Hírlevél 2014. évi 7. hírlevél 2014. április 11. Tartalom Adómentes munkáltatói lakáscélú ú hitel 2014. április 4-án hatályba lépett a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet az adómentes munkáltatói lakáscélú folyósításának szabályairól. Jelen körlevelünk az NGM rendeletet és a kapcsolódó szabályokat foglalja össze. Az NGM rendelet rendelkezéseit a 2014. április 4-ét követően folyósított okra kell alkalmazni, de a munkáltató választása szerint a 2014. január 1-jén vagy azt követően nyújtott okra is alkalmazhatók. A folyósításához nem szükséges elkülönített számlát nyitni, a munkáltató a t a munkavállaló által megjelölt, bármely banknál vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a törlesztendő hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalhatja. Ehhez a munkavállalónak nyilatkoznia kell a megjelölt számla számáról és az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából arról, hogy hozzájárul az ügylettel összefüggő adatok átadásához hitelintézet részére. A adómentességének feltételeit utólag vagy a folyósítást megelőzően a munkáltatónak kell vizsgálnia, de javasol az előzetes vizsgálat. A szükséges igazolások hiányában a lakáscélú munkáltatói 20 százalékkal növelt összege a ban részesült magánszemélymunka viszonyból származó jövedelmének minősül. Az adómentesség lényeges feltétele, hogy a munkavállaló bármely arányban tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen annak a lakásnak, amellyel összefüggésben ban részesül, ideértve, azt is, ha tulajdonjogot, haszonélvezetet a felhasználásával szerzi meg. (ideértve zártvégű lízing keretében történő megszerzést is.) 1
ú hitel ú hitel ra felvett hitel törlesztésére adott esetén a következő hitelek vehetők figyelembe: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, ide nem értve a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon felújítási célból felvett hitelről vagy kölcsönről szóló szerződést, hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon az Szja törvény szerinti lakáscélú felhasználás céljából kötöttek az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet a hitelszerződésből megállapítható módon az előzőekben említett kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is. a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ideértve zártvégű lízinget, a belföldön fekvő lakás építése, építtetése, a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése, és a lakáscélú állami okról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés. Ahhoz, hogy a munkáltató által a magánszemélynek adott adómentes lehessen, a magánszemélynek a NGM rendeletben meghatározott okiratokat, bizonylatokat a munkáltató részére át kell adnia. A munkáltató részére a folyósítását követő év április 15-éig kell átadni a magánszemélynek a szükséges okiratokat, bizonylatokat, ha lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzéséhez vagy lakáscélú hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez kapott t. Ha lakás építésére, építtetésére, alapterületének növelésére és korszerűsítésére kapott t, akkor a követő második év április 15-éig kell átadnia az okiratokat, bizonylatokat. A munkáltató saját döntése alapján a fenti határidőket május 31-ére módosíthatja. 2
ú hitel A munkáltatónak kell vizsgálnia a lakáscélú adómentessége feltételeinek fennállását, de lehetőség van arra, hogy a munkáltató a hitelintézet által adott igazolást is elfogadhatja. A munkáltatónak a lakáscélú adómentessége feltételeinek fennállását utólag kell de célszerű előtte vizsgálnia. A ra való jogosultság megállapításhoz bizonyos okiratokat, bizonylatokat már a folyósítását megelőzően bekérhet. Ha a t több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtják, akkor nem szükséges az ismételt igazolás. Hitelintézeti igazolás esetén is a munkáltatónak kell beszereznie az adómentesen adható öt éven belüli 5 millió forint összeghatárának való megfelelés vizsgálatához szükséges okiratokat. A összegéről szóló, a hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban együtt: hitelintézet) által a munkáltató részére igazolást kell adnia, ezt a átutalásának évét követő év január 31-éig kell kiállítania. Ezt célszerű kérnie a munkáltatónak, lehet, hogy az igazolás kiállítása nem lesz automatikus. Az igazolás kiállításának feltétele, hogy a munkáltató előzetesen vagy az átutalással egyidejűleg nyilatkozatot tegyen a hitelintézet részére arról, hogy az általa folyósított összeget a céljából adja. Előzetesen akkor javasolt a nyilatkozatot megtenni, ha a folyósítás nem havi rendszerességű. Az Szja törvény szabálya alapján a munkáltató részéről az adómentesen adható öt éven belül összesen nem lehet több 5 millió forintnál akkor sem, ha egymást követően több munkáltató nyújt ilyen t. Az NGM rendelet szerint a korábbi munkáltatótól kapott esetében a feltételnek való megfelelést a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás, vagy ha az igazolás erre vonatkozó adatot nem tartalmaz a magánszemély nyilatkozata igazolja. Célszerű tehát nyilatkoztatni a munkáltatót, hogy 5 éven belül nem vett fel munkáltatói t vagy az a jelenlegi sal sem éri el az 5 millió forintot. Ugyancsak az Szja törvény rendelkezik arról, hogy a összege nem haladhatja meg a vételár vagy a teljes építési költség, korszerűsítésre fordított költség 30 százalékát. Az NGM rendelet szerint a munkáltatónak a nak való megfelelést a szerzésre vonatkozó érvényes szerződés, vagy a költségeket tartalmazó költségvetés alapján kell vizsgálnia. 3
