Intézményi Minıségirányítási Program Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1087 Budapest, VIII. Szörény u. 2-4. OM azonosító: 035418 Hatályba lépés dátuma: 2007. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Tervezett felülvizsgálat idıpontja: 2009.
Tartalomjegyzék 1. MINİSÉGPOLITIKA... 4 1.1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 5 1.2. FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA... 5 1.3. INTÉZMÉNYI MINİSÉGPOLITIKA... 6 1.4. INTÉZMÉNYI STRATÉGIAI CÉLOK... 7 2. AZ INTÉZMÉNY MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE... 9 2.1. A VEZETÉS SZEREPE, FELELİSSÉGE A MINİSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN... 9 2.2. A MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI KERETEI... 10 2.2.1. A minıségfejlesztés helye a szervezet struktúrájában... 10 2.2.2. A minıségfejlesztés dokumentációs rendszere/mőködtetése... 11 2.3. AZ INTÉZMÉNYI MŐKÖDÉS FOLYAMATAINAK MEGHATÁROZÁSA... 11 2.3.1. Tervezés... 11 2.3.2. Intézményi ellenırzés... 13 2.3.3. Intézményi mérés, értékelés... 14 2.3.3.1. Az országos kompetenciamérést követı feladatok Kt. 40. (11), Kt. 99. (7) alapján... 15 2.3.4. Folyamatos fejlesztés... 16 2.4. A VEZETİI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA... 17 2.4.1. Vezetés elkötelezettsége, felelıssége... 17 2.4.2. Tervezés... 18 2.4.2.1. Rövid távú feladatok... 18 2.4.2.2. Középtávú feladatok... 18 2.4.2.3. Hosszú távú feladatok... 18 2.4.3. Az intézmény mőködési rendjének biztosítása... 19 2.4.4. A vezetıi ellenırzés... 19 2.4.5. Az intézmény mőködésének értékelése... 20 2.4.6. Felelısségi mátrix... 21 2.5. PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNY VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE... 22 2.5.1. Az értékelési rendszer alapvonásai... 22 2.5.2. A teljesítménymérés tárgya, módszerei, menete... 22 2.5.2.1. A követelményrendszer alapjai és összetevıi... 22 2.5.2.2. A vizsgálandó területek... 22 2.5.2.3. Az információgyőjtés eszközei... 23 2.5.2.4. Az értékelés lebonyolítói... 23 2.5.2.5. Az értékelési ciklus... 23 2.6. VEZETİI FELADATOKAT ELLÁTÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE... 24 2.6.1. A követelményrendszer alapjai és összetevıi... 24 2.6.2. A teljesítményértékelés során vizsgált területek... 24 2.6.3. Az információgyőjtés eszközei... 25 2.6.4. A teljesítménymérés módszerei, menete... 25 2.6.5. Eljárásrend, az értékelés lebonyolítói... 25 2.6.5.1. Intézményvezetı esetében:... 25 2.6.5.2. Igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetık esetében:... 26 2.6.5.3. Munkaközösség vezetık, egyéb vezetık esetében... 26 2.6.5.4. Az értékelési ciklus... 26 2.7. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS... 27 2.7.1. Az önértékelési modell bevezetése... 27 2.7.2. Az Önértékelési Modell szintjei... 28
2.7.3. A Szakiskolai Önértékelési Modell struktúrája... 28 2.7.4. Az Önértékelési Modell alkalmazásának elvárt eredményei... 29 2.8. A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA... 29 2.8.1. Partnereink azonosítása... 30 2.8.2. Partneri igény- és elégedettségmérés... 31 2.8.3. Az eljárás tartalma... 31 2.8.3.1. Vizsgált területek... 31 2.8.3.2. A vizsgálatok tervezése... 31 2.8.3.3. Információgyőjtés... 31 2.8.4. Kommunikáció a partnerekkel... 31 2.8.4.1. Kapcsolat a fenntartóval... 32 2.8.4.2. A szülıkkel történı együttmőködésünk formái, lehetıségei... 32 2.8.4.3. A diákokkal való kapcsolattartás... 32 2.8.4.4. A cégekkel történı együttmőködés formái... 33 2.8.4.5. Gyermek és ifjúságvédelmi szervezetekkel való együttmőködés... 33 2.8.4.6. Pedagógusokkal való kapcsolattartás formái... 33 2.8.4.7. Nem pedagógusokkal való kapcsolattartás formái... 33 2.8.5. Adatfeldolgozás, elemzés... 34 2.8.6. Visszacsatolás... 34 2.8.6.1. Dokumentálás... 34 2.8.7. Intézményi kommunikáció... 34 2.9. OKTATÁS-NEVELÉS... 35 2.9.1. Oktatási-nevelési alapelveink, céljaink... 35 2.9.2. A képzési kínálat tervezése... 36 2.9.3. A pedagógiai program fejlesztése... 36 2.9.4. Módszertani kultúra fejlesztése... 36 2.9.5. A tanulás támogatása... 36 2.9.6. A pedagógusok/dolgozók együttmőködése... 37 2.9.7. A tanuló/gyermek csoport elırehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés... 37 2.9.8. A tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérıeszközök meghatározása... 38 2.9.9. A szabadidıs tevékenységek és az egészséges életmódra nevelés fejlesztése... 39 2.9.10. Környezettudatos magatartásra nevelés... 39 2.10. BIZTONSÁGOS INTÉZMÉNY... 40 2.10.1. Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása... 40 2.10.2. Mentálhigiéné... 40 2.10.3. Szemléletformálás és prevenciós tevékenység... 40 III. AZ IMIP NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, FELÜLVIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE, KORREKCIÓJA.... 41 IV. MELLÉKLETEK... 42 3
1. MINİSÉGPOLITIKA Hazánk gazdasági és társadalmi életében az elmúlt években végbement változások eredményeként folyamatosan napirenden van oktatási rendszerünk s ezen belül iskolánk nevelı-oktató munkájának továbbfejlesztése. Programunk fı alapelvei: Szorosabbá kell tenni kapcsolatunkat a munka világával, azaz a kereskedelem tényleges gyakorlatával. Növelnünk kell a korszerő általános és szakmai mőveltség színvonalát. A mélyebb alapozás és a kompetenciák fejlesztése lényeges szerepet kap a késıbbi (élethosszig tartó) tanulásban és az ezzel együtt járó többszöri átképzésben, pályaváltásban. Végzett tanulóink minél nagyobb számban tudjanak elhelyezkedni tanult szakmájukban, illetve továbbtanulni az általuk választott iskolában. Ezek az alapelvek általánosságban megfelelnek az EU-csatlakozás következtében felmerülı új igényeknek is, amelyek szigorú minıségi, szervezési, mőködési elvárásokat támasztanak a kereskedelemmel, s így a kereskedelmi szakemberképzéssel szemben is. A kereskedık, különösen a jövı ma még iskolapadban ülı kereskedıi nem kerülhetik el a tevékenységükkel kapcsolatos jogszabályok megismerését és alkalmazását. Az elektronikus kereskedelem eddiginél jóval szélesebb körő elterjedése újabb, az eddigiektıl merıben eltérı kihívást jelent. A jól képzett szakemberek mindenképpen növelik és javítják az üzleti vállalkozások versenyképességét. A vállalkozói réteg fejlıdése kulcskérdés a kereskedelemben is, akik számára elengedhetetlenül szükséges az alapvetı számviteli pénzügyi, eladástechnikai, logisztikai, multimédia használati, humán erıforrás gazdálkodási és hálózatépítési jártasságok megszerzése. Ezért szándékozunk partnereink igényeihez is igazodva beindítani szakmai felnıttképzésünket is, melyre a vállalatok részérıl nagy az igény. Céljaink megvalósítására szakképzésünkben az alábbi súlypontot jelöltünk ki: a vállalkozói és gazdasági ismeretek, marketing ismeretek az idegen nyelv valamint az informatika hatékony oktatása, a kommunikációs készség fejlesztése A fentieken túlmenıen kiemelt szerepet kap - a lehetı legtöbb tantárgy keretén belül - a fogyasztóvédelem, az elektronikus kereskedelem és a környezetvédelem. 4
