NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI JOG előadó: dr. Kende Tamás 2012. május
TEMATIKA 1. Problémák 2. KIK? Szervezetek 3. MIVEL? Jogforrások 4. HOGYAN? Szabályozási technikák 5. MIT? Szabályozási területek
Problémák A technika fejlődése az erőforrások fokozottabb kiaknázásához vezetett. Kipusztuló állat, növényfajták, csökkenő biodiverzitás Felboruló éghajlat, potenciális klíma katasztrófa, Az ózonréteg nem képes megszűrni az ultraibolya sugárzást (betegségek) Ipari katasztrófák
A problémamegoldás nehézségei 1. LOKÁLIS SZENNYEZÉS GLOBÁLIS PROBLÉMÁK ( potyautas problémák) 2. ÉSZAK - DÉL A környezetvédelem a gazdag államokat érdekli elsődlegesen. 3. A GAZDASÁG ÉS A LAKOSSÁG KONLIKTUSA 4. A JOGI SZABÁLYOZÁS LEMARADÁSA A környezet állapotának romlása gyorsabb mint a jogi szabályozás kialakulása. A környezetvédelem csak az 1970-es évektől kerül az érdeklődés és a jogi szabályozás homlokterébe.
KIK? - Szervezetek
Sok más területen léteznek ernyő-szervezetek Szervezet Tárgy Szervezet tárgy WTO kereskedelem IMO tengerek IMF állami pénzügyek ILO munka WHO egészség FAO élelmezés Kifejezetten a környezettel az UNEP kivételével nem foglalkozik nemzetközi szervezet
UNEP és más Nemzetközi Szervezetek UNEP Egy ENSZ Program (United Nations Environment Program): nemzetközi együttműködés elősegítése, szabályozási javaslatok és ajánlások kidolgozása, stb. ENSZ szakosított szervei: pl. FAO - élelmezésügy és mezőgazdaság, IMO tengerügy, Meteorológiai Világszervezet COP-ok (Felek konferenciái) Civil szervezetek (NGOk): pl. Greenpeace
MIVEL - Jogforrások Általában a nemzetközi jogban Szerződések Szokásjog Jogelvek Nemzetközi szervezetek határozatai Egyoldalú nyilatkozatok
A nemzetközi környezetvédelmi szerződések kezdetben Jellemzőik: Főként az erőforrások megfelelő felhasználására irányultak víz, élővilág védelme pl. 1911. egyezmény a medvefókák védelméről, 1946 (ICRW) Szigorú ellenőrzési mechanizmusok Szűkkörű részvétel
A szabályozási vákuum megoldására keretegyezmények
Mik egy keretegyezmény alkotóelemei?
KE Alkotóelemek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Cél: Univerzális tagság Probléma és célok meghatározása Fontos fogalmak meghatározása (szennyezés és energia) Alapvető elvek meghatározása (megkülönböztett felelősség) Állandó (felek konferenciája - COP) és átmeneti szervek létrehozása Eljárásrend meghatározása (jogalkotáshoz) Kutatási szerv létrehozása Anyagi források biztosítása Végrehajtási és ellenőrzési eljárások kidolgozása
KE: majdnem 250 létezik Neve Dátum Hely Veszélyeztett fajokkal való kereskedelem (CITES) 1965 New York Határon átnyuló szennyezés 1979 Genf Ózonréteg 1985 Bécs Klímaváltozás (UNFCC) 1992 Rio Biodiverzitásról szóló Egyezmény 1992 Rio a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról (PIC) 1998 Rotterdam A veszélyes hulladék határon átnyuló szállítása és megsemmisítése 1998 Bázel Tartós organikus szennyeződés 2001 Stockholm
KE: Univerzális tagság Név Aláírás dátuma Taglétszám Fókák (nem KE) 1911 4 Bálnavadászat 1946 84 Ózonréteg (Bécs) 1985 196 Klímaváltozás (Rio) 1992 194 Határon átnyúló szennyeződés (Genf) Biodiverzitásról szóló Egyezmény (Rio) A veszélyes hulladék határon átnyuló szállítása és megsemmisítése (Bázel) 1979 51 1992 192 1989 173
