Két választás Magyarországon EU hírek a kampányokban

Két választás Magyarországon EU hírek a kampányokban

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 Módszertan... 4 Az EU tematika megjelenése... 5 EU források... 9 Külpolitika vs. belpolitika... 13 Tények vs. vélemények... 16 EU kép... 21 2

Vezetői összefoglaló A február 15-től május 25-ig tartó időszakban mindössze a hírek 8 százaléka foglalkozott valamiképpen az Európai Unióval, és az EU-val foglalkozó hírek több mint kétharmada az április 7-től május 25-ig tartó időszakban jelent meg, azaz az Európai Parlament (EP) választás kampányidőszakában. A magyar parlamenti választás kampányidőszakában alig-alig esett szó az EU-ról, noha a kormányoldal és az ellenzék közt az egyik legfontosabb törésvonal éppen az Európai Unió megítélése, illetve az EU-hoz való viszony mentén húzódott. Az EU tematikához kapcsolható hírek döntő többsége csak annyiban érintette az EU-t, hogy tisztán belpolitikai eseményként foglakozott az EP választással. Az EU által kezdeményezett ügyekről, és az EU-n belüli politikai vitákról alig volt szó a magyar médiában. A Magyarország vs. Brüsszel témájú hírek viszont nem voltak ritkák. Az ilyen hírek leginkább az on-line felületek gazdasági rovataiban jelentek meg, de ott se túl gyakran. Az EU tematikájú hírek mindössze hetedében történt említés az uniós finanszírozásról, tehát arról, hogy valamilyen beruházás EU forrásból készült el. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert az elmúlt időszakban nem nagyon épült olyan dolog Magyarországon, amihez nem adott támogatást az Európai Unió. Az Európai Unió pozitív példaként csak az EU témájú hírek 6 (írott), illetve 8 százalékában (sugárzott) jelent meg. A hírfolyam EU tematikához kapcsolódó híreinek közel kétharmadában tisztán belpolitikai hivatkozásként jelent meg az EU, és ez fokozottan igaz az EP választás kampányidőszakára. A tisztán külpolitikai vonatkozású EU hírek aránya a Déli Krónikában a legnagyobb. Összhangban azzal, hogy a közszolgálati rádió hírfolyamában a többi csatornánál nagyobb szerepe van a külpolitikának. A kormányoldalhoz köthető EU témájú hírekben többször van tényközlés, mint a kormányváltás érdekében összefogó ellenzékhez kötődő hírekben. Ez utóbbiakban a véleményközlések dominálnak, melyek tipikusan a kormány bírálathoz, illetve bezzeg az EU témákhoz kötődnek. A kormányoldal tényközlései viszont általában az EU-val kapcsolatos külpolitikai hírekben, illetve az EU források felhasználásáról és az EU választás mikéntjéről szóló hírekben jelennek meg. A kormányoldali politikusokhoz kötődő hírekben viszonylag gyakran jelent meg negatív kép az EU-ról, míg a kormányváltásra összefogó ellenzéki politikusok sohasem festettek az EU olyan, mint Moszkva képet a közönségnek. 3

