Források és társadalmi innováció - A hazai civil szervezetek hosszú távú fenntarthatóságának kérdései Móra Veronika Ökotárs Alapítvány / MAF
A magyar civil szektor helyzete a közelmúltban és ma Évtizedes stabil (sőt stagnáló) működés után nagy megrázkódtatások, bizonytalanság, romló helyzet. Merre tovább? Európai trend: csökkenő pályázati források növekvő verseny (vége a grant -ek világának).
Okok és tünetek Jogi: új civil törvény hatályba lépése bizonytalanság, gyakorlat hiánya, főleg a közhasznú jogállás tekintetében adókedvezmények nem bővültek kevés segítség Pénzügyi: nincs pénz csökkenő állami források, sok csalódást keltő pénzosztási mechanizmusok elapadt EU források (nincsenek kiírások) fokozódó pénzügyi adminisztráció
Következmények Gyors változások, bizonytalanság szervezetek napról napra élnek, nem tudnak tervezni (nem is próbálnak) tapasztalt munkaerő elhagyja a szektort, nincs mód új generáció bevonására érdekérvényesítés korábban sikeres eszközei és technikái használhatatlanná váltak a politika érdektelensége miatt (de lehet, hogy a korábbi helyzetet értékeltük jobbnak, mint amilyen volt) a szolgáltatások nyújtásából a civilek lényegében kiszorultak, pedig korábban ez volt a legerősebb oldaluk kevés és gyenge térségi vagy ágazati összefogás a helyi szintű támogatások / adományozás szinte teljesen hiányzik önjelölt szektorképviselők vannak
Mit hozhat a jövő? Egy korszak a véget ért, ezt mindenki érzi, de az új utak, irányok körvonala még nem látható. Jelentős átrendeződés várható az elkövetkező években a szektor tisztulása a ma nyilvántartott kb. 58,000 szervezet száma várhatóan csökkenni fog, egyfajta szelekciós folyamat új, nem formalizált, ad-hoc (közösségi médiában szerveződő) csoportok, együttműködések felértékelődése kérdés, hogy ez divathullám, vagy hosszú távú jelenség a civileknek új utakat kell találniuk a társadalom, a közösségek felé, fokozottabban támaszkodni az ebben rejlő erőforrásokra Ehhez most (még) megvan az alap ld. közbizalmi index.
Egységben az erő A civileknek eddig nem volt szükségük igazán a közösségeikre, eltávolodtak társadalmi bázisuktól (akiket pedig szolgálniuk kellene), de a közösségek is passzívak! Az aktivizálás, a (helyi) közösségek felrázása, az ügyekben való részvétel és elköteleződés az egyik legfőbb feladat. Ez teremtheti meg a szervezetek létének hosszú távú bázisát (anyagi és nem anyagi értelemben) is.
Például az NCTA Az EGT/ Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) átfogó célja, hogy segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételüket a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában. Az Alap várt eredményei: erősödő állampolgári aktivitás és részvétel a közügyek alakításában; a civil szervezetek és közösségek bekapcsolódása a helyi, regionális és országos közéletben és döntéshozatali folyamatokba; szektorok közti partnerségek alakulása, fejlődése, különösen helyi, regionális és országos szintű állami szervezetekkel; demokratikus értékek érvényesülése, ideértve az emberi jogokat; érdekképviseleti tevékenységek erősödése; hálózatokban, szövetségekben működő civil szervezetek együttműködésének fejlődése; a civil szervezetek kapacitásának megerősítése, a civil szektort támogató környezet kialakulása; jelentősebb hozzájárulás a fenntartható fejlődés eléréséhez; a megadott célcsoportok számára alapvető jóléti szolgáltatások fejlődése; társadalmilag sérülékeny csoportok megerősödése.
A vállalatok szerepe Változatlan fókuszterületek? demokrácia megerősítése, közösségi összefogás és cselekvés serkentése, állampolgári aktivitás növelése, bármilyen területen. A közösségfejlesztés is egy szakma támaszkodni a civil szervezetekben meglévő tudásra és kompetenciára, ez lehet az együttműködés alapja. Alternatív jövedelemszerzés - járható út-e? Szektor láthatóságának növelése, kommunikációja.
Köszönöm a figyelmet! Móra Veronika