Stratégia VISZ VI. Kongresszus 2015. november 30. 1
VISZ STRATÉGIAI CÉLJAI Kiterjesztett Ágazati KSZ megőrzése. A helyi kollektív szerződések megőrzése, a juttatások továbbfejlesztése. A munkavállalók számára kedvező Munka Törvénykönyve módosítás elérése. MÉDOSZ VISZ kapcsolat szorosabbra fűzése a kölcsönös előnyök érdekében. A jogi képviselet, tanácsadás biztosítása. A szolgáltatások körének bővítése. A nemzetgazdasági átlagbérekhez való felzárkózás folyamatos szorgalmazása, felhasználva, hogy az ágazatunkban munkaerőhiány alakult ki. Lobbizás annak érdekében, hogy a munkáltatók számára forrást lehessen teremteni a szociális hozzájárulási adóból /27%/, úgy, hogy a munkaadóknak csak az ötven százalékot kelljen a költségvetésbe befizetni, a másik felét kötelező lenne a fizikai munkakörben dolgozók alapbér növelésére fordítani, amíg az ágazatban dolgozók átlagkeresete nem éri el a nemzetgazdasági átlagot. Az egészséges, biztonságos, környezetbarát munkahely biztosításának segítése. Lobbi tevékenységünk folytatása. A munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó vállalatokkal együttműködési megállapodás megkötése. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságunk eredményes munkájának megőrzése az új körülmények között. Tagszervezési kampány folytatása. A fiatalok aktív szakszervezeti taggá válásának motiválása. A béren kívüli juttatások adójának csökkentésére javaslatok megtétele. A Turizmusról szóló törvény elfogadásának szorgalmazása. A Nemzeti Üdülési Alapítványnál pályázati lehetőség kijárása az ágazat alacsony jövedelmű munkavállalói részére. Kapcsolatfelvétel a Kereskedelmi és Vendéglátó ipari és Idegenforgalmi Iskolák Szövetségével, annak érdekében, hogy tanóra keretében tájékoztatást tarthassunk a szakszervezet munkájáról, és a munkavállalói jogokról. Közbeszerzési pályázat kiírásánál ne minimálbérrel kalkuláljanak. Kiszámíthatóság legyen a munkaidő beosztásnál. Jövőkép, életpálya modell kialakítása az ágazatban, a munkavállalók itthon tartása érdekében. 2
Részletesebben a létszám és bér adatokról: A teljes munkaidőben az ágazatban foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma a válság előtt /a KSH 4 fő feletti létszámot foglalkoztató gazdasági szervezetekben mért adatai alapján/ 2008 ban: 62 890 fő 2012 ben: 48 129 fő volt. A nem teljes munkaidős foglalkoztatottak létszáma: 2008 ban 12 891fő 2012 ban 22 649 fő volt. Ezek a számok is mutatják, hogy a munkáltatók a mért helyeken közel 24 százalékos létszámcsökkentést hajtottak végre a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Ugyanakkor a forgalom növekedésével a nem teljes munkaidőben foglalkoztatok száma nőtt 75 százalékkal. Ez szürke munkát, kölcsönzött munkaerőt, bizonytalan foglalkoztatást jelent. 2014 ben a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset: 237 695 volt. Az ágazatunkban foglalkoztatottak /4 fő feletti létszámú társaságoknál/ bruttó átlagbére: 151 105 volt, amely 64 % a a nemzetgazdasági átlagnak, a közösségi étkeztetésben pedig még alacsonyabb: 50%. A minimálbér és a létminimum: Létminimum (nettó) Minimálbér (nettó) 2015. - 68 775-2014. 87 351 66 483 155 690 2013. 87 510 64 190 151 118 2012. 85 960 60 865 144 085 2011. 83 941 60 600 141 151 2010. 78 736 60 235 132 604 2009. 75 024 57 815 124 116 2008. 71 736 56 190 121 969 2007. 66 271 53 914 2006. 60 128 54 062 Forrás: KSH Nemzetgazdasági átlagfizetés (nettó) 3
A minimálbér nettó és bruttó értékének alakulása Minimálbér (bruttó) Minimálbér (nettó) 2015. 105 000 68 775 2014. 101 500 66 483 2013. 98 000 64 190 2012. 93 000 60 865 2011. 78 000 60 600 2010. 73 500 60 235 2009. 71 500 57 815 2008. 69 000 56 190 2007. 65 500 53 914 2006. 62 500 54 062 2005. 57 000 49 305 2002. 50 000 4
