TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK. 1. Források használata és értékelése

Átírás

1 TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1. Források használata és értékelése 1.1. Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk győjtése, következtetések megfogalmazása 1.2. Különbözı típusú forrásokból származó információk összevetése 1.3. Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése Tudjon válaszolni a forrás tartalmára vonatkozó egyszerő kérdésekre. Tudja értelmezni a magyar és az egyetemes történelem fontosabb szöveges forrásait, és megadott szempontok szerint tudjon a forrás alapján egyszerő következtetéseket megfogalmazni. Legyen képes dokumentumokból, megadott szempontok alapján korabeli társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó állításokat megfogalmazni. Megadott szempontok alapján tudjon információkat győjteni a forrásból, és tudja az információkat saját korábbi ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. Tudjon különbséget tenni a múltban lezajlott események egymástól eltérı tartalmú leírásai között. Legyen képes megállapítani két azonos tárgyú történelmi forrás közti tartalmi és formai különbségeket, és tudjon egyszerő feltételezéseket megfogalmazni a két forrás közti különbség(ek) okáról. Legyen képes másodlagos és elsıdleges források tartalmi összehasonlítására, a megegyezések és eltérések megállapítására. Legyen Képes képi források leírására, a nagy történelmi korszakok, korstílusok szerinti csoportosítására. Tudjon megadott vagy saját maga által kiválasztott képzımővészeti alkotásokat felhasználni egy-egy történelmi korszak sajátosságainak bemutatásához. Az írásos forrásokat tudja típusuk (pl. törvény, levél, kiáltvány) alapján csoportosítani, meghatározni jellemzıiket, megadott dokumentumok alapján bemutatni. Legyen képes a forrás szerzıjének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni és azokat a forrás és saját, ismeretei alapján indokolni. Legyen képes különbözı típusú források és saját ismeretei összevetésével egy témáról összefoglaló ismertetést írni. Tudja rekonstruálni és bemutatni az álláspontok és cselekedetek mögött meghúzódó szándékokat korabeli források (pl. újságcikkek, emlékiratok, beszédek, naplók) segítségével. Legyen képes karikatúrák vagy szimbolikus ábrázolások alapján a szerzı álláspontját bemutatni. Legyen képes a képi forrásból merített információkat saját ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni.

2 1.4. A történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez 1.5. Információk győjtése és következtetések levonása egyszerő statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból 1.6. A tények és feltételezések megkülönböztetése 1.7. Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása 1.8. Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükrözıdik a szerzı személyes helyzete 1.9. A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különbözı történelmi korokban eltérı lehet Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhetı eseményekrıl és Ismerje a térképes ábrázolás fontosabb sajátosságait (pl. színek, perspektíva, szimbólumok). Tudjon egy történelmi eseménysort, folyamatot történelmi térkép vagy térképvázlat segítségével kérdések alapján vagy önállóan bemutatni. Tudjon statisztikai táblázatok, diagramok, grafikonok, kronológiák, sematikus ábrák tartalmára vonatkozó állításokat megfogalmazni, következtetéseket levonni, egyszerő, rövid kifejtést igénylı kérdésekre válaszolni. Legyen képes tényekre és feltételezésekre példát hozni - megadott szempontok alapján - egyszerőbb forrásokból és ismeretterjesztı szövegekbıl. Különbözı térképek összehasonlításával tudjon változásokat vagy folyamatokat (pl. etnikai, településszerkezeti, gazdasági) bemutatni. Legyen képes statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok, sematikus ábrák, magyarázó ábrák alapján szöveges elemzést készíteni. Legyen képes szöveges forrás, adatsor alapján diagramot, grafikont, sematikus ábrát készíteni. Legyen képes forrásokban és ismeretterjesztı szövegekben megjelenı tények és feltételezések önálló megkülönböztetésére. Tudja indokolni ezzel kapcsolatos állításait. Legyen képes a tartalmi követelményekben szereplı témákhoz kapcsolódó szemléltetı ábrák kiegészítésére. Legyen képes megadott kulcsszavak segítségével társadalmi vagy kormányzati struktúrát önállóan ábrázolni. Legyen képes megállapítani, hogy a szerzı az idézett dokumentum megírásakor a rendelkezésre álló (mellékelt) források közül melyiket használhatta. Legyen képes a forrás elemzése és értelmezése során megnevezni a történelmi háttérre utaló tartalmi elemeket, mőfaji, nyelvi sajátosságokat. Legyen képes megadott források alapján kifejteni, hogy azok hogyan tükrözik a bemutatott személy vagy esemény megítélését. Legyen képes a többféle megítélés közötti különbségeket, valamint azok lehetséges okaira vonatkozó feltételezéseket megfogalmazni. Legyen képes érvekkel alátámasztott vélemények bemutatására az ellentmondásosan értékelhetı eseményekrıl és személyekrıl.