1.1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted,, hagyjad másnak az áldozatot. (Kazinczy Ferenc) Iskolánk küldetése az, hogy tanulóinknak sokoldalú, a honi munkaerıpiac igényeinek, valamint az Európai Unió elvárásainak megfelelı képzést adjon. Fı célunk, hogy diákjaink a képzési szakasz végére szilárd alapkészségekkel rendelkezzenek, melynek segítségével képesek lesznek eligazodni és megfelelı módon alkalmazkodni a mindennapi élet és a munkaerıpiac kihívásaihoz. Fontos nevelési feladatunknak tekintjük, hogy megtanítsuk keresni a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat. Megújulásra, önmővelésre képes tanulókat kívánunk nevelni, amit megkövetel a felgyorsult és kitágult világ, a tudományok gyors fejlıdése, az információáradat. 1.2. FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA Budapest Fıváros Önkormányzata az általa fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozóan a jogszabályok követelményeire építve meghatározta a közoktatás egészére, valamint a különféle intézménytípusra vonatkozó elvárásait. Fenntartói minıségirányítási alapértékek Gyermekközpontúság Elsıdleges szempont az életkori sajátosságoknak megfelelı nevelési-oktatási tevékenység, a gyermekek jogainak tiszteletben tartása, védelme az ıket különösen veszélyeztetı társadalmi hatásoktól. Partnerközpontúság Az intézmények a közvetlen partnerek elégedettségét folyamatosan vizsgálják, tájékoztatást adnak saját munkájukról, a felmerülı véleményeket beépítik a tevékenységbe. Esélyegyenlıség Különös tekintettel a a hátrányos helyzető társadalmi rétegek felemelésésre, integrálására. Törvényesség Eredményesség, hatékonyság A végzett tanulók minél nagyobb számban tanuljanak tovább, illetve helyezkedjenek el a munkaerıpiacon. Nevelés-oktatás Alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztése, a közismereti tárgyak színvonalának emelése, a társadalmi és a munkaerıpiaci beilleszkedést igénylı készségek, ismeretek, kompetenciák fejlesztése. A tanulók és a nem szakos tanárok nyelvi- illetve informatikai kultúrájának emelése. Egyéni tanulási utak biztosítása, tehetségek gondozása különös tekintettel az átjárhatóságra, az emelt szintő érettségire valamint a tanulmányi versenyekre. 5
Egészségnevelés és a környezettudatos gondolkodás fejlesztése Az élethosszig tartó tanulás elısegítése, beleértve a felnıttek részére nyújtott oktatási kínálat bıvítését. Prevenciós tevékenység, különös tekintettel a veszélyeztetett, tanulási problémákkal, magatartási zavarokkal küzdı gyermekekkel kapcsolatban. Konfliktuskezelési technikák alkalmazása, továbbadása. Gyermekvédelmi munka erısítése Mővészeti nevelés erısítése. Aktív, legitim és felelıs diákönkormányzat mőködtetése. Intézményi kulcsfolyamatok meghatározása, szabályozása, dokumentálása. Szakközépiskola A szabad szakma-, és iskolaváltás biztosítása - fıvárosi koordinációval - az iskolarendszerő szakképzést folytató szakképzı intézmények között. Szorosabb együttmőködés a szakmai szervezetekkel, a hasonló profilú iskolákkal, különösen a munkaerı-piaci igények kielégítése érdekében a gazdasági kamarákkal, munkaadói szervezetekkel. Új ismeretek, új technológiák és új módszerek alkalmazása és beépítése a pedagógiai szakmai munkába, széles körő, konvertálható szakmai tudásra felkészítés a nemzetközi együttmőködés és a munkaerı szabad áramlásának biztosítása érdekében. Minél nagyobb számban ösztönözni a tanulókat az emeltszintő érettségire való felkészülésre. A munkaerı mobilitás tényleges érvényre juttatása érdekében a szakmához kapcsolódó szakmai idegen nyelvi ismeretek, a szakmai mobilitáshoz szükséges kommunikációs nyelvoktatás fejlesztése. Szakiskola A pályaorientációs szakaszban biztosítsa a szakmacsoportok, a szakmacsoportos alapozó képzési szakaszban a szakmák bemutatását, választhatóságát. A felzárkóztatás hatékonyságának növelése, a lemorzsolódás csökkentése. Neveltségi szint, viselkedési kultúra és a nyelvi kompetencia fejlesztése. A szakmai képzés színvonalának emelése érdekében a szakmai módszertani kultúra fejlesztése. Szorosabb együttmőködés a szakmai szervezetekkel, a hasonló profilú iskolákkal, különösen a gyakorlati képzés területen (a bázistanmőhelyek kialakítása), valamint a munkaerı-piaci igények kielégítése érdekében a gazdasági kamarákkal, munkaadói szervezetekkel. A szabad szakmaváltás elısegítése akkor is, ha az intézményváltással jár. Sikeres munkavállalói léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. 1.3. INTÉZMÉNYI MINİSÉGPOLITIKA A Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola vezetısége elkötelezi magát a 20/2004.(VI.22) FMM rendelet elıírásai szerinti minıségirányítási rendszer bevezetésére és végrehajtására. 6
Ezzel egyidıben kinyilatkoztatjuk, hogy betartjuk a képzésekre vonatkozó valamennyi jogszabályi elıírást. ( 22/ 2004.(II.16) Korm. rendelet) Az intézmény olyan stratégiai célokat tőz ki maga elé, amellyel hosszú távon biztosítani tudja a magas színvonalú, a szakmai követelményeknek és a munkaerıpiaci igényeknek megfelelı tevékenységet. Az intézmény mindent elkövet, hogy az oktatáshoz kapcsolódó tevékenységei megfeleljenek a minıségbiztosítási elıírásoknak. Az intézmény vezetése a fentiek érdekében megteremti a minıségi szolgáltatás feltételeit, rendelkezésre bocsátja az ehhez szükséges erıforrásokat. Partnereink szakmai jelzéseit beépítjük oktatási struktúránkba. A képzés során figyelembe vesszük volt és jelenlegi hallgatóink visszajelzéseit, a munkaadók igényeit, a vizsgabizottsági tagok észrevételeit. Minden tevékenységet megfelelıen képzett oktató, szakértı munkatárs végez, aki tisztában van saját feladataival, felelısségével, ugyanakkor rendelkezik a szükséges szakismerettel, gyakorlattal és hatáskörére vonatkozó döntési joggal. A minıségpolitika által kitőzött célok eléréséhez szükséges feltételeket és képzéseket minden