Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács hírlevele 2011. IV. negyedév 1115 Budapest, Bartók Béla út 152/c. Telefon: 06-1-203-14-50 Fax: 06-1-203-14-77 E-mail: tejtermek@tejtermek.hu www.tejtermek.hu A TEJPIAC ÉS A TEJPIACI SZABÁLYOZÁS JÖVŐBELI VÁLTOZÁSAI Tejágazati Konferencia A Tej Terméktanács megújult vezetése 2011-ben új szakmai koncepció megvalósításába kezdett, melynek fő célja egy speciális piacszabályozási funkció kialakítása, amely jelentős befolyással bír a termékpálya működésére és tevékenységét az ágazat szereplőinek közös döntései alapján fejti ki. Jelenleg a tejpiaci szabályozás egyik jellemző folyamata, hogy az Európai Unió szűkíti a közvetlen szabályozás eszközrendszerét és a KAP támogatások termelésösztönző jellege is fokozatosan megszűnik. A kvóta, mint termelésszabályozási rendszer 2015-től eltörlésre kerül. A kvótarendszer kivezetésével megszűnnek a termelési korlátok és a tejtermelőknek lehetőségük lesz termelésüket a piaci igényekhez igazodóan változtatni, ami jelentős hatással lesz az egész ágazatra. Az EU-szabályozás egy esetleges piaci zavar kezelésére, kivédésére a piaci szereplőknek ad majd több jogszabályi lehetőséget, így a termékpálya szervezettségi színvonala kulcskérdés lesz az ágazat fejlődése érdekében. Az új szabályozási elképzelések a terméktanácsoknak, szakmaközi szervezeteknek és termelői csoportoknak eljárási kompetenciát kívánnak adni a piaci önszabályozási rendszer kialakítására. Az ágazati önrendelkezés révén mérsékelhetővé válnak a szélsőséges piaci ingadozások és nőhet a piac szereplőinek felelősségvállalása. A tejágazat szereplőit régóta foglalkoztatja, hogy az uniós és a hazai jogszabályi keretek között hogyan lehet jól működő piaci szabályozórendszert és a nagy áringadozásokat tompító piaci-, a kiszámíthatóságot erősítő ármechanizmust kialakítani. Mivel ilyen rendszerek több úgynevezett régi uniós tagországban működnek, ezért érdemesnek tartjuk tanulni ezekből. Erre nyújtott jó lehetőséget a 2011. november 23-án Herceghalmon A tejpiac és a tejpiaci szabályozás jövőbeli változásai címmel megrendezett Tejágazati Konferencia, melyen hazai és külföldi témában jártas, nemzetközileg is elismert szakértő előadók mutatták be ez irányú tapasztalataikat. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az új szerepköréhez és szakmai elképzeléseihez igazodóan szervezte meg a rendezvényt. Azt a következő néhány oldalon bemutatott környezetet próbálták az előadók szemléltetni, ahol a magyar tejágazatnak is helyt kell állnia majd a jövőben. Istvánfalvi Miklós elnök 1
Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója A KAP változásai a tejágazatban című előadásában rendkívül alapos áttekintést adott a közös piaci szervezet kialakulásáról, a tejpiaci szabályozás 1964-től napjainkig tartó folyamatos fejlődéséről. Elmondta továbbá, hogy kiemelt jelentőséggel bír az 1234/2007/EK rendelet tervezett módosítása, amely lehetővé teszi a tejágazatban a szakmaközi szervezetek tagállami elismerését. A szakmaközi szervezet az árakra, mennyiségekre és a szerződésekre vonatkozó statisztikák közzétételével, trendek elemzésével járulhat hozzá az átláthatóság növeléséhez, a termelési és piaci ismeretek bővítéséhez. Angelo Rossi, a tejgazdasági tanácsadással foglalkozó olasz cég, a CLAL kutatója elmondta, hogy szervezetük nemzetközi tejpiaci információs rendszert működtet, és vonatkozó kutatásokat végez. Tejpiaci ártrendek, várható fejlemények a tej piacon című előadásában arról beszélt, hogy az előző évekhez képest összességében növekvő tej-, sovány tejpor-, tejtermék előállításról és szintén emelkedő exportról szólt a piac. Véleménye szerint a világ tejpiacát egy egységnek kell tekinteni. Ahhoz, hogy