3 személyekrıl 2. A szaknyelv alkalmazása 2.1. Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata 2.2. A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete Legyen képes a fontosabb történelmi fogalmakat meghatározás alapján felismerni. Legyen képes az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmakat kiválasztani, rendszerezni. 3. Tájékozódás térben és idıben Legyen képes a történelmi szakszókincset használni. Forrás alapján legyen képes történelmi fogalmak meghatározására. Tudja, hogy bizonyos fogalmak (pl. rabszolga, gyarmat, vármegye) a különbözı történelmi korokban eltérı jelentéssel bírtak. Legyen képes e különbözı jelentéseket források segítségével értelmezni Történelmi helyszínek azonosítása különbözı térképeken 3.2. A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában 3.3. A történelmi fejlıdés során kialakult régiók bemutatása térképeken 3.4. Egyszerő történelmi térképvázlatok készítése Legyen képes a fontosabb történelmi topográfiai neveket a vaktérképen bejelölt pontokhoz vagy területekhez kapcsolni, és alapvetı ismereteket győjteni. Tudjon példákat felsorolni arra, hogy a földrajzi környezet hatással volt az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulására. Tudjon atlasz segítségével egyszerő történelmi térképvázlatot készíteni. Legyen képes vaktérképen bejelölt fontosabb történelmi helyszíneket azonosítani. Tudjon feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni a földrajzi környezetnek az egyes civilizációk kialakulásában játszott szerepérıl. Történelmi térképvázlat és más segédlet (pl. forrás, kulcsszavak, szempontok) alapján legyen képes jellemezni a korszak történelmi régióit. Tudjon történelmi térképvázlatot készíteni vaktérkép és más források alapján történelmi jelenségek és eseménysorok bemutatására A történelmi tér Legyen képes a történelmi régiók, államok határainak változását

4 változásainak ismerete 3.6. Konkrét történelmi események térben és idıben való elhelyezése 3.7. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzıinek ismerete 3.8. Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között 3.9. Európa történetének (az ókortól napjainkig) többszempontú korszakolása Legyen képes a fontos történelmi eseményeket sorrendbe állítani, évszámokkal, nevekkel és helyekkel összekapcsolni. Legyen képes megadott segítséggel (pl. térképvázlat, kronológiai tábla, forrás) konkrét eseménysorokat bemutatni. Tudja a nagy történelmi korok és a kisebb korszakok sorrendjét megállapítani, jellemzıiket felsorolásból kiválasztani. Ismerje fel az egyetemes és a magyar történelem felsorolt eseményeibıl azokat, amelyek idıbeli közelség vagy valamilyen összefüggés alapján egymáshoz kapcsolhatók. Tudjon kiválasztani jelentıs magyar és egyetemes történelmi személyiségeket, akik egymással kapcsolatban álltak. indokolni. Legyen képes értelmezni és összehasonlítani az ugyanazon régiót, államalakulatot vagy népet bemutató, különbözı korokat ábrázoló térképeket és térképvázlatokat. Legyen képes önállóan konkrét eseménysorokat bemutatni. Legyen képes eseményhez vagy eseménysorhoz kapcsolódó adatokat táblázatba rendezni. Legyen képes a különbözı történelmi korszakokat több szempontból jellemezni. Tudja felsorolásból kiválasztani az egymáshoz kapcsolható jelentıs magyar és egyetemes történelmi személyiségek kortársait. Tudjon magyar történelmi eseményekhez egyetemes, egyetemes történelmi eseményekhez magyar eseményeket rendelni idıbeli közelség alapján (pl. azonos év, évtized, helyszín). Tudja az egyetemes vagy a magyar történelmet megadott szempontból korszakokra felbontani (pl. gazdasági, kulturális fejlıdés, tudományos gondolkodás). 4. Eseményeket alakító tényezık feltárása 4.1. A tanultak okok és következmények szerinti rendezése 4.2. Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van Legyen képes a felsorolt történelmi tényezık közül az okokat és a következményeket összekapcsolni. Legyen képes a különbözı felsorolt történelmi tényezık közül kiválasztani az adott történelmi esemény okait, következményeit. Legyen képes történelmi események okairól és következményeirıl feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni. Példákkal bizonyítsa, hogy egy történelmi eseménynek egyszerre több oka és következménye van.

5 4.3. Különbözı típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérı jelentıségének felismerése 4.4. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezık megkülönböztetése, mérlegelése 4.5. Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációkban az egyes emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja Legyen képes a felsorolt történelmi okok, célok, következmények megadott szempontok szerinti csoportosítására (pl. politikai, társadalmi, gazdasági). Legyen képes alapvetı történelmi események lényeges és kevésbé lényeges elemeinek megkülönböztetésére. Legyen képes a történelmi események, összefüggések lényeges és kevésbé lényeges szempontjainak megkülönböztetésére. Tudjon feltételezéseket megfogalmazni megadott forrás segítségével, hogy az emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolhatja Önálló kérdések megfogalmazása, felvetése történelmi események okairól és következményeirıl 4.7. A változás és fejlıdés közötti különbség értelmezése konkrét példákon 4.8. A különbözı történelmi régiók eltérı fejlıdésének bemutatása 4.9. Aktuális események történelmi elızményeinek bemutatása Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése Tudjon egyszerő kérdéseket megfogalmazni történelmi események okairól és következményeirıl. Tudjon önálló kérdéseket megfogalmazni történelmi események okairól és következményeirıl. Példák kiválasztása a változás és a fejlıdés bemutatására. Példák segítségével értelmezze a változás és a fejlıdés közti különbséget. Győjtsön példákat arra, hogy különbözı történelmi régiók fejlıdése eltérı ütemő lehet. Források segítségével ismerje fel a nagyobb történelmi régiók közötti fontosabb különbségeket. Megadott felsorolásból tudja kiválasztani valamely aktuális esemény történelmi elızményeit. Mutassa be az egyes korszakok nagyobb történelmi régiói közötti fontosabb különbségeket. Legyen képes valamely jelenkori esemény történelmi elızményeire vonatkozó állításokat megfogalmazni. Legyen képes hasonló történelmi eseményeket (pl. háborúk, békekötések, forradalmak) megadott vagy önálló szempontok alapján összehasonlítani. Legyen képes történelmi eseményhez megadott szempontok szerint analógiákat keresni, választását indokolni Szabadon választott Legyen képes szabadon választott történelmi jelenségek változásait