Államok, amelyek nem ratifikálták a montreáli jegyzőkönyvet Afganisztán Bhután Cook- szigetek Egyenlítőil Guinea Eritrea Irak Niue Andorra Vatikán San Marino Kelet- Timor 11 állam, amelyek nem ratifikálták a Montreáli jegyzőkönyvet 15
Példa 2 : A CITES egyezmény ratifikálása 175 állam ratifikálta Nem részesek 16
KE 2. feladat: Probléma meghatározása UNFCC 1992 Abbéli aggodalmunkból, hogy az emberi tevékenység jelentősen megnöveli az üvegház - gázok tartalmát a levegőben, és ez a növekedés felerősíti a természetes üvegház-hatást, és ez általános felmelegedéshez vezet a földön és az atmoszférában, és hátrányosan érinti majd a természetes ököszisztémákat és az emberi egészséget... Az 1985-ös Bécsi Egyezmény az Ózonréteg védelméről Elszántuk magunkat az emberi egészség és a környezet védelmére a ózonréteg változásából eredő káros hatásokkal szemben
KE 3. feladat: Fogalmak meghatározása 8 év tárgyalás után sikerül meghatározni a légszennyezés fogalmát az 1979-es megállapodásban: Légszennyezés" alatt az ember által közvetlenül vagy közvetve olyan anyagok illetve energia légtérbe juttatását értjük, amely később az emberi egészség, élővilág, ökoszisztémák és anyagi javak károsodását eredményezi, illetve károsítja vagy beavatkozik a környezet legitim használatába, a légszennyezőket pedig fentieknek megfelelően kell meghatározni;
KE 4. feladat: Elvek meghatározása Az UNFCC (Rio) például: Jelenlegi és jövőbeli generációk javát szolgálni Az egyenlőség elvéből kiindulva Általános de megkülönböztetett felelősség Elővigyázatossági elv Fenntartható fejlődés
A KE jellemzője: Puha kötelezettségvállalások Az UNFCC például: (a) fejleszteni, időszakosan frissíteni, kiadni és a COP-nak elérhetővé tenni, nemzeti leltárokat az antropogenikus emissziókról...; (b) megszövegezni, végrehajtani, publikálni... Programokat (c) Elősegíteni és együttműködni ; (d) Elősegíteni ; (e) Együttműködni ; (f) Számításba venni.; (g) Elősegíteni és együttműködni ; (h) Elősegíteni és együttműködni ; (i) Elősegíteni és együttműködni ; és (j) Kommunikálni.
JEGYZŐKÖNYVEK A KE termékei: maga a joganyag
JEGYZŐKÖNYVEK: Konkrét követelmények Az LRTAP 1985- ös Helsinki jegyzőkönyv Mit? Kén kibocsátás Mennyivel? 30% Mihez képest? 1980-as helyzet Meddig? 1993 Az UNFCC 1997- es Kiotói jegyzőkönyv Mit? CO2 és egyéb üvegház-gázok CITES Mennyivel? 5-8% Mihez képest? 1990-es helyzet Meddig? 2008-2012 Mellékletek RAMSAR Listák
KE 5. feladat: Kutatási büdzsé IPCC Támogatja a Meteorológiai Világszervezet és az ENSZ Környezetvédelmi Programja és az UNFCCC. A WMO támogatása évi 250 millió svájci frank.
KE 6. feladat: Végrehajtás pénzügyi mechanizmusa: A Montreáli jegyzőkönyv Multilaterális Alapja A Multilaterális Alapot 1991-ben hozták létre, az UNDP, az UNEP, az UNIDO és Világbank, mint a végrehajtó szervek közreműködésével, hogy pénzügyi és technikai támogatást nyújtsanak a fejlődő országoknak az ellenőrzési szabályozásnak való megfeleléshez. A Montreáli jegyzőkönyv Multilaterális Alapja 1991 és 2002 között közel $1.5 milliárd támogatást nyújtott több mint 100 fejlődő országnak, hogy csökkentsék a CFC felhasználásukat. 24
KE 7. feladat: Végrehajtás és szankciók Általában egy később jóváhagyandó jegyzőkönyvre hagyják
Miért ez a helyes megközelítés? Lehetővé teszi a nagy tag létszámot Lehetővé teszi a politikai konszenzust legalább néhány általános kérdésben, a konfliktusok pedig technikai részletekre korlátozódnak.