megértsük a tejpiaci folyamatokat, nem lehet kiragadni még egy EU27 nagyságrendű piacot sem. A kutató külön fejezetet szánt a magyar tejpiaci mozgások elemzésére. Kiemelten foglalkozott azzal, hogy míg az EU27 tejtermelése növekszik, addig hazánkban a tejtermelés csökkenése tapasztalható. Végezetül elmondta, hogy a magyar tejágazat fejlődésének kulcsát elsősorban a tejtermelők és tejfeldolgozók összefogásában, a közös akarat és a közös döntések megvalósulásában látja. Dr. Tóth Attila, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője Az USA tejpiaci szabályozásának jellemzői című előadásában átfogó tájékoztatást adott az egyesült államokbeli tejágazatról, támogatási rendszeréről és szabályozásáról, a tejválság hatásairól, a tejpiacra vonatkozó reformjavaslatokról. Prezentációjából megtudhatták a jelenlévők, hogy a 2007-2009. közötti válság első szakaszát erős kereslet, magas árak, jó jövedelmezőségi viszonyok és az állomány növekedése jellemezte. Ezzel szemben 2009-ben már igen jelentős tejár csökkenés, állományselejtezési program, szerény tejtermelés és exportcsökkenés történt. A kihívásokra egyszeri közvetlen támogatással, intervenciós felvásárlással, ártámogatás szintjének emelésével, tejtermék exportösztönzési program újraindításával és támogatott állományselejtezéssel válaszoltak az USA-ban. A legújabb amerikai reformjavaslatok értelmében eltörlésre kerül a közvetlen ártámogatás és az intervenció, bevezetésre kerül egy új jövedelembiztosítási konstrukció, valamint egy kínálatszabályozási mechanizmus. A piacszabályozás középpontjában nem az ár, hanem a tej termelői átlagára és a takarmányköltségek közötti különbség áll majd. Dr. Somogyi Norbert, mezőgazdasági és TéT attasé A francia tejpiaci szabályozás jellegzetességei című előadásában az Unió második legnagyobb tejtermelő országának mezőgazdaságát, ezen belül részletesen a sokéves tapasztalatra épülő, önszabályzó tejpiaci működését ismerhették meg a jelenlévők. Franciaországban a tejágazat legmeghatározóbb szereplője a Tej Szakmaközi Szervezet (CNIEL), ami (közvetlenül vagy közvetve) a tej termékpálya minden szereplőjét összefogja. A tej árának meghatározása alapvetően szakmaközi megállapodáson alapul, melynek során számos gazdasági faktort is figyelembe vesznek. Az alapárat 3,8% zsírtartalomra és 3,2% fehérjetartalomra határozzák meg, ezt módosítja a termelő gazdaság földrajzi elhelyezkedése, valamint a tej több más minőségi paramétere. A kiindulási árat negyedévente a CNIEL határozza meg az előző időszakra megállapított sarokszámokból kiindulva és az aktuális és várható piaci tendenciákat figyelembe véve. A 2014 utáni szabályozás kapcsán Dr. Somogyi úr elmondta, hogy teljesen megszűnik a kvótarendszer. Hatásként számítani lehet strukturális jellegű változásokra, területi átrendeződésekre és koncentrálódó termelésre. 2
Az előadásokat követő délutáni program keretében megrendezett fórum beszélgetésen olyan kérdések hangoztak el, amelyekre az előadások során nem volt idő kitérni. Fontos megállapítás volt, hogy habár mindenki egyetértett az ágazati együttműködés jelentőségében, de ez nem vezethet a piaci verseny korlátozásához. A versenyszabályok alól ugyan vannak kivételes eltérési lehetőségek, de ehhez formailag és tartalmilag is átgondolt cselekvésre van szükség. Az elhangzott vélemények alapján világossá vált, hogy a piaci liberalizációs folyamatban fennáll a veszélye annak, hogy az EU tejágazati struktúrája átalakul és a versenyképes régiók felé koncentrálódhat az EU tejtermelési kapacitásának egy része. A konferenciával kapcsolatos visszajelzések (kérdőívek, beszélgetések) egyértelműen azt igazolják, hogy egy sikeres és tartalmas konferencián volt jelen a közel kétszáz résztvevő, és a jövőben is jelentős igény van hasonló színvonalú szakmai rendezvények szervezésére. 3
