Kerekegyháza Város Önkormányzata Kerekegyerdő Bölcsőde Szakmai Programja 2011. Készítette: Csorbáné Takács Erika Bölcsődevezető
A bölcsőde alapadatai Intézmény neve: Rövidített neve: Kerekegyerdő Bölcsőde Bölcsőde Székhelye: Kerekegyháza, Erdő u. 31/a Telefonszám: 06/76/361-067 Alapításának dátuma: 2011. június 1. Bölcsődevezető: Alapító határozat száma: Alapító: Működési területe: Csorbáné Takács Erika Kerekegyháza Város Önkormányzat 65/2011. (IV.27.) sz. Képviselőtestületi határozata Kerekegyháza Város Önkormányzat Kerekegyháza Város közigazgatási területe Irányító szerve: Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete Fenntartó szerv megnevezése: Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testülete Fenntartó szerv székhelye: 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Intézmény nyitvatartási ideje:. Bölcsőde férőhelye: hétfőtől-péntekig 6.30-17.00-ig 40 fő 2
TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETELEMZÉS...5 2. AZ INTÉZMÉNY SZEMÉLYI TÁRGYI FELTÉTELEI...7 2.1.SZAKMAI LÉTSZÁM, KÉPESÍTÉS...7 2.TÁRGYI FELTÉTELEK...8 3. HITVALLÁS...9 4. A BÖLCSŐDE CÉLRENDSZERE...9 5. BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS ALAPELVEI...10 5.1. A GONDOZÁS - NEVELÉS IRÁNYADÓ ALAPELVEI:...10 6. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS FELADATAI...13 6.1. A BÖLCSŐDEI SZOLGÁLTATÁS FELADATA...13 6.2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS...13 6.3. AZ ÉRZELMI FEJLŐDÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ SEGÍTÉSE...14 6. 4. ÉRTELMI FEJLESZTÉS, A MEGISMERÉSI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE...15 6.5. HELYI KIEMELT FELADATOK...15 6.6. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK GONDOZÁSÁNAK, NEVELÉSÉNEK FELADATAI...16 7. A BÖLCSŐDEI ÉLET MEGSZERVEZÉSE...17 7. 1.GYERMEKFELVÉTEL...17 7.2. A GYERMEKCSOPORTOK SZERVEZÉSE...17 7.3.CSALÁDLÁTOGATÁS...17 7.4. A BESZOKTATÁS...18 7.5.A BESZOKTATÁS SZEMPONTJAI...18 7.6.A SZÜLŐVEL TÖRTÉNŐ FOKOZATOS BESZOKTATÁS MÓDSZERÉNEK FELTÉTELEI...18 7.8.\...19 7.9. A NAPIREND KIALAKÍTÁSA...20 8. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS FŐBB HELYZETEI...21 8.1. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS - GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI...21 8.2. A JÁTÉK...21 8.3.ÉNEK - ZENE - ÉNEKES JÁTÉKOK...22 8.4.ANYANYELVI FEJLESZTÉS, A BESZÉD, MESE ÉS VERS...22 3
8.5.RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS...23 8.6.JÁTÉKOS TESTMOZGÁS A HÉT MINDEN NAPJÁRA...23 8.7.VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A BÖLCSŐDÉS KOR VÉGÉRE, AZ ÓVODAI FELVÉTELIG...24 9. AZ INTÉZMÉNY SAJÁTOS FELADATAI...25 9.1.GYERMEKVÉDELEM, GYERMEKVÉDELMI FELADATOK:...25 9.2. NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ TARTOZÓ GYERMEKEK ELLÁTÁSA, NEVELÉSE...25 10. AZ ALAPELLÁTÁS MELLETT MŰKÖDŐ, A CSALÁDI NEVELÉST TÁMOGATÓ 26 10.1. IDŐSZAKOS GYERMEKFELÜGYELET...26 10.2.JÁTSZÓCSOPORT...26 10.3.BABA-MAMA KLUB...27 10.4.TANÁCSADÁS...28 10.5. OTTHONI GYERMEKGONDOZÁS...28 11. HAGYOMÁNYOK, ÜNNEPEK, RENDEZVÉNYEK A BÖLCSŐDÉBEN...29 11.1. AZ INTÉZMÉNY MEGISMERÉSE...29 12. A BÖLCSŐDE KAPCSOLATRENDSZERE...30 12.1. A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI...30 12.2. HÁZIORVOSI, GYERMEKORVOSI, VÉDŐNŐI HÁLÓZATTAL...30 12.3. KAPCSOLATTARTÁS AZ ÓVODÁVAL...31 12.4. KAPCSOLATTARÁS MÁS BÖLCSŐDÉKKEL...31 12.5. KAPCSOLATTARTÁS A HELYI HUMÁN SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTTAL...32 13. A BÖLCSŐDEI DOKUMENTÁCIÓK...32 13.1.A BÖLCSŐDEVEZETŐ ÁLTAL VEZETETT DOKUMENTÁCIÓK...32 13.2.A KISGYERMEKNEVELŐK ÁLTAL VEZETETT DOKUMENTUMOK:...33 13.3.ÉLELMEZÉSVEZETŐ ÁLTAL VEZETETT DOKUMENTUMOK:...33 14. MINŐSÉG BIZTOSÍTÁS AZ INTÉZMÉNYBEN...34 15. ZÁRADÉK:...34 16. MELLÉKLETEK...35 4
