Növényrendszertan gyakorlatok. 2. gyakorlat. Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2013

Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2013

Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae Tagolt bazídiumú g. alo. Holobasidiomycetidae Tagolatlan bazídiumú g. alo. Aphylloporanae Likacsgombák felrendje Agaricanae Kalaposgombák felrendje Boletales Tinórugomba-alkatúak r. Boletaceae Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum, Suillus, Xerocomus) Agaricales Csiperke-alkatúak r. Russulales Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius) Gasteromycetales Pöfeteggombák r.

felr. Agaricanae Kalaposgombák r. Boletales Tinórugomba-alkatúak cs. Boletaceae Tinórufélék családja Hazánkban mintegy 70 faj Sok jó, ehető gomba, de vannak mérgezők is. A termőréteg nagyon könnyen leválik a kalapról. A csöves részt néha fátyol borítja. A spórák sima felszínűek, elliptikusak vagy orsó alakúak. A hús mindig lédús, puha; változó színű lehet.

r. Boletales Tinórugomba-alkatúak cs. Boletaceae Tinórufélék családja Ízletes vargánya Boletus edulis (úrigomba, igazgomba, szepe)

Boletus edulis Ízletes vargánya A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodik, barna, világosbarna, matt, finoman nemezes. A termőréteg csöves, a kalap húsáról könnyen lefejthető, fehér, sárga, majd zöldessárga. A tönk vastag, a hengerestől a hasasig, fehéres, világosbarna, a felső részén sötétbarna hálózatos erezet található. A hús vastag, fehér, nem színeződő, kellemes illatú, dióízű. Júniustól októberig. Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben. Ehető, árusítható, jól szárítható. Hasonlít hozzá a nemezes kalapú, végig hálózatos tönkű nyári vargánya (Boletus aestivalis).

r. Boletales Tinórugomba alkatúak Ízletes vargánya Boletus edulis

Ízletes vargánya Boletus edulis

Sátántinóru Boletus satanas csak EMH A kalap 5-15 cm átmérőjű, félgömb alakú, szabálytalanul karéjos lesz; szürkésfehér, finoman nemezes. A tönk 10 cm körüli hosszú, feltűnően gumós, hasas, a kalap közelében sárgás, kisszemű, vörös hálózat díszíti, lejjebb kárminvörös. A csövek először halvány sárgák, végül zöldessárgák és sérülésre kékeszöldek lesznek, a pórusok nagyon hamar vörösek lesznek. A húsa fehéres, vágásra kékül. Júliustól szeptemberig. Kedveli a meszes talajú déli lejtőkön kialakuló bükk- és tölgyerdőket. Mérgező, súlyos gyomor- és bélpanaszokat okoz.

Sátántinóru Boletus satanas

Farkastinóru Boletus calopus (pachypus) csak EMH A kalap félgömb, lassan szélesedik ki, pereme sokáig lehajlott marad, olívszürke, bársonyos-nemezes, matt, nem tapadós. A pórusok citromsárga később olívszínűek, nyomásra megkékülnek. A tönk 6-8 cm magas és 2-5 cm széles lehet, gumós-hasas formájú, felül sárga színű és sárgás hálóval fedett, lejjebb vöröses árnyalatú és vörös vagy barnásvörös hálózattal díszített. A hús sárgásfehér, nyomásra erősen kékül. először összehúzó, utána többnyire keserű. Júniustól októberig. Savanyú talajú bükkösökben, tölgyesekben, gyertyános-tölgyesekben található. Mérgező, gyomor- és bélpanaszokat okoz. Íze

Farkastinóru Boletus calopus

Barna érdestinóru Leccinum scabrum A kalap domború, dohány-, feketésbarna színű, kissé tapadós, vastag húsú. A kalap bőre néha a kalap szélén túlér. A termőréteg a tönk előtt felkanyarodik, a tönk körül árkot alakít ki, a kalapról könnyen lefejthető, fehéres majd barnás színű. A tönk 5-15 cm hosszú, fehér alapon szürkésbarnán, feketésen pikkelyes. A hús szürkésfehér, vágásra nem vagy csak kissé szürkülhet, íze enyhe, szaga nem jellegzetes. Júniustól októberig. Nyírfák alatt nő. Fiatalon ehető, árusítható.

Barna érdestinóru Leccinum scabrum

r. Boletales Tinórugomba-alkatúak Leccinum nemzetség

r. Boletales Tinórugomba-alkatúak cs. Boletaceae Tinórufélék családja Suillus nemzetség

Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru Suillus granulatus Gyakran nagyobb csoportokban megjelenő. A kalap 3-10 cm átmérőjű, domború, majd ellaposodó. Sárga, okker, vagy világos barna, nyálkás, ragadós. A kalapbőr könnyen lehúzható. A csöves termőréteg sárgák, tejszerű nedvet választ ki, ezek megszáradnak. A tönk hengeres, sárgás, megbarnuló szemcsék vannak rajta. Májustól novemberig. Kéttűs fenyők alatt növő, gyakori faj. Ehető, árusítható.

Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru Suillus granulatus

A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodó, rendszerint sötétbarna, felülete nyálkás, ragadós. A kalapbőr lehúzható. A csövek eleinte szűkek, sárgák, majd barnásak. A tönk hengeres, fehéres gallérja van, melyet később a spórák barnásra festenek; a gallér felett sárgás, alatta fehéres. Májustól novemberig. Kéttűs fenyők alatt nő. Ehető, árusítható. Barna gyűrűstinórú Suillus luteus

Barna gyűrűstinórú Suillus luteus

r. Boletales Tinórugomba alkatúak Barna gyűrűstinóru Suillus luteus

Molyhos tinóru Xerocomus subtomentosus A kalap 5-10 cm átmérőjű, félgömb, majd ellaposodó. Barna, világos barna, okkeres árnyalatú, bársonyos. A csövek tágak, a tönkre lefutók, élénk sárgák. A pórusok nyomásra gyengén kékülhetnek. A tönk lefelé vékonyodó, gyakran görbe; Sárgás-barna, felülete gyakran pontozott. A hús sárga, enyhe szagú és ízű. Májustól októberig. Lomb- és fenyőerdőben. Gyakori. Ehető, árusítható faj.

r. Boletales Tinórugomba-alkatúak cs. Boletaceae Tinórufélék családja Molyhos tinóru Xerocomus subtomentosus

Molyhos tinóru Xerocomus subtomentosus

Xerocomus subtomentosus Molyhos tinóru

Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae Tagolt bazídiumú g. alo. Holobasidiomycetidae Tagolatlan bazídiumú g. alo. Aphylloporanae Likacsgombák felrendje Agaricanae Kalaposgombák felrendje Boletales Tinórugomba-alkatúak r. Boletaceae Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum, Suillus, Xerocomus) Agaricales Csiperke-alkatúak r. (Amanita, Agaricus, Macrolepiora, Lepiota, Pleurotus, Lepista, Armillariella, Marasmius, Omphalotus, Tricholomopsis, Coprinus, Inocyce, Hypholoma) Russulales Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius) Gasteromycetales Pöfeteggombák r.

Agaricales Csiperke-alkatúak r.

Agaricales Amanita galóca nemzetség közepes vagy nagy termetűek a kalapszél gyakran bordázott fehér lemezek (kevés kivétel) teljes és részleges burok ált. fejlett gallér pettyek v. bocskor mikorrhizásak mérgezők, néhány ehető

Agaricales r. Gyilkos galóca - Amanita phalloides

Halálosan mérgező Gyilkos galóca Amanita phalloides A kalap 5-15 cm, olajzöldtől az egészen sárgásig, néha fehéres, a széle világosabb, felülete selymes, fénylő, benőtten szálas. A lemezek szabadon, sűrűn állók, fehérek, a tönköt nem érintik. A tönk akár 20 cm hosszú, lefelé vastagodó, márványozott felületű; fehér lelógó gallérja és nagy, tövén bő, elálló, fehér bocskora van. A hús fehér, édeskés illatú, a burgonyára emlékeztető ízű. Júniustól novemberig. Főleg tölgy alatt növő gombafaj.

Gyilkos galóca Amanita phalloides

Hosszú lappangási idejű mérgezések (4 órától több napig) Gyilkosgalóca-mérgezés (phalloides-szindróma, ciklopeptid mérgezés) Halálos kimenetelű mérgezések 90-95 %-át alkotja. A halálozási szám Magyarországon évente 10 körül van. Tünetei: A mérgezés lefolyása jellegzetesen két fázist mutat. A lappangási idő 6-24 óra (legtöbbször 8-12 óra). Kezdetben gyomorpanaszok, majd csillapíthatatlan hányás, hasmenés, láz, kiszáradásveszély (gasztrointesztinális fázis). Az akut tünetek egy-két nap múlva csökkennek, de ezután következik be a májkárosodás, májmegnagyobbodás, sárgaság, gyomor- és bélvérzések, öntudatzavar stb. (májkárosodási vagy hepatorenális fázis). A máj mellett jelentősen károsodhat a vese is. Súlyos esetben egykét héten belül halálhoz is vezet.

Hatóanyagai: amatoxinok (a szervezet nem tudja lebontani), fallotoxinok és a virotoxin. Egy termőtest egy négytagú családnak elegendő halálos dózist tartalmaz. A tünetek csak akkor jelentkeznek, ha a méreg a tápcsatornából felszívódott. A májsejtekben megszűnik a fehérjeszintézis, és kb. 48 óra múlva a sejtek elhalnak. A sejtmembránokat is károsítják, gátolják a sejtosztódást. Alkalmazott terápia: a toxin eltávolítása a béltraktusból és a vérből, A szervezet víz- és elektrolit-háztartásának visszaállítása, Kemoterápia: májvédőszerek, C-vitamin, antibiotikumok, Végső esetben májátültetés. A letalitás 10-15 %-ra csökkenthető.

Az amatoxin és fallotoxin LD 50 értékei különböző fajoknál (mg/kg) (LD 50 érték: a kísérleti állatok felénél pusztulást okozó mennyiség) Állatfaj Amatoxin Fallotoxin Fehér egér 0,4-0,8 1,8-2,2 Fehér patkány 2,8-3,5 1,1-1,4 Nyúl 0,1-0,2 1-2 Aranyhörcsög - 0,5-0,7 Macska 0,5 - Tacskó 0,1 - Sertés 0,1-0,2 - Béka 2-5 - Csiga 20 - Ember 0,1 -

Előidéző gombafajok: gyilkos galóca, fehér galóca, kistermetű őzlábgombák (vörhenyes, húsbarnás őzlábgomba) gyilkos galóca vörhenyes őzlábgomba fehér galóca húsbarnás őzlábgomba

Agaricales r. Párducgalóca - Amanita pantherina

Párducgalóca Amanita pantherina A kalap 5-15 cm átmérőjű, sötét vagy szürkésbarna, széle mélyen bordázott, sok fehér petty díszíti. A sűrű, puha és szabadon álló lemezek kifejlett állapotban is fehérek maradnak. A tönk karcsú 5-15 cm hosszú, fehér, töve peremes, gumós, kicsit feljebb gyűrűszerű zóna van, bocskora nincs, gallérja gyengén fejlett, fehér, lelógó, bordázottság nélküli. Húsa puha, vizenyős, fehér, retekszagú, édeskés ízű. Júniustól novemberig. Savanyú talajú fenyő-, tölgy- és bükkerdőkben nő. Mérgező.

