A mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei) Bleier Norbert SZIE-VMI
A mezőgazdasági vadkár az elmúlt 55 évben
A mezőgazdasági vadkár az elmúlt 55 évben
Az elmúlt 18 év kicsit másképpen
Hogyan vélekedtek a témáról a XX. században Magyarországon Nikolits, 1940; Roth, 1943 Koller, 1978; Mátrai és Járási, 1986 Páll, 1991 Buzgó, 2003 A gímszarvas túlszaporodása a legfőbb probléma!
Hogyan vélekedtek a témáról a XX. században Magyarországon Bencze, 1969 Koller, 1971; Rácz, 1972 Berdár & Mátrai, 1978 Csányi, 2003; Bleier és Szemethy, 2003 Több befolyásoló tényező van. A vadsűrűség a legfontosabb? Vizsgálatok szükségesek!
Országos probléma? eft/1000ha mg. terület
Vaddisznó vs vadkár
Szarvas vs vadkár
Őz vs vadkár
Következtetés Mivel a gímszarvas és a vaddisznó terítéksűrűsége jól jellemzi az adott térség gím- és vaddisznóállományának sűrűségét, így e két vadfaj esetében van kapcsolat az állománysűrűség és a mezőgazdasági vadkár között! Az őz gyakorlatilag nemjátszik szerepet.
Más tényezők is vannak? Felvásárlási árak Élőhelyszerkezet (mg. területek elérhetősége) Növénykínálat (egyes kultúrnövények vetésterületének nagysága) Kárérzékenység (a növény mennyire tűri a károsítást)
Észak-amerikai példa
Példa a felvásárlási ár hatására * 2002-ben 100ha kukoricában 10% kár, 5,5 t/ha átlagtermés, 20700Ft/t felvásárlási ár 5,5x10x20700=1.138.500 Ft 2003-ban 100ha kukoricában 10% kár, 5,5 t/ha átlagtermés, 29200Ft/t felvásárlási ár 5,5x10x29200=1.606.000 Ft 41%-al nőtt a kárérték! Miért? *Bleier és mtsai. (2006): Mezőgazdasági vadkár, hiányzó adatok bizonytalan összefüggések. Nimród94. évf. 7. sz. 39-41.o
Terepi vizsgálatok célja A kár tér- és időbeli alakulásának feltérképezése A károsító fajok meghatározása Kárformák leírása Az egyes fajok jelentőségének tisztázása Gímszarvas vs. Vaddisznó Esetleg más fajok?
Terepi vizsgálatok helyszínei Somogy megyében (Segesd, Böhönye) Bács-Kiskunban (Sükösd) Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Tiszapüspöki) Szlovéniában Baranyában Gödöllő környékén
Kukorica (miért?) 20 vagy 30 soronként, 10 vagy 20 lépésenként mintapont (1m-es szakasz) Adatrögzítés GPS Terepi vizsgálatok módszere
Értékelés Terepi vizsgálatok módszere II. Károsítási arány felvételezési időszakonként Károsítási arány a tábla szegélyében és a belső részén A károsított pontok térbeli mintázata A vadfajra utaló jelek és a keletkezett kár kapcsolata
A kár időbeli alakulása (Segesd) BLEIER et al. 2006: A mezőgazdasági vadkár tér-és időbeli alakulása nagyvadas élőhelyeken. Vadbiológia 12.
A kár időbeli alakulása (Sükösd) BLEIER et al. 2006: A mezőgazdasági vadkár tér-és időbeli alakulása nagyvadas élőhelyeken. Vadbiológia 12.
A kár időbeli alakulása (Böhönye) Forrás: Matos 2007, Szakdolgozat. SZIE VMI-Gödöllő
A kárformák alakulása májusban taposás Május túrás Forrás: Matos 2007, Szakdolgozat. SZIE VMI-Gödöllő
A kárformák alakulása júniusban növényrágás húzás Forrás: Matos 2007, Szakdolgozat. SZIE VMI-Gödöllő
A kárformák alakulása júliusban csőrágás csőlopás Forrás: Matos 2007, Szakdolgozat. SZIE VMI-Gödöllő
A kárformák alakulása augusztusban törés régi növényrágás Forrás: Matos 2007, Szakdolgozat. SZIE VMI-Gödöllő csőrágás
A kárformák alakulása októberben régi csőrágás törés vaddisznó gímszarvas
A károsító vadfajok Forrás: Matos 2007, Szakdolgozat. SZIE VMI-Gödöllő
A kár térbeli alakulása (Segesd)
A kár térbeli alakulása (Sükösd)
A kár térbeli alakulása (Böhönye)
A kár térbeli alakulása (Böhönye)
A mintapontok térbeli eloszlása május június (Böhönye) július augusztus október
Vadjelek-vadkár kapcsolata
Vadjelek-vadkár kapcsolata
Vadlétszám (gímszarvas és vaddisznó) Művelt terület aránya (az élőhely szerkezete) Erdő állapota Művelt terület elhelyezkedése Mezőgazdasági vadkár Élőhely zavartsága Kárérzékenység Termelt kultúrnövényféleség A termelt növény piaci ára
Felhasznált és ajánlott irodalmak: M, Conover (2002): Resolving Human-Wildlife Conflicts. The Science of Wildlife Damage Management. Lewis Publishers R, Woodroffe; S, Thirgood & A, Rabinowitz (2005): People and Wildlife. Conflict or Coexistence? Cambridge University Press Kotán Attila (2006): A mezőgazdasági vadkár tér-és időbeli alakulásának vizsgálata. Szakdolgozat, Gödöllő. Hámori Krisztina (2006): A mezőgazdasági vadkár alakulásának időbeli és térbeli jellemzői. Szakdolgozat, Gödöllő-Sopron. Matos József Máté (2007): A mezőgazdasági vadkár alakulásának jellemzése és a kárt okozó vadfajok meghatározása. TDK dolgozat, Gödöllő
Ajánlott irodalmak: Baranyi Szabolcs (2008):A gímszarvas és a vaddisznó területhasználata és az okozott mezőgazdasági kár közötti összefüggés. TDK dolgozat, Gödöllő Köteles Gábor (2008): A mezőgazdasági vadkár alakulása vizsgálata apróvadas területen. Diplomamunka. Gödöllő Bleier, N. és Szemethy L. (2003):A mezőgazdasági vadkár összefüggésrendszerének vizsgálata. Vadbiológia, 10: 36-41. Szemethy, L. és Bleier, N. (2004):Tényleg csak létszám kérdése a vadkár? 1. rész. Nimród 92. évf. 5. sz.: 21-23. oldal. Szakáczki Máté (2007): A vadkár vizsgálata különböző kukoricahibridekben. Diplomamunka, Gödöllő
Ajánlott irodalmak: Bleier, N., Hámori, K., Kotán, A., Márkus, M., Terhes, A. és Szemethy, L. (2006):A mezőgazdasági vadkár tér- és időbeli alakulása nagyvadas élőhelyeken. Vadbiológia, 12: 21-28 Bleier, N., Szemethy, L., Márkus, M., Székely, J., Katona, K., Hámori, K. és Kotán, A. (2006):The role of forest-agriculture areas in the expansion of red deer. 1st European Congress of Conservation Biology, Magyarország, Eger. Bleier, N., Szemethy, L. és Csányi S. (2008):A mezőgazdasági vadkárt befolyásoló tényezők: egy összetett rendszerben működő kapcsolatok felderítése. Multifunkcionális mezőgazdaság. Nemzetközi tudományos konferencia, Hódmezővásárhely.