Frissítve: június :25 Hatály: közlönyállapot (2001.XII.24.) Magyar joganyagok évi CXVI. törvény - a Nemzeti Földalapról MKOGY 1. o

Átírás

1 1. oldal évi CXVI. törvény a Nemzeti Földalapról 1 Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű gazdálkodás, a termőföldnek a mezőgazdasági termelés ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és a jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel történő hasznosításának elősegítése, továbbá a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása érdekében Nemzeti Földalapot hoz létre. A Nemzeti Földalap a birtokába kerülő, állami tulajdonban lévő termőföldvagyont a birtokpolitikai céloknak megfelelően a lehető legrövidebb időn belül hasznosítja. Általános rendelkezések 1. (1) A Nemzeti Földalap mint a kincstári vagyon része az állam tulajdonában lévő, folyamatosan változó mennyiségű és elhelyezkedésű termőföldek és - kivételesen - azon művelés alól kivett földek összessége, amelyet az állam részben mező- és erdőgazdasági céllal vagyonkezelés útján, valamint más jogcímen történő használatba adással hasznosít, részben pedig a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelően, illetve valamely közcél érvényesítése érdekében értékesít. (2) A Nemzeti Földalap tekintetében a tulajdonosi jogokat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. (3) A miniszter a Nemzeti Földalap helyzetéről és a vagyonkezelő szervezet tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. 2. (1) A Nemzeti Földalapba tartozó állami termőföldvagyon rendeltetése: a) működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók földhözjutásának támogatása; b) a földárak és -haszonbérek alakulásának befolyásolása; c) a termőföld magánosítása során létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának, a gazdaságos birtokszerkezet kialakításának támogatása; d) birtok-összevonási célú önkéntes földcseréhez, valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) vagyonkezelésébe tartozó termőföldek cseréjéhez termőföld biztosítása;2 e) a megműveletlen termőföld hasznosítása; f) az értékes termőhelyen lévő ültetvényterületek megtartásának elősegítése; g) különleges termesztési célok megvalósításához tartalékterületek biztosítása; h) a magántulajdonba került, természetvédelmi oltalom alatt álló területek cseréjéhez, illetve kisajátítás esetén cserével történő kártalanításához földalap biztosítása; i) a gyenge termőképességű területek más célú hasznosítása, helyi jelentőségű természetvédelmi területek kialakítása; 1 A törvényt az Országgyűlés a december 18-i ülésnapján fogadta el. 2 Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/20.

2 2. oldal j) a hullámtéri területek, valamint a mentett oldali vízjárta területek földcseréje; k) tározók, záportározók kialakítása; l) szociálisan hátrányos helyzetű rétegek megélhetésének elősegítése érdekében szervezett mezőgazdasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása; m) törvényben meghatározott feladatokhoz földkészlet biztosítása; n) az oktatás és a tudományos kutatás céljainak szolgálata. (2) A Nemzeti Földalap rendeltetésszerű vagyonkezelése és hasznosítása a birtokpolitikai elvek szerint történik. A birtokpolitika elveit - ideértve a szociális földprogram szempontjait - a miniszter javaslata alapján a Kormány határozza meg. A Nemzeti Földalap vagyonkezelője 3. (1) A miniszter a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását a Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság (a továbbiakban: MNFA Kht.) útján látja el. (2) Az MNFA Kht. alapítására, működésére - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közhasznú társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) Az MNFA Kht. megszüntetéséről az Országgyűlés törvényben dönthet, aminek alapján a miniszter az MNFA Kht. nyilvántartásból való törlése iránt intézkedik. 4. (1) Az MNFA Kht.-ben az alapítói jogokat a miniszter gyakorolja. (2) Az MNFA Kht. ügyeinek intézését és a társaság képviseletét ellátó ügyvezetőt a miniszterelnök nevezi ki a miniszter véleményének kikérésével. (3) Az MNFA Kht. működését háromtagú felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság tagjait a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.1 (4) Az MNFA Kht. a helyben adódó feladatokat a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalok és a földhivatali szervezet közreműködésével látja el. (5) Az MNFA Kht. szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá. 5. (1) Az MNFA Kht. százmillió forint összegű törzstőkével alakul meg, amit a központi költségvetés Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében erre a célra meghatározott előirányzatból kell biztosítani. (2) Az MNFA Kht. saját vagyonával való gazdálkodásától el kell különíteni a vagyonkezelésébe adott vagyont s az e körbe tartozó vagyonelemek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételeket és kiadásokat. A gazdálkodására vonatkozó szabályzatot a miniszter hagyja jóvá. (3) Az MNFA Kht. kizárólag egyszemélyes társaságként működhet, amelynek üzletrésze az állam kizárólagos tulajdonában van, és a kincstári vagyon részét képezi. Az MNFA Kht. gazdasági társaságot nem alapíthat, gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek

3 3. oldal 6. (1) E törvény hatálybalépésével a Nemzeti Földalap vagyoni körébe kerül - a tartós állami tulajdonú erdőgazdasági részvénytársaságok vagyonkezelésébe adott erdők, továbbá a védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével - minden állami tulajdonú termőföld, amelynek vagyonkezelője addig a KVI vagy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt.) volt, minden állami tulajdonú termőföld, amelynek nincs vagyonkezelője, vagy annak kiléte nem állapítható meg, valamint azok a földek, amelyek a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló évi II. törvény 6. (4) bekezdése szerinti eljárás (aranykorona hiány pótlása) követően megmaradtak, illetve nem tartoznak egyik földalapba sem, továbbá az a termőföld, amelynek tulajdonosa nem állapítható meg.1 (2) Az (1) bekezdés szerinti termőföld vagyonkezelésére, haszonbérletére, vagy bármely más jogcímen történő használatára kötött szerződésekben a KVI, illetőleg az ÁPV Rt. helyébe jogutódként az MNFA Kht. lép. 7. (1) E törvény rendelkezéseinél fogva a Nemzeti Földalapba kerül az állam által örökölt, valamint jogszabály alapján kártalanítás nélkül állami tulajdonba vett, hasznosítatlan állapotú termőföld. (2) Az e törvényben meghatározott jogügyletekkel kerülnek a Nemzeti Földalapba: a) az állam elővásárlási jogának gyakorlásával vásárolt földrészletek; b) a piacbefolyásolási szándékkal, illetőleg rossz minőségű vagy kedvezőtlen adottságú, revitalizációs céllal vásárolt földrészletek; c) adásvétel vagy csere által állami tulajdonba kerülő, hasznosítatlan állapotú földrészletek; d) a részére ingyenesen vagy vételre felajánlott földrészletek. 8. (1) Az államot a termőföldről szóló évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) szerinti sorrendben elővásárlási jog illeti meg minden termőföldre, kivéve azt, ami a Tft. hatálybalépése előtt zártkerti földrészletnek minősült (a továbbiakban: zártkerti föld). Az elővásárlási jogot az állam képviseletében az MNFA Kht. gyakorolja.2 (2) A tulajdonos a vételi ajánlatot az MNFA Kht.-nek köteles megküldeni. (3) A helyben lakók termőföldigényének kielégítése, gazdálkodási alapjának megteremtése, a földspekulációs törekvések visszaszorítása, a települések népességmegtartó képességének megőrzése, illetve elősegítése céljából január 1. után vásárolt föld esetén - a Magyar Állam javára kisajátításnak van helye. E címen nem sajátítható ki az a termőföld, amely a Tft.-ben meghatározott elővásárlásra jogosult tulajdonába került.3 A kisajátítás iránti kérelmet - az erre irányadó szabályok szerint - a tulajdonszerzést követő három éven belül az érintett földrészlet fekvése szerinti települési önkormányzat véleményének beszerzése után az MNFA Kht. terjesztheti elő. (4) Az (1) bekezdés szerinti, államot megillető elővásárlási jog - a hozzátartozó (Ptk b) pont) javára történő tulajdon-átruházás kivételével - termőföld, illetve tanya tulajdonának részben, vagy egészben ingyenes átruházása esetén is gyakorolható. Ebben az esetben az ingyenesen, vagy részben ingyenesen szerző fél kötelezettsége helyébe az MNFA Kht. - kisajátítási kártalanításra irányadó szabályok szerinti - fizetési kötelezettsége lép. A fizetési kötelezettség mértékének megállapítása és a kötelezettség teljesítése tekintetében egyebekben a kisajátítási eljárásra vonatkozó szabályok az irányadók. 2 Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/20. 3 Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/20.

