Agrárszakigazgatás 2013 bevezetés, intézményrendszer 1-4. óra Felhasznált forrás: egy remek ppt anyag a gyógyszerügyi szakigazgatásról, a Gyógyszerfelügyeleti Intézet publikálásában. Sajnos a szerző személye nem derült ki a prezentációból. Saját kútfő. Lajkó Ákos: A falugazdász hálózat működésének bemutatása - HVI kapcsolódási si pontok, Stadion Szálló, Budapest, 2008. december 10. MVH honlap; http://www.mvh.gov.hu www.mvh.gov.hu/ Hatvani Anna:Az agrárszakigazgatás információs rendszerei diplomadolgozat NFA honlap: www.nfa.hu; FÖMI honlap : www.fomi.hu Dr. Sebestyén Róbert NFA elnök fiatal gazda konferencia 2012. 02. 25. Hatályos jogszabályok Agrárszakigazgatás Miről szól a tantárgy? Sokak szerint csak száraz jogszabályi ismeretet jelenhet biztos? Szabályozott területek az agrárgazdaságban ez maga a szakmai élet alapja! Az alapvető ismeretek nélkül nem lehet boldogulni a pályán.
Tematika és követelmények 14 hetes oktatás de csak 13, mert okt.21-25 között őszi szünet. Időpont: csütörtök 8-9:30, a hely még változhat. Féléves jegy: két zh átlaga adja meg (0-50%: elégtelen, 51-66% elégséges, 67-77% közepes, 78-88% jó, 89-100%: jeles). Akinek nem jön össze: utolsó héten pótzh, vagy elégtelennel indul (első vizsgajelentkezés elégtelen). 2 zh: Október 10. December 5. Tananyag: ami az órán elhangzik, illetve az órán megadott egyéb anyagok (pl. jogszabályok) Figyelem: időnként elhangzanak majd olyan szorgalmi feladatok, amikkel a zhkon pluszpontokat lehet szerezni! Tanmenet Agrászakigazgatás területeinek beazonosítása, intézményrendszere; Földügyi igazgatás: ingatlannyilvántartás, földhasználati nyilvántartás, MePAR, földvédelem. Termelési alapokkal kapcsolatos igazgatás: az állattenyésztés, növénytermesztés és a kertészet igazgatása
A élelmiszer- (takarmány-) biztonsággal kapcsolatos igazgatás: állategészségügyi és állatjóléti igazgatás, növényeüg, élelmiszerügyi igazgatás Amivel nem foglalkozunk: vadászatihalászati igazgatás (és még sok minden más) Emlékezzünk! Emlékszünk még a jogalkalmazás kifejezésre? Mi az hogy jogalkalmazó? Mi az hogy jogforrás? Mi az hogy szakhatóság?
Mire alkalmas egy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök? A képzés célja olyan gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök képzése, akik képesek a termeléssel, szolgáltatással, szaktanácsadással összefüggő szervezési és irányítási feladatok ellátására. Az elsajátított ökonómiai, menedzsment, regionális és térségi ismereteik birtokában, valamint a szakigazgatási feladatok, az agrártermelés sajátosságai és az agrárgazdaság kapcsolatrendszerének ismeretében, ökológiai szemléletük alapján képesek a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakmai munka végzésére. Rendelkeznek a vidékfejlesztés európai uniós normák szerinti értelmezéséhez, vidékfejlesztési programok tervezéséhez, lebonyolításához szükséges szakismeretekkel. Képesek a mezőgazdasági termelés, feldolgozás, az ipari termelőeszköz-ellátás, kereskedelem kapcsolódó feladatainak az integrálására. Továbbá a szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. (GVAM BSc szak KKK) Az alapfokozat birtokában a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök ismeri: a szakigazgatás követelményrendszerét;
Miért fontos a szabályok ismerete? Jogszabályok Kikényszeríthető szabályok (állam) Nem teljesítésük kellemetlen jogkövetkezménnyel járhat.