Párducgalóca Amanita pantherina

Párducgalóca típusú mérgezés (Pantherina szindróma) Rövid lappangási idő (0,5-3 óra) és alkoholmámorhoz hasonló tünetek jellemzik Az alkoholfogyasztáshoz hasonló érzelmi állapot (felfokozott érzelmi állapot, heves beszéd, erős motorikus nyugtalanság, vitustánc, személyiség-, tér- és időérzékelési zavarok) jön létre, amelyet a beteg káros utóhatás nélkül kialszik. A tüneteket a gombák iboténsav és muszkazontartalma hozza létre, amely muszcimollá alakul át. A muszcimol az iboténsavnál 5-ször hatásosabb. A muszcimol a gamma-aminovajsav (GABA) neurotranszmitter molekula szerkezeti analógja, és hatása ezen alapul. Mivel a toxin a szimpatikus idegrendszerre hat, ezért gombaatropinnak is nevezik. A felsorolt vegyületek nemcsak a melegvérűekre bódító hatásúak, hanem rovarölő (légyölő) hatásukról is nevezetesek.

Kezelése tüneti. A légyölő galócát szibériai, indiai kultúrák népei és magyar sámánok is használták Előidéző gombafajok: párducgalóca, légyölő galóca párducgalóca légyölő galóca

Légyölő galóca Amanita muscaria A 10-20 cm átmérőjű kalap domború, majd ellaposodik, piros vagy narancssárga, rajta fehér pettyek vannak, A lemezek fehérek, sűrűn állnak, nem nőnek a tönkhöz. A fehér tönk gumós tövű, bocskora nincs, nagy, lelógó, cafrangos gallérja van, tövét rücskös övek díszítik. Augusztustól novemberig. Erősen savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben nő. Mérgező.

Agaricales r. Légyölő galóca - Amanita muscaria

Légyölő galóca Amanita muscaria

Légyölő galóca Amanita muscaria Agaricales r.

Ehető, árusítható. Császárgalóca Amanita caesarea Kalapja 6-20 cm átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, majd ellaposodik; élénk narancssárga, narancsvöröses; széle bordázott. Lemezei sűrűn és szabadon állók, szélesek; élénk aranysárgák. Tönkje 8-16 cm hosszú, 1-2 cm vastag, hengeres; citromsárga vagy aranysárga, fejlett gallérja szintén sárga; nagy, fehér, elálló, zsákszerű bocskora van. Júniustól októberig. Savanyú talajú lomberdőkben növő faj. Hazánkban egyre ritkábban fordul elő, kímélendő.

Agaricales r. Császár galóca - Amanita caesarea

Császárgalóca Amanita caesarea

Agaricales r. Császár galóca - Amanita caesarea

Kis vagy közepes termetű a termőtest. A kalap domború, gyakran szögletes, lehet pikkelyes. A lemez fiatalon rózsás vagy szürkés, később csokoládébarnára színeződik. Agaricaceae - Csiperkefélék Agaricus spp. Csiperke nemzetség A spórapor vörösesbarna. A tönk változatos, több fajnál gumós. Általában van gallér. Húsuk fehér, sárgul vagy vörösödik. A hús szaga fontos bélyeg lehet. Lomb- és fenyőerdőkben, füves helyeken. A többség ehető, a kellemetlen szagú, sárguló húsú fajok enyhén mérgezők.

Agaricales Erdőszéli csiperke Agaricus arvensis

Erdőszéli csiperke Agaricus arvensis A kalap 10-15 cm átmérőjű, ellaposodik, fehéres, krémszínű, nyomásra sárguló, bársonyos, bolyhos, esetleg fehéresen pikkelyes. A lemezek piszkosfehérek, majd csokoládébarnák. A tönk a töve felé vastagodó, gyakran kissé gumós. Fehér, nyomásra sárgul. A gallér jól fejlett, alul fogaskerékszerűen díszített. A hús vastag, jóízű, keserűmandulára emlékeztető illatú. Sérülésre nem változik a színe. Májustól novemberig. Erdőszéleken, ligetes, füves helyeken, réteken. Gyakori. Ehető, árusítható.

Erdőszéli csiperke Agaricus arvensis

Boszorkánykör Ördögök és boszorkányok tánca - Magpáros hifa kihajt, elindul az új micéliumtelep képzése - egyirányban hajtanak a talajban - hifák az évelő füvek gyökérzetével szimbiózisba lépnek - Termőtestképzés a micélium legerősebb részén: a kör külsején Főként pereszkék, csiperkék, galócák

Agaricales r. Őzlábgombák (Macrolepiota, Lepiota nemzetség)

Macrolepiota sp. Őzlábgomba nemzetség A termőtest nagy, általában húsos, a kalap szivacsos. A kalap kúpos, majd tányérszerűen kiterül, közepén púpos marad. A kalap felületén általában barna, felszakadozó, tetőcserépszerűen álló pikkelyek találhatók. A lemezek hasasak, a tönk körül gyűrűben nő össze (kollárium), fehérek. A tönkön mozdítható vastag gyűrű található. A tönk bázisán többnyire nagy gumó fejlődik. A spórapor többnyire fehér színű. Szaprotrófok. Ehetők.

Nagy őzlábgomba Macrolepiota procera A kalap nagy, 30 cm-t is elér, fiatalon dobverő alakú, később esernyőszerűen kiterül, de a közepén púpos marad. Alapszíne fehéres, letörölhető, barna, koncentrikus pikkelyekkel díszített. A lemezek fehérek, a tönk körül gyűrűben összenőnek. A tönk karcsú, hengeres, a tövén gumóval, fehéres alapon barnán márványozott, a kalapból kifordítható, csöves. Vattás, összetett gallérja elmozdítható. A hús puha, a tönkben szívós, nem színeződik. Májustól novemberig. Világos, ligetes erdőkben, erdőszéleken. Gyakori. Ehető, árusítható.

