Harkai-tó (HUKN20020) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)

Harkai-tó (HUKN20020) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM.. számú példány

A NATURA 2000 fenntartási terv elkészítésében közreműködők: A téma szakmai koordinátora: A vállalkozó képviselője: A projekt szakmai résztvevője, a terv készítője: Bevont területi felelős, adatszolgáltató: Tan Attila projektvezető, Akusztika Mérnöki Iroda Kft., ügyvezető, élelmiszeripari gépészmérnök, munkavédelmi- és környezetvédelmi szakmérnök Kalmár Viktória projektvezető-helyettes, Akusztika Mérnöki Iroda Kft., irodavezető, minőségügyi munkatárs, munkaügyi szervező, angol nyelv és irodalom szakos tanár Agócs Gábor megbízott táj- és természetvédelmi szakértő, erdésztechnikus, okl. környezetmérnök Kiss Tamás Harkai-tó civil természetvédője Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait a NATURA 2000 fenntartási terv elkészítésében való közreműködéséért. 2

TARTALOMJEGYZÉK Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Bevezető I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1.1 Név 1.2. Azonosító kód 1.3. Kiterjedés 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és/vagy fajok 1.5. Érintett települések 1.6. Jogi helyzet 1.7. Tervezési és egyéb előírások 2. Veszélyeztető tényezők 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1.Természetvédelmi célkitűzések, a terület rendeltetése 3.2.Kezelési javaslatok 3.2.1.Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok 3.2.2. Élőhely-rekonstrukció és élőhely-fejlesztés 3.2.3.Fajvédelmi intézkedések 3.2.4.Kutatás, monitorozás 3.2.4.1.Faj szintű monitorozás 3.2.4.2.Közösség szintű monitorozás 3.2.4.3.Élőhely szintű monitorozás 3.2.4.4.Területkezelések hatásainak monitorozása 3. 2. 5. A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint művelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése 3. 3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1.Agrártámogatások 3.3. 1. 1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer 3.3.1.2.Javasolt agrártámogatási rendszer 3.3.2 A javasolt Natura 2000 kifizetés integrálása egyéb támogatási programokkal 3.3.3. Egyéb 3. 4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1.A kommunikációs cél 3.4.2.Felhasznált kommunikációs eszközök 3.4.3.A kommunikáció címzettjei 3.4.4.Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel 3

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok 1.1.1 Éghajlati adottságok 1.1.2 Vízrajzi adottságok 1.1.3 Talajtani adottságok 1.2. Természeti adottságok 1.2.1 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek 1.2.2 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok 1.2.3 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok 1.2.4 A tervezési területen előforduló, egyéb jelentős fajok 1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ágak szerinti megoszlás 1.3.2. Tulajdoni viszonyok 1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdaság 1.3.3.2. Erdészet 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat 1.3.3.4. Vízgazdálkodás 1.3.3.5. Turizmus 1.3.3.6. Ipar 1.3.3.7. Infrastruktúra 1.3.3.8. Egyéb 2. Felhasznált irodalom 3. Térképek 1. sz. térkép: A tervezési terület átnézeti légifotója 2. sz. térkép: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe 3. sz. térkép: A tervezési terület védettségi térképe 4. sz. térkép: A tervezési terület Á-NER térképe 5. sz. térkép: A tervezési terület kezelési egység térképe 6. sz. térkép: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe 7. sz. térkép: A tervezési terület kataszteri térképe 8. sz. térkép: A KNPI és az ATIKÖVIZIG közös vízmegőrzési koncepciója 4

9. sz. térkép: Natura 2000 jelölő és védett növényfajok előfordulása 4. Mellékletek 1. számú melléklet: Veszélyeztető tényezők listája 2. számú melléklet: NATURA 2000 területek egységes kezelési előírásai 3. számú melléklet: NATURA 2000 fogalomtár 4. számú melléklet: A NATURA 2000 területekre vonatkozó jogszabályi előírások Bevezető A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentőségű ritka és veszélyeztetett fajok 5

