TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET 9-10. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy tanításának alapvetı célja nemzeti történelmünk kiemelkedı eseményeinek, sorsfordulóinak felelevenítése. A tantárgy megismertet a modern társadalmak kialakulásának történelmi körülményeivel, mőködésük sajátosságaival, valamint felkészíti a tanulókat a társadalmi jelenségek értelmezésére és az állampolgári feladatokra. A történelem és társadalomismeret tantárgy felkelti a tanulókban a múlt és a jelen társadalmi kérdései iránti érdeklıdést, elısegíti a tanulók hazaszeretetének fejlesztését, felkészít a demokratikus közéletben való tudatos részvételre és szerepvállalásra, hozzájárul a hazánkban élı nemzetiségek, etnikumok, a szomszéd népek, más országok és népek megismeréséhez és megértéséhez, hozzásegíti a diákokat ahhoz, hogy elfogadják a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok alapelveit és értékeit. Fejlesztési követelmények A történelem és társadalomismeret tanításban a jártasságok és készségek formálása a tananyag földolgozásának folyamatában, az ismeretszerzés gyakorlatában és önálló képességfejlesztı órákon történik. Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Tudjon ismereteket meríteni közérthetı elsıdleges forrásokból, egyszerő statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényrészletekbıl és egyéb forrásokból. Legyen képes társadalmi tapasztalataiból, valamint egyszerő és közérthetı szöveges és képi információból származó ismereteit önállóan értelmezni, és következtetéseket levonni belılük. Legyen képes egy adott témához információkat győjteni az iskolai vagy más könyvtárban. A tanult történelmi események kapcsán tudja megkülönböztetni a tényeket, illetve az ezekhez kapcsolódó véleményeket. Értse meg, hogy több szempontból is nézhetjük a jelent és a múltat. Legyen képes a különbözı ismeretforrásokból (újság, rádió, televízió stb.) származó információkat kritikusan szemlélni. Értse a folyamatosság és a változás szerepét a tantervben szereplı társadalmi-történelmi folyamatokban. Értse, hogy a folyamatosságnak, az értékek ırzésének és a változásnak egyaránt nagy jelentısége van a társadalom életében. Értse, hogy az emberek az eseményeket és a változásokat különbözıképpen érzékelik és értékelik. Legyen képes személyek, helyzetek, események, intézmények bemutatása mellett azok egyszerő értékelésére is. Értékítéletét tudja röviden indokolni. Értse, hogy a személyek és a csoportok cselekedeteit helyzetük, érdekük és az adott történelmi helyzet hogyan befolyásolja. Tudja, hogy a társadalmi-történelmi jelenségeknek lehetnek egy idıben pozitív és negatív oldalai. Konkrét esetekben tudjon különbséget tenni jó és rossz történelmi döntés között. Legyen képes a többségi és kisebbségi vélemény megkülönböztetésére. Kifejezıképességek Tudjon rövid kiselıadást tartani különbözı forrásokból vett szemelvények alapján (irodalmi mővek, tömegkommunikáció stb.). Legyen képes saját szavaival magyarázni egyszerő társadalmi-történelmi összefüggéseket. Tudjon a grafikonokból és statisztikákból egyszerő következtetéseket levonni. Sajátítsa el kulturált vitatkozás szabályait. Legyen képes egy-egy adott témáról néhány mondatban kifejteni önálló véleményét. Legyen képes a tankönyvbıl rövid önálló vázlatot készíteni. Tudjon önállóan győjtött képekbıl tablót készíteni. Szóbeli felelet, feladatlap megoldásához szükséges képességek. Tájékozódás az idıben Tudja a különbségeket és egybeeséseket a világtörténelem korszakai és a hazai történelem korszakai között. Konkrét események kapcsán különböztesse meg a jelent, a múltat. Tudja a tantervben szereplı évszámokat használni a történelmi idıben való tájékozódás céljából. Tudjon használni egyszerő kronológiai táblázatokat. Tájékozódás a térben Tudjon eseményeket leolvasni térképrıl. Tudja különbözı idıszakok térképeit összehasonlítani. Tudja megmutatni különbözı jellegő és méretarányú térképeken a tantervben szereplı topográfiai helyeket.