A környezettel foglalkozó szabályozásról általában Nem létezik domináns nemzetközi szervezet Létezik egy kezdetleges, ám gyorsan növekvő jogi szabályrendszer Környezeti szabályozás és szabályok meghozatala silókban történik Hiányzik az összefüggés és koordináció a különböző szervek és ügynökségek között Rendszertelen a végrehajtás, a tudományos munka, és a stratégiák meghatározása
2. Szokásjog Létezik pl. ENSZ közgyűlési határozatok Pl. ILC tervezetek (helytállás) Bírósági gyakorlat Trail Smelter ügy (Kanada/USA) egyetlen állam sem használhatja a területét úgy, hogy más államok területén kárt okozzon a füst Lac Lanoux ügy (Franciao/Spanyolo) elterelés, konzultáció Bős/Nagymaros ügy (Mo.-Szlovákia) elővigyázatosság, körülmények megváltozása, szükséghelyzet Pulp Mills ügy (Argentina-Uruguay) elővigyázatosság, hatásvizsgálat, eljárási kötelezettségek Út építése Costa Ricában a San juan folyó mentén (Nicaragua v. Costa Rica) hatásvizsgálat, eljárási kötelezettségek
3.-4. Jogelvek/ Egyoldalú nyilatkozatok Jogelvek - sic utere tuo - méltányos hozzáférés - elővigyázatosság - megkülönböztetett felelősség Egyoldalú nyilatkozatok - egyoldalú politikai / jogi kötelezettség-vállalások - pl. Nukleáris kísérletek ügye
5. PUHAJOG IMO Kódex a veszélyes anyagok tengeri szállításáról az államok betartják UNEP akcióprogramok, irányelvek Stockholmi Nyilatkozat- 1972 2997. sz. ENSZ KGY határozat Rio Nyilatkozat- 1992 Agenda 21-1992 Nairobi Nyilatkozat- 1997 Malmői Nyilatkozat - 2000 Johannesburg találkozó a fenntartható fejlődésről 2002
A szabályozási területek és a mai előadás A. B. C. D. E. F. G. H. I. J. K. AZ ATMOSZFÉRA VÉDELME AZ ÓZONPAJZS VÉDELME A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS AZ ŰR KÖRNYEZETVÉDELME A NEMZETKÖZI VÍZFOLYÁSOK VÉDELME A TENGER VÉDELME ANTARKTISZ A FAUNA ÉS A FLÓRA VÉDELME ULTRAVESZÉLYES TEVÉKENYSÉGEK FELELŐSSÉG SPECIÁLIS ELJÁRÁSOK
Globális Légmozgások
A. Az atmoszféra védelme I. NINCS GLOBÁLIS EGYEZMÉNY REGIONÁLIS EGYEZMÉNY VAN: A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésre vonatkozik Genf, 1979 Fejlett + szoc. országok Az első terület a környezetvédelmi szabályozás körében -> oka: savas esők határokon átterjedő levegőszennyezés definiálása -> TÁG! a kötelezettségvállalások PUHÁK előzetes konzultáció
A. Az atmoszféra védelme II. A Genfi keretegyezmény után 1985. Helsinki jkv. a kénkibocsátás Pl. 1985. Helsinki jegyzőkönyv (MIT) a kénkibocsájtás legalább (MENNYIVEL) 30%-os csökkentése (MIHEZ KÉPEST) 1980-as bázison (MEDDIG) legkésőbb 1993-ig, éves jelentéstételi kötelezettség 1988. Szófiai jkv. Nitrogén oxid kibocsátás 1991. Genfi jkv. az illó szerves légszennyező anyagokról 1994. Oslói jkv. 2000, 2005, 2010-es határidőkkel szigorúbb kéndioxid kibocsátási értékeket határozott meg. Végrehajtó és ellenőrző bizottságot is létrehozott. 1998 további kénkibocsátás csökkentés 1998 (POPk) perzisztens szerves szennyezőanyagok 1998 nehézfémek 1999. Göteborgi jkv. savasodás, eutrofizáció, alacsony légtéri ózon
B. AZ ÓZONPAJZS VÉDELME
B. AZ ÓZONPAJZS VÉDELME I. Probléma: Az ózonréteg bármilyen módosulásából származó, az emberi egészséget érő vagy más biológiai jellegű hatások, különösen az ibolyántúli napsugárzás változásaiból erednek (UV-B). 43/53-as ENSZ KGY Hat. szerint az egész emberiség közös gondja a globális éghajlatváltozás és az ózonréteg pusztulása.
B. AZ ÓZONPAJZS VÉDELME II. BÉCSI EGYEZMÉNY A SZTRATOSZFERIKUS ÓZONRÉTEG VÉDELMÉRőL (1985) 27 állam, 1988-ban lépett hatályba, keretegyezmény Keretegyezmény FELEK KONFERENCIÁJA TITKÁRSÁG Kutatási együttműködés, Információcsere mechanizmus kiegészítő Jkv.- ek a a Felek konferenciája ülésszakán (a javasolt jegyzőkönyv szövegét a Titkárságnak legalább hat hónappal az ülést megelőzően közölnie kell a Felekkel!)
Kötelező szabályok Montreáli Jegyzőkönyv 24 állam írja alá- 1987. szeptember MOST 196 állam részes azóta a jegyzőkönyvet módosították Londonban (1990), Nairobiban (1991), Koppenhágában (1992), Bangkokban (1993), Bécs (1995), Montreálban (1997), Pekingben (1999). Nem minden részes fél részese minden módosításnak, pl. a pekingi módosításnak csak 154 állam a részese
Kötelező szabályok Montreáli Jegyzőkönyv 2. A szabályozott anyag fogalma: CFC, halonok (96) Cél: A szabályozott anya gok használatának megszüntetése Eszköze: a szabályozott anyag termelése szabályozott, felhasználását befagyasztják
Eredmények 96 vegyi anyag került tiltólistára ideértve: Halo-carbonok, ezen belül chlorofluorocarbonok (CFCs) és Halonok Carbon tetrachloride Methyl chloroform (1,1,1-trichloroethane) Hydrobromofluorocarbon (HBFC) Hydrochlorofluorocarbonok (HCFC) Methyl bromide (CH3Br) Bromochloromethane (BCM)
Tiltás a fejlett államok részére A tilalmi listák szerint ki kell vonni a forgalomból: BCM azonnal Halonokat 1994-re CFC, carbon tetrachloride, methyl chloroform, and HBFC 1996-ra Methyl bromide 2005-re; Csökkenteni kell: HCFC-ket 65%-al 2010-re, 99.5%-al 2020-ra
Tiltás a fejlődő államok részére A tilalmi listák ugyanazok, de később kezdődik a kivonás és átlag 10-20 évvel lassabban kell kivonni az anyagokat a forgalomból. HCFC-ket pl. 2040-re De BCM azonnal.
