A lehetőségek ajtaja gyakran olyan hirtelen tárul ki és zárul be újra, mint a valódi ajtók viharos időben. Készen kell állnunk, hogy belépjünk, amint alkalom kínálkozik. (John Naisbitt) Az Országos Bírósági Hivatal 2014-2020 közötti fejlesztési koncepciójának vázlata V2.0 2014. december
Tartalom Az Országos Bírósági Hivatal 2014-2020 közötti fejlesztési koncepciójának vázlata... 1 I. vezetői összefoglaló... 3 II. a stratégiai fejlesztési célok bemutatása... 4 1.) A bíróságok épületállományának fejlesztése... 4 2.) Ügyfélkapcsolatok fejlesztése, elektronizálása... 5 3.) Belső folyamatok optimalizálása, elektronizálása... 5 4.) Központi képzési rendszer fejlesztése, digitális képzési technikák... 5 III. Az OBH koncepciója a külső fejlesztési források bevonására... 6 1.) Széchényi 2020... 7 2.) Belügyi Alapok... 9 3.) Duna Transznacionális Program... 10 4.) Justice DG grants... 11
I. vezetői összefoglaló Az OBH és a bíróságok meghatározták a következő hat év fejlesztés irányait, amik alapvetően négy nagy területet ölelnek magukba: a bírósági épületállomány fejlesztését; az ügyfélkapcsolatok fejlesztését és elektronizálását; a központi képzési rendszer fejlesztését; a belső folyamatok optimalizálását és elektronizálását. A költségvetési források mellett az OBH aktívan keresi a lehetőségét minden külső fejlesztési forrás bevonásának is, amelyek közül a legjelentősebben a Széchényi 2020 program; a Belügyi Alapok; a Duna Transznacionális Program; valamint a Justice DG pályázati lehetőségei. A fejlesztési igényeket összevetettük a szóba jöhető külső finanszírozási lehetőségekkel, és a szigorú módszertan szerint kidolgozott projektötleteket alkalmassá tettük arra, hogy azok a témájuk szerint illeszthetők legyenek az egyes programokhoz. Az eredményt az alábbi összefoglaló táblázat mutatja: program intézkedés bírósági fejlesztés Széchényi 2020 Belügyi Alapok Duna Transznacionális Program Justice DG grants KEHOP KÖFOP MMIA emberi erőforrások fejlesztése informatikai erőforrások fejlesztése polgárjogi terület bírósági képzések Az épületállomány digitális felmérése, korszerű épületmanagement-rendszer kiépítése A Törvényszékek, Ítélőtáblák épületeinek felújítása bírósági mediáció erősítése és elterjesztése bírósági igazgatási folyamatok optimalizálása igazgatási folyamatok egységességének és átláthatóságának növelése Bírósági kompetencia képzés Komplex bírósági vezetőképzési rendszer Bírósági nyelvi képzés Fogalmazói joggyakorlati füzetek és bírói kézikönyvek Képzési informatikai rendszer fejlesztése Digitális hangrögzítés a tárgyalótermekben Távmeghallgatás kiépítése a bíróságokon Bírói távmunka megvalósítása Digitális iratkezelés, iratok digitalizálása Bírósági adatbázisok interoperablilitásának továbbfejlesztése Külső elektronikus kapcsolatos egységes kezelése ügyfélközpontok kialakítása A menekültügyi őrizet bírói felülvizsgálata hatékonyságának növelése Menekültügyi döntéshozatal fejlesztése Nemzetközi esetjog a tagállami menekültügyi döntésekben Magyarország jó gyakorlatainak átadása bírósági mediáció erősítése és elterjesztése bírósági igazgatási folyamatok optimalizálása Interoperabilitás fejlesztése a régióban Távmeghallgatás kiépítése a bíróságokon bírósági mediáció erősítése és elterjesztése Bírósági kompetencia képzés Komplex bírósági vezetőképzési rendszer Bírósági nyelvi képzés Fogalmazói joggyakorlati füzetek és bírói kézikönyvek Képzési informatikai rendszer fejlesztése
II. a stratégiai fejlesztési célok bemutatása A 2014-2020-as időszak fejlesztési területeinek meghatározása során az OBH támaszkodott a bírósági szervezetekben felhalmozódott tudásra, elvárásokra, valamint az előző időszak tapasztalataira, és a közszféra legmodernebb módszertani eredményeire. A különféle célokat holisztikus szemlélettel hangolta össze, hogy megteremtse egy modern, XXI. századi bíróság vízióját, amely képes feladatait a legkorszerűbb eszközöket felhasználva ellátni. Az Országos Bírósági Hivatal a bírósági szervezetrendszer stratégiai céljait négy nagy terület fejlesztésével kívánja elérni, amely összefüggéseit az alábbi ábra szemlélteti: tárgyi