A szabályok hierarchiája Jogszabály Alkotmány (2012-től: alaptörvény) törvény kormányrendelet miniszteri rendelet (önkormányzati rendelet) Figyelem 2012. jan 1-től új: a MNB rendelet! + PSZÁF rendelet, stb.önállóan szabályozó szerv vezetőjének rendelete homályos (Médiahatóságról tudjuk) Szakmai szabály miniszteri irányelv szakirodalom Néhány alapfogalom ismétlése Jog = jogszabályban megjelenő magatartási szabályok (kötelező érvényű) Jogalkotó: aki ilyet kiadhat Jogalkalmazó: aki ennek alapján döntést (ítéletet vagy államigazgatási határozatot) hozhat
Jogalkalmazó Bíró(ság) Hatóság vezetője vagy erre feljogosított munkatársa Hatósági (államigazgatási) feladatokkal felruházott egyéb intézmény vezetője (Önkormányzati) jegyző Jogalkotás, -alkalmazás Jogalkotó lehet egyben jogalkalmazó is (pl. Minisztérium), de: a jogalkalmazó nem alkothat jogot (de azzal, hogy hogyan érti, s ezt hogyan kommunikálja ez pl. a soft law nagyon sok mindent elérhet, mert ezt a legtöbben a jogként élik meg )
Jogalkalmazás államigazgatási határozatot vagy bírói ítéletet......mindig egy személy hozza! (Akkor is, ha többen működnek közre!) Az államigazgatás: személyhez kötött felelősség! Honnan ismerhetjük meg az alkalmazandó szabályokat? Törvény, kormányrendelet Magyar Közlöny; Miniszteri rendelet: Magyar Közlöny és ágazati értesítők
Soft law = szakmai szabály ( kvázi-jogszabály ) Hatósági, minisztériumi irányelv, módszertani levél Jogászi megközelítés: nem kötelezőek - de: jó ok nélkül ne térj el tőle! Mert: a jogszabályt fejti ki jogszabály hivatkozik rá így elfogadom (másképp is, ha találsz ugyanerre vezető megoldást) - a többség arra kíváncsi, hogy hogyan jár el helyesen... A kvázi-jogszabályok ereje A bíróság szakmai szabályként fogadja el, eltérés lehetséges, de indokolni és megvédeni kell Ez a tőle elvárható cselekvés, a szakmai felkészültség mértéke
Hatóság, hatósági joggal felruházott intézmény,szakhatóság Bármelyiket csak jogszabály jelölheti meg, feladataik részletezésével! Hatóság = államigazgatási szerv (Regulatory Authority vagy Agency) Hatóság Ált. törvény jelöli ki, eredendően államigazgatási feladat ellátására. Köztisztviselők. Minisztérium, Rendőrség, NAV, Önkormányzat(i apparátus),.. Egyéb, neve ált. Hivatal
Hatósági jogkörrel felruházott intézmény Alapvetőleg (pl. Alapító okirata) nem államigazgatási intézmény Általában Minisztérium vagy a Kormány felügyeli Jogszabály kijelöli adott államigazgatási feladat ellátására Ált. közalkalmazottak Pl. FÖMI - Földmérési és Távérzékelési Intézet Szakhatóság NEM szakszerűen dolgozó vagy szaktevékenységet végző hatóság! Ha egy államigazgatási eljárásban több hatóság jóváhagyása is kell, az egyiket megjelölik az intézkedő (a határozat kiadásáért felelős) hatóságnak, a többi a szakhatóság!
Ügyfélbarát hatóság? Ez nem az! Ez már igen! A szakhatósági szerepkör másképp Ha jóváhagyja, az intézkedő hatóság mondhat (saját, másra vonatkozó) értékelése alapján nemet, de ha a szakhatóság nem hagyja jóvá, el kell utasítani. A szakhatóságnak saját területére vonatkozó értékelését viszont el kell fogadni! Jogorvoslati lehetősége is van.
