Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8 12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail: kozeptiszavideki@zoldhatosag.hu Ikt.sz.: 99-57/2013 Ea: Hering Róbert Tárgy: Beregben és a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén tájgazdálkodási vizilétesítmények vízjogi létesítési engedélye Vksz: Tisza / 7924 Az Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat (4800 Vásárosnamény, Tamási Á. u. 1.) megbízásából eljáró VIZITERV Environ Kft (4400 Nyíregyháza, Kiss E. u. 11.) 412-1/2012.számú tervdokumentációja alapján Beregben és a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén tájgazdálkodási vizilétesítmények vízjogi létesítési engedély kiadására 2013. február 4-én indult eljárásban az alábbiak szerint döntöttem. H A T Á R O Z A T Az Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat (4800 Vásárosnamény, Tamási Á. u. 1.) továbbiakban: engedélyes részére v í z j o g i l é t e s í t é s i e n g e d é l y t adok arra, hogy a VIZITERV Environ Kft (4400 Nyíregyháza, Kiss E. u. 11.) 412-2/2012.számú terve alapján megvalósíthassa. a Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint-csökkentő tározó területén elnevezésű projekt vízilétesítményeit az alábbi pontokban foglalt kikötések és feltételek megtartásának kötelezettsége mellett 2015. október 31-ig. Az engedélyezett vízilétesítmény: 1./ A vízilétesítmények elhelyezkedése A projekt a Beregi ártéri (más néven vízgazdálkodási rendszerben) öblözetben valósul meg, egyrészt a Beregi árapasztó tározó, másrészt a hozzá szervesen kapcsolódó Lónyai árapasztó fióktározó területén. Ezen túl mozaikosan kiterjed az öblözet teljes területére. 2./ A kivitelezés célja A tervezett kiegészítő tájgazdálkodási infrastruktúra célja egy optimális területhasználat megalapozása, mind a tájgazdálkodás, mind a természetvédelem érdekében. Ehhez egyrészt a korábban érintett területeken belül, részben azokon területileg túlmutatóan is kisebb vízgazdálkodási létesítmények megvalósítása szükséges a megfelelő, optimális vízkormányzási lehetőségek megteremtése érdekében. A belvízelvezető rendszer fenntartása fontos a belterületek víztelenítése miatt is. A nyári belvízelöntések nagyságát jelentősebben befolyásolja a belvízelvezető csatornahálózat

2 állapota. A kikaszálatlan rossz állapotban lévő csatornák vízszállítása nyáron minimálisra csökkenhet. A belvízelöntések nagyságánál minden esetben meghatározó az árvíz és belvíz egybeesése. A belvízrendszer minden nagy belvízével egy időben a Tiszán is jelentős árhullámok vonulnak le, és ezért megszűnik a gravitációs kivezetés lehetősége. 3./ A tervezett vízi infrastruktúra fejlesztési beavatkozások Társulati csatornák rekonstrukciója a tájgazdálkodási vízpótlás és belvízkormányzás hatékonyabbá tételére (~59 km) Vízpótló csatornák építése Vízvisszatartó, vízkormányzó műtárgyak építése a beregi vízrendszer területén Tiszai vízpótlás létesítményei (szivattyúzási helyek) 3/1. Tervezett vízpótló csatornák Épülő vízpótló csatornák hidraulikai adatai Neve Fenékszélesség (m) Rézsűhajlás Fenékesés ( ) Hossz (m) Tarpai vízpótló 0,8 1:1,5 0,7 1984 csatorna Gelénesi 0,6 1:1,5 0,2 1018 vízpótló csatorna A6 anyagnyerő 0,6 1:1,5 1,2-8,4 180 hely vízpótló csatorna Összesen: 3182 3/2. A Csatornákhoz tartozó létesítmények Tarpai vízpótló csatorna A tervezett átereszek paraméterei Száma Szelvény szám Megnevezés Átmérő (cm) Hossz (m) Küszöbszint (mbf) 1 0+480 csőáteresz 80 9,0 110,15 2 1+580 csőáteresz 80 10,0 110,96 3 1+978 csőáteresz 95/90 13,0 111,49 Gelénesi vízpótló csatorna A tervezett átereszek paraméterei Száma Szelvény szám Megnevezés Átmérő (cm) Hossz (m) Küszöbszint (mbf) 1 0+497 csőáteresz 60 10,0 107,40 2 0+828 csőáteresz 60 10,0 107,46