munkatárs számára elérhetıvé teszi a vezetés. Az intézményvezetı irányításával a nevelıtestület az önértékelésre alapozva fejlesztési irányokat, konkrét minıségügyi célokat határoz meg. 1.4. INTÉZMÉNYI STRATÉGIAI CÉLOK STRATÉGIAI CÉL A szakmai oktatás színvonalának emelése. Az intézmény mőködésének javítása. A tanulói létszám szinten tartása a statisztikai létszámhoz képest. Munkatársi elégedettségmérés. Tanulói elégedettségmérés. STRATÉGIAI ÉS MINİSÉGCÉLOK MEGFELELTETÉSE A STRATÉGIAI CÉLHOZ KAPCSOLÓDÓ MINİSÉGCÉLOK A szakmai vizsgán való megfelelés nem marad 95% alatt. A pénzügyi és tanügyi ellenırzések során szabálytalanságot nem tárnak fel. Az oktatási szintek közti átjárás biztosítása, erre való ösztönzés. Az elégedettségmérés eredménye 75% fölött legyen átlagban. Az elégedettségmérés eredménye 70% fölött legyen átlagban. A MEGVALÓSÍTÁS IDİTARTAMA (TANÉV-FÉLÉVTİL TANÉV FÉLÉVIG) 2004/2005. tanévtıl folyamatos 2004/2005. tanévtıl folyamatos 2004/2005. tanévtıl folyamatos 2004/2005. tanévtıl kétévente 2004/2005. tanévtıl kétévente Lemorzsolódás csökkentése. 15%-ot nem haladja meg. 2004/2005. tanévtıl folyamatos 7
STRATÉGIAI CÉL A partnerek igényeinek megismerése, folyamatos információcsere, elégedettség növelése. Sikeresen mőködteti kiépített minıségfejlesztı rendszerét. Nyitottság és önfejlesztés az alkalmazottaknál. Megfelelı képzettségő alkalmazotti kör kialakítása. A szervezeti kultúra 1 fejlesztése. Teljeskörő Intézményi Önértékelési rendszer mőködtetése. Szakiskolai tanulóink minél nagyobb számban tudjanak elhelyezkedni tanult szakmájukban. Szakközépiskolát végzett tanulóink minél nagyobb számban tudjanak továbbtanulni az általuk választott pályán. Szakiskolát végzett tanulóink minél nagyobb számban tudjanak továbbtanulni érettségit adó képzésben. STRATÉGIAI ÉS MINİSÉGCÉLOK MEGFELELTETÉSE A STRATÉGIAI CÉLHOZ KAPCSOLÓDÓ MINİSÉGCÉLOK Elégedettségmérés Az eredmény 70% fölött legyen. A visszajelzett igények betervezése, beépítése. Az értékelések, mérések számának növelése. Szakmai továbbképzéseken való részvétel rendszerességének növelése. A képzést az egyéni és iskolai érdekek össze-hangolásával végzi. Prioritása az iskolai érdekeknek van. A továbbképzési terv teljesítése. A szervezeti kultúrával kapcsolatos elégedettség átlagosan 75% fölött legyen. Az értékelési, mérési rendszer jól mőködik, a tapasztalatok hasznosíthatóak, beépíthetıek. A szakmában elhelyezkedett tanulók aránya évrıl évre növekedjen. A továbbtanulók aránya évrıl évre növekedjen. A továbbtanulók aránya 30% fölött legyen. A MEGVALÓSÍTÁS IDİTARTAMA (TANÉV-FÉLÉVTİL TANÉV FÉLÉVIG) 2004/2005. második félévtıl 2005/2006. tanév 2004/2005. tanévtıl folyamatos 2006/2007. tanév második félév 2006/2007. tanévtıl folyamatos 2006/2007. tanévtıl folyamatos 2006/2007. tanévtıl folyamatos 2006/2007. tanévtıl folyamatos 2006/2007. tanévtıl folyamatos 1 A dolgozók, vezetık részvétele, magatartása a felmerülı problémák megoldásával kapcsolatban. Mindenki által elfogadott érték- és normarendszer létezése. Új munkatársak kiválasztásának alapelvei. A teljesítmény értékelése. Az iskolán belüli döntési jogok, feladatok stb. elosztása, a kommunikáció stílusa. Konfliktuskezelés, nyitottság, munkaszervezés, munkafolyamatok, szabályok. 8
2. AZ INTÉZMÉNY MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Intézményünk a fenti célok megvalósítása érdekében a 2004/2005-ös tanévtıl kezdıdıen folyamatosan építi és mőködteti teljes körő (TQM alapú) minıségirányítási rendszerét, amelyet 2006-tól a Szakiskolai Fejlesztési Program kapcsán kiegészített a Szakiskolai Önértékelési Modell. A modell infrastrukturális, továbbképzési, valamint szakértıi háttere segíti a teljes minıségirányítási rendszer mőködtetését. 2.1. A VEZETÉS SZEREPE, FELELİSSÉGE A MINİSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN A minıségbiztosítási rendszerek kidolgozásának és mőködtetésének elsı számú felelıse az intézmény igazgatója. Az iskola vezetése személyes példamutatásával segíti a rendszer megvalósulását, felügyeli a hatékony mőködést. A minıségirányítási feladatokat a minıségirányítási csoport látja el, a minıségirányítási vezetı irányításával. A csoport vezetıje feladatát az igazgató közvetlen irányításával végzi. A tagok kiválasztásánál törekszünk arra, hogy minél több kollégának legyen minıségirányítási ismerete, végzettsége. Feladattól függıen az igazgató az intézményi dolgozók más csoportját is bevonhatja a minıségirányítási munkába. Esetenként külsı szakértıi segítség is igénybe vehetı. 9
2.2. A MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI KERETEI 2.2.1. A minıségfejlesztés helye a szervezet struktúrájában IGAZGATÓ Belsı ellenır Jogtanácsos Könyvtár Gazdasági Szaközépisk. Szakiskolai - Minıségi- Rendszer Gyakorlati Felnıttképigh. igh. szakképzési rányítási gazda oktatásvezetı zési igh. vezetı vezetı Gondnok Könyvelés Tanügy- Osztály- Minıség- Gyakorlati Felnıttképigazgatás fınöki fejlesztı oktatás- zés feladatok csoport vezetı helyettes Karbantók Könyvelık Tantárgyi Szülıi Tantárgyi Szakoktatók Portások Bérelszám. munkakö- Közösség munkakö- Takarítók Pénztáros zösségek zösségek Főtık Munka- DSK DÖK Tanórán Oktatási és vezetıi segítık kívüli kabinetek tőzvéd. fogl. Oktatás- Ifjúság- Kulturális Taniroda technikus védelem feladatok Tanulónyilvántartás Kulturális nevelıtanár Felnıttoktatás 10
2.2.2. A minıségfejlesztés dokumentációs rendszere/mőködtetése Az iskolában folyó nevelı-oktató munka tartalmi elemeinek alapdokumentuma az iskola Pedagógiai Programja. Az ebben rögzített alapelvekre épül az intézmény minıségpolitikája és az ehhez kapcsolódó minıségcélok rendszere. A minıségirányítási dokumentumokat az iskolában érvényben lévı iratkezelési szabályzat szerint kezeljük. Ügyviteli és Az iskola kulcsfolyamatait, fontosabb eljárásait a Minıségbiztosítási Kézikönyv tartalmazza, amely a tanáriban található dokumentumtárban minden dolgozó számára hozzáférhetı. 2.3. AZ INTÉZMÉNYI MŐKÖDÉS FOLYAMATAINAK MEGHATÁROZÁSA Fogalomértelmezés Kulcsfolyamatok: az intézményi stratégiában megfogalmazott célrendszer megvalósítását biztosító, az intézmény alapítási (nevelés-oktatás) céljának közvetlen megvalósítását segítı folyamatokat értjük (pl. stratégiai tervezés folyamata, éves tervezés folyamata, vezetıi ellenırzés folyamata, vezetıi értékelés folyamata, az intézményi önértékelés folyamata, a partneri igény- és elégedettségmérés és elemzés folyamata) A kulcsfolyamatokat az alábbi kategóriákba soroltuk: Tervezés Intézményi ellenırzés Intézményi mérés, értékelés Partnerkapcsolatok irányítása Folyamatos fejlesztés Pedagógus teljesítmény értékelése Cél: 2.3.1. Tervezés Az intézmény mint szervezet munkája kiszámítható, egymásra épülı, ellenırizhetı tevékenységek sora legyen. Stratégiai tervezés Az intézmény oktató-nevelı munkáját a Fıvárosi Önkormányzat felé benyújtott és elfogadott Pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény munkájára vonatkozó pedagógiai tervezés az elfogadott alapdokumentum kereti között az intézményvezetı feladata. Az intézmény annak érdekében, hogy fejlesztéseit a céljainak megfelelıen fókuszálni tudja, megtervezi stratégiáját. Meghatározza a hosszú távú dokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát, egymáshoz való viszonyát. 11
Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenırizhetı, egyenletes iskolai munkában. Feladatunk a stratégiai tervezés folyamatának leírása, az operatív tervezés kidolgozása, a tervezési szintek meghatározása. Meglévı elemek: vezetıi pályázat pedagógiai program munkaközösségi szintő szakmai munkatervek, a diákönkormányzat és a közvetlen partnerek (Szülıi Munkaközösség) munkatervei, iskolai munkaterv, feladatellátási terv, rendezvényterv Fejlesztendı terület: MIP Ellenırzési terv Alfolyamatok: Marketingtevékenység Információáramoltatás Partneri igény- és elégedettségmérés Elemzések, értékelések készítése Új célok, feladatok meghatározása Határidık megállapítása Dokumentáció (pl. éves munkaterv) elkészítése Beiskolázás (tanulók) Tanulás támogatása (tanulásmódszertan) Tanulók értékelése Osztályfınöki, szakoktatói munka Tanári munka Vizsgák szervezése és lebonyolítása Megfelelı munkakörülmények biztosítása DÖK mőködése Kommunikáció a partnerekkel A közös nevelési-oktatási követelmények érvényesítése Tanár továbbképzések szervezése A tanulók neveltségi szintjének emelése Tárgyi eszközök fejlesztése Hosszú távú tervezés: Az iskola hosszú távú terveit a Pedagógiai Program tartalmazza. Az intézményi távlati stratégia kialakítása, az iskola mőködtetésének legalapvetıbb feladata. Célja, az intézmény hosszú távú a küldetés teljesülését elısegítı, a külsı és belsı környezet folytonos változásaihoz, valamint a fenntartó aktuális elvárásaihoz igazodó üzemeltetésének tudatos megalapozása oly módon hogy a vezetıség és a kollektíva által közösen kialakított jövıkép mint fı stratégiai cél egyértelmően meghatározott rövid távú akciósorozatok láncolataként, késıbb a legoptimálisabb mértékben megközelíthetı legyen. 12
Középtávú tervezés: Az intézmény középtávú pedagógiai tervei az intézmény vezetıjének megbízatásának tartamával állnak összhangban. Az igazgatói pályázatban megfogalmazott vezetıi stratégia idıarányos megvalósulása nyomon követhetı az egyes tanéveket értékelı beszámolókban. Rövid távú tervezés: Tulajdonképpen a Pedagógiai Program célkitőzéseinek lebontása konkrét éves feladatokra. Az intézmény vezetése az iskolát érintı külsı és belsı mérések, valamint az értékelések tapasztalatainak összegzése alapján meghatározza az intézmény elıtt álló egy tanévre szóló feladatokat, különös tekintettel az oktató- nevelımunka feladataira, a tanév rendjére, a minıségirányítás feladataira, a gazdálkodási tevékenységre, a javítandó, fejlesztendı területekre, valamint az ellenırzésekre és értékelésekre. Az éves munkatervnek tartalmaznia kell a tanév feladatait a fenti fı területeken olyan részletességgel, határidıkkel és felelısökkel, hogy annak alapján a munkaközösségek vezetıi, valamint a tanárok el tudják készíteni munka- és nevelési terveiket. A rövid távú terv tartalmazza az iskola éves tevékenységét. A kijelölt feladatok elvégzéséért felelıs személyeket. A munkavégzés határidejét a tanévenként elfogadott és tanév egészét felölelı éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervnek összhangban kell állnia az oktatási miniszter tanév rendjérıl szóló utasításával. 2.3.2. Intézményi ellenırzés Cél: A normáknak, a jogi és belsı szabályozásnak megfelelı mőködés biztosítása, a külsı jogi, törvényességi, hatósági, pénzügyi ellenırzések megfelelı elıkészítése, a munka segítése. Célunk még az ellenırzés során feltárt hibák javítása, a rendszer korrekciója és a hibák kiküszöbölése. Az iskola igazgatója a közoktatási törvény 54 (1) alapján az intézmény szakmai munkájának egyszemélyi felelıse, aki vezetıi tevékenységét a két igazgatóhelyettes valamint a gazdasági vezetı közremőködésével látja el. A vezetıi ellenırzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendı ellenırzési terv tartalmazza, melyet az igazgató készít el (munkaterv). Az ellenırzési tervet az alkalmazotti körben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenırzési tervben nem szereplı eseti ellenırzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelı-oktató munka belsı ellenırzésének megszervezéséért és hatékony mőködtetéséért az igazgató a felelıs. A nevelı-oktató munka belsı ellenırzésének módszerei: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata beszámoltatás szóban, írásban A nevelı-oktató munka belsı ellenırzésének fıbb szempontjai: a munkafegyelem alakulása, órakezdés, befejezés 13
a teremrend pontos betartása a tanári adminisztrációs fegyelem betartása a tanítási órak módszertani, didaktikai szervezése, a tantárgy-pedagógiai szempontok betartása, a korszerő szemléltetés az objektivitást és egységességet a tanulói munka értékelésénél a tantárgyi koncentrációt a tanmenet betartását Az ellenırzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyidejő meghatározásával a tantestületi értekezleten összegezni kell. A nevelı-oktató munka követelményeinek egységességét az iskola tanári teljesítményértékelı rendszere biztosítja. Alfolyamatok: Az intézményi ellenırzési szintek meghatározása A vezetıi ellenırzés szintjeinek meghatározása Az ellenırzés folyamatainak megtervezése A felelısségi körök megállapítása, illetve a feladatok szétosztása A beszámolás rendjének szabályozása A dokumentálás rendjének szabályozása A MIP mőködtetése Meglévı elemek: Óralátogatási terv Éves belsı ellenırzési terv Dokumentációs szabályzatok Fejlesztendı elemek: MIP 2.3.3. Intézményi mérés, értékelés Célja: Kiszámítható, tervezhetı mérések, értékelések rendszerének mőködtetése annak érdekében, hogy a helyzetelemzés, tervezés objektív tényeken alapuljon és a folyamatos fejlesztés alapja legyen a minıségi munkavégzésben. Alfolyamatai A meglévı mérési, értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztése. Az intézményi tervek és programok teljesülésének mérése. A bevált kérdıívek alkalmazásával összehasonlító elemzések, statisztikák készítése. Fejlesztési szükségletek megállapítása. A mérési, értékelési eredmények beépítése a mindennapi munkába. Meglévı elemek: Kollektív szerzıdés 14