Nagy őzlábgomba Macrolepiota procera

Nagy őzláb Macrolepiota procera

Agaricales Nagy őzláb(gomba) - Macrolepiota procera

Nagy őzláb(gomba) - Macrolepiota procera Agaricales

Agaricales Nagy őzláb(gomba) - Macrolepiota procera

Lepiota sp. Őzlábgomba nemzetség Kis vagy közepes termetű a termőtest. A kalap kúpos, kiterülő, a közepén gyakran púp marad. Az alapszínnél sötétebb színű pikkelyek koncentrikusan helyezkednek el. A lemezek fehérek. A tönk karcsú, rajta vékony gallér van, a gallérzóna alatt gyakran pikkelyes, pelyhes, gyapjas, szemcsézett. A tönk a kalapból nem (vagy nehezen) fordítható ki. A hús gyakran kellemetlen szagú, de lehet kellemes, édeskés is. Szaprotrófok. Gyakran bolygatott helyen fordulnak elő. Mérgezők, vannak súlyosan mérgezők is.

Vörhenyes őzláb Lepiota helveola A kalap kicsi, 1-8 cm, kezdetben kúpos, ellaposodik, de a közepe púpos marad. Fehéres rózsás alapszínű, rozsdabarna körkörös pikkelyekkel díszített. A lemezek szabadok, sűrűn állnak, fehérek, néha kicsit barnulnak. A tönk karcsú, vékony, alul kissé gumós, fehéres, vagy halvány vöröses. A gallér múlékony, hártyás, szakadozó. A hús fehér, megtörve vörösödik, a tönk alján vöröses. Szaga és íze nem jellegzetes. Júliustól novemberig. Lomb- és fenyőerdőkben, bokros helyeken. Erősen mérgező. füves,

Vörhenyes őzláb Lepiota helveola

Agaricales Vörhenyes őzláb(gomba) - Lepiota helveola

Agaricales Laskagomba Pleurotus nemzetség

Késői laskagomba Pleurotus ostreatus A termőtest rendszerint csoportosan jelenik meg. A kalap max. 15-20 cm átmérőjű, ellaposodó, nyelv, vagy lapát formájú. Kékesfeketés, szürkésbarna színű. A lemezek fehéresek, a tönkre lefutók. A tönk oldalt álló, fehéres, rendszerint vaskos. Októbertől decemberig. Lombos fák törzsén, tuskóján Ehető, árusítható.

Késői laskagomba Pleurotus ostreatus

Agaricales Késői laskagomba Pleurotus ostreatus

Agaricales Pereszkék - Lepista nemzetség

Lepista Tölcsérgomba, pereszke A termőtest közepes- vagy nagytermetű Húsos, változatos színű, gyakori a szürke Ellaposodó kalap, egyes esetekben erősen tölcséres A lemezek szélesen a tönkre nőnek, egyes csoportoknál lefutók A hús több fajnál jellegzetes szagú, fűszeres, virágillatú, dohos, lisztszagú A spórapor színe csoportelválasztó bélyeg Szaprotrófok Lomb- és fenyőerdőkben nőnek A fajok többsége ehető, néhány faj étkezésre alkalmatlan

Lila pereszke Lepista nuda A kalap 5-15 cm, kezdetben félgömb alakú, majd ellaposodó, gyengén tölcséresedő, széle fiatalon begöngyölt, ibolyásbarna, barna, csupasz. A lemezek sűrűn állnak, ibolyásak, a tönkre pereszkefoggal lefutók. A spórapor ibolyásfehér. A tönk 5-10 cm hosszú, bunkó alakú, ibolyás, a csúcsán fehéresen deres. Húsa vastag, lilás, kellemes illatú, jóízű. Szeptembertől decemberig. Lomb- és fenyőerdőkben, vastag avar alatt növő faj. Ehető, árusítható.

Lila pereszke Lepista nuda

Agaricales Lila pereszke Lepista nuda (Tricholoma nudum)

Ehető, de megárthat. Szürke tölcsérgomba Lepista nebularis A kalap 6-15 (20) cm, domború, majd hamarosan kiterül, többé-kevésbé tölcséres. A színe szürke, hamubarna, barnásszürke, fiatalon hamvas. A halványsárga lemezek sűrűn állók, keskenyek és egy kicsit lefutnak a tönkre. A kalap húsáról lefejthetők. A felfelé elvékonyodó tönk belseje eleinte szivacsos szerkezetű, idővel üreges lesz. A színe fehéres vagy világosszürke, a felszíne finoman szálas. Húsa vastag, jellegzetesen fűszeres szagú és ízű. Szeptembertől novemberig. Lombos-, vegyes- és tűlevelű erdőkben.

Szürke tölcsérgomba Lepista nebularis

Szürke tölcsérgomba Lepista nebularis Agaricales

Agaricales Armillariella - tuskógomba nemzetség

Armillariella - Tuskógomba Középtermetű termőtest A kalap púpos, közepe finoman pikkelyes; mézszínű, sárgásbarna A lemezek erősen vagy kissé lefutók; fehéres, krém, idősödve rozsdásan foltosodik A tönk egyenletes vastagságú; galléros vagy nem, gyakran szálas díszítésű; több faj csoportos A hús kalapban vékony, rugalmas, a tönkben szívós, gyakran jellegzetes szagú, fanyar ízű A spórapor fehér-krém színű Szaprotróf vagy parazita Élő vagy elhalt fán, gyökéren Ehetőek, de egyes fajok csak 20 perc főzés után Armillariella mellea Gyűrűs tuskógomba

Kalapja ehető, árusítható, de nyersen mérgező, 20 percig főzni, sütni kell! Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea A kalap 2-12 cm, félgömb alakú, majd ellaposodik, sárgás, sárgásbarna, középen letörölhető, sötétebb, szálas pikkelyekkel. A lemezek a tönkre kissé lefutók, megbarnulnak, rozsdabarnán foltosodnak. A tönk vékony, 5-12 cm hosszú, többnyire csoportos, sárgás vagy barnás, gallérja fehéres, alatta pikkelyes felületű a tönk. Húsa sárgásfehér, jellegzetes szagú, kissé fanyar. Szeptembertől novemberig. Főleg hűvösebb időben gyakori, tuskókon nő, gyertyános-tölgyesben, gyümölcsösökben.

