Könyvtárhasználati ismeretek 1. KÖNYVTÁRAK A könyvtár fogalma: információközvetítõ intézmény, amely dokumentumokat (könyveket, folyóiratokat, és egyéb nem nyomtatott anyagokat) gyûjt, rendszerez, feltár, megõriz, és az olvasók rendelkezésére bocsát. 1.1 A könyvtárak típusai: Funkciójuk szerint: - Nemzeti könyvtár: Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), elsõdleges feladata a megõrzés. Gyûjt minden Magyarországon kiadott dokumentumot, válogatva gyûjti a külföldön magyarul megjelent és a magyar vonatkozású dokumentumokat. - Közmûvelõdési könyvtár: községi, városi, megyei könyvtárak, az ott lakók tájékozódási, mûvelõdési, szórakozási igényeit elégítik ki. Pl. Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd - Szakkönyvtár: gyûjtõköre speciális, feladata egy szakterület vagy tudományág szakirodalmi és információs igényeinek kielégítése. Pl. MTA könyvtára (általános tudományos könyvtár), Országgyûlési Könyvtár (jogi szakkönyvtár), Országos Mezõgazdasági Könyvtár, Központi Fizikai Kutató Intézet könyvtára (intézeti könyvtár) és a vállalati könyvtárak. - Felsõoktatási könyvtár: feladata az oktató és a tudományos tevékenység kiszolgálása. (Központi könyvtár, kari könyvtárak) - Iskolai könyvtár: általános és középiskolák könyvtárai - Elektronikus könyvtár: kizárólag elektronikus dokumentumokat gyûjt, rendszerez, tárol és a hálózaton keresztül az olvasók rendelkezésére bocsát. Az elektronikus könyvtárak szervergépükön a dokumentumokat teljes szövegû formában tárolják, melyek a hálózatról közvetlenül, online módon elérhetõk. A dokumentumok többféle formátumban letölthetõk, pl. HTML, Word, RTF, PDF. Fontosabb hazai elektronikus könyvtárak: Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK, gyûjti a magyar nyelvû, vagy magyar vonatkozású digitális tudományos, oktatási, kulturális dokumentumokat), Neumann János Digitális Könyvtár (célja a magyar kulturális örökség digitalizálása és Interneten elérhetõvé tétele), Digitális Irodalmi Akadémia (kortárs írók és mûveik). A különbözõ könyvtárak egymással kapcsolatot tartanak, együttesen alkotják a könyvtári hálózatot, hogy a sokféle olvasói igényt ki tudják elégíteni (könyvtárközi kölcsönzés). Hozzáférés szempontjából: - Nyilvános könyvtár: bárki beiratkozhat és használhatja (közmûvelõdési könyvtárak, országos szakkönyvtárak) - Zárt könyvtár: meghatározzák a használók körét (pl. iskolai könyvtárakat az ott tanulók és dolgozók használhatják csak), esetleg külön engedéllyel kutatási célra használható. Olvasók kora alapján: gyermek, ifjúsági, felnõtt könyvtár. Interneten kereshetõk: www.konyvtar.lap.hu 1
1.2 A könyvtár funkcionális terei - Szabadpolcos övezet: az olvasók által szabadon használható állományrész (szépirodalmi és ismeretközlõ mûvek), itt történik a könyvek kiválasztása. Általában itt helyezik el a katalógusokat is. Ehhez kapcsolódik a kölcsönzõ rész. - Olvasóterem: a helyben olvasás számára fenntartott helyiség. Közmûvelõdési könyvtárakban általában itt található a kézikönyvtár és a folyóiratok is. - Raktár: dokumentumok tárolására szolgál. Ide az olvasók nem mehetnek be. A raktári állományról a katalógusok tájékoztatnak. - Multimédia övezet: a nem nyomtatott dokumentumok (hangzó, audiovizuális anyagok, számítógépes dokumentumok) tárolására és helyben használatára kialakított rész, felszerelve a szükséges technikai eszközökkel, pl. számítógép. - 1.3 Eligazodás a könyvtárban : a könyvtári rend A könyvek elhelyezésének a szabadpolcon meghatározott rendje van. A könyvtárak külön tárolják a szépirodalmi (regények, elbeszélések, verseskötetek, drámák stb.) és az ismeretközlõ (ismeretterjesztõ könyvek, szakkönyvek, kézikönyvek, tankönyvek) mûveket. A könyvek helyét a könyvtárban a raktári jel határozza meg, melyet a könyvek gerincén is feltüntetnek. A szépirodalom rendje: - a szerzõ családneve szerint betûrendben, - kivétel: ha nem ismert a szerzõ, vagy sok szerzõ mûve található egy kötetben, ilyenkor a cím szerint kerül betûrendbe, - Raktári