Fóti Népművészeti Szakközép-, 2013.május
TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA...6 1.1) A célja...6 1.2.) Az alapfeladatokra vonatkozó jogszabályok:...6 2.) A SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA...7 3. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI, JOGÁLLÁSA ÉS GAZDÁLKODÁSI MÓDJA...7 3/1.)Az intézmény jellemző adatai...7 4.) AZ INTÉZMÉNY ALAPDOKUMENTUMAI ÉS JOGOSULTSÁGAI.(AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPJÁN)...7 5.) AZ INTÉZMÉNY ALAPDOKUMENTUMAI:...11 6.) AZ INTÉZMÉNY JOGOSULTSÁGAI:...11 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE...12 SZERVEZETI EGYSÉGEK...12 1.) Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei...12 2.) A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje...12 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE...13 1.) A vezető személye...13 2.) Az intézményvezető jogköre...13 3.) Az intézményvezető felelőssége:...14 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE...15 A vezetőség...15 1.) Az intézményvezető-helyettes személye...15 2.) Intézményvezető-helyettes...16 3.) Gyakorlati oktatásvezetők...16 4.) Munkaközösségek vezetői...16 5.) A vezetők kapcsolattartási rendje...16 6.) A vezetők helyettesítési rendje...17 III. A NEVELŐTESTÜLET ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK...17 A NEVELŐTESTÜLET ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE...17 1.) A nevelőtestület...17 2.) A nevelőtestület feladatai és jogai...17 3.) A nevelőtestület értekezletei...17 4.) A nevelőtestület döntései és határozatai...18 5.) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje...18 6.) Az ellenőrzés módszerei...18 A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI...19 1.) A munkaközösségek célja...19 2.) A szakmai munkaközösségek feladatai...19 3.) A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai...19 4.) Az intézmény szakmai munkaközösségei...20 A NEVELŐTESTÜLET FELADATAINAK ÁTRUHÁZÁSA...20 1.) Az egyes feladat- és jogkörök átadása...20 2.) A nevelőtestület által létrehozott bizottságok...20 3.) Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése...20 4.) A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai...21 IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK...22 AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE...22 1.) Közalkalmazottak...22 2.) Az alkalmazotti közösségek jogai...22 3.) Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje...22 A TANULÓI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE...23 1.) Az osztályközösségek és tanulócsoportok...23 2.) Diákkörök...24 3.) A diákközgyűlés (iskolagyűlés)...24 A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÉS MŰKÖDÉSE...24 1.) A diákönkormányzat szervezete...24 2.) A diákönkormányzat jogai...25 2
3.) A diákönkormányzat működési feltételei...25 4.) A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás...26 A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE...26 1.) A szülői szervezetek és a Szülői Testület...26 2.) A szülői közösséggel való kapcsolattartás...26 3.) A szülők szóbeli tájékoztatási rendje...26 4.) A szülők írásbeli tájékoztatási rendje...27 AZ ISKOLASZÉK ÉS AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE...27 1.) Az iskolaszék és jogai...27 2.) A kapcsolattartás rendje...27 3.) Az iskolaszék szülői fogadóórái...28 AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE...28 1.) A külső kapcsolatok célja, formája és módja...28 2.) Rendszeres külső kapcsolatok...28 V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE...30 A TANÉV HELYI RENDJE...30 1.) A tanév helyi rendjének meghatározása...30 2.) A tanév helyi rendje és annak közzététele...30 3.) Az intézmény nyitva tartása...30 A TANÍTÁSI NAPOK RENDJE...31 1.) A tanítási órák rendje...31 2.) Az óraközi szünetek rendje...31 3.) Az intézményi felügyelet rendszabályai...31 AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE...31 1.) A vezetők intézményben való tartózkodása...31 2.) A közalkalmazottak munkarendje...32 3.) A pedagógusok munkarendje...32 4.) A pedagógust munkakörével kapcsolatosan...33 5.) A nem pedagógus munkakörűek munkarendje...33 6.) A tanulók munkarendje...34 7.) Hivatalos ügyek intézése...34 8.) Tanári ügyeleti rend...34 VI. