hodász, Nagyecsed, Nyírmihálydi Borsod-Abaúj-Zemplén: Szendrőlád, Miskolc Hajdú-Bihar: Nyírábrány, Pocsaj, Debrecen, Hajdúszoboszló, Hosszúpályi, Hajdúsámson Békés: Szeghalom, Orosháza Jász-Nagykun-Szolnok: Tiszafüred 1 fő 3 fő 3 fő 17 fő 22 fő A Lippai Balázs Roma Szakkollégium regionális intézményi kapcsolatrendszere Hajdúböszörmény Önkormányzat, Babes-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozat, Partiumi Keresztény Egyetem Nagyvárad, Bakonszeg Önkormányzat, Hajdúnánás Önkormányzat, Türr István Képző és Kutató Intézet Debreceni Igazgatóság, Karacs Ferenc Gimnázium Püspökladány, Arany János Gimnázium Berettyóújfalu, Dankó Pista Szakiskola, Gimnázium és Általános Iskola Biri, Berettyóújfalui Református Egyházközség Pálfi István Tanodája, Amenca Tanoda Nagyrábé, Kincskereső Óvoda Hajdúböszörmény, Roma Nemzetiségi Önkormányzat Hosszúpályi, Görögkatolikus Tanoda Hodász, Romák az Egységes Európáért Egyesület Mátészalka 22

9 30 7 9 A hallgatók képzés típusa szerinti megoszlása A hallgatók tagozat szerinti megoszlása rmekifjúságsegítmérnök tanár mediátor 2 2 1 1 7 BA MA FOSz Szak. TK A hallgatók szakok szerinti megoszlása nappali levelező továbbképzés van munká nincs munkája 88 12 óvodapedógia szociálpedagógia kisgyermeknevelő ifjúságsegítő mérnök tanár mediátor Szakmában elhelyezkedés aránya Elhelyezkedési arány szakmában dolgozik nem a szakmában dolgozik van munkája nincs munkája 23

program szervesen összekapcsolódik a főiskolai karon, az országban egyedülálló módon 2014- től elindított roma nemzetiségi óvodapedagógus képzéssel. Továbbá, a folyó évben az Almási Katalin által vezetett és partnerként együttműködő Biri Dankó Pista Szakiskola, Gimnázium és Általános Iskola 24 pedagógusa Roma kulturális fejlesztő szakirányú képzésben vesz részt. Hangsúlyos eredménynek tekintjük, hogy végzett hallgatóink elhelyezkedési mutatója kiemelkedő, közel 90%-os arányú, és jelenlegi hallgatóink is számosan kapnak munkát. A Lippai Balázs Roma Szakkollégium alapvető célja, hogy a tevékenységrégióban lehetőség szerint tovább bővítse az elért közösségek számát, a pedagógiai és a kutatási program keretében minél nagyobb tömegben vonja be a potenciális roma és nem roma hallgatókat. Célunk megvalósítása érdekében aktív hálózatépítési munkát folytatunk, melynek alanyai a vonzáskörzet intézményei: középiskolák, községi és nemzetiségi önkormányzatok, felsőoktatási intézmények, valamint más szakkollégiumok. A regionális kapcsolatrendszer mellett Szakkollégiumunk további sikeres hazai és nemzetközi kapcsolatépítést is folytat, melynek eredménye, hogy együttműködő partnereink: Andalúziai Cigány Kulturális Központ Granada (Spanyolország), Pedagógiai Intézet Plymouth (Nagy-Britannia), Újvidéki Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar (Szerbia, Szabadka), II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Ukrajna, Beregszász), Eperjesi Egyetem (Szlovákia), Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem (Szlovákia), Országos Roma Önkormányzat (Budapest), Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet, Magyar Kulturális Antropológiai Társaság (Budapest), ELTE Eötvös Szakkollégium (Budapest). 4. SZAKCSOPORTOK A szakkollégium pedagógiai és kutatási programja a hallgatók képzésének szintjén a szakcsoportok tevékenységén keresztül valósul meg. Az intézményben öt szakcsoport szerveződött, amelyek párhuzamosan, de tevékenységük tartalmát tekintve egymást kiegészítve szolgálják a Szakkollégium alapelveinek érvényesülését a képzési gyakorlatban. 24

a, Gyermeknevelési szakcsoport (Pálffy Sándor) A szakkollégiumi hallgatóság a Gyermeknevelési szakcsoport munkáján keresztül korszerű pedagógiai ismereteket, módszertani tudást illetve kompetenciákat sajátít el. Működésében az intézményi nevelés színtereire (bölcsőde, óvoda, iskola, kollégium) építve nyújt lehetőséget olyan pedagógiai helyzetek megismerésére, értelmezésére, illetve ún. jó gyakorlatok bemutatására és adaptációjára, melyek azokon a lokális színtereken értelmezhetőek, ahol a roma kisebbség, illetőleg a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok társadalmi reprezentációja hangsúlyos. b, Szociálpedagógiai szakcsoport (Gortka-Rákó Erzsébet) A szakkollégiumi hallgatóság a Szociálpedagógiai szakcsoportban elméleti és gyakorlati munkát végez. A szociális- és gyermekvédelmi intézményrendszer elemei képezik azokat a terephelyszíneket, melyeken a roma létből és a halmozottan hátrányos társadalmi helyzetből származó problémahelyzetek vizsgálata, értelmezése megtörténik. A szakkollégisták lokális környezetéből származó szociális jó gyakorlatok megismerését és disszeminációját a szakcsoportban dolgozó a szociális területen országosan elismert kollégáink irányítják. A szakmai munka során az adott szakterület kutatóival, oktatóival kialakuló együttműködés az önálló munkát jól megalapozza, illetve a későbbiekben hatékonyan működtethető kapcsolati háló kiépítését teszi lehetővé. c, Felnőttnevelési szakcsoport (Láczay Magdolna) A szakkollégiumi hallgatóság a Felnőttnevelési szakcsoport munkáján keresztül azokon a szakmai területeken részesül képzésben, illetve működik közre kutatásokban, melyek az andragógia tudományterületén értelmezhető problémákat tárnak fel. A lokális közösségekben végzett integrációs és közösségfejlesztő szemléletű munka nem kerülheti meg a családi környezet feltételrendszerének javítását célzó erőfeszítést, melynek szerves elemét képezi a felnőttnevelés. A családi élet szervezése a roma és más hátrányos helyzetű közösségekben a recens közösségkutatás eredményei alapján felértékeli a nők szocializációs és integrációs szerepvállalását. A szakcsoport munkájának keretében a hallgatók a felnőtt célcsoport jellemvonásaival, motivációs horizontjával, az erre jellemző attitűdök fejlesztésnek lehetőségével foglalkoznak. 25