3 A6 anyagnyerő hely vízpótló csatorna A tervezett átereszek paraméterei Száma Szelvény szám Megnevezés Átmérő (cm) Hossz (m) Küszöbszint (mbf) 1 0+007 csőáteresz 60 9,0 106,65 2 0+170 tiltós áteresz 60 8,0 107,38 4./ Műtárgyak Szelv. Küszöb Vízvisszatar Műtár Műtárgy helye Átmér Jellege sz. szint tás szintje gy jele (csatorna) ő (m) (km) (mbf) (mbf) M1 Tiltós elzárás 72/1. csat 0+620 101,75 103,00 - M2 Tiltós elzárás 50. csatorna 2+900 101,22 103,50 0,8 M3 Fenékküszöb Béke csatorna 0+480 102,57 103,00 - M4 Tiltós áteresz Petőfi csatorna 0+020 103,30 104,20 0,6 M5 Tiltós áteresz Tiszakerecseny mély terület, út, gyep - 103,90 104,80 0,6 M6 Tiltós áteresz 40. sz. csatorna 3+500 103,06 104,50 0,8 M7 Tiltós áteresz 39. sz. csat. 2+980 103,70 105,20 1,0 M8 Tiltós áteresz depónia magsal 49. sz. csatorna jobb part 1+270 102,70 103,50 0,6 M9 Tiltós elzárás Vámosatya mély terület - 106,20 107,00 0,6 M10 Tiltós áteresz Makócsa fcs. jobbparti depónia 1+608 105,58 107,00 1,0 M11 Zsilipakna a Makócsa fcs. balparti régi torkolati depónia műtárgyhoz 1+719 106,10 107,50 1,0 Zsilipakna a M12 régi torkolati Tákos 20. sz. csatorna 0+022 105,71 107,50 1,0 műtárgyhoz M13 Fenékküszöb Diáksánc-III csatorna 0+020 108,76 109,50 - M14 Csappantyús áteresz Diáksánc csatorna 2+848 108,50-0,8 M15 Fenékküszöb Diáksánc-II csatorna 0+420 108,74 109,60 0,8 M16 Zsilipakna ÖCS-19 övcsatorna 0+030 106,05 108,00 0,8 M17 Tiltós áteresz Makócsa főcsatorna 3+450 105,90 107,20 0,8 M18 Zsilip Nyilas csatorna 0+020 105,80 107,50 0,8 M19/1 Fenékküszöb Hármashatár csatorna 1+780 105,88 108,00 - M19/2 Fenékküszöb 26. sz. csatorna 3+120 106,20 108,00 - M20 Duzzasztó zsilip Makócsa főcsatorna 10+350 106,02 108,00 1,5 M21 Tiltós elzárás Szeles csatorna és mélyter. közé 0+560 107,23 108,00 0,6 M22 Zsilip 19. sz. csatorna balparti depóniába 2+035 105,80 107,20 0,8 M23 Tiltós elzárás A6 anyagnyerő vízpótló csatorna 0+170 107,40 108,00 0,6

4 Tájgazd. vízpótló M24 Tiltós elzárás csatorna - 107,15 108,60 0,6 anyagnyerőhely közé M25 Fenékküszöb 45. sz. csatorna 2+500 - - - A műtárgyak előregyártott vb. átereszelemekből és aknaelemekből, vízzáró illesztéssel, valamint monolit vb. szerkezettel készülnek. A fenékküszöbök tömörített földből, betonba rakott kőburkolattal épülnek. A tervezett műtárgyak elzárószerkezetét csavarorsós rozsdamentes acélból tervezik, mindenütt kétoldali vízzárást biztosító kivitelben. A műtárgyak előtt és után fenékburkolat készül az adott körülményekhez szükséges hosszban és anyagból. 5./ Depóniamagasítás 5.1./Depóniamagasítás a 49. sz. csatorna mellett A 49. sz. csatorna mellett húzódó holtmederben való vízvisszatartás lehetőségének megteremtése érdekében a csatorna 1+270 km szelvényében a jobb parton tiltós áteresz készül. Ahhoz, hogy a vízvisszatartás a holtmederben megvalósulhasson a depónia magasítása is szükséges az 1+190-1+470 km szelvények között. A depónia tervezett magassága: rézsűhajlása: 1:2 koronaszélessége: 3,0 m 104,00 mbf. 5.2. /Depóniamagasítás a Makócsa főcsatorna mellett A Makócsa főcsatorna mellett húzódó holtmederben való vízvisszatartás lehetőségének megteremtése érdekében a csatorna 1+608 km szelvényében a jobb parton tiltós átereszt terveznek. Ahhoz, hogy a vízvisszatartás a holtmederben megvalósulhasson a depónia magasítása is szükséges az 1+575-1+672 km szelvények között. A depónia tervezett magassága: 6./ Szivattyúzási helyek rézsűhajlása: 1:2 koronaszélessége: 4,0 m 107,50 mbf. 6/1. Szivattyúzási hely a Tisza 706,94 fkm szelvényében Az 1. számú szivattyúzási hely a Tisza folyó 706,94 fkm szelvénye mely a beregi árapasztó tározó beeresztő műtárgya közelében található, azonos a tájgazdálkodási vízpótló csatorna Tiszához való csatlakozásával. Itt a szivattyúzás a vízpótló csatorna medrébe történhet a torkolat elzárásával. A szivattyúval kiemelt vízmennyiség közvetlenül az árapasztó területére juttatható, a Makócsán illetve 19. sz. csatornán a Szipa főcsatornába vezethető. A Csaronda főcsatorna irányába kormányozva tetszés szerint eljuttatható a Beregi öblözet északi területeire is, egészen a Lónya térségi magyar-ukrán határszelvényig. A szivattyúzási helyet a Tisza meder rézsűjének kismértékű alakításával tervezik. A szivattyúk elhelyezésére 8,0x6,0 m méretű beton térburkolat készül, melyen 2 db szivattyú is elhelyezhető. A burkolat szintje 107,50 mbf, mely 5,0 m magasságkülönbségen belül helyezkedik el a Tiszai legkisebb vízállástól. Így LKV közeli vízállásnál is lehet szivattyúzni. A hely védelme érdekében vízépítési terméskőből kőkosaras (GABION) rézsűvédelmet terveznek 20 m hosszban.

