Helyi Építési Szabályzat PALOZNAK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-Testületének /2013.(.) rendelete 1/2006.(I.20.) Rendeletének módosítása
PALOZNAK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének /2012.(.) rendelete 1/2006.(I.20.) Rendeletének módosítása Paloznak Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének Jóváhagyásáról "Paloznak Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 23. (5) bekezdés 5. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. (3) bekezdés c.) pontjában, az Ötv. 8. (1) bekezdésében, az Étv. 13. (1) bekezdésében, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva és az Étv. 9. paragrafusában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az OTÉK 3. számú mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével jóváhagyja a szabályozási tervet és megállapítja az építési szabályzatot:" I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Paloznak község teljes közigazgatási területére (a továbbiakban: Paloznak területe). (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen, építési munkát 1 végezni és mindezekre hatósági engedélyt adni, az OTÉK és mellékletei, Paloznak építési szabályzata és szabályozási terve, valamint az egyéb általános érvényű törvényi rendelkezések és hatósági előírások betartásával szabad. (3) Paloznak építési szabályzata és annak mellékletét képező Sz-1-5 jelű tervlapokkal együtt alkalmazandó. Szabályozási elemek 2. (1) Szabályozási alapelemek a következők: a) közigazgatási terület és határa, b) meglévő megmaradó közterületi telekhatár, a kialakult és az új közterületeknél tervezett szabályozási vonal, c) területfelhasználási egység határa, d) építési övezet és övezet határa és jele, e) védő és védett területek határa és azokra vonatkozó előírások, 1 az OTÉK 1. (1) -ben meghatározott értelemben 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 1
f) helyi értékvédelmi terület határa és arra vonatkozó előírások, g) kilátás és látványvédelemre vonatkozó előírások, h) az építési hely i) sajátos jogintézmények határvonalai. (2) A tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és/vagy építési szabályzat módosításával lehetséges. Fogalom meghatározás 3. (1) Cégér- üzlet vagy műhely utcai homlokzatához vagy kerítésre illesztett, falsíktól tartószerkezettel eltartott, gyalogos felületekről az épülethez képest oldal irányból látható felirat, logó vagy kereskedelmi- ipari tevékenység jelképesen ábrázoló tárgy. (2) Címtábla - üzlet vagy műhely utcai homlokzatához vagy kerítésre illesztett, falsíkra rögzített, gyalogos felületekről az épülethez képest szemből látható felirat, logó vagy kereskedelmi- ipari tevékenység jelképesen ábrázoló tárgy. (3) Beültetési kötelezettség esetén a telken a szabályozási terven jelölt helyen és mértékben növényzet telepítendő. A növénytelepítést háromszintű (gyep, cserje és lombkorona szint) növényzet ültetésével kell biztosítani. A felület 60%-án cserjék, lombos fák telepítendők. A használatba vételi engedély megkéréséig a növénytelepítés elvégzendő. (4) Telken belül megőrzendő növényzet jelölése esetén a telekrészen épületet elhelyezni nem lehet, a meglévő értékes növényzet megtartandó. (5) A beépítési magasság legnagyobb mértéke a jelen rendelet szerint: két paraméter határozza meg: Ém/ Hm azaz, a törvényi előírások szerint meghatározott Épület magasság és az épületek lejtő felöli vagy legnagyobb Homlokzat magassága. Sajátos jogintézmények 4. (1) Az építési szabályzatban és a szabályozási tervben alkalmazott sajátos jogintézmények a következők: a) Elővásárlási jog érinti a Szabályozási terven jelölt, közcélok megvalósítása érdekében lehatárolt, telekrészeket, melyeket értékesíteni az Önkormányzat illetve a közcélt megvalósítani szándékozó Állami szerv megkérdezése és a tulajdon megszerzésről lemondó nyilatkozata után lehet. b) Közterület alakítási terv a szabályozási terven jelölt területeken egységes koncepció alapján kell a tereket tervezni. A közterület rendezési tervet vezető településtervező építész, tájépítészmérnök, közlekedés és közműtervező együtt készítheti el. Az építés feltételei 5. (1) Az építési helyen túl nyúló, meglévő, építési nyilvántartásban feltüntetett épületek közül azok építhetők át illetve bővíthetők, melyek az építési helyre vonatkozó előírások kivételével a többi jelenlegi előírásoknak megfelelően épültek és azok betartásával építhetők 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 2
át. Azokat az épületeket nem lehet bővíteni, amelyek nem felelnek meg a jelen rendelkezéseknek, elbontás után újraépíteni csak az övezetre vonatkozó előírások figyelembe vételével lehet (2) Azok az engedély nélkül épített épületek, amelyek visszavonásig érvényes fennmaradási engedéllyel rendelkeznek, csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, továbbá csak akkor végezhetnek rajtuk építési tevékenységet (pl.: felújítást, bővítést, korszerűsítést, átalakítást), ha a jelen szabályozási előírásokban foglaltaknak megfelelnek, illetve az építési tevékenységgel az elérhető. (3) 10%-nál meredekebb telken az építési engedélyezési terv részeként szintvonalas geodéziai felmérést és talajmechanikai szakvéleményt kell készíttetni. (4) A telkekre vonatkozó előírásban megengedett kialakítható telekméretek (szélesség, mélység, terület) legalább 80 %-os mértékét elérő kialakult telkek, ha az övezetekre vonatkozó egyedi előírások másképp nem rendelkeznek,- beépíthetők. (5) Használatba vételi engedély az építési engedélyben kikötött módon, csak a kiszolgáló utak rendelkezésre állása, a megfelelő közművek bekötése, valamint legalább a közút kezelője által elfogadott, burkolatalap szintjéig történt útkiépítés, valamint a minimálisan szükséges zöldfelület létrehozása, a növények telepítése után kérhető. (6) Beépítésre szánt területen az alap közművesítés: ivóvíz, szennyvíz, villanyvezeték megléte és az ingatlan rákötése a gerincvezetékekre. (7) Beépítésre nem szánt területen a közművesítés minimális szintje: vezetékes ivóvíz, villany, zártrendszerű szennyvíztároló. Építési engedély csak elkészült zártrendszerű szennyvíztároló