Pedagógiai program Fejlesztendı elemek: MIP Minıségbiztosítási Kézikönyv A közoktatási törvény módosítása alapján az intézmények kiemelt feladatként kell kezeljék a mérési-értékelési tevékenységet. A Ktv. pontosan kijelöli az e tevékenységi körrel kapcsolatos intézményi feladatokat Az országos kompetenciamérések eredményei minısítik az intézményekben folyó szakmai munkát. A nyilvánosságra kerülı intézményi átlagok és eredmények lehetıvé teszik az iskolák összehasonlíthatóságát. Az intézménynek ezért is érdeke tudatos tervezı munka, a hiányosságok feltérképezése és javítása. Az értékelések összegzése, illetve a problémás területek súlyozása után minden évben az intézményvezetı intézkedési tervet készít. Fontos része kell legyen az intézményi tervnek a belsı mérési rendszer kialakítása az intézményi MÉCS és a szakmai munkaközösségek hatékony közremőködésével. Az iskola minden évben részt vesz az Oktatási Hivatal által irányított méréseken. A mérések ellenırzését és értékelését a mérés kiírója által meghatározott személy végzi. A mérések eredményei és a belılük leszőrhetı tapasztalatok a tantestületi értekezleten kerülnek összegzésre. Az iskola házi méréseit a munkaközösségek munkatervei tartalmazzák, melyek értékelését a munkaközösségek önállóan végzik, majd az eredményekrıl és tapasztalatokról beszámolnak az iskolavezetésnek. Az országos mérési eredményeink megismerése után pontosítani tudjuk céljainkat, hogy eredményeink és a mért értékek összhangban legyenek. Így mérhetıvé vélik a hozzáadott pedagógiai érték, amely a módszertani változtatásokhoz nélkülözhetetlen. Az intézkedési terv kitőzött céljainak végrehajtása az iskolában mőködı Mérési Értékelési Csoport munkájával összehangolva kerül megvalósításra. Ebbe célszerő bevonni minél szélesebb körben a partnereket (tanulók, munkatársak,szülık, fenntartó). 2.3.3.1. Az országos kompetenciamérést követı feladatok Kt. 40. (11), Kt. 99. (7) alapján A minıségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelıtestület - az Intézményi Önértékelés keretében - a szülıi szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi 15
minıségirányítási program végrehajtását az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján határozzuk meg azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy célkitőzéseink és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. Intézkedési terv készítése Eljárásrend (Minıségbiztosítási Kézikönyv) Ha az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, akinek intézkedési tervet kell készítenie a törvényben leírtak figyelembe-vételével. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához jogszabályban meghatározottak szerint pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértı vagy más szakmai szervezet közremőködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv az Oktatási Hivatal jóváhagyásával válik érvényessé. Az OH hatósági ellenırzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. 2.3.4. Folyamatos fejlesztés Cél: A minıségirányítási rendszer folyamatainak beválása és eredményei mérésével a mérési eredmények ismeretében beavatkozás az intézmény mőködésébe. Alfolyamatok A leírt folyamatok és tevékenységek ellenırzése A folyamatok mérési rendszerének mőködtetése Belsı ellenırzési tevékenység Helyesbítı, megelızı, fejlesztı tevékenységek Szabályozás Meglévı elemek: Belsı ellenırzési terv Fejlesztendı elemek: MIP 16
2.4. A VEZETİI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA 2.4.1. Vezetés elkötelezettsége, felelıssége A Minıségirányítási program kialakításakor figyelembe kell venni a közoktatási törvény 40.. követelményeit, a fenntartói ÖMIP, valamint a partnerek igényeit és elvárásait. Az intézmény vezetısége kinyilvánítja teljes elkötelezettségét: a partnerek teljesíthetı igényeinek és elvárásainak teljesítésében az intézmény minden szintjén a minıségpolitika meghatározásában, betartásában, a minıségcélok elérésében, rendszeres felülvizsgálatában a mőködéshez szükséges erıforrások biztosításában Vállalja: a kiépített rendszer folyamatos tökéletesítését, a partneri elégedettség megtartását, javítását, új partnerek megnyerését. Az intézmény munkatársai felelısséget vállalnak az IMIP megvalósításáért, a minıséget befolyásoló folyamatok elıírásszerő végrehajtásáért Feladatok Az intézmény irányítása, jogszerő mőködés biztosítása Az intézmény mőködését szabályozó jogi dokumentumok, külsı és belsı szabályzatok megismerése, betartása és betartatása Belsı kapcsolatok szervezése Munkahelyi klíma javítása Szervezeti kultúra fejlesztése Az iskolai menedzsment, a szervezeti struktúra hatékony mőködtetése Külsı kapcsolatok tervszerőségének, rendszerének biztosítása Gazdálkodás A pedagógiai munka tervezése, minıségének biztosítása A pedagógiai program, helyi tantervek, helyi nevelési programok elfogadása, módosítása, értékelése Célok megfogalmazása Szükséges eszközök biztosítása Pedagógiai innovációk A feladatok adaptálása a partnerek elvárásaihoz Az intézményben dolgozók minıségi munkavégzésének elısegítése Továbbképzés Módszertani kultúra, innováció Szakmai teljesítmények növelése Fluktuáció csökkentése Egyéb feladatok vállalása A tanulók, gyermekek tudásának, szociális és pszichológiai készségeinek fejlesztése Országos mérési eredmények figyelembe vétele 17