5 6/2. Szivattyúzási hely a Tisza 715,45 fkm szelvényében A 715,45 fkm szelvénybe tervezett szivattyúzási hely meglévő földúton megközelíthető. A kiemelt vízmennyiség az árvízvédelmi töltésen keresztül a tervezett tarpai vízpótló csatornába, majd a Diáksánc II. és a Diáksánc csatornán keresztül a Szipa főcsatornába vezethető. Az árvízvédelmi töltésbe az árvízi biztonság megőrzése és a magas bekerülési költség miatt zsilipet nem terveznek, így a vizet a töltésen át kell emelni. A szivattyúzást ezért két lépcsőben kell végezni. Az egyik szivattyúzási hely a vízparton, míg a másik az árvízvédelmi töltés előtt a szükséges védőtávolságon (60 m) kívül van. A Tisza partjáról a töltés melletti szivattyúzási helyig (szívótér kialakítása) a vizet a tervezett 336 m hosszú burkolt csatorna kiépítésével juttatják el. A mederben lévő szivattyúzási helyet a rézsű kismértékű alakításával tervezik. A szivattyúk elhelyezésére 10,0x4,0 m méretű beton térburkolat készül, melyen 2 db szivattyú is elhelyezhető. A burkolat szintje 109,00 mbf, mely 5,0 m magasságkülönbségen belül helyezkedik el a Tiszai legkisebb vízállástól. Így LKV közeli vízállásnál is lehet szivattyúzni. A hely védelme érdekében vízépítési terméskőből 30 cm vastagságú medermatrac rézsűvédelem készül 80 m hosszban. A részletes műtárgykimutatást az engedély alapját képező tervdokumentáció tartalmazza Egyéb jellemző adatokat az engedély alapját és mellékletét képező 412-I/2012. számú tervdokumentáció tartalmazza. II. Engedélyes köteles: 1. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendeletben foglaltakat, valamint A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendeletben foglaltakat be tartani. 2. Tudomásul venni, hogy a határozat alapjául szolgáló engedélyezési tervdokumentációtól eltérni, csak az eltérést tartalmazó tervek benyújtása mellett, a vízügyi hatóság engedélyével lehet. 3. Tudomásul venni, hogy a tározó építéséhez kialakított anyagnyerőhelyek bővítése, és további ásványanyag kitermelés csak az illetékes bányakapitányság engedélyével történhet. 4. A létesítmények megvalósítását megelőzően az érintett vízilétesítmények kezelői által jóváhagyott ideiglenes üzemeltetetési szabályzatot készíteni, és azt véleményezésre Felügyelőségünknek megküldeni. 5. A kivitelezés ideje alatt biztosítani a belvízvédekezési tevékenységre kötelezetteknek, a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatainak a végrehajtását. 6. Betartani a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 24/2007. (VII.3.) KvVM rendelet által előírtakat. 7. A létesítés megkezdését és befejezését 8 nappal előbb a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek írásban bejelenteni, a

6 műszaki átadás-átvétel időpontjától az érdekelt szerveket és hatóságokat ugyancsak írásban értesíteni. 8. A létesítmények üzembe helyezése előtt a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelmet benyújtani. 9. A vízjogi üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni: o a megvalósulási tervdokumentációt, o végleges üzemeltetési szabályzatot, o a beruházással érintett csatornák vízjogi üzemeltetési engedélyeinek módosítási kérelmeit. 10. A létesítés során fokozott gondot fordítani arra, hogy a talaj, talajvíz ne szennyeződhessen. 11. Az FETIVIZIG 39-2/2012. ikt. számú létesítésre vonatkozó vagyonkezelői hozzájárulásában foglaltakat maradéktalanul betartani. 12. csatornakotrási munkák során képződő kotrási iszap kezelésére vonatkozóan, amennyiben azt a felújított csatornák rézsűjébe helyezik, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet hatálya nem terjed ki annak 1. (2) bekezdés c) pontja szerint. 13. A kotrási iszap előző ponttól eltérő elhelyezése, hasznosítása, pl. mezőgazdasági területen történő elhelyezés feltöltési céllal, csak hulladékhasznosítási engedély, és egyéb szükséges hatósági hozzájárulások, engedélyek (pl. növény és talajvédelmi hatóság) birtokában végezhető! 14. A kotrási iszapot lerakás előtt mentesíteni kell a növényi eredetű maradványoktól és az így keletkezett zöldhulladék kezeléséről a hivatkozott jogszabályoknak megfelelően gondoskodni kell. 15. A munkálatok során képződő hulladékokkal kapcsolatos a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A hulladékok jegyzékét (megnevezését és EWC kódját) a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. 16. Az esetlegesen képződő veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani, különös tekintettel a veszélyes hulladékok más hulladéktól való elkülönített, környezetveszélyeztetést kizáró módon történő gyűjtésére. 17. A vízjogi üzemeltetési engedély kiadásának feltétele lesz, hogy: a kivitelezési munkák során keletkezett valamennyi hulladék mennyiségét, elhelyezését, átadását a kivitelező dokumentumokkal igazolja. 18. A tervezett tevékenységeket olyan módon kell végezni, hogy a területen előforduló védett, fokozottan védett, illetve jelölő faj, továbbá jelölő élőhely sérülése kizárt legyen. 19. A munkálatok következtében a jelölő élőhelyek területe nem csökkenhet, ezeken területigénybevétel időlegesen sem valósítható meg. 20. A beavatkozások konkrét területi határait, időpontját, a szükséges felvonulás, területfoglalás helyszíneit a munkálatok megkezdése előtt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal közösen történő jegyzőkönyvi rögzítés mellett egyeztetni szükséges. A jegyzőkönyvben rögzített, a területen található fajok védelme érdekében szükségesnek ítélt munkavégzési tilalmi időszakok betartása kötelező. A kíméleti területeket jól látható módon le kell határolni. 21. Az építési- tereprendezési munkálatokat és az ehhez kapcsolódó szállítási tevékenységet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet (továbbiakban R.) előírásait betartva úgy kell végezni, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe, lakossági panaszra okot adó légszennyezés ne keletkezzen. 22. Lakott területek közelében száraz időszakban a diffúz porszennyezés megelőzésére szükség szerint nedvesíteni kell a munkaterületet, illetve az anyagdepóniák felületét.