megléte esetén adható. (8) A telken belül megőrzendő zöldfelülettel jelölt területen a meglévő értékes természetközeli-, vagy ültetett növényzet min, 80%-ban megőrzendő. (9) A telken belül kijelölt zöldfelület kialakítási javaslat területén településképi védelem érdekében a meglévő értékes növényzet, nádas és mezsgyék megtartandók. A fás szárú növényzet honos növényfajokkal, nagy lombkoronájú fákkal egészítendő ki. Telekalakítás általános szabályai 6. (1) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei. (2) A Szabályozási terven jelölt telekalakítások abban az esetben is engedélyezhetők, ha eltérnek az övezetben előírt minimális telekméretek egyik paraméterétől, de a zárvány telkek kialakulását megakadályozzák. (3) Az értékvédelmi területen kívül, új telekalakítása esetén utcafronti telekszélesség építési telek esetén 14 m-nél nem lehet keskenyebb. (4) Telekrendezés (osztás, határrendezés, összevonás,) akkor engedélyezhető: - ha az osztás után kialakuló telkek területe és beépítési mutatói (pl.: beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) megfelelnek az övezeti előírásoknak, gépjárművel történő kiszolgálás, vagyis az útkapcsolat biztosítható és az osztás után kialakuló telkeknél zárvány területrészek nem maradnak, 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 3
- ha a rendezés az előírásoknak megfelelő állapotok létrehozására irányul. Kialakult telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de az előírt mértékhez közelít, vagy azoknak jobban megfelel. (5) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetben előírt telek méreteitől, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméret figyelembe vételével lehet. (6) A belterületen kialakult, de nem védett telekszerkezeten belül a telekösszevonás, illetve a telekhatár rendezés legfeljebb a szomszédos két telek és/vagy legfeljebb max. 45, 0 m-es utcai telekszélesség esetén engedélyezhető. (7) Az új beépítésre szánt területek esetében a területre vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelően építési telekké kell alakítani az érintett telekcsoport legalább telektömbökként történő újraosztásával. (8) Nyeles telek a területen újonnan nem alakítható ki. (9) A közterületi kapcsolattal nem rendelkező telek megközelíthetőségét magánúttal kell biztosítani. (10) A településszerkezeti védelem alatt álló településrészben, az Ófalu területén a telkek tovább nem oszthatók, nem vonhatók össze. Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások 7. (1) Az építési engedélyhez szükséges településképi véleményezési eljárásról, valamint a településképi bejelentési eljárásról az önkormányzat képviselőtestülete külön rendeletben rendelkezik. (2) A területen az egyes építési övezetekben és övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el. (3) Az előkertet a kialakult állapotok szerint kell megállapítani, 3-3 szomszédos telken álló főépülethez igazodva. Az építési engedélyben az elhelyezést helyszínrajzon igazolni kell. (4) Oldalkert szélessége: a) Szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 4,0 méter, b) Oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet elhelyezni, fejlesztési területeken és a kertes övezetekben új építés esetén 1,0 m-re kell elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 4,0 méternek kell lennie. c) A hátsókert mélysége: - 40 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 6,0 m, - 40 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 10,0 m, - 65 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25 m legyen, - 80 m feletti telekmélység esetén, a közterületi határtól mért 60 m-en túli telekterület hátsókertnek tekintendő. d) Az oldalkert, hátsókert méreteit a helyi értékvédelmi területen a kialakult beépítés megőrzése miatt,- tűzvédelmi szakvélemény alapján kell megállapítani. 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 4
(5) A tájkarakter védelme érdekében Paloznak közigazgatási területén: a) Ha a telek, földrészlet lejtése meghaladja a 10%-ot, az épület körüli közvetlen környezet 5 m szélességet követően a rendezett terep (járda) a termett talajhoz (eredeti terepszinthez) képest legfeljebb 1 m bevágással vagy töltéssel létesíthető. b) Faház megjelenésű épület/építmény nem engedélyezhető. Lambéria, faburkolat legfeljebb a homlokzati felület 40%-a lehet. c) A település közigazgatási területén szélkerék semmilyen méretben nem létesíthető. (6) 5 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló 4 parkoló állásonként fásítva alakítható ki. (7) Látványvédelmi zóna, a szabályozási terven, a telken telekterület részeként jelölt közterület melletti 10 méteres sávban - a kilátás megőrzése miatt - be nem építhető terület. A telken a jelölt teleksávban épület a telekhossz 1/3-ánál nagyobb szélességben nem helyezhető el, lombos fa alacsonyra metszett (max 3 m) gyümölcsfák kivételével nem ültethető. A meglévő épületek a jelölt területen belül magassági irányban nem bővíthetők. (8) Kerítések építésére vonatkozó szabályok: a) A település közigazgatási területén a közterület felöl, valamint közösségi területhasználatú telekkel közös oldalsó és hátsó telekhatárnál balesetet, sérülést okozó kerítés lezárás (pl.: szögesdrót, törtüveg) nem engedélyezhető. A tervezett és jelenlegi belterületen belül a szomszédos telekhatáron létesítendő kerítés lábazati, tömör része maximum 0,8 m magas lehet. b) Az Ófaluban, a helyi értékvédelmi területen a meglévő, - a Helyi értékvédelmi kataszterben szereplő - tömör, kőkerítések megtartandók. Új kőkerítés maximális magassága 1,50 m. Kizárólag helyi és környékbeli kőből kell kivitelezni. /Szőlősi terméskő, illetve Almádi vörös-kő/. c) Az Ófaluban, a helyi értékvédelmi területen kívül, a belterületen a kerítések az utcafronton legfeljebb 50 %-ban áttört kivitelűek legyenek. A kerítések legmagasabb pontja, az utcai szinthez viszonyítva sem lehet 1,80 m-nél magasabb. A betonból, zsalukőből készülő kerítések felülete kizárólag vakoltan elfogadható, azon kőlapburkolat, ragasztott téglaburkolat nem engedélyezhető. d) A külterületen szőlő, gyümölcsös táblák között csak dróthálóra