A szakmai program 2011. A Kerekegyerdő Bölcsőde szakmai programja az alábbi jogszabályok, dokumentumok figyelembe vételével készült: 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről 9/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról A Bölcsődei Gondozás-nevelés Szakmai Szabályai Módszertani levél Szakmai felügyeletet a Délalföldi Regionális Módszertani Bölcsőde gyakorolja 1. Helyzetelemzés A közszolgáltatások elérhetőségét tekintve a gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó bölcsődei ellátás eddig hiányzott a településen. Kerekegyháza lakónépességéből eredően a bölcsődei ellátás nem kötelező feladat az Önkormányzat részéről, azonban a szülők, illetve az óvónők körében végzett felmérés alapján valós igény mutatkozott a bölcsődei ellátás megteremetésére. A településen, ellentétben az országos statisztikai kimutatással, nem csökken a születések száma, az egyre növekvő igényeket az óvoda is nehezen tudja kielégíteni, zsúfoltak a csoportok. Az Önkormányzat célul tűzte ki egy új bölcsőde megépítését, ezzel segítve a településen élők életkörülményeinek fejlesztését, a település gazdasági és kulturális életének fellendítését. Kerekegyháza Város Önkormányzata a Dél-alföldi Operatív Program keretén belül Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex-, valamint bölcsődék önálló fejlesztése tárgyú pályázati kiíráson 195.811.665 Ft uniós támogatást nyert. A DAOP-4.1.3/c-2f-2009-0021 azonosítószámú Kerekegyerdő Bölcsőde új bölcsőde építése a kerekegyházi Erdő utcában című projekt keretében 217.592.693 Ft pályázati összköltségű beruházással 3 csoportszobás önálló intézményt sikerült megépíteni. 5
Az új bölcsőde pályázati úton történő megvalósításával, azokat a ténylegesen felmerülő igényeket elégítette ki, melyek a közmeghallgatásokon, bizottsági és testületi üléseken régóta megjelenő lakossági elvárásként jelentek meg. Az új intézmény derűs, világos, tágas, korszerűen felszerelt épület. Olyan csendes, forgalomtól távol eső, erdő melletti területen helyezkedik el, ami a gyermekek szempontjából különösen kedvező. A tiszta, pormentes levegő, az esetleges kirándulások szervezése, környezetvédelmi feladatok, ismeretek elsajátítása, a szabad mozgásigény kielégítése tekintetében előnyt jelent. Kerekegyházán létesített új bölcsőde az alábbi szükségletek oldja meg: a három éven aluli gyermekek kikerülése az óvodai csoportokból preventív jellegű a szociokulturális hátrányokkal rendelkező gyermekek bölcsődei ellátása komplex nevelés, a képességfejlesztés optimális feltételeinek kialakítása szülők ismételt munkába állásának segítése A két csoporttal beinduló bölcsődei intézmény az ahhoz tartozó infrastruktúra kiépítésével, illetve az intézményalapításhoz szükséges feltételek megteremtésével, a bölcsődei alapellátáson túl, a családi nevelést támogató szolgáltatásokat is biztosít, úgymint játszócsoport, tanácsadás, ismeretterjesztés és baba-mama klub, gyermekfelügyelet, házi gondozónői szolgálat. A képviselő-testület döntése alapján a bölcsőde három csoporttal folytatja működését 2011. novemberétől. 6
2. Az intézmény személyi tárgyi feltételei 2.1. Szakmai létszám, képesítés A minimum személyi feltételek a 15/1998.(IV.30.) N.M. rendelet 1. Sz mellékletében meghatározottak szerint lett kialakítva: 1 fő intézményvezető 2 fő kisgyermeknevelő és technikai dolgozó ( dajka)/ csoport 1 fő konyhavezető 1 fő gazdasági ügyintéző és élelmezésvezető Bölcsődevezető: általános szociális munkás, gyermekjóléti alapellátási szakvizsga, kisgyermekgondozó és-nevelő Bölcsődevezető helyettes: az intézményvezetői feladatot csoportban dolgozó szakgondozónő látja el: kisgyermekgondozó és-nevelő Kisgyermeknevelők : csecsemő és kisgyermekgondozó-nevelő szakgondozó, kisgyermekgondozó, csecsemő és gyermeknevelő végzettsége személyek látják el. Élelmezésvezető: középfokú pénzügyi végzettség és élelmezésvezetői képzettség Konyhavezető: szakács Gyermekorvos: megbízási jogviszonyban Védőnő: megbízási jogviszonyban kisgyermeknevelő megbízási jogviszonnyal ( otthoni gyermekgondozás esetére): csecsemő és gyermeknevelő-gondozó szak folyamatban Továbbképzések: 7