illetve élőhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fejlesztése illetve helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására. 2004-re az országban 512 Natura 2000 terület, közel 20000 km 2 (2 millió ha) nagyságban került kijelölésre. Ezzel hazánk a pannon biogeográfiai régió tagjaként jelentős mértékben járul hozzá Európa természeti értékeihez. A hazai Natura 2000 területek kijelölését a 275/2004.(X.8.) Kormányrendelet határozza meg, a területek helyrajzi szám szintű kihirdetése pedig a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben található. Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében a tagállamok a Natura 2000 területekre fenntartási terveket készíthetnek. Ezekben többek között rögzítik a természetvédelmi célkitűzéseket és a területhasználókkal együtt kialakított kezelési előírásokat javaslatok formájában. Ezek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhető agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetéseknek, amelyek az aktuális agrár-környezetgazdálkodási jogszabályokban jelennek meg. A fenntartási terv jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Jelen tervezés keretében 2008 után 2013-ban is, uniós forrásból finanszírozott formában folytatódik hazánkban a fenntartási tervek készítése. A tervezést végigkíséri egy új típusú, széles körű és nyílt kommunikáció, amelynek célja, hogy lehetőséget biztosítson minden érintett számára a tervezésbe való bekapcsolódásra. Ezáltal valósulhat meg a fenntartási tervek elkészítésének hármas célja: Az egyes Natura 2000 területek érintettjei földtulajdonosok, gazdálkodók és egyéb területhasználók megismerhessék azokat a természetvédelmi értékeket, szempontokat, amelyek a terület kijelölését szükségessé tették. Az érintettekkel közösen olyan gazdálkodási előírások fogalmazódjanak meg, amelyek betartásával egyfajta önkéntes feladatvállalás formájában a területen gazdálkodók közreműködnek a természeti értékek megőrzésében és gyarapításában. A nyílt tervezési folyamatban a különböző érdekcsoportok álláspontja tükröződjön és alakuljon ki párbeszéd a területek jó kezelése érdekében és mindez tanulságul szolgáljon majd a további Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítésekor. A területek részletes ismertetésével, javasolt kezelési, használati módokkal segítséget, iránymutatást nyújtson a gazdálkodókon kívül egyéb földhasználóknak, önkormányzatoknak, lehetséges beruházóknak, fejlesztőknek és a Natura 2000 területtel érintett lakosságnak. A tervezés eredményeként elkészült a Natura 2000 terület fenntartási tervének megalapozó dokumentációja. A megalapozó dokumentáció a felhasználók széles körének információkat ad a biotikai és abiotikai értékekről, összegzi, értékeli a jelenlegi területhasználatot. A későbbi terv tartalmazza majd az agrár-támogatási rendszerbe illeszthető, művelési ághoz köthető illetve nem köthető kezelési előírásokat, melyet a felhasználók tervek, pályázatok készítéskor, konkrét területkezelési megvalósítás során, illetve a hatósági szervek államigazgatási döntésekben tudnak felhasználni. Az ideális területkezelések végrehajtását segítő támogatási rendszerek mikéntjére vonatkozóan is javaslatokat fogalmaz meg, amiket a különböző állami, uniós stb. támogatási rendszerek kialakítása, pályázati támogatások megítélése során tudnak figyelembe venni a döntéshozók Jelen dokumentáció a Natura 2000 terület fenntartási terv tervi (javaslattételi) részét képezi, amely egyeztetési anyagként a területi illetékességű érintett szervezeteknek valamint gazdálkodóknak kerül véleményezés céljából kiküldésre. A tervek egyeztetése az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 6

275/2004. (X.8.) Korm. rendelet szerint történik. 7

I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1. 1. Név Harkai-tó jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 1. 2. Azonosító kód HUKN20020 1. 3. Kiterjedés 661,94 ha (2 önálló területegységből áll) 1. 4. A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és/vagy fajok Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőzési terület Közösségi jelentőségű élőhelytípus Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 1530 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy 6410 agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 6440 Közösségi jelentőségű növényfaj Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) 4081 Közösségi jelentőségű állatfaj Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) 1993 Vöröshasú unka (Bombina bombina) 1188 Mocsári teknős (Emys orbicularis) 1220 Vidra (Lutra lutra) 7140 Jelenlévő, de a kijelölés alapjául nem szolgáló faj Réti csík (Misgurnus fossilis) 1157 Natura 2000 kód Madárvédelmi terület Nincs. 1. 5. Érintett települések, Kiskunhalas 8

1. 6. Jogi helyzet 1.6.1. Egyéb védettségi kategóriák Ex- lege védett terület: A Harkai-tó területéből a szikes tónak megfelelő élőhelyek a természetvédelmi törvény 23.. (2) bekezdése értelmében ex-lege (szikes tó) védettnek minősülnek Országos Ökológiai Hálózat: A terület legnagyobb arányban magterületként (90%) és elenyé- sző részben ökológia folyosóként (3%) azonosított.(a terület 7%-a nem tartozik bele az Országos Ökológiai Hálózatba.) 1.6.2. Természetvédelmi kezelés szervei Illetékes I. fokú természetvédelmi hatóság: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban ATI-KTVF) Működési területében érintett nemzeti park igazgatóság: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban KNPI) 1. 7. Tervezési és egyéb előírások A tervezési területre vonatkozó tervek Magyarország Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terve, 2010 Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Budapest Körzeti Vadgazdálkodási terv, 2007 Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati Osztály, Kecskemét Körzeti Erdőterv, MGSZH Erdészeti Igazgatóság, Kecskemét Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve, 2011, Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 19/2011. (XI.29.) önkormányzati rendelete, Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 190/2011. (XI.25.) Kgy. határozata Településrendezési tervek: : Község 17/2005. (XI.30.) Ök. rendelete a Településrendezési Tervről és a Helyi Építési Szabályzatról. (az Ök. rendelet a 63/2005. (XI. 29.) Kt. határozattal lett jóváhagyva) Kiskunhalas: Kiskunhalas Város Képviselő-Testületének 8/2001. (III.1.) Ktr. számú rendelete Kiskunhalas Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és szabályozási tervének jóváhagyásáról (utolsó módosítása a 20/2013. (IX.27.) Önkormányzati rendelettel történt) 9