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK:A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK...34 RENDSZERES TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK...34 1.) Szervezeti formák...34 1.1.) Tanulószoba...35 1.3.) Szakkörök, diákkörök, érdeklődési körök...36 1.5.) A tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei...37 1.6.) A könyvtár...37 1.7.) A hitoktatás:...37 ESETENKÉNTI TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK...37 1.) Versenyek és bajnokságok...37 2.) Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások...38 3.) A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok...38 4.) Kulturális intézmények látogatása...38 5.) Egyéb rendezvények...38 6.) Tanfolyamok...38 VII. A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA...39 A TANULÓI JOGVISZONY ÉS KÖVETKEZMÉNYEI...39 1.) A tanulói jogviszony létesítése és feltételei...39 2.) A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák...39 A TANULÓ TÁVOLMARADÁSA ÉS ANNAK IGAZOLÁSA...40 1.) A hiányzás indoklása...40 2.) A távolmaradási engedély...40 3.) Az igazolt és igazolatlan hiányzások...40 VIII. A JUTALMAZÁS ÉS A FEGYELMEZÉS ELVEI ÉS FORMÁI...41 3
A TANULÓK DICSÉRETE ÉS JUTALMAZÁSA...41 1.) A dicséret és a jutalmazás elvei...41 2.) A dicséret formái...41 3.) A jutalmazás formái...41 A TANULÓK FEGYELMEZÉSE...42 1.) Fegyelmi intézkedések...42 2.) Fegyelmi büntetések...43 3.) A tanuló kártérítési felelőssége...44 4.) Ösztöndíjak...44 5.) Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok...44 IX. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE...46 AZ ÉPÜLET EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK...46 1.) Az épület rendje...46 2.) Biztonsági rendszabályok...46 3.) Védő óvó előírások...47 4.) Rendkívüli esemény...47 5.) A látogatás rendje...47 6.) Belépés és benntartózkodás rendje:...48 7.) Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje...48 8.) Reklámtevékenység...48 A HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSÜK HASZNÁLATI RENDJE...48 1.) Az alkalmazottak helyiséghasználata...49 2.) A tanulók helyiséghasználata...49 3.) A szaktermek használati rendje...49 4.) A berendezések használata...49 5.) Karbantartás és kártérítés...50 X. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE...50 A HAGYOMÁNYÁPOLÁS CÉLJA ÉS TARTALMI VONATKOZÁSAI...50 1.) A hagyományápolás célja...50 2.) Nemzeti ünnepélyek...50 3.) Az intézmény hagyományos rendezvényei...51 4.) A hagyományápolás további formái...51 A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉGEI, FELADATAI...51 1.) Intézményünk jelképe...51 2.) A kötelező viselet:...52 3.) A hagyományápolással kapcsolatos feladatok...52 AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK...52 A tankönyvrendelés szabályai, a tankönyvellátás rendje...53 Iskolarendszeren kívüli képzés, felnőttoktatás...55 Pályázatokon való részvétel...55 XII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK...56 A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE...56 1.) Az egészségügyi prevenció rendje...56 1.) A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje...56 2.) Az egészséges életmódra nevelés...57 A TÉRÍTÉSI- ÉS A TANDÍJ FIZETÉSÉNEK RENDJE...57 1.) A díjfizetésekről általában...57 2.) Térítési díj fizetése...57 3.) Tandíj fizetése...57 4.) A visszatérítés...57 SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ ÉS TÁMOGATÁS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI...58 1.) A tanulók szociális ellátása...58 2.) A diák szociális alap felhasználása...58 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...58 1.) Az módosítása...58 2.) Az intézmény további szabályzatai...58 4
2.1.) mellékletei...58 3.) Az elfogadása és jóváhagyása...59 5
I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. A (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya 1.1) A célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 1.2.) Az alapfeladatokra vonatkozó jogszabályok: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) a köznevelésről szóló 2011. CXC. Tv az1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet és a 16/2013. (II.28.) EMMI-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a 2011. évi CCXI törvény a családok védelméről a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a 110/2012(VI.4) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 20/2012.(VIII.31)EMMI rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a 2011 évi CLXXXVII törvény a szakképzésről a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OMrendelet 1/2006-os OKJ-rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM-rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet 2011. évi CLXXXIX törvény a helyi önkormányzatokról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről /ill. későbbi, 6