Egyetértési és véleményezési jog Az egyik hiányában nem lehet hatályba léptetni a döntést. A másik nem jelent kötelező figyelembevételt. Pl. Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság Egyéb egyeztetések Szakmai szervezetek véleményét illik kikérni, de nem kötelező, figyelembe venni pedig végképp nem Pl. Magyar Bormarketing Kht. Kifejezetten azért alakult, hogy a Közösségi Bormarketing Stratégia kialakításában szakmai segítséget nyújtson
Az agrárszakigazgatás intézményrendszere Vidékfejlesztési Minisztérium Kp-i igazgatása NÉBIH (MgSzH+MÉBIH) MVH NFA FÖMI
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Agrárszakigazgatás? Kormányhivatalok Földügyi igazgatás (földhivatal) 1. Vidékfejlesztési Minisztérium FELADATOK: a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás, a többfunkciós mezőgazdálkodás, a vidékfejlesztés valamint a biztonságos és minőségi élelmiszerellátás biztosítása; a fenti célokat szolgáló biológiai alapok, agrártermelés, erdő-, hal- és vadgazdálkodás, agrár-környezetgazdálkodás, térképészet és földügy, növény- és talajvédelem, növény- és állategészségügy, élelmiszeripar, élelmiszerpiac és élelmiszerlánc-felügyelet; a vidéki közösségek életminőségének javítása, az agrár- és élelmiszergazdaság, a vidékgazdaság versenyképességének növelése, a vidéki, a helyi gazdaság és társadalom megerősítése, a munka- és megélhetési lehetőségek szélesítése; a környezet védelmét, a természet megőrzését, a víz- és vízgyűjtőgazdálkodást, valamint a vízkárelhárítást szolgáló programok, rendszerek és intézmények központi irányítása; a szellemi infrastruktúrát jelentő kutatás, fejlesztés, innováció, szakoktatás, felnőttképzés feltételeinek megteremtése és irányítása; a felsorolt területeket érintő kül- és belkapcsolatok, a társadalmi párbeszéd kiszélesítése csakúgy, mint a célok megvalósítását szolgáló jogalkotás.
A VM belső feladatmegosztása + szorgalmi izé a zh-ra Közigazgatási Államtitkárság Parlamenti Államtitkárság Agrárgazdaságért Felelős Államtitkárság Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért Felelős Államtitkárság Környezetügyért Felelős Államtitkárság Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság Állami Földprogramért Felelős Államtitkárság Budapest, 2007. május 25. 2. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szervezeti felépítése és működése - 2012. 03. 15.: NÉBIH! MgSzH+MÉBIH összevonásával! http://www.nebih.gov.hu/ Dr. habil Mezőszentgyörgyi Dávid Igazgatóhelyettes engedélyével
Az átalakítás célja A Kormányprogramban megfogalmazott célok: Kisebb, szolgáltató közigazgatás Dekoncentrált hivatalok számának csökkentése Egyablakos, elektronikus ügyintézés követelménye Közigazgatás működése hatékonyságának növelése Ennek megfelelően a kitűzött célok megvalósításához szükséges feladatok: Szolgáltató típusú agrárigazgatás kialakítása VM által felügyelt ágazati és területi igazgatási szervek átalakítása Teljes agrárigazgatás szervezeti és intézményi korszerűsítése Az átszervezéssel érintett intézmények Fővárosi és megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok (NTSZ) (19) Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (NTKSZ) (1) Megyei földművelésügyi hivatalok (FM HIVATALOK) (19) Fővárosi és megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások (ÁEÜ ÁLLOMÁSOK) (20) Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) (1) Állami Erdészeti Szolgálat és területi igazgatóságai (ÁESZ) (1) Földművelésügyi Költségvetési Iroda (FKI) (1) Országos Borminősítő Intézet (OBI) (1) Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet (ÁOGYTI) (1) Országos Állategészségügyi Intézet (ÁOI) (1) Országos Élelmiszervizsgáló Intézet (OÉVI (1) + 2012-től a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal (összesen 67 jogi személy)