A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet alapján kell az alkalmazottaknak pontszerzési kötelezettségüknek eleget tenni. Belső képzések Szakmai műhelyek szervezése Technikai dolgozók: Technikai dolgozó: dajka végzettség Technikai dolgozó: dajka végzettség 2.2. Tárgyi feltételek Az új bölcsőde modern, korszerű, teljeskörűen akadálymentesített épület, ahol a természetes energiák közül a nap energia is hasznosításra került. A napkollektorok segítik a melegvíz előállítását és rásegít a fűtésre. Gyermekek által használt helyiségek A csoport szobák tájolása D-ny-i. irányú, világosak, tágasak, az erős napsugárzás ellen árnyékolókkal vannak ellátva. Mindhárom csoport szobához tartozik fürdőszoba, gyermekátadó helyiség. A csoportszobákból közvetlen ki lehet jutni a teraszra illetve az udvarra. Az épülethez tartozó nagy terület háromfelé van osztva. A szemközti területen van a játszó udvar, melyben homokozó, hinta és kisház van csoportszobánként. A jobb-, és baloldalon található még egy-egy nagyobb elkerített terület. A jobb oldalon fog elkészülni a mesekert, és a labirintus sövényből a kisgyermekek nagy örömére. A baloldali területen pedig a tervek szerint konyhakert, bogyós gyümölcsösök kerülnek telepítésre. Alapjátékok, fejlesztő játékok, ábrázoláshoz szükséges eszközök a módszertani levél előírásai szerint. Egyéb helyiségek: vezetői iroda, gondozónői szoba, orvosi szoba, elkülönítő, játéktároló, tálaló konyha, mosoda, szárító vasaló, akadálymentes mosdó Dolgozók szociális helyiségei: mosdó, zuhanyzó, WC, társalgó, étkező, öltöző 8
3. Hitvallás A gyermek érzelmi kötődése útján ismeri meg a környező világot, éppen ezért fontosnak tartjuk az érzelmi biztonság nyújtását. Ez feltétele annak, hogy érdeklődjön az őt körülvevő világ iránt, fogékony legyen az új ismeretek bemutatására. Az ember fejlődésében meghatározóak azok a hatások, amelyek az élet korai szakaszában érik a kisgyermeket, ezért nagy a családi nevelés és az arra épülő bölcsődei nevelés felelőssége. Azt valljuk, hogy csak nyugodt, derűs, szeretetteljes, légkörben felnövő gyermekekből válnak boldog, kiegyensúlyozott, a világra nyitott, érdeklődő, önállóan gondolkodni tudó emberek. A kisgyermek ebben az életszakaszában a legsérülékenyebb testileg, lelkileg egyaránt, erősen függ a felnőttektől, ezért a gondozónő személyisége meghatározó. Fontosnak tartjuk a biztonságot nyújtó környezetet, melyben a legteljesebb odafigyeléssel óvjuk és vigyázzuk a ránk bízott gyermekeket. A bölcsődei élet kiemelten fontos tevékenysége a gyermeki játéktevékenység megszervezése, mivel ez valamennyi fejlődési területre nagy hatással van. Ez a gyermek életkori sajátossága is, mindenben a játékosságot keresi, játszva tanul ismereteket, helyzeteket stb. 4. A bölcsőde célrendszere A bölcsődei ellátás célja a napközbeni kisgyermekellátásban a meglévő értékek megőrzése, a szakmai munka továbbfejlesztése, a családok igényeinek megfelelően, lehetőségeink szerint, új módszerek és szolgáltatások bevezetése. Az egységes gondozási-nevelési elvek megvalósításával célunk a gyermekek vidám, nyitott kiegyensúlyozott, játékban elmélyülő, kreatív, önbizalommal rendelkező személyiséggé fejlődése. 9