feltételek biztosítása A bíróságok épületállományának fejlesztése Ügyfélkapcsolat fejlesztése, elektronizálása ítélkezés átláthatóságának növelése, bíróságok hozzáférésének egyszerűsítése képzési rendszer fejlesztése Központi képzési rendszer fejlesztése, digitális képzési technikák Belső folyamatok optimalizálása, elektronizálása emberi erőforrások hasznosítása Az egyes fejlesztési területeken belüli projektötletek kidolgozása során az OBH a projekttervezés és menedzsment hatékony eszközeivel, egy szigorúan meghatározott tervezési folyamat implementálásával és alkalmazásával éri el, hogy minden projekt pontosan illeszkedjen a stratégiai fejlesztési célokhoz, és az egyes projektek egymással is szoros, logikai-funkcionális egységet valósítsanak meg. A négy nagy fejlesztési terület belső prioritásait az alábbiakban foglaljuk össze: 1.) A bíróságok épületállományának fejlesztése Az épületállomány felmérése, majd a jogszabályi kötelezettségek és gazdaságossági szempontú adatfeldolgozás, adatelemzést követően Az épületállomány digitális felmérése, korszerű épületmanagement-rendszer kiépítése A Törvényszékek, Ítélőtáblák épületeinek felújítása energetikai szempontok mentén, passzív megoldások, megújuló energia fokozott használatával Ügyfélközpontok megtervezése, kialakítása a nagy ügyfélforgalmú bíróságokon Központi irattár, bűnjelraktárak kialakítása (lokáció: hátrányos helyzetű területek)
2.) Ügyfélkapcsolatok fejlesztése, elektronizálása Az egyes, ügyfeleket érintő bírósági eljárások felmérése, a jogszabályi keretek között megvalósítható folyamat-optimalizálás, majd az optimalizált folyamat infokommunikációs támogatásának megvalósítása Bírósági applikáció fejlesztés: mobilalkalmazás az ügyfeleket leginkább érintő információkkal (helyadatok, ügyfélterek, infópultok elhelyezkedése, nyitva tartás stb.) Videokonferencia-projekt: távmeghallgatás biztosítása az ügyfelek (tanúk, felek, terheltek) számára (lehetséges eljárások felmérése, szükséges belső szabályzók kialakítása, infokommunikációs feltételek megteremtése) E-bíróság projekt: elektronikusan intézhető ügyek egységes, kényelmes kezelése (információk, elektronikus alkalmazások, ügyfél-azonosítás, elektronikus fizetési lehetőségek egységes kezelése) 3.) Belső folyamatok optimalizálása, elektronizálása Az erőforrás-igényes eljárások felmérése, a jogszabályi keretek között megvalósítható folyamatoptimalizálás, majd az optimalizált folyamat infokommunikációs támogatásának megvalósítása A bírósági igazgatás egyes folyamatainak alapos feltérképezése, majd modern szervezetfejlesztési eszközökkel történő optimalizálása A hivatásrendekkel közös eljárások standard kapcsolatai kiépítésének folytatása (közjegyzők, ügyvédek, végrehajtók, ügyészség), a rendszerek összekapcsolási protokolljának kidolgozása, megvalósítása A távmunka tömeges bevezetésének megvalósítása (igényfelmérés, szabályozási környezet kialakítása, infokommunikációs megvalósítás) A bírósági adatbázisok interoperabilitásának fokozása, egységes adatbázis-struktúra megtervezése, az egyes adatbázisok standarddá formálása A bírósági informatikai hálózat fejlesztése (aktív hálózati eszközök, hardver-elemek, központi megoldások előnyben részesítése) Digitális irattárazás kialakítása, papír alapú anyagok digitalizálása és megőrzése 4.) Központi képzési rendszer fejlesztése, digitális képzési technikák A képzési stratégia mentén a bíróság-specifikus képzések egységes, integrált tematikájának kialakítása, az ehhez szükséges informatikai eszközök felhasználásával Bírósági kompetencia-képzés kidolgozása és bevezetése (ügyfélkezelés, mediáció, tárgyalástechnika, konfliktuskezelés, pártatlanság-tudat fejlesztése, döntési képesség erősítése stb.) Komplex bírósági vezetőképzési rendszer kidolgozása és bevezetése (igazgatási, gazdálkodási ismeretek, vezetői tréning, HR és coaching ismeretek stb.) Regionális képzésszervezési rendszer kialakítása és bevezetése Képzésinformatikai eszközök integrálása, továbbfejlesztése (kredit- és képzéskezelési rendszer kialakítása, e-vizsgarendszer, digitális oktatási segédletek, e-learning anyagok előállításához szükséges eszközök beszerzése, integrálása a képzési rendszerbe)