6 példa segítségével hosszabb idıtávú történelmi változások bemutatása A magyar történelem sorsfordító eseményeinek többszempontú bemutatása Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne részt vevık szándékai Legyen képes történelmi események és szereplık között kapcsolatot találni. Legyen képes források segítségével történelmi szereplıknek az események alakulásában betöltött szerepét bemutatni. Legyen képes történelmi események okait, következményeit megkülönböztetni. Legyen képes egyes fontosabb történelmi események következményeit és a benne részt vevık szándékait összevetni. hosszabb idıtávon végigkísérni. Legyen képes egy ország vagy régió történelmét szabadon választott szempontból hosszabb idıtávon keresztül bemutatni. Legyen képes a tanult történelmi korokat sokrétően (pl. társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti, mővelıdéstörténeti szempontból) összehasonlítani. Hozzon példát arra, hogy a magyar történelem sorsfordító eseményeinek eltérı értékelései léteznek. Legyen képes források segítségével történelmi szereplıknek az események alakulásában betöltött szerepét több szempontból bemutatni. Legyen képes források alapján történelmi események okait, következményeit és a résztvevık szándékait összehasonlítani, a közöttük levı összefüggésekre rámutatni. 5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása 5.1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Legyen képes megkülönböztetni és bemutatni a gazdaság egyes területeit (pl. ipar, mezıgazdaság, infrastruktúra) az adott korban. Jellemezze a termelési technikákat (pl. nehéz eke, szövıgép) és technológiákat (pl. vetésforgó, textilmanufaktúra) az adott korban. Tudjon különbséget tenni a munkamegosztás különbözı formái között. Ismerje fel a termelés új szervezeti formáinak és társadalomformáló hatásának kölcsönhatását. Példákkal bizonyítsa a gazdaság, gazdálkodás és a környezet viszonyának alakulását az egyes történelmi korokban. Legyen képes több korszakon keresztül végigvezetni a gazdaság változásait. Tudja jellemezni a tulajdonviszonyokat, és bemutatni a gazdaság szereplıit az adott korban. Tudja különbözı szempontok alapján összehasonlítani az eltérı gazdasági fejlıdéső területeket (pl. centrum, periféria). Legyen képes felismerni és jellemezni egyes korok meghatározó gazdaságpolitikáját. Legyen képes a mőveltségi viszonyok és a gazdaság összefüggéseit értelmezni Népesség, település, Legyen képes felismerni és bemutatni a népesedési folyamatok fıbb Legyen képes feltárni és értelmezni a felekezeti, társadalmi,

7 életmód 5.3. Egyén, közösség, társadalom 5.4. A modern demokráciák mőködése 5.5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák jellemzıit. Hozzon példát arra, hogy a politikai, társadalmi, etnikai és gazdasági viszonyok hogyan befolyásolják az egyes korszakokban élık életmódját, mentalitását. Ismerje fel és mutassa be az urbanizáció hatásait (életkörülmények javulása, környezetszennyezés). Legyen képes források alapján bemutatni az alapvetı társadalmi csoportok (pl. nemesség, jobbágyság) életmódját (pl. lakás, öltözködés). Legyen képes bemutatni a társadalmi csoportokat eltérı szempontok (pl. mőveltség, életmód, gazdasági helyzet) szerint. Legyen képes egy-egy kiemelkedı történelmi személy életútját bemutatni, közösségformáló, társadalomalakító tevékenységét felismerni. Legyen képes fıbb vonalakban bemutatni a helyi társadalom fıbb jellemzıit (pl. lakóhely, iskolai közösség kiemelkedı személyiségei, eseményei). Legyen képes bemutatni a kisebb közösségek és a többségi társadalom együttélését, konfliktusait különbözı történelmi korszakokban (pl. nemzetiségi kérdés, zsidókérdés Magyarországon, a romák integrációja hazánkban). Jellemezze a nemek történelmi szerepvállalását a különbözı történelmi korokban. Legyen képes bemutatni adott parlamenti rendszerek mőködését és felépítését. Tudja bemutatni az általános, egyenlı és titkos választójogért folyó küzdelem problémakörét egy konkrét példán keresztül. Tudja megnevezni és bemutatni a különbözı államformákat. Legyen képes a hatalmi ágakat megkülönböztetni, és az egyes ágak funkcióit, szerepét konkrét példákon keresztül különbözı korokban bemutatni. Legyen képes az egyes nagy történelmi korokra jellemzı néhány kormányzati struktúrát (pl. Magyarország kormányzása a XVI-XVII. században, a reformkorban, a dualizmus korában stb.) bemutatni. Tudja bemutatni a polgári demokratikus és totális rendszerek közötti különbséget. politikai és népesedési viszonyok kölcsönhatását. Legyen képes értelmezni az egyén és a közösség érvényesülési (pl. katonáskodás, hivatal) és érdekérvényesítési (pl. céh, pártok) lehetıségeit és korlátait a különbözı történelmi korokban, helyzetekben. Tudja jellemezni a társadalmi viszonyokat különbözı szempontok alapján (pl. társadalmi mobilitás, társadalmi normák, nyitottság, illetve zártság). Legyen képes értékelni különbözı szempontok szerint egy-egy kiemelkedı történelmi személy életmővét. Ismerje a politikai érdekérvényesítés különbözı formáit (pl. pártok, szakszervezetek, civil szervezetek). Tudja ismertetni a többpárti parlamentarizmus és az Ún. parlamenti váltógazdaság mőködését, az ellenzéki pártok szerepét. Legyen képes bemutatni a demokratikus hatalomgyakorlás, a hatalommegosztás és a hatalom-ellenırzés eszközeit és módszereit. Legyen képes az egyes nagy történelmi korokra jellemzı néhány kormányzati struktúrát összehasonlítani. Legyen képes a kormányzás szintjeit megkülönböztetni, és formáit különbözı korokban (pl. központi kormányzati intézmények, helyi közigazgatás, megyék, városi önkormányzat) bemutatni. Legyen képes bemutatni az állam és az egyház viszonyának változásait különbözı korokban. Ismerje az emberiség fejlıdése során megfogalmazott korszakokat meghatározó eszméket, ideológiákat. Legyen képes a nemzetállamok kialakulásának történelmi

