Bajkó Mátyás A REFORMÁTUS KOLLÉGIUMOK TÖRTÉNETÉNEK ÖSSZEHASONLÍT6 VIZSGALATAHOZ

Bajkó Mátyás A REFORMÁTUS KOLLÉGIUMOK TÖRTÉNETÉNEK ÖSSZEHASONLÍT6 VIZSGALATAHOZ Az egész magyar oktatás- és nevelésügy, de bizonyos vonatkozásban az európai iskolakultúra egyetemes alakulásának is fontos részét képezi a kollégiumtörténet. Nemcsak azért, mert az újkori magyar kollégium mint intézménytípust szerves tartozéka a korabeli iskolakultúránakz és hazai viszonylatban, valamint közép-európai kitekintésben egyaránt számos ponton érintkezik más iskolatípusok (jezsuita, piarista, ortodox iskolakonviktusok), oktatási és nevelési intézmények életével. Hanem mindenek előtt azért, mert a nagy iskolakollégiumok3 - a debrecenihez hasonlóan - amikor átvették a protestáns haladás tudományos, m{ívelődési koncepcióit, a többi kollégium típusú tanintézethez képest sokkal inkább átalakították nemzeti karakterüket, egyházi fenntartójuknak, regionális területüknek, városuknak megfelelően továbbfejlesztették azokat. Azért is fontos részei a magyar és az egyetemes iskolai művelődésnek a főbb protestáns kollégiumok, mert környezetüket, régiójukat mint anyaiskolák, a partikuláris intézetek központjaiként évszázadokon keresztül, különböző nagyságú országrészekben, de szellemileg befolyásolni tudták. Ezt a fejlődést, átalakulást a komparatív iskolatörténetirás módszerének az alkalmazásával kíséreljük meg ábrázolni. Rámutatva az egyes református kollégiumok működésének nemcsak hasonló, hanem különböz ő mozzanataira is, hogy az általános és az egyedi szerepét érzékeltetni tudjuk ; nagyobb hangsúlyt téve természetesen olyan más, saját régiójában ugyancsak művelődéstörténeti szerepet játszó kollégium (Sárospatak, Pápa, Nagyenyed stb.) megegyez ő, de esetenként eltérő sajátosságaira. 1 Erről az intézménytípusról Mészáros István mint kollégium típusú iskoláról" beszél, mely történelmi-társadalmi okok következtében jött létre a 16. század végére. A humanista iskolának az a változata- a kollégium típusú iskola -, amely az európai országokban a 18. század végéig, egyes helyeken, például Magyarországon egészen a 19. század közepéig, a legfőbb iskolatípus volt." Mészáras István : A humanizmus és a reformáció - ellenreformáció - nevelésügye a 15-16. században. Bp. 1984. 89-90. old. 2 A magunk részéről az iskolakultúrát gy űjtő fogalomként használjuk. Ilyen értelemben megkülönböztetünk- többek között - kollégiumi iskolakultúrát is, melynek kialakulásában az európai humanizmus kétségkívül fontos szerepet játszott, de mi ennél meghatározóbbnak véljük azt a Luther, Melanchton, Sturm, Trodzendorf, Kálvin által kialakított iskolakoncepciót, mely nálunk egy sajátosan magyar színezetű iskolakollégium kibontakozását inspirálta ; Bajkó Mátyás : Luther és a protestáns iskolakultúra. Pedagógiai Szemle. 1983. 12. sz. 1183-1189. old. 3 Bajkó Mátyás : A főbb iskolakollégiumok bels ő életének fejlődése a reformkorban. Kandidátusi értekezés tézisei. Bp. 1972.1-2. old. 35

1. A város és iskolája Debrecen város iskolájának történeti múltja töretlenül nyúlik vissza a középkorba" - írja Makkal László.4 Egyes szakírók a város protestáns iskolájának elődjét az 1312. évtől működ ő ferencrendi kolostori iskolában látták.5 De már Szűcs István megjegyezte, hogy Debrecennek... legalább is közép tanodái is voltak és pedig azon helyen, hol jelenleg a reformátusok főtanodai épülete díszlik." 6 Béke, Remig pedig így érvelt :... A városi polgárság csakhamar belátta, hogy a kolostori és káptalani iskola nem neki való, mert az iparososak és kereskedőnek más irányú és tartalmú műveltségre van szüksége, mint a papnak."~ A polgári fejlődés ugyanakkor magasabb mű veltséget feltételez, anélkül hogy a vallásos nevelést mellőzné, s olyan iskolát állít magának, amely a városi lakosság kiművelésével, az értelmi színvonal emelése és a valláserkölcsi élet gondozása mellett, az ipar és kereskedelem fejlesztésének új erőforrásait nyitotta meg és olyan polgárságot nevelt fel, mely tevékenységével a.z európai művelődés versenyében megállta a helyét."$ Debrecen tehát a középkorban - ahogyan más tehetősebb európai és magyar városok példája is megerő síti -, a szerzetesi iskola. mellett, a város communitása által fenntartott, világi jellegű tanintézetet működtetett. A város maga fizette iskolamestereit (scholae magister, rector scholae, stb.), ő gondoskodik iskolaépületről, annak karbantartásáról. Ebbő l kifolyólag természetszerűleg beleszólt a tanítók, tanárok munkájába, a diákok életébe, a tanulmányi rend alakulásába. Ez a városi iskola magasabb oktatási színvonalat képvisel mint a szerzetesi iskola. Az elemi ismereteken (írás, olvasás, számolás, ének, hittan) túlmen ően a városi iskolában a septem artes liberales néhány fontos tantárgyát : a grammatikát, a retorikát, a dialectikát, valamint az aritmetikát is oktatták. Ehhez hasonló iskolát tartott fenn számos kisebb-nagyobb középkori magyar város. Azok is, amelyek korán befogadták a protestáns prédikátorokat. Így pl. Sárospatak, Gyulafehérvár, Pápa, Pozsony, Sopron, Eperjes, Kassa, Késmárk, Lőcse, Kolozsvár, Kecskemét, hogy csak azokat a városokat említsük, amelyek a protestantizmus elterjedésekor Magyarországon és Erdélyben egyaránt neves iskolaközpontok voltak ; közülük több szabad királyi város. Debrecen viszont mezőváros maradt egészen 1693-ig.De nagysága és gazdagsága révén, mezővárosi státusa ellenére, nemcsak szerzetesi tanintézetet támogatott anyagilag, hanem képes volt saját iskolát, mégpedig az elemi ismereteken kívül magasabb stúdiumokat is tanító intézményt fenntartani. Ez az intézmény akkor egyetemi továbbtanulásra is felkészítette tanulóit, hi- 4 Makkal László : Debrecen mezőváros művelődéstörténete. Debrecen története 1. köt. (Szerk. : Szendrey István) Db : 1984. 572. old. 5 Ezzel összefüggésben részletesebben lásd : Dóczi Imre : A debreceni ev. ref. főgimnázium értesítője, 1894/95. 6. old. ; Balogh Ferenc : A debreceni ref. Kollégium története. Db. 1904. 11. old. ; valamint Békefz Remig: A debreceni ev. ref. főiskola XVII. és XVIII. századi törvényei. Bp. 1899 : 1. old. 6 Szűcs István : Szabad királyi Debrecen város története. 1871. I. köt. 146. old. 7 Békefa Remig: A népoktatás története Magyarországon. Bp. 1926. 27. old. 8 Békefa Remig : A káptalani iskolák története Magyarországon 1546-ig. Bp. 349. old.