9. évfolyam Belépı tevékenységformák Az általános iskolában megismert tevékenységek továbbfejlesztésére szolgálnak. Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Egyszerő történelmi, társadalmi jelenségek összehasonlítása. A társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó egyszerő állítások és következtetések megfogalmazása. Néhány konkrét példán keresztül annak bemutatása, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése miként változott az idık folyamán. Eligazodás a könyvtárban a tárgyi katalógusok alapján. Kifejezıképességek: Egyszerő történelmi események elbeszélése. Különbözı forrásokból győjtött információk összevetése szóban. Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. Kiemelkedı történelmi személyek konkrét tetteinek megokolása. Rövid írásbeli válaszok megfogalmazása. Vázlat készítése tanári segédlettel. Ábra, rajz készítése adott témából tanári segítséggel. Tájékozódás az idıben A nagyobb korszakok nevének és sorrendjének ismerete. Egyszerő kronológiai táblázatok használata. Tájékozódás a térben Egyszerő események leolvasása a térképrıl. Témakörök A nemzeti múlt kiemelkedı eseményei, sorsfordulói Honfoglalás és letelepedés. Az államalapítás. Tartalmak A honfoglalás és a magyar államalapítás A középkori magyar királyság virágkora A keresztény királyság. Géza és Szent István. törzsszövetség, fejedelem, táltos, államszervezet, királyi vármegye, ispán, legenda, nádor, Szent Korona, székelyek. Árpád, Géza, Szent István, Szent László. Vereckei-hágó, Erdély, Dunántúl. 895, 1000 Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Kultúra és mővelıdés. fınemes, köznemes, város, végvár, Corvina. Hunyadi János, Hunyadi Mátyás.
Buda, Nándorfehérvár. 1456 Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása, a függetlenségi harcok A polgári átalakulás kora Az imperializmus kora A modern Magyarország megszületése a XIX. század folyamán. A polgárosodás kezdetei Magyarországon Az 1848-1849-es forradalom és A mohácsi vész. Az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség. A török kiőzése. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. török hódoltság, végvári harcok, hajdúk, kuruc-labanc, trónfosztás Erdélyi Fejedelemség, Buda felszabadítása. Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc Mohács, Eger. 1526, 1541, 1703, 1711 A mezıgazdasági és az ipari forradalom eredményei és következményei. A modern társadalmak születése. Városi és vidéki élet. A XIX. század uralkodó eszméi. Nagyhatalmi politika, nagyhatalmi szövetségek kapitalizmus, gızgép, szabadverseny, munkásmozgalom, nacionalizmus, liberalizmus, konzervatizmus, szocializmus, nemzeti államok, központi hatalmak, antant, gyarmatbirodalom, monopólium Watt Anglia, Franciaország, USA A reformkor. Széchenyi István és Kossuth Lajos élete, munkássága. A reformkori magyar társadalom. A nemzeti kultúra születése. reformok, örökváltság, közteherviselés, államnyelv, polgárosodás, Akadémia Széchenyi István, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Liszt Ferenc Helynevek Az 1848-as márciusi forradalom fıbb eseményei és a szabadságharc
szabadságharc A polgárosodás kibontakozása Magyarországon Társadalmi, mővelıdési és kulturális viszonyok a századfordulón Európában és hazánkban. A boldog békeidık Állampolgári ismeretek eseményei. 12 pont, sajtószabadság, felelıs kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, állami függetlenség Petıfi Sándor, Batthyány Lajos, Bem József, Görgey Artúr Pákozd, Debrecen, Isaszeg, Arad 1848. március 15., 1849. október 6. Kiegyezés. Gazdasági felzárkózás. Népességi és nemzetiségi viszonyok. kiegyezés, polgárosodás, nemzetiségi viszonyok, tıkés fejlıdés, Osztrák-Magyar Monarchia, közös ügyek, dualizmus, nemzetiségi viszonyok Deák Ferenc, I. Ferenc József 1849. október 6., 1867 Pest, Buda, Óbuda A gazdasági-társadalmi és kulturális modernizáció felgyorsulása. A modern idık az életforma változásai. A hazai kulturális és tudományos élet jelentıs képviselıi. Életviszonyok a századfordulón hazánkban. millennium, asszimiláció, kivándorlás szociáldemokrácia Ady Endre, Csonka János, Eötvös Loránd, Jedlik Ányos Az alapvetı emberi jogok. Az alkotmány fogalma tartalmi elemei, országos és helyi döntési szintek Alkotmány, államforma, demokrácia, diktatúra, választójog, közvetett, közvetlen választás, jobboldal, baloldal, parlament, önkormányzat 10. évfolyam Belépı tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Képi információk győjtése, értelmezése. Különbözı forrásokból győjtött információk feldolgozása tanári irányítással.