8 5.6. Nemzetközi konfliktusok és együttmőködés Legyen képes bemutatni egy-egy politikai/katonai szövetségi rendszer kialakulását, célkitőzéseit. Legyen képes különbözı korok jellemzı hadseregtípusait jellemezni, a fegyverek (pl. fegyvertípusok, fegyvernemek) fejlıdését ismertetni. Legyen képes a világ- és a magyar történelem egyes sorsfordító csatáit (pl. Mohács, Waterloo, Sztálingrád) ismertetni, a gyızelem és vereség okairól állításokat megfogalmazni. Érdekütközés és egyetértés az Európai Unióban konkrét példákon keresztül. körülményeit, jellemzıit bemutatni. Legyen képes bemutatni egy-egy politikai/katonai szövetségi rendszer kialakulását, az egyes országok, szövetségi rendszerek közötti konfliktusok kiváltó okait, a konfliktusban részt vevık célkitőzéseit és az azokat lezáró békeszerzıdéseket. Legyen képes egy-egy háborút bemutatni, a háború kimenetelét meghatározó tényezıket elemezni. Tudja mérlegelni a háborús terhek és következmények (pl. vereség, emberveszteségek, gazdasági kimerültség, növekvı hátországi elégedetlenség) hatásait a hadviselı országokra. Legyen képes bemutatni a második világháború utáni döntı világpolitikai folyamatokat és a nemzetközi együttmőködés színtereit. Értse a globalizáció jelenségeit, és értelmezze a globális problémákat. Legyen képes értelmezni az európai integráció alapelveit.

9 B) TÉMAKÖRÖK A középszintő érettségi vizsgán a számon kérhetı évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó - az adott témakörhöz rendelhetı - tantárgyi követelményeivel. Az emelt szintő érettségi vizsga egyszerő, rövid választ igénylı feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák. Az emelt szintő érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendı) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik. 1. Az ókor és kultúrája 1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten 1.2. A demokrácia kialakulása Athénban 1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 1.4. Az antik hitvilág, mővészet, tudomány 1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése 1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzıinek azonosítása. Egy folyam menti civilizáció jellemzıi (pl. Egyiptom, Kína). Az egyistenhit a zsidó vallásban. Az athéni demokrácia intézményei, mőködése. Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a Augustus principátusának jellemzı vonásai köztársaság korában. A görög hitvilág néhány jellemzı vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentıs alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában. A görög tudomány egyes területeinek egy-egy alkotója (történetírás, természettudományok, filozófia). A római történetírás egy-egy jelentıs alkotója (pl. Livius, Tacitus). A kereszténység fıbb tanításai. A kereszténység történetének néhány állomása az ókorban (pl. páli fordulat, üldöztetés, milánói ediktum, niceai zsinat). A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás. A népvándorlás legfontosabb mozzanatainak és résztvevıinek ismerete, térbeli elhelyezése (pl. germánok, hunok).

10 2. A középkor 2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzıi 2.2. A nyugati és keleti kereszténység 2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése A középkori uradalom jellemzı vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezıgazdasági technika fejlıdésének néhány jellemzı mozzanata a X-XI. században. A Frank Birodalom történetének fıbb állomásai (pl. Poitiers, Verdun). Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben. A legfontosabb szerzetesrendek jellemzıi (pl. bencések, ferencesek). Az ortodox és a nyugati kereszténység fıbb jellemzıi (pl. önálló nemzeti egyházak, eltérı liturgia és egyházmővészet). Az iszlám vallás kialakulása és fıbb tanításai. A világvallások civilizációformáló szerepe A középkori városok Egy középkori város jellemzıinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai Egyházi és világi kultúra Az egyház szerepe a középkori mővelıdésben és a a középkorban mindennapokban. A romantika és a gótika fıbb stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme A humanizmus és a reneszánsz Itáliában 2.7. Az angol és a francia rendi állam mőködése 2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének fontosabb szakaszai (pl. 635 Damaszkusz, 732 Poitiers). A középkori céhes ipar bemutatása. Híres egyetemek Nyugat- és Közép-Európában (pl. Párizs, Oxford, Prága), az egyetemi oktatás jellemzıi, a skolasztika (Aquinói Szent Tamás). A humanizmus és a reneszánsz fıbb jellemzıi. A humanizmus és a reneszánsz jellemzıi (pl. emberközpontúság, antik embereszmény) és fontosabb itáliai képviselıi (pl. Petrarca, Machiavelli és Raffaello). A rendi állam kialakulása és mőködése Angliában és Franciaországban. Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemzı vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században. Az Oszmán Birodalom jellemzı vonásai és társadalmi háttere (pl. szolgálati birtok, szpáhi, gyermekadó, janicsár).