szen a wittenbergi és a krakkói egyetemek magyar coetusában a reformáció hazai elterjedésének küszöbén több debreceni származású ifjú nevével találkozunk". 9 Debrecen városa továbbra is megtartja iskolapatrónusi szerepét. A protestantizmus fokozatos térnyerésével ez a szerep az akkor még lutheri irányt képviselő iskolára is kiterjed. A régi városi iskola azonban fokozatosan alakul át protestáns tanintézetté : Ha a jelenlegi Református Kollégium alapítási évszámának 1538-at szokásos feltüntetni - írja Makkal László -, ez csak azt jelenti, hogy körülbelül ekkor, a protestantizmussal rokonszenvező földesúr, Török Bálint által Pápáról hozott Bálint pap plébánosi működésének kezdetén a lutheri irányzatú protestáns iskolázásnak is meg kellett indulnia (kiemelés tőlem : B. M.), pontosabban a réginek ilyenné kellett átalakulnia."t Összehasonlító kollégiumtörténeti kutatásainknak a hazai protestáns iskolakultúra kibontakozásával kapcsolatosan két lényeges, eddig nem kellően méltányolt művelődéstörténeti tényt kell a XVI. század 30-as, 40-es éveire vonatkozóan figyelembe vennie. a) Az első magyar protestáns iskolák létrejötte, kialakulása nem egyik évről a másikra megy végbe, hanem az egyházi élet átalakulásával párhuzamosan, hosszabb idő alatt bontakozik ki. Ennek az átalakulási folyamatnak ugyan a különböz ő magyarországi, illetve erdélyi városokban eltér ő ütemét szociális, vallási és iskolaügyi tényez ők egyaránt motiválták, de minden egyes intézmény kibontakozása többéves, esetenként évtizedes fejlődési tendenciának a betet őzését jelzi. Debrecennel öszszefüggésben elég ha a sárospataki és a pápai iskolakollégium kialakulására utalunk, hiszen - a különbségek ellenére - mindhárom városban olyan középkori tanintézetből fejlődött ki a reformátusok iskolája, amely laikusokra is kiterjedő»középfokú«oktatásnak a káptalani iskolák mellett Európa-szerte másik markáns intézménye : a plébániától függő, de a tanácsnak is alárendelt városi iskola".tt - írja Szűcs Jenő. Itt mi 1531-től számítjuk a református oktatásügy megindulását, mert Perényi Péter már ekkor csatlakozott a protestantizmushoz, de a kibontakozás csak a 40-es években, Kopácsi István működése nyomán indult meg. Hasonló körülmények között fejlődött ki a pápai protestáns iskola is, azzal a különbséggel, hogy itt csak egy középkori iskoláról tudunk.ta b) A másik fontos történeti tény, hogy a kezdeti időszakban ezek a protestáns iskolák a lutheri irányú reformációt tették magukévá, csatlakozva egy-egy markánsabb egyéniség ű prédikátor személyéhez; illetőleg annak iskolakoncepciójához. Tekintettel arra, hogy Sárospatak, Pápa és Debrecen, de néhány más városnak is a prédikátorai, akik egyben tanítottak is, a wittenbergi egyetemen végezték tanulmányaikat, törvényszerű, hogy ennek az universitasnak lutheri-melanchtoni szellemét követték. De hogy hol, mikor csatlakoznak ezek az iskolák a helvét hitvallást, pontosabban a kálvini irányt követőkhöz, a tekintetben elég nagyok a különbségek. Azt is fel kell azonban tételeznünk, hogy a pápai és a debreceni református iskolák szellemének a ki- 9 Nagy Sándor: A debreceni Református Kollégium, Hajdúhadház. 1933. 7. old. Az első debreceni diák, aki a protestált wittenbergi egyetemen az 1529/30-as tanévbe beiratkozott : Gregorius lohannis Debrecinus. Ó Seelfisch Sámuel-nek Wittenberg városának a magyar tanulók iránt kiválólagos jó indulattal viseltető consula" által 1522-től vezetett lajstromban szerepel. Révész Imre : A magyar tanulók Wittenbergben. Magyar Történelmi Tár. V. k. MDCCCL VIII. (1868) 216. old. Lásd még : Album Academial Vitenbergensis. Carolus Eduardus Foersteman. Lipsae. 1841. 137. old. Ezekre a forrásokra dr. Barcza József hívta fel a figyelmemet, melyért ezúton is köszönetet mondok. 10 Makkal L. : i. m. 572. old. 11 Szűcs Jena: A középkori iskolázás Sárospatakon. A sárospataki Református Kollégium. Szerkesztette a Tiszántúli Református Egyházkerület Elnöksége. Bp. 1981. 8. old. Részletesebben lásd Mészáros István : A Szalkai-kódex és a XV. század végi sárospataki iskola. Bp. 1972. 12 Tóth Ferenc : A pápai ref. ekklésia históriája. É. n. 17. old. 37

alakulása kezdetben hasonlóságot mutat,. hiszen Török Bálint lelkésze először Pápán és környékén hirdette az igét és azután azt elvitte Debreczennek is reformálására, az ő tanítványaira bízván az itt elkezdett reformálásnak continuatióját".tz Ez a hasonlóság a plébánián végbement átalakulás és ezzel együtt a vallásos nevelés terén mutatkozott meg elsősorban, mert az ő hatására az iskolázás terén is felgyorsultak az események. Akár csak a sárospataki reformált iskolaügy terén, ahol 1531 után, Szűcs Jenő megállapítása szerint : Inkább egy folyamat körvonalai bontakoznak ki, amelynek elképzelhető - de átmeneti»hajótörést«szenvedett - kezdetei talán még az 1530-as évékre nyúlnak vissza, hogy aztán az újabb kezdet kontúrjai mintegy 1543 és 1546 közt mutatkozzanak, noha még mindig kissé elmosódottan. Több ilyen fejlődési szakasz lesz még, míg az 1549 után megerősödő»schola Lutherana«helvét irányzatú»schola Reformatá«-vá, egyáltalán az 1490 körüli plébániaiskolához nagyságrendben még közelálló protestáns iskola sárospataki kollégiummá fejlődik." 