A tervezési területre vonatkozó előírásokat tartalmazó jogszabályok A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII. törvény A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendelet Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett szikes tavak jegyzékéről szóló 8006/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mező- gazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004. (IX.11.) FVM rendelet 1

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet 2. Veszélyeztető tényezők A területet érintő legfontosabb veszélyeztető tényező a kiskunsági térségben közismerten meghatározó tájléptékű kiszáradás következtében a vizes élőhelyek beszűkülése. A csatornák túlzottan mély medre, valamint a nem megfelelő vízkormányzás miatt a terület továbbra is folyamatosan szárazodik, ugyanakkor a szintén nem megfelelő vízkormányzási stratégia miatt időről időre megkérdőjelezhető minőségűre tisztított szennyvízzel terhelt víz jut ki a Dong-ér főcsatornából a környező alacsonyabban fekvő gyepekre. Amíg a csatorna vizének minősége nem garantált, addig ez a fajta vízutánpótlás biztonságosságát ki kell vizsgálni. A gyepeken térben és időben túlzott mértékben alkalmazott villanypásztoros szarvasmarhatartás, a gyepek a túlzott mértékű legelése, taposása és trágyázása révén veszélyezteti a jelölő élőhelynek minősülő gyepek állapotát. Nagy léptékű a gyepterületek felszántásából adódó területvesztés is. A terület egészét nézve az idegenhonos invazív fajok jelenléte egyelőre nem jelentős. A selyemkóró (Asclepias syriaca) elsősorban a száraz gyepeket, homoki sztyepréteket veszélyezteti. A Natura 2000-es terület legészakiabb részén, valamint a Dongéri-főcsatorna gátján is fellelhetők néhány töves állományai. A halastavak vízkormányzási stratégiája, miszerint a víztartaléknak minősülő nyugati tóegység víztömegét június folyamán átemelik a keleti tóegységbe vízutánpótlás céljából, jobb megoldás hiányában szükséges rossznak minősül, mely veszélyezteti több jelölő és nem jelölő, de védett faj egyedeinek szaporodását. A kiterjedésében és lokalitásában szabályozatlan nádaratás veszélyezteti több jelölő és nem jelölő, de védett faj egyedinek élőhelyét és ez által szaporodását. Továbbá a nádválogatásra, vagy deponálásra rosszul megválasztott területek veszélyeztetik az adott élőhelyet, valamint több védett növényfajt. Veszélyeztető tényezők Kód Leírás Jelentősége (H = magas, M = közepes, L = kis jelentőségű) Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? A02.03 gyepterület átalakítása szántóvá H 2 Jelölő élőhelyek tönkre tétele, területük csökkentése 1

A03.01 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás M 20 A jelölő élőhelyek túlzott kaszálásából adodóan az élőhelyek eljellegtelenednek és átalakulának jellegtelen száraz gyeppé A04.01.01 intenzív szarvasmarhalegeltetés H 10 Az 1530* Pannon szikesek jelölő élőhelyen az időben és térben túlzott mértékben koncentrált szarvasmarha tartásból adódóan a gyepszerkezet kedvezőtlen irányba változik A04.01.02 intenzív birkalegeltetés H 10 6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhelyek átalakulnak, ezáltal kiterjedésük csökken B01.02 beerdősítés / fásítás idegenhonos fafajokkal L 0,05 Az 1530* Pannon szikesek, valamint a 6260 Pannon homoki gyepek jelölő élőhelyek kiterjedésének csökkenése C02.02 kitermelő fúrás L 2 A területen elhelyezkedő 4 olajkút esetleges üzembe helyezése esetén a rendszerre csatlakozás, valamint a a termelés megindításához szükséges földmunkálatok veszélyeztethetik az összes jelölő faj és élőhely állapotát E03.04 egyéb hulladék L 0,05 A szerves és zöld hulladék elhelyezése lokálisan veszélyezteti a 6410 kékperjés láprétek állapotát területük csökkenésével és fajkészletük gyomosodásával. E05 anyagraktár M 1 Agyagkitermelésből, nádaratásból származó válogató helyek és deponálók kialakítása jelölő élőhelyeken F03.01.01 vadak károkozása (túltartott vadállomány) L 0,05 A jelölő élőhelynek minősülő gyepeken a vaddisznók túrásával a gyepszerkezet megváltozik, gyomosodik H01.02 kiöntés miatti felszíni vízszennyezés M 20 A különböző mértékben tisztított szennyvizet is tartalmazó Dongér főcsatorna vize a halastavak feltöltésekor alkalmazott duzzasztás, valamint a csatornán levő műtárgyak (átereszek, zsilipek)nem megfelelő kezelése miatt rendsze kiárad a környező gyepekre, ezálta a 6410 Kékperjés láprétek jelölő élőhely vélhetően szennyező anyagokkal terhelődik 1