11 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1. A magyar nép ıstörténete és vándorlása 3.2. A honfoglalástól az államalapításig A magyar nép vándorlása térkép alapján. A vándorló magyarság képe a korabeli forrásokban (pl. arab és bizánci források). Eltérı tudományos elképzelések a magyar ıstörténettel kapcsolatban (pl. eredet, ıshaza). A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervezı tevékenysége Az Árpád-kor Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején Társadalmi és gazdasági Károly Róbert gazdasági reformjai. változások Károly Róbert, A magyar városfejlıdés korai szakasza. Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején 3.5. A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. A kalandozó magyarok képe a korabeli forrásokban. Szent István törvényalkotó tevékenysége. Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején. Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom. Zsigmond király külpolitikája (pl. a nyugati egyházszakadás megszüntetése, a huszita kérdés kezelése, oszmánok elleni védekezés). Mátyás király bel- és külpolitikája Kultúra és mővelıdés Jelentıs Árpád- és Anjou-kori mővészeti emlékek felismerése. Mátyás király és a reneszánsz. 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei 4.2. Reformáció és katolikus megújulás A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás. A reformáció fıbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legfıbb társadalmi és gazdasági folyamatok a XVI-XVII. században Nyugat-Európában. Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a koraújkori Európában (pl. francia-habsburg vetélkedés, harmincéves háború).

12 4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában 4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás A barokk stílus jellemzıi. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia mőködése. A felvilágosodás legjelentısebb gondolatai és fıbb képviselıi források alapján. Az angolszász kapitalizálódás, a polgári fejlıdés és a mindennapi élet a kora újkori Angliában Nagyhatalmi erıviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században. Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus), az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerzıdés, államelmélet) kibontakozása. 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 5.3. A török kiőzése és a Rákóczi szabadságharc 5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban 5.5. Mővelıdés, egyházak, iskolák A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia). A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása. Mária Terézia és II. József reformjai. Összetartó és elválasztó erık a három országrészben (pl. törökök elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban. Bethlen Gábor kül- és belpolitikája. A török kiőzésének kérdései és Zrínyi Miklós. A spanyol örökösödési háború és a Rákóczi szabadságharc. Az udvar és a rendek viszonyának alakulása. A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján. Az állami oktatáspolitika fıbb intézkedései.

13 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 6.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása A XIX. század eszméi A korszak fıbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzıi források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás) Az ipari forradalom és következményei 6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón 6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik Az ipari forradalom legjelentısebb területei (könnyőipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktusok okai. A második ipari forradalom alapvetı vonásainak bemutatása. A technikai fejlıdés hatása a környezetre és az életmódra konkrét példák alapján. A fıbb irányzatok (pl. alkotmányos monarchisták, girondiak), valamint képviselıik társadalmi és politikai elképzeléseinek összehasonlítása. A jakobinus diktatúra. A napóleoni háborúk fordulópontjai (pl. Moszkva, Lipcse). A nagyhatalmi együttmőködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán. Az ipari forradalom eredményeinek (pl. városiasodás, demográfiai robbanás) kibontakozása és egymásra hatása. A szövetségi rendszerek kialakulásának okai az elsı világháború elıtt. Gyarmatok és gyarmattartók a századfordulón. Az ipari forradalom legfontosabb találmányainak és felfedezıinek bemutatása (pl. Benz, Edison, a robbanómotor, telefon). A tudományos és technikai fejlıdés hatása a társadalomra, a gondolkodásra, az életmódra és a környezetre.

14 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fı kérdései 7.2. A reformkori mővelıdés, kultúra A reformkor fı kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja A polgári forradalom A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények. A rendi országgyőlés és a megyerendszer mőködése. A gazdasági átalakulás jellemzése és elemzése. A magyar társadalom rétegzıdése és életformái. A korszak kulturális életének fıbb jellemzıi. A nemzeti érzés megerısödése a magyarság és a nemzetiségek körében A szabadságharc A fıbb hadjáratok, a katonai erıviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat A kiegyezés elızményei és megszületése 7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában 7.7. Az életmód, a tudományos és mővészeti élet fejlıdése A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. Kibontakozó ipar, fejlıdı mezıgazdaság, közlekedés. Budapest világvárossá fejlıdése. Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. A cigányság helye a magyar társadalomban. Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és mővészet néhány kiemelkedı személyisége. 8. Az elsı világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig A német, az olasz és ausztriai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra. Nemzetiségi törekvések a Habsburg birodalomban. Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakulása. Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepérıl. A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez főzıdı viták (pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél). A polgári állam kiépülése Magyarországon (pl. közigazgatás, közegészségügy, iskolahálózat). Magyar nemzetiségi politika és nemzetiségi törekvések. A környezet átalakításának következményei (pl. vasútépítés, városfejlıdés, iparosítás). A tömegkultúra néhány jelensége Magyarországon (pl. divat, szórakozás, sport, sajtó) Az elsı világháború jellege, jellemzıi; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzıi. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. A hátország szerepe a háborúban. Nagyhatalmi érdekek és ellentétek a béketárgyalásokon.