futatott növényzettel (pl. szőlő) takart vadvédelmi kerítés, sövény létesíthető. Az utcai fronton, a kilátást nem zavaró kerítés csak a településképi eljárást lefolytatása után, a helyi szokásokhoz igazodó módon, természetes anyagból építhető. (9) Garázsok elhelyezésére vonatkozó előírás: amennyiben az övezeti előírás másképp nem rendelkezik, a garázsépület a főépülettel egy tömegben az épület előtt, az előkert betartásával és a lakóépület tömege mögött a főépület tömegéhez igazodóan lehet elhelyezni. (10) Engedélyhez nem kötött kerti építmény, az építési helyen belül ingatlanonként 1 db létesíthető, a megengedett a beépítési százalék betartása mellett. (11) Korlátozások: a) földfeletti gáztartály a település területén nem létesíthető b) a település területén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető c) a település közigazgatási területén a meglévő földdel borított pincék megtartandók. 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 5
II. PALOZNAK KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA Övezetek és építési övezetek 8. (1) Paloznak beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő egységekre tagolódik: Lakóterületek: Falusias lakóterület Intézmény, vegyes területek: Településközpont vegyes terület Gazdasági: Kereskedelmi szolgáltató terület Üdülőterületek: üdülőházas terület Különleges, beépítésre szánt terület: hétvégi házas terület kemping temető Lf Vt Gksz-1 (2) A Paloznak beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő egységekre tagolódik: Mezőgazdasági: általános, árutermelő komposzttelep övezete kialakult övezet Üü Üh Kke Kte Má Má-3K Mák Mezőgazdasági kertes: szőlőhegyi kertterület Mk -1-2 Zöld-: közkert, védőzöld Erdő-: védelmi (védett és védő), Különleges terület: turisztikai egészségügyi, szociális turisztikai turisztikai-fogadó pont honvédség Z Ev Ee Kk-tu1 Kk-tu2 Kk-ht Közlekedési és közmű: országos II. rendű főút, egyéb utak, Köú-1-4; parkolók, közlekedési létesítmények vasút kötött pályás övezete közműterületek: víztározó, vízmű gázfogadó, nyomvonalas vezetékek sávjai, Vízgazdálkodási Balaton és a vízfolyások medre és partja, Állandó vízfelület Természetközeli terület Ideiglenes vízfelület Tt-v Nádas Mocsár P, Köu-É Kök Köv Váv Tt-ná Tt-mo 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 6
III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Beépítésre szánt területekre vonatkozó általános előírások 9. (1) A terep alatti beépítés mértéke legfeljebb a felszín feletti beépítés mértékénél a telekterület 15%-val lehet több. (2) A telkeken lévő földdel takart pincék megőrzendők, a kialakult, 30 m 2 -nél nem nagyobb pince a beépítési %-ba nem számítandók bele. Amennyiben a pincéket legalább 50 cmes földtakarás és növényzet borítja, területük a telekre előírt minimális zöldfelületi arányba is beszámítható. (3) Építészeti kialakításra vonatkozó előírások: a) Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodóan, magastetős legyen, kialakult manzárd felújítható, újraépíthető (pl.: Pongrácz villa), új manzárd tető nem létesíthető. b) A kialakult beépítettségű területrészeknél a tetőformálás az utcában kialakult jelleghez illeszkedő legyen, a 2-2 szomszédos épülettel együtt utcaképi jelleggel megrajzoltan/fotóba illesztetten kell bemutatni és az építési engedélyezési kérelemhez kell csatolni. Az épület tetőhajlásszöge legfeljebb 42 lehet. c) Az oromfal jellegű tetőkiemelések szélessége is legfeljebb 6,0 m lehet. Az álló tetőablakok felületeinek összessége nem haladhatja meg a homlokzati hossz 1/3-t. d) Az épületek homlokzatán az építészeti hagyományoknak megfelelő, vagy azokhoz településképi szempontból esztétikusan illeszthető, természetes anyagokat (tégla, kő, vakolat, nád, cserép, fa) kell használni. Az épületeken műanyag nyílászárók, látszó beton felületek, csillogó fémfedés nem alkalmazhatók. e) Új melléképület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítéseknél a beépítésnek megfelelő oldalon, a telekhatártól legfeljebb 0,5 m-es csorgóközzel az oldalhatárra helyezendő el. f) A lakóépülettől különálló melléképület (pl.: gazdasági épület, nyári konyha, pince) kialakult állapot kivételével legfeljebb 3,5 m építménymagasságú, a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet. g) Az épületek hegy és a völgy felöli homlokzatainak magassága között legfeljebb 1,2 méter lehet az eltérés. (4) A természetes talaj alatt legalább 2 méteres földtakarással fedett meglévő pince a szomszédos telkek alá benyúlhat. (5) Új pince, melynek záró födémjének felső síkja felett nincs 2 m földtakarás,- a közterületet 3,0 m-nél jobban nem közelítheti meg, csak a telken belül alakítható ki. Az oldal-, és hátsókertbe csak a szomszédos telek építési lehetőségeit nem korlátozó módon nyúlhat be. A pincéket földdel fedetten kell kialakítani, oromfalán homlokzatképző felületein használható anyagok: látszó kőfelület, vakolt egyéb falazatú falszakasz, faanyagú nyílászárók. (6) Környezetalakítási követelmények: a) Napi tehergépjármű-forgalommal járó, vagy épületenként 10 személygépkocsi/óra és 2 busz/ óra forgalmat vonzó, -nem lakó- funkció nem engedélyezhető. 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 7
b) Telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 1 m távolságra lehet. Az út és a telekhatár közötti sávot legalább 1,0 m magasra növő sövénynyel, cserjesorral kell betelepíteni. c) Új támfal kőburkolattal, legfeljebb 1,75 m magas lépcsőkkel, a támfallépcsők között legalább 1,0 m széles növényzettel betelepített zöldsávval valósítható meg. Meglévő 1,75 m-nél magasabb támfalak felújíthatók újra építhetők. d) A közterületen a felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni. e) A telkek minden 150 m 2 -re után 1 db lombos fa elültetése szükséges. Falusias lakóterületek 10. (1) A falusias lakóterületeken az alábbi funkciójú épületek helyezhetők el. a) Egyedi (családiházas) telken legfeljebb 2 db épület létesíthető, kialakult esetben 3 építmény megőrizhető, felújítható. b) legfeljebb 2 önálló rendeltetési egységet magába foglaló 1db