Az események hátterében meghúzódó szándékok felismerése korabeli újságcikkek, emlékiratok, levelek, beszédek és naplók segítségével. A fejlıdés és a változás megkülönböztetése konkrét jelenségek tanulmányozásával. Feladatok megoldása több könyvtári forrás felhasználásával. Kifejezıképességek Egyszerő beszámoló, rövid kiselıadás tartása. A konkrét korokhoz kötıdı történelmi állampolgári fogalmak megkülönböztetése. Egyéni vázlatkészítés (szövegtömörítés). Különbözı típusú forrásokról kérdések és vélemények megfogalmazása. Tájékozódás az idıben Egyetemes történelmi és magyar történelmi események szinkronitásának felismerése. Tájékozódás a térben Különbözı korszakok térképeinek összehasonlítása. Egy-egy régió bemutatása térképeken. Témakörök Az elsı világháború demokráciák és diktatúrák a két világháború között A második világháború okai és következményei A jelenkor és a globális Tartalmak Az elsı világháború okai, indítékai, következményei A Párizs környéki békerendszer. Az orosz forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A nagy gazdasági világválság. Hitler, a náci politika legfontosabb jellemzıi. A sztálini diktatúra jellemzıi. Az Amerikai Egyesült Államok. forradalom és polgárháború, hatalomátvétel, kommunizmus, nagy gazdasági világválság, fasiszta, nemzeti szocializmus, fajelmélet, egypártrendszer, GULÁG. Lenin, Sztálin, Hitler, Roosevelt Versailles, Szovjetunió 1917., 1919-1920., 1929-1933. A második világháború okai, indítékai. A világháborús szövetségi rendszerek. Békekötések és következményeik. A megosztott világ. A kommunista diktatúrák bukása Totális háború, koncentrációs tábor, holocaust, háborús bőnös, atombomba, hidegháború Churchill Sztálingrád, Normandia, Hirosima 1939-1945., 1990. A környezet védelme.