A Küldött Közgyűlés az 53/2011. (11.03.) sz. határozatával elfogadta a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács új Alapszabályát, mely a demokrácia és a piacgazdaság elveinek érvényesítése, a termelés és a piac átláthatósága, a kiegyensúlyozott piaci környezet kialakítása és fenntartása, valamint az ágazati fejlődés elősegítése érdekében az alábbi célokat fogalmazza meg: 4 Szervezeti hírek 1. Alakuljon ki és fenntartható legyen a hazai tejpiaci folyamatokat reprezentáló piaci kapcsolatok viszonyrendszerének szabályozottsága. 2. A szélsőséges piaci helyzetek, érdekkonfliktusok megelőzhetőek, illetve kezelhetőek legyenek. 3. A tej termékpályán a termelők, feldolgozók, kereskedők és fogyasztók közötti, a közös érdekek mentén történő konszenzus megteremthető legyen. 4. A tej ágazat piaci szereplői rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel (különösen információkkal, adatokkal és előrejelzésekkel), amelyek szükségesek a gazdasági tevékenység tervezhetőbbé tételéhez, valamint az eredményes működéshez. 5. A tej és tejtermékek hazai fogyasztása növekedjen. 6. A magyar tejágazat társadalmi megítélése javuljon. Amint arról korábbi számunkban már írtunk, a tejtöbblet levezetésére 1997-ben létrehozott ún. EU-kassza megszüntetését javasolta az Elnökség a Küldött Közgyűlésnek, aki az 56/2011. (11.03.) sz. határozatával az export-veszteségtérítési EU-kasszát, mint elkülönített pénzügyi alapot megszüntette. Az Elnökség által 2011. szeptemberben felállított Tisztességtelen Piaci Magatartással Foglalkozó Szakbizottság októberben tartotta alakuló ülését. A Szakbizottság 2 havonta, minden második szerdán ülésezik. 2011. novemberben egy egyeztető megbeszélésre került sor a termelői csoportok, valamint egyes feldolgozók képviselői között. A megbeszélés célja a tejpiaci egyensúly fenntartásának lehetőségei, illetve a tejágazati intézkedésekre vonatkozó javaslatok véleményezése volt. A Tej Terméktanács 2011. évben is benyújtotta pályázatát az AMC által kiírt Tej és tejtermékek komplex marketing-programja c. pályázatára, bruttó 12 millió Ft összegben. Az AMC és a TT között szeptemberben került sor a Támogatási Szerződés aláírására. A program 4 eleme: Vándorkiállítás szervezése Tejút. A Te utad az egészséghez! címmel; az Igyál tejet! iskolatej program ismertetése; Média Tej Klub út; valamint Szakmai Konferencia szervezése. A vándorkiállítás, valamint az iskolatej program ismertetésének keretében 2011. november és december hónapokban a hátrányos helyzetű településen élő általános- és középiskolai tanulók kaptak tájékoztatást az egészséges táplálkozás és a tejfogyasztás összefüggéseiről, továbbá sor került az iskolatej program népszerűsítésére a diákok, pedagógusok körében. A 2003 óta működtetett Média Tej Klub tagjainak munkáját folyamatos információ biztosításával segítjük, így érhető el, hogy a lakosság, a szakma hiteles forrásból jut tájékoztatáshoz. A sajtóval való folyamatos kapcsolattartás mellett évente egy vidéki TEJ ÚT keretében is biztosítjuk a sajtó munkatársainak informálását. Az AMC pályázat részeként 2011. november 10-én egy egész napos vidéki utat szerveztünk, melynek keretében a bicsérdi Aranymező Zrt. biogáz üzemébe, majd a kacsótai Bábel Sajt Kft. sajtüzemébe látogattunk el. Mindkét cég jelentős fejlesztéseket hajtott végre a közelmúltban. Az üzemlátogatásokat követően került sor a sajtótájékoztatóra, ahol a tejágazati aktualitások mellett az üzemben megismert tej és tejtermékek bemutatása is szerepet kapott. Szintén a pályázat részét képezte az előző oldalakon bemutatott Tejágazati Konferencia megszervezése.