13 Az első időszakban itt is egyértelmű a lutheri irányzatú iskolázás kialakulása. Viszont Perényi Péter szerepe Sárospatakon egészen más, mint Török Bálinté Pápán vagy Debrecenben ; amint ezt Barcza József a korszak behatóbb vizsgálatával kapcsolatos tanulmányában kifejti.t4 Ez azonban a debreceni protestáns iskolázás összehasonlító vizsgálatának inkább az elvi, eszmei kritériumait érinti. A schola reformáa kibontakozásának második szakasza, mely Debrecenben az 1550-es évek elejével kezdődik és amelyre Melius Juhász Péter markáns egyénisége, vallási, művelődési koncepciója nyomta rá a bélyegét, kétségkívül egyértelműbb az előző fejlődési periódusnál. Melius Péternek a városhoz való viszonyát igen találóan jellemzi Makkal László : Kálvin és Genf kapcsolatához aligha állhat közelebb más, mint Meliusé és Debrecené. Mindketten idegen földrő l üldözöttként érkeztek örökös otthonukká vált városaikba, melyekkel teljesen azonosultak, de ugyanakkor szigoruan képviselték velük szemben is a reformáció hitbeli és cselekedetbeli igényeit. Összeütközések és kompromisszumok során mindketten kialakították a reformáció városi változatát."ts Ebben az összevetésben kétségkívül sok igazság van, még akkor is, ha Genf egy polgáriasodó köztársaság városállama, Debrecen pedig a magyar feudális rendi állam mezővárosa, hol Erdély és a török által egyaránt elismerten : a város lakói a tanács révén önállóan...élhettek nem szép hitükön alapuló törvényeikkel".tb Melius, aki a protestantizmus lutheri irányától Melanchton humanizmusának és a wittenbergi coetus autonóm szellemiségének nemcsak eszmei, hanem nagyon is empirikus ösztönzései révén jutott el a kálvini irányú helvét vallástételekig, Iskolakoncepciójában is Genf követ ője. Ebben a koncepcióban legfontosabb, hogy a városállam sajátjának tekinti az egész iskolakultúrát, természetesen a reformált iskolaügyet. Mert a protestált városok lakossága a helvét hitet követve nemcsak egyházközségérő l, hanem annak iskolájáról is gondoskodni kíván. Ez magától értetőd ő, hiszen az istentisztelet és az oktatás, mely ez időben főleg hitoktatás volt, annyira közügynek számított, hogy a lelkészek és tanárok fizetése nemcsak a város központi költségvetésébő l történt, hanem az alkalmi egyéni jótevőkön kívül rendesen részt 13 Szűcs Jena : Sárospatak reformációjának kezdetei. A Ráday Gy űjtemény Évkönyve. II. 1982. 7-56. old. 14 Barcza József tanulmánya, melyben Szűcs Jena utóbb idézett vitacikkével polemizál, számunkra a körülmények összevetése, összehasonlítása, valamint a lutheri irányú szellemiség kialakulásának iskolai vetülete terén igen figyelemre méltó : Szempontok és adalékok a protestáns iskolázás kezdeteihez. A Ráday Gyűjtemény Évkönyve. (Szerk. : Benda Kálmán) III. 1984. 127-141. old. 15 Makkal L. : i. m. 511-512. old. 16 HBmL IV. A. 1021/a. Uo. 61., 62., 64. Szűcs L: i. m. I. k. 226-227. old : 38

vett benne minden alsóbb fokú közület, pl. a céhek is" - írja Makkal László.t~ Többé-kevésbé hasonlóan alakult a helyzet a partikuláris iskolák városaiban a XVII. század elejétől kezdőd ően ; még akkor is, ha ezeknek a városoknak eltérő státusa volt. 2. Felvilágosodás és racionalista fejlődés Debrecen helyi jellegű iskolájából a reformált schola az 1600-as évek végére regionális jelentőség ű művelődési intézménnyé fejlődik. Kialakul hármas tagozódása, melynek keretében az akadémiai tagozaton nemcsak papokat, hanem jogászokat és tanítókat is képeztek a tiszántúli régió számára. A debreceni kollégium mint regionális iskolaközpont a város szabad királyi státusának elnyerése, 1693 után válik igazán rangos intézménnyé. Nem azon nyomban, hanem azt követően, a XVIII. század elején. A Rákóczi-szabadságharc időszaka ez, amikor a Tiszáninneni és Tiszántúli Egyházkerület számára, de az erdélyi felekezetek részére is, a nagy fejedelem által meghirdetett vallási béke, mely a nemzeti egység érdekében proklamáltatott, a magyar művel ődés, ezen belül az iskolakultúra kibontakozását, fejlődését is el őmozdította. Ennek tudatában Debrecen város magisztrátusa - a többi tiszántúli várossal és megyével együtt - ugyancsak állást foglalt a szécsényi országgyűlésen a Papi Rendek..., az Urak minden más Vármegyék követei által szerkesztett Confederatio megtartása" mellett.ts Pedig ennek a konfederációnak az elfogadtatásában Telekessy István római katolikus egri püspök vezető szerepet játszott, annak ellenére, hogy a Confederatióra vonatkozó esküminta ellen a Catholicus Clerus tagjai kifogást tettek".t 9 A Tiszántúli Egyházkerület és Debrecen városa szemszögéből ennek az egyházak közötti békésebb időszaknak a szellemisége azért is fontos, mert a váradi katolicizmus és a debreceni reformáció közeledésének bizonyos jelei figyelhető k meg. Ugyanis 1717-ben ment át Debrecenen a Reformatio utáni első Processio Pócsra"... váradi kanonok Görgei István vezetése alatt". 