problémák Az elsı világháborús vereség következményei hazánkban Hazánk és a második világháború A második világháború következményei hazánkban Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai és következményei Az Észak-Dél-probléma. Terrorizmus. Városiasodás. globalizáció, világgazdaság, régió, környezeti katasztrófa, urbanizáció, terrorizmus Forradalom és ellenforradalom. A trianoni békeszerzıdés és következményei. İszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság, trianoni békeszerzıdés, határon túli magyarok, ellenforradalom, kormányzó, konszolidáció Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István Trianon, Magyarország új határai 1918, 1919, 1920 A revízió körülményei, eredményei és következményei. Magyarország német megszállása Területi revízió, bécsi döntések, zsidótörvények, nyilas uralom, deportálás Teleki Pál Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék 1941., 1944. március 19., 1944. október 15. Háborús veszteségek, a megszállás következményei. Az újjáépítés. A párizsi békeszerzıdés. Koalíció, beszolgáltatás Évszám. 1945-47. A pártállam. A forradalomhoz vezetı út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A forradalom és szabadságharc leverése. A megtorlás. Pártállam, függetlenség, munkástanács Rákosi Mátyás, Nagy Imre
1956. október 23.-november 4. A Kádár-korszak Társadalmi ismeretek. A család, a helyi társadalom Társadalmi és politikai tagoltság Magyarországon A helyi társadalom és demokrácia Állampolgári ismeretek, a választási rendszer Az állampolgári jogok és kötelességek A demokratikus kormányzati A Kádár-korszak jellemzıi. Az életszínvonal és az eladósodás. Társadalmi válságtünetek. A rendszerváltozás elızményei és menete. rendszerváltozás. Kádár János, Antall József, Göncz Árpád 1989-1990. A család jellemzıi, mai problémái. Társadalmi csoportok a lakóhelyen. Az iskolai diákönkormányzat. felelısségvállalás, érzelmi biztonság, népességcsökkenés, társadalmi csoportok, beilleszkedési zavarok Nemzeti, nemzetiségi csoportok. A cigányok Magyarországon. Egyházak és vallási közösségek. Pártok, képviseleti szervek, szakszervezetek, kamarák. pártok, szakszervezetek, nemzetiségi és területi tagoltság, egyházi tagoltság, bőnözés, alkoholizmus, kábítószer, idegengyőlölet Az önkormányzat feladatai. Az önkormányzatok szervezete. A képviselı-testület, a polgármester. A polgármesteri hivatal, a helyi közigazgatás mőködése. Ügyintézés a helyi hatóságoknál. Kisebbségi önkormányzatok. Az állampolgárság kritériumai, a választójog Magyarországon. A választójog gyakorlásának technikája. állampolgárság, választójog, parlamenti és önkormányzati választás A legfontosabb állampolgári jogok és kötelességek feldolgozása. Az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog alapjogként való ismerete. A gyermekek jogai. gazdasági, szociális és kulturális jogok Az országgyőlés.
rendszerek Az igazságszolgáltatás A belsı rend védelme A honvédelem Mővelıdés, egészségügy és szociálpolitika hazánkban A munka világa Hazánk és Európa A törvényhozás és a törvények végrehajtása. Az ellenzék és kormánypárt. A köztársasági elnök. A miniszterelnök és a minisztériumok. törvény, parlament, kormány A bíróságok. A polgári, peres és büntetı eljárás. Az ügyészségek. polgári per, büntetı per, bíróság ügyészség, védelem A rendırség. A bőnüldözés, a közrend és a közbiztonság védelme. Közlekedésrendészet. A rendészeti szervek, a polgárırség. rendırség, közrend, közbiztonság, honvédelmi és hadkötelezettség. A mőveltség társadalmi szerepe. A közoktatás, a szakoktatás, a felsıoktatás. Az iskolán kívüli mővelıdés. A társadalombiztosítás. Az egészségügyi ellátás. A szociálpolitika. társadalmi egyenlıtlenség, jog a tanuláshoz és a mővelıdéshez, egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, szociális ellátás A munkaviszony fogalma. A munkáltató és munkavállaló kapcsolata. A munkaszerzıdés. A kollektív szerzıdés. A vállalkozás formái. munkaviszony, munkaszerzıdés, munkáltató, munkavállaló, érdekvédelem Az Európai Unió szervezete. A NATO. Magyarország és az Európai Unió. A határon túl élı magyarság. Európai Unió, NATO, útlevél, vízum, nagykövetség A továbbhaladás feltételei
Tudjon önálló következtetéseket levonni tárgyi, szóbeli és írásos források alapján. Képes legyen különbözı forrásokból győjtött információk összevetésére és feldolgozására tanári irányítással. Tudjon feladatokat megoldani több könyvtári forrás felhasználásával. Legyen képes a tanári magyarázat vagy egyéb elıadás reprodukálására. Tudjon egy-egy témáról önálló kiselıadást tartani. Képes legyen önállóan vázlatot készíteni egy-egy megadott témából. Ismerje a megtanult történelmi korszakok legfontosabb idıbeli és térbeli jellemzıit.