aktuális Áht./ 2.) A szabályzat személyi és időbeli hatálya a.) Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. b.) A ot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, - az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményezési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. 3. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 3/1.)Az intézmény jellemző adatai Név:Fóti Népművészeti Szakközép-, Cím(székhely):2153 Fót, Vörösmarty tér. 2 Telephely: 2153 Fót, Vörösmarty tér. 2 Alapító okirat száma: 152/2002. KT határozat, módosításainak újabb határozat száma: 254/2003. KT hat., 79/2004 KT hat., 720/4/2007 KT hat., valamint 113/2009 (IX.16.) KT határozat és a 2010 április14-i 18/2010 KT- határozat Alapító okirat kelte: 2002. június 19. Alapítás időpontja:2002. június 19, az Alapító okirat kelte. Az intézmény ekkor került a város fenntartásába feladat átadással a Károlyi István Gyermekközponttól, amely 1960 óta működtette a középfokú iskolát.2013. január 1-vel fenntartásra és működtetésre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Dunakeszi Tankerülethez került. Típus: Művészeti szakközépiskola, szakiskola és gimnázium Engedélyezett csoportszám: 10 osztály 5-5 szakközépiskolai művészeti szakmában, gimnáziumi osztály 1+4 évfolyamos évfolyamonként 1-1 + 3 szakiskolai szakmai csoport vagy 2 szakképző évfolyam. Engedélyezett pedagóguslétszám: (státus) 36,5 + 1,5 pedagógusi munkát segítő A közalkalmazottak összes létszáma:(státus) 47 OM azonosító: 032600 Adószám:15799658-2-41 Bankszámlaszám:10032000-00330871-00000000 4.) Az intézmény alapdokumentumai és jogosultságai (Az alapító okirat alapján) Az intézmény neve: Fóti Népművészeti Szakközép-, Az intézmény székhelye, címe 2153 Fót, Vörösmarty tér 2. Az intézmény működési köre (felvételi körzete) országos beiskolázású középfokú művészeti, oktatási intézmény, gimnázium Az alapító szerv neve és székhelye 7
Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Az intézmény fenntartójának neve, székhelye Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32. Az intézmény irányítójának neve, székhelye Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Dunakeszi Tankerület 2120 Dunakeszi, Vasút u 11 Az intézmény felügyeleti szervének neve, székhelye Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Dunakeszi Tankerület 2120 Dunakeszi, Vasút u 11 Az intézmény OM azonosítója :032600 Az intézmény típus szerinti besorolása a. A tevékenység jellege alapján: Összetett iskola b. A közszolgáltató szerv fajtája Közintézmény (középfokú művészeti, oktatási intézmény, szakközépiskola és gimnázium) Az intézmény jogállása önálló jogi személyiségű szervezeti egység Gazdálkodási jogköre Nincs Évfolyamainak száma Szakközépiskola, párhuzamos művészeti nevelést folytató 4+1 évfolyam; Gimnázium 1+4 évfolyam; Esti, levelező gimnáziumi oktatás 4 évfolyam; Felnőttképzés szakközépiskolai és gimnáziumi oktatás 4 évfolyam; Szakképző 2 évfolyam; Szakiskola 2 évfolyam Felvehető maximális tanulólétszám 310 fő Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nyilvános pályázat alapján határozott időre bízza meg a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és végrehajtási rendelkezései alapján. Az intézményvezető megnevezése: intézményvezető 8
Az intézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó jogviszony A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. évi törvény és végrehajtási rendelkezései alapján: közalkalmazotti jogviszony Az intézmény képviseletére jogosult Az intézmény vezetője, valamint az intézmény ában meghatározott közalkalmazott A feladat ellátását szolgáló vagyon a. ingatlan: a Károlyi István Gyermekközpont katasztere tartalmazza b. ingó: A KIK Dunakeszi Tankerületnek térítésmentesen, ingyenesen használatra átengedett, a költségvetési szerv könyvviteli nyilvántartásában rögzített; Az intézményi leltár tartalmazza. A vagyon feletti rendelkezés joga Az intézmény elhelyezését szolgáló épület tulajdonjoga a Magyar Államot