Módszertan 2014 első felében két fontos választás zajlott le Magyarországon. A magyar parlamenti választás hivatalos kampányidőszaka 2014. február 15-én kezdődött és április 6-ig, a választás napjáig tartott. A választás másnapján, április 7-én gyakorlatilag azonnal kezdetét vette az Európai Parlamenti választás kampánya, ami a május 25-i voksolásig tartott. A Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából a Prospect Műhely Alapítvány munkatársai nyomon követték a legjelentősebb médiumok hírfolyamait a jelzett három és félhónapos időszakban. A vizsgálatba az on-line média felületek közül az origo.hu és az index.hu belföld- és gazdaság rovatait vontuk be. Ezt kiegészítettük a legnagyobb példányszámú ingyenesen terjesztett és az interneten is elérhető napilap, a Metropol híreinek 1 figyelésével. A hírfolyam ezen szegmensére írott hírként fogunk hivatkozni. A sugárzott hírműsorok közül az m1 esti híradóját, a TV2 Tények 18 órakor kezdődő adásait, az RTL Klub esti híradóját és a Kossuth Rádió Déli Krónika című műsorát vontuk be a vizsgálatba. A kvantitatív elemzés során a jól elkülönülő főhíreket tekintettük eseteknek, és ezek keretén belül kódoltuk a hírfolyamot. Az írott hírfelületek esetében a főhír saját címmel megjelentetett cikkeket jelent, függetlenül a cikkek hosszúságától, illetve attól, hogy a cikkeken belül voltak-e többé-kevésbé elkülönülő alfejezetek és/vagy keretes írások. A sugárzott hírműsorok esetében is a jól elkülönülő főhíreket tekintettük hírnek. A főhírek határit a legtöbbször tag-line-ok is jelzik, de ezek hiányában is mindig egyértelműen eldönthető a műsorvezetők felvezetéseiből, hogy új főhír vette-e kezdetét vagy csak egy alhír következik a főhíren belül. Ez még akkor is egyértelmű, amikor két egymás után következő főhír tematikusan csatlakozik egymáshoz, ami egyáltalán nem ritka jelenség a sugárzott hírműsorokban. Ez a tagolás egyben azt is jelenti, hogy az alapesetnek tekintett főhírek hosszúsága és jellege erősen szóródik, a 15 másodperces rövidhírektől az olykor percnél is hosszabb interjúkig. Az on-line hírfolyamban 7.031 egyedi hírt kódoltunk különböző szempontok szerint, a sugárzott hírfolyamban pedig 8.664 hírt. A jelen beszámolóban azt vesszük górcső alá, hogy miként jelent meg az EU tematika a hírfolyamban. Az on-line hírek 8 százaléka kapcsolódott valamiképpen az EU tematikához, és ez itt összesen 565 hírt jelent. A sugárzott hírfolyamban is csak 8 százalék volt az EU tematikához kapcsolódó hírek száma, és ez itt összesen 660 hírt jelent. 1 A Metropol budapesti kiadásról van szó. 4

Az EU tematika megjelenése Az arányok és számok már önmagukban is jelzik: a legfontosabb hírforrások egyáltalán nem szenteltek jelentős figyelmet és teret az Európai Uniót érintő híreknek, és ez természetesen különösen igaz a magyar parlamenti választás (február 15-től április 6-ig tartó) kampányidőszakára. Az EP választás (április-7-től május 25-ig tartó) kampányidőszakában természetesen megszaporodtak az EU tematikához kapcsolódó hírek, ám ezeknek a híreknek a nagyon jelentős hányada tisztán belpolitikai jellegű hír volt, ami csak azáltal kapcsolódott az EU-hoz, mert a hírben valamiképpen szerepet kapott a közelgő EP választás (is). Nagyon sok esetben egyszerűen csak arról van szó, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) és/vagy a Nemzeti Választási Bizottság nyilatkozott valamit az EP választás lebonyolításával kapcsolatos dolgokról. Ebből is adódóan, az írott hírfolyamban az EU tematikához kapcsolható hírek kétharmada az EP választás kampányidőszakára esik, a sugárzott hírfolyam esetében pedig 71% ez az arány. Részben ennek tudható be az is, hogy a sugárzott hírekben magasabb az EP választás témájú hírek aránya, mint az on-line hírfolyamban. Ugyanakkor az írott hírekben gyakrabban lehetett híradást találni a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásokról, illetve az olyan szakpolitikai ügyekről, amelyeket az EU kezdeményezett (ilyen például a roaming tarifák csökkentése). Ezek a témák tipikusan a gazdasági rovatok híreiben jelentek meg, és csak elvétve a belföld rovatokban. Az EP választás kampányában azonban az írott hírfolyamban is visszaszorította ezeket a híreket az EP választás témakör, legalábbis az arányokat tekintve. Ez különösen igaz az origóra, ahol sokkal kevésbé volt változatos az EU tematika megjelenése, mint az indexen, illetve a Metropolban. Különösen figyelemre méltó, hogy az olyan hírek aránya az EU tematikához kötődő híreken belül, melyekben említés történt arról, hogy EU forrásból épült meg valami, illetve egyszerűen csak szó esett az EU forrásokról, mindössze 1/7. (Az írott és a sugárzott hírfolyam közt e tekintetben nincs különbség.) Ez azért is figyelemre méltó, mert az elmúlt időszakban nem nagyon épült olyan dolog Magyarországon, amihez nem adott támogatást az Európai Unió, és a magyar parlamenti választási kampányidőszakában gyakorta találkozhattunk átadta, megnyitotta tartalmú hírekkel. Az írott hírfolyamban gyakrabban jelentek meg EU által kezdeményezett (szak)politikai ügyekről szóló hírek, mint a sugárzott hírfolyamban. Ez a többlet egyértelműen az index.hu és az origo.hu gazdasági rovatainak köszönhető. Ugyanakkor a gazdaság rovatokban alig esett szó az EP választásról. A Magyarország vs. EU (pl. kötelezettségszegés) ügyekről is elsősorban a gazdasági rovatok adtak hírt. 5