7 23. Lakott területek közelében a diffúz porterhelés csökkentése érdekében és a szállító utakat rendszeresen locsolni kell, valamint a rárakódott portól, sártól rendszeresen meg kell tisztítani. 24. Szállításkor megfelelő intézkedések megtételével meg kel akadályozni a szállított anyag kiporzását, kiszóródását. 25. A szállító járműveknek meg kell felelniük az R. 28. (1) bekezdésében előírtaknak. 26. Lakott területek környezetében az építési munkák során a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú melléklet 2. sorában szereplő határértékek betartása kötelező. A tevékenységet úgy kell végezni hogy a zajkibocsátás ellen lakossági panaszbejelentés ne következzen be. A határértékek túllépése zajbírság kiszabását vonja maga után. 27. Tudomásul venni, hogy az építési folyamatok során az árvízi biztonság nem csökkenhet. 28. Tudomásul venni, hogy jelen vízjogi létesítési engedély megléte nem pótolja más hatályos jogszabályokban foglalt kötelezettségek és előírások teljesítését, illetve engedélyek és nyilatkozatok beszerzését. 29. Környezetszennyezéssel kapcsolatos, bármilyen rendkívüli eseményt felügyelőségünknek haladéktalanul be kell jelenteni. Az eljárásban közreműködő hatóságok szakhatósági állásfoglalásai: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal SZ-10D/00854-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: 1. A tervezett Tarpai vízpótló csatorna alábbi szakaszainak létesítését megelőzően próbafeltárás elvégzése szükséges: 0+000-0+100 kmsz.; 1+700-1+984 kmsz.; valamint a tervezett szivattyús csatorna 0+000-0+150 kmsz. között. 2. A tervezett Tarpai vízpótló csatorna, valamint a tervezett szivattyús csatorna próbafeltárással nem' érintett szakaszain, valamint a tervezett Gelénesi vízpótló csatorna teljes szakaszán a kivitelezéshez kapcsolódó földmunka csak folyamatos régészeti megfigyelés mellett végezhető. 3. A próbafeltárás, illetve a régészeti megfigyelés eredményeinek ismertében az örökségvédelmi hatóság teljes felületű feltárást írhat elő. 4. A tárgyi létesítmény forgalomba-helyezési engedélyének hozzájárulásához feltétel a régészeti kutatás ellátását igazoló építési naplóbejegyzés másolatának bemutatása. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitányság MBK/1208-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: 1. Az engedélyes a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott, a tervezett létesítmények létesítésével össze nem függő célra felhasznált vagy hasznosított agyag (kódja: 1419) ásványi nyersanyag mennyisége után bányajáradékot köteles fizetni. A bányajáradék mértéke az engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték 50%-a. 2. A bányajáradékot az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint az engedélyesnek önbevallásban kell meghatározni. Önbevallást a létesítést engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő első határnaptól kezdődően kell benyújtani. A bányajáradék önbevallást akkor is be kell nyújtania, ha az adott időszakban (negyedévben) bányajáradék fizetési-kötelezettsége nem keletkezett.

8 4. A bányajáradékot negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell bevallani a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak (1059 Budapest, Pf.: 95), valamint egyidejűleg befizetni a központi költségvetés e célra elkülönített számlájára (Magyar Államkincstár 10032000-01031513). 5. A tárgyi hatósági engedély alapján ásványi nyersanyagot kitermelő engedélyes tevékenységéről köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető egy adott időszakra bevallott bányajáradék meghatározásának és megfizetésének jogszerűsége. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározására vonatkozó belső szabályzatot, az ásványi nyersanyag tárgyévre vonatkozó mennyiségi változását bemutató hites bányamérő által ellenjegyzett geodéziai felmérésen alapuló számítást (térfogatszámítást), mérőműszeres mennyiség meghatározás esetén a mérőműszer hitelesítését igazoló bizonylatot. Az egyéb hatósági engedéllyel ásványi nyersanyagot kitermelő vállalkozó köteles a bányajáradék bevallást, nyilvántartást és bizonylatokat 5 évig megőrizni. 6. Engedélyes a vízjogi engedélye alapján adott évben kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és minőségét köteles a tárgyévet követő év február 28-ig a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak bejelenteni. A bejelentést földtani szakértővel kell ellenjegyeztetni. 7. A kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét Engedélyes bányamérési (geodéziai) módszerekkel vagy egyéb alkalmas módon köteles meghatározni. A meghatározás módját és eredményét bizonylatolnia kell. Az engedélyes köteles a nyersanyagkitermelés befejezését követő 60 napon belül az ásványi nyersanyag mennyiségi változását geodéziai számítással (térfogatszámítás) meghatározni, és az erről szóló jelentést a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak megküldeni. A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 24.2/Tv/1912-1/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: A beruházáshoz kapcsolódóan bontási törmelék, a kitermelt altalaj, illetve szennyezett talaj termőföldön el nem helyezhető, hozzájárulásunk nélkül még időlegesen sem deponálható! Be kell tartani a 2007. évi CXXIX. törvény (a termőföld védelméről) vonatkozó előírásait. A beruházással érintett termőföldek területén - a műszakilag indokolt bevágás mélységén belül - gondoskodni kell a talaj felső (talajvédelmi tervben meghatározott vastagságú) humuszos termőrétegének megmentéséről és hasznosításáról a talajvédelmi terv előírásai szerint! A humuszmentési munkák tervezett kezdését és várható befejezését - legalább 5 munkanappal korábban beérkezően, írásban (fax: 42/508-454, 508-470; e-mail: szabolcsnti@nebih.gov.hu; postacím: 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33.), a bejelentő (név, elérhetőség) és az érintett terület pontos megjelölésével (hrsz, terület nagyság), e hozzájárulás iktatószámára való hivatkozással (az ellenőrzés lehetőségének biztosítása miatt) - be kell jelenteni a talajvédelmi hatóság részére! A mentett humuszos réteg tárolása során gondoskodni kell a defláció és erózió elleni