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Az átszervezéssel 2007-ben 66 intézmény megszüntetésre került. Jogutódként - 2007. január 1-től - egy új, egységes agrárigazgatási szervezet, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (II. Budapest, Keleti Károly u. 24.) jött létre. Módosítások 2010. végétől A NÉBIH felépítése Központból és 19 területi (megyei) szervből áll ezek a kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei Pl. Baranya Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei A Központ egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik A területi szervek megyei szinten szerveződnek, és felelősek többek között az igazgatási feladatok helyben történő ellátásáért Területi szint: I. fok -> II. fok a Központ Ha a Központ az I. fok -> Bíróság A területi szervek körzeti irodákat működtetnek Falugazdász területközpontok + kerületi főállatorvosi irodák (de: növény- és talajvédelmi felügyelők, erdészek is) A Központ és területi szervek laboratóriumokat működtetnek
NÉBIH feladatai 1. Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság: ellátja a járványüggyel, az állatvédelemmel, az országon, illetve az EU-n belüli, valamint a harmadik országokba irányuló állat és szaporítóanyag szállításokkal kapcsolatos, továbbá az előbb említett területekhez szorosan kapcsolódó informatikai feladatokat. NÉBIH feladatai 2. Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság elsősorban diagnosztikai tevékenységet fejt ki, az egész országra kiterjedően.
NÉBIH feladatai 3. Állattenyésztési Igazgatóság: azonosítási- és nyilvántartási rendszer, teljesítményvizsgálat, állami apaállatgazdálkodás, őshonos és védett fajták fenntartása, tenyésztő szervezetek elismerése, engedélyezés, törzskönyvhitelesítés, vágás utáni minősítés hatósági felügyelete, ellenőrzés, stb NÉBIH feladatai 4. Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága (ÁTI): az állatgyógyászati készítményekkel és egyéb, az állategészségügyben alkalmazott termékekkel kapcsolatos engedélyező, nyilvántartó és ellenörző hatósági tevékenységet folytat
NÉBIH feladatai 5. Borászati Igazgatóság: a must, bor, borpárlat és egyéb borászati termékek előállításával, kezelésével és forgalomba hozatalával kapcsolatos állami, hatósági és egyéb szakfeladatokat lát el. NÉBIH feladatai 6. Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság: Az élelmiszerekből, áttételesen a takarmányokból származó egészségártalmak kockázatának értékelése, a nemzetközi és hazai kapcsolattartás, mindezen információkkal a kormányzat és a hatóságok munkájának segítése, valamint a fogyasztók közérthető módon történő, hiteles tájékoztatása.
NÉBIH feladatai 7. Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság: Az élelmiszerek és a takarmányok forgalmazásának szabályait, az élelmiszerek és takarmányok biztonságát ellenőrzi, vizsgálatot végez, engedélyez. NÉBIH feladatai 8. Erdészeti Igazgatóság
NÉBIH feladatai 9. Földművelésügyi Igazgatóság: feladatkörébe tartoznak a vízgazdálkodási, vadászati, halászati tevékenységektől a szaktanácsadáson keresztül a támogatási rendszer kialakítása, az elemi károk kezelése és kompenzálása, a termelést segítő hitelek kezelése, a földkiadással és földárveréssel kapcsolatos feladatok, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Törvény kapcsán szabályozott feladatok, a tagállami állampolgárok földtulajdonszerzésével kapcsolatos feladatok. NÉBIH feladatai 10. Növény- Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság: növényvédelmi, növény-egészségügyi, zöldséggyümölcs minőség-ellenőrzési, talajvédelmi, valamint agrár-környezetvédelmi hatósági és egyéb állami szakfeladatokat lát el országos és területi szinten.