Montreáli Jegyzőkönyv értékelése Fejlett fejlődő országok közös de eltérő felelőssége, Kína India nem szándékozik csatlakozni technológia transzfer, multilaterális alap (7 fejlődő 7 fejlett ország) Végrehajtási-ellenőrzési mechanizmus: jelentéstételi kötelezettség Valós szankciórendszer hiánya
Összesítés 1997. június 30-ig EU bizonyos CFC-ket és halonokat kivett a termelésből Gyorsítva hajtották végre a fejlett államokban
Eredmények A jegyzőkönyv nélkül 2050-re az északi félgömbön 50%, a délin 70%-al nőtt volna az ózonréteg pusztulása. Ennek hatására az UV-B sugárzás megkétszerződött volna az északi és megnégyszerződött volna a déli féltekén ami kb. 20,5 millió rákos bőrmegbetegedést okozott volna. 1986-ban a CFC fogyasztása 1.1 millió ODP tonnányi volt, ami 2001-re 110,000 tonnányira csökkent. A Montreáli Jegyzőkönyv nélkül a fogyasztás 2010-re 3 millió tonnára nőtt volna 2010-re és 8 millió tonnára 2060-ra, ami az ózonréteg 50%-ának pusztulását eredményezte volna 2035-re. 2001-re a fejlett államokban összesen 7,000 tonnányi CFC- fogyasztottak, míg a fennmaradó szennyezés 46%-át Brazília, Kína és Korea használta fel, míg Argentína, India, Indonézia, Irán, Mexikó, Nigéria, Thaiföld és Venezuela 28%-nyit használt fel, azaz 10 állam használta fel az összes CFC ¾-ét.
Globális felmelegedés
Az üvegház hatás
Globális felmelegedés jelei Meleghullámok (meleg telek) Óceánok felmelegedése, vízszintemelkedés Olvadó gleccserek Arktisz és Antarktisz olvadása Vízszint növekedés Az élővilág átrendeződése Korálok kifehéredése Az éghajlat hirtelen összeomlása? Árvizek, hurrikánok, szárazság, tüzek
Kibocsátások alakulása
C.GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS I. ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény 1992. (1994- ben lépett hatályba) 2012-ben 195 részese van a keretegyezménynek 195 (minden ENSZ tag kivéve Dél Szudán + Niue, Cook sziget + EU) - célja: az üvegház-gázok légköri koncentrációinak stabilizálása megakadályozva az összeomlást/antropogén hatások kötelezettség-vállalások: eltérnek a fejlett államok és a fejlődők tekintetében fejlett államok, volt szocialista államok további kötelezettségeket is vállaltak (pl. pénzügyi transzferek) Megkülönböztetett felelősség 1. Felek Konferenciája: - a legfelsőbb döntéshozatali fórum 2. Állandó Titkárság (Bonn) 3. IPCC
C.GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS II. Kyotoi jegyzőkönyv (1997) 2005. febr. 16-án hatályba lépett (Oroszország ratifikációja után 90 nappal) Most, 2012-ben 193 részese van a Kyotoi jegyzőkönyvnek (köztük az EU) A kibocsátás CO2 egyenértéken mérik. 1 kvóta, 1 tonna szennyezés A fejlett országok külön-külön jogilag kötelező erejű kötelezettségeket vállaltak az ühg kibocsátásaik 1990-es szinthez képest történő minimum 5%-os csökkentésére (EU 8%), amely célt a 2008-2012-es elkötelezettségi időszakra (ezek átlagában) vállalták elérni. Allokálták az egyes tagállamokra az addig elérendő kibocsátási szintet Szankciórendszer
Kyotoi Jegyzőkönyv (1997) 5%? Legalább 5%, és 1990-hez képest C02, methane és Nox esetében. 3 más gáz esetében 1990-hez vagy 1995-höz képest 8% Svájc és Kelet-Európa 7% EU7% és USA 6% Kanada, Mo, Japán, Lengeyelo. 0% Oroszország, Új Zéland és Ukrajna, Plusz 1% Norvégia Plusz 8% Ausztrália Plusz 10% Izland A tényleges csökkentés 20% körüli, hiszen az érintett államok többségében 2000-ig növekedett a kibocsátás.