Helyi mérési eredmények figyelembe vétele Versenyek és egyéb szereplések lehetıségeinek biztosítása Kommunikációs (hagyományos és informatikai) készségek fejlesztése A továbblépéshez szükséges ismeretek, készségek, kompetenciák kialakítása Az intézmény felszereltségének, állapotának, szinten tartása és javítása az alábbi területeken Tantermek Taneszközök, segédletek Speciális helyiségek (kabinetek) Informatikai/multimédiás eszközök Könyvtár Az intézmény és a helyi társadalom kapcsolatának kialakítása fenntartása Kapcsolatfelvétel és kapcsolatépítés a közvetlen partnerekkel Elégedettségi mutatók trendjének vizsgálata Végzett tanulók nyomonkövetése PR tevékenység 2.4.2. Tervezés 2.4.2.1. Rövid távú feladatok Tanulók differenciált képességfejlesztésének biztosítása Iskolai rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása Versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása Tanulmányi kirándulások, színház- és múzeumlátogatások szervezése Drogmegelõzési programok szervezése Iskolai sportnap, egészségnap szervezése 2.4.2.2. Középtávú feladatok Idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében meglévõ külkapcsolatok ápolása, újak felkutatása Emelt szintő érettségi vizsgán emelkedjen a résztvevık száma Nevelést-oktatást segítõ eszközök folyamatos korszerûsítése, bõvítése, karbantartása, pótlása Tiszta, rendezett környezet iránti igény kialakítása 2.4.2.3. Hosszú távú feladatok Továbbtanulásra való felkészítés Minden tanárunk rendelkezzen alapvetõ számítástechnikai ismeretekkel Nem nyelvszakos kollégáink mind nagyobb számban tanuljanak angol vagy német nyelven, alapvetõ társalgásra legyünk képesek A pedagógiai feladatok magvalósításának alapvetõ színterei: 18
A tanítási órák, a tanításon kívüli foglalkozások, az osztályfõnöki órák, a diák önkormányzati tevékenységek, iskolai rendezvények, tanulmányi kirándulások, utazások. A stratégiai tervet az éves munkaterv bontja le operatív feladatokra. 2.4.3. Az intézmény mőködési rendjének biztosítása Az iskola mőködését szabályozó tanügyigazgatási dokumentumok: Alapító okirat SZMSZ Házirend - Tantárgyfelosztás - Órarend - Naplók Tanuló nyilvántartás Vizsgák dokumentumai Versenyek dokumentumai Törzskönyv Bizonyítványok Foglalkozási naplók Helyettesítési naplók Iratkezelési szabályzat 2.4.4. A vezetıi ellenırzés Célja: Jogszabályoknak, belsı szabályzatoknak, normáknak való megfelelési vizsgálat. A meglévı állapotok, folyamatok követelményekhez, elıírásokhoz, normákhoz való ténymegállapító viszonyítása. A célokat és folyamatokat gátló tényezık feltárása, azok kiküszöbölése és a felelısségek megállapítása. Az ellenırzés alapelvei: objektív tervszerő következetes törvényességnek megfelelı folyamatos dokumentált nyilvános Az intézmény belsı ellenırzését kiegészíti a fenntartó szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzése. Az ellenırzési rendszer az intézmény mőködésének egészére - pedagógiai és nem pedagógiai folyamatokra terjed ki. A ellenırzések fıbb területei Fenntartói ellenırzés dokumentumai Munkáltatói dokumentumok A nevelı-oktató munka tervezését és eredményességét mérı dokumentumok Pénzügyi dokumentumok Minıségirányítási dokumentumok 19
Minıségirányítási ellenırzés: Az intézmény vezetése munkaterv szerint évente legalább egyszer, de szükség esetén többször felülvizsgálja a következıket: fenntartói elégedettség partneri elégedettséget, panaszokat, belsı helyzetelemzési eredményeket erıforrások helyzetét szolgáltatások hatékonyságát, megfelelıségét helyesbítı, megelızı intézkedéseket változtatások szükségességét erıforrások fejlesztését szolgáltatások fejlesztését panaszkezelést (A menedzsment kötelezı feladata az átvizsgálás utáni intézkedési terv nyilvánosságra hozatala és dokumentációja.) 2.4.5. Az intézmény mőködésének értékelése Cél: Az értékelési, mérési rendszer mőködésének, beválásának vizsgálata, a tapasztalatok hasznosítása, korrekció elvégzése. Az intézményvezetı irányításával a nevelıtestület az önértékelésre alapozva (5 évente) fejlesztési irányokat, konkrét minıségügyi célokat határoz meg. MINİSÉGCÉL, TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUM, EREDMÉNYELVÁRÁS Tanügyi ellenırzés során szabálytalanságot nem tárnak fel Pénzügyi ellenırzés során a gazdálkodás rendjét alapvetıen befolyásoló szabálytalanságot nem tárnak fel. Továbbképzési terv teljesítése, a megfelelı képzettségő alkalmazotti kör kialakítása Minıségfejlesztı rendszer kiépítése, mőködtetése KULCSFOLYAMAT Intézményi ellenırzés Intézményi ellenırzés Belsı ellenırzés Stratégiai tervezés Intézményi ellenırzés Stratégiai tervezés Ellenırzés, mérés, értékelés Folyamatos fejlesztés A FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSÁNAK HELYE Pedagógiai Program SZMSZ Minıségirányítási rendszer Belsı szabályzatok Belsı pénzügyigazdálkodási szabályzatok Belsı ellenırzési szabályzat Továbbképzési terv Az egész intézményi mőködést átfogja 20
2.4.6. Felelısségi mátrix A felelısségi mátrix láthatóvá teszi a fıfolyamatok gazdáit. Fıfolyamatok Igazgató Igazgató helyettesek Gyakorlati okt. vezetı Minıségirányítási vezetı MÉCS vezetı Munkaközösség vezetık Pedagógusok Iskolatitkár Gazdasági vezetı Belsı ellenır Beiskolázási felelıs Gondnok Ped. munkát segítı munkatársak 1. Stratégiai tervezés X X X X X X X 2. Operatív tervezés X X X X X X 3. Dokumentációs rendszer X X X X X X X X X X X X 4. Beiratkozás X X 5. Beiskolázás X X 6. Egészséges, biztonságos környezet X X X X 7. Minıségfejlesztés X X 9. Humán erıforrások X X X X 10. Tárgyi erıforrások X X X X X 11. Belsı mérési, rendszer ellenırzési, értékelési X X X X X 12. Gazdasági, feladatok pénzügyi X X 21
2.5. PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNY VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE Az iskola a 2007/2008-as tanévtıl mőködteti munkatársi teljesítmény-értékelı rendszerét. Ez magába foglalja a pedagógusok, a vezetık, illetve a könyvtáros tanár teljesítményértékelését is. A teljesítmény értékelés folyamatának teljes leírását, mérıeszközeit, szereplıit az intézményi Minıségbiztosítási Kéziköny tartalmazza! 2.5.1. Az értékelési rendszer alapvonásai Az értékelési rendszer alapvetıen fejlesztı céllal készült, elısegítve az értékelı rendszerekben rejlı fejlesztési potenciált. A minısítı cél különösen a kezdeti idıben másodlagos szerepet kap. A rendszer fı célja a fejlesztés, azaz, hogy segítsen az oktatás-nevelés színvonalának emelésében, azáltal, hogy lehetıvé teszi a problematikus területek azonosítását, segíti a kezelésükhöz szükséges reális célok megfogalmazását, segít nyugtázni, méltányolni az egyéni teljesítményeket, a kimutatható fejlıdést, valamint segíti az iskolavezetést bizonyos vezetıi döntések meghozatalában. Az értékelési rendszer további elınye, hogy elısegíti a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását, az iskolai feladatok jobb elosztását, s nem utolsó sorban adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással, bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos személyi döntésekhez. 2.5.2. A teljesítménymérés tárgya, módszerei, menete 2.5.2.1. A követelményrendszer alapjai és összetevıi A követelményrendszer három egymást kiegészítı alapon nyugszik: a pedagógus munkaköri leírásán; egy közmegegyezésen (az igazgatóság, a tantestület jóváhagyásán) alapuló kritériumrendszeren; az elızı értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedıen sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövıben fejlesztendı területeket. (Ez a pillér nyilván csak a már mőködı rendszerekben játszhat szerepet.) 2.5.2.2. A vizsgálandó területek Az értékelési rendszer a következı területek rendszeres vizsgálatát tartaná szükségesnek: a tanár tanórai oktató-nevelı munkájának értékelése; a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése; a tanár képzettségének és felkészültségének értékelése; 22