lakóépület, c) egészségügyi-, szociális, d) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület, e) szálláshely-szolgáltató épület/rész, legfeljebb 4 vendégszobával, f) 900 m 2 -t meghaladó telekterületnél legfeljebb 50 m2-es úszómedence. g) a lakófunkció mellett, azt nem zavaró hatású mezőgazdasági építmény, ill. egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület. (2) Az Lf-1 övezetekben az új lakóépületek csak hosszházas, vagy hajlítottházas beépítési forma szerintiek lehetnek úgy, hogy a melléképületek az adott oldalhatáron közvetlenül csatlakoztathatók legyenek. A kialakult építési vonalhoz illeszkedően kell az épületet elhelyezni. Szabadonálló beépítési mód kialakult esetben, vagy 18 m-nél szélesebb telken alkalmazható. (3) Az Lf-1 övezetekben az épületek, a hosszanti tömegirányokkal párhuzamos, nyeregtetővel fedhetők le. Az épületek utcai homlokzatán és a lejtő felöl tetőtéri erkély, loggia nem létesíthető. (4) Lf-1 övezetekben a telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület az építési hely szélén, illetve végén is elhelyezhető, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást. a) A meglévő melléképület (gazdasági) felhasználásakor a kialakult beépítettségű lakóterületeknél állattartó épület/rész legfeljebb nettó 30,0 m 2 -es területtel helyezhető el. b) A különböző épületeket építészeti egységben kell kialakítani. (5) Lf-1 övezetben a kialakult telkek beépíthetők, ha méretei a kialakítható legkisebb telekre előírt paraméterek legalább 80%-át elérik. Új telekalakítás esetén vizsgálni kell, hogy a történelmileg kialakult telekstruktúrához illeszkedik-e a tervezett telekosztás. 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 8
(6) Az Lf-2, Lf-3, Lf-4, Lf-5 övezetekben oldalhatáronálló és szabadonálló beépítési mód a kialakult esetekben megtartható, új épület építésekor szabadon álló beépítési mód 18 méternél szélesebb telek esetén engedélyezhető. (7) Az Lf-4, Lf-5 övezetekben a beépítéssel nem érintett szabad területeken, a telekhez rendelt zöldfelületi mérték részeként, a meglévő szőlő és gyümölcsös telekrész megőrzendő. (8) A falusias lakóterületekre vonatkozó előírások: Övezeti jel Beépítés módja Kialakítható telek legkisebb szélessége mélysége terület (m²) legnagyobb beép. (%) beépítési magasság Ém/Hm legkisebb zöldfelület (%) Lf-1 O K K 800 K 30 4,0 /5,0 50 Lf-2 O/Sz 14 30 K*-600 20 4,0 /5,0 60 Lf-3 O/Sz 14 35 K*-800 15 4,5 /6,0 60 Lf-4 O/Sz 14 35 900 10 4,0 /5,5 60 Lf-5 O/Sz 14 35 1250 10 4,0 /5,5 60 K*- Kialakult teleknagyság, minden kialakult telek beépíthető. (9) Az övezetekben a tetőgerinc legmagasabb pontja a homlokzat magasság felett 4,0 méter lehet. Vegyes terület, településközponti övezetek 11. (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben, vagy lakóépületben lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően. (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók: a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek, b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület, c) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek, d) lakóépületek, e) játszókertek, közkertek, (3) Önálló új üzemi gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított. (4) A területen közforgalom számára megnyitott, meglévő kereskedelmi-szolgáltató, igazgatási-, intézményi létesítmény elhelyezése esetén hely hiányában, a parkolási lehetőség közterületen is biztosítható. 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 9
(5) Beépítés a) Előkert: - A kialakult előkert nélküli, vagy előkertes beépítésnél az illeszkedés elvét kell alkalmazni. Az új épület a szomszédos 3-3 épület által meghatározott építési vonalra illeszkedő legyen. b) Az épületeket bővíteni, elbontásuk esetén újraépíteni jelenlegi helyükön, vagy a szabályozási terven jelölt építési helyen belül lehet. c) Oldalkert az oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkerti homlokzatra számított tényleges épületmagasság, de legalább 4,5 m, szabadon álló beépítésnél legalább 3,0 m. d) Hátsókert 25 m feletti telekmélység esetén legalább 6,0 m legyen, 25 m alatti telekmélység esetén az épület(ek) kiépíthetők tűzfalképzéssel a hátsó telekhatárig. e) A terep alatti beépítés mértéke legfeljebb a felszín feletti beépítés mértékével lehet megegyező. (6) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak: a) A homlokzati nyílások ritmusát, az alkalmazott anyagokat, jellemző építészeti tagozatokat, épületszínezést a környezethez igazodó módon kell megtervezni. Az építési engedély mellékleteként az utca szakaszon, a szomszédos 2-2 épület bemutatásával együtt kell, az épület homlokzatát ábrázolni (pl.: utcakép, fotó montázs). b) Lakófunkciót és az azt kiegészítő funkciókat befogadó épület traktusmélysége legfeljebb 7,5 m széles lehet, egyéb funkciót befogadó épület esetén (pl.: igazgatási, szakrális, egészségügyi) a kialakult traktus mélysége megőrizhető, újra építhető. c) Kerítés építésére a lakóövezetekben meghatározott elvek alkalmazandók. (7) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Övezeti jel Beépítés módja szélessége Kialakítható telek legkisebb mélysége terület (m²) legnagyobb beép. (%) Vt-1 O - - K** K***- 50 Vt-2 O/ Sz - - K** K***- 30 Vt-3 O/Sz - - K** 20 beépítési magasság Ém/Hm K****, 4,5/5,0 K****, 3,8/ 5,0 K****, 4,5/5,5 legkisebb zöldfelület (%) Vt-4 K X - - K** 25 4,5/5,5 50 50 50 50 K* Kialakult beépítési mód: a meglévő épület beépítéséhez igazodó. K** Kialakult teleknagyság: minden kialakult telek beépíthető és nem osztható meg. K*** Kialakult beépítési %: meglévő beépítettség megtartható, maximálisan a megadott értékig növelhető. K**** Kialakult beépítési magasság: meglévőt adottságnak kell tekinteni, épület átépítése, hozzáépítése esetén illeszkedni kell az adottságokhoz, a telken új létesítmények a megadott értékek szerint építhetők. 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 10