NÉBIH feladatai 11. Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság: új növényfajták állami elismeréséhez szükséges hatósági vizsgálatok; szántóföldi- és kertészetiszaporítóanyagok előállításának, forgalmazásának ellenőrzése, minősítése, fémzárolása fajtaazonosság vizsgálata, törzsültetvények és faiskolák, szaporítóanyag előállító és forgalmazó üzemek engedélyezése, nyilvántartása, génbank A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja. 2004. évi CXL. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Az átszervezés céljai Ügyfelek jobb hivatali kiszolgálásának biztosítása Működőképes, ügyfélbarát hivatali rendszer létrehozása Közvetetten az államháztartási hiány csökkentése 3. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Létrehozás: 2003. 07. 01. (SAPARD+Agrárintervenciós Központ jogutódja) 2005-ben akkreditálták Rendeltetése röviden: EU agrár- és vidékfejlesztési támogatási forrásokból és a magyar költségvetés által biztosított forrásból finanszírozott ágazati támogatások iránti kérelmek befogadására, elbírálására és a juttatások folyósítására, valamint piacszabályozó intézkedések működtetésére létrehozott intézmény.
VM miniszter felügyelete alatt működik, országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Központ: Budapest 19 területi kirendeltség (igazgatóság) Feladatai részletesen EMVA és EMGA támogatások kifizető ügynöksége EHA támogatások végrehajtása, egyes ide tartozó nemzeti támogatásokkal kapcs. feladatok
Támogatási nagyságrend 2007-2013 között: ~ 5 milliárd euro Ezt kell a jogosult ügyfeleknek határidőre kifizetni. Ehhez támogatási kérelmeket bírál el, ellenőrzi a jogalapot, határozatot hoz, kifizetéseket engedélyez és teljesít, helyszíni ellenőrzést végez, információt szolgáltat, adatokat tárol, jelentést tesz, ügyfeleket tájékoztat. Még mit csinál? IIER Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer a lehető legkisebb ráfordítással és a modern információtechnika segítségével minél több támogatási intézkedést kezeljen, a kérelmezési eljárást tegye hatékonnyá és egyszerűvé, segítse a különböző támogatási feltételek betartásának megbízható ellenőrzését, segítse a tényleges támogatási jogosultság megállapítását a jogosulatlan kifizetések kizárása érdekében
Mi tartozik ide (IIER)? mezőgazdasági parcellák nyilvántartása, azonosítása mezőgazdasági termelői nyilvántartás, támogatási kérelmek nyilvántartása, állatállomány nyilvántartása, integrált ellenőrző rendszer, amely gyakorlatilag a fenti nyilvántartások összekapcsolása. Nézzünk egy példát az MVH feladatai közül Honlap: http://www.mvh.gov.hu/ http://www.mvh.gov.hu/portal/mvhportal/defa ult/mainmenu/kozlemenyek/mvhk1562013
3. Nemzeti Földalap Forrás www.nfa.hu; Dr. Sebestyén Róbert NFA elnök fiatal gazda konferencia 2012. 02. 25. A Nemzeti Földalapot a 2001. évi CXVI. törvénnyel hozta létre az Országgyűlés Magyar Nemzeti Földalapkezelő Kht. 2002. január 1. július 31. Földvagyon átvétele ÁPV Zrt.-től és KVI-től Vagyon nyilvántartásba vétele Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2002. augusztus 1. 2007. december 31. Nem jogutód szervezet Birtokpolitikai Irányelvek (OGY határozat) Vagyonhasznosítás: 1) haszonbérlet, 2) ideiglenes földhasználat, 3) földcsere, 4)eladás, 5) vagyonkezelésbe adás Földet életjáradékért program Nemzetközi kapcsolatok (ELO, FAO, DLG, TALC) A Nemzeti Földalap az állam tulajdonában lévő termőföldek, mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek, valamint a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett földek összessége.