Az átlagkereseti statisztikákat illetően elsőként nézzük meg, hogy a 2000 és 2014 között a bruttó és nettó átlagkeresetek hogyan alakultak. A nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek átlagosan 6,5% kal nőttek átlagosan évente, elérve a jelenlegi 237.695 Ft ot. A nettó átlagkeresetek ugyanezen az időtávon 7,7% kal nőttek, elérve a jelenlegi 155.690 Ft ot. Látható, hogy a különbözet a 6,5% és a 7,7% közötti 80 bázispont az egykulcsos adókulcsnak tudható be ahol is az átlagkereset és a fölötte keresők továbbra is a rendszer nyertesei. A bruttó kereseteken lévő adóteher átlagosan 55,8% volt (bruttó/nettó 1) ami 60 bázispontos csökkenés, amelynek magyarázata, hogy számosságában egyre többen vannak azok, akik az átlagkereset és afölött vannak. Ez a szám nem tartalmazza a különböző jogcímeken kifizetett adókedvezményeket és jóváírásokat, csak azt mutatja, hogy a bruttó keresetből mennyit vesz el az állam. Forrás ksh.hu Látható, hogy a bruttó átlagkeresetek adóterhelése, a kritikus időszakokat leszámítva trendszerűen csökken. Ez azt jelenti, hogy a jövedelemadó túlsúlyos adórendszer átalakulóban van, és a fogyasztási valamint a vagyoni jellegű adónemek felé tolódik hosszútávon a hangsúly. A fent említett arányeltolódás is befolyásolja az arányokat, és a versenyszféra erőteljesebb bérfejlesztést hajtott végre az inflációhoz képest és egyre többen vannak, akik az egykulcsos adórendszer miatt 5
immáron annak előnyeit élvezik, azaz elérték és akár meg is haladták az úgynevezett adómegtérülési küszöböt. A bruttó nettó reálkereseti index, mutatja, hogy a bruttó és a nettó átlagkeresetek reálértékének változása hogyan alakult. A következő képet mutatja: átlagosan a 2000 2014 között a bruttó reálkereseti index 2,7% volt, azaz évente ennyivel nőtt a bruttó átlagkeresetek reálértéke, míg a nettóké 2,6%, külön érdekes megjegyezni, hogy a 2014 es évben a bruttó és nettó kereseti index növekedése azonos volt, ami azt jelenti, hogy 2013 hoz képest nem történt javulás. Forrás: ksh.hu 2009 2014 között 2012 t leszámítva a bruttó reálkeresetek erőteljesebben nőttek, mint a nettó, tehát ezen idő alatt az adóterhelés átmenetileg megnőtt, de 2000 óta a trend kisebb gyorsulásokat és lassulásokat nem tekintve 2007 től elkezdett nagyon kicsi mértékben, emelkedni (1% 3%), amely azt jelenti, hogy bruttó és nettó béremelkedés kiegyensúlyozott lett. Összegzés: Megállapítható, hogy a lassuló gazdasági növekedés lassuló bérfelzárkózást eredményez, és lassuló reálkereset növekedést lásd ábra fent, valamint lassuló vásárlóerő növekedést okoz, amely a GDP fogyasztási oldalát befolyásolja erőteljesen. Ezen faktort, mint ahogy a múltban is csak erőteljes kormányzati fogyasztás élénkítő lépésekkel lehet javítani, önmagától és fenti statisztikákból fakadóan sajáterőből 6
történő vásárlóerő növekedés és az azzal járó fogyasztás bővülés saját erőből organikusan nem elérhető Ugyanakkor az is igaz, hogy a minimálbér konvergencia lassú, tehát a bruttó minimálbér színvonal lassan közelít a bruttó átlagkeresetek szintjéhez, de ez a növekedés a nettó minimálbér esetében a kivezetett adókedvezmények miatt, valamint a minimálbér megadóztatása miatt nem jelenik meg. A társadalmi stabilitás továbbra is megköveteli, hogy a nettó minimálbérnek belátható időn belül el kell érnie a vonatkozó létminimum értékeket, ellenkező esetben a társadalmi különbségek továbbra is mélyülni fognak. Főbb gazdasági mutatószámok prognózisa: A munkavállalói oldal szeretné megfontolásra bocsátani, hogy egyfajta előre definiált rendszerben elinduljon egy olyan több éves bérajánlási mechanizmus, amely mechanizmus bizonyos feltételek teljesülése esetén automatikusan lépne életbe a tripartit egyeztetésben résztvevők egyetértésével. A mechanizmusnak a következő főbb gazdasági mutatók prognózisán kell alapulnia. A következő 3 éves konszolidált előrejelzés (GDP,Infláció, munkanélküliségi ráta, bruttó keresetek) összefoglalva az alábbiak szerint néz ki. 2015 2016 2017 GDP % 2,5% 3,3% 2,1% 2,5% 2,2% 3,1% infláció % 0% 2,9% 2,3% 3% 3% Munkan. ráta % 7,4% 8,8% 6% 8,5% 7% 8,2% Forrás: MNB, GKI, Kormány Budapest, 2015. 11. 30. Elfogadta: VISZ Beszámolót és Stratégiát készítő bizottsága VISZ Társelnökök Tanácsa VISZ Elnöksége Véleményezte: VISZ Titkárok Tanácsa 7