Co2 kibocsátás 1992-2007 India +103% (90-hez képest) Kína+150% (90-hez képest) USA +20% (90-hez képest) Oroszország -20% (90-hez képest) Japán+11% (90-hez képest) Németország -17% (90-hez képest) UK -14,5% (90-hez képest) Globálisan +38% (90-hez képest)
Kyoto elfogadottsága
C.GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS KYOTO III. - rugalmassági mechanizmusok a vállalások elérése érdekében CDI/JI: 1. együttes végrehajtás: egyik fejlett országbeli vállalat egy másik fejlett államban ruház be, ami kibocsátás-csökkentést eredményez 2. tiszta fejlesztési mechanizmus: fejlett állambeli cég fejlődő országban ruház be környezetkímélő projektbe 3. kibocsátási kvóta kereskedelem 4. tehermegosztás: lásd EU 15 közös kibocsátás-csökkentési vállalása 5. NYELŐK TELEPÍTÉSE 6. KVÓTA HITEL
Kyoto után Montreáli újrakezdés 2005 nyara Ázsia-csendes Óceáni kezdeményezés: Asia-Pacific Partnership on Clean Development and Climate AP6, (Ausztrália, India, Japán, Kína, Dél-Korea, Egyesült Államok), 2005. július 28. (ASEAN) 2007. február 16. G8+5 Climate Change Dialogue, Washington (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Oroszország, Egyesült Királyság + 5 gyorsan fejlődő ország Brazília, Kína, India, Mexikó, Dél-Afrika ) Nusa Dua, Bali 2007. december 2008-ban Ausztrália csatlakozott a Kyotoi jegyzőkönyvhöz. Poznań 2008. december erdőpusztítás
Koppenhágai megállapodás (2009) A megállapodás A Kyotoi jegyzőkönyv folytatását tartja szükségesnek. Az ipari forradalom előtti szintnél max. 2 Celsius fokkal lehet magasabb a hőmérséklet. Az I. mellékletbe tartozó felek tegyenek komolyabb vállalásokat a 2020-ig történő csökkentésre 2010. január 31-ig: Australia25%, Brazilia: 38.9%, Kanada: 17%, Japán: 25%, Oroszország 25%, USA 17%
Cancun 2010 "Green Climate Fund," (100 milliárd dollár, de kitől) "Climate Technology Center" Cancun Adaptation Framework 2 fok
Durbani COP2011 durbani platformnak nevezett kétoldalas politikai megállapodás megfogalmazásai rendkívül óvatosan és politikailag kétértelműen megfogalmazottak. abban állapodtak meg, hogy a 2015-ig ki kellene dolgozni egy jogilag kötelező megállapodást amely 2020-ban lépne hatályba, és amely a legnagyobb kibocsátókat, az Egyesült Államokat, Kínát, Indiát és Brazíliát is a CO2-kibocsátás csökkentésére kötelezi: a fejlett országok újabb csökkentési kötelezettségvállást tesznek 2017-ig (illetve a megállapodás másik értelmezése szerint 2020-ig) tartó időszakra. Az EU látszólag kész erre, de Kanada és Oroszország úgy tűnik nem hajlandóak erre. nem tűnik valószínűnek, hogy 2015-re sikerülne a minden fontos szennyezőre kiterjedő kötelező szerződést létrehozni, és az Egyesült Államokat is megnyerni.
D. AZ ŰR KÖRNYEZETVÉDELME 1967- es ŰREGYEZMÉNY űrkutatás a káros szennyezés elkerülésével lehetséges konzultációs kötelezettség a káros hatásokkal járó tevékenység megkezdése előtt 1979- es "HOLDEGYEZMÉNY 7.cikk: a Hold jelenlegi természeti környezetének egyensúlyát nem borítják fel a környezeten kívüli anyagok bevitelével, továbbá megakadályozzák a Föld jelenlegi természeti környezetének egyensúlya felborítását a környezeten kívüli (Földön kívüli) anyagok bevitelével. 1994. Buenos Aires- i Jegyzőkönyv a környezet védelméről az űrbeli hulladéktól - űrobjektumot feljuttató állam vagy nemzetközi szervezet felelős az objektumból származó hulladékért is