I01 idegenhonos inváziós fajok jelenléte M 20 6260* Pannon homoki gyepek jelölő élőhelyet a gyepszerkezet átalakításával veszélyezteti a selyemkóró (Asclepias syriaca) J01.01 leégés L 15 A nádas leégése során jelölő (vidra, vöröshasú unka, dunai gőte), és nem jelölő, de védett állatfajok (madarak) és azok életterei pusztulhatnak el. J02.03. csatornázás és vízelvezetés H 30 A mocsarak lecsapolására kialakított csatornák csapadékos időben ma is elvezetik a területről a vizet, így szárító hatásuk miatt veszélyeztetik a vízhez kötődő jelölő élőhelyek (6410 Kékperjés láprétek; 6440 ártéri mocsárrétek; 7230 zsombéksásosok), valamint növény- (kisfészkű aszat) és állatfajok (vidra, vöröshasú unka, tarajos gőte) fennmaradását J02.05.02 belvízviszonyok megváltoztatása H 30 A csatornázások, valamint a vízi műtárgyak nem megfelelő karbantartása miatt a belvízviszonyok jelentősen eltérnek a természetestől, instabilitásukkal veszélyeztetik a vízhez kötődő jelölő élőhelyek (6410 Kékperjés láprétek; 6440 ártéri mocsárrétek; 7230 zsombéksásosok) állapotát J02.10 vízi és parti vegetáció kezelése csatornázási célokból M 2 A csatornák kotrása során a teljes mederszélességű kotrás jelentős negatív hatást gyakorol mocsári teknős élőhelyére J02.11.01 üledék kotrása, eltávolítása M 2 A csatornák kotrása során a teljes mederszélességű kotrás jelentős negatív hatást gyakorol mocsári teknős élőhelyére 3. Kezelési feladatok meghatározása 3. 1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségő fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó 1

gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Az erősebb vízhatást igénylő, javítandó természetvédelmi helyzetű élőhelyek (1530 pannon szikes sztyeppék és mocsarak, 6410 kékperjés rétek, 6440 mocsárrétek) ökológiai állapota, természetessége javuljon, elsősorban a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása, a tájidegen inváziós növényfajok irtása, a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése és a gyepkezelési gyakorlat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a túllegeltetés megszüntetése, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat és az élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. A Cirsium brachycephalum (kisfészkű aszat) állományok természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeit kedvezőtlenül megváltoztató vízelvezetések mérséklésével és megszüntetésével, a természetes vízháztartási viszonyok helyreállításával. Az Emys orbicularis (mocsári teknős), vöröshasú unka (Bombina bombina) és dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) állományainak természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban a tartós felszíni vízborításnak kitett élőhelyek kiterjedésének növelésével, a tartós vízhatás erősségének növelésével, a migrációt akadályozó hatások csökkentésével, vonalas vízi létesítmények megfelelő kezelésével, karbantartásával, az alkalmas táplálkozó- és szaporodóhelyek mennyiségének növelésével. 1

3.2. 1. Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok A fenntartási tervben szereplő előírás javaslatok meghatározása művelési ághoz kötötten élőhely-típus szinten történt. A faj- vagy élőhely-védelmi szempontból azonos kezelést igénylő területegységeket az egyszerűség kedvéért a terv ún. kezelési egységként határolja le, és jeleníti meg. A kezelési egységekhez olyan, ún. harmonizált listát használtunk, amely művelési áganként eltérő számú, de egységes szerkezetben, kódszámmal ellátva tartalmazza a területekre vonatkozóan a lehetséges előírásokat. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen kezelési előírási javaslat sablonokat a szöveges indokló rész egészíti ki a kódtáblában nem található, specifikus, területre jellemző kezelési vagy fejlesztési javaslatokkal. Emellett lényeges megjegyezni, hogy az egyes kezelési egységekhez rendelt összeállított előírásai javaslatok egyelőre a tervdokumentáció rugalmas, nem bebetonozott része, ezek a különböző kommunikációs eszközök (pl. gazdafórumok) segítségével véleményezhető, indokolt esetben módosítható, alakítható. A Natura 2000 terület kezelési egységekhez rendelt előírások a működést tekintve a következők szerint csoportosíthatók: 1. Fenntartási előírások 1