15 8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus 8.4. Az USA és az as gazdasági válság 8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és mőködési mechanizmusa 8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az as években 8.7. A második világháború elızményei jelentıs fordulatai 8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzıi 8.9. A szocialista rendszerek bukása A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nık szerepének változása. A világgazdaság átrendezıdése a háború után. A gyarmati világ szétesésének kezdetei (pl. India, Közel-Kelet). Az olasz fasizmus jellemzıi. Tekintélyuralmi rendszerek bemutatása Közép-Európában és a Balkánon. A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. Az USA gazdasági fellendülése és nemzetközi szerepe. A válság kezelésének módjai egy adott országban (pl. USA, Nagy- Britannia). A náci Németország legfıbb jellemzıi. A totális állam kiépítése Németországban. A náci ideológia és propaganda. A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfıbb jellemzıi. A világháború elızményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holokauszt. Az ENSZ létrejötte, mőködése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). A szovjet blokk kialakulása és jellemzıi. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában. A bolsevizmus ideológiája. A bolsevik propaganda fıbb jellemzıi. A sztálini gazdaságpolitika. A szövetséges hatalmak együttmőködésének elemzése. Háborúellenes katonai és polgári erıfeszítések. Nyugat-Európa újjáépítése és a közös európai intézmények kialakulásának kezdetei. A gyarmati rendszer felbomlása - a harmadik világ kialakulása. Gandhi erıszakmentes mozgalma. A német kérdés. 9. Magyarország története az elsı világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1. Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei 9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzıi Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere és intézkedései. A tanácskormány uralomra kerülése, politikája, bukásának okai. Trianon társadalmi és bel- és külpolitikai következményei. Politikai életpályák bemutatása és elemzése (pl. Bethlen István, Teleki Pál). Gazdasági válság és radikalizálódás a belpolitikában (Gömbös és kísérlete).

16 9.3. Mővelıdési viszonyok és az életmód 9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái 9.5. Magyarország részvétele a világháborúban 9.6. A német megszállás és a holokauszt Magyarországon Társadalmi rétegzıdés és életmód a húszas-harmincas években. A klebelsbergi kultúrpolitika kibontakozása és fıbb jellemzıi (pl. kultúrfölény, valláserkölcsi nevelés). Tudomány és mővészet fıbb képviselıi a két világháború közötti Magyarországon (pl. Szent-Györgyi Albert, Bartók Béla). A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. Magyarország a náci birodalom árnyékában (pl. gazdasági és politikai kényszerek, kitörési kísérletek). A területi revízió lépései. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás). Kállay Miklós miniszterelnöksége. Háborúellenes törekvések (pl. Magyar Történelmi Emlékbizottság, szárszói találkozó). Az antiszemitizmus és a zsidókérdés Magyarországon. 10. Magyarország 1945-tıl a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és mőködése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A magyarság helyzetének fıbb jellemzıi a szomszédos országokban. Az 50-es évek jellemzıi, a rendszer mőködése a Rákosi-korszakban. Életmód és mindennapok. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és fıbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. A rendszer jellemzıi a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok A Kádár-rendszer jellege, jellemzıi A rendszerváltozás A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség). A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945 és 1948 között (pl. SZEB intézkedései, németek kitelepítése). Az elnyomás formái és gépezete. A magyar forradalom nemzetközi jelentısége és összefüggései (pl. szuezi válság szerepe, a magyar kérdés az ENSZ-ben). A kádári társadalom- és kultúrpolitika alakulása (pl. gulyás- vagy fridzsiderkommunizmus, három T). Magyarország a kilencvenes években (pl. jogalkotás, társadalmi változások - vesztesek és gyıztesek).

17 11. A jelenkor A közép-európai régió jellemzıi, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története A közép-európai régió sajátos problémái. A balkáni konfliktusok, Jugoszlávia felbomlása. Nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek helyzete néhány országban (pl. Románia, Magyarország, Ukrajna). Az Európai Unió legfontosabb intézményei. A Hatok Közös Piacától az Európai Unióig ( ), az integráció fıbb állomásai. Együttmőködés és eltérı érdekek az unióban. Az Európai Unió helye a világgazdaságban A harmadik világ A fejlıdı országok fıbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság) Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlıdés 1.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám). A demográfiai válság társadalmi és gazdasági okai. A környezettudatos magatartás kulturális, gazdasági és politikai feltételei.

18 12. A mai magyar társadalom és életmód Alapvetı állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák A parlamenti demokrácia mőködése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlıség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok, kötelességek. Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és mőködésük. A szociális piacgazdaság jellemzıi. A magyar alkotmányosság elemei (pl. a konstruktív bizalmatlanság intézménye, népszavazás) és intézményei (pl. alkotmánybíróság, ombudsmani intézmény). Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban. A magyar társadalom szerkezetváltozásai az elmúlt fél évszázadban. Magyarország gazdasága és beilleszkedése az európai, illetve világgazdaságba.