Tejpiaci információk Kvóta és a tejtermelés alakulása Az EU27 a 2010/2011-es kvótaévben a beszállítási kvótát 94,46 %-ban használta ki és öt ország (Ausztria, Dánia, Hollandia Luxemburg és Ciprus) produkált minimális egy százalék körüli kvóta túlteljesítést. Hazánkban kb. 70 %-ban került a beszállítási kvóta kihasználásra. Az EU27 tagországában az összesített adatok szerint a tejtermelés 2011. május-augusztus vonatkozásában minden hónapban az elmúlt évi szint fölött volt. Hazánkban ezen időszak alatt havi 5-10%-kal maradt el a megtermelt tej mennyisége az elmúlt év azonos időszakától. Magyarországon az ellenőrzött állományba beállított, illetve a termelésből kivont tehénlétszám egyenlegében tapasztalt csökkenés az alábbi diagram tanúsága szerint megállt és az elkövetkező hónapokban az állatlétszám stabilizációja várható (Forrás: ÁT Kft.). A tejtermelésbe beállított és a termelésből kivont tehénlétszám egyenlege Te j f e l v á s á r l á s és a fe l v á s á r l á s i ár a k a l a k u l á s a A Tej Terméktanács statisztikája szerint a havi tejfelvásárlásban egy kedvezőbb tendencia indult meg és a korábbi mélyponthoz képest a felvásárolt tej mennyisége közelít az elmúlt év azonos időszakához. Míg augusztus-szeptember hónapokban a felvásárolt tej mennyisége 8%-kal maradt el az elmúlt évitől, addig ez a szám októberre 2,4%-ra csökkent. 5
A korábbi években tapasztalt felvásárlási áringadozás ez évben nem tapasztalható. Az év elejei induló 80 Ft/kg árról októberre az extra tej felvásárlási átlagára 86,98 Ft/kg-ra emelkedett. A beltartalmi értékek miatt az alapárra a közölt statisztikák tanúsága szerint 0,62 Ft/kg felárat fizettek ki a felvásárló/feldolgozók. Az EU felvásárlási árait az alábbi diagram mutatja be (Forrás: www.clal.it; www. milkprices.nl; MNB) Nemzetközi tejárak alakulása 2011-ben euroban (árfolyam alakulással) Az LTO árak nagy nemzetközi feldolgozó cégek adatai. A felvásárolt tej átlagára a tényleges beltartalomra vonatkozik. Magyarországon 2011. év első tíz hónapjában a felvásárolt tej átlag zsírtartalma 3,64%, míg a fehérjetartalom 3,30% (m/m) volt. A hazai tejfelvásárlást és az extra tej felvásárlási árának alakulását az alábbi diagram mutatja be. Felvásárlás és az extra tej felvásárlási átlagára 6
Te r m e l é s, é r t é k e s í t é s, k é s z l e t A 2011. év első tíz hónapjának termelési és belföldi értékesítési adatai a főbb termékcsoportokban 7-17%-os csökkenést mutatnak. Az elmúlt évi szint fölötti értékesítés csak néhány terméknél tapasztalható, úgymint tejfehérje készítmény, krémfehérsajt, lágysajt, ömlesztett sajt, sűrített tej. Sajtok esetében a tavalyi év feletti értékesítés a 10 hónap alatt összesen 695 tonnát jelent, mely cca. 1,5%-a az ezen időszak alatt értékesített sajt mennyiségének. Sajt és túró termelés, értékesítés és készlet Kiemelkedő az egyéb savanyított készítményeknél tapasztalható 67%-os emelkedés, mely ismét a növényi zsíros, tejfölt helyettesítő föl termékek előretörésére utal. Tejegyenértékben kifejezve az értékesítést az első 10 hónapban az elmúlt év azonos időszakához mérten 88,62%, míg ugyanez zsír alapon számolva 87,28%. A sajt, túró kategória kiemelt helyet tölt be a belföldi értékesítésben a maga 38-40%-os részesedésével az össz volumenből. Ezen termékcsoport termelés, értékesítés, export és készlet mozgását az fenti diagram mutatja be. (Forrás: Tej Terméktanács) 7