5. Bölcsődei gondozás-nevelés alapelvei Szakmai programunk az Országos Családi és Gyermekvédelmi Intézet által kialakított "A bölcsődei gondozás nevelés minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai" című módszertani levelére épül. Ennek alapján, a helyi sajátosságok figyelembevételével készítettük el szakmai programunkat. A bölcsődék alapvető feladata a korszerű gondozási - nevelési módszerek alkalmazásával a gyermekek megfelelő szomatikus és pszichés szükségleteinek kielégítése, egészséges fejlődésük elősegítése. A bölcsődei ellátás célja a napközbeni kisgyermekellátásban a meglévő értékek megőrzése, a szakmai munka továbbfejlesztése, a családok igényeinek megfelelően, lehetőségeink szerint, új módszerek és szolgáltatások bevezetése. Az egységes gondozási-nevelési elvek megvalósításával célunk a gyermekek vidám, nyitott kiegyensúlyozott, játékban elmélyülő, kreatív, önbizalommal rendelkező személyiséggé fejlődése. A bölcsődei munkában a gondozás - nevelés szerves egységet alkot, gondozás közben nevelünk és a nevelési feladatok jelentős részét a gondozás közben, oldjuk meg. 5.1. A gondozás - nevelés irányadó alapelvei: A bölcsődei gondozásnak - nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására kell irányulni. A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben a bölcsődék kiegészítő szerepet játszanak. A gondozás és nevelés egységének elve: a gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A gondozás minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. 10
Az egyéni bánásmód elve: a gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Az állandóság elve: a gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága, saját gondozónői rendszer, felmenő rendszer, csoport és hely állandóság jelenti a gyermek számára a biztonságérzetet. Az aktivitás és önállóság segítésének elve: a biztonságos tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása. A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és empátia, fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A pozitívumokra támaszkodás elve: a nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. Az egységes nevelő hatások elve: A gyermekekkel foglalkozó felnőttek, a közöttük lévő személyiségbeli különbségek tiszteletben tartásával, a gyermek elfogadásával, öntevékenységének biztosításában egyetértenek. Az alapvető erkölcs normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik. A rendszeresség elve: az ismétlődés, tájékozódási lehetőséget, állandóságot, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét. A fokozatosság elve: a gyermek új helyzetekhez való hozzászoktatása segíti az alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, megkönnyíti a szokások kialakítását A más nemzethez, etnikumhoz, kisebbséghez tartozás tiszteletben tartása: a gondozónő a gyermek életkori sajátosságainak és fejlettségének megfelelően segítse az identitástudat kialakítását és fejlődését. Segítse a más kultúra és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását. 11
A gyermek elfogadásának és személyisége megbecsülésének elve: a gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel, hogy érezze a felnőtt őszinte érdeklődését, figyelmét, megbecsülését. A gondozónő biztosítsa számára a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőséget az egyes élethelyzetekben. A tanulás segítésének elve: az élményszerzés lehetőségének biztosításával a gondozónő saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítségével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást. Az együttműködés elve: a bölcsődéből óvodába történő átmenet megkönnyítése érdekében kölcsönös együttműködés kialakítása az óvodával, óvónőkkel. Az óvoda mindenkor épít a bölcsődében folyó nevelőmunkára. Szakmai megbeszélések és találkozások alkalmával, a tapasztalatcsere segíti az óvodába lépő gyermekek megismerését, megkönnyíti az óvodai beilleszkedést. A bölcsődei gondozás - nevelés alapelvei, a gondozási és nevelési feladatokon keresztül valósulnak meg, amelyek az egészséges testi fejlődés, az érzelmi és szocializációs fejlődés, a megismerési folyamatos fejlődésére kell, hogy irányuljanak. 12