2 De ez az esemény már a szatmári békekötés utáni időszakban történt, melyben a tiszántúli egyházkerület számára egy új modus vivendi kialakítása az egyetlen alternatíva. Tudomásul kellett vennie, hogy Debrecennek mint szabad királyi városnak a becikkelyezése egy katolikus templom és a ferences rendi szerzetesek klastromának az elhelyezése árán, elodázhatatlan a katolikus vallásfelekezet és iskolázás meghonosítása, megerő sítése. Itt azonban az összehasonlító kutatásnak arra is rá kell mutatnia, hogy amíg más kollégiumi városokban a református iskolákat az ellenreformációnak sikerült a településekr ől (Sárospatak, Pápa) átmenetileg számű zni, addig Debrecen mindvégig meg tudta védeni iskoláját. Pedig Bécs királyi biztost is küldött a nyakára. Sz űcs István írja errő l : Ily körülmények közt valóban nem volt Debrecen város népének helyzete kényelmesnek nevezhető. Ámde, a városi elöljárók jól tudták, hogy mit s mi alapon cselekesznek ekképpen."zt A város elöljáróinak diplomáciája - kompromisszum árán ugyan - de az iskolakultúra ügyében is eredményes volt. Védte református egyházát és annak iskolaügyét, viszont ha vonakodva is, hozzájárult, sőt anyagilag támogatta a katolikus vallás és iskola újólag történő betelepítését. Így a római katolikus egyházközségnek 17 Makkal L. : i. m. 525. old: 18 HBmL IV. A. 1021/e-3., 895. 91. sz. 19 HBmL IV : A. 1021/e-3. 899. 93. sz. Rá kell azonban mutatni arra, hogy Bécs és Debrecen küzdelme, melynek iskolapolitikai kihatásai is voltak, már a XVIII. század közepétől, szélesebb állampolitikai vetületekre vezethető vissza. Balogh István : Debrecen az újkori rendi társadalomban 1693-1848. (Várospolitika és agrártársadalom. Bp. 1984. 9. old. 20 HBmL IV. A. 1011/a. 29. 105. old. 21 Szűcs L : i. m. III. k. 688. old. 39

1552-ben történt megszüntetése után, 1716 tavaszán került sor a katolicizmus szervezetszerű jelentkezésére. Csáky Imre váradi püspök és kalocsai érsek ekkor küldi Debrecenbe Kébel Mihály kanonokot, hogy átvegye a város által a templom részére kijelölend ő telket"?a A város azonban csak a helytartótanács és a szepesi kamara felszólítására, illetőleg sürgetésérez 3 jelöli ki a Szent Anna utca és a Varga utca sarkán azt a 32 öl széles és 42 öl hosszú telket, amelyen később a piarista rendház, a templom és a gimnázium felépült. Keczer István volt az első katolikus plébános, altit három év után páter Szlopnyai Elek piarista atya váltott fel ; átvéve tőle nemcsak a parókia vezetését, hanem az új gimnázium irányítását is.za Ettől kezdve nemcsak Debrecennek, hanem az egész tiszántúli régiónak a történetében új művelődési központtal kell számolni, melynek kihatása ugyan nem hasonlítható a református kollégium és egész partikuláris iskolarendszerének a kultúrtörténeti jelent őségéhez, de a maga körében Nagyvárad, Kassa, Eger, Kecskemét, Szeged és Arad által körülhatárolt térségben a katolikus iskolai művel ődésnek egyre fontosabb bázisává vált. Amikor a debreceni kompromisszum létrejön, röviddel utána, 1718-ban megkezdő - dik a pápai kollégium száműzetése. Kiss Ern ő idevonatkozó megállapítása még akkor is helytálló, ha az egyes kollégiumok történeti periódusait összemossa : Hazánk prot. iskolái nemcsak tanügyi viszonyaik tekintetében, hanem még történetükre nézve is hasonlítanak egymáshoz. Csaknem egy azon időben ért véget azok nyugalmas élete, és vette kezdetét üldöztetésük, ami aztán több prot. főiskolánkban éppúgy, mint a pápai iskolában is száműzetéssel végződött." 2 s Ekkor már a sárospataki kollégium kezdi kiheverni a számű zetés évtizedei alatt elszenvedett anyagi és szellemi károkat, annak ellenére, hogy - amint Benda Kálmán írja : A jezsuiták ugyan még többször megkísérelték a Kollégium életének megzavarását, de eredménytelenül.' 26' Érdekes, hogy a sárospataki kollégiumot a jezsuiták ebben az időszakban Kassáról támadják. A debreceni főiskolával ellentétben, ahol a-város erős művelődési, egyházpolitikai bástyát von köré, a Bodrog-parti Athénnak erre kevésbé futja az erejébó1. A Tiszáninneni egyházkerület most már ellenáll, mert ekkor már nincs a jezsuiták mögött ellenreformációs fejedelemasszony. A dunántúli egyházkerület azonban ugyanezt a kiterjedt katolicizmusgyűrűjében és a jezsuitákat támogató Eszterházy család ellenreformációs magatartása ellenében nem tudja megtenni ; egészen 1783-ig, amíg a pápai reformátusok vallásuk szabad gyakorlatát vissza nem kapták"?' A református kollégiumok szellemiségének alakulásában - a helvét vallás alaptételei mellett - a XVIII. században a legjelentősebb progresszív tényező a felvilágosodás.ekülönben a kollégium" fogalma, mint ennek az iskolatípusnak Kálvin által 1559-ben Genfben kidolgozott és meghonosított koncepciója, a felvilágosodás századában terjed el a hazai református iskolaközpontokban, így a tiszántúli régióban is. Ezzel együtt az oktatás tartalmában ugyancsak jelent ős mérvű gazdagodás, színvonalemelkedés figyelhet ő meg. Már a felvilágosodás jelentkezése előtt, a racionalizmus hatása nyomán jelentkeznek olyan törekvések, amelyek a tudományos gondolkodásban, a szellemi nevelésben - a cartesianusok hatására - ismeretelméleti, világnézeti előrehaladást mutatnak. Julow Yiktor és Tóth Béla által előfelvilágosodás"-nak ne- 22 Liszt Nándor-Sűmegi József: Debrecen katholikus múltja és jelene. Db. 1930. 