Az EU tematikához kapcsolódó hírek témái 9 8 6 5 9 12 6 15 5 5 8 14 14 kötelezettségszegés EU kezdeményezések "szabadságharc" "bezzeg" az EU 4 15 EU forrás 33 44 egyéb EU EP-választás írott sugárzott Az EU tematikához kapcsolódó hírek témái az írott hírfolyamban a két kampány alatt 9 8 6 5 4 8 5 13 19 8 5 13 12 23 52 26 3 02.15-04.06 04.07-05.25 kötelezettségszegés EU kezdeményezések "szabadságharc" "bezzeg" az EU EU forrás egyéb EU EP-választás 6

Az EU tematikához kapcsolódó hírek témái az írott hírfolyamban (média szerint) 9 8 6 5 4 9 14 6 21 18 30 14 8 12 14 9 7 6 9 19 12 21 45 30 kötelezettségszegés EU kezdeményezések "szabadságharc" "bezzeg" az EU EU forrás egyéb EU EP-választás index origo Metropol Az EU tematikához kapcsolódó hírek témái az index.hu és az origo.hu hírfolyamában (rovat szerint) 9 8 6 16 19 11 7 8 2 4 11 9 kötelezettségszegés EU kezdeményezések "szabadságharc" 5 9 "bezzeg" az EU 4 19 24 54 EU forrás egyéb EU EP-választás 2 gazdaság belföld 7

Az EU tematikához kapcsolódó hírek témái a sugárzott hírfolyamban a két kampány alatt 9 8 6 5 4 5 5 4 9 9 13 17 27 24 5 5 58 02.15-04.06 04.07-05.25 kötelességszegés EU kezdeményezések "szabadságharc" "bezzeg" az EU EU forrás egyéb EU EP-választás Az EU tematikához kapcsolódó hírek témái a sugárzott hírfolyamban, hírműsorok szerint 9 8 6 5 4 5 5 6 5 5 12 7 7 9 12 8 16 17 16 12 13 20 23 17 12 56 44 39 42 m1 híradó Déli Krónika TV2 Tények RTL Klub híradó kötelességszegés EU kezdeményezések "szabadságharc" "bezzeg" az EU EU forrás egyéb EU EP-választás 8

EU források Korábban láttuk, hogy az EU-t így vagy úgy érintő hírek 1/7-nek volt témája az (is), hogy valamihez forrást biztosított az Európai Unió. A hírek szereplőinél azonban ennél gyakrabban fordul elő EU forrásra utalás. Ez úgy lehetséges, hogy egy hírnek sok szereplője is lehet, így az írott hírfolyamban megjelenő EU tematikához kapcsolódó hírek 36 százalékában hivatkozott egy vagy több szereplő EU forrásokra. A sugárzott hírekben ennél alacsonyabb ez az arány: mindössze 26%. A jelentős eltérés elsősorban az index.hu és az origo.hu gazdasági rovatainak köszönhető, hiszen a gazdasági rovatokban megjelenő EU hírekben szereplők körében 55 százalék az EU forrás említések aránya. A közszolgálati csatornákon megjelenő szereplők körében (az EU hírekben) gyakrabban történt utalás EU forrásokra, mint a kereskedelmi csatornák EU híreiben, de a TV2 Tényekben is ritkábban hivatkoztak a szereplők EU forrásokra, mint az RTL Klub híradóban. A forrásokra hivatkozás mind az on-line, mind a sugárzott hírfolyam EU híreiben relatíve gyakoribb volt a magyar parlamenti választás kampányidőszakában, mint az EP választás kampányidőszakában. Ez utóbbi időszakban viszont sűrűbben fordultak elő EU hírek, így az abszolút számokban alig van különbség. A magyar parlamenti választási kampányban viszonylag nagy szerepet kaptak azok a hírek, amelyekben kormánypárti politikusok átadtak, megnyitottak valamilyen létesítményt vagy beruházást, és alapvetően ez növelte meg az EU forrásokra való hivatkozások relatív súlyát. Másrészt az is megállapítható, hogy az EP választás kampányidőszakának hírfolyamában viszonylag ritkán említették az EU forrásokat a szereplők. Szinkronban azzal, hogy ezt a kérdéskört nem tette kampánytémává sem a kormányoldal sem pedig a kormányváltásra összefogó ellenzéki oldal. Van-e EU forrásra hivatkozás az EU hírben szereplők körében (hírtípus szerint)? 9 8 6 5 4 64 74 nincs van 36 26 írott sugárzott 9