Agaricales Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea

Agaricales Gyűrűs tuskógomba - Armillariella mellea rhizomorfa

Agaricales Szegfűgombák Marasmius nemzetség

Marasmius - Szegfűgomba Kistermetűek, a megszáradt gomba felnedvesítve újra feléled A kalap domború, majd ellaposodó, egyes fajoknál bemélyedő; széle több fajnak bordázott; néhány faj higrofán A lemez lekerekítetten a tönkre nő vagy szabad A lemez fehéres,krémszínű, okkeres A tönk szívós, rostos A hús gyakran jellegzetes illatú, szagú A spórapor fehéres Szaprotróf Fű között, ágakon, levélen, lomb- és fenyőerdőkben Ehetők, vagy étkezésre alkalmatlanok Marasmius oreades Mezei szegfűgomba

Mezei szegfűgomba Marasmius oreades Apró gomba, kalapja 2-7 cm átmérőjű, eleinte domború, később ellaposodik, de közepe púpos marad. Széle gyakran hullámos, bordázott, színe halványokkeres, zsemleszínű, a kalap közepe higroszkópos. A lemezek ritkán állók, vastagok, különböző hosszúságúak, nem mindegyik éri el a tönköt, krémszínűek. Spórái fehérek. A tönk vékony, hengeres, 4-7 cm hosszú, a kalappal megegyező színű, szívós rostos. Húsa kellemes, fűszeres szagú és ízű. Áprilistól decemberig. Füves helyeken, legelőkön, gyakori. Kalapja ehető, árusítható.

Mezei szegfűgomba Marasmius oreades

Agaricales Mezei szegfűgomba Marasmius oreades

Agaricales Világító tölcsérgomba Omphalotus nemzetség

Világító tölcsérgomba Omphalotus olearius Kalapja 4-20 cm, kezdetben domború, később tölcséresedő, narancssárga, narancsvörös, rozsdaszínű, benőtten, sugarasan szálas. Lemezei sűrűk, mélyen lefutók, narancssárgák, később kifakulnak. Tönkje 4-12 cm hosszú, gyakran görbe, narancssárga, barnásvöröses, felülete szálas. Húsa sárgás, narancsos, szaga nem jellegzetes, íze savanykás. Júniustól novemberig. Lomberdőben, fatuskókon, vagy azok tövében, csoportosan növő, gyakori faj. Mérgező, hánytató hatású.

Világító tölcsérgomba Omphalotus olearius

Világító tölcsérgomba Omphalotus olearius Agaricales

Tricholomopsis -Pereszke Közepes vagy nagy termetűek A kalap domború, majd kiterülő, tölcséressé válik A lemez többé-kevésbé lefutó A tönk gyakran bunkósodik, máskor elvékonyodik Gyakran jellegzetes illatúak A spórapor fehér Szaprotrófok Korhadó faanyagon fordulnak elő A többség étkezésre alkalmatlan

Bársonyos (fa)pereszke Tricholomopsis rutilans csak EMH Kalapja 5-12 (20) cm átmérőjű; domború, majd ellaposodik; sárga színű felületét bíborvörös nemez borítja Lemezei a tönkre foggal ránőnek; sárgák; élük többé-kevésbé fűrészes. Tönkje 6-10 cm hosszú, 1-1,5 cm vastag; gyakran görbe, többnyire csoportos; sárga alapon bíborvörösen nemezes, pikkelyes. Húsa a kalapban vastag, a tönkben szálas; kesernyés ízű. Júliustól novemberig Luc- és kéttűs fenyő tuskóin növő, gyakori faj. Íze miatt fogyasztásra nem ajánlható.

Agaricales Bársonyos (fa)pereszke Tricholomopsis rutilans

Agaricales Tintagomba nemzetség Coprinus sp. egyenes, üreges tönk gyakran csoportos elfolyósodó kalap

Coprinus sp. Tintagomba nemzetség A termőtest apró vagy közepes A kalap kúp alakú, néhány fajnál kiterül A lemezek szabadon állnak, feketék lesznek, majd elfolyósodnak A tönk vékony, törékeny, gallér lehetséges, gyakran csoportos A hús elfolyósodó A spóraszín barna, fekete Szaptrotrófok néhány faj ehető, a többi nem fogyasztható coprint tartalmazhatnak, mely az alkohol-dehidrogenáz enzimet blokkolja, alkohol nem fogyasztható 3 napig

Gyapjas tintagomba Coprinus comatus A kalap 5-15 cm átmérőjű, fiatalon tojás alakú, majd a széle felhasadozik, felpöndörödik. Alapszíne fehér, közepe barnás, felületén barnás, gyapjas, pelyhes pikkelyekkel. A lemezek sűrűn állók, kezdetben fehéresek, majd sötétednek, feketések lesznek és elfolyósodnak. A tönk karcsú, hengeres, kissé gumós lehet az alján, csöves. Gyűrű szerű gallérja múlékony. A hús vékony, törékeny, fűszeres illatú, ízű. Áprilistól novemberig. Füves helyeken, utak mentén, szerves anyagban gazdag területen. Gyakori. Fiatalon ehető.