23. old. 23 HBmL IV. A. 1021/e-3. 372. 560. sz. 24 HBmL IV. A. 1021/e-3. 609. 59. sz. 25 Kiss Erna : A Dunántúli Ev. Ref. Egyházkerület Pápai Főiskolájának története. Pápa, 1896. 49. old. 26 Benda Kálmán : A kollégium története 1703-tól 1849-ig. A sárospataki református Kollégium Bp. 1981. 84. old. 27 Kiss E. : i. m. 100. old. 40

vetett időszakban (1670-1734)28 nemcsak Debrecenben, hanem más iskolaközpontokban is, különösen Erdélyben, ahol Apáczai Csere János nyomán terjed el a kollégiumokban a racionalizmus, főleg a természettudományos gondolkodást és képzést ösztönzi a megújulásra. Bár az erdélyi református iskolák fejlődésének iskolapolitikai, szociális és közmű vel ődési viszonyai összehasonlíthatatlanul másképpen alakulnak mint a magyarországi református főiskoláké, mégis rá kell mutatnunk, hogy a nagyenyedi kollégium, mely még ebben a korban is lényegében a fejedelem akadémiája, a cartesianusok eszmeisége itt is előtérbe állítja kezdetben a vallási, majd a világi racionalizmus tudományos igényeit. Elsősorban Pápai Páriz Ferenc munkásságának köszönhető ez. Tanári működése ugyanis átfogja a XVII. század utolsó harmadának és a XVIII. század elejének fejl ődéstörténetét. Erdély leghíresebb és legszínvonalasabb kollégiumában, ahol pedagógiai és alkotó tevékenysége megalapozza egy a debrecenihez hasonló előfelvilágosodás szellemiségét. Mint Bethlen Miklósnak, Erdély akkori legműveltebb személyiségének pártfogoltja, Pápai Páriz - lipcsei, frankfurti, heidelbergi és baseli tanulmányok után - az ekkor már német nyelvterületeken is elterjedt világi szellemű racionalizmust plántálta át szűkebb hazájába. Ezzel magyarázható, hogy a bölcsészeti tudományok oktatásában éppúgy jelent őset alkotott mint az orvosi diszciplínák művelésében, vagy a szűkebben vett természettudományi stúdiumoknak, a fizikának, a kémiának a tanításában. P. Szatmári József írja róla : $s kötelességeinek ezen lelkiismeretes teljesítése, fáradhatatlan munkaerejének, lelkesedésének és annyi oldalú képességeinek, nemzete, fejedelme, s hazája hasznát vehette. c5 ott is tenni, javítani, építeni valót talált, hol másnak eszébe se jutott volna." 29 Debrecenben hasonló szerepet játszott Szilágyi Tönkő Márton, aki a kollégiumi tanulmányok után - debreceni cívis polgárok támogatásával - holland egyetemeken folytatta tanulmányait. A leideni egyetemről Arnold Geulinx cartezianus professzor tanítványaként került vissza Debrecenbe, ahol Komáromi Csipkés György katedráját nyerte el. Nem annyira sokoldalú tanáregyéniség, mint Pápai Páriz, de a bibliai nyelveken túlmenően a racionalizmus filozófiáját egyetemes viszonylatban is kiemelked ően mű velte. Heidelbergben kiadott filozófiai előadásai : Philosóphia ad usum scholarum praesentium Debrecenbe applica.ta" (1778), Szilágyi széleskör ű irodalmi, de fő képpen Descartes forrásterületeit alapos filológiai következetességgel felvázolt, ugyanakkor új gondolatokkal is gazdagított tudományos felkészültségéről is tanúskodnak. Az eddigiek folyamán a hazai szakirodalom által kevésbé méltányolt, nemcsak itthon, hanem külföldön is ismert filozófus, aki a metaphisikát természettudományos alapon m űvelte. Vagy ahogyan Julow Viktor és Tóth Béla írja : filozófián ő is a természettudományok összességét érti". 3o A korai felvilágosodás kiemelkedő debreceni professzorai ő utána már könnyebben eligazodnak az európai eszmeáramlatok, tudományos eredmények útveszt őiben. A XVIII. század els ő felében azonban a korai felvilágosodásnak nemcsak a debreceni és a nagyenyedi kollégiumban, hanem más magyar protestáns főiskolán is vannak olyan képviselői, akik a racionalista filozófia talaján, de már felvilágosult eszmeiséggel művelték tudományszakjukat, neveltek, oktattak. Meg kell itt említenünk az evangélikus líceumokat, mint pl. a pozsonyi, a soproni, a késmárki, általában a felvidéki iskolaközpontokat, amelyekben főleg a német felvilágosodás, az aufkle- 28 Julow Viktor-Tóth Béla : A debreceni felvilágosodás. Debrecen története. 2. k. (Szerk. : Rácz István) Db. 1981. 393. old. 29 Szatmári Károly : A gyulafehérvári-nagyenyedi Bethlen főtanoda története. Nagyenyed. 1868. 101. old. 30 Julow V-Tóth B. : i. m. 393. old. 4Z