III. Az OBH koncepciója a külső fejlesztési források bevonására Minden fejlesztési stratégiának fontos sarokköve a szükséges források megteremtésének biztosítása. Az OBH a költségvetési források felhasználása mellett folyamatosan keresi a lehetőségét a fejlesztések külső forrásokból történő megvalósításának. Ennek érdekében több, egymástól független lehetőséget is folyamatosan monitoroz, amelyeket az alábbi ábrán mutatunk be: Széchényi 2020 Belügyi Alapok Duna Transznacionális Program Justice DG grants A Széchényi 2020 program a 2014-2020. évi tervezési időszakra vonatkozóan az Európai Bizottság és Magyarország között 2014. augusztus 29. napján létrejött partnerségi megállapodás alapján működik, amely meghatározza az európai strukturális és beruházási alapok országos szintű optimális felhasználására vonatkozó stratégiát. A megállapodás összesen 21,9 milliárd euró beruházást tesz lehetővé. A Belügyi Alapok az Európai Unió a 2014-2020-as programozási időszakban átalakított, korábbi Solid alapok rendszerének utódja, két alapba (a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, és a Belső Biztonsági Alap) vonva össze a menekültüggyel, migrációval, külső határok védelmével, és rendészettel kapcsolatos fejlesztéseket. A Duna Transznacionális Program az EU központi stratégiái, és a nemzeti stratégiák között elhelyezkedő, EU nagytérségi fejlesztési program, amely a Duna-régió kilenc EU tagállamára, és 5 nem EU tagállamra terjed ki. Célja a Duna-régió kohéziójának, kapacitásának, összeköttetésének (fizikális, kulturális, és gazdasági értelemben is) erősítése. A Justice DG az Európai Bizottság egyik főigazgatósága. A Justice DG a 2014-2020-as időszakra pályázatokat hirdet meg, amelyeken tagállamok önálló jogi személyiséggel bíró köztestületei, valamint nemzetközi szervezetek indulhatnak el. Minden pályázat esetében döntő fontosságú, hogy a pályázattal megvalósítani kívánt eredmény az EU egészében, vagy több tagállamban fejtse ki hatását, és mindenképpen kapcsolódjon az EU központi elképzeléseihez, céljaihoz.
1.) Széchényi 2020 A Széchényi 2020 Operatív Programjai közül a KEHOP és a KÖFOP tartalmazza a bírósági szervezet és az OBH számára legfontosabb fejlesztéseket. A KEHOP nyújtotta lehetőségek közül a bírósági szervezetrendszert érintő prioritást az alábbiakban fogalmazták meg: prioritás egyedi célkitűzés intézkedés Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával Az intézkedéshez kapcsolódó projektötleteink az alábbiak: Energiahatékonyság növelése - az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése - épületek energiahatékonysági korszerűsítése: - a Törvényszékek, Ítélőtáblák épületeinek felújítása energetikai szempontok mentén, passzív megoldások, megújuló energia fokozott használatával. Az egyes épületeket regionális csoportosításban, a lehető legnagyobb energiahatékonyság-növelést szem előtt tartva választjuk ki. - Az épületállomány digitális felmérése, korszerű épületmanagement-rendszer kiépítése, amely alkalmas az energiafogyasztás folyamatos monitorozására, az épületek központi menedzsmentjének köszönhetően az intelligens energia-felhasználás erősítésére, a fölösleges energiafelhasználás megakadályozására. Míg a KEHOP-ban az épületek energiahatékonyságának javítása, a megújuló energiafelhasználás arányának emelése tekinthető fő prioritásnak, addig a KÖFOP-ban az alábbiakban mutatjuk be a bírósági szervezetrendszer számára relevanciával bíró területeket: prioritás egyedi célkitűzés intézkedés A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése Jó Kormányzás E-közigazgatás Folyamatfejlesztés a közigazgatásban Korszerű közigazgatási szervezet és állomány Közigazgatási folyamatok elektronizálása Az egyes intézkedésekhez kapcsolódó projektötleteink az alábbiak: Szolgáltató bíróság - Jó kormányzás - folyamatfejlesztés témakörben - bírósági mediáció erősítése és elterjesztése, amelyben módszertani anyagok, kutatások, majd erre épülő gyakorlati képzések és szakember-tréning történne, amelyre alapozva a belső szabályozás felülvizsgálatával