illeti meg. Az intézmény elhelyezését szolgáló épület használati joga KLIK Dunakeszi Tankerületet illeti meg. Jogszabályban meghatározott közfeladat 8531 (általános középfokú oktatás) 8532 (szakmai középfokú oktatás) Alaptevékenység, szakágazati rend szerint: 85311 (gimnáziumi oktatás) 85312 (szakközépiskolai oktatás) 85313 (szakiskolai oktatás) 85321 (szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés) 85322 (szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati képzés) ECDL-,ECL vizsgahelyek Alaptevékenység, szakfeladat rend szerint 2010. I. 01-jétől 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 8904411 Közcélú foglalkoztatás 8904421 Közhasznú foglalkoztatás 9
Párhuzamos képzéssel általános művészeti képzést és konkrét művészeti szakmákhoz kötődő szakmai képzést nyújtson az alább felsorolt műfajokban a célból, hogy felkészítse a diákokat a szakmai képesítő vizsgákra. A közismereti érettségi és a szakmai minősítő vizsgát diákjai számára a Fóti Népművészeti Szakközép,- szervezi. Az iskola a képzésre jelentkező diákok számára, az elvárható felkészültség, alkalmasság és tehetség megállapítására felvételi vizsgát jogosult tartani, melynek feladatait az iskola tanárai állítják össze és a kiértékelést is ők végzik. Az iskolát sikerrel elvégzőknek rendelkezniük kell az önálló életkezdéshez és munkába álláshoz szükséges ismeretekkel, a tehetséges és igyekvő diákoknak pedig eséllyel kell indulniuk a továbbtanulás felé is. A diákok gyakorlati képzése döntő részben az iskola tanműhelyeiben és műtermeiben, az iskola tanárainak közreműködésével folyik. Az iskola által nappali, párhuzamos képzésben keretében oktatott szakmák az Országos Képzési Jegyzékben viselt számokkal: JELENLEGI OKJ számok utolsó MODULÁRIS RENDSZERŰ ÚJ OKJ számok kimenő évfolyam 2012/13-ban utolsó 9 évfolyam 2012/13-ban kimenő rendszerrel Kerámikus 52 181 2 08 Keramikus...54 211 10 0000 00 00 Textilműves 52 181 2 12 Textilműves (kéziszövő) 54 211 16 0010 54 02 Textilrajzoló és modelltervező Textilrajzoló és modelltervező asszisztens 52 1812 13 asszisztens 54 211 16 0010 54 04 Néptáncos 52 1833 02 Néptáncos 54 212 07 0010 54 03 Szakmacsoport: 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció ÚJ OKJ számok 2013-tól felmenő rendszerben: Ágazati szakmai kerettanterv alapján, először 2013/2014 tanévben indított szakközépiskolai évfolyamok. 2017-ban szakmai érettségivel záruló párhuzamos képzési formában. Ezután az első komplex szakmai vizsga 2018-ban lesz. V. Képző- és iparművészeti ágazat Ágazaton kívüli, önálló szakmacsoport 54 211 05 Kerámiaműves 54 212 09 TÁNCOS (a szakmairány megjelölésével: néptáncos) 54 211 08 Textilműves 54 211 02 Divat- és stílustervező Kiadványszerkesztő OKJ 54 213 02 Grafikus OKJ 54 211 04 A FENTI SZAKMÁKBÓL ugyanilyen OKJ-számokkal:: nappali, esti és vagy tanfolyami felnőttképzés keretében iskolarendszeren kívül történő adott óraszámú képzés GIMNÁZIUMBAN nappali, esti és levelező felnőttoktatás A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődési zavar esetén) Az iskola által korábban nappali, nem párhuzamos, szakiskolai képzés keretében feltüntetett, de nem oktatott szakmák 2013-tól már nem indulnak, mert csak részszakképesítést adnak. Az intézmény alapfeladatának ellátása melletti, kiegészítő oktatótevékenységei: A felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó iskolarendszerű középfokú szakképzés. Alapfeladata ellátása mellett a szakközépiskola jogosult meglévő művészeti gyakorlóhelyeinek ( műterem, műhely, stúdió ) technikai háttere és szellemi kapacitása kihasználásával a fentebb felsorolt, párhuzamos képzésben oktatott szakmákat érettségi vizsgával rendelkező, önköltséget vállaló növendékek számára indított osztályokban kétéves képzésben is oktatni. Iskolarendszeren kívüli képzés, ECDL, ECL vizsgáztatás. Kurzusok, nemzetközi kurzusok. Az iskola saját kezdeményezésére, felkérésre vagy megbízásra bel- és külföldi hallgatóknak az iskola képzési irányaiba eső, továbbképző előadásokat vagy kurzusokat szervezhet tanév közben vagy a tanítási szünetekben. Az intézmény egyéb szakmai jellegű kiegészítő tevékenységei: Az iskola tanárai részt vesznek a Magyar Képzőművészeti Egyetem és Táncművészeti Főiskola felsőfokú szakképzésében, emellett a képesítésüknek megfelelő szakágban szakértőként, szaktanácsadóként tevékenykedhetnek. Ezt a tevékenységet az iskola ösztönzi. Az iskola oktatási tevékenysége megismertetése, a diákok alkotómunkája népszerűsítése céljából kiállításokat, szimpóziumokat, előadásokat szervezhet, egyéb kulturális és művészeti tevékenységet folytathat. 10