rang" szelleme hatja át az oktatás és a nevelés tartalmát. Elég ha itt a pozsonyi evangélikus líceum szerepére utalunk, hiszen ebben a németes felvidéki városbanjól tükrözi az iskolakultúra közép-európai ellentmondásait : a) egyházkerületi iskolakormányzás egyfelől, világi neveléseszmény másfelől ; b) transzcendens oktatási cél egyrészt, ésszer űen korszer űsöd ő tanulmányi anyag másrészt ; c) középkorian formális tanításié módszer egyik oldalon, a természetelvűség gyakorlati alkalmazása a másik oldalon. Mindez eklatánsan megmutatkozik Bél Mátyás pozsonyi munkásságában, melyben az Európai államtörténet" c. stúdium éppúgy részét képezi a felvilágosult enciklopedizmusnak, mint a Notitia Hungariae...gl". Hozzá mérhető kimagasló nevelőegyénisége az evangélikus iskolakultúrának a felvilágosodás korában Tessedik Sámuel, aki viszont egy kevésbé fejlett, Pozsonyhoz vizonyítva ajóval elmaradottabb mez ővárosban, Szarvason, az általa létesített gyakorlati gazdasági, szorgalmatossági iskolában" egészen új törekvések realizálását tű zi ki célul.ó is az áufklarung" követ ője, de inkább a filantrop meggyőződés ű Pestalozzi szellemében, aki az iskola által boldogítani akar32... elsősorban a falusi lakosság - a parasztság, jobbágyság - művelődési munka- és termelési feltételeinek javítása érdekében fáradozik".s3 Talán nem tűnik erőszakoltnak az az ide kívánkozó megjegyzés, hogy Tessedik a debreceni kollégium neveltje és Hatvani István professzornak a tanítványa volt. Debrecen és a Tiszántúl iskolakultúrájának fókuszává igazán a felvilágosodás szellemisége avatta a debreceni kollégiumot. Kutatásmetodológiai meggondolások alapján korábban már jeleztük,34 hogy tiszántúli méretekben ható, a racionalista felvilágosodás eszméjét tükröző törekvések, az iskolakultúrá történetében átfogó módon, a debreceni iskolarendszert az utcai iskolák" kibontakoztatása terén Maróthi György, 3s a természettudományos,gondolkodás vonalán Hatvani István,3ó és a humanisztikus képzés körében Budai Ezsaiás3~ oktató és tudományos tevékenysége szélesítette ki regionális méretekben. A felvilágosodás korával kapcsolatosan itt annyit meg kell még jegyeznünk, hogy a debreceni felvilágosodás korának legellentmondásosabb alakjával, Sinai Miklóssal összefüggésben indokoltnak látszik felülvizsgálni azt az álláspontot, miszerint a Singi contra Domokos" perben két végletesen szélsőséges irány, a "hierarchikus" és a kiriarchikus" párt állt egymással szemben, amint azt - többek ;között - Révész Imre írja Sinairól szóló monográfiájában.38 Mert Singi sem volt tisztán ortodox és Domokos főbíró sem tartozott egyértelműen a felvilágosult gondolkodók közé. Különösen nem a kollégiumi oktatás és nevelés kérdéseiben. Singi szerepét a történelem tanítása tekintetében is sokkal behatóbb vizsgálat tárgyává kell tenni, mint elfogadni a róla kialakult szokványos képet, s akkor talán ha nem is pozitívabbnak, de ellentmondásosabbnak" 39 látjuk őt. Természetesen összehasonlító módon elemezve Singi volt groningeni professzorának Historia universalis"-át, melyet más kollégiumok is compendiumként tanítottak. A XIX. század elején azonban már újabb eszmék jelentkeznek. 31 Mathias Béla : Hungariae antique et novae prodemus. Nürnberg, 1723. 32 Tessedik Sámuel : Tizenkét paragrafus a magyar iskolaügyr ől. Ford. Kemény Gábor. Szarvasi Nevezetességek. 1938. 120. old. 33 Tóth Lajos : Tessedik Sámuel pedagógiai reformtevékenysége. Bp. 1980. 7. old. 34 Bajkó Mátyás : Adalékok a tiszántúlüskolakultúra felvilágosodáskori történetéhez. HBmLÉ VIII. (Szerk. : Gazdag István) Db. 1981. 5-17. old. 35 Uo. 8. old. 36 Uo. 10. old. 37 Uo. 13-14. old. 38 Révész Imre : Singi Miklós és kora. Bp. 1959. 12. old. 39 Vörös Károly : Megjegyzések Révész Imre, Singi Miklós és kora c. munkájához. Századok, 1961 : I. sz. 147. old. 42

3. Nemzeti műveltségre és korszerű gondolkodásra nevelés Összehasonlító kutatásaink alapján arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a kései felvilágosodás korában, főleg Budai Ézsaiás idejében a kollégiumi tanulmányi anyagban már fellelhetők a nemzeti szellemű műveltség egyes elemei. A Ratio Institutionis" (1807) tantervi anyaga ugyan bizonyos mértékig korlátozza. a természettudományos ismeretek körét, de nem olyan mértékben, mint a második Ratio Educationis" (1806). S ha meggondoljuk, hogy Budaiék álmosdi tanterve a bécsi udvar oklatáspolitikai dokumentumával szemben a magyar protestáns iskolakultúra nemzeti sajátosskgait erősítette, akkor tarthatatlanná válik az a felfogás, melyet korábban több más szerzővel magunk is vallottunk, hogy ez a tanterv, melyet a Litteraria Deputatio részérőlbudaiézsaiás már 1804-ben ismertetett a kollégium professzori karávalegyértelm űen retrográd szerepet játszott volna a XIX. század elsőfelében. 