tovább lehetne ösztönözni a mediáció térnyerését a vitarendezés során - bírósági igazgatási folyamatok optimalizálásának módszertani megalapozása, amely keretében az ismert, közigazgatásban alkalmazott módszertanok (ti: CAF) alapján kifejezetten a bírósági munka sajátosságaira koncentrálva új módszertanok jönnének létre, amelyeket később európai szinten is be lehetne mutatni - bírósági igazgatási folyamatok egységességének és átláthatóságának növelése, amely keretében az egyes igazgatási és gazdálkodási folyamatok belső szabályozása, folyamata kerülne vizsgálat alá, majd az optimalizált folyamatok szabályozását országos szinten
egységesítenénk, és kellő mennyiségű mintával, sablonnal látnánk el, ügyelve a szükségtelen adminisztráció kiküszöbölésére Szolgáltató bíróság - Jó kormányzás - Korszerű bírósági szervezet és állomány témakörben - Bírósági kompetenciaképzés (a nem jogi természetű bírói kompetenciák pl. ügyfélkezelés, empátia, pártatlanságot erősítő képzés, tárgyalásvezetés stb.) - Bírósági vezetői képzés (vezetéselmélet, igazgatási ismeretek, gazdálkodási és üzemeltetési ismereteket. Külön kifejlesztésre kerül a projektben az utánpótlásképzés, a vezető állású igazságügyi alkalmazottak képzése, valamint a különleges igazgatási feladatokhoz kapcsolódó képzés (OBH vezetők, szolgálati bírák, szaktanácsadók, instruktor bírák) - Bírósági nyelvi képzés, amely keretében alap és szaknyelvi képzési modulok és tematikák, illetve speciális képzési anyagok kerülnek kidolgozásra, majd bevezetésre - Fogalmazói joggyakorlati füzetek és bírói kézikönyvek kialakítása, amelyben elektronikus és nyomtatott formában tankönyvek, tárgyalási és felkészülési segédletek készülnek el. - Képzési informatikai rendszer fejlesztése, amelyben egységes képzés-informatikai szoftver kerülne kialakításra, amelynek segítségével a résztvevők kiválaszthatják a képzéseket, jelentkezhetnek a meghirdetett kurzusokra, az oktatásfelelősök és a MIA folyamatosan nyomon követheti a képzési tevékenységet. Szolgáltató bíróság - E-közigazgatás - Bírósági folyamatok elektronizálása témakörben - Digitális hangrögzítés a tárgyalótermekben, amely keretében mind a tárgyaláson elhangzottak, mind később a bírák írásba foglalási feladatait is korszerű hangfelismerő szoftverek segítségével lehetne gyorsítani és pontosítani, ezzel egyben növelve a bíróságok átláthatóságát is. - Távmeghallgatás kiépítése a bíróságokon, amellyel nemcsak a büntetőügyekben a terheltek mozgatását lehetne elkerülni, de polgári ügyekben a tanúk fölösleges utazását, illetve kis értékű ügyekben a felek utazását is minimalizálni lehetne, ezzel jelentős időt és vesződséget takarítva meg az állampolgároknak. A kiépített rendszerek egyben képesek lennének a nemzetközi meghallgatásokat is kiszolgálni, amely az EU kiemelt célja. - Bírói távmunka megvalósítása, az otthonról elérhető adatbázisok és dokumentumok elérésének biztosításával és kellő tárgyi felszerelés munkába állításával, aminek eredményeképp a törvényes bíróhoz való jog csorbulása nélkül lehetne javítani a bíróságok ügyteher-eloszlásán, végső soron az állampolgárok joghoz jutását gyorsítva. - Digitális iratkezelés, iratok digitalizálása, amely projekt a közigazgatás többi szereplőjével együtt a digitális bíróság megvalósításának egyik kiemelt feladata - Bírósági adatbázisok interoperablilitásának továbbfejlesztése, hogy az egyes adatbázisokból mind a bírák, mind az ügyfelek gyorsan és pontosan juthassanak adatokhoz, növekedjen az adatok védelmének szintje, és az adatbázisok pontossága, az eljárások gyorsítása érdekében. - Külső elektronikus kapcsolatos egységes kezelése (ügyészség, ügyvédek, közjegyzők, végrehajtók, nyomozó hatóságok stb.), amely keretében a különböző, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban használt elektronikus rendszerek egymással való kommunikációs képességét egységes megoldásokkal segítenénk - ügyfélközpontok kialakítása, hogy a bíróságra látogató ügyfelek egységes elrendezésű, kialakítású, és magas szolgáltatásokat nyújtani tudó információs centrumokban tájékozódhassanak ügyeikről és lehetőségeikről.