6. A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai 6.1. A bölcsődei szolgáltatás feladata Az 1997. XXXI. tv. 42. -a, valamint a 15/1998. (IV. 30. ) NM rendelet 36. - a alapján, a családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermekek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését napközbeni ellátás keretében biztosítjuk. A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő kisgyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését végzi. A gyermekek 1 éves kortól a 3.-ik életévük betöltését követő december 31-ig vehetők fel. A szülők kérésére és a szakemberek (orvos, szaktanácsadó, bölcsődevezető, gyógypedagógus) javaslata alapján, a gyermekek 4.-ik életévük betöltését követő év augusztus 31.-ig gondozhatók a bölcsődében. A bölcsődébe felvehető minden olyan kisgyermek, akiknek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátását, a felvételi szabályzatban meghatározottak szerint. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. kiemeli olyan kisgyermek - szociális vagy egyéb ok miatt - felvételi lehetőségét, akinek egészséges fejlődése érdekében, szükséges a bölcsődei gondozás, nevelés. További feladatunk, a gyermekek harmonikus testi- szellemi fejlődésének segítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. A gyermekek bölcsődében történő elhelyezését a szülő hozzájárulásával kezdeményezheti a védőnő, a házi- és gyermekorvos, a gyermekjóléti szolgálat, családgondozók és a gyámhatóság is. 6.2. Az egészséges életmódra nevelés a fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése; a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermek testi képessége fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, egészségnevelés, az alapvető higiénés szokások kialakítása, a környezethez való alkalmazkodás segítése; 13
az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. A levegőn tartózkodás, levegőztetés feltételei biztosítottak. Törekedni kell arra, hogy a még járni nem tudó kisgyermekeknél is biztosítva legyen a levegőztetés. A játszókertek és a teraszok biztonságos kialakítása, nagysága jó lehetőséget teremt a gyerekek szabad mozgásterének és játéklehetőségeinek. (Az udvar és a belső helyiségek kialakítása, akadálymentesítéssel, baleset-megelőzéssel) Az alvás nyugodt feltételeinek biztosítása fontos feladata mind a gondozónőknek, mind a bölcsőde összes dolgozójának. A gyermekek étkeztetésénél fokozottan figyelni kell, hogy a korosztály előírásainak megfelelő legyen, több gyümölcs, zöldség, főzelékféle. 6.3. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, csökkentése, fokozott odafigyeléssel és szeretettel, problémamentes beszoktatás megvalósítása; a gondozónő és a gyermek közötti szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó kapcsolat kialakítása; az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban, éles helyzetben az "éntudat" egészséges kialakulásának, fejlődésének segítése; a társas kapcsolatok alakítása, az együttélés szabályainak elfogadása, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének alakítása, segítése; kommunikatív képességek fejlődésének elősegítése; minél több lehetőséget teremteni a társakkal, gondozónővel közös élmények átéléséhez; a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű és elhanyagolt gyermekek gondozása, nevelése speciális törődéssel, szükség szerint más szakemberek bevonásával. 14
A kisgyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy számára biztosított legyen a bölcsődében az otthonosság, a derűs, családias, szeretettelje légkör. A kedvező érzelmi hatások megkönnyítik az elválást a szülőtől. A pozitív élmények pedig segítik a kötődést az új személyekhez. 6. 4. Értelmi fejlesztés, a megismerési folyamatok fejlesztése a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek szervezése, a gyakorlás lehetőségének biztosítása, az érdeklődési kör kiszélesítése; az önállóság és az aktivitás, kreativitás, kommunikációs kedv segítése, támogatása, helyzetteremtéssel; a közös tevékenységek során, pozitív élmények teremtésével, a viselkedési és társas kapcsolatok alakítása, helyzetmegoldási minták nyújtása; az önálló véleményalkotásra, döntésre, választásra való képessé válás segítése. Minél több alkalmat teremteni a beszéltetésre, az élmények befogadása után azok elmondásával; minél több ismeretnyújtás, a megismerési folyamatokban a tapasztalatok és élmények sokrétű feldolgozásával, a beszédkészség, szókincs gyarapítás fejlesztése; a gyermeki tevékenység támogató, bátorító odafigyeléssel kísérése, a pozitívumok megerősítése; A bölcsőde a nap folyamán a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermekeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetből. A kommunikáció különböző formáinak alakításával, helyes mintaadással az egész nap folyamán fejleszthető a gyermek beszédkészsége, amely az anyanyelvi nevelést segíti. 6.5. helyi kiemelt feladatok Bölcsődénkben terveink szerint konyhakert, kisebb területen bogyós gyümölcsök ültetésére fog sor kerülni. A konyhakert gondozását szakmai programunkba illesztjük. A nagyobb gyermekek megfigyelhetik, hogyan fejlődik a kicsiny magból a zöldség, a 15
sárgarépa, zöldborsó és az egyéb zöldségféléink. Nyomon követhetik a gyümölcsök érési folyamatát. A kiskertben gyűjtött tapasztalatokkal gazdagíthatjuk tudásukat a természetről, az egészséges táplálkozásról, esetleg még nagyobb kedvel is fogyasztják majd a számukra olyan fontos főzelékeket, gyümölcsöket. 6.6. Sajátos nevelési igényű gyermekek gondozásának, nevelésének feladatai Ezt a feladatot integrált formában, az egészséges és sérült gyerekek együttélési előnyeire kell építeni. Egy gyermekcsoportban legfeljebb két sajátos nevelési igényű gyermek nevelkedhet. Óvakodni kell a csoport és a kisgyermeknevelő túlterhelésétől, ebben az alacsony életkorban erre különös hangsúlyt kell fektetni. Az integrált csoportban a kisgyermeknevelő munkájához folyamatos segítséget kell nyújtani a megfelelő szakmai háttér biztosításával. A bölcsődének együtt kell működnie a hozzá járó sajátos nevelési igényű gyermeket fejlesztő intézménnyel. A kisgyermek a Szakértői Bizottság javaslata alapján vehető fel a bölcsődébe, próbaidővel. A próbaidő leteltével, a szakmai team: orvos, -pszichológus, gyógytornász, gyógypedagógus, logopédus- a szükséges szakember, bölcsődevezető, kisgyermeknevelő - együttes véleménye alapján dönt a kisgyermek további gondozásáról. Elutasítás esetén, a gyermeket további ellátása érdekében, a Szakértői Bizottsághoz kell irányítani és tájékoztatni kell a szülőt, vagy a törvényes képviselőt, a gyermek más intézményben való elhelyezésének lehetőségéről. A szakember ellátottság érdekében a Kerekegyerdő Bölcsőde megbízási szerződés keretében foglalkoztat: pszichológust, gyógytornászt, gyógypedagógust, logopédust a bölcsődébe járó gyermekeknél jelentkező igény alapján. 16