A fenntartási előírási javaslatok betartása azért szükséges, mert ezek révén biztosítható a Natura 2000 hálózat szempontjából fontos fajok, valamint élőhelyek fennmaradása, a területek jelenlegi állapotának megőrzése. Ezek részben jogszabályokban ( Helyes Gazdálkodási Gyakorlat, Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot ) rögzítettek, tehát betartásuk anyagi ellentételezés nélkül is szükséges; részben a Natura 2000 területekre alkalmazott olyan előírások, melyek esetében az 1698/2005/EK rendelet 38. és 46. cikke alapján a Natura 2000 területen gazdálkodók kompenzációs kifizetésre lehetnek jogosultak a földhasználati korlátozásból eredő jövedelemkiesés mértékéig. Ilyen kompenzációs kifizetésben a 269/2007 (X. 18.) Kormányrendelet értelmében már részesülnek a Natura- 2000 gyepterületeken gazdálkodók. A fenntartási tervek további kötelező fenntartási előírási javaslatokat határozhatnak meg a szántó, erdő és vizes élőhelyek vonatkozásában, valamint kiegészíthetik a gyepterületek eddigi előírásait további előírási javaslattal. 2. Fejlesztési előírások A fejlesztési előírási javaslatok a területek természeti értékeinek növelésére irányulnak olyan gazdálkodási formák ösztönzésével, amelyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javítását célozzák meg. Ezek egyrészt olyan, az agrárkörnyezetgazdálkodási és erdő-környezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján és kifizetés ellenében megvalósítható új előírási javaslatok, amelyek a területi sajátosságok figyelembevételével kerültek kialakításra, és amelyek a gazdálkodási módok meghatározása révén alapvetően a területek kezelésére vonatkoznak; másrészt komplex élőhely-rehabilitációs, illetve élőhely-fejlesztési javaslatok, amelyek megvalósulásának eredményeként a terület arculata jelentősen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nő. A célok eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges, ezért ezek is csak önkéntes formában, megfelelő támogatási programok mellett valósulhatnak meg. 3.Egyéb javaslatok A Natura területek fenntartása érdekében megfogalmazott, a gazdálkodással összefüggő tevékenységeket meghatározó előírások hatásainak az értékelése érdekében monitoring rendszert kell működtetni. E rendszernek biztosítania kell az adatok gyűjtésével, tárolásával, feldolgozásával, elemzésével és megjelenítésével kapcsolatos igényeket úgy, hogy mindezek eredményeként a rendszer alkalmas legyen a Natura területek kialakításakor megfogalmazott célok megvalósulásának a kimutatására, lehetőleg számszerűsített és a területi hatást is megjelenítő formában. A monitoring rendszer képezi az alapját azoknak a kutatásoknak, melyek természeti értékek megőrzését szolgáló előírások megerősítését, vagy újak kialakítását célozzák. Légcélszerűbb formája ennek az, amikor a konkrét területhasználó (gazdálkodó) bevonásával, a közös érdekek konszenzusán alapuló kutatási program keretében történik a kutatási programnak nemcsak a megtervezése, hanem annak kivitelezése is. Kezelési egységek és kezelési javaslataik: 1

KE1 Szántó kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. -/ T1 Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák (2) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási előírási javaslatok Kód Megnevezés SZ49 Az időszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető. Fejlesztési előírási javaslatok Kód Megnevezés A parcella szélein legalább 20 m széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol SZ16 szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. SZ51 Szántó vizes élőhellyé alakítása spontán gyepesedéssel. SZ52 Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós SZ54 növényfajok irtását. SZ55 Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának SZ67 elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők. A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, SZ68 amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Fenntartási javaslat a vizes élőhelyek és ahhoz kötődő jelülő növény- és állatfajok védelme érdekében gyűjtött, könnyen betartható javaslat. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Természetvédelmi szempontból az élőhelyeknek nem nevezhető intenzíven és extenzíven használt mezőgazdasági területek arányának csökkentése indokolt, mivel fontos, jelölő élőhelyek közé ékelődve, azok rovására lettek kialakítva. Elsősorban azon szántóterületek visszagyepesítése indokolt, melyek jelenleg is legelő művelési ágban vannak. Az eredeti élőhelyek propagulum forrásai adottak a visszagyepesítésre, így sikeres élőhelyrekonstrukciókat lehet végrehajtani ezeken a területeken. Visszagyepesítéskor a gyep szerkezeti kialakulásáig, megerősödéséig a legeltetés nem ajánlott. Kaszálással szükséges a területek fenntartása. A szántóként fenntartott területek évről-évre történő területfoglalásának megakadályozása érdekében a területek sarokpontjait egyértelmű, jól látható, de tájba illő módon jelölni javasolt. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat - 1

(6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdőtelepítés őshonos állománnyal, vagy nem inváziós fafaj 2-3 őshonos elegyítéssel támogatható. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Gyeptelepítés utáni fás legelő támogatható. 1