Gyapjas tintagomba Coprinus comatus

Agaricales Gyapjas tintagomba Coprinus comatus

Diszulfirám típusú mérgezés (tintagombamérgezés, koprinuszszindróma) Gomba és alkohol egyidejű fogyasztásakor lép fel a mérgezés, alkohol nélkül a gomba nem mérgező. Tünetei: A megbetegedés a néhány perctől 72 óráig tartó tünetegyüttest jelent a gomba fogyasztása után. Pár perc múlva megfigyelhetők a tünetek: forróságérzet, intenzív vörösödés az arcon, nyakon, mellkason; izzadás, remegés, jellegzetes fémes íz a szájban, szívdobogás, vérnyomásesés, kollapszus. Az esetek nagy részében a tünetek néhány óra (2-4 óra) múlva spontán elmúlnak, terápia nem szükséges. Komplikációk csak különleges esetekben pl. magas vérnyomásos vagy szívbeteg személyeknél adódik. Mindenesetre ajánlatos mindenféle alkoholfogyasztást (pl. még egy üveg sört is!) 3 napig felfüggeszteni.

A tüneteket a gomba koprin hatóanyaga okozza, amely megakadályozza az alkohol lebomlását. Előidéző fajok: ráncos tintagomba, valószínűleg a változékony tinóru is. Újabban a gyapjas tintagomba és a kerti tintagomba ilyen hatását kizárják. ráncos tintagomba változékony tinóru

Agaricales Inocybe Susulyka nemzetség A termőtest kicsi vagy közepes. A kalap kiterül, de púp marad a közepén, gyakrabban sugarasan szálas, pikkelyes, behasadozó, több faj fátyolmaradvánnyal díszített. A lemez a tönkre nő vagy a tönköt érintő; fiatalon sok fajnál múlékony pókhálószerű fátyol fedi; fiatalon halvány, majd piszkosbarna színű lesz. A tönkön gallér vagy gallérzóna ritka; több fajnál gumós A hús gyakran feltűnően kellemes szagú: virág, körte ill. gyümölcs, muskátli vagy édeskés illatú, több fajnak undorító, föld vagy lisztszaga van.

Néhány faj zöldül, vörösödik, van feketedő is. A spórapor dohánybarna, piszkosbarna. Mikorrhizások, egy faj szaprotróf. Erdőben, talajon, mohában, bolygatott, bokros helyen, egy faj fán nő. Mérgezők. Inocybe fastigiata Kerti susulyka

Téglavörös susulyka Inocybe patouillardii A kalap 2-8 cm átmérőjű, kúpos, később kiterül, közepe púpos marad, fehér, később rózsás, téglavörös vagy pirosas, felülete erősen sugarasan szálas, széle gyakran berepedezik. A lemezek a tönkhöz nőttek, vagy felkanyarodók A tönk 2-8 cm hosszú, hengeres, fehéres, később barnás, felülete finoman pelyhes-korpás. A hús puha, törékeny, tönkben szálas, kellemes, gyümölcsre, virágra emlékeztető (gyakran émelyítően erős) illatú. Júniustól októberig. Lomb- és fenyőerdők talaján Súlyosan mérgező.

Téglavörös susulyka Inocybe patouillardii

Agaricales Téglavörös susulyka Inocybe patouillardii

Rövid lappangási idejű mérgezések (15 perctől 4 óráig) Susulyka vagy muszkarin típusú mérgezés (muszkarin-szindróma A légyölő galócáról kapta nevét, később kiderült, hogy a faj csak kis mennyiségben tartalmaz muszkarint, más méreganyagokat tartalmaz nagyobb mennyiségben, ezért másik mérgezési csoportba került. Tünetei: A mérgezés lappangási ideje rövid (15 perc-2 óra, legtöbbször 15-30 perc). A jellegzetes, paraszimpatikus idegrendszeri tünetek (izzadás, remegés, könnyezés, nyálfolyás) jelentkeznek kezdetben. A pulzus lassul, a pupilla beszűkül, a vérnyomás csökken. Asztmához hasonló légszomj és látási zavarok is felléphetnek. A mérgezés végkimenetele a dózistól függően akár halálos is lehet. Egereknél a letális dózis 0,46 mg/kg, embernél a halálos dózist kb. 180 mg-ra becsülik.

Hatóanyaga: muszkarin. Az ingerület átvitelben szerepet játszó acetilkolin átalakítását végző enzimet gátolja. Ellenszere az atropin, amely a szimpatikus idegrendszert stimulálja Előidéző fajok: susulykagombák (pl.: téglavörös, kerti), fehér tölcsérgombák (pl.: mezei, viaszfehér), kígyógombák (pl.: retekszagú, rózsáslemezű). téglavörös susulyka kerti susulyka

viaszfehér tölcsérgomba mezei tölcsérgomba

retekszagú kígyógomba rózsáslemezű kígyógomba

Mérgező, gyomor-bélpanaszokat okoz. Sárga kénvirággomba - Hypholoma fasciculare A kalap 2-8 cm, félgömb alakú, kissé kúpos, ellaposodó, kénsárga, a közepén narancsos vagy rozsdabarna. A lemezek a tönkhöz nőttek, sűrűn állnak, fiatalon kénsárgák, később zöldesek, végül feketésbarnára színeződnek a spóráktól. A fiatal gombán a lemezeket finom, pókhálószerű burok takarja. A tönk 5-10 cm hosszú, hengeres, gyakran görbe, csoportos, felül sárga, lefelé haladva rozsdabarna. Húsa puha, sárga, dohos szagú, keserű ízű. Áprilistól novemberig. Elsősorban lombos fák korhadékán növő, csoportosan megjelenő, gyakori faj.