Az AKI havi tejpiaci jelentése tartalmazza a feldolgozói átadási árat, valamint a fogyasztói árat egy kiemelt termékkörre. Ebből, illetve a felvásárlási átlagárból készült egy diagram, melyben az import alakulását befolyásoló euro árfolyamot is megjelenítettük. (Forrás: MNB, AKI, Tej Terméktanács) EURO árfolyam, a tej felvásárlási ára, a 2,8%-os UHT tej átadási és fogyasztói ára Im p o r t, e x p o r t Az év első nyolc hónapjában a KSH adatai szerint, forintértékben az import 17%-kal, míg az export 24%-kal haladja meg az elmúlt év azonos időszakát. Az import mennyiségben mind a hat áruosztályban meghaladja a bázist (2-28% között). Export esetében csak a 0401 tej, tejszín áruosztályban (12,87%), illetve a 0404 tejsavó, m.n.e. természetes tejalkotórészek áruosztálynál (33,74%) volt növekedés tapasztalható. A külpiacról beérkezett termékek, valamint az exportált termékek közötti értékkülönbözet megközelíti a 23 Mrd forintot 2011. I-VIII. hónapban (2 Mrd forinttal több, mint az elmúlt év azonos időszakában), mely az import jelentős, mintegy 60 %-os túlsúlyát mutatja. 8
Tejágazati hírek 1.) Az Európai Parlament és az Európai Tanács képviselői 2011. december 6-án informálisan megegyeztek a tejágazatra vonatkozó új jogszabályról. Az Európai Bizottság - a 2009. évi tejválság tanulságait leszűrve - jogszabály-tervezetet tett közzé, annak érdekében, hogy hatályba lépése után az európai tejágazat megerősödve léphessen túl a gazdasági válságon, az új gazdasági környezet kihívásaira választ tudjon adni, továbbá hogy megerősíthesse a tejtermelők pozícióit a teljes ellátási láncban. A tervezet főbb elemei a következők: - a tagállamok 2020-ig lehetőségét kapnak arra, hogy elrendelhessék a termelők és felvásárlók közötti írásbeli szerződéses a szerződés elemeire is vonatkozó együttműködés kötelező alkalmazását; - a termelők - alkupozíciójuk erősítése érdekében - immár erősebb jogokkal felruházott termelői csoportokba állhatnak össze; - új, a szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályok lépnek életbe, ezek megteremtik a szereplők általi egyes közös tevékenységek végzésére vonatkozó feltételeket (pl. kutatás, az innováció, minőség javítása, átláthatóság, stb.); - a tejpiac alakulása és a kvótarendszer kivezetési folyamatának jobb és pontosabb nyomonkövetése érdekében 2014-ben és 2018-ban átfogó, EU szintű tejpiaci jelentés készül Európai Parlament az Európai Tanács részére. További piacszabályozási intézkedések között az intervencióból kikerülne az automatikus felvásárlás és a mennyiségi korlát a vaj és a sovány tejpor esetében, illetve automatikus pályáztatási rendszert vezetnének be. A kötelező magántárolási támogatás megszűnik, helyette opcionálisan fog tovább működni vajra valamint sovány tejporra. A formális megállapodás megszületése és a jogszabály kihirdetése az együttdöntési eljárásnak megfelelően 2012 első félévében várható. 2.) A Tej Terméktanács kezdeményezésére 2011. november 9-én összehívásra került a Hús- és Tej Termékpálya Bizottság összevont ülése, melyen az élelmiszerlánc felügyeletével kapcsolatban bevezetendő ún. Felügyeleti díjról kaphattak a termékpálya szereplői tájékoztatást. A TT a hazai élelmiszer-előállítás fejlődése érdekében egy kisebb volumenű díj-meghatározást javasolt a termelői és feldolgozói szektor esetében, míg ezzel arányos nagyobb díjtételt javasolt az élelmiszerlánc többi szereplőjére vonatkozóan. Javaslatunk másik része a termelői csoportokra vonatkozott, miszerint indokolatlannak és kimondottan a termelői csoportok működését nehezítő lépésnek tartanánk, ha ezt a speciális kereskedelmi tevékenységet szintén a Felügyeleti díj fizetésének kötelezettsége alá vonnánk. A VM tájékoztatása szerint az új rendszer bevezetésével igazságosabb lesz az élelmiszerlánc-felügyeleti