E. A NEMZETKÖZI VÍZFOLYÁSOK VÉDELME nemzetközi vízfolyások: olyan felszíni vizek és föld alatti vizek amelyek, több államban helyezkednek el 1992. Helsinki Egyezmény (ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága): a szerződő feleknek minden szükséges intézkedést meg kell tenniük, hogy megelőzzék, ellenőrízzék, vagy csökkentsék a környezetre kifejtett negatív hatást; kibocsátási limitek meghatározása
F. A tenger környezetvédelme 1982-es UNCLOS 192. cikk az államoknak védeniük és meg kell őrizniük a tengeri környezetet. 1982-es UNCLOS 194(2). cikk az államoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük, hogy biztosítsák, hogy joghatóságuk és ellenőrzésük alatt a tevékenység úgy folyjék, hogy ne okozzon kárt a szennyezéssel a környezetben
Környezetvédelem Parti állam Védett területek kijelölése Hajózási utak kijelölése A szennyező tevékenységek tiltása Külföldi illetve súlyosan szennyező hajókkal szembeni védekezés Lobogó állama A saját hajó rendszeres átvizsgálása a Tengerjogi Egyezmény 211.cikke Az olajszennyezés mentességre vonatkozó igazolások kiadása a Tengerjogi Egyezmény 217. cikke
Szennyezés származhat: 1. Hajóról (működéshez kötődő vagy baleset) 2. Tengerbe süllyesztésből (dumping) 3. Szárazföldi szennyezésből 4. tengerfenéken folytatott tevékenységből
A hajók működéséhez kötődő szennyezés A MARPOL egyezmény 1973/78 A kikötői állam általi folytatandó hajóellenőrzésről elfogadott egyetértési nyilatkozat, Párizs, 1982
MARPOL Mellékletek 1. 2. 3. 4. 5. 6. Olaj Mérgező folyadékok Káros csomagolt anyagok Csatornaszenny Szemét Az atmoszférán keresztüli szennyezés
A kikötői állam joghatósága UNCLOS 218. cikk Ha egy hajó önkéntesen egy állam kikötőjében van az az állam jogosult eljárást indítani a tengeren az azon hajó általi nemzetközi jogba ütköző kibocsátások tárgyában
Baleseti szennyezés Torrey Canyon (Északi tenger, 1967) Amoco Cadiz (Északi tenger, 1979) Exxon Valdez (Alaszka, 1989) Erika (Északi tenger, 2000) Jessica (Csendes Óceán, 2001) Prestige (Atlanti Óceán, 2002)
Baleseti szennyezés 1969 Egyezmény a beavatkozásról 1990 Nemzetközi egyezmény az olajszennyezésre való felkészülésről, az arra adandó válaszról és az együttműködésről
Tengerbe temetés (Dumping) Definició: Hulladék és egyéb anyagok (utók, repülőgépek, fúrótornyok stb.) szándékos elhelyezése a tengerben Londoni Tengerbe Temetési ( Dumping) Egyezmény (LTT) 1972 A tengerbe temetés jogszerű, kivéve ha bizonyítottan káros. LTT JEGYZŐKÖNYV 1996 A tengerbe temetésre nem kerülhet sor ha van alternatíva, de a tengerbe temetés nem jogszerű, kivéve ha bizonyítottan nem káros. Mérgező, Le nem bomló, felhalmozódik a környezetben
A halállomány védelme UNCLOS Montego Bay 1982.: - átfogó egyezmény a tengerre vonatkozóan (élővilág, gazdasági és kereskedelmi tevékenységek, szuverenitás, stb.) halászat mennyiségének növekedése: 1938. 15 millió tonna 1986. 80 millió tonna 2000. 100 millió tonna
A halállomány védelme a tengeri erőforrások általában erősen vándorló fajták tengeri emlősök anadrom és katadrom fajták egyéb halak és rákok (400 féle él a nyílt tengerben) UNCLOS I. melléklete sorolja fel őket, pl. tonhal, cápa, marlin, kardhal bálna, delfin lazac, angolna egyetlen tilalom: ne pusztítsák ki túlzott kiaknázással (UNCLOS 61. cikk) nem a megőrzés, hanem az optimális kihasználás a cél (USA a tonhal vonatkozásában nem ismeri el a KGÖ fennállását) nem az optimális kihasználás a cél, hanem a megőrzés és ennek érdekében az államok a megfelelő nemzetközi szervezeteken keresztül együttműködnek (UNCLOS 65. cikk) a parti állam illetve a folyami állam halászhatja őket, a tengeren csak kivételesen halászhatóak.