4 Átfogó - minden iskolai fokozatra -, az elemi tagozattól kezdve, a középfokú classisokon át az akadémiai tagozatig, minden iskolatípusra kiterjed ő műveltséganyagot tartalmaz ez a tanterv. Még a lányiskolák tanulmányi rendjével is foglalkozik ; az állami Ratióhoz hasonlóan, de attól eltérő szellemben és szisztéma szerint. Debrecenben a Ratio Institutionis a protestáns iskolakultúra autonóm jellegét erősíti ebben a korban, és a deákos műveltségeszmény oktatási tartalmának védelme ellenére, a magyar művelődés előrehaladását szolgálta : Nekünk - olvashatjuk a tantervben - valóban nem valami eltanult és idegen, hanem hazai s mintegy a magunk földjén született oktatási szervezetre van szükségünk, hacsak nem akarunk a nemzet szellemén erőszakot elkövetni." 4 t Budaiék fogalmazásában az eltanult"-ra és idegenre" történő utalás nyilván az előző évben megjelent második Ratio Educationis szellemiségére céloz, mely kétségkívül az osztrák abszolutizmus érdekeit szolgálta ; a katolikus klérus támogatását élvezve. Különösen progresszív vívmánya az Institutionisnak az Enciklopedicus Cursus" visszaállítása a kollégium tanulmányi rendjébe. Ez a kurzusa a magyarországi kollégiumi szisztémának a középfokú képzés és a fels őfokú oktatás között biztosított átmenetet. Budai Ézsaiás a professzori gyűlésen - többek között - így indokolja ennek a kurzusnak a felállítását : Általmenvén a deákságra a tanulók hasznosnak, sőt szükségesnek látszik, hogy elsőben valamely Encyclopaedicus Cursusra vivődjenek ; mind azért, hogy akik közölök sok időt a Collégiumban nem tölthetnek, minden felsőbb tudományokban való tinctura nélkül ne menjenek ki ; mindazért hogy akik tovább akarnak tanulni, magoknak előre Conceptust és esméretet szerezvén a tudományokban, azok közül különösen akármelyikhez is jobb kedvvel és készülettel foghassanak." 4 z Ennek a tagozatnak a tanulmányi anyaga az első esztendőben : a) theologia dogmatica", b) pora mathesis", c) logica. és methaphisica", d) görög nyelv és grammaticája", a második esztendőben : a) universalis historia", b) ó- és újgörög geographia" ; c) phisica", d) aplicata mathesis", philosophia practica", f) új testamentum".as Mint látható ez a művelődési anyag egyrészt a teológiai tagozaton való továbbtanulásra, másrészt a világi életre volt hivatva közvetlenül felkészíteni a tanulókat. 40 Ezzel összefüggésben lásd : Nagy S. : i. m. 177. ; Mészáros István : A magyar nevelés története 1790-1849. Bp. 1968. 92. old. ; Bajkó Mátyás : Kollégiumi iskolakultúránk a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp. 1976. 78. old. 41 Ratio Institutionis ex praeseripto Conventus Superintendentiae... Debrecini. 1807. 2. old. 42 Budai Ézsaiás : saját kezű bejegyzése a Professzori Gyűlések jegyzőkönyvébe. Tiszántúli Református Egybázkerület Levéltára. Curatoratus et Professoratus Illustris Collegű... 1804-1831. II. 1. d. 2. 41. old. 43 TREL Curatoratus et Professzoratus... i. m. 43. old. 43

Ehhez hasonlóan átfogó tanulmányi rendszerek a XIX. század els ő felében más kollégiumokban is születtek. Közülük a sárospataki és a nagyenyedi tantervek hasonlíthatók a debreceni Ratióhoz. Sárospatakon 1810-ben a Tiszáninneni Egyházkerület miskolci választmányán a deputatio litteraria" javaslatára - ahogyan Szilágyi István írja?... oly gyönyörű alkotmányt tudtak felállítani, s oly mélyen gondolt elvek szerint a gimnáziumi oktatásnak, melynél különbet nem hiszem, hogy a külföld is mutathatna fel, s mely a mai nap is, ha nem mintául, de indulópontul bizonnyal elfogadható."~ Szilágyi ezt 1861-ben írta a pataki tantervről, s ha túlértékeli is azt,. kétségkívül itt sikerült egyensúlyban fartani a humanisztikus képzés és a reáloktatás arányait, anélkül, hogy akár a nemzeti tudományok, akár a természeti stúdiumok csorbát szenvedtek volna ; pedig a deákos műveltség hívei, Lónyai Gáborék meghívták Budai Ézsaiást is a választmány ülésére, hogy klasszika-filológusi tekintélyét vesse latba az antik ismeretek érdekében. Vay József és hívei azonban sikeresen megvédték a műveltséganyag tanulmányi egyensúlyának elvét, s így hosszú időn át a sárospataki kollégium képviselte az ideális tantervi koncepciót ; Debrecennel és Pápával szemben is. Talán még a nagyenyedi kollégium 1820-ban bevezetett Norma discendi... "-jénék nagy volumenű, minden lényeges műveltségtartalomra kiterjedő tantervi koncepciója hasonlítható a debreceni rendszerhez. Itt azonban Erdély akkori politikai státusa nyomja rá a bélyegét erre a koncepcióra, hiszen a Gubernium még közvetlenebbül gyakorolja a bécsi udvar oktatáspolitikai célkit űzéseit a fejedelemség kollégiumaiban (Nagyenyed, Kolozsvár, Marosvásárhely, Zilah stb.), mint a helytartótanácsa magyarországi egyházkerületekben. Annyiban mégis alkalmazható ebben az esetben a komparatív kutatásmód, hogy a Norma discendi is bevezeti Enyeden az enciklopédisták osztályát - a debrecenihez hasonlóan - két évfolyammal. Hegedűs Sámuel, Kovács József és Köteles Sámuel a korabeli erdélyi iskolakultúra három kiemelked ő professzora, a tanterv készítői alapelvül szögezik le : A tárgyak kiszabásóban az ifjak korát és elmebeli tehetségeit a többség szerint vévén, systhemánkat sem a tündökl ő talentumokra nem fundáltuk, sem a gyengébb és lassú elméjűekre le nem bocsátottuk... az ítélői tehetségnek gyakorlására is módot nyitottunk, és mindenkire nézve, akiben a természet egyik vagy másik tehetségét kedvez őbben ajándékozta, szabad mezőt hagytunk." 