díjak megoszlása, arányosabb lesz a teherviselés, csökkennek az állattartás, a húsipar, és a borászat terhei, így az őstermelők is jobban járnak. Az új szabályozás célkitűzése, hogy a költségekből azok a piaci szereplők is részt vállaljanak, akik jelenleg is hatósági felügyelet alatt állnak, de nem fizetnek érte; ezzel egy időben pedig a teherviselésben túlzottan érintett ágazatok költségei csökkenjenek. A Minisztérium tájékoztatása szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetésének alapvető célja még, hogy az élelmiszerlánc egyes szektorainak bevételéhez igazítsák az adott szektorra kiszabott, fizetendő díjtételeket. A szaktárca egy általánosan fizetendő, bevétel alapon számolt felügyeleti díjat állapított meg, mely az előző évi nettó árbevétel, vagy - természetes személyeknél - jövedelem 0,1 százaléka lenne. Az új díjtétel rendelet már a jövő év elején megjelenik, de a csökkentett díjtételek csak 2012. július 1-jével lépnek hatályba, mivel az élelmiszerlánc-felügyeleti díj első részletét július 31-ig kell befizetni. 3.) 2011 novemberében tárgyalt a Kormány az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról, mely érintette a népegészségügyi termékadót, ismertebb nevén chipsadót is. Az elfogadott módosítás szerint bár a tervezetben helyet kaptak végül a Tej Terméktanács kezdeményezésére kivonták az adófizetési kötelezettség alól a tejes italféleségeket, a madártejet és a Túró Rudit is. A módosító javaslat szerint, minden olyan tejtermék mentességet kap, amely 50 százaléknál több tejet tartalmaz. 9
4.) A Vidékfejlesztési Minisztérium megküldte véleményezésre az új Tejkvóta-szabályzatot, melynek megjelenése rövidesen várható. A tervezethez két általános érvényű, az ágazat szempontjából fontos észrevételt tettünk: - az MVH határozatokkal szembeni jogorvoslat, a szankciókkal szembeni fellebbezés lehetőségének megszüntetése elfogadhatatlan, - az MVH-nak elbírálásra, döntésre eddig 45 nap állt rendelkezésre, mely a tervezetben 2-3 hónapra módosulna, mely indokolatlan és növelné a termelői bizonytalanságot. 5.) Ez év december 20-a körül várható a 2012. évi iskolatej program szabályozásáról szóló rendelet megjelenése. A rendelet tervezet alapvetően két új elemet tartalmazott: - bővül a program termék kínálata joghurttal, kefirrel és gyümölcsjoghurttal, - az óvodás korú gyermekek tejtermék ellátása 50 %-os támogatottságot élvezhet, erre eddig csak az Uniós támogatás volt érvényes, azaz 18,15 EUR/100 kg. 6.) Megkezdte a 2011. évi különleges tejtámogatás második felének kifizetését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Az érintett tejtermelők december 7-étől várhatják az MVH-nál bejelentett számlájukra a támogatás összegét. A végkifizetésként december elején indított összeg csaknem 5 milliárd forint. 7.) Előzetes információink szerint a VM megkezdte az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2011. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 25/2011. (IV. 7.) VM rendelet alapján nyújtható kiegészítő nemzeti támogatások jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekről, az anyajuhtartás és az anyakecsketartás de mininis támogatásáról szóló rendeletek közigazgatási egyeztetését. Jog s z a b á l y o k Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása) Módosult az adótermékek köre, növekedett az adó mértéke. Fizetni kell az ízesített sörök és az alkoholtartalmú üdítők, extrudált, sótartalmú termékek után is. A legalább 50 százalék tejalapanyagból készült termékek ugyanakkor nem kerültek az adó hatálya alá. A törvény a magas cukortartalmú készítményeket is érinti, termékcsoportonként különböző mértékben. A jogszabály 2012. január elsejétől lép hatályba. 