Gazdasági terület Kereskedelmi szolgáltató övezet (Gksz-1) 12. (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben a lakóterületre megfogalmazott építészeti, kerítésépítési és környezetalakítási elvek alkalmazandók. (3) Az övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható. (4) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Övezeti jel Beépítés módja Kialakítható telek legkisebb szélessége mélysége terület (m²) legnagyobb beép. (%) Gksz-1 Sz - - 1000 30 beépítési magasság Ém/Hm Vegyes funkció: 5,5/6,5 m Gazdasági: 4,5/5,5 m legkisebb zöldfelület (%) 50 Üdülőterület Üdülőházas övezet (Üü) 13. (1) Az üdülőházas területen több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el. (2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Övezeti jel Beépítés módja Kialakítható telek legkisebb szélessége mélysége terület (m²) legnagyobb beép. (%) beépítési magasság Ém/Hm legkisebb zöldfelület (%) Üü Sz - - 7500 10 5,0/6,0 80 Hétvégi házas övezete (Üh-1) 14. (1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el. (2) Beépítés, építészet a) Telkenként legfeljebb 1db üdülőépület építhető. 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 11
b) Új épület elhelyezésekor 25 m széles, vagy annál keskenyebb telek esetén oldalhatáron álló beépítési mód, 25,0m-nél szélesebb telek esetén szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el épületek. c) Az épületek csak magastetővel építhetők, tetőhajlásszöge 25-42 között változhat. A gerinc iránya az épület hossztengelyével párhuzamos legyen. A lejtő felöli homlokzaton teljes két szint+oromfalas megjelenés nem engedélyezhető. d) Magyar építészeti hagyományoknak megfelelő, vagy azokhoz településképi szempontból esztétikusan illeszthető anyagok (pl. tégla, kő, vakolat, cserép, nád, fa,) alkalmazhatók. A kerítés építésénél a lakóterületre megfogalmazott elvek alkalmazandók. a) Környezetalakítási követelmény: a telkek minden 100 m 2 -re után 1 db lombos fa elültetése szükséges. (3) Az Üh övezetekben a beépítéssel nem érintett szabad területeken, a telekhez rendelt zöldfelületi mérték részeként, a meglévő szőlő és gyümölcsös telekrész megőrzendő. (4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Övezeti jel Üh-1 Beépítés módja Sz/O Kialakítható telek legkisebb szélessége K: 14 Új: 18 mélysége terület (m²) legnagyobb beép. (%) beépítési magasság Ém/Hm legkisebb zöldfelület (%) - 1250 10 4,0/5,0 70 (5) Az övezetben az új főépület legmagasabb pontja tervezett épület homlokzat magassága felett legfeljebb 3,5 m lehet. Különleges területek építési övezetei 15. (1) Építészeti megjelenésre vonatkozó előírások: a) Az épület(ek) magastetővel építhetők. A tetőhajlásszöge 30-45 között változhat. A magastetős épületrészek traktusmélysége legfeljebb 12 m lehet. b) A magyar építészeti hagyományoknak megfelelő, vagy azokhoz településképi szempontból esztétikusan illeszthető anyagok (pl. tégla, kő, vakolat, agyag, cserép, réz, cink, fa) alkalmazhatók. c) Az övezetekben csak az engedélyezési terv részét képező kertépítészeti terv alapján lehet a zöldfelületeket kialakítani, felújítani. (2) Kke jelű vízparti kemping övezetében a fejlesztési program alapján készített külön szabályozási terv keletkeztet építési jogot. (3) Kte jelű övezet a meglévő temető övezete, amelyben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények, (pl.: ravatalozó, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei) helyezhetők el. Az övezetben szolgálati lakás, valamint kripta nem létesíthető. 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 12
a) A temető rendezését, felújítását, átalakítását kertépítészeti engedélyezési terv alapján lehet megvalósítani. b) A telekhatár mentén a kialakult adottságok figyelembe vételével 5,0m széles sávban beültetési kötelezettség keretében kétszintű növényzet telepítendő (cserje és lombkorona szint). c) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 60%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni. d) A temetőben, annak minden 200 m 2 után legalább 1 db nagykoronájú lombos fát kell telepíteni. e) A temető telkétől a megtartandó védőtávolság 25,0 m. A védőtávolságon belül új építmény nem helyezhető el, állattartó tevékenység nem folytatható, vízkivételi hely nem létesíthető, valamint a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható. f) A szükséges méretű, fásított parkoló a Szabályozási terven jelölt területen alakítandó ki. (4) A K-kem jelű övezet a meglévő, kialakult Mandl Kemping övezete. A kemping területén kereskedelmi szálláshely, kiszolgáló szociális, vendéglátó és kulturális, közösségi épületek és egy szolgálati lakás létesíthető. (5) Különleges jelű övezetre vonatkozó előírások az alábbiak: Övezeti jel Beépítés módja Kialakítható telek legkisebb szélessége mélysége terület (m²) legnagyobb beép. (%) beépítési magasság Ém/Hm legkisebb zöldfelület (%) Kte Sz a kialakult telek tovább nem osztható 10 max. 150 m 2 4,0 70 K-kem O(K) a kialakult telek tovább nem osztható 15 4,5 65 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 13
IV. PALOZNAK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI Mezőgazdasági területek övezetei (Má-1; Má-2; Má-3; Má-3K; Má-4; Mák) 16. (1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme, a termelési adottságok hasznosítása érdekében a szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja: a) általános mezőgazdasági terület (Má), b) kertes mezőgazdasági terület (Mk). (2) Az épületek homlokzati megjelenése gazdasági jelleget, hagyományos arányrendszert tükrözzön. Tetőtérben erkély, loggia, franciaerkély nem létesíthető. A tető a gerincre nézve szimmetrikus hajlásszögű legyen, a hajlásszöge 35-42 között változhat. Mezőgazdasági övezetben fürdésre alkalmas medence nem építhető. (3) A mezőgazdasági területeken építmény igénnyel nem járó sportolási célú gyep, illetve erdő létesíthető. Általános mezőgazdasági terület (Má) 17. (1) Az általános mezőgazdasági területbe Paloznakon az árutermelő mezőgazdasági termelésre alkalmas területek, valamint az egyéb gyep területek tartoznak. (2) Az általános mezőgazdasági területen a tájképi és népi építészeti hagyományokat figyelembevevő, a táj jellegét erősítő és gazdagító épületek létesíthetők. a) Az építménymagasság a 4,0 métert, a lejtő felöli homlokzat átlagos magassága az 5,0 métert nem haladhatja meg. Az épület legmagasabb pontja az