Qfszú> Irományszám : gya és Hlvet t lq 44'1.Í." ~ott 7015 MÁJ 1 1 2015. évi... törvény A társasházak, lakásszövetkezetek követeléseivel kapcsolatos egyes jogszabályo k módosításáró l 1. (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 25. (2) bekezdése az alábbira változik : (2) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi személy, jog i személyiséggel nem rendelkez ő szervezet, akit (amelyet) az ingatlan-nyilvántartásba jogosultkén t bejegyeztek, illetve aki (amely) a bejegyzés folytán jogosulttá, illetve kötelezetté válna, a feljegyzés rá nézve előnyt vagy terhet jelentene, továbbá az ingatlan-nyilvántartási eljárás bejegyzett joga vagy a javára, illetve terhére feljegyzett tény megváltozását vagy törlését eredményezné. Az ingatlan - nyilvántartási eljárásban ügyfél az eljárást kezdeményez ő hatóság, valamint az adatváltozás t bejelentő személy is, továbbá az a társasház, lakásszövetkezet, amelynek épületében az adot t ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyféli jogállással rendelkez ő személy lakásingatlana található. (2)Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 27/A. -a az alábbira változik: 27/A. Az eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóság azt az ügyfelet értesíti, akinek a z ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogának törlését, illetve akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik, továbbá azt a társasházat, lakásszövetkezetet, amelynek épületében az e szerin t értesítendő ügyfél ingatlana található. Az értesítést az ingatlanügyi hatóság az ügyfél ingatlan - nyilvántartásba bejegyzett lakcímére, illetve székhelyére kézbesíti. Az értesítés mell őzhető, ha a hatóság az eljárás megindítását követő nyolc napon belül a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti. (3)Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. (1) bekezdése az alábbi új, h) ponttal egészül ki : [(1) Az okiratnak ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson tartalmazni a kell.) h) a társasház, a lakásszövetkezet igazolását arról, hogy az ingatlan tulajdonosának ninc s közösköltség-tartozása. 2. (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban : Hpt.) 98. -a az alábbi új, (la) bekezdéssel egészül ki : (1 a) A bels ő szabályzatnak kötelez ő tartalmaznia az arra vonatkozó rendelkezéseket, hogy a pénzügyi intézmény csak akkor köthet társasházi vagy lakásszövetkezeti lakásra lakáshitelre vonatkozó szerz ődést, ha a hiteligényl ő bemutatja a társasház közös képvisel őjének, illetve a
lakásszövetkezet elnökének igazolását arról, hogy a hiteligénylőnek nincs közösköltség-tartozása. Az igazolás kötelező formáját és tartalmát a pénzügyi intézmény üzletszabályzata tartalmazza." (2) A Hpt. 278. (1)bekezdése az alábbi új, h) ponttal egészül ki: [278. 5 (1) A hitel- és a kölcsönszerződés általános szerződési feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább] h) az arról szóló tájékoztatást, hogy a lakás célú hitelszerződés megkötésének feltétele társasházi vagy lakásszövetkezeti lakás esetében a társasház közös képviselője, illetve a lakásszövetkezet elnöke által kiállított igazolást bemutatása arról, hogy a kérelmez őnek nincs közösköltség-tartozása annak a lakásnak a tekintetében, amelyre az ügyfél a hitelszerz ődést meg kívánja kötni. 3. (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 155. (1 ) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép : (1) Az árverés sikertelen, h a a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felé t vagy lakóingatlan esetében a 147. (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a 70%- át ; b)az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írta alá; c) az árverési vev ő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az árveréstől számított 1 5 napon belül, illet őleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határid őn belül ; vagy d)a társasház vagy lakásszövetkezet, amelyben az árverésre bocsátott ingatlan található, nem tett a végrehajtó ilyen tartalmú értesítését ől számított 30 napon belül az ingatlan becsértéknek felét, vagy lakóingatlan esetében a 147. 5 (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a 70% - át elérő vételi ajánlatot. (2) A Vht. 157. 5 (1) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép : (1) A végrehajtó az ingatlant a felek, vagy az érintett társasház, lakásszövetkezet kívánságára az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken árverésen kívül, d e árverési vétel hatályával adja el. (3) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 165. (1) bekezdése az alábbi új, fa) ponttal egészül ki: 4(1) Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend a követelések jogcímét alapul véve a következőj fa) a társasház, a lakásszövetkezet által megel őlegezett illeték, eljárási díj, végrehajtásiköltség-el őleg," 4.