A halállomány védelme Globális szinten: - 1993 FAO Egyezmény - 1995 ENSZ Halállomány megállapodás Regionális szabályozások: International Commission for the Conservation of Atlantic Tuna 1993 Agreement for the Establishment of the Indian Ocean Tuna Commission (FAO) 1979 Convention on the establishment of the South Pacific Forum Fisheries Agency (Solomon Islands) 1980 North East Atlantic Fisheries Commission (London) 1978 Northwest Atlantic Fisheries Organization (Ottawa) 2000 Convention on the Conservation and Management of Highly Migratory Fish Stocks in the Western and Central Pacific Ocean (Honolulu)
1993 FAO Egyezmény A túlhalászás kezelése a nyílt tengeren a lobogó állam számára adott új jogokkal és kötelezettségekkel Minden halászhajó működési engedéllyel működhet csak A nyílttengeri hajózásról nyilvántartást kell vezetni A halászhajókat jelölni kell A nemzeti halászhajó regisztert be kell nyújtani a FAO-nak A lobogó állama köteles a nemzetközi egyezményeket betartani
1995 ENSZ Halállomány megállapodás Célja: A vándorló állományok halászatának szabályozása a nyílt tengeren Mind a parti mind a lobogó államának vannak jogai és kötelezettségei (az utóbbinak a FAO egyezményhez hasonló) A Regionális halászati szerveknek (RFO) központi szabályozási szerepe van Az RFO akár a hajó átvizsgálásával is ellenőrízheti szabályai betartását A lobogó államának ezt tűrnie kell, és be kell tartania az RFO standardokat
G. Antarktisz
Az Antarktisszal kapcsolatos szabályozás LÁSD A TENGERJOGI ELŐADÁST! Elsajátítás és Használat + Kutatás Környezetvédelem és Kitermelés
Hol van? A 60. délkörtől délre
Milyen szerződések szabályozzák? 1959 Antarktisz Washingtoni egyezmény HL 1961 1972 Antarktiszi fókák védelméről HL 1975 1980 Canberrai Egyezmény az antarktiszi flóra és fauna védelméről HL 1980 1988 Antarktiszi ásvány nyersanyagokkal kapcsolatos Wellingtoni egyezmény HL: 0 1991 Madridi Kiegészítő jegyzőkönyv a környezetvédelem kapcsán HL: 1991
1972 Fókavédelmi egyezmény 1. cikk az Anktarktisz területén alkalmazandó és felsorolja a védett fajokat pl. Leopárd fóka (Hydrurga leptonyx) 2. cikk A Felek polgárai a felsorolt fajokat csak szerződés rendelkezéseinek megfelelően gyilkolják meg. 4. cikk Speciális engedélyek (étkezési stb. célra) 1. melléklet Elejthető mennyiség pl. évente 12,000 leopárd fóka Védett fajok Ross fóka stb. Védett időszak maárcius 1- augusztus 3 6 fókavadászati zóna Fókamenedékek
1980-as canberrai egyezmény A déli tengerek halászati szabályait tartalmazza Területi hatálya, mint az Antarktisz szerződésé az Antarktiszt ökoszisztémaként kezeli A halászatot az óvatosság elvéből kiindulva szabályozza Konzervációs intézkedéseket is tartalmaz Nem vonatkozik a bálnákra és fókákra Saját bizottságot hoz létre
Az 1991-es jegyzőkönyv 50 évre felfüggesztette a kiaknázást 5 melléklet: I. Környezeti hatásvizsgálat II. A flóra és fauna védelem III. Hulladékkezelés IV. A tengerszennyezés megelőzése V. A szárazföldi terület védelme
H. FAUNA ÉS FLÓRA VÉDELME I. EGYEZMÉNYEK - Bonn - Ramsar - Washington - Canberra Antarktiszi Tengeri Élővilág Egyezmény
A szabályozás tárgyai 1. 2. 3. 4. 5. 6. egyes fajok halászatát, vadászatát, kiaknázását korlátozzák; bizonyos fajtípusokra vonatkoznak; az élőhelyeket védik; a kereskedelmet korlátozzák; regionális jellegűek; általában a fajok sokféleségét védik (biodiverzitás).
H. FAUNA ÉS FLÓRA VÉDELME II. 1. E gyes fajok halászatát, vadászatát, kiaknázását korlátozó egyezmények: -jegesmedvék (1973.), vicunák (1979), északi-tengeri és anktarktiszi fókák (1957, 1972) -bálnák (1979, 1966): halászati kvóta meghatározása -> 1982 óta befagyasztva a kiadása
H. FAUNA ÉS FLÓRA VÉDELME III. 2. Bizonyos fajtípusokra vonatkozó Egyezmények Bonn (1979): - célja: a vándorló vadon élő állatfajok védelme; - 37 részes tagállam - keretmegállapodás, további két- és többoldalú megállapodások hálózatát tűzi célul ->DE: egyetlen ilyen megállapodást sem kötöttek még! - eljárás: veszélyeztett fajokat I. Függelék sorolja fel -> törölni a listáról a Felek Konferenciája döntése alapján - II. Függelék: azon fajok, melyek védelmi helyzete kedvezőtlen, és amelyeknek megóvása és gondozása nemzetközi megállapodást igényel
H. FAUNA ÉS FLÓRA VÉDELME IV. 3. Az élőhelyeket védő egyezménye k Ramsar 1971.: - A nemzetközi jelentőségű vadvizeket, mint a vízimadarak tartózkodási helyét védi - vadvizek: természetes vagy mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize állandó vagy áramló édesvizű, félsós vagy sós, ideértve azokat a tengervizű területeket is, amelyek mélysége apálykor a hat métert nem haladja meg - vízimadarak: a vadvizektől ökológiailag függő madarak.