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) 2008. Január 1. 2010. augusztus 31. Jogelőd: ÁPV Zrt., KVI, NFA Vagyonhasznosítás: 1) eladás, 2) földcsere, 3) ideiglenes földhasználat, 4) haszonbérlet, 5) vagyonkezelésbe adás Földet életjáradékért program A NEMZETI FÖLDALAPKEZELŐ SZERVEZET LÉTREHOZÁSA 2010. évi LXXXVII. törvény 2010. szeptember 1. től hatályos Nem jogutód szervezet, de a Nemzeti Földalappal kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében az MNV Zrt. jogutódja Birtokpolitikai Irányelvek (jogszabály!) Birtokpolitikai Tanács (>100 ha/100 MFt; ingyenes vagyonkezelésbe vagy tulajdonba adás, nyilvános pályáztatás vagy árverés nélküli ügyletek [vs. kisajátítás]; erdő vagyonkezelésbe adása) Vagyonhasznosítás: 1) haszonbérlet, 2) vagyonkezelésbe adás, 3) földcsere, 4) eladás Főszabály: 1), 2), 4) esetében nyilvános pályázat, árverés
Jogszabályi háttér Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. Törvény (NFA tv.) 262/2010. (XI.17.) Korm. r. a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól 263/2010. (XI.17.) Korm. r. a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek szociális földprogram céljából önkormányzatok részére történő ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásáról Vagyon-nyilvántartás (előkészítés alatt) Földvagyon és kapcsolódó bevételek-kiadások elszámolásának, könyvvezetésének és beszámoló készítésének sajátosságai Termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Tft.)-t részben felváltja a 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról 16/2002. (II. 18.) Korm. r. a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól Polgári Törvénykönyv (szerződéses, felelősségi jog) BTK! Termőföld jogellenes megszerzése bűncselekmény 2013 július 1-től. Az NFA nem hatóság, a Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban képviseli a Magyar Államot
1,8 millió ha, az összes termőterület 23 %-a 49 % mezőgazdasági terület, 50 % erdőterület, 1 % művelés alól kivett terület Hasznosításhoz kapcsolódó szerződések: ~ 15000 db, ebből haszonbérlet ~ 8 000 db Vagyon és szerződésállomány átadás átvétel Feladat: területazonosítás, vagyon-nyilvántartás, haszonbérleti és vagyonkezelési szerződések felülvizsgálata, módosítása
Rendeltetés: Törvényerőre emelkedett Birtokpolitikai Irányelvek (korábban OGY határozat), átfedésben van a Nemzeti Földalap rendeltetésével Családi gazdaságok földhöz juttatása, Racionális föltulajdonosi és bérleti rendszer Földárak, haszonbérleti díjak piaci szintű befolyásolása, földpiac élénkítése, szabályozása, nem kívánt spekulatív célú földpiaci ügyletek megakadályozása Versenyképes birtokméretek kialakítása Állattenyésztő telepek termőföld szükségletének biztosítása Értékes ültetvényterületek megtartása Különleges termesztési célok Tartós (fenntartható)erdővagyon-gazdálkodás feltételeinek segítése, nemzeti Erdőtelepítési Program Oktatás, tudományos kutatás, mezőgazdasági genetikai háttér fenntartásának, megőrzésének szolgálata Termőföld művelésben tartásának elősegítése, nem művelt területek hasznosításának állami kezdeményezésű szerepvállalása Mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas termőföldek más irányú hasznosítása (pl. természeti, ipari katasztrófa sújtotta területek) Szociális földprogram támogatása
Milyen eszközei vannak? Osztatlan közös tulajdon megszüntetése hogyan? Birtok-összevonási célú önkéntes földcsere A Tft. előhaszonbérleti szabályozásán alapuló nyilvános haszonbérleti pályáztatás (nem művelt területek bevonásával) A Magyar Állam elővásárlási jogának gyakorlása Birtokrendezés (hosszabb távú összetett folyamat: földcsere, adásvétel, haszonbérbeadás, szomszédos földrészletek egyesítése, stb.) Földbanki tevékenység (termőföld-adásvétel) Mezőgazdasági szakirányú finanszírozási háttér megteremtése (adósságrendezés, tartós forgóeszköz- lekötés, beruházás/fejl.) A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) gyakorolja. Az NFA központi költségvetési szerv. Elnökét és két elnök-helyettesét a miniszter nevezi ki. A Szervezet munkáját a Birtokpolitikai Tanács és az Ellenőrző Bizottság felügyeli, illetve ellenőrzi.
