Bevezetés a nyelvtudományba 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék
tudomány (általában) az emberi tudás szisztematikus rendszere Ismérvek: 1. a tudásnak és a puszta vélekedésnek a megkülönböztetése 2. racionális érvelés 3. a tények tapasztalati igazolhatósága vagy cáfolhatósága, ennek elismerése a tudósközösség részérıl
tudomány ad 1. vélekedés: a GAR kerek, gurul görbület gyökre vezethetı vissza a gané, gomba, gyakorol, gyere, győrő, kardinális bíboros, karosszéria, korong stb. tudás: gané, gomba, korong szláv eredet győrő (ó)török eredet gyakorol finnugor tıbıl gyere ismeretlen eredető kardinális latin eredető karosszéria nemzetközi szó (francia háttér)
tudomány ad 2. a hangalakok viszonya egymáshoz; a teljes hangalakok viszonya a feltételezett gyökhöz; a jelentések reális viszonya egymáshoz ad 3. a *ő; r *k, m, n a több szótagú szavak a magyarban vagy morfémaszerkezetek, vagy jövevényelemek A tudomány azzal az igénnyel lép fel, hogy a dolgokat olyanoknak mutassa be, amilyenek azok valójában (MNLex.)
tudomány szaktudományok (tudományos diszciplínák) elkülönülnek a) tárgyterület szerint (mit kutatnak?) b) módszerek szerint (empirikus, kísérleti, statisztikai) nyelvtudomány (nyelvészet, lingvisztika) az emberi nyelv(ek), a nyelvi kommunikáció leírásával, ill. tulajdonságainak magyarázatával foglalkozó tudomány
nyelv jeleknek tagolt emberi hangok révén megvalósuló rendszerhálózata, azon elemek és szerkesztési szabályok összessége, amelyek birtokában a közösség tagjai létrehozzák és megértik a beszédet nyelvi képesség (faculté de language; Ferdinand de Saussure) adott nyelv (langue) elemek és szerkesztési szabályok összessége beszéd (parole) egyénileg megvalósított nyelvi tény langue + parole language: nyelvezet (absztrakt) (konkrét) (nyelvészeti tények)
nyelv közlendı gondolat /Nem tudtam tanulni, minthogy beteg voltam./ langue-jelenségek: hangok (fonémák), szavak, szerkezetek stb. parole-jelenségek t ; e ë; a ȧ; u+l ú; ni nyi (lexémák) (kötıszók) (igeidı) Nem tudtam tanulni, minthogy beteg voltam. bírtam mert valék. voltam képes mivel tanulhattam ugyanis
nyelv A nyelv az emberi kommunikáció eszköze. (MNLex.) eszköz: szubjektív, zárt információk átváltoztatója
Állati kommunikációs (közlési) módok látható, szagolható és hallható közlések jellemzık azonidejő nem részletezı nem tud kérdezni nem tud valótlant állítani kötött alkalmazás ingerek vezérlik nem társadalmi termék (ösztönök) zárt rendszer analóg típusú közlés
Az emberi nyelv mint kommunikációs rendszer (Cser András nyomán) 1. hangzó közeg 2. kettıs tagolódás (szerkezet) a) jelentéses szint A gyerek ek egymás nak ad ogat t ák a labdá t. b) hangzó szint [! szál szél; kapar kapor] a + b nyitottság A srácok egymáshoz dobálták a lasztit. Vagyis: a hangállomány korlátozott számú (jelentés nélküli) elemeivel végtelen számú (jelentéses) mondatot tudunk alkotni
Az emberi nyelv mint kommunikációs rendszer 3. önkényesség m. fej, n. Kopf, ang. head, fr. tête, lat. caput, szlk. hlava, gör. κεφάλι [kefali] [! motiváltság: hangutánzás, hangulatfestés (hangszimbolizmus) m. kopog, n. klopfen, ang. knock, fr. cogner] [! összetett jelek: funkcionális jelentésbeli összefüggés, motiváltság ad-ogat; könyv-ecske]
Az emberi nyelv mint kommunikációs rendszer 4. szabályok vezérlı szerepe A tegnap a kertben elültetett fa meg fog nıni. 1. A fa meg fog nıni <=> *A meg fog nıni fa 2. A(z) elültetett fa... 3. tegnap... 4. a kertben... 5. *A tegnap fa... 6. *A tegnap a kertben fa...
Az emberi nyelv mint kommunikációs rendszer 5. kreativitás nem kész formák Ági nagyon szeret olvasni. Ági egyre csak a könyveket bújja. Ági kedvenc idıtöltése az olvasás. Ági ha csak teheti, olvas. 6. elvonatkoztatás nem közvetlenül adott események 7. kulturális átörökítés
Más emberi kommunikációs formák hangzó, de nem nyelvi (paranyelvi) nem hangzó (kinézikus) térkihasználás (proxémikus)
Az emberi nyelv alapvetı funkciói 1. ábrázoló (a beszédhelyzeten kívülre utal) 2. kifejezı (a beszélıre utal) 3. felhívó (a megszólítottra utal)
Aktiválódó ismeretek fonológia morfológia szintaxis lexikális elemek szemantika deixis (utalás) elıföltevések világismeret A komisz gyerek akkor is kapott az anyjától.