2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről A törvény célja a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok hatásának enyhítése, kockázatközösség kialakítása, a termelők 10 öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítése, az állami segítség hatékonyabbá tétele, az érintettek arányos felelősségvállalása, valamint az időjárási és más természeti eredetű elháríthatatlan külső ok miatti káresemények hatásai egységes kezelése. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba, végrehajtásához további miniszteri rendelet megjelenése várható. A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/ EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/ EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az európai parlament és a tanács 1169/2011/EU rendelete Az új intézkedések célja, hogy a fogyasztók könnyebben dönthessék el, mi az egészséges táplálék. A rendelet 2011. december 12-től hatályba is lépett, de a vállalkozások számára minimum 3 év átmeneti idő áll majd rendelkezésre.
A jobb olvashatóság érdekében kötelező lesz egy minimális betűnagyság használata az élelmiszerek csomagolásán. A jövőben az előrecsomagolt élelmiszereken kötelező lesz feltüntetni bizonyos tápanyag-összetételi információkat, vagyis az energiaértéket és a zsír, a telített zsírsavak, a szénhidrátok, a cukrok, a fehérje, és a só mennyiségét. A friss húsoknál kötelezően alkalmazandó származási hely előírás a már ma is kötelezően jelölt marhahús mellett mostantól a baromfi-, sertés-, valamint a juh-, és kecskehús esetében is kötelező lesz. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 256/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 232/2011. (XI. 8.) Korm. rendelet Az európai, valamint a nemzeti hatáskörben finanszírozott intézkedésekhez kapcsolódó elháríthatatlan külső ok (vis maior) elismerésére irányuló első fokú eljárásban a mezőgazdasági üzem földterületét sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény tekintetében a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága került kijelölésre. Az állatállományt sújtó járványos, fertőző megbetegedés esetén nem történt változás az első fokú hatóság kijelölése tárgyában (élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság). Az egyes földügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 242/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet A föld haszonbérbe adásra vonatkozó pályázatokkal, a pályázóra vonatkozó feltételekkel, illetve az eladási ajánlatok végrehajtásával (kifüggesztésével) kapcsolatos egyes részletszabályok változásait tartalmazza ez a jogszabály. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból mezőgazdasági utak fejlesztéséhez a 2012. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 111/2011. (XI. 24.) VM rendelet Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe természetbe illő, környezetbarát, helyi alapanyagok felhasználásával külterületi mezőgazdasági út építéséhez, felújításához, szélesítéséhez, valamint árkok, padkák, rézsűk, támfalak, hidak, átereszek, a csapadékvíz elvezetését biztosító egyéb létesítmények létesítéséhez, felújításához, és forgalomtechnikai eszközök beszerzéséhez. Csak olyan közcélú mezőgazdasági utak támogathatók, melyek egyik végpontjukon közvetlenül elérik a mezőgazdasági földterületet, illetve tanyát, majort, míg másik végpontjukon közvetlenül vagy közvetetten számozott közúthoz kapcsolódnak. A támogatási kérelmet 2012. január 1. és 2012. január 31. között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz az általa rendszeresített, a honlapján közzétett formanyomtatványon. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet módosításáról szóló 112/2011. (XI. 24.) VM rendelet Módosulnak - többek között - az értelmező rendelkezések (kiesett állat, Országos Állattenyésztési Adatbázis), a támogatás igénybevételének feltételei, a kötelezettségekre és az átadásukra vonatkozó szabályok, a támogatási kérelem elbírálására vonatkozó rendelkezések, továbbá a támogatás folyósítás és az ellenőrzések tárgyköre. A nemzeti kvótatartalékból történő közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta igénylésének feltételeiről szóló 172./2011. ( XI. 24. ) MVH Közlemény Az MVH a nemzeti kvótatartalékból történő közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta térítésmentes igénylésére pályázatot hirdet a 2012. február 28-ig terjedő kérelembenyújtási időszakkal, a közleményben meghirdetett keret kimerüléséig. A nemzeti kvótatartalék terhére legfeljebb 60 millió kg közvetlen értékesítési tejkvóta és 60 millió kg beszállítási tejkvóta kiosztására kerülhet sor, melyből fiatal tejtermelők részére elkülönített keret áll rendelkezésre. Ennek mértéke mind közvetlen értékesítési, mind beszállítási tejkvótából 5 millió kg. Az igényelhető kvóta mennyisége a 2010/2011. kvótaévben a termelő tulajdonában lévő kvóta 100 %-a és a 2010/2011. kvótaévben a termelő tulajdonában lévő kvóta 100 %-át meghaladó teljesítés mennyiségeinek különbözete. A közlemény és a benyújtandó nyomtatványok a www.mvh.gov. hu honlap Közlemények menüpontja alól tölthetők le, illetve a MTKI Kft-től igényelhetők. A kérelmet a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. címére kell benyújtani. 11
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 2011. évtől benyújtandó támogatás részletes feltételeiről és a támogatás 2011. évi kifizetésének igényléséről szóló 36/2011. (III.22.) számú közlemény módosításáról szóló 159/2011. (IX. 29.) számú MVH Közlemény A 36/2011. (III.22.) számú közlemény VII., A támogatási kérelmek kifizetésre vonatkozó elbírálása című pontja az alábbiak szerint módosul: A támogatási kérelem magában foglalja a 2011. évi kifizetési kérelmet. A támogatási és a kifizetési kérelem bírálatát az MVH külön eljárásban folytatja le. A kifizetési kérelmekről az MVH a benyújtási határidő lejárata utáni, a támogatási kérelem bírálatát követő hivatali eljárás során hoz döntést. A 2011. évben benyújtott kérelmek tekintetében a kifizetés alapjául a jóváhagyott ÁE megállapítása tekintetében az ENAR nyilvántartásban szereplő, a tenyészetben lévő támogatható állatok állategységben (ÁE) meghatározott napi létszámának a gazdálkodási évre vonatkozó átlaga vagy a kifizetési kérelemben igényelt ÁE szolgál. MgSzH Közlemény (2011. november 11.) Részleges legeltetési és takarmányfelhasználási tilalom a vörösiszappal elöntött megyékben A Veszprém, a Győr-Moson-Sopron és a Vas megyei MgSzH a 2010. október 4-én, Ajkán bekövetkezett vörösiszap szennyezéssel járó környezeti katasztrófával összefüggésben visszavonásig érvényes legeltetési és takarmányfelhasználási tilalmakat rendelt el. A helyzet változásával a tilalom alá eső területek kiterjedése módosult, ezért az MgSzH a legeltetési és takarmányfelhasználási tilalmakról folyamatos tájékoztatást ad. A legfrissebb legeltetési, takarmányfelhasználási tilalmakkal kapcsolatos információkat foglalja össze ez a közlemény. Békés, boldog Karácsonyt és sikerekben gazdag Új Évet kíván a Tej Terméktanács Elnöksége és Titkársága! 12