19 II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŐ VIZSGA A VIZSGA SZERKEZETE A vizsga részei - Egyszerő, rövid választ igénylı írásbeli feladatok megoldása - Szöveges (kifejtendı írásbeli) feladatok megoldása - Szóbeli vizsga Az egyes vizsgarészek idıtartama és aránya Írásbeli Szóbeli vizsga Egyszerő, rövid választ igénylı feladatok megoldása Szöveges (kifejtendı) feladatok megoldása Tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatás Perc Arány Pontszám 60 kb. 30% kb. 30% kb. 40% 60 AZ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga célja, hogy képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elısegíti, hogy a tanulók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetıek legyenek, és az oktatás eredményessége objektívebben mérhetı legyen. Az írásbeli vizsgán történelmi atlasz és helyesírási tanácsadó szótár használható. Tartalmi szerkezet A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladattípusok pedig az elıírt képesség jellegő követelményeknek felelnek meg. Az írásbeli feladatait kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. Az általános vizsgakövetelmények nagyobb szerepet szánnak a társadalom- és mővelıdéstörténeti ismeretek ellenırzésének, így a feladatok egyéb arányainál az alábbi felosztás érvényesül. Politika-, esemény-, állam-, jog- és intézménytörténet kb. 40% Társadalom-, életmód-, mentalitás- és mővelıdéstörténet kb. 30% Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története kb. 20% Eszme- és vallástörténet kb. 10% A feladatok és a feladatsor jellemzıi Középszintő érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 50%-ban egyszerő, rövid választ igénylı feladatok megoldásával és 50%-ban szöveges (kifejtendı) kérdésekre adott válaszokkal érhetı el.

20 Az egyszerő, rövid választ igénylı feladatok Egyszerő, rövid választ igénylı feladatok alatt azokat a többségében zárt végő feladatokat kell érteni, melyek legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) mérésére irányulnak. A középszintő egyszerő, rövid választ igénylı feladatsor 6-10 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat. Példák a lehetséges feladattípusokra 1. Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével 2. Források alapján egyszerő következtetések megfogalmazása 3. Különbözı típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése 4. Megadott szempontok szerinti fogalmak győjtése forrásokból 5. Fogalmak azonosítása, hozzárendelése egy korhoz vagy egy államhoz 6. Térképekrıl információk győjtése 7. Térképek alapján egyszerő következtetések megfogalmazása 8. Helyszínek azonosítása térképatlasz segítségével 9. Célok és következmények megkülönböztetése 10. Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése 11. Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeirıl 12. Egyéb Szöveges (kifejtendı) feladatok Szöveges feladatnak az tekinthetı, ahol néhány összefüggı mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteni a válaszokat. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) mérésére irányulnak. Minden feladatnál valamilyen forrás (szöveg, kép, adat, térkép) segítségével kell a tanulóknak megválaszolni a feltett kérdést. Feladattípusok 1. Szöveges, problémamegoldó (rövidebb) feladat - Forrás (szöveg, térkép, kép stb.) segítségével kell néhány mondatban, 6-8 sorban (kb szóban) megoldani a kitőzött feladatot 2. Szöveges, elemzı (hosszabb) feladat - Forrás (szöveg, térkép, kép stb.) segítségével kell soros szerkesztett szövegben (kb szóban) megoldani a feladatot Az írásbeli szöveges feladatai az alábbi történelmi korszakokra vonatkoznak: 1. Egy ókori vagy középkori vagy kora újkori egyetemes történelmi anyag 2. Egy egyetemes történelmi anyag (XIX-XX. század) 3. Egy középkori vagy kora újkori magyar történelmi anyag 4. Egy XVIII-XIX. századi magyar történelmi anyag 5. Egy XX. századi magyar történelmi vagy a mai magyar társadalomra vonatkozó anyag A fenti öt korszakból összesen 8 konkrét szöveges feladatot tartalmaz a feladatlap az alábbi táblázat szerinti eloszlásban. Ebbıl hármat (két rövidebb problémamegoldót és egy hosszabb elemzıt) kell a tanulónak kidolgozni választása alapján. A tanuló által választott szöveges feladatok között egy egyetemes történelmi és két magyar történelmi feladatnak kell lennie. A két választott magyar történelmi feladat nem vonatkozhat ugyanazon történelmi korszakra, és az egyiknek közülük elemzı (hosszabb) feladatnak kell lennie. Az elsı és a második korszakból a feladatlap nem tartalmaz elemzı (hosszabb kifejtést igénylı) feladatot.