övezetben engedélyezett építmény magasságnál legfeljebb 4 méterrel lehet nagyobb. b) Az épületek a telekhatártól legalább 10 méterre helyezendők el. c) A kerítés csak áttört jellegű lehet, legfeljebb 1,5-es magassággal. (3) Az Má-1 jelű mezőgazdasági területen szőlőkataszter I. osztályú terület, ahol a szőlőkultúra és a tájjelleg védelmében kizárólag a terület min. 80%-át kitevő művelt szőlőültetvény, gyümölcsös esetén építhető legalább 1 ha nagyságú területre szőlő- és gyümölcsművelést, szőlő- és gyümölcsfeldolgozást, bortárolást és borturizmust szolgáló épület, családi pincészet. a) A beépítettség mértéke max. 2,0 %, a terepszint alatti beépítés max. 5,0%, b) A beépített földfelszíni alapterület max. 300 m 2 lehet. c) A kialakult földrészletek tovább nem oszthatók. (4) Az Má-2 jelű szőlőkataszter I. osztályú mezőgazdasági területen kizárólag a terület min. 80%-át kitevő művelt szőlőültetvény esetén építhető legalább 2 ha nagyságú területre szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást és borturizmust szolgáló épület. a) A beépítettség mértéke max. 1,0 %, a terepszint alatti beépítés max. 3,0%, b) A beépített földfelszíni alapterület max. 400 m 2 lehet. 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 14
c) A kialakult földrészletek 5000 m 2 -nél kisebb telekre nem oszthatók. (5) Az Má-3 jelű mezőgazdasági területen épület nem helyezhető el. Az övezetben 1 hanál kisebb földrészlet osztással nem alakítható ki. (6) Az Má-3K jelű mezőgazdasági terület a község komposztáló telepének elhelyezésére szolgál. Az övezetben épület nem helyezhető el. (7) Az Mák jelű mezőgazdasági területen a kialakult beépítés újra nem építhető. (8) Az Má-4 jelű mezőgazdasági, gyepművelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át és az 1000 m 2 -t nem haladhatja meg. Kertes mezőgazdasági terület (Mk-1; Mk-1*, Mk-2; Mk-2*) 18. (1) Paloznakon a kertes mezőgazdasági terület, részben a kisüzemi jellegű termelés, illetve saját ellátást szolgáló kertészkedés és döntő mértékben az aktív szabadidő eltöltését biztosító kertészeti (szőlő-, gyümölcsművelés) tevékenységének helyszíne. (2) A kertes mezőgazdasági területeken a kertészeti termelést, termékfeldolgozást és tárolást szolgáló épületek/építmények, valamint a borturizmust szolgáló épületek helyezhetők el az övezeti paramétereknek megfelelően. (3) Az építés feltétele az Mk jelű övezetben, ha a telek legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított. Gyep (parlag), szántó, kert, gyümölcsművelési ágú telken épület nem helyezhető el, (4) Az épületek köré - a táji megjelenést javítandó legalább 2 db nagyméretű gyümölcsfa ültetendő. (5) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terülteken a kialakítható telekterület 80%-os nagyságát elérő meglévő telken az övezetben előírt feltételek mellett lehet épületet elhelyezni. (6) Az Mk -jelű kertes mezőgazdasági területen épületek az úttal határos telekhatártól legalább 10 méterre helyezendők el. (7) Az Mk -jelű kertes mezőgazdasági területen meglévő, építési engedély alapján megépített épület felújítható. (8) Az Mk -jelű kertes mezőgazdasági területen szőlőkataszter I. osztályú terület a 2. pontban felsorolt épület elhelyezésének feltételei az alábbiak: Övezeti jel Beépítés módja szélessége Kialakítható telek legkisebb mélysége terület (m²) legnagyobb beép. (%) beépítési magasság Ém/Hm elhelyezhető épületek Mk-1 Sz 16 30 2000 3 (80) 3,5/5,5 G Mk-2 Sz 20 50 3000 3(100) 3,5/5,5 G (L) (9) Az Mk-1 -jelű és az Mk-1* -gal kertes mezőgazdasági területen az épület alapterülete max. 80 m 2, a terepszint alatti beépítés max. 5%, max. 100 m 2 lehet, 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 15
(10) Az Mk-1* -gal jelölt terület nem beépíthető. Ezen övezet szőlővel művelt telkeinek építési lehetősége a 298/2 hrsz-ú út feletti telkeken biztosítható, amennyiben a telkek azonos tulajdonban vannak és a két telek az építés feltételeit (szőlőművelés, nagyság, szélesség) együtt teljesíti. (11) Az Mk-2 és a Mk-2 * --jelű kertes mezőgazdasági területen az épület alapterülete max. 100 m 2, a terepszint alatti beépítés max. 5 %, max. 150 m 2 lehet. (12) Az Mk-2 * -jelű kertes mezőgazdasági területen a 3000 m 2 -t meghaladó, teleknagyság esetén a megengedett épület nagyság területének 50%-ig lakás is kialakítható. (13) A kertes mezőgazdasági területen a tájképi és népi építészeti hagyományokat figyelembe vevő (falfelület és nyílászárók aránya legfeljebb 60%:40%), a táj jellegét erősítő, gazdagító épületek létesíthetők, kizárólag hagyományos építőanyagok felhasználásával (kő, tégla, fa legfeljebb homlokzati felület 40%-án, cserép, nád). Önálló gépkocsi tároló (garázs), tetőtérben erkély, loggia építése, nem megengedett. A hagyományos, terepszinthez kapcsolódó tornác, kódis-állás jellegű elem építhető, a védett, vagy védelemre javasolt épületeknél kialakult arányrendszerek követésével. Fedett, vagy nyitott, szabadtéri, fürdésre alkalmas medence nem építhető. (14) Az épületeknek magas-, nyeregtetős kialakításúnak kell lenni (tető hajlásszög 35-42 között legyen), az 5 méter traktus szélességig az épület völgy felöli homlokzatán kell, a helyi hagyományokat követő, az oromfalat elhelyezni. Ennél szélesebb épületen a nyeregtető a rétegvonallal párhuzamos legyen. Zöldterületek (Z/1; Z/2; Zsp) 19. (1) A Z jelű zöldterületeket, elsődleges funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények alapján turizmust-szolgáló (pl.: csónakkikötő kiszolgáló épülete, vendéglátó, vendégfogadó, szálláshely-szolgáltató), sport-, pihenő-, díszpark, valamint vegyes több funkciót hordozó jellegű zöldterületekre oszthatjuk. A zöldterületen pihenést, szabadidő eltöltést, testedzést szolgáló építmény, vendéglátó épület, sport és kulturális célú épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. (2) A tájkarakter megőrzése érdekében a zöldterületek kialakítása, felújítása során honos növényfajok telepítése javasolt. (3) Új zöldterületek kialakítása, illetve a meglévő zöldterületek felújítása, kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész tagozatába tartozó kerttervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. (4) A település zöldfelületeinek védelme érdekében zöldterületen fák kivágása, a növényzet károsítása csak közérdekből, abban az esetben engedélyezhető, ha azt: a) a fák egészségi állapota, b) balesetveszély elhárítása, c) közegészségügyi szempontok indokolják. (5) Az eltávolított növényzet pótlásáról gondoskodni kell. (6) A Zsp jelű sport övezetben elhelyezhetők: 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 16