4 s Ennek a körültekint ő pedagógiai felfogásnak viszont ellentmond, hogy a szerzők a reformkor küszöbén...a deákot tették a tanítás fő tárgyává" :~ Túllépve itt a debreceni Ratio Institutionis antikvitásán is. A tankönyvirodalom tekintetében azonban Budai Ézsaiásék jártak el a legkorszerű bb módon. A klasszikusok előírása mellett - tagozatról tagozatra - kötelezővé tették az egyetemes és hazai kompendiumok, tudományos művek legújabb kiadásait, valamint a debreceni szerzők műveit. Budai mint a göttingai egyetem volt hallgatója jól ismerte az eurvpai tankönyvirodalmat mind a humán, mind pedig a reáltudományok terén. Így például a grammatikai osztályok számára el őírja Christophori Cellarü : Grammatica Latina" című kompendiumát és Vocabularum Maius" (Debrecen, 1798) cím ű művét ; a humanista osztályokban a Heidelbergi Káté"-t (Debrecen, 1800), és a Ciceronis de Oratore Dialogi" című kompendiumot ; az enciklopédisták kurzusában lohannes Feid Weidler : Institutiones Matheseos (Lipcse, 1784). A magyar tankönyvek közül a legújabb magyar ÁBÉCÉ-t, Losonczi István : Hármas Kis Tükrét, Maróthi : Arithmeticáját és Sárvári Pál: Rajzolás mesterségé-t az elemi tagoza- 44 Szilágyi István : A gimnáziumi oktatásügy története. Sárospatak. 1861. 38-39. old. 45 Norma discendi in Collegio scholarium Alba I.- Enyediensi. Claudiopoli. 1820. 1. old. 46 Uo.

ton ; Budai Ézsaiás : Historiae Hungariae-t (Debrecen, 1805), Molnár Gergely : Prosodiá-ját (Pozsony-Pest, 1804) a humanitasban ; valamint Budai : Historia Universalis-át és Horváth János : Phisicá-ját az enciklopédisták részére. 4 ' Az említett tankönyvek többségét a sárospataki, a nagyenyedi és a pápai kollégiumban is oktatták. De Maróthi, Losonczi és Budai tankönyveit minden református kollégiumban használták, amibő l arra következtethetünk, hogy a XIX. század közepéig, a kollégiumi intézmény egységének a meg őrzéséig hasonló művelődési anyag volt a követelmény. Nagyobb eltérések az akadémiai tagozaton, a szakképzésben, a lelkészek, a jogászok és a pedagógusok képzésében mutatkoztak. Ezek összehasonlító vizsgálata azonban már külön tanulmány tárgyát képezi. 4 $ A comparative analysis of the histories ofcalvinist Colleges Mátyás Bajkó Colleges in Hungary in modern times played a very important role in the history of education, not only within the country but also in European relations. It is verified by the fact that comparative research gets more and more marked in the historiography of schools. The author of the present study, exploring the history of the Calvinist College in Debrecen, has made comparative inveltigations in respect to the other Hungarian colleges as well. The study describes the history of development in three chapters : 1. The relationship of the town and the Calvinist colleges in Debrecen, Sárospatak, Pápa and Nagyenyed ; 2. The age of enlightenment and the rationalistic development, with the analysis of the mentality, educational substance and methodological development of colleges ; 3. The examination of the attempts in the curriculum and in educational policy for national intelligence and modern way of thinking to be achieved. All of these problems are presented, along with comparative analyses within Hungary, against the backgrounds of Protestant European schoolculture. Cpaenumenbuzaű auanus ucmopuu peí,fiophtamcxux xautezuű Mambnut Baűxo Bearepcxae xonnera$ aosoro spemeaa arpa~ saa~remayzo pom s acropaa o6pasosaaax. 3Ta pom srsnxercx ssraaionzefica ae Tomxo s nperenax oregecrsa, ao a s Espone. 3ro noarsepxcuaerca accneuosaaasn~ xonmapatasaoro xapaxrepa, xoropsie s nocneuaee spe~ sce óonee saaa$remao cxasaisazorca s xpyry accneuosaaaa acropaa mxon. Asrop aacrostnle~ paóotrr, asy~aa actopazo Ae6peueacxo~ pezjzopmarcxofi xozrneraa, RenaeT cpasaaremarz# aaa.~s c acropaefi npo- ~c searepcxarc mxomar nc xonnerafi aosoro spemeaa. PasóaTaa aa Tpa pas,gena paóota IIOKa3bIBaeT HCTOpHIO ax passaraa : 1. Omuozueuue hseazcdy zopodo u u pe~opmamcxu uu xonnezunhtu s csere J~eópeueaa, IIIapomrzaraxa, lia~ a Hap~aaeAa ; 2. Raer aaa.znis passaraa co,gepxcaaaa a arerouos o6ygeaax, p~yxosayzo aacrpceaaocrs xonneraü ~ paseumuu poceezyexun u pazfuonanus~za; 3.normTaxy npocsen~eaaa a oópasosashx s oónacra soc~taaaa naguozzananozo oópasoeauur.u coepensenuozo atbzutnenus. Bce 9Ta Tpa Te~i uo~o cpasaaremaoro aaanasa s pauaoaamar~ paancax noxasasbi $a ~oae esponeficxo~ IIpOTeCT3HTCKOH IIII(OJIIaHOÍ3 KymTypbI. ~47 Ratio Institutionis... i. m. 48 Erre vonatkozólag néhány komparatív metodológiai eredményt közöl Bajkó Mátyás : Az iskolakultúrák összehasonlító pedagógiai vizsgálata. Pedagógiai Szemle. 1981. 2. sz. 114-122. old: 45