Van-e EU forrásra hivatkozás az EU hírben szereplők körében? (írott hírfolyam, a két kampány alatt) 9 8 6 5 4 53 69 nincs van 47 31 02.15-04.06 04.07-05.25 Van-e EU forrásra hivatkozás az EU hírben szereplők körében? (írott hírfolyam, média szerint) 9 8 6 5 4 59 72 56 nincs van 41 28 44 index origo Metropol

Van-e EU forrásra hivatkozás az EU hírben szereplők körében? (az index.hu és az origo.hu hírfolyamában, rovat szerint) 9 8 45 6 5 4 78 nincs van 55 22 belföld gazdaság Van-e EU forrásra hivatkozás az EU hírben szereplők körében? (sugárzott hírfolyam, a két kampány alatt) 9 8 6 5 4 70 77 nincs van 30 23 02.15-04.06 04.07-05.25 11

Van-e EU forrásra hivatkozás az EU hírben szereplők körében? (sugárzott hírfolyam, hírműsor szerint) 9 8 6 5 4 74 70 77 84 nincs van 26 30 23 16 m1 híradó Déli Krónika RTL Klub híradó TV2 Tények 12

Külpolitika vs. belpolitika Az írott hírfolyam EU tematikához kapcsolódó híreinek szereplői körében 62 százalékban tisztán belpolitikai hivatkozásként jelent meg az EU, és ez fokozottan igaz az EP választás kampányidőszakára. Ez utóbbiban persze annak is nagy szerepe van, hogy ebben az időszakban maga az EP választás köti a legtöbb hírt az EU tematikához, ez utóbbit viszont alapvetően belpolitikai kérdésként kezelték a pártok, és persze a hírműsorok is. A hírek nagyon nagy része egyszerű technikai jellegű információ volt az EP választással kapcsolatban, és ezekben utalás sem történt arra, hogy nem csak Magyarországon zajlik EP választás, illetve arra, hogy az EP választásnak külügyi vonatkozásai is vannak. A sugárzott hírfolyamban gyakorlatilag ugyanaz a helyzet, mint az írott hírfolyamban. Ugyanakkor az EU hírek szereplői itt inkább úgy tolódtak az EP választás időszakában belpolitikai irányba, hogy megszaporodtak az egyszerre belpolitikai és külpolitikai vonatkozású EU hivatkozások. Némileg meglepő módon az alapvetően bulvár jellegű Metropol EU hírei gyakrabban külpolitikai vonatkozásúak, mint az origo.hu és az index.hu EU hírei. Ebben nyilvánvalóan szerepe van annak, hogy a Metropolban viszonylag gyakoriak a külföldi médiumokból átvett hírek. Ugyanakkor az index.hu és az origo.hu elsősorban a gazdasági rovatban közölt olyan EU tematikához kötődő híreket, amelyek szereplői nem tisztán belpolitikai vonatkozású dolgokat mondtak. A tisztán külpolitikai vonatkozású EU hivatkozások aránya a Déli Krónikában a legnagyobb. Összhangban azzal, hogy a közszolgálati rádió hírfolyamában a többi csatornánál nagyobb szerepe van a külpolitikának. A legtöbb EU hivatkozás azonban a közszolgálati csatornákon is tisztán belpolitikai vonatkozású volt. Külpolitikai vagy belpolitikai vonatkozású a szereplők EU-ra hivatkozása? 9 8 6 5 4 62 60 tisztán belpolitika van benne ez is az is tisztán EU hivatkozás 29 28 9 12 on-line sugárzott 13