2.) Belügyi Alapok A Belügyi Alapok közül a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap tartalmazza azokat a fejlesztési prioritásokat, amelyek a bírósági szervezetrendszer számára relevánsak: alap prioritás intézkedés Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) A Közös Európai Menekültügyi Rendszer továbbfejlesztése A menekültügyi őrizet végrehajtásával kapcsolatban az intézményi feltételek javítása mellett a bírói felülvizsgálat hatékonyságának növelése A menekültügyi eljárás minőségfejlesztése az ország információs szolgáltatások, illetve a tolmácsolás fejlesztésével, monitoring-látogatások szervezésével, valamint jogalkotás és a nemzetközi bírósági esetjog átültetése minőségének fejlesztésével Tapasztalatcserék, tényfeltáró missziók lebonyolítása Az egyes intézkedésekhez kapcsolódó projektötleteink az alábbiak: MMIA - Közös Európai Menekültügyi Rendszer továbbfejlesztése - Menekültügyi őrizet: - A menekültügyi őrizet bírói felülvizsgálata hatékonyságának növelése, amely eredményeképp a Magyarországgal szomszédos EU tagországok gyakorlatát, döntéshozatali mechanizmusát térképezzük fel, majd érzékenyítő képzéseket szervezünk a külföldi jó gyakorlatok felhasználásával, és az elkészült eredményeket minden, az eljárásokban részt vevő szervezet számára elérhetővé tesszük. MMIA - Közös Európai Menekültügyi Rendszer továbbfejlesztése - Menekültügyi eljárás: - Menekültügyi döntéshozatal fejlesztése, amely eredményeként az ítéletekben és végzésekben nagyobb számban jelenik meg a nemzetközi bíróságok emberi jogi téren és menekültügyi tárgyban kialakított joggyakorlata. A magyar bírói gyakorlat egységesebb képet mutat, a nemzetközi sztenderdek alkalmazásával a minél hatékonyabb EU harmonizációt segíti. MMIA - Közös Európai Menekültügyi Rendszer továbbfejlesztése - Tapasztalatcserék: - Nemzetközi esetjog a tagállami menekültügyi döntésekben, amely célja a jó gyakorlatok feltárása a nemzetközi bíróságok esetjogának applikálásában. A projekt keretében 1-2 napos monitoring látogatás a visegrádi országokba és Ausztriába, Szlovéniába. A legnagyobb számú menekültet befogadó országokban (Franciaország, Németország, Hollandia, Olaszország) egyetemi kutatóval közös munka, majd a több éves projekt lezárásaként Budapesten nemzetközi konferencia keretében a végkövetkeztetések, feltárt példás gyakorlatok bemutatása történne meg.