9 védelemről, a gyommentesen tartásról, a humuszdepóniák elhelyezés során úgy kell eljárni, hogy a megmentett humusz más anyaggal (Pl.: altalaj) ne keveredjen, ne szennyeződjön, és ne nedvesedjen túl! A beruházó - ha a beruházás megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházással érintett területen (legkésőbb a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásig) nem használja fel - a fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után talajvédelmi járulékot köteles fizetni a talajvédelmi hatóság részére, amelynek mértéke a mentett termőréteg humusztartalmától függ! A beruházó/kivitelező köteles a mentett-deponált-hasznosított humusz mennyiségekről kimutatást vezetni, amely tartalmazza a területi azonosító adatokat (hrsz., terület nagyság, művelési ág, érintett terület nagysága), a humusz mennyiségeket (m 3 -ben), más területen történő hasznosítás esetén a területi azonosító adatokat és anyagmennyiségeket, illetve szükség esetén az azonosításhoz szükséges egyéb adatot! A kimutatást a munkák befejezése után (legkésőbb a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás/g) egy példányban a talajvédelmi hatóság részére meg kel! küldeni. A vízvisszatartást céljából végzett beavatkozások során figyelembe kell venni, hogy a jelenleg termőföldként hasznosított területeken - a megemelkedő talajvíz szintje miatt - a gazdálkodás feltételei kedvezőtlenül ne változzanak meg. A beruházás megvalósításához kapcsolódóan, az időlegesen más célra hasznosított területek eredeti állapotba történő helyreállításáról (rekultivációjáról) az Engedélyes köteles gondoskodni. Amennyiben az Engedélyes a fent felsorolt előírásoknak felróható módon nem tesz eleget, úgy Igazgatóságunk eljárási bírságot szab ki terhére! Ha az Engedélyes a talaj felső humuszos rétegét engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő mértékben termeli le, illetve nem gondoskodik az előírás szerinti humuszmentésről, úgy a talajvédelmi hatóság talajvédelmi bírságot szab ki, valamint talajvédelmi járulékot állapít meg az Engedélyes terhére! Eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: Az engedélyes/kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat [720 000.-Ft] megfizette. Egyéb eljárási költség nem merült fel. Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn. A kötelezettségek önkéntes végrehajtásának elmaradása esetén engedélyessel, szemben az alábbi intézkedésekkel, szankciókkal élek: Kötelezem az engedély nélkül vagy az attól eltérően végzett kivitelezés megszüntetésére, felfüggesztésére, továbbá az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően elvégzett vízimunka vagy megépített vízilétesítmény átalakítására, meghatározott módon megvalósított fennmaradására és üzemeltetésére vagy megszüntetésére, az engedély nélkül gyakorolt vízhasználat szüneteltetésére, abbahagyására vagy meghatározott módon való gyakorlására. Kiadott engedélyem hatálya alatt az engedélyes kérelmére módosítható (meghosszabbítható), szüneteltethető vagy visszavonható, illetve a vízügyi hatóság hivatalból módosíthatja abban az esetben, ha megváltoztak azok a feltételek és adottságok, amelyek az engedély kiadásának alapjául szolgáltak. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza

10 vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10045002-01711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód. I N D O K O L Á S Az Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat (4800 Vásárosnamény, Tamási Á. u. 1.) megbízásából eljáró VIZITERV Environ Kft (4400 Nyíregyháza Kiss E. u. 11.) 412-1/2012.számú tervdokumentációja alapján a Beregben és a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén tájgazdálkodási vizilétesítményeinek vízjogi létesítési engedély kiadására 2013. február 4-én Felügyelőségünkön vízjogi engedélyezési eljárás indult. A kérelem nem felelt meg a vonatkozó jogszabályokban foglalt tartalmi követelményeknek ezért 99-8/2013., 99-15/2013. valamint 99-41/2013. számú hiánypótló végzést adtam ki. A hiánypótlás teljesítése után már megfelelt a tartalmi követelményeknek a kérelem. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény [rövidítve: Ket.] 29. (6) bekezdése szerint, az ügy az érintett jegyző közreműködésével, a felügyelőség honlapján, faliújságán, valamint a kormányzati rendszeren közhírelve lett. A nyilvánosság észrevételt nem tett. Megállapított tényállás: A dokumentáció szerint a tájgazdálkodási rendszer megvalósítása során a talaj- és térszintadottságok figyelembe vételével, a tájgazdálkodásra alkalmas területek (erdő, legelő) bevonásával és a szántók lefolyástalan részeinek hasznosításával alakítják ki a vízvisszatartásra és vízpótlásra alkalmas területmozaikokat és az ehhez szükséges vízi létesítményeket. A beruházással időszakos és állandó vízborítással ellátható területek alakulnak ki. A rendszer részben a belvíz visszatartásával (7 millió m 3 ), valamint új szivattyúállások létesítésével (a Tisza folyó 715,450 fkm, és a 706,940 fkm szelvényében) biztosítja a tájgazdálkodáshoz szükséges vízmennyiséget. A tározó területén kívül a Szipa, a Csaronda, valamint a Dédai-Mitz főcsatorna menti holtágak esetében is megteremti a vízpótlás és vízvisszatartás lehetőségét. A tervezett létesítmény megvalósítása és üzemeltetése a felszíni és a felszín alatti vizekre javító hatással lesz. A beruházás megvalósulása a területi vízgazdálkodás optimalizálását segíti. A létesítmények a területen megjelenő vízigények könnyebb kielégítését segíti, a belvizek visszatartásával, vagy a Tiszából történő vízpótlás biztosításával, ugyanakkor a belvizek biztonságosabb kezelését, elvezetését is segíti. A tervezett beavatkozások a rendelkező részbe foglalt előírások betartása mellett eredménye természetvédelmi szempontból pozitív hatásúak, kedvezőbb klíma és jobb vízháztartás kialakulását teszik lehetővé, mely egyaránt javítja a védett, fokozottan védett, Natura 2000 jelölő fajok életfeltételeit, élőhelyük állapotát.