Sárga kénvirággomba - Hypholoma fasciculare

Agaricales Sárga kénvirággomba Hypholoma fasciculare

r. Agaricales Sárga kénvirággomba Hypholoma fasciculare

Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae Tagolt bazídiumú g. alo. Holobasidiomycetidae Tagolatlan bazídiumú g. alo. Aphylloporanae Likacsgombák felrendje Agaricanae Kalaposgombák felrendje Boletales Tinórugomba-alkatúak r. Boletaceae Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum, Suillus, Xerocomus) Agaricales Csiperke-alkatúak r. (Amanita, Agaricus, Macrolepiora, Lepiota, Pleurotus, Lepista, Armillariella, Marasmius, Omphalotus, Tricholomopsis, Coprinus, Inocyce, Hypholoma) Russulales Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius) Gasteromycetales Pöfeteggombák r. (Geastrum, Phallus, Scleroderma, Lycopercon)

Russulales Galambgomba alkatúak Galambgomba nemzetség Russula sp. rövid, egyenes tönk tölcséresedő kalap sűrűn álló, törékeny, fehér lemezek

Kékhátú galambgomba - Russula cyanoxantha A kalap 5-15 cm, félgömb alakú, majd a közepe benyomottá válik. Változatos színű, ibolyászöld, ibolyáskék, olívzöld, rózsáslila. Legritkább esetben kék. A lemezek fehérek, tönkhöz nőttek, szabályosan, küllőszerűen állnak, hajlékonyak, rugalmasak. A tönk 5-10 cm hosszú, 1-3 cm vastag, hengeres, zömök, fehér, néha a tövén ibolyás futtatással, töve kihegyesedő. A hús fehér, kemény, pattanva törik, a kalapbőr alatt lilás színű lehet, dióra emlékeztető ízű. Júniustól októberig. Lomb- és fenyőerdőben növő gyakori faj. Ehető, árusítható faj.

Kékhátú galambgomba - Russula cyanoxantha

Russulales Galambgomba alkatúak Kékhátú galambgomba Russula cyanoxantha

Russulales Galambgomba alkatúak Lactarius - Tejelőgomba A termőtest kicsi-nagy termetű. A kalap: ellaposodik, középen benyomott vagy tölcséres lesz; több fajé zónázott. A lemez a tönkre nő vagy lefutó; gyakoriak a köztes vagy villásan elágazó lemezek, sokszor a tejnedv miatt foltos. A tönk hengeres, a bázisnál elkeskenyedő. A hús szferocisztákat (kerek sejtek) tartalmaz; vékonyfalú hifákban tejnedv vagy savószerű lé van; színe fontos határozó és csoportelválasztó bélyeg (fehér, sárga vagy hosszabbrövidebb idő után sárgul, narancsszínű, vérvörös vagy narancsból lesz vörös, fehérből vörös vagy rózsaszínű lesz, szürkül, lilul).

Csak kevés faj enyhe ízű, a többség keserű vagy csípős; a legtöbb faj szagtalan, néhány faj azonban jellegzetes szagú. A spórapor fehér, krém, okker. Mikorrhizás fajok. Lomb- és fenyőerdőben, gyakran egy-egy fafajhoz kötötten. Néhány faj ehető, a többség étkezésre alkalmatlan, egy-egy faj mérgező. Lactarius deliciosus Ízletes rizike Lactarius piperatus - Fehértejű keserűgomba

Fehértejű keserűgomba - Lactarius piperatus Kalapja 5-15 cm, domborúból hamar kiterülő, majd tölcséresedő, széle sokáig aláhajló, felszíne csupasz, matt, száraz időben repedezik, színe fehéres. Lemezei sűrűn állók, tönkre lefutók, fehér-krémszínűek, halvány okkerbarnásan foltosodhatnak. Tönkje 3-10 x 1-3 cm, hengeres, fehér, okkerfoltos lehet, felülete csupasz. Húsa fehér, kemény, sérülésre bőséges fehér tejnedvet ereszt, amely égetően csípős, szagtalan. Júliustól októberig. Lomb- és fenyőerdőkben. Csak sütve fogyasztható.

Fehértejű keserűgomba - Lactarius piperatus

Russulales Galambgomba alkatúak Fehértejű keserűgomba - Lactarius piperatus

Ízletes rizike Lactarius deliciosus A kalap kiterülő, tölcséressé válik, átmérője 4-15 cm. Pereme sokáig begöngyölt marad. Színe narancsvöröses, halvány narancsokker vagy narancs-rókaszínű, körkörösen sávozott, zöldesen foltosodik. A lemezek sűrűn állnak, a kalaphoz hasonló színűek, a tönkre kissé lefutók. Érintésre lassan zöldesre színeződnek. A tönk 4-8 cm hosszú, 1-3 cm vastag, hengeres, üregessé válik, a töve néha kifejezetten elkeskenyedik. Kalapszínű, a felületén kicsi, sötétebb, lapos gödröcskék láthatók. A hús fehér, pattanva törik, narancsszínű tejnedvet ereszt, amely megzöldül. Enyhe ízű, gyengén gyümölcsillatú. Júniustól novemberig. Fiatal kéttűs fenyők alatt található Ehető, árusítható.

Ízletes rizike Lactarius deliciosus

Russulales Galambgomba alkatúak Ízletes rizike Lactarius deliciosus

Lucfenyvesi rizike - Lactarius deterrimus

Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae Tagolt bazídiumú g. alo. Holobasidiomycetidae Tagolatlan bazídiumú g. alo. Aphylloporanae Likacsgombák felrendje Agaricanae Kalaposgombák felrendje Boletales Tinórugomba-alkatúak r. Boletaceae Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum, Suillus, Xerocomus) Agaricales Csiperke-alkatúak r. Russulales Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius) Gasteromycetales Pöfeteggombák r. Geastraceae - Csillaggombafélék cs. (Geastrum) Phallaceae - Szömörcsögfélék cs. (Phallus) Sclerodermaceae - Áltriflafélék cs. (Scleroderma) Lycoperdaceae - Pöfetegfélék cs. (Lycopercon)

Pöfeteg-félék Gasteromycetales (Gasteromycetes)

Geastrum - Csillaggomba Kis-, középes termetűek. Fiatalon gömbölydedek, majd külső burkuk csillag alakúan lebenyekre szakad. A külső burok vastag, bőrszerű, néhány fajnál higrometrikus. A belső burok a gömbölyű nyeles vagy nyél nélküli termőrészt borítja, sima, felnyílik, így kiszabadul a spórapor. Termőrésze a termőtest egészét kitölti. Húsa fehéres, puha, majd barnává, porcossá válik. Spórapora barna. Szaprotrófok. Lomb- és fenyőerdőben, füves helyeken nőnek. Étkezésre alkalmatlanok.