Külpolitikai vagy belpolitikai vonatkozású a szereplők EU-ra hivatkozása? (írott hírfolyam, a két kampány alatt) 9 8 6 5 4 58 23 64 32 tisztán belpolitika van benne ez is az is tisztán EU hivatkozás 19 02.15-04.06 04.07-05.25 4 Külpolitikai vagy belpolitikai vonatkozású a szereplők EU-ra hivatkozása? (sugárzott hírfolyam, a két kampány alatt) 9 8 6 5 4 58 61 16 34 26 5 02.15-04.06 04.07-05.25 tisztán belpolitika van benne ez is az is tisztán EU hivatkozás 14

Külpolitikai vagy belpolitikai vonatkozású a szereplők EU-ra hivatkozása? (írott hírfolyam, média szerint) 9 8 64 65 51 6 tisztán belpolitika 5 van benne ez is az is 4 28 tisztán EU hivatkozás 28 30 8 5 index origo Metropol 21 Külpolitikai vagy belpolitikai vonatkozású a szereplők EU-ra hivatkozása? (sugárzott hírfolyam, hírműsor szerint) 9 8 6 55 60 66 67 tisztán belpolitika 5 van benne ez is az is 4 tisztán EU hivatkozás 24 33 22 22 21 7 12 11 Déli Krónika m1 híradó RTL Klub híradó TV2 Tények 15

Külpolitikai vagy belpolitikai vonatkozású a szereplők EU-ra hivatkozása? (index.hu és origo.hu) 9 8 44 6 5 78 tisztán belpolitika van benne ez is az is 4 43 tisztán EU hivatkozás 13 gazdaság 20 2 belföld Tények vs. vélemények A sugárzott hírfolyam EU tematikához kapcsolódó híreinek 29 százalékában a szereplők tisztán tényt közöltek, az esetek 31 százalékában keverednek a tények és a vélemények, a hivatkozások 40 százaléka pedig véleményközlés. Ez természetesen nem független attól, hogy tisztán külpolitikai vagy tisztán belpolitikai vonatkozású a hivatkozás. Előbbi esetben csak 21 százalék a véleményközlő hivatkozások aránya, utóbbi esetben viszont 55 százalék. Részben ebből is adódóan az EP választás kampányidőszakában a sugárzott hírműsorokban lényegesen magasabb volt a véleményközlések aránya, mint a magyar parlamenti választás kampányidőszakában. Pedig az EP választás előtt sok olyan hír került bele a hírfolyamba, ami az EP választás szabályaival, lebonyolításával kapcsolatos NVI és/vagy az NVB tényközlés volt. Ezeket viszont minden esetben tisztán belpolitikai és tisztán tényközlő hivatkozásként kódoltuk. Az írott hírfolyamban viszont fordítottak az arányok: itt 43 százalék a tisztán tényközlő hivatkozások aránya és csak 26 százalék a tisztán véleményközléseké. A tényközlések aránya azonban az írott hírfolyamban is a tisztán külpolitikai vonatkozású EU hírekben a legmagasabb. Ugyanakkor az EP választás kampányidőszakában az írott hírfolyamban is növekedett a véleményközlések aránya. 16

Tények vs. vélemények az EU tematikához kötődő hivatkozásokban 9 8 26 40 6 31 csak vélemény 5 4 31 ez is az is csak tény 43 29 írott sugárzott Tények vs. vélemények az EU tematikához kötődő hivatkozásokban (sugárzott hírfolyam) 9 8 21 33 6 31 55 csak vélemény 5 4 45 ez is az is csak tény 48 25 22 20 tisztán EU hír van benne ez is az is tisztán belpolitika 17

Tények vs. vélemények az EU tematikához kötődő hivatkozásokban (írott hírfolyam) 9 8 8 8 35 48 49 6 csak vélemény 5 ez is az is 4 20 csak tény 57 44 30 tisztán EU hír van benne ez is az is tisztán belpolitika Tények vs. vélemények az EU tematikához kötődő hivatkozásokban (sugárzott hírfolyam, a két kampány alatt) 9 8 30 45 6 5 32 csak vélemény ez is az is 4 31 csak tény 39 24 02.15-04.06 04.07-05.25 18