11 Az ügyben közreműködő hatóságok szakhatósági állásfoglalásaik indokolása: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal SZ-10D/00854-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A Viziterv Environ Kft. (4400 Nyíegyháza, Széchenyi u. 15.) kérelmére, az Új Beregi VGT (4800 Vásárosnamény, Tamási Áron u. 1.) megbízásából, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől a Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint-csökkentő tározó területén" projekt keretében megvalósuló, a tájgazdálkodást.; megalapozó vízi infrastruktúra kiépítésének vízjogi létesítési eljárása ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalunkhoz. A benyújtott tervdokumentáció és az elkészített előzetes régészeti dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a beruházás több régészeti lelőhelyet érint. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A kérelem, a benyújtott tervek, és a lelőhely nyilvántartási adatainak összevetése alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység beépítetlen, örökségvédelmi szempontból bolygatatlan területen történik, illetve a lelőhelyek központi részét érinti. A beruházással érintett régészeti lelőhelyet topográfiai kutatásokból ismerjük. A lelőhelyen még szisztematikus régészeti kutatás, teljes felületű feltárás nem történt, ezért így nem ismerjük a lelőhely vertikális és horizontális kiterjedését, állapotát és intenzitását, illetve a korábbi építési tevékenység során bekövetkezett bolygatás mértékét. A beruházás során érinthetnek feltáratlan, érintetlen lelőhelyrészeket. Az útalap kialakítása során nem csak elérik a feltételezhető régészeti rétegeket, hanem át is vághatják azt. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi XXV: törvény (továbbiakban: Kötv.) 19. (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. (1) bekezdése szerint a régészeti lelőhelynek a beruházással érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző régészeti feltárást kell végezni. Az előírt módszer a próbafeltárás, illetve a régészeti megfigyelés. A Kötv. 21. szerint a próbafeltárás célja régészeti lelőhelyek jellegének kiterjedésének, a veszélyeztető források, és a megelőző feltárás mértékének meghatározása, a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása. A Kötv. 22. (2) b) értelmében próbafeltárást kell előírni, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak elkészítéséhez nem végeztek próbafeltárást. Emellett a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) 30. (3) bekezdése kimondja, hogy próbafeltárást (ehet előírni, a) ha a régészeti lelőhely jellege, intenzitása, kiterjedése, rétegsora nem ismert. A régészeti megfigyelés a Kötv. 7. 21. pontja szerint a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és a tevékenység régészeti dokumentálása. A Kötv. 22. (2) bekezdés a) pontja szerint régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén. Továbbá a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló

12 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) 30. (2) bekezdése kimondja, hogy régészeti megfigyelést ír elő az örökségvédelmi hatóság, ha a tervezett tevékenység nem, vagy csak csekély mértékben érinti a régészeti lelőhelyet és a régészeti örökségi elemeket. Amennyiben az adott esetben előzetes régészeti dokumentáció nem készült, és a régészeti megfigyelés során a lelőhely olyan új tulajdonságai válnak ismertté, amelyek a régészeti feltárási módszerek meghatározása szempontjából jelentősek a hatóság teljes felületű feltárást írhat elő. A próbafeltárás., illetve a régészeti megfigyelés eredményeinek ismeretében az örökségvédelmi hatóságnak a Kövt. 22. c) pontja alapján teljes felületű feltárást kell előírni, ha a beruházással érintett lelőhelyrész hazánk múltjának nagy jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása. Emellett a Kormányrendelet 30. (4) bekezdése d) pontja szerint teljes felületű feltárást lehet előírni abban az esetben, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja. A megelőző feltárás módszerének meghatározásakor a Kormányrendelet 30. (1) bekezdésében szereplő szempontokat vettem alapul. A Kormányrendelet 30. (5) bekezdése értelmében a próbafeltárást a régészeti rétegsor aljáig, a teljes felületű feltárást legalább az engedélyezési vagy kiviteli terv szerinti földmunkával érintett mélységig kell elvégezni azzal, hogy a földmunkával érintett mélység szintjén lévő régészeti leletek és emlékek egészét fel kell tárni. A Kövt. 22. (3) bekezdése alapján a hatóság a régészeti szakfeladatokat (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületű feltárás) lelőhely különböző részei vonatkozásában eltérően is meghatározhatja;. Tájékoztatásul közlöm, hogy amennyiben a tárgyi beruházás a Kötv. 7. 31. pontja szerint nagyberuházásnak minősül Kötv. 23/B. -a alapján a próba- és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a Kötv. 23/C-23/E. -ban, valamint a Kormányrendelet VI. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Kormányrendelet 21. (1) alapján a feltárás helye szerinti megyében székhellyel rendelkező megyei hatókörű városi múzeum (Jósa András Múzeum 4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 21, Régészeti Osztály, Jakab Attila Tel.: 42/315-722} jogosult. Szakhatósági eljárásom során a kulturális örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló :(XI[.20.) 393/2012. Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. r.) 3. melléklet A) pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkező részben előírt feltételek mellett felel meg. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44: (1) bekezdésén, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi:lxiv. tv. vonatkozó rendelkezésein, illetve a Korm. r. 13. (1) bekezdésén és 3. sz. mellékletén alapul. Hatóságom hatáskörét a kulturális örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló (XII.20.) 393/2012. Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. r.) 2. (1) a) pontja, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. melléklet 10. pontja, illetékességét a Korm. r. 2. (3) bekezdése és 1. sz. mellékletének 8. pontja határozza meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. (9) bekezdése alapján állapítottam meg.