jel: a szerzõ nevére (vagy a mû címére) utaló betû és számjel, az úgynevezett betûrendi jel. Pl. Arany János mûveinek raktári jele A 76. A szerzõk neve szerinti csoportosítás eredményeként egy szerzõ mûvei egymás mellet találhatók a könyvtárakban. Az ismeretközlõ irodalom rendje: A könyveket témájuk szerint csoportosítják, így a rokon tartalmú könyvek egymás mellé kerülnek. E csoportokon belül pedig a szerzõk neve (sok szerzõ esetén a mû címe) szerint betûrendbe sorolják úgy, mint a szépirodalomnál. Az ismeretközlõ mûvek tartalmi csoportosításának alapja az Egyetemes Tizedes Osztályozás, az ETO. Ez a könyveket 10 fõosztályba, ezeken belül 10 osztályba majd 10 alosztályba sorolja. Az ETO fõosztályai: A fõosztályok felbontása: 0 általános, összefoglaló mûvek 5 Természettudományok 1 filozófia, lélektan 51 Matematika 2 vallás 52 Csillagászat 3 társadalomtudományok 53 Fizika 4 (jelenleg üres) 531 Általános mechanika 5 természettudományok 532 Folyadékok mechanikája 6 alkalmazott tudományok 532.1 Hidrosztatika 7 mûvészetek, sport 532.11 Nyomás 8 nyelv- és irodalomtudomány 9 földrajz, életrajzok, történelem Raktári jel: a szakcsoportra (ETO) utaló számjel + a szerzõ nevére utaló betûrendi jel együtt. Pl. Szalay Béla: Fizika c. könyvének raktári jele 530 Sz 26 2
1.4 Helyben használható és kölcsönözhetõ állomány A könyvtári állomány nagy része kölcsönözhetõ meghatározott idõtartamra. A csak helyben használható dokumentumok köre könyvtáranként változó, általában a következõk: - a kézikönyvtár állománya - idõszaki kiadványok - különgyûjtemények pl. helytörténeti gyûjtemény - régi, muzeális értékû könyvek 1.5 Könyvtári szolgáltatások - A könyvtári állomány (könyvek, idõszaki kiadványok, hangfelvételek, CD-ROM stb.) helyben használata. - Helybeni és könyvtárközi kölcsönzés, könyvek elõjegyzése - A könyvtári segédeszközök használata (hagyományos és számítógépes katalógus, könyvjegyzékek stb.) - Internethasználat - Másolatkészítés nyomtatott vagy nem nyomtatott dokumentumokról (pl. folyóirat cikkrõl, zenei anyagokról). - Tanácsadás, felvilágosítás saját és más könyvtárakkal kapcsolatban (könyvtári rend, olvasmányok, könyvtárak gyûjtõköre, állománya, szolgáltatásai stb.) - Tájékoztatás az információs eszközök és dokumentumok segítségével. - Rendezvények, programok szervezése, könyvtárhasználati foglalkozások tartása (íróolvasó találkozók, elõadások, kiállítások stb.) A könyvtári szolgáltatások többsége ingyenes, de vannak térítési díjas szolgáltatások is, pl. másolatkészítés, bizonyos dokumentum típusok kölcsönzése (videokazetta). A felnõttek beiratkozási díjat is fizetnek. 2. DOKUMENTUMOK Csoportosításuk Írásos dokumentumok: kéziratos (kézzel írt, géppel írt de nem kiadott) nyomtatott (könyv, idõszaki kiadványok) Képi (vizuális) dokumentumok: ábrák, rajzok, fényképek, diaképek. Az információs értéket kép hordozza (lehet nyomtatott is). Hangrögzítéses (audio) dokumentumok: hanglemez, hangszalag, magnókazetta, CD, DVD Audiovizuális dokumentumok: mozgófilm, videokazetta, video CD, DVD Elektronikus dokumentumok: a weblapok, a digitális, vagy hagyományosról digitálisra átalakított dokumentumok (CD-ROM-on, DVD-n, mágneslemezen stb. tárolt dokumentumok, Internet-dokumentumok). 3
2.1 Nyomtatott dokumentumok 2.11 A könyv A szellemi alkotásokat írásjelekkel rögzítõ dokumentum. Megjelenési alapformája a kötet, mely általában egy mûvet foglal magába. Terjedelme szerint: egy- vagy többkötetes. A könyvek azonosító adatai: - szerzõ(k) neve - cím - kiadás sorszáma - kiadás helye, ideje - kiadó neve - sorozat címe - nemzetközi azonosító száma, az ISBN szám Az azonosító adatok a címlapon és a kolofonban találhatók általában (a könyv eleje és vége). Tartalmuk szerinti csoportosítás: - Irodalmi mûvek: Szépirodalmi mûvek (mûvészi színvonalú regény, elbeszélés, vers, dráma stb.) Szórakoztató irodalmi mûvek (krimi, kalandregény stb.) - Ismeretközlõ mûvek: Ismeretterjesztõ mûvek (a téma iránt érdeklõdõknek) Szakkönyvek (szakembereknek) Tankönyvek