Tények vs. vélemények az EU tematikához kötődő hivatkozásokban (írott hírfolyam, a két kampány alatt) 9 8 16 30 6 5 35 30 csak vélemény ez is az is 4 csak tény 48 40 02.15-04.06 04.07-05.25 Tények vs. vélemények az EU tematikához kötődő hivatkozásokban (sugárzott hírfolyam, hírműsor szerint) 9 8 34 46 33 34 6 5 4 27 31 39 29 csak vélemény ez is az is csak tény 37 23 28 31 Déli Krónika m1 híradó RTL Klub híradó TV2 Tények 19

Tények vs. vélemények az EU tematikához kötődő hivatkozásokban (írott hírfolyam, média szerint) 9 8 22 34 15 22 6 5 39 27 csak vélemény ez is az is 4 csak tény 63 38 38 index origo Metropol A Metropolban feltűnően alacsony a tisztán véleményközlő EU vonatkozású hivatkozások aránya. Ennek megint csak az lehet az egyik oka, hogy itt jelenik meg a legtöbb külföldi médiából átvett hír, de persze az is, hogy a lap kerüli a nyílt politikai véleményközléseket. 20

EU kép Az on-line hírfolyamot nézve a kormányoldal (maga a kormány és a két kormánypárt) kétszer annyi EU tematikához kötődő hírnél volt hírcsináló, mint a kormányváltásra összefogó ellenzék (MSZP, Együtt-PM, DK és MLP). A Jobbik és az LMP nagyon ritkán tudott és akart hírcsináló lenni EU tematikához kapcsolódó hírekben, így e két kisebb önállóan politizáló ellenzéki pártról nem tudunk releváns megállapításokat tenni. A tisztán tényközlő hivatkozások aránya egyforma a kormányoldal- és a kormányváltásra összefogó ellenzéki oldal által generált hírekben. Ugyanakkor a kormányoldal által generált hírekben sokkal gyakrabban keverednek tényközlések véleményközlésekkel, mint a kormányváltásra összefogó pártok által generált hírekben. Tények vs. vélemények az EU tematikához kötődő hivatkozásokban hírcsináló szerint (írott hírfolyam, politikai oldal szerint) 9 23 8 41 6 5 38 21 csak vélemény ez is az is 4 csak tény 38 38 kormányoldal összefogás 21

Tények vs. vélemények az EU tematikához kötődő hivatkozásokban hírcsináló szerint (sugárzott hírek, politikai oldal szerint) 9 8 38 54 6 csak vélemény 5 ez is az is 4 35 21 csak tény 22 24 kormányoldal összefogás Az elemzés során azt is kódoltuk, hogy milyen EU kép jelenik meg a hírek szereplőinél az EU tematikához kötődő hírekben. Négy kódot használtunk, és ezzel az összes EU témához kötődő összes hír valamennyi szereplőjének alaphozzáállását jól le lehetett írni: 1. pozitív EU kép, az EU a fejlődés, a gyarapodás záloga, 2. negatív EU kép, az EU, mint Moszkva, 3. árnyalt EU kép és 4. semleges EU kép. A legnagyobb arányban ez utóbbi jellemzi az EU hírekben szereplők megnyilvánulásait. A sugárzott hírfolyam szerepléseinek 46 százaléka semleges, az írott hírfolyamban pedig 55 százalék ugyanez az arány. (Egy hírnek természetesen több szereplője is lehet, és egyazon hír különböző szereplőinél, nem feltétlenül egyforma a megjelenített EU kép.) 22

Milyen EU kép jelent meg a szereplők körében? 9 8 55 46 6 5 4 13 12 21 14 13 27 semleges árnyalt negatív pozitív írott sugárzott A jó hír az, hogy sokkalta többször közvetítenek a hírek szereplői pozitív EU képet, mint ahányan negatívat. Ugyanakkor a pozitív kép megjelenítésének aránya nem növekedett, hanem jelentősen csökkent az EP választás kampányidőszakában. Ennek az elsődleges oka persze az, hogy az EP választás kampánya alapvetően belpolitikai mederben csörgedezett, míg a magyar parlamenti választás kampányában sokszor jelentek meg átadta, felavatta hírek, melyekben az EU természetesen pozitív szerepet játszott a források biztosításával. Igaz ez a sugárzott és az írott hírfolyamra is, ám utóbbiban a negatív megjelenítések aránya is csökkent, miközben a semleges szereplések aránya nagyon jelentősen növekedett. A sugárzott hírfolyam esetében ez nincs így. 23