13 A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitányság MBK/1208-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalást kért a Bányakapitányságtól, a tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén vízjogi létesítési engedélyezési eljárásához. A Bányakapitányság megállapította, hogy a tervezési területen nyilvántartott szilárd ásványi nyersanyag lelőhely nem található. A Bányakapitányság a csatolt dokumentációból és a hiánypótlásként megküldött nyilatkozatból megállapította, hogy a kérelmezett tevékenység engedélyezése esetén 16823 m 3 mennyiségű, - 5412008. (11I.28.) Korm. rendelet szerinti -- 1419 kódszámú agyag ásványi nyersanyag kitermelésére kerül sor. A tervdokumentáció nem határoz meg olyan kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag mennyiséget, amely nem a kérelmezett tevékenységgel összefüggésben kerülne felhasználásra, hasznosításra. A bányajáradék fizetési és önbevallási kötelezettségről történő rendelkezés, arra az esetkörre tekintettel szükséges, amely során a kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag felhasználása nem a kérelmezett tevékenységgel függ össze, figyelemmel arra, hogy a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 3. (la) a) pontja értelmében a kitermelt ásványi nyersanyag az engedélyes tulajdonába megy át. Ennek a mennyiségnek a meghatározása az engedélyező hatóság hatáskörébe tartozik. Engedélyes kizárólag ez utóbbi ásványi nyersanyag mennyiség tulajdonjogát szerzi meg, a helyszínen felhasznált vagy megőrizni köteles ásványi nyersanyag továbbra. A rendelkező rész I. pontja a Bt. 20. (1), (2) bekezdés b) pontján és (3a) bekezdésén, a 203/1998. {XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 4. (1) bekezdés ac) pontján; a 2. pontja a Vhr. 4. (4) bekezdésén; a 3. pontja a Vhr. 4. (5) bekezdésén; a 4. pontja az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 8. (4) és (5) bekezdésén; az 5. pontja a 9. (3) bekezdésén; a 6. pontja az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság felhívja a figyelmet arra, hogy bányajáradék számítását; befizetését az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet alapján kell teljesíteni. A Bányakapitányság hatáskörét 347/2006 XII.23.) Korm. rendelet 32/E.. (5) bekezdése, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése és 1. melléklete állapítja meg. A Bányakapitányság szakhatósági közreműködésekor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. -ának megfelelően járt el. A jogorvoslati tájékoztató a Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 24.2/Tv/1912-1/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresésére Igazgatóságunk (mint I. fokon eljáró talajvédelmi hatóság) szakhatósági hozzáárulást ad a fenti előírások szerint - a VIZITERV Environ KFT.

14 (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.), mint az Új Beregi VGT (4800 Vásárosnamény, Tamási Á. u. 1.) képviselője kérelmére indult eljárásban - a Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint-csökkentő tározó területén tárgyú projekt (KEOP 7.2.1.3/10-11) vízjogi létesítési engedélyezési eljárásához. A kérelmező a 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 12.11.4. pontjában meghatározott 50.000,- forint igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A megkeresés mellékleteként megküldték az engedélyes tervet [Készítette: VIZITERV Environ KFT. (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.); Tervszám: 412-I/2012.; Kelt: 2012. november hó], valamint a beruházással érintett termőföldek talajáról készített talajvédelmi tervet [Száma: 253/2012.; Készítette: AGROMECHANIKA KKT. (4481 Nyíregyháza- Sóstóhegy, Aranykalász sor 20.); Kelt: 2012.09.01.; Talajtani szakértő: Leviczkyné Dobi Mária; MgSzH talajvédelmi szakértői nyilvántartási száma: 059/2010.]. A talajvédelmi terv vizsgálati eredményei alapján a beruházással érintett területeken mentésre érdemes humuszos termőréteg található (humuszos réteg vastagsága: 30-40 cm, humusztartalma: 1,83-2,46%). A fenti előírásaink betartása biztosítja a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény előírásainak érvényesülését a beruházás során. 2007. évi CXXIX. törvény (a termőföld védelméről - Tfvt.) 43. (1)-(3) bekezdései szerint beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak, a beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról, illetve a kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett és a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak. A 44. (1)-(2) bekezdései alapján a humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá a terület helyreállításával kapcsolatos munkálatokat a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmaznia kell, valamint a beruházások megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházás kivitelezése során igénybe vett földrészleteken kell felhasználni úgy, hogy a kialakított felső humuszos termőréteg vastagsága az eredeti humuszos termőréteggel együtt az 1 métert ne haladja meg. A (3) bekezdés előírása az, hogy amennyiben a mentett humuszos termőréteg (2) bekezdés szerinti felhasználására nincs lehetőség, a felhasználásra nem kerülő rész eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső termőrétegeként, vagy termesztő közeg előállítására felhasználható, illetve ezekre a célokra átruházható. A (4) bekezdés szövege szerint a mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról a beruházó köteles külön nyilvántartást vezetni. A Tfvt. 55. (1) bekezdés a) pontja alapján talajvédelmi járulékot fizet a talajvédelmi hatóság részére a beruházó - ha a beruházás megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházással érintett területen nem használja fel - a fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után. Az előírásaink be nem tartása esetén alkalmazható szankcióra történő figyelemfelhívást a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 61. (1) bekezdése, valamint a 134. d) pontja alapján tettem, amely szerint az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye, illetve ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra... irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki. Az eljárási bírság mértékét a 61. (2) bekezdése határozza meg: az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege - a 141. (1) bekezdésében foglalt