a tanár által tanított tanulók kiemelkedı tanulmányi eredményeinek értékelése; a tanári teljesítmény egymást követı ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése; a tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése; a tanár tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése. 2.5.2.3. Az információgyőjtés eszközei Ez a rendszer öt különbözı eszköz segítségével győjti be a kritériumokra vonatkozó információkat: Óralátogatási lap Tanulói kérdıív Önértékelı lap Véleménykérı lap Értékelési beszélgetés 2.5.2.4. Az értékelés lebonyolítói Az értékelést az értékelt tanár munkaközösség-vezetıjébıl (vagy több tárgy tanítása esetén munkaközösség-vezetıibıl) és az igazgatóság egy tagjából álló Értékelı team végzi az érintett tanár aktív (önértékelés, véleménynyilvánítás, vita formájában történı) közremőködésével. Az Önértékelı lapon, a Véleménykérı lapon megfogalmazott kritériumokkal összefüggı információk az érintett tanár és a team tagjainak konszenzusával születnek meg az Értékelési beszélgetés keretében, ahol az értékeltnek módja van a nem konszenzus útján keletkezett információkkal kapcsolatban is véleményt nyilvánítani. 2.5.2.5. Az értékelési ciklus A vizsgálat folyamatosan zajlik, és egy tanár esetében egy kétéves ciklus után zárul. A ciklus során az értékelt tanár által tanított minden tárgy munkaközösség-vezetıje évente legalább egyszer, az igazgatósági tag pedig ciklusonként legalább egyszer meglátogat és értékel egy-egy tanórát, melyet megbeszélés követ. két alkalommal a tanár által tanított összes csoport tanulói kérdıívek segítségével értékelik a tanár teljesítményét; a ciklus vége felé az érintett tanár egy önértékelı és egy véleményekre kérdezı kérdıívet tölt ki; a ciklus legvégén az összes adat birtokában, (az érintett tanár és az Értékelı team tagjainak részvételével) egy Értékelı beszélgetésre (ún. interjúra) kerül sor, amely során megbeszélik az összegyőjtött adatokból következı tanulságokat és kijelölik a következı két éves ciklusra vonatkozó egyéni célokat. Minden év szeptemberében a tantestület tájékoztatást kap az iskola egészére vonatkozó eredményekrıl. 23
2.6. VEZETİI FELADATOKAT ELLÁTÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE Az intézmény vezetı beosztású dolgozói: igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetı, gyakorlati oktatásvezetı helyettes, munkaközösség-vezetık, minıségügyi vezetı, MÉCS vezetı, projekt vezetık. Amennyiben az érintett vezetı pedagógusi feladatokat is ellát, munkáját a Pedagógus Teljesítményértékelés alapján is (l. elızı fejezet) értékelni kell! 2.6.1. A követelményrendszer alapjai és összetevıi A vezetı munkaköri leírása közmegegyezésen alapuló mérıeszközök, kritériumrendszer az elızı értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapítások 2.6.2. A teljesítményértékelés során vizsgált területek tervezés (stratégiai és operatív), teljes körő perspektíva nyújtása, feladatszervezés, végrehajtás koordinálása együttmőködési készség döntéshozatali folyamatok irányítása, értékelés, visszacsatolás vezetıi attitődök hitelesség, elfogadottság, munkafegyelem az intézmény jogszerő mőködésének biztosítása belsı szabályozottság, dokumentációs rend, szabálytisztelı gyakorlat forrásteremtés és elosztás tárgyi környezet, eszközök, pályázatok a szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése struktúra és a feladatok összhangja, hierarchia mőködtetése, szerepek kiosztása munkahelyi klíma, vezetıi ellenırzés, értékelés, feladatdelegálás, szervezeti csatornák mőködtetése, perspektíva adása, hajtóerık biztosítása pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése PP végrehajtása (helyi tanterv, egészségnevelés, környezeti nevelés), diákönkormányzat, fórumok minıségirányítás, minıségfejlesztés partnerközpontú mőködés, mérés-értékelés, IMIP-ben foglaltak követése PR, nyitottság 24
2.6.3. Az információgyőjtés eszközei Önértékelı lap (vezetıi feladatokkal kapcsolatos) Véleménykérı lap (vezetıi feladatokkal kapcsolatos) Vezetıi értékelés Tantestületi kérdıív Vezetıtárs kérdıív Értékelési beszélgetés (összekötve a pedagógusi munka értékelésével) 2.6.4. A teljesítménymérés módszerei, menete intézményvezetı esetében önértékelés vezetık értékelése tantestületi szintő értékelés más vezetı esetében önértékelés intézményvezetıi értékelés, az intézmény vezetıje által megbízott vezetı beosztású dolgozó(k) által történı értékelés, tantestületi (illetve munkaközösségi, vezetett csoport stb.) szintő értékelés 2.6.5. Eljárásrend, az értékelés lebonyolítói 2.6.5.1. Intézményvezetı esetében: Az intézményvezetı teljesítményértékelésérıl a fenntartó gondoskodik az ÖMIP alapján. Az intézményvezetıi önértékelést illetve az intézményvezetı tantestületi szintő értékelést kezdeményezheti a KT, a tantestület vagy az intézmény vezetısége. Az írásos felkérést követı 30 napon belül az intézmény vezetıje elkészíti önértékelését, (Igazgatói önértékelı lap) és a teljes tantestület számára nyilvánosságra hozza. Egy vezetıi ciklus alatt a felsorolt csoportok legfeljebb egy-egy alkalommal kérhetik fel önértékelésre az intézmény vezetıjét. Az intézményvezetı vagy az általa megbízott személy az önértékeléssel párhuzamosan gondoskodik a vezetıi-, valamint a tantestületi szintő értékelések elkészítésérıl is. Ezek összesítését - vagy annak részeit - az intézményvezetı saját belátása szerint hozza nyilvánosságra. Az intézményvezetı a vezetıi ciklus utolsó évében a MIP szerint komplex önértékelést végez, mely tantestületi nyilvánosságot kap. 25