a) a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, szabadidő- létesítmények (pl. lelátó, öltözőépület, szertár), szálláshely, szolgáltató funkciók, továbbá a terület fenntartását szolgáló építmények, b) sportpályák, c) területhasználatához szükséges fásított parkolók. (7) Az övezetben az épületek szabadonálló módon, az elő-, oldal- és hátsókert megtartásával helyezendők el. Övezeti jel Beépítés módja Kialakítható telek legkisebb szélessége mélysége terület (m²) legnagyobb beép. (%) beépítési magasság Ém/Hm legkisebb zöldfelület (%) Z-1 - - - 500 0-85 Z-2 Sz - - 7000 2 4,0/4,5 85 Zsp Sz szabályozási terven jelölt terület tovább nem osztható. 2 5,0/6,5 70 Erdőterületek 20. (1) A védett rendeltetésű Ev jelű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet. Építmények a távközlési magas építmény, adótorony, antenna kivételével, ha az erdő védelmi rendeltetését nem zavarják és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park engedélyezi, akkor elhelyezhetők. (2) A védett erdőterületeken bánya nem nyitható, az erdőkben természetszerű, az erdők rendeltetését (pl.: természetvédelem, tájképvédelem, turisztikai funkció) messzemenően figyelembevevő, kíméletes erdőgazdálkodást kell folytatni. Tarvágás csak kivételesen indokolt esetben végezhető, de nagysága az 1 ha-t nem haladhatja meg. (3) Az Ee jelű közjóléti erdőben 10 ha-nál nagyobb telken lehetséges legfeljebb 0,3%-os beépítettséggel az erdő egészségügyi, turisztikai rendeltetését és gondozását szolgáló épületet építeni. Különleges beépítésre nem szánt területek (Kk) 21. (1) A Különleges beépítésre nem szánt övezetekben a lakóterületre megfogalmazott építészeti és környezetalakítási elvek alkalmazandók. (2) A Kk-tu1 jelű övezetben szállás, vendéglátás, sport, oktatás (erdei iskola), állattartás céljára helyezhetők el építmények. a) Az övezetben épületet elhelyezni a meglévő értékes fás növényzet megőrzésével lehetséges. Az építési hely meghatározásához növényfelmérést kell végezni, amelyben a meglévő fák fajtája, mérete bemutatásra kerül. b) Az övezetben a beépítés feltétele a közműellátás megléte, kiemelten fontos a keletkező szennyvizek megfelelő kezelésének biztosítása, meglévő hálózat bővítésével vagy - az illetékes hatóságok hozzájárulásával - egyedi szennyvízpótló berendezéssel. 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 17
c) Az övezetben kialakítható legnagyobb beépítés 5%, legkisebb kialakítható telek 1ha. d) A maximális építménymagasság 6m, maximális beépített alapterület egy tömegben: 200 m 2. e) A telken belül a meglévő növényzet min 90%-ban megőrzendő, új növények telepítésénél a függelék szerinti honos növényfajok alkalmazhatók. f) Az övezetben a kerítés építésére mezőgazdasági területekre vonatkozó előírások vonatkoznak. g) Az övezetben vízzáró burkolatú út nem létesíthető. h) A létesítmények ellátását biztosító újonnan épülő közművezetékeket a meglévő növényzet lehető legkisebb bolygatásával, felszíni alatt kell elhelyezni. (3) A Kk-tu2 jelű övezetben szállás, vendéglátás, sport, rekreáció céljára helyezhetők el építmények. Az övezetben kialakítható legnagyobb beépítés 2%, legfeljebb 300 m 2. Új telek nem alakítható. A maximális épületmagasság 4 m, legnagyobb homlokzatmagasság 3,6 m. A telken belül a nádas terület megőrzendő, a terep felszín a mai nádassal borított telekrészig rendezhető. Új növények telepítésénél a függelék szerinti honos növényfajok alkalmazhatók. Az övezetben a telkek nem keríthetők be. (4) A Kht jelű Honvédelmet és belbiztonságot szolgáló területek övezete a fegyveres szervek tevékenységére, elhelyezésére szolgáló épületek, építmények, létesítmények helyezhetők el, illetve az erdőgazdálkodás érdekeit szolgáló létesítmények hozhatók létre az Állami Erdészeti Szolgálat (a továbbiakban ÁESZ) Veszprémi Igazgatósága engedélye alapján. (5) A Kht övezetben a honvédelmi célú védő rendeltetésű erdőterületeken honvédelmi rendeltetésű, valamint az erdő- és a vadgazdálkodás céljait szolgáló létesítmények, épületek helyezhetők el az ÁESZ erdőterület igénybevételét jóváhagyó határozata alapján. Vízgazdálkodási területek (Váv) 22. (1) A vízgazdálkodással összefüggő terület a Balaton vízmedre és parti sávja, valamint a patakok, felszíni vizek medre és parti sávja. (2) A vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, vízi közlekedéssel, vízi sportolással, strandolással, halászattal és horgászattal, kikötőkkel, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el az érintett hatóságok előírásai, illetve a Balaton parti sávjában a vízpart-rehabilitációs terv szabályozása szerint. Természetközeli területek (Tt) 23. (1) A természetközeli területek a településen az időszakosan vízzel is borított nádasok (Ttiv), nádasok (Tt-ná) és mocsaras területek (Tt-mo) tartoznak. Az övezetekben épületet elhelyezni nem szabad, a művelési ágnak megfelelően a kell fenntartani. Közutakra vonatkozó általános előírások 24. 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 18