15 eltéréssel - természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint. A talajvédelmi bírság kiszabásának lehetőségére történő figyelemfelhívást a Tfvt. 56.. (1) bekezdés a) pontja, valamint 3. számú mellékletének 4. és 10. pontja alapján tettem, amely szerint a 39. (2) bekezdésében írt kötelezettség [,,Ha e törvény másként nem rendelkezik, tilos a talaj humuszos termőrétegének eltávolítása. ] megsértése esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 1.000.000 forint, de a bírság összege legalább 500.000 forint, illetve a külön jogszabály szerinti engedélyben foglalt talajvédelmi rendelkezésektől eltérő tevékenység esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 50.000 forint, de a bírság összege legalább 100.000 forint. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. (1) bekezdése, a 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről) 2. (1) bekezdése és 1. mellékletének 15.1. pontja, valamint a 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról) 1. -a rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés b) pontja, 4. (1) bekezdése és a 17. (1) bekezdése, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. (1) bekezdése állapítja meg. Ezen talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 2004. évi CXL. törvény és a 2007. évi CXXIX. Törvény előírásainak figyelembevételével, a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. (3) bekezdés a) pontja, valamint a fent felsorolt dokumentumok alapján adta ki, és az csak a tárgyi ügyben folyamatban lévő engedélyezési eljárásban használható fel. A jogorvoslati lehetőségre történő figyelemfelhívást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése alapján tettem. Az ügyben a jogszabály szerinti ügyintézési határidő 2 hónap melyet nem léptem túl. Az ügyintézési határidőbe egyebek mellett nem számít bele: a hiánypótlásra irányuló felhívástól annak teljesítéséig eltelt idő, valamint a szakhatósági állásfoglalás megkérésétől annak beérkezéséig eltelt idő. Az engedélykérelemre indult eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. Döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, többször módosított 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 71. (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 10. (5) bekezdése alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kijelölt vízügyi hatóság a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A vízjogi engedélyezést, a jogokat és a kötelezettségeket a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény [továbbiakban: Vgtv.], valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] határozza meg. Az engedélykérelem tartalmi követelményeit a Korm. rendelet 3. és a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet rögzíti.

16 A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet I./24.1.4. pontja az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg. Az engedély érvényességi idejét a Korm. rendelet 3. (7) bekezdésében foglaltak szerint a vízgazdálkodási szempontokra figyelemmel határozott időben állapítottam meg. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény. A környezeti zaj és rezgés elleni védelemről szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletet A környezeti zaj és rezgésterhelési határértékekről szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet; Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékletei; A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény; A Ket. 98. (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. (1) bekezdése értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a. Szolnok, 2013. október 11. Kónya Károly igazgató megbízásából: Dr. Nemes Gábor hatósági igazgatóhelyettes Határozatomról értesítést kapnak: 1./ Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat VÉTÍVVEL 4800 Vásárosnamény, Tamási Á. u. 1. 2./ VIZITERV Environ Kft. 4400 Nyíregyháza, Kiss E. u. 11. 3./ Beregdaróc Jegyzője 4934 Beregdaróc, Szabadság u. 86/B. 4./ Csaroda Jegyzője 4844 Csaroda, Beregszászi u. 14/B. 5./ Gulács Jegyzője 4842 Gulács, Rákóczi u. 12. 6./ Beregsurány Jegyzője 4933 Beregsurány, Rákóczi u. 1. 7./ Tarpa Jegyzője 4931 Tarpa, Kossuth u. 23.

17 8./ Tiszakerecseny Jegyzője 4834 Tiszakerecseny, Árpád u. 48. 9./ Kisar Jegyzője 4921 Kisar, Tisza u. 6. 10./ Vámosatya Jegyzője 4936 Vámosatya, Szabadság u. 108. 11./ Vásárosnamény Jegyzője 4800 Vásárosnamény, Tamási Á. u. 1. 12./ Szabolcs-Szatmár.Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal 4400 Nyíregyháza Hősök tere 5. B. ép. III. e. 13./ Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitányság 3501 Miskolc Soltész Nagy K. u. 5. 14./ Szabolcs-Szatmár.Bereg Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza Kótaji u. 33. 15./ KÖTI-KTVF Hatósági Osztály 16./ KÖTI-KTVF (HNYR) 17./ KÖTI-KTVF vízikönyv + 1pld. Terv 18./ KÖTI-KTVF Irattár Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Ügyfél neve: Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat 2. Ügyfél címe: 4800 Vásárosnamény, Tamási Á. u. 1. 3. Ügyfél KÜJ száma:103070584 4. Ügyfél KSH számjele: 11926348