KE2 Halastó kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. -/ U9m Mesterséges állóvizek (2) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási előírási javaslatok Kód Megnevezés V01 A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. V37 A halastavakat az őszi lehalászású és az ivadéknevelő tavak kivételével legkésőbb április 1-ig fel kell tölteni. V51 A nádas minimum 30-40%-át nem szabad learatni. V62 A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. Fejlesztési előírási javaslatok Kód Megnevezés V08 Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével. V63 Élőhely-rekonstrukció. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A halastavak, mint a Natura 2000-es terület, mint a térség egyetlen jelentős vízfelülete, meghatározó szerepet tölt be a vízhez kötődő élőhelyek és fajok térségi fennmaradásában. Erre való tekintettel a halastavak kezelésében természetszerű gazdálkodás ajánlott. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Kisebb, kezeletlen időszakos vagy állandó vízállású élőhelyek (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata A Harka-tó madárvilágát bemutatandó, az évezredforduló táján egy tanösvényt alakítottak ki a tó körül, mely többek között a középgáton haladt keresztül. Ez a tanösvény a karbantartás hiányában teljesen lepusztult, a táblák egy része összedőlt, másik részük még áll, de alig olvasható. Nagyobb probléma viszont, hogy a tanösvény fő célja, a tavak bemutatása nem, vagy csak nehezen oldható meg, a középgát látogathatóságának korlátozása miatt. A térségben egyedülálló és különleges természeti értéket képviselő, valóban gazdag madárvilággal rendelkező Harka-tóra érdemes lenne újból kiépíteni egy színvonalas tanösvényt, mely a környező települések környezeti neveléséhez minden bizonnyal sokat tudna adni. A tanösvény kialakítása pályázati forrásokból, fenntartása pedig az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez kötelező 50 óra közösségi szolgálat keretében kooperálva a környező középiskolákkal minden bizonnyal megoldható lenne. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem releváns. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Nem releváns. 1

KE3 Nádas kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. -/ B1a Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások (2) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási előírási javaslatok Kód Megnevezés V01 A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. V62 A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. V50 A nádas minimum 20-30%-át nem szabad learatni. V53 A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5. évben aratása kötelező, és a következő hagyásfoltot eltérő helyen kell kialakítani. V56 A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. Fejlesztési előírási javaslatok Kód Megnevezés V08 Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével. V41 A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A nádasokra gyűjtött kezelési előírási javaslatok elsősorban a vízmegőrzés, élőhely jellegének megőrzését szolgálja a vízhez kötődő jelölő fajok, elsősorban a vöröshasú unka, dunai tarajos gőte és zavartalan nádasokban rejtőzködő vidra számára. Vízi szervezetekre veszélyes anyagok a táplálékláncba kerülve veszélyeztetné ezen fajok állományát. A hagyásfoltok kialakításával, a nádasok felszínének kíméletével a jelölő kétéltűfajok zavartalan telelőhelye, vidra élőhelye biztosítható. Elsőssorban a halastavaktól északra elterülő kiterjedt nádasokra vonatkozóan mind vízmegőrzési, mind nádgazdálkodási, mind pedig természetvédelmi szempontból, egy optimális vízszintet biztosítani kell a meglévő nádasok alatt. Ehhez a területen természetes úton összegyülemlő vizek megtartása mindenképp kívánatos. A területről a csapadékvizeket elvezető árkok, csatornák és azok műtárgyainak karbantartására, a jelenleginél szabályozottabb keretek között, nagyobb hangsúlyt kell fektetni. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Minden vízmegőrzésre irányuló fejlesztés kívánatos a területen, náddepózás, szállítás útvonalát a jelölő élőhelyek és fajok védelme érdekében javasolt előzetesen egyeztetni. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata - (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdőtelepítés tilos. 2

(7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Fás legelő telepítés nem támogatható. 2

KE4 Zsombéksásos kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. 7230 Mészkedvelő (meszes talajú) üde láp- és sásrétek / B4 Lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek (2) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási előírási javaslatok Kód Megnevezés GY18 Kizárólag legeltetéssel történő hasznosítás. GY67 Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. Fejlesztési előírási javaslatok Kód Megnevezés GY44 A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. V59 A nádaratást végzőnek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelő gépet kell használni. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A zsombéksásos állomány jelentős mértékben elnádasodott, ami a területre jellemző általános szárazodásnak tudható be. Az eredeti jelölő élőhely természetességének növelés cél, melyet a nád visszaszorítása mellett elsősorban a zsombékos alatti vízszint szabályozásával kell elérni. A nádgazdálkodás a területen korlátozott mértékben, az élőhely-rekonstrukciós célok figyelembe vétele mellett, az illetékes nemzeti park igazgatósággal egyeztet kivitelezhető. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat A vízszint olyan optimális szintre kell beállítani, ahol a zsombékoknak csak a felső, hajtást hozó része áll ki a vízből. Ezt a vízszintet az év lehető legnagyobb részében kívánatos lenne biztosítani. A területre összegyűlő csapadék elvezetését meg kell szüntetni, elsősorban a meglevő csatornában a vízvisszatartással. A nádas visszaszorítását nádaratással is kívánatos lenne elősegíteni, oly módon, hogy fagyott talajon a nádat a zsombékokra tekintettel, a lehető legkisebb taposás mellett kézi erővel kell learatni, és elszállítani a területről, majd szarvasmarhával, vagy bivallyal a friss hajtásokat kilegeltetni. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdőtelepítés tilos. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Fás legelő telepítés nem támogatható. 2