2.6.5.2. Igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetık esetében: Az intézményvezetı által elkészített feladatterv alapján történik. A feladatterv tartalmazza a mérés-értékelés idıpontját, az értékelést végzı személyek körét. Az értékelésre kiválasztott vezetı a megfelelı Vezetıi önértékelı lap kitöltésével önértékelést végez. Az értékelési ciklus vége elıtt az intézményvezetı kitölti a Vezetıi értékelı lapot. Az intézményvezetı vagy az általa megbízott személy gondoskodik, hogy az értékelési ciklus végére a többi mérıeszköz (vezetı beosztású dolgozók értékelése, tantestületi szintő értékelés) is rendelkezésre álljon. Az eredményeket az értékelı megbeszélésen a vezetıtársakkal együtt közösen értelmezik. Ezt követıen a vezetıség az értékelt vezetıtárs számára konszenzusban elfogadott fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja a vezetıség szintjén nyilvános. 2.6.5.3. Munkaközösség vezetık, egyéb vezetık esetében A további vezetıi szintek esetében is az igazgató végzi el az értékelést a megfelelı értékelı lap kitöltésével, mely eredményt összevetnek az önértékeléssel. Ennek eredménye a vezetıség szintjén nyilvános. 2.6.5.4. Az értékelési ciklus Igazgatóhelyettesek és gyakorlati oktatásvezetık esetében A vizsgálat folyamatosan zajlik beleértve a vezetı pedagógusi munkájának értékelését is - és vezetı esetében egy év után zárul. Az értékelést egy év szünet követi, majd újra kezdıdik az értékelési folyamat. Az intézményvezetı indokolt esetben, egyéni elbírálás alapján eltekinthet az egy év szünettıl, és a következı évben is tervezheti a vezetıi munka értékelését. Munkaközösség és egyéb vezetık esetében A vizsgálat a tanári teljesítményértékeléssel megegyezıen - kétéves ciklus után zárul, de vezetıi értékelésre csak a ciklus második évében kerül sor. 26
2.7. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS A Szakiskolai Fejlesztési Programban részt vevı intézményként rendszeresen (évente) az iskola helyzetét megmutató önértékelést kell végeznünk. Az erre a célra kidolgozott Szakiskolai Önértékelési Modell egy komplex módszertani eszköz, amely elsıdlegesen a szakiskolák specialitásaira koncentrál, de kevés módosítással alkalmas az iskolában folyó, minden osztálytípust felölelı nevelési-oktatási tevékenység vizsgálatára. A kibıvített önértékelési modell alkalmas az intézmény erısségeinek és legfontosabb fejlesztendı területeinek azonosítására, valamint a továbbfejlesztés irányainak a kijelölésére. elısegíti az intézményi mőködés tökéletesítését, a szervezeti kultúra fejlesztését alkalmazásával átfogó és átlátható képet kapunk az intézmény mőködésérıl, a nevelési-oktatási tevékenység hatékonyságáról és eredményességérıl. figyelembe veszi a mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai képzés sajátosságait (képzési célok, tanulók összetétele, szakképzési partnerek, gyakorlati képzés a szakiskolánál, továbbtanulás, felkészítés a továbblépésre stb. a szakközépiskolánál) átfogja az intézmény teljes mőködési rendszerét, beleértve a gazdasági mutatókat is egyszerően alkalmazható teljesítménymutatókat fogalmaz meg az intézmény tevékenységének értékelésére, erısségeinek és fejlesztendı területeinek feltárására. 2.7.1. Az önértékelési modell bevezetése Az Önértékelési Modell bevezetésével párhuzamosan három szinten történik. Az egyes szakaszokhoz szorosan egymásra épülı, de mélységében eltérı önértékelési modellek tartoznak: I. Helyzetfelmérı szint 2006/2007 tanévtıl II. Fejlesztési szint 2007/2008 tanévtıl III. Teljes körő intézményi önértékelés szint 2009/2010 tanévtıl. Az önértékelés mindhárom szinten azonos alapokon nyugvó, de tartalmában eltérı önértékelési modell alkalmazásával történik. Mivel a három fázis egyben három fejlettségi szintet is jelent, ezért minden szinthez külön önértékelı eszköz került kifejlesztésre. Ezek azonban egy és ugyanazon önértékelési modell a Szakiskolai Önértékelési Modell három, szorosan egymásra épülı szintjei. Az I. szint az intézmény nevelés-oktatás terén elért eredményeinek értékelésére épül, és csak a további szinteken kell az intézmény más jellegő tevékenységeit (pl. a munkatársak irányítását, vagy a pénzügyi gazdálkodást) megvizsgálni. Ezzel a módszerrel a pedagógiai tevékenységre összpontosítva, fokozatosan jutunk el a teljes intézményi mőködés értékeléséhez. 27
Mivel a közvetlen partnerek véleménye kiemelt fontosságú elégedettségük meghatározója elsısorban az intézmény által nyújtott pedagógiai szolgáltatások minısége - ezért már az I. szinten is törekedni kell a közvetlen partnerek véleményének és elégedettségének teljes körő vizsgálatára. 2.7.2. Az Önértékelési Modell szintjei I. Helyzetfelmérı szint Célja az iskola önmegismerı képességének fejlesztése, a nevelési-oktatási tevékenységének értékelése, az erısségek és fejlesztendı területek feltárása, fejlesztési feladatok meghatározása, intézkedési tervek kidolgozása és végrehajtása. II. Fejlesztési szint Célja az I. szintő önértékelés alapján elindított fejlesztések megvalósításának értékelése; az intézményi önértékelés módszerének elmélyítése, az intézményi önértékelés területének kiterjesztése a nevelés-oktatás tevékenységét közvetlenül támogató elemek értékelésére (pl. munkatársak szakmai felkészültsége és ezen felkészültség fejlesztése). Az értékelés eredménye alapján újabb erısségek és fejlesztendı területek feltárása, amelyek lehetıvé teszik további fejlesztési feladatok meghatározását, újabb intézkedési tervek kidolgozását és megvalósításuk elindítását. III. Teljes körő intézményi önértékelés szint A harmadik szint célja a második szintő önértékelés alapján elindított fejlesztések megvalósításának értékelése, az önértékelés módszerének további fejlesztése, további fejlesztési feladatok meghatározása, az önértékelés folyamatos mőködtetése. 2.7.3. A Szakiskolai Önértékelési Modell struktúrája A Szakiskolai Önértékelési Modell alapgondolata szerint a partnerek és a munkatársak elégedettségét az intézményvezetés megalapozott stratégiával (hosszú távú tervezéssel), a munkatársak, az erıforrások és a nevelési-oktatási tevékenység menedzselésén keresztül éri el, ami folyamatosan javuló eredményekhez vezet. Ennek az alapgondolatnak megfelelıen a Szakiskolai Önértékelési Modell kilenc kritériumra tagolódik: 1. A közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények 2. A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények 3. A társadalmi hatással kapcsolatos eredmények 4. Kulcsfontosságú eredmények 5. Vezetés 6. Stratégia 7. Emberi erıforrások 8. Erıforrások 9. Folyamatok A kilenc kritérium két nagy csoportra az adottságok és az eredmények kritériumcsoportra osztható: 28