(1) Országos közutak külterületi szakaszának védőtávolságán belül reklámhordozók nem helyezhetők el. (2) Az országos közutak védőtávolsága a külterületi szakaszon az úttengelytől mért: - főútvonal esetén 100-100 m - mellékút esetén 50-50 m (3) Országos közutak belterületi szakasza melletti építési telkek kereskedelmi, vendéglátói, szolgáltatói funkciójú beépítéséhez közútkezelői és közlekedés hatósági hozzájárulás szükséges. (4) Országos közutak esetében közművek külterületi szakasz esetén általánosan az út területén kívül (burkolt felület, padka) - a vonatkozó jogszabályok és szabványok figyelembevételével helyezhetők el. (5) Helyi közutak esetében külterületen kerítés az úttengelyt 6m-nél jobban nem közelítheti meg. Sarokteleknél a saroktól számított 10-10m-es távolságon belül, belátást zavaró, új kerítés szakasz (pl.: tömör, sövény) nem létesíthető. (6) Magánút belterületen csak tömbbelsők feltárására alakítható ki. A magánút műszaki kialakításának meg kell felelnie a közterületekre vonatkozó előírásoknak. Külterületen magánút min. 4 m szélességgel alakítható ki. Közlekedési és közmű elhelyezési terület Közlekedés általános előírásai 25. (1) A közterületeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk. (2) A tervezett közterületek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza, meglévő közterületek esetében az ingatlan-nyilvántartás szerint meglévő telekhatárok által meghatározott szélességek megtartásra kerülnek. (3) A 71. számú főút külterületi szakaszának hálózati szerepe II. rendű főút. (4) A 73. számú főút külterületi szakaszának hálózati szerepe II. rendű főút. (5) A 7221. számú országos közút belterületi szakaszának hálózati szerepe II. rendű főút, külterületi szakaszának hálózati szerepe összekötőút. (6) Az alábbi közterületek hálózati besorolása gyűjtőút. - Balatoni utca - Fő utca - Tódi utca - Vörösparti sor (7) A helyi közúthálózat, gyűjtő-utak, kerékpárutak, gyalogutak közé nem tartozó elemeinek, hálózati szerepe belterületen kiszolgáló út, külterületen egyéb közút. (8) Belterületen közműhálózatok csak az útépítési tervek figyelembevételével épülhetnek. (9) Az országos főutak külterületi szakaszán új, közvetlen gépjármű ingatlan kiszolgálást biztosító útcsatlakozás, kapubehajtó csak a közútkezelő hozzájárulásával létesíthető. (10) Beépítésre nem szánt területeken, amennyiben az ingatlanok kiszolgálását biztosító helyi közút vagy magánút kétirányú közlekedésre nem alkalmas, és az ingatlanok határán kerítés (kapu) épül; azt úgy kell kialakítani, hogy a kikerülés lehetőségét a közforgalom számára biztosítsa. 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 19
Közúti közlekedési területek (Köu, Köu-É) 26. (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közúthálózati elemek, azok csomópontjai, kiszolgáló létesítményei, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek (parkolók), kerékpárutak, járdák, mindezek vízelvezetési, zöldfelületi és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) A Köu-É jelű közlekedési övezetben a közlekedési területek kiszolgálását, utas tájékoztatást szolgáló épület, vendéglátó, turisztikai létesítmény helyezhető el. Az épület beépített alapterülete legfeljebb 50 m 2 lehet, építmény magasság 3,0 méter. Kötöttpályás közlekedési területek (Kök) 27. (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a vasúti vágányok, műtárgyak, műszaki és biztonsági berendezések, azok működtetéséhez szükséges építmények, egyéb közlekedési pályák, mindezek vízelvezetési, zöldfelületi és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények lehelyezésére szolgál. (2) Az országos közforgalmú vasút szélső vágányának tengelyétől mért 50-50 m széles védőtávolságon belül építményt elhelyezni csak a MÁV Zrt. és a közlekedési hatóság hozzájárulásával lehet. Parkolás általános előírásai 28. (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtároló épületeket - várakozó (parkoló) helyeket - rakodóhelyeket - a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon, és mennyiségben kell biztosítani. (3) Csónakkikötő minden második hajóállása után egy parkolóhelyet kell biztosítani, mely 500 m-es gyaloglási távolságon belül, közterületen, vagy más építési telken alakítható ki. Közművesítés általános előírásai 29. (1) A beépítésre szánt területeken új épületek, építési engedélyhez kötött megvalósítások kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába történő bekötése biztosított. (2) A település vízellátását két nyomászónával kell biztosítani. (3) Új épületnél házi vízbekötést csak a szennyvízcsatornára való rákötés esetén, szennyvízcsatornával el nem látott területen korszerű, szakszerű közműpótló berendezés megléte esetén szabad létesíteni. (4) A felszíni vízelvezetés rendszerét vízrendezési tanulmány alapján ütemezetten kell megoldani, a 8,0m, vagy 8,0m-nél keskenyebb közterületeken zárt rendszerű csapadékcsatorna alkalmazásával. 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 20
(5) A 20KV-os villamos energia ellátó hálózat továbbépítését földkábellel kell megoldani. (6) A meglévő kisfeszültségű, közvilágítási és hírközlő hálózatott közös, földfeletti tartószerkezeten kell elhelyezni. Fejlesztési területek új hálózatait földalatti kábelhálózattal kell megvalósítani. (7) A közigazgatási területen a falukép védelmének érdekében 10 m-nél magasabb torony, távközlési, műsorszóró műszaki létesítmény nem helyezhető el. A közművekre vonatkozó előírások 30. (1) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével. (2) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni. (3) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett. (4) A megvalósításra kerülő új létesítményeket teljes közművesítéssel kell ellátni. (5) A közműhálózatok, közműépítmények védőtávolságát közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell biztosítani. Ettől eltérő esetben ha a vezeték és a védőtávolság magánterületre esik a közművezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. (6) A közművesítésre kerülő telkeknek a közterületi hálózathoz kizárólag földkábellel, önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a földhivatalnál be kell jegyeztetni. (7) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell. (8) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését szakszerűen meg kell oldani. (9) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy a 10m-nél szélesebb utcákban az egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. Vízellátás 31. (1) A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható. (2) Beépítésre szánt területen házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötést követően engedélyezhető. 1085 Bp. József krt. 36. proarch@t-online.hu, vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41 21