KE5 Cickórós gyep kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. 1530* Pannon szikesek / F1b Cickórós puszták (2) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási előírási javaslatok Kód GY01 Felülvetés nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett. Megnevezés GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY114 Legelőterületen a tisztító kaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az őshonos legelőgyomokkal terhelt területrészek 50%-nál nagyobb arányban ne sérüljenek. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY15 Tűzpászták létesítése nem megengedett. GY28 A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY32 A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. GY40 Legeltetési sűrűség 0,2-0,4 ÁE/ha. GY79 Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY80 A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. GY94 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY98 A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. Fejlesztési előírási javaslatok Kód GY18 Kizárólag legeltetéssel történő hasznosítás. Megnevezés GY48 Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. GY60 A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 10%-át. GY88 3 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A cickórós puszták kiterjedése a jelenlegi tervezési területen a jelölő szikes élőhely egyik fontos eleme, amely területi arányának fenntartása kifejezetten kívánatos. A cickórós puszták fenntartása szempontjából is legfontosabb a szikes tavakra jellemző szezonális, asztatikus jellegű vízborítás biztosítása a lehetőségekhez képest megfelelő mennyiségű és 2

minőségű vízkészlet természetszerű helyben történő megőrzésével, amellyel biztosítható a cickórós puszták fennmaradásához szükséges felszín közeli talajvízszint. Ez elsősorban a helyi vízgyűjtőről lenne indokolt biztosítani. Ennek érdekében a meglévő csatornahálózatot indokolt elzárni. A száraz vegetációs periódusok azt eredményezik, hogy hosszútávon az élőhely jelentősen sérül, degradálódik, melynek egyenes következménye lehet a jelenlegi igénybe vétel mellett, hogy az élőhely átalakul, megszűnik. Az átalakulási folyamat kedvezőtlen mivel a degradáltságot jelentő jellegtelen üde gyep élőhely irányba mutató átalakulás várható. Az érintett cickórós pusztákat jelenleg, elsősorban szarvasmarha-legeltetéssel hasznosítják. A legeltetést április 15. és november 30. között lehet végezni. A legeltetés során ügyelni kell, hogy a meghatározott számos állat mennyisége ne haladja meg az előírtakat. Az élőhely túllegeltetése kerülendő. Amennyiben a pásztoroló legeltetés nem megoldható, a villanypásztoros elkerítés is alkalmazható azzal a kikötéssel, hogy a villanypásztorral elkerített területnek kellően nagyméretűnek lennie. A legeltetést a költési időmegkezdése előtt célszerű megkezdeni, hogy a területen megjelenő állatok a már meglévő fészkekben kárt ne tehessenek. Azokon a területrészeken, ahol a legeltetés nem kivitelezhető, a vízviszonyoktól függően csakis száraz állapotban kaszálással is kezelhetők a szikes rétek. Kaszálás esetén legalább 8 cm-es fűtarlót kell hagyni, és a kezelési egység legalább 10-15%-át évente változó elhelyezkedésben ki kell hagyni a kaszálásból. A felbálázott fűtermést a területről haladéktalanul el kell szállítani. A legeltetéssel kezelt réteken a vegetáció alakulásától függően alkalmi tisztítókaszálás is szükségessé válhat. Tisztítókaszálás esetén legalább 8 cm-es fűtarlót kell hagyni, és a kezelési egység legalább 10-15%-át évente változó elhelyezkedésben ki kell hagyni a kaszálásból. Ezt a legszárazabb periódusban augusztus szeptember időszakában szabad elvégezni. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat A cickórós élőhelyek kaszálása helyett a legeltetés a preferált kezelési módszer, ha csak lehet, illetve a kaszálással érintett területrészeken, melyeken nem biztosítható a legeltetés, ott nagyobb hagyásfoltok meghagyásával csökkenthető az aszályos évek szárító hatása, illetve ezen foltok kijelölésénél a jelölő fajok, illetve más védett, fokozottan védett fajok védelme érdekében kerülne előzetesen kijelölésre. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata A legelő vagy kaszáló művelési ágban levő, de ténylegesen szántóként használt területek visszagyepesítését haladéktalanul meg kell oldani elsősorban helyi fűmagkeverék és lucerna együttes vetésével, majd a területek 3 évig tartó felhagyásával. Ez után el lehet kezdeni a terület legeltetését. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdőtelepítés tilos. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Fás legelő telepítés támogatható. 2

KE6 Egyéb gyep kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. - / B3 Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak 2. - / B5 Nem zsombékoló magassásrétek 3. - / B6 Zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak 4. 6410 Kékperjés láprétek / D2 Kékperjés rétek 5. 6440 Ártéri mocsárrétek / D34 Mocsárrétek 6. 1530* Pannon szikesek / F2 Szikes rétek 7. 1530* Pannon szikesek / F4 Üde mézpázsitos szikfokok 8. 1530* Pannon szikesek / F5 Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete 9. 6260* Pannon homoki gyepek / H5b Homoki sztyeprétek 10. - / OB Jellegtelen üde gyepek 11. - / OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek 12. - / P2b Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések 13. - / RA Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok 14. - / S2 Nemesnyárasok 15. - / S6 Nem őshonos fafajok spontán állományai 16. - / S7 Nem őshonos fajú ültetett facsoportok, erdősávok és fasorok 17. - / T8 Extenzív szőlők és gyümölcsösök (2) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási előírási javaslatok Kód GY01 Felülvetés nem megengedett. Megnevezés GY08 Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos. GY15 Tűzpászták létesítése nem megengedett. GY28 A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY30 A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. GY32 A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. GY33 A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. GY44 A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. 2

