24. cikk Oktatás
Az Egyezmény előtti törvényi szabályozás Magyarország Alkotmánya Az Alkotmány 67. paragrafusának 1. és 2. bekezdése kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.
Az Egyezmény előtti törvényi szabályozás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, a konduktív nevelésben-oktatásban részt vevő nevelésioktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek.
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően fejlesztő felkészítésben vesz részt. A fejlesztő iskolai oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizennyolcadik életévét. A fejlesztő iskolai oktatásban a tanuló annak a tanévnek a végéig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. Ha a tanuló - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint - nem tud részt venni a fejlesztő iskolai oktatásban, a tankötelezettségét egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesíti.
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelésioktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; b) fejlesztő felkészítés; c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; d) a nevelési tanácsadás; e) a logopédiai ellátás; f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; g) a konduktív pedagógiai ellátás; h) a gyógytestnevelés.
Az Egyezmény előtti törvényi szabályozás 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint. A fogyatékos személy óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó óvodát és iskolát a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság
Az Egyezmény - egyfajta kódexként - átfogó és koherens módon gyűjti egybe a fogyatékos embereket érintő alapvető jogokat. A hazai fogyatékosságügyi politika kiemelkedő sikere, hogy hazánk volt a világon az első állam, amely mind az Egyezményt, mind pedig a Jegyzőkönyvet ratifikálta a 2007. évi XCII. törvénnyel.
24. cikk- Oktatás A részes államoknak az alábbiakról kell jelentést tenniük: 1. Intézkedések annak biztosítására, hogy minden fogyatékossággal élő gyermek hozzáférjen a korai oktatáshoz, valamint a kötelező általános iskolai, a középiskolai ésa felsőfokú oktatáshoz. 2. Tájékoztatás a korai oktatásban résztvevő, fogyatékossággal élő fiúk és lányok számáról. 3. Tájékoztatás a fiúk és a lányok oktatásában meglévő jelentős különbségekről a különböző oktatási szinteken, és arról, hogy vannak-e politikák és jogszabályok e különbségek kezeléséhez.
24. cikk- Oktatás 4. Jogalkotási és más intézkedések, amelyek az iskolák és a tananyagok hozzáférhetőségét biztosítják, és amelyek a fogyatékossággal élő személyek igényeihez történő ésszerű alkalmazkodásról gondoskodnak a hatékony oktatás és a teljes befogadás érdekében. 5. Speciális készségfejlesztő szolgáltatások megléte gyermekek, felnőttek vagy tanárok részére a Braille-írás, a jelnyelvek, az augmentatív és azalternatív kommunikáció, a közlekedési formák és más területek elsajátítására. 6. Intézkedések a siket személyek nyelvi identitásának elősegítésére. 7. Intézkedések annak biztosítására, hogy az oktatás az egyén számára a legmegfelelőbb nyelven, kommunikációs módszerrel éseszközzel, illetve környezetben történjen.
24. cikk- Oktatás 8. Intézkedések annak biztosítására, hogy megfelelő képzésben részesítsék a szakembereket az oktatási rendszerben, valamint intézkedések a fogyatékossággal élő személyek oktatóközösségbe történő bevonására. 9. A fogyatékossággal élő diákok száma és százalékos aránya a felsőoktatásban. 10. A fogyatékossággal élő diákok száma és százalékos aránya nem és szak szerinti bontásban. 11. Ésszerű alkalmazkodási lehetőségek és más intézkedések az élethosszig tartó tanulást biztosító oktatáshoz való hozzáférés céljából. 12. Az állam által tett intézkedések a fogyatékossággal élő személyek és oktatási igényeik korai azonosításának biztosítására.
2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról A jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszerek elsajátítására vonatkozó szabályok 11. A hallássérült, illetve siketvak személy számára biztosítani kell, hogy a magyar jelnyelvet, illetőleg az egyéni szükségleteinek leginkább megfelelő speciális kommunikációs rendszereket elsajátítsa, és azokat használja. 12. (1) A hallássérült, illetve siketvak gyermekek, tanulók számára létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben (a továbbiakban: gyógypedagógiai intézmény) az óvodai nevelés során, valamint az iskolai nevelés-oktatás előkészítő évfolyamától kezdődően a siket vagy siketvak gyermek számára a magyar jelnyelv vagy speciális kommunikációs rendszer oktatása kötelező.
13. A Közalapítvány - a gyógypedagógiai intézmény által továbbított írásbeli kezdeményezés alapján - a gyógypedagógiai intézmény bevonásával magyar jelnyelvi vagy speciális kommunikációs tanfolyamot szervez legalább 5 szülő (gyám) részére
A hallássérült gyermekek oktatására vonatkozó egyes szabályok 14. (1) A hallássérült gyermek a szülője (gyámja) döntésétől függően bilingvális vagy auditív-verbális módszerrel folyó korai fejlesztésben és gondozásban vehet részt.
Összegzés Az Egyezmény törvénybe iktatása után mindössze csak egy törvény született, amely az oktatást szabályozta. Köszönhető ez annak, hogy Magyarországon már az Egyezmény hatályba lépése előtt megszülettek azok a törvények, amelyek szabályozták a fogyatékossággal élők helyzetét a közoktatásban.
Köszönöm a figyelmet!