E törvény 2015. szeptember 1-jén lép hatályba. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁ S A törvényjavaslat általános indokául a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviselet i Szakmai Szövetsége, valamint a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége által számomra jelzett, a gyakorlatban tapasztalható problémák szolgálnak. Az általuk leggyakrabban tapasztalható nehézség az, hogy a lakástulajdonosok úgy terhelik meg az ingatlanukat, hogy el őzőleg jelentős közösköltség-tartozást halmoznak fel, amelynek megtérítésére az ingatlan esetlege s árverezése esetén nincs esély. A javaslat célja tehát olyan eljárási szabályok inkorporálása, amelye k lehet ővé teszik, hogy a társasház, a lakásszövetkezet idejében tudomást szerezzen arról, hogy az ingatlantulajdonos megterhelni készül az ingatlanát, illetve hogy a társasház, a lakásszövetkeze t hozzájárulására is szükség legyen mindehhez. A javaslat a hitelt nyújtó pénzintézetek számára is előnyös, hiszen így pontosabb képet alkothatnak a szerz ődő fél valós vagyoni helyzetér ől. Annak az ügyfélnek, aki a közös költséget sem képe s kiegyenlíteni, nyilvánvalóan lehetetlen lesz a banki törlesztő részletek megfizetése. RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. -hoz Gyakori probléma, hogy az ingatlantulajdonos úgy értékesíti az ingatlanát, hogy a közösköltségtartozását nem egyenlíti ki. Máskor olyan jelent ős összeggel terheli meg az ingatlant, hogy a z ingatlan árverezése során a társasház, a lakásszövetkezet követelését annyira hátrasorolják, hog y esély sincsen a hátralék beszedésére. Az új tulajdonos ugyanakkor tehermentesen szerzi az ingatlant, így a közösköltség-hátralék megfizetésére sem kötelezhet ő. A javaslat értelmében a társasházat, a lakásszövetkezetet megilletné az ügyfél jogállása, így id őben értesülne arról, hogy a tulajdoni lapra hitelt kívánnak bejegyeztetni, és a közösköltség-tartozásra hivatkozva meg is fellebbezhetné a bejegyz ő döntést. A2. hoz Gyakori probléma, hogy a jelentős közösköltség-hátralékot felhalmozók még banki jelzálogjogga l is megterhelik az ingatlanukat, így a társasház vagy lakásszövetkezet még a végrehajtási eljárá s keretében sem jut hozzá az üzemeltetési- (közös)költség-tartozás rendezéséhez, mivel az utóla g bejegyzett banki jelzálog miatt a kielégítési sorrendben hátrébb kerülhet. A bankok érdeke is az, hogy tudják, egy notórius tartozó kíván hitelt felvenni, mert ebben az esetben mérlegelniük kellene, hogy adnak-e hitelt. A3. -hoz A társasház, a lakásszövetkezet a jelenlegi gyakorlat szerint jellemz ően csak utólag értesül arról, hogy valamely ingatlant árverés útján értékesítették. A javaslat megteremti a lehet őséget arra, hogy
a társasház, a lakásszövetkezet idejében tudomást szerezzen az árverésr ől, sőt arra is, hogy amennyiben erre lehet ősége van a becsült értéken, árverés nélkül juthasson hozzá az ingatlanhoz. Ez azért is előnyös, mert így a tartozást felhalmozó tulajdonos kiváltásával a többi lakás értéke is emelkedhet. Gyakorta előfordul, hogy az ingatlant olyan befektetők vásárolják fel általában a gyors továbbértékesítés reményével, amelyek csak tovább gyarapítják az el őző tulajdono s közösköltség-hátralékát. Ilyen esetekben a tulajdonosok közösségének is érdeke lenne az ingatlan t megvásárolni, hogy esetleg kés őbbi bérbeadás vagy továbbértékesítés útján hozzájussanak jogo s követelésükhöz. A javaslat értelmében a társasház, a lakásszövetkezet követelése a kielégítési sorban el őrébb sorolódik, így megvan az elvi lehetőség arra, hogy a társasház, a lakásszövetkezet hozzájusson a felhalmozott hátralék összegéhez, de legalábbis annak egy részéhez. A4. hoz Hatályba léptet ő rendelkezés, amely a törvényjavaslat tavaszi ülésszakon történ ő elfogadásának esetén kellő felkészülési időt is biztosít.
ORSZÁGGYŰ LÉSI KÉPVISEL Ő dr. Kövér Lászl ó az Országgyűlés elnöke részére helyben tárgy : törvényjavasla t Tisztelt Elnök Úr! Az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 31. skk. -ai alapján A társasházak, lakásszövetkezetek követeléseivelkapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról címmel a mellékelten csatolt terjesztem elő. törvényjavaslato t Budapest, 2015. május 11. Tisztelettel: dr. Szabó Szabolc s független országgyűlési képvisel ő Együtt