7. A bölcsődei élet megszervezése 7. 1.Gyermekfelvétel A gyermeket a bölcsődébe a bölcsődevezető veszi fel, a szükséges okmányok alapján. A bölcsődevezető, illetve a gondozónő a gyermek személyi adatain kívül rögzíti a szolgáltatás igénybevételének a napját, időtartamát és azt, hogy kinek adható ki a gyermek, kit és hol lehet értesíteni sürgős esetben. Az igénybevett étkezések díját és az önköltség számítási szabályok alapján meghatározott szolgáltatás költségeit a helyi pénzügyi szabályok szerint számolják el. A szülő elfoglaltsága idejére, néhány órára is kérheti gyermeke felügyeletét. Az időszakosan gondozott kisgyermek felvehető egy erre a célra létrehozott csoportba, vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyeire. Az időszakos bölcsődei elhelyezés igénybevétele esetén is fokozatosan, lehetőleg a szülővel történik a kisgyermek beszoktatása. A szülő a beíratáskor széleskörű tájékoztatást kap a bölcsődei életről, a szokásokról, szabályokról, a családlátogatásról, a beszoktatás menetéről. Lehetősége van megnézni már ekkor a gyermekek által használt helyiségeket (csoportszoba, mosdó, átadó szoba, előtér, játszókert, stb). Megismerkedhet gyermeke gondozónőivel. Tájékoztatást kap az adminisztratív intézkedésekről is. 7.2. A gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyermekcsoport létszáma 12 fő, 14 fő. Ennél magasabb létszám szakmailag nem fogadható el. A magasabb létszám nem csupán ellátási problémát jelent a gondozónőnek, hanem nagyobb a zaj a csoportban, valószínűleg több konfliktushelyzet alakul ki, megterhelőbb az alkalmazkodás is. A magasabb létszámnál már kisebb a lehetőség az egyéni bánásmódra, odafigyelésre. Egy gondozónő legfeljebb 6 "saját" gyermek gondozását - nevelését tudja biztonságosan ellátni. 7.3.Családlátogatás A családlátogatás célja a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermek otthoni környezetben történő megismerése, a gondozási - nevelési szokások felöli tájékozódás. Az első családlátogatásra még a beszoktatás megkezdése előtt kerül sor. A gondozónő szerepe és célja a szülővel megértetni, elfogadtatni, hogy a családlátogatás a gyermek számára előnyt jelent. A szülővel bensőségesebb helyzetben fontos információkhoz jut a gyermek szokásait illetően. 17
7.4. A beszoktatás A jól megszervezett és tervezett beszoktatás megalapozza a gyermek bölcsődei közösségbe való beilleszkedését. Ennek a későbbiekben, a gyermek egyéni fejlődésében kiemelt jelentősége van. A gyermekek zökkenőmentes beszoktatása fontos része a bölcsődei munkának. A gyermek, a család és a bölcsődei csoport érdekeinek igényeinek összehangolása, egyeztetése nagyon fontos feladat. Az együttműködés e korai szakaszban azért fontos, mert a gondozónők és a család közötti harmonikus kapcsolat mindkét fél számára megkönnyíti a munkát. 7.5.A beszoktatás szempontjai lehetőség adása a beszoktatás előtti ismerkedésre; a gyermek felkészítése a bölcsődei életre (beszoktatás előtti családlátogatás); a szülő felkészítése a beszoktatásra, tájékoztatás a bölcsődei szabályokról; fokozatosság a beszoktatásban: pl. naponta emelkedő időtartam, legalább 2 heti periódusban; az anya jelenléte a beszoktatás alatt, a gyermek gondozásának szokásait fokozatosan átadva a gondozónőnek; a bölcsőde megnyitását követően, a rendes beszoktatás során hetente legfeljebb 2 új gyermek fogadása egyszerre a gyermeket természetesen mindig ugyanaz a gondozónő fogadja a beszoktatás időszakában; "saját gondozónő" - rendszer biztosítása. 7.6.A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének feltételei a bölcsődevezető és a gondozónő széleskörű tájékoztatással teremtse meg az együttműködés feltételeit; a szülő részéről a bölcsőde gondozási - nevelési módszereinek elfogadása és bölcsődei élettel együttműködő részvétel a beszoktatás időtartama a gyermek mielőbbi beilleszkedése érdekében, legalább 2 hét legyen, illetve a gyermekhez szükségleteihez igazítva. 18