A Kormány a vidékfejlesztési miniszter útján évente beszámol az Országgyűlésnek a földbirtok-politikai irányelvek érvényesüléséről, a Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA tevékenységéről. A Nemzeti Földalap rendeltetése működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók földhöz jutásának támogatása; a termőföld magánosítása során létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának támogatása a versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése; birtokrendezés, birtok-összevonási célú földcseréhez szükséges termőföld biztosítása; különleges termesztési célok megvalósításához tartalék terület biztosítása; az erdővagyonnal való tartamos (fenntartható) gazdálkodás feltételeinek segítése; szociálisan hátrányos helyzetűek megélhetésének elősegítése érdekében szervezett mezőgazdasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása; az oktatás és a tudományos kutatás céljainak, a mezőgazdasági, genetikai háttér fenntartásának, megőrzésének szolgálata.
Hogyan gazdálkodik a nemzeti földvagyonnal? nyilvános pályázat útján történő haszonbérletbe adás, vagyonkezelésbe adás, földcsere, elővásárlási jog gyakorlása, földvásárlás + nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladás, A legnagyobb nyilvánossággal és átláthatósággal végzi. Az NFA földvagyonról és hasznosításáról naprakész nyilvántartást vezet. http://www.nfa.hu/hu/fogalomtar http://www.nfa.hu/haszonberleti_palyazatok/ meghirdetett_haszonberleti_palyazatok/?dir= WmFsYQ==
Földügyi igazgatás A földügyi igazgatást a Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya felügyeli, szakigazgatási intézményei a megyei, illetve körzeti földhivatalok és a Földmérési és Távérzékelési Intézet. 4. Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) 1967-től. A FÖMI központi hivatal, amelyet az agrár-és vidékfejlesztésért felelős miniszter irányít. A Kormány földmérési és térinformatikai államigazgatási szervezete. Önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
Feladata a külön jogszabályban foglaltakon túl az ingatlanügyi, földügyi igazgatás országos szintű adatainak feldolgozása, szakmai információs rendszerek, adattárak fejlesztése, üzemeltetése, más számítógépes rendszerekkel a kapcsolat és a folyamatos adatcsere biztosítása; a földmérési, térképészeti és távérzékelési tudományos kutatás végzése és országos összhangjának megvalósítása. http://www.fomi.hu/portal/index.php/magunkr ol http://www.mepar.hu/tobbeves/terkep.php
5. Földhivatalok Feladatukról külön előadás szól majd!
A földügyi szakigazgatás Ingatlan nyilvántartás Földmérés Földvédelem MePAR I. Az ingatlan nyilvántartás
Mit nevezünk ingatlannak? Ingatlanoknak nevezzük azokat a tulajdoni tárgyakat, amelyek egyik helyről a másikra egyáltalán nem vagy csak állaguk lényeges sérelmével helyezhetők át, birtoklásuk fizikailag helyhez kötött. Ingatlan a földterület, illetőleg annak egyes elhatárolt részei; a telek és minden, ami vele alkotórészi kapcsolatban van (épület, növényzet stb.). Nemzeti vagyonunknak több mint felét az ingatlanok (termőföldek, erdők, épületek) teszik ki. Magyarországon közel 100 éven keresztül két nyilvántartást vezettek az ingatlanokról; a kataszteri nyilvántartást (később állami földnyilvántartást) és a telekkönyvi nyilvántartást. Egyik nyilvántartás sem volt teljes.a telekkönyv nem tartalmazta az állami tulajdonban levő közterületeket (pl. utcákat, vasutakat, csatornákat), a földnyilvántartásnak pedig nem voltak tárgyai az egyéb önálló ingatlanok (pl.: öröklakások, szövetkezeti lakások stb.).