Erdei csillaggomba Geastrum fimbriatum Termőteste gömb alakú, 2-5 cm-es, krémszínű, félig a földben van; majd a külső burok csillag alakban 7-8 lebenyre felszakad, kihúzza a termőtestet a talajból; a belső burok ülő, felül csőrszerű nyúlvánnyal. Termőrétege a termőtest belsejében található. A külső burok elszárad, a belső burok pergamenszerű lesz, belsejében az érett spórák barna tömegével. Júliustól októberig. Talajon, lomb- és fenyőerdőben. Étkezési értéke nincs.

Pöfeteggombák - Gasteromycetales Erdei csillaggomba Geastrum fimbriatum

Gasteromycetales Erdei csillaggomba Geastrum fimbriatum

Phallus - Szömörcsög A kifejlett termőtest közép-nagytermetű, fiatalon kisközéptermetű, gömbszerű ( boszorkánytojás"), a föld alatt fejlődik, külső burka bőrszerű, fehéres, puha tapintású, alján micéliumzsinórral; később tojás alakura megnyúlik, a talajból kissé kiemelkedik, piszkosfehér, okkeres vagy lilás színű lesz a gomba a külső burkot felszakítja és a tönk néhány óra alatt magasba emeli a süveget. A süveg olajzöldes színű, felülete gödrös; nyálkás csúcsán fehéres gyűrű van; a tönk vastag hengeres, üreges, fehér színű, alsó részén a burok maradványa, a bocskor található

Erdei szömörcsög Phallus impudicus Fiatalon a boszorkánytojás gömbölyű, 3-6 cm, átmérőjű, a föld alatt fejlődik ki, alján micéliumzsinór van. A süveg 3-8 cm, harang alakú, csúcsos, felül lyukas, olívzöldes, felülete gödrös, nyálkás. A tönk hosszú, hengeres, üreges, szivacsos állományú, színe fehér, alján bocskor található. A termőréteg a süveg gödrös felületét borítja, folyékony, büdös, dögszagú, a spórákat rovarok terjesztik. Júniustól októberig. Lomb- és fenyőerdőkben, helyenként tömegesen előforduló faj, főleg száraz, meleg időben gyakori. Fiatalon, tojás alakjában ehető.

Erdei szömörcsög Phallus impudicus

Gasteromycetales Erdei szömörcsög Phallus impudicus

Scleroderma - Áltrifla Kis-, közepes termetű, gömbölyded, ülő vagy kis tönkje van, alján vékony micéliumköteggel A burok lehet vastag, kemény vagy vékony, törékeny, sárgás, okkeres, repedező vagy szemölcsös. Éréskor a burok szabálytalan repedéssel felnyílik, a spórák kiszóródnak. Termőrésze a termőtest egész belsejét kitölti. Húsa fiatalon rugalmas, hamar megsötétedik, márványossá válik, majd termőrétege szétporlik. Spórapora barna. Szaprotrófok. Lomb- és fenyőerdőkben, egyes fajok réteken, legelőkön fordulnak elő. Mérgezőek.

Nyeles áltrifla Scleroderma vulgare A termőtest gömbölyded, zárt, kissé lapított, 4-8 cm átmérőjű, alján többnyire gyökérszerű micéliumköteg található. Burka vastag, kemény, sárgás, okkeres színű, felületén felrepedező, pikkelyes, szemölcsös. A spórák a termőtest belsejében keletkeznek. A hús merev, bőrszerű, eleinte szürkésrózsás, majd márványozottan bíborfekete, belsejében a termőréteg éretten porszerű, fekete, szaga kellemetlen, íze nem jellegzetes. Júniustól októberig. Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben, sokszor mohapárnában fordul elő. Mérgező.

Gasteromycetales Áltrifla Scleroderma vulgare

Áltrifla Scleroderma vulgare

Lycoperdon - Pöfeteg Kis vagy közepes termetű, gömbölyű vagy körte alakú A külső burok fehéres, szemcsés, tüskés, a belső sima, érett állapotban a tetején keletkező nyíláson távozik a spórapor. A termőtest alsó részén szivacsos, meddő rész található. Termőrésze a termőtest felső, kiszélesedő harmadában található. Húsa fiatalon rugalmas, fehér, később szivacsszerű, sárgászöldes, majd elfolyósodik és szétporlik, a meddő rész megszürkül. Spórapora barna. Szaprotrófok. Lomb- és fenyőerdők talaján, korhadt faanyagon fordulnak elő. Amíg belsejük fehér, ehetőek.

Fiatalon ehető. Bimbós pöfeteg Lycoperdon perlatum 3-8 cm magas, 2-6 cm széles, a termőtest körte formájú, enyhén púpos, alsó fele tönkszerű, elkeskenyedő. Színe fehéres, később okkeres, felületén fehéres, könnyen letörölhető szemcsék vannak. A spórák a termőtest felső, kiszélesedő részének belsejében képződnek, éréskor a termőtest csúcsán nyílás keletkezik, melyen át távoznak a spórák. A hús kezdetben rugalmas, fehér, majd sárgás vizenyős. Fiatalon kellemes szagú és ízű. Júniustól novemberig. Lomb- és fenyőerdők talaján, néha korhadó tuskón, csoportosan megjelenő faj.

Bimbós pöfeteg Lycoperdon perlatum

Gasteromycetales Bimbós pöfeteg Lycoperdon perlatum

Bimbós pöfeteg Lycoperdon perlatum