a beszoktatás első hetében az anyával /szülővel/ együtt, a második héten már az anya /szülő/ állandó jelenléte nélkül, de rövidebb és fokozatosan emelt idővel történjen; a beszoktatás első hetében úgy kell a beszoktatási időt alakítani, hogy az anya, a gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégezhesse és a gondozónő ezeket megfigyelhesse; A gyermek együttműködésétől függően a gondozónő próbálkozhat egy - egy gondozási művelet elvégzésére az anya jelenlétében; a harmadik - negyedik naptól a gondozónő fokozatosan veszi át az anyától a gondozási műveleteket, a gyermek ébrenléti ideje alatt az anya rövidebb - hosszabb ideig elmehet a csoportból; az alvás jelenti a beszoktatás alatt a legnagyobb nehézséget, ezért az anya, még a második hét végéig tartózkodjon a bölcsődében az altatás, ill. ébredés időpontjában.; a gondozónőknek célszerű egy beszoktatási tervet készíteni, hogy a csoportban dolgozók összehangolhassák a beszoktatás sorrendjét és a gyermekek által ott töltött időt; egy gondozónőhöz egy időben csak egy gyermek kerüljön beszoktatásra, hogy csak az adott gyermekkel tudjon foglalkozni; gyermek bölcsődei életének kialakításánál a szakmai elvek betartása mellett figyelembe kell venni az otthoni szokásokat; beszoktatás során a gondozónőnek az egész családot és nem "csak" a gyereket kell segítenie. 7.8."Saját gondozónő" - rendszer A " saját gondozónő" - rendszer a személyi állandóság elvén alapul a bölcsődei csoportokban. A csoport gyermekeinek egy része /5-6 gyermek / tartozik egy gondozónőhöz. A gondozási, nevelési feladatok mellett, ő kíséri figyelemmel a gyermekek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, a törzslapokat, a csoport naplójában ő tartja számon bejegyzéseivel a gyermekek egyéni fejlődését. A gondozónő az ún. ölelkezési időben - az az időszak, amikor, mindkét gondozónő jelen van -idejét elsősorban a "saját" gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A "saját gondozónő" szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a gondozónője (felmenő rendszer). 19
A "saját gondozónő" - rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a "saját gondozónő" segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken. 7.9. A napirend kialakítása A napirend az aktuálisan egy csoportba tartozó gyerekek szükségleteinek kielégítésére irányuló életszervezési feladat. A gyerekek egyéni szükségleteinek figyelembe vételével kell kialakítani a napirendet. Úgy kell tervezni az egyes tevékenységeket, hogy elegendő idő jusson az étkezésre, a játékra, pihenésre és közben a gondozás - nevelés feladatai is megoldottak legyenek. Ugyanakkor a napirend kialakításának a csoport érdekeivel is összhangban kell lenni. A napirend szolgál alapul a gyermek számára biztonságérzettel, megfelelő tájékozottsággal. A gyermek egyéni igényein túl, meghatározza a napirendet a gyermekek egyéni fejlettsége, a létszám, az évszak, az időjárás, valamint a gyermek már kialakult szokása is. A gondozónők munkarendje a gyermekek napirendjéhez kell, hogy igazodjon. A gondozónők a csoport kialakítása után, egymással egyeztetett állandó napirendet és munkarendet dolgoznak ki. Ezen változtatni, csak közös megfontolás után, a bölcsődevezetővel egyeztetve lehet. A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani. Ezzel teremtve meg a gyermek számára feltétlenül szükséges biztonságérzetet, kiszámíthatóságot, a tevékenység és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül, az egyes gyermekek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető legyen a rendszer. A gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, felesleges várakozási idő nélkül. Ez biztosítja valójában a csoport belső nyugalmát is. A folyamatos gondozáson belül, az egymást követő események (tisztálkodás, étkeztetés, alvás, pihenés) kiszámíthatóságot, jó közérzetet alakítanak ki a gyermekben. A napirend kialakításának további feltételei, a személyi állandóság, a megfelelő tárgyi feltételek és eszköz ellátottság, a jó munkaszervezés. A kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele. 20