GY48 Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. GY79 Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY92 A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. GY94 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY98 A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY110 A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: szeptember 1. GY114 Legelőterületen a tisztító kaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az őshonos legelőgyomokkal terhelt területrészek 50%-nál nagyobb arányban ne sérüljenek. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Fejlesztési előírási javaslatok Kód Megnevezés GY22 Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. GY59 Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. GY60 A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 10%-át. GY67 Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. GY68 Legeltethető állatfaj: juh. GY70 Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). GY88 3 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. GY89 10 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Az élőhely kezelési szükségletének az extenzív gyepgazdálkodási módszerek közül leginkább a legeltetés felel meg. A vegetáció szukcessziójából eredő szerves anyag eltávolításának lehetséges módszere a kaszálás is, viszont ez élővilágvédelmi szempontból kevésbé természetszerű beavatkozás, továbbá a nem megfelelő időben és módon végzett kaszálás jelentős károkat okozhat az élővilágban. Az idő és térbeli korlátozásokat ezeknek a károknak a minimalizálása érdekében határoztuk meg. A kezelési egységben található valamennyi élőhelytípust óvni kell a túlhasznosítástól, ez alól még a kevésbé természetes élőhelyek sem kivételek (OB, OC). A legeltetést helyettesítő kaszálás nem érintheti a teljes területet (mozaikolás). A legelő állat fajtáját és mennyiségét be kell tartani. Az éves csapadékviszonyok a legeltetés intenzitását erősen befolyásolják, ezért a legeltetés mértékénél ezzel az értékkel is számolni kell. A kezelési egység jelölő és természetes 2

élőhelyeit érintő beavatkozások nem lehetnek degradáló jellegűek (pl: túllegeltetés, túlkaszálás), a kevésbé természetes élőhelyek hasznosítása csak az élőhely javítását szolgálhatja. A kezelési egységben a víz visszatartását minden eszközzel meg kell valósítani. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat - (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata Szikes rétek: A szikes gyepterületeken foltszerűen terjeszkedik a nád. A levágott nádat a területről feltétlen el kell szállítani. Ennél a jelölő élőhelynél nem szükséges 10% nádat lábon hagyni, sőt törekedni kell a nád terjeszkedésének megállítására. Elsősorban a legeltetéssel, valamint a kaszálással. Amennyiben lehetővé teszik a viszonyok (magasabb vízállás, fészekmentes állapot), úgy korai, vegetáció alatti nádvágással célszerű a nádas visszaszorítása. Kékperjések, mocsárrétek: A terület egykor feltehetően jóval nagyobb kiterjedésű kékperjés területei mára oly mértékben kiszáradtak, elsztyeppesedtek, átalakulták más jellegű (D34, F1b, OC, OB) élőhelyekké, hogy jó állapotú, kékperje dominálta állományokat már csak nyomokban, néhány 100 négyzetméteres foltban találunk a terület középső részén. Állományaik kiszáradtak, karakterfajokban szegényesek, szikes fajokkal töltődnek, átmenetet mutatnak a szikes rétek és a cickórósok felé, így a lokális kezelés elsősorban a vízvisszatartás, valamint a vízutánpótlás irányába kell, hogy hasson. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdőtelepítés tilos. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Fás legelő telepítés támogatható. KE7 kezelési egység (1) Érintett élőhelyek 1. - / S2 Nemesnyárasok Fenntartási előírási javaslatok Kód E08 E24 VA03 Megnevezés Rakodó, depónia, kialakításának szigorú területi korlátozása (közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt) Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében) A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó (erdőtörvény 9. c)pont) létesítése tilos (EKV41) 2

Fejlesztési előírási javaslatok Kód Megnevezés E58 E59 E70 E73 Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni. Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. Alkalmazás a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren a gyalogakác kivételével kizárólag fainjektálással. Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása során csak a növények sikeres vegyszeres irtását követően kerülhet sor a mechanikai eltávolításra. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A véghasználat utáni sikeres felújítást így jogszabályhoz kötött őshonos, termőhelyre illő, elegyfajokat tartalmazó állománnyal szükséges végrehajtani. A vadgazdálkodási berendezések korlátozása a vadfajok koncentrálódásának (szóró, etető) elkerülése érdekében a környező gyepterületek védelme érdekében kerültek megállapításra. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Az őshonos állománnyal való felújítás során az erdőrészlet bekerítése a túltartott vadállomány kártételének megelőzése érdekében javasolt. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Hagyásfaként csak őshonos fafajú egyedek hagyhatóak meg. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Őshonos erdőállomány kialakítása felújítás során. A felújítás mesterséges felújítással, teljes talaj-előkészítéssel is történhet. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat 2