21 Korszakok Rövidebb feladatok Hosszabb feladatok 1. A - 2. A - 3. A B 4. A B 5. A B Értékelés Az egyszerő, rövid választ igénylı feladatok értékelésénél kötelezı a javítókulcsnak való megfelelés. A javítókulcstól való eltérés lehetıségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik. Szöveges jellegő feladatoknál az alábbi táblázat rögzíti az értékelés szempontjait: Problémamegoldó feladat Elemzı feladat A feladat megértése kb. 20% A feladat megértése kb. 20% Kompetenciák szerint pl. - források használata Kompetenciák szerint pl. - források használata - szaknyelv alkalmazása kb. 70% - szaknyelv alkalmazása kb. 60% - tájékozódás térben és idıben - eseményeket alakító tényezık feltárása - problémaközpontú feldolgozás - tájékozódás térben és idıben - eseményeket alakító tényezık feltárása - problémaközpontú feldolgozás Megszerkesztettség, nyelvhelyesség kb. 10% Megszerkesztettség, nyelvhelyesség kb. 20% Az elıírásnak nem megfelelı feladatválasztás esetén a megoldás nem értékelhetı. A többletmegoldások a végsı pontszámba nem számíthatóak bele. SZÓBELI VIZSGA A szóbeli vizsga alapvetıen a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól. A történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása nem igényel a témakörökben megjelenıknél több konkrét ismeretet (név, évszám, fogalom stb.), hanem az elsajátítottak alkalmazását várja el. A szóbeli vizsga célja, hogy a tanítási gyakorlatban érvényesülı újító szándékok, újszerő megközelítések a számonkérés során is megjelenjenek. Így a központi témakörök mellett lehetıség nyílik az iskolák helyi pedagógiai programjaiban megfogalmazottak érvényesítésére is. Tartalmi szerkezet A szóbeli témakörei Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák mőködése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttmőködés Szabad (problémaközpontú) témakör Az iskoláknak lehetıségük van a hat kötelezı témakörön felül szabad témakör kijelölésére. Ennek követelményeit és tartalmát az egyes intézmények helyi tanterveik alapján határozzák meg (pl. helytörténeti téma; forradalom - reform - kompromisszum; etnikum - nemzet - nemzetiség). Tételtípusok Kisebb korszak történelmi problémájának részletezıbb bemutatása; és/vagy Egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelı probléma áttekintı bemutatása.

22 A tételcímek jellemzıi, összeállításuk A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az elıírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg, és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. A tételek tematikáját a szaktanárok a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján állítják össze. A szóbeli vizsgára a megadott tematika alapján a szaktanárok témakörönként kettı-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A tételcímek, feladatok kijelölésekor törekedni kell változatos, a problémamegoldást ösztönzı, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) forrásokon és térképeken alapuló feladatok megfogalmazására. A konkrét szóbeli tételcímeknél is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok 60%-ban a magyar, 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. Értékelés Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik: Szempontok, kompetenciák % A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése kb. 20 Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége kb. 10 Források használata és értékelése kb. 20 A szaknyelv alkalmazása kb. 10 Tájékozódás térben és idıben kb. 10 Az eseményeket alakító tényezık feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása kb. 30 EMELT SZINTŐ VIZSGA A VIZSGA SZERKEZETE A vizsga részei - Egyszerő, rövid választ igénylı feladatok megoldása - Szöveges (kifejtendı) feladatok megoldása - Szóbeli vizsga Az egyes vizsgarészek idıtartama és aránya Írásbeli Szóbeli vizsga Egyszerő, rövid választ igénylı feladatok megoldása Szöveges (kifejtendı) feladatok megoldása Tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatás Perc Arány Pontszám 120 Kb. 30% Kb. 30% Kb. 40% 60

23 ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga célja, hogy képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elısegíti, hogy a tanulók teljesítményei összemérhetıek legyenek, és az oktatás eredményessége objektívebben legyen mérhetı. Az írásbeli vizsgán a szöveges (kifejtendı) feladatok megoldásához történelmi atlasz és helyesírási tanácsadó szótár használható. Tartalmi szerkezet A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladattípusok pedig az elıírt képesség jellegő követelményeknek felelnek meg. Arányok Az írásbeli feladatait kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. Az általános vizsgakövetelmények nagyobb szerepet szánnak a társadalom- és mővelıdéstörténet számonkérésének, így a feladatok egyéb arányainál az alábbi felosztás érvényesül. Politika-, esemény-, állam-, jog- és intézménytörténet kb. 40% Társadalom-, életmód-, mentalitás- és mővelıdéstörténet kb. 30% Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története kb. 20% Eszme- és vallástörténet kb. 10% Az emelt szintő írásbeli vizsga feladatlapja összeállításának elvei megegyeznek a középszintő vizsgáéval. A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul, a feladattípusok pedig az elıírt képesség jellegő követelményeknek felelnek meg. Az egyes képesség jellegő követelményekhez rendelt arányok azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében érvényesüljenek a megfogalmazott fejlesztési követelmények. A feladatok és a feladatsor jellemzıi Az emelt szintő érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 50%-ban egyszerő, rövid választ igénylı feladatok megoldásával és 50%-ban szöveges (kifejtendı) kérdésekre adott válaszokkal érhetı el. Az egyszerő, rövid választ igénylı feladatok Egyszerő, rövid választ igénylı feladatok alatt azokat a többségében zárt végő feladatokat kell érteni, melyek legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) tudására és az alábbi képességek mérésére irányulnak. Az emelt szintő egyszerő, rövid választ igénylı feladatsor 8-14 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat. Példák a lehetséges feladattípusokra 1. Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével 2. Források alapján egyszerő következtetések, értékelések megfogalmazása 3. Források egy-egy részletének összehasonlítása, a különbségek okainak értelmezése 4. Különbözı típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése, elemzése 5. Megadott szempontok szerinti fogalmak győjtése forrásokból, következtetések levonása 6. Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, területhez 7. Térképekrıl információk győjtése, következtetések levonása 8. Térképek alapján egyszerő következtetések megfogalmazása 9. Események közötti sorrendiség megállapítása 10. Célok és következmények megkülönböztetése, értelmezése