Vállalkozási tevékenység nem folytathat 5.) Az intézmény alapdokumentumai: 5.1 Az intézmény jogszerű működését a 152/2002. számú, 2002. június 19. KT határozat keltezésű alapító okirat, és az ezzel való nyilvántartásba vétel biztosítja. Az alapító okirat módosításainak határozat száma: 254/2003. KT hat., 79/2004, 720/4/2007, valamint a 113/2009 (IX.16.). Új alapító okiratot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ adott ki 2013-ban. 5.2 Az intézmény tartalmi működését a Pedagógiai program határozza meg, amely a Kerettantervhez és a központi szakmai programhoz kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait, amely 2013. május 15.-i hatállyal módosul és 2013. szeptember 1-jétől hatályos. 5.3 Jelen és mellékletei (Könyvtári Szabályzat, Adatkezelési Szabályzat, Tankönyvellátás rendje) 5.4 Gyakornoki Szabályzat 5.5 Házirend 5.6 A tanév munkaterve 5.7 Közalkalmazotti Szabályzat 5.8 Intézményvezetői utasítás 5.9 Nyilvántartás a pedagógus továbbképzésen való résztvevőkről 5.10 Képzési program és beiskolázási terv 5.11 Vizsgaszabályzat 6.) Az intézmény jogosultságai: A szakközép- és szakiskolai és gimnáziumi osztályok követelményeinek teljesítéséről szóló bizonyítványok kiállítása, az érettségi bizonyítvány és a pedagógiai programban felsorolt OKJ szakképesítéseket tanúsító bizonyítványok, ECDL-, ECL- bizonyítvány kiadása, valamint a tankötelezettsége megszűnt bejegyzés 11
II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE Szervezeti egységek 1.) Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények, a párhuzamos művészeti képzés figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. 1. Közismereti képzés 2. Népi iparművészeti (képző- és iparművészeti) szakmák képzése 3. Néptáncos szakmai képzése 4. Szakiskolai szakmai képzés 5. Az oktató-nevelő munkát segítő dolgozók, technikai dolgozók Az intézményvezető vezetői tevékenységét egy általános pedagógiai intézményvezetőhelyettes és a 2 ágazat művészeti vezetője mellett látja el. Az intézményvezetői döntést előkészítő, véleményező, javaslattevő testületre, a szakmai vezetőségre támaszkodik az iskolát érintő kérdésekben. A szakmai vezetőség tagjai: - Az intézményvezető - általános intézményvezető-helyettes - gyakorlati oktatásvezető (népi iparművészeti, képző- és iparművészeti szakokon) - gyakorlati oktatásvezető (néptánc szakon) - a munkaközösségek vezetői Az intézményvezető javaslatára elkészített ülés- és feladatterv alapján az iskolavezetőség havonta kétszer tanácskozik. Az ülések összehívása az intézményvezető feladata. Az ülésre - napirendi ponttól függően - tanácskozási joggal meghívható a gyermekvédelmi felelős, diákönkormányzat segítő tanár, a KT vezetője illetve a gondnok. Az operatív vezetési ügyekben az intézményvezető és helyettese és a gyakorlati oktatásvezetők heti rendszerességgel megbeszélést tartanak. 2.) A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szakmai egységek munkájukat összehangolják. 12
Az intézmény szervezeti vázrajza Szervezeti felépítés Intézményvezető Ped. i.g. h Műv. gy. vez. Képző- és iparműv. ágazat iparművészeti Műv. gy. vez. tánc szakirány Mk. - vezetők MK. - vezetők MK. - vezetők Tech. dolg. Tanárok Művész tanárok szakoktatók Művész tanárok Az intézmény vezetője 1.) A vezető személye Az intézmény vezetője csak a köznevelési törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézménytípusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény pedagógus és alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak a véleményét. 2.) Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézmény vezetése körében az intézményvezető - szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; - döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; - előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; - jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; 13
- kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; - gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; - tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; - teljesíti a KLIK illetékes tankerületi intézményvezetője által kért adatszolgáltatást; - szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIK- utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. A fent hivatkozott utasításban az intézményvezető számára meghatározottak szerint kiadmányozza: - a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; - a tankerületi intézményvezetővel történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; - a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; - az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; - az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi intézményvezető számára nem tartotta fenn; - a közbenső intézkedéseket; - a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat - a felnőttoktatás illetve az iskolarendszeren kívüli képzés igény szerinti megszervezése, 3.) Az intézményvezető felelőssége: 1.) Az intézmény vezetője (intézményvezetője) - a köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős az alábbiakért: - a szakszerű és törvényes működésért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, - a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek betartásáért, - a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. 2.) Az intézményvezető hatásköréből átruházza a gondnokra a takarítók és a karbantartó munkájának közvetlen irányítását. 3.) Átruházza a gyermekvédelmi felelős hatáskörébe a gyermek- és ifjúságvédelmi munka felelősségteljes irányítását, a tankönyv felelősre a tankönyvrendelés szabályozásával kapcsolatos feladatok, legitimációs eljárások és a tankönyvek kiosztásával kapcsolatos feladatok lefolytatását. 14
4.) Átruházza az intézményvezető- helyettesnek a helyettesítések szervezését, havi összesítését, a tanári ügyelet szervezését, biztosítását, a belső vizsgák és versenyek szervezését, a felsőoktatási beiskolázás segítését, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítását, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak megszervezését, az OSA és egyéb adatszolgáltatások biztosítását. Megosztja a feladatokat az érettségi vizsga szervezésével, lebonyolításával kapcsolatban. Az intézményvezető általános fogadóórájának időpontját az éves munkaterv tartalmazza. Az intézmény vezetősége A vezetőség Az intézményvezető vezetői tevékenységét egy pedagógiai intézményvezető-helyettes és a két szakterület gyakorlati oktatásvezetőjének, továbbá a gazdasági vezető irányítása mellett látja el. Az intézményvezetői döntést előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrző, értékelő testület az iskolát érintő kérdésekben a szakmai vezetőség. Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. A szakmai vezetőség tagjai: - az intézményvezető - általános intézményvezető-helyettes - gyakorlati oktatásvezető (népi iparművészeti terület) intézményvezető-helyettesi feladatokkal - gyakorlati oktatásvezető (tánctagozat) - a munkaközösségek vezetői - diákönkormányzat vezető Az intézményvezető javaslatára elkészített ülés- és feladatterv alapján, az iskolavezetőség havonta tanácskozik. Az ülések összehívása az intézményvezető feladata. Az ülésre - napirendi ponttól függően - tanácskozási joggal meghívható a gondnok. Az operatív vezetési ügyekben az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, és a 2 fő gyakorlati oktatásvezető szükség esetén heti rendszerességgel megbeszélést tart(hat). 1.) Az intézményvezető-helyettes személye Az intézményvezető feladatait a helyettes, a szakmai vezetői feladatokat ellátó gyakorlati oktatásvezetők és az ügyviteli dolgozó közreműködésével látja el. A vezető helyettes megbízott magas vezető, a feladatok ellátására a nyilvános pályázati kiírás szabályai érvényesek. A vezető helyettesi megbízást határozott időre - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A vezetőhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezetőhelyettesek feladat- és hatásköre kiterjed egész munkakörükre. 15
A vezetőhelyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezetőhelyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 2.) Intézményvezető-helyettes A vezető beosztás ellátásával az intézményvezető bízza meg. Fő feladata az oktató munka megszervezése. Ezen belül közreműködik a tantárgyfelosztás elkészítésében, elkészíti az órarendet, a terembeosztást: megszervezi az iskolai vizsgákat, érettségit, elkészíti a helyettesítések, ügyeletek beosztását, ellenőrzi a tanári, osztályfőnöki adminisztrációt, az adminisztrációs teendők ellátását. Felelős az iskola csoportjainak, testületeinek együttműködéséért, az információk belső áramlásáért. Szervezi a pedagógusok továbbképzését. Gondoskodik az értekezletek jegyzőkönyveinek elkészítéséről. Elkészíti a rendszeres kötelező adatszolgáltatást. Segíti a beiskolázást, a felsőfokú továbbtanulást. Elkészíti a túlóra és helyettesítés kimutatását és átadja az intézményvezetőnek jóváhagyásra. Szervezi és irányítja a beiskolázási tevékenységet, a központi tanulmányi versenyek lebonyolítását. Irányítja fegyelmi ügyben a meghallgatás munkáját. Segíti az osztályfőnökök munkáját. Irányítja az iskolatitkár adminisztrációs munkáját, felügyeli az intézmény pedagógiai tanügyigazgatási dokumentumainak irattározási rendjét. Feladatainak részletes leírását munkaköri leírása tartalmazza. 3.) Gyakorlati oktatásvezetők Felelős a szakmai képzésért. Megszervezi a gyakorlati vizsgákat, a balesetvédelmi oktatást, a gyakorlati műhelyek rendeltetésszerű használatát. Felelős az iskola csoportjainak, testületeinek együttműködéséért, az információk belső áramlásáért. Koordinálja, ellenőrzi és értékeli a tanórán kívüli tevékenységet. Felelős az iskolai hagyományok ápolásáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért. Felelős az iskolai kiadványokért. Figyelemmel kíséri az aktuális pályázatokat és megszervezi az alkalmankénti pályázatíró teameket. Ellenőrzi a pályázati célok megvalósulását. Szervezi és irányítja a szakmai pályázatokat, versenyeket, fellépéseket, kiállításokat, bemutatókat, a szakmai beiskolázás menetét. Kapcsolatot tart szakmai szervezetekkel, keresi a tanulók művészeti tevékenységének külső kereteit, szintereit. Feladatainak részletes leírását munkaköri leírása tartalmazza. 4.) Munkaközösségek vezetői A szakmai munkaközösség-vezetőket az intézményvezető bízza meg a szakmai munkaközösség javaslatára, a munkaközösség által meghatározott időre, általában egy tanévre. (2013-tól 5 évre) Feladatait és hatáskörét a munkaközösségekről szóló fejezetben szabályoztuk. 5.) A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és a helyettesek (ide értve a szakmai vezetőket is) kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 16
6.) A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezetőt távollétében az általa esetenként megbízott intézményvezető-helyettes, vagy egy gyakorlati oktatásvezető helyettesíti. Ez nem terjed ki az azonnali döntést nem igénylő intézményvezetői hatáskörbe tartozó ügyekre. Az intézményvezető és intézményvezető-helyettes együttes hiányzása esetén a feladatokat a gyakorlati oktatásvezetők, azok hiányában a rangidős munkaközösség vezető/k/ látják el, az intézményvezető megbízása alapján. Az intézményvezető tartós távolléte esetén (betegség, stb.) a teljes vezetői jogkör gyakorlására írásos intézkedésben ad felhatalmazást a tankerület intézményvezetője, figyelembe véve az intézmény belső helyettesítési rendjét. III. A NEVELŐTESTÜLET ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A nevelőtestület és működési rendje 1.) A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 2.) A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre: - a pedagógiai program elfogadása, - az SZMSZ és a házirend alapelveinek az elfogadása, - Kapcsolat: a Dunakeszi Tankerület, a Pest Megyei Önkormányzat és az NEFMI, EMMI és a Pest Megyei Kormányhivatal munkatársaival, szakmai és egyéb segítő szervezetekkel a szakmai képzést segítő szervezetekkel, intézményekkel, iskolánkat támogató egyesülettel kapcsolattartás, - a tanév munkatervének jóváhagyása, - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, - az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása,( a döntési jogkör, kivétel) - érdemi válaszhoz való jog 15 napon belül 3.) A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorlók - iskolaszék, szülői szervezet, diákönkormányzat, stb. - képviselőjét meg kell hívni. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: - tanévnyitó értekezlet, 17
- félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi nevelési értekezlet - tavaszi nevelési értekezlet, - tanévzáró értekezlet, Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. 4.) A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában- a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 5.) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az intézményvezető felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a tanévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető dönt. 2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - az intézményvezető - az intézményvezető-helyettes - a munkaközösség-vezetők - a gyakorlati oktatásvezetők - a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint. Az intézményvezető az iskolában folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az intézményvezető-helyettes és a gyakorlati oktatás vezetők munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. - Az intézményvezető-helyettes és gyakorlati oktatás vezetők ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következően végzi. - A munkaközösség-vezető az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területen látja el. Tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az intézményvezetőt. 3. Az intézményi ellenőrzés részei, dokumentumai: - éves munkatervben rögzített vezetői ellenőrzési tervek 6.) Az ellenőrzés módszerei - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása - írásos dokumentumok vizsgálata - tanulói munkák vizsgálata - beszámoltatás szóban, írásban Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg meg kell beszélni. Szükség esetén a munkaközösség tagjaival az ellenőrzés tapasztalatai megoszthatók. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 18
A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 1.) A munkaközösségek célja Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával 2013 szeptemberétől 5 évre. 2.) A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát. - javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására, jelzi az intézményvezetőnek az oktató-nevelő munkához szükséges eszközigényeket - szervezi a pedagógusok továbbképzését, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, - összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, - felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, - összeállítja a vizsgák (felvételi, érettségi, különbözeti, szintfelmérő, osztályozó, javító, helyi stb.) feladatait és tételsorait, - kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket, - végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, - kiválasztja az iskolában használható tankönyveket (tantárgyak, osztályok, csoportok és tanévek szerint). - véleményt nyilvánít a vezetők értékelésében 3.) A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség- vezetők további feladatai és jogai: - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, - összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, - módszertani előadásokat tarthat, - szaktárgyi bemutató foglalkozásokat, tanórákat szervez, - kapcsolatot tart az intézmény más munkaközösségeivel, - beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, - képviseli a munkaközösséget iskolán belül és kívül, - közreműködik a munkaerő gazdálkodási feladatoknál, illetve a pedagógus pályázatok véleményezésénél javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai 19
továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb. - az intézményvezető megbízására óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetőjének, - figyelemmel kíséri a gyakornokok és a gyakornokok munkáját támogató mentorok munkáját, 4.) Az intézmény szakmai munkaközösségei szakmai iparművészeti - szakmai táncos osztályfőnöki természettudományi - társadalomtudományi idegen nyelvi 5.) Munkaközösségek együttműködésének formái 5.l./ Munkaközösség-vezetők havi rendszerességgel történő megbeszélése, a megbeszélések dokumentálása, az elhangzottak továbbadása a tagságnak. 5.2./ A tagság javaslatainak továbbítása más munkaközösségek, illetve az iskolavezetésnek. 5.3./ Közös rendezvények, versenyek szervezése. 5.4./ Az egy osztályban tanítók rendszeres konzultációja az osztályfőnök vezetésével. 5.5./ Nevelőtestületi értekezletek A nevelőtestület feladatainak átruházása 1.) Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. 2.) A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület - feladat- és jogkörének részleges átadásával - állandó bizottságokat hozhat létre tagjaiból. 3.) Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén - a felelős vezető helyettes tudtával - úgynevezett nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. 20