4 4. oldal 9. (1) A termőföld tulajdonosa az MNFA Kht.-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték megjelölésével felajánlhatja termőföldjét a Nemzeti Földalap részére. (2) A felajánlást vissza kell utasítani, ha az zártkerti földre vonatkozik. (3) Nem lehet megvásárolni a felajánlott termőföldet, ha a tulajdonos által közölt eladási ár a települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítványban meghatározott összeget, illetőleg - ha az magasabb - a helyben kialakult piaci árat meghaladja. 10. (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről az MNFA Kht. vagyon-nyilvántartást vezet, ami tartalmazza a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot is. (2) A vagyon-nyilvántartáson kívül külön nyilvántartást kell vezetni az MNFA Kht. tudomására jutott olyan, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan (belvizes, szikes stb.) földrészletekről, amelyeknek a Nemzeti Földalap javára történő megvásárlása, és természetvédelmi vagy vízkár-elhárítási célú vagyonkezelése indokolt. 11. Az MNFA Kht. a székhelyén, az internetes honlapján, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, valamint a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatalánál történő kifüggesztés útján rendszeresen közzéteszi a nemzeti termőföldvagyonhoz tartozó, értékesítésre, vagyonkezelésre vagy haszonbérbeadásra szánt földrészletek jegyzékét. 12. Az MNFA Kht. a Nemzeti Földalapba került három hektárnál kisebb területű földrészletek összevonására tervet készít, s ennek alapján kezdeményezi az illetékes körzeti földhivatalnál új, legalább három hektár területű földrészletek kialakítását. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítása 13. (1) A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyont az MNFA Kht. a termőföldek eladásával, cseréjével, illetve haszonbérbe adásával hasznosítja. Az MNFA Kht. a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal határozata alapján termőföld részarány-tulajdonával rendelkező magánszemélynek - az AK érték erejéig - termőföldet ajánlhat fel.1 (2) Az eladás elsősorban az elővásárlási jogosultak részvételével és a sorrendjük szerint lebonyolított versenytárgyalás eredménye alapján történik. Ha a versenytárgyalás eredménytelen, az MNFA Kht. a termőföldet nyilvános árverésen értékesítheti. (3) Vonalas infrastrukturális létesítmények megvalósítása céljára történő eladás esetén nem kell versenytárgyalást, illetve árverést tartani. (4) A termőföld haszonbérbe adása az előhaszonbérletre jogosultak részvételével és a sorrendjük szerint lebonyolított versenytárgyalás eredménye alapján történik. Ha a versenytárgyalás eredménytelen az MNFA Kht. nyilvános pályázatot hirdethet. Nem kell versenytárgyalást tartani, illetve pályázatot hirdetni, ha a haszonbérbe adás állami feladat ellátása vagy közhasznú cél megvalósítása érdekében történik. (5) Az MNFA Kht. a szociális földprogram megvalósítása céljára a települési önkormányzat által kijelölt haszonbérlőnek kedvezményes feltételekkel adhat termőföldet haszonbérbe.

5 5. oldal (6) Az MNFA Kht. a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet birtok-összevonási célú önkéntes földcserében résztvevő magánszemély tulajdonában álló földrészletre cserélheti. Az MNFA Kht. és a KVI a vagyonkezelésükbe tartozó földrészleteket megállapodás alapján elcserélhetik. Az MNFA Kht. és a KVI közötti csereszerződés érvényességéhez a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterek előzetes hozzájárulása szükséges. (7) Addig, amíg az MNFA Kht. az (1)-(6) bekezdésekben meghatározott módon nem tudja a termőföldet hasznosítani, a Tft ában foglaltaknak megfelelően gondoskodik a termőföld termőképességének fenntartásáról (1) A termőföld értékesítésére irányuló versenytárgyalást az MNFA Kht. hirdeti meg. A versenytárgyalásra kerülő földrészletekről az MNFA Kht.-nál, valamint a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzatnál a versenytárgyalás időpontját legalább harminc nappal megelőzően hirdetményt kell közzétenni. (2) A versenytárgyalást az