Az egységes ingatlan-nyilvántartást a két előző nyilvántartás adatainak felhasználásával hozták létre, alkalmas azok céljainak együttes megvalósítására Az ingatlan-nyilvántartás célja Jogi célja: az ingatlanokhoz kapcsolódó jogok és törvényes érdekek védelme, az ingatlanforgalom biztonságának szavatolása. Gazdasági célja, hogy megbízható alapot szolgáltasson a földeket érintő közgazdasági és üzemi tervezéshez, a rendeltetésszerű földhasználat és az ingatlanforgalom állami ellenőrzéséhez, a területrendezési feladatokhoz, a statisztikai adatgyűjtéshez, egyes pénzügyi kötelezettségek megállapításához (adózás).
FOGALOM Az ingatlan-nyilvántartás az állam által meghatározott gazdasági és jogi célok megvalósítása érdekében létrehozott állami nyilvántartás Az ingatlan-nyilvántartás tárgya Az ingatlan-nyilvántartás tárgyát általánosságban az ingatlanok (a földterület és annak tartozékai / épület, növényzet /) képezik. Minden nyilvántartásnak alapvető kérdése, hogy tartalma rendezett, áttekinthető és logikailag felépített legyen. A felépítés tagozódása szempontjából nagy jelentősége van az alapegység kiválasztásának. Az ingatlanok nyilvántartásában az alapegység az ún. önálló ingatlan. Önállónak minősül az az ingatlan, amely a többi ingatlantól függetlenül önállóan birtokolható, forgalomképes és jogokat lehet rá szerezni, alapítani stb. Ez az önálló ingatlan az ingatlan-nyilvántartás tulajdonképpeni tárgya.
Önálló ingatlan a földrészlet, a földrészlet az épülettel együtt, amennyiben mindkettőnek azonos a tulajdonosa. Egyéb önálló ingatlan az épület, ha az nem vagy csak részben a földtulajdonos tulajdona, a közterületről nyíló pince, a társasházban levő öröklakás, a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakás, valamint az említett házakban a külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek. Az önálló ingatlanok e két fajtáján kívül sajátos tárgya még az ingatlannyilvántartásnak az ún. termelőszövetkezeti részarány A földrészlet a Föld felszínének természetben összefüggő, bármilyen nagyságú területe, amelynek minden részére vonatkozóan azonosak a tulajdoni (kezelői, használati) viszonyok. Ezt az összefüggő területet nem szakíthatja meg más tulajdonában levő vonalas létesítmény (út, vasút, csatorna), sem pedig igazgatási, belterületi vagy zártkerti határ, mert akkor több földrészlet keletkezik. Tehát a községi, belterületi és zártkerti határ egyben mindig földrészlethatár is.
Másik követelmény, hogy az összefüggő területre a tulajdoni, használati viszonyok azonosak legyenek. Ez alól kivételek: az építési telkek, a közterületek, a vonalas létesítmények és a természetes vízfolyások. A földrészlet elvileg bármilyen nagyságú terület lehet. Nyilvántartási szempontból azonban két esetben korlátozott a kiterjedés. Egyik esetben a földrészlet nagyságát az alrészletek száma határozza meg. Az alrészletek jelölésére csak húsz betű használható fel, ezért ha egy földrészleten belül húsznál több alrészlet helyezkedne el - az azonos tulajdoni viszonyok ellenére - megosztjuk, és kettő vagy több földrészletként tartjuk nyilván. Másik korlátozás szerint a vonalas létesítmények és természetes vízfolyások a nyilvántartási térképen három szelvényen túl nem terjedhetnek.
Az alrészleteket egymástól való megkülönböztetésük és nyilvántartásuk végett a magyar ábécé kisbetűivel jelöljük meg. A jelölésre a magánhangzók közül csak az a betűt, a mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyűeket használhatjuk fel: a, b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, s, t, v, x, y, z.