Milyen EU kép jelent meg a kapcsolódó hírek szereplői körében? (sugárzott hírfolyam, a két kampány alatt) 9 8 42 48 6 5 4 12 12 15 14 semleges árnyalt negatív pozitív 34 23 02.15-04.06 04.07-05.25 Milyen EU kép jelent meg a kapcsolódó hírek szereplői körében? (írott hírfolyam, a két kampány alatt) 9 8 40 6 5 4 14 16 62 12 semleges árnyalt negatív pozitív 30 16 02.15-04.06 04.07-05.25 24

Milyen EU kép jelent meg a kapcsolódó hírek szereplői körében? (sugárzott hírfolyam, hírműsor szerint) 9 8 6 5 4 40 49 47 60 14 11 18 17 12 7 29 28 25 23 m1 híradó RTL Klub híradó Déli Krónika TV2 Tények semleges árnyalt negatív pozitív Milyen EU kép jelent meg a kapcsolódó hírek szereplői körében? (írott hírfolyam, média szerint) 9 8 6 5 4 51 59 52 13 15 14 11 11 7 21 30 16 index origo Metropol semleges árnyalt negatív pozitív 25

Csatornánként, illetve oldalankét nézve az adatokat először is azt találtuk, hogy az m1 híradóban sarkosabb EU kép jelenik meg, mint a másik három csatornán: itt a pozitív és a negatív EU megjelenítés is gyakoribb az átlagosnál. A semleges EU kép megjelenítés viszont a TV2 Tényekben szereplők körében a legnagyobb arányú. Végül az is figyelemreméltó találat, hogy a Metropol kapcsolódó híreinek szereplői körében a legmagasabb a pozitív EU kép megjelenítés aránya. És ami az eddig eredmények fényében némileg meglepő: a belföld és a gazdaság rovatok között e tekintetben nincs számottevő különbség. Mivel viszonylag kevés hír kötődik az EU tematikához, és ezeknek is csak a kisebb részében van magyar politikus szereplője, nem tudjuk igazán árnyaltan elemezni az EU kép megjelenítések pártállás szerinti különbségeit. Ahhoz viszont elégségesek az adatok, hogy megbízhatóan össze tudjuk vetni a kormányoldali (kormánytag Fidesz és KDNP) politikusok szerepléseit az kormányváltásra összefogó (MSZP, Együtt-PM, DK és MLP) politikusok szerepléseivel. Ez utóbbira az a legjellemzőbb, hogy nincs köztük negatív EU kép megjelenítés, miközben a kormányoldal politikusainak szerepléseiben ez is viszonylag gyakori. Az adatokat bemutató ábrán az abszolút számokat közöljük. Ebből az is kiderül, hogy a kormányoldali politikusok lényegesen gyakrabban voltak szereplői az EU tematikához kötődő híreknek (is), mint az ellenzéki politikusok, így ők pozitív EU képet is gyakrabban közvetítettek a sugárzott hírfolyamban, nem csak negatívat. Ugyanakkor a választási kampányok időszakában 46 sugárzott, és 35 on-line hírben valamely kormányoldali politikus Magyarország szabadságának korlátozójaként beszélt az Európai Unióról, és ez azért bizonyosan hatott a közvéleményre. Ráadásul az írott hírfolyamban gyakrabban közvetítettek negatív EU képet a kormányoldali politikusok, mint pozitívat. Milyen EU kép jelent meg a politikus szereplők körében? (sugárzott hírfolyam, esetszám) 70 65 60 57 50 40 30 46 31 43 41 pozitív negatív árnyalt semleges 20 0 kormányoldal 0 "összefogás" oldal 26

Milyen EU kép jelent meg a politikus szereplők körében? (írott hírfolyam,esetszám) 80 70 67 60 50 47 pozitív 40 30 35 26 negatív árnyalt semleges 20 17 18 0 kormányoldal 1 1 "összefogás" oldal 27