Kézikönyvek, segédkönyvek: -- lexikon: általános, szak-, életrajzi -- enciklopédia -- szótár: egynyelvû, többnyelvû -- közhasznú adattár: telefonkönyv, menetrend stb. -- stb. 2.12 Idõszaki kiadványok (periodika) Rendszeres, folyamatos megjelenésük eredményeként frissebb információkat nyújtanak mint a könyvek. Számonként jelennek meg, állandó és alkalmi rovatokban tartalmazzák az azonos jellegû vagy témájú írásokat (pl. sport rovat). Jellemzõ adataik a fejlécben vagy a címlapon és a kolofonban találhatók. A fejlécen vagy címoldalon található adatok: - cím - közreadó szerv neve - évfolyam és szám megjelölése - a lap jellegének közlése (pl. politikai napilap) A kolofonban található adatok: - a szerkesztõség, a fõszerkesztõ, a szerkesztõk, a rovatvezetõk neve - a kiadó neve - a nyomda neve - az ISSN (azonosító) szám - tájékoztatás a terjesztésrõl, elõfizetésrõl, az árról 4
Tartalmuk szerint: - Általános tartalmú (társadalmi-politikai) napilapok és magazinok (Népszabadság, Blikk) - Szaklapok (História, Chip Magazin) - Ismeretterjesztõ (Élet és Tudomány) - Ifjúsági (IM) - Szórakoztató és hobbi (Füles, Praktika) Megjelenési gyakoriságuk szerint: - napilap - hetilap - folyóirat (általában havonta) - évkönyv A napilapok a gyors tájékozódást szolgálják, többnyire általános tartalmúak, de van egy témára szakosodott is pl. Nemzeti Sport. Címlap helyett fejlécük van, fõoldalon a vezércikk található, a további anyagok rovatokba szervezve. A hetilapok formailag a napilapok rokonai, de gyakoribbak a címlappal rendelkezõ, összetûzött kiadásúak és a specializálódott tartalmúak. A folyóiratok feladata a friss tudományos és szakmai információk közreadása, ezért legtöbbjük szakosodott. Rendelkeznek borítófedéllel, tartalomjegyzékkel, éves tartalomjegyzékkel esetleg név- és tárgymutatóval. Az idõszaki kiadványok ma már nem csak nyomtatott formában, hanem CD-n és Interneten is megjelenhetnek. 2.2 Nem nyomtatott dokumentumok A hagyományos nyomtatott könyvtári dokumentumok mellett a 20. században megjelentek az úgynevezett nem hagyományos: képi, hangzó és audiovizuális dokumentumok (csoportosításukat lásd a 2-es pontban). Ezeket médiumnak vagy médiának is mondják. A szöveget, képet és hangot egyaránt közvetítõ médiát multimédiának nevezik (pl. CD-ROM). Közös jellemzõjük, hogy használatukhoz valamilyen segédeszköz is szükséges. 2.21 Elektronikus dokumentumok: A dokumentumok egyre növekvõ tömegének tárolása, visszakeresése a hagyományos eszközökkel egyre nehezebbé vált. A számítógép hozott gyökeresen új megoldást a dokumentumok tárolásában, a bennük rejlõ információk visszakeresésének módjában és az általános hozzáférhetõség biztosításában. Elektronikus dokumentumok jellemzõi: - elektronikus formában tárolódnak - terjedelmük byteban határozható meg 5
- reprodukálhatók (másolható, nyomtatható) - használatuknak nincs idõbeli, földrajzi korlátja (hálózati dokumentum) - nincs központilag szervezve, bárki elõállíthat elektronikus dokumentumot (minõség!) - nehéz megállapítani a szerzõt, címet - könnyen módosítható Elektronikus dokumentumok típusai: Eredet alapján: - Nyomtatott dokumentum digitalizálása (pl. Neumann-ház) - Elektronikus: csak digitális változata van (pl. MEK) Mûködési mód alapján: - Online: hálózati összeköttetésen alapuló - Offline: hálózati összeköttetés nélkül mûködõ (pl. CD-ROM) Elektronikus dokumentumok azonosító adatai: - Offline: szerzõ, cím, kiadás helye, kiadó neve, kiadás éve - Online: URL cím, melynek felépítése: kapcsolat fajtája + servergép + file elérési útja + file neve, pl. http// www.oszk.hu / ujdonsag / index.html Az elektronikus dokumentumok elõnyei: - kis helyen sok információt képesek tárolni, - azonos minõségben másolhatók, nyomtathatók, - az információk közvetlenül hozzáférhetõk a számítógépes hálózatokon, - online hozzáférés esetén egyszerre többen is megtekinthetik ugyanazt a dokumentumot. - könnyen frissíthetõk, bõvíthetõk, - lehet bennük jegyzetelni, kiemelni, rajzolni, keresni stb. 6