ú hitel A hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés is elfogadható, ha az tartalmazza a lakáscélú felhasználás költségére vonatkozó adatot. A magánszemély a felhasználását a munkáltató felé eredeti dokumentumokkal vagy azok másolatával igazolhatja. A benyújtott másolatokat javasolt a munkavállalóval hitelesíttetni. Igazolásra szolgáló okiratok, bizonylatok: Lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatóságnak a tulajdonjog, földhasználati jog bejegyzését igazoló okirat, vagy tulajdoni lap, valamint az összeg felhasználását ideértve különösen a vételárnak az eladó részére történő kifizetését igazoló okirat. Lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős építési engedély, valamint a magánszemély vagy a Polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nevére kiállított számla. Lakás korszerűsítése esetén a magánszemély vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nevére kiállított számla. A hitelintézettől a folyósításának évére vonatkozó az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat, különösen számla-kivonat, vagy az előző pontokban említett okiratok, bizonylatok. A lakáscélú állami okról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben foglalt méltányolható lakásigénynek való megfelelést a munkáltatónak a lakás szobaszáma alapján kell vizsgálnia. A vizsgálat során a lakás szobáinak számát a magánszemély olyan nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza. Az együttköltöző, együttlakó családtagok számát érvényes lakcímet igazoló lakcímkártya másolata vagy a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja. Ha a méltányolható lakásigénynek való megfelelést a hitelintézet vagy a munkáltató bármely oknál fogva korábbi időpontban, az akkor hatályos rendelkezések alapján már megvizsgálta és megállapította, e feltétel fennállása korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával vagy a hitelintézet erről szóló igazolásával is igazolható. Lakás építése, építtetése esetén a magánszemély lakás szobaszámára vonatkozó nyilatkozatát a magánszemély együttköltöző családtagok várható számáról szóló nyilatkozata is pótolhatja, ha a lakásra vonatkozó használatbavételi engedély a nyilatkozat leadásnak határidejéig még nem áll a magánszemély rendelkezésére. 4
ú hitel Az értékhatár követelménynek való megfelelést a munkáltatói szempontjából nem kell alkalmazni. Méltányolható a lakásigény, ha a lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, gyermek, nappali tagozatos tanuló vagy hallgató gyermek illetve bizonyos feltételek esetén az igénylő vagy házastársa nyugdíjkorhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességű szülője, testvére, nagyszülője) számától függően a következő: a) egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba, b) három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, c) négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba. Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni. A fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, a lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de a meglévő, kialakult állapotot kivéve legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy egy lakás esetén egy alkalommal két szobaként kell figyelembe venni. A lakószoba legalább egy 2 méter széles ajtó és ablak nélküli falfelülettel rendelkezik. Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni. Fiatal a házaspár, ha a kölcsön vagy lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét. Felelősség kizárása A Taxcontor Kft. Hírlevelét a lehető legnagyobb gondossággal készítjük, ugyanakkor tekintetbe kell venni, hogy egy ügylet jogi megítélését számtalan egyedi, specifikus információ és körülmény befolyásolja. Ezért konkrét esetben kérjük, mindig konzultáljon velünk! A Taxcontor Kft. Hírlevelében leírtak a hírlevél jellegéből adódóan csupán általános tájékoztatásul szolgálnak. Így ezen információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást, konzultációt és nem szolgálnak bármely üzleti döntés alapjául. Amennyiben a jövőben nem szeretné a Taxcontor Kft. Hírlevelének számait megkapni, kérjük, írjon az info@taxcontor.hu email címre. 5