H. FAUNA ÉS FLÓRA VÉDELME V. 3. Az élőhelyeket védő egyezménye k Ramsar 1971.: - a részes államok meghatározzák saját területükön levő vadvizeket a "Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzéké"-ben történő bejegyzés céljából; minden államnak joga van jelentős állami érdekből a területén lévő és az általa már a Jegyzékbe foglalt vadvizek határait törölni, vagy csökkenteni; a részes államok kötelesek a vadvizeket védett területté nyilvánítani és ezek megfelelő felügyeletét biztosítani; ha valamely állam nyomós állami érdekből a Jegyzékbe vett valamely vadvíz határát törli, vagy területét csökkenti, a vadvízterület veszteségét, amennyire lehetséges, pótolni kell; Konzultációs kötelesség a módosításról a részes államok konferenciája módosíthatja a Jegyzéket
H. FAUNA ÉS FLÓRA VÉDELME VI. 4. A kereskedelmet korlátozó egyezménye k Washington (CITES) 1973.: nemzetközi szabályozás szükségességének okai: díszállat divat, dísznövénydivat, bundák, elefántcsont, speciális fákból készült tárgyak ( mintegy 35.000 faj védelme) 175 részes állam tilalmak vonatkoznak minden felsorolt állatra/ növényre, élő vagy halott állapotban, a védett élőlény bármely könnyen felismerhető részére vagy származékára, kivéve a növényi magvakat, spórát és szövettenyészetet
H. FAUNA ÉS FLÓRA VÉDELME VII. 4. A kereskedelmet korlátozó egyezménye k Washington (CITES) 1973.: - FOLLOW-UP KONFERENCIÁK: 1976. Berne: listára felvétel és levétel szabályai 1978. San Jose: vadásztrófeák kereskedelme 1982. Új Delhi: model engedély, biztonsági bélyegzők 1983. Gaborone: a fontos kereskedelmi célú fajták beazonosításának problémái 1985. Buenos Aires: kereskdelmi cél mindaz, amiről nem egyértelműen bizonyítható, hogy nem-kereskedelmi célú 1986. Ottawa: élő állatok szállítása 1992. Kyoto: megerősítik az elefántcsont kereskedelmének tilalmát. 2010 Katar
CITES Az Egyezmény nemzetközi jogi keretrendszert hoz létre általános jogi eljárásokkal a veszélyeztett fajokkal való kereskedelem megelőzésére, és az egyéb fajokkal való kereskedelm hatékony szabályozására 90
CITES A CITES által szabályozott fajok három függelékbe kerülnek 91
CITES I. sz. Melléklet 3% Kihalással közvetlenül fenyegett fajok Nemzetközi (üzleti jellegű) kereskedelem általános tilalma Közel 530 állatfaj, és 300 növényfaj 92
CITES II.sz. Melléklet 92% A fajokat nem fenyegeti a kihalás, de szabályozni kell a kereskedelmet a fenyegetettség megelőzése érdekében Engedélyezett, de szabályozott nemzetközi kereskedelem Több mint 4,400 állatfaj, és több mint 28,000 növényfaj 93
CITES III.sz. Melléklet 5% Fajok, melyek védelméhez az adott ország segítséget kér a Tagoktól Engedélyezett, de szabályozott nemzetközi kereskedelem (kevésbé szigorú mint a II.sz. Melléklet vonatkozásában) Közel 255 animal állatfaj és 7 növényfaj 94
CITES A COP az egyetlen szerv amely jogosul az I. és II. számú függelékek tartalmáról dönteni Bármilyen javaslat a fenti függelékek megváltoztatására csak a tagok kétharmadának hozzájárulása mellett lehetséges Kizárólag a Tagok javasolhatják a függelékek tartalmának megváltoztatását 95
CITES ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSOKRÓL IS RENDELKEZIK Hasonló követelmény ek Hasonló szabályozás Hasonló hatóságok ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI MECHANIZMUS OK Hasonló eljárások Hasonló dokument umok 96
Kipusztulással fenyegetett fajok többféle farkas sousa delfin, jegesmedve Kipusztulással még nem fenyegetett, de azzal potenciálisan érintett fajok papiracanthus kaktus sziámi krokodilus Egyéb ellenőrzött kereskedelmű fajok indiai vipera kanadai rozmár különösen szigorúan kell szabályozni E kereskedelmet csak rendkívüli körülmények között szabad engedélyezni különösen szigorúan kell szabályozni ellenőrzött kereskedelem E kereskedelmet csak szigorú ellenőrzés mellett szabad engedélyezni együttműködés alá tartozik bármelyik Állam megállapíthatja, hogy a szabályozás kiterjed a joghatósága alá tartozó területre a kiaknázás megelőzése vagy megtiltása miatt, és a többi Részes Fél együttműködését igényli a kereskedelem ellenőrzésében. exportengedély előzetes megadása és bemutatása szükséges exportáló előzetes tudományos és elsősorban az exportot korlátozzák, importoldalon a szabályozás kevésbé szigorú exportáló előzetes tudományos és az érintett állam felveszi a IIH. listára, akkor exportengedély köteles