3.) Duna Transznacionális Program A program nyolc prioritási területe közül a közigazgatási és igazságügyi kapacitásfejlesztés az a terület, ahol a bírósági szervezetrendszer számára fontos fejlesztési lehetőségek helyt kaptak. operatív program prioritás intézkedés Duna Transznacionális Program közigazgatási és igazságügyi kapacitásfejlesztés az elmaradottabb országok emberi erőforrásainak kapacitásfejlesztése (képzések, workshop, tapasztalatés jó gyakorlat átadás stb.) informatikai kapacitásfejlesztés, amely keretében közös vagy összekapcsolható rendszerek, adatbázisok jönnek létre (tervezés, jó gyakorlat gyűjtés, szoftverfejlesztés, hardverfejlesztés) Az egyes intézkedésekhez kapcsolódó projektötleteink az alábbiak: DTP - közigazgatási és igazságügyi kapacitásfejlesztés - emberi erőforrások kapacitásfejlesztése: - Magyarország jó gyakorlatainak átadása, amely projekt során a magyarországi legjobb gyakorlatokat (különösen: határokon átnyúló szabálysértések, gazdasági ügyek, környezetvédelmi ügyek, vízügyi ügyek) gyűjtjük össze, majd workshopok keretében adjuk át a tudást az EU-n kívüli érintett országok számára. - bírósági mediáció erősítése és elterjesztése, amelyben módszertani anyagok, kutatások, majd erre épülő gyakorlati képzések és szakember-tréning történne, amelyre alapozva a belső szabályozás felülvizsgálatával és a regionális szabályozók közelítésével tovább lehetne ösztönözni a mediáció térnyerését a vitarendezés során - bírósági igazgatási folyamatok optimalizálásának módszertani megalapozása, amely keretében az ismert, közigazgatásban alkalmazott módszertanok (ti: CAF) alapján kifejezetten a bírósági munka sajátosságaira koncentrálva új módszertanok jönnének létre, amelyeket később európai szinten is be lehetne mutatni DTP - közigazgatási és igazságügyi kapacitásfejlesztés - informatikai kapacitásfejlesztés: - Interoperabilitás fejlesztése a régióban, amit annak érdekében indítunk el, hogy a régió országaiban működő, a határokon átnyúló kapcsolatok szempontjából lényeges különféle igazságszolgáltatási adatbázisok egymással való együttműködését standardizált interfészek, és adattáblák használatával tegyük könnyebbé - Távmeghallgatás kiépítése a bíróságokon, amellyel nemcsak a büntetőügyekben a terheltek mozgatását lehetne elkerülni, de polgári ügyekben a tanúk fölösleges utazását, illetve kis értékű ügyekben a felek utazását is minimalizálni lehetne, ezzel jelentős időt és vesződséget takarítva meg a régiós országok állampolgárainak.
4.) Justice DG grants A pályázati rendszerben az alábbi területeken érintett a bírósági szervezet: operatív program prioritás intézkedés Justice (igazságszolgáltatás) Rights, Equality and Citizenship (jogérvényesülés) együttműködés a polgári jog területén együttműködés a büntetőjog területén bírák képzése (beleértve a nyelvi képzéseket is) effektív jogérvényesítés biztosítása Európában együttműködés a kábítószer ellenes küzdelemben az adatvédelem legmagasabb elérhető fokának biztosítása fogyasztóvédelmi jogok biztosítása a gyermekek, nők, és más veszélyeztetett csoportok elleni erőszak elleni fellépés Az egyes intézkedésekhez kapcsolódó projektötleteink az alábbiak: Justice - együttműködés a polgári jog területén: - bírósági mediáció erősítése és elterjesztése, amelyben módszertani anyagok, kutatások, majd erre épülő gyakorlati képzések és szakember-tréning történne, amelyre alapozva a belső szabályozás felülvizsgálatával tovább lehetne ösztönözni a mediáció térnyerését a vitarendezés során Justice - bírák képzése: - Bírósági kompetenciaképzés (a nem jogi természetű bírói kompetenciák pl. ügyfélkezelés, empátia, pártatlanságot erősítő képzés, tárgyalásvezetés stb.) - Bírósági vezetői képzés (vezetéselmélet, igazgatási ismeretek, gazdálkodási és üzemeltetési ismereteket. Külön kifejlesztésre kerül a projektben az utánpótlásképzés, a vezető állású igazságügyi alkalmazottak képzése, valamint a különleges igazgatási feladatokhoz kapcsolódó képzés (OBH vezetők, szolgálati bírák, szaktanácsadók, instruktor bírák) - Bírósági nyelvi képzés, amely keretében alap és szaknyelvi képzési modulok és tematikák, illetve speciális képzési anyagok kerülnek kidolgozásra, majd bevezetésre - Fogalmazói joggyakorlati füzetek és bírói kézikönyvek kialakítása, amelyben elektronikus és nyomtatott formában tankönyvek, tárgyalási és felkészülési segédletek készülnek el. - Képzési informatikai rendszer fejlesztése, amelyben egységes képzés-informatikai szoftver kerülne kialakításra, amelynek segítségével a résztvevők kiválaszthatják a képzéseket, jelentkezhetnek a meghirdetett kurzusokra, az oktatásfelelősök és a MIA folyamatosan nyomon követheti a képzési tevékenységet. Rights, Equality, and Citizenship - az adatvédelem legmagasabb elérhető fokának biztosítása: - Bírósági adatbázisok interoperablilitásának továbbfejlesztése, hogy az egyes adatbázisokból mind a bírák, mind az ügyfelek gyorsan és pontosan juthassanak adatokhoz, növekedjen az adatok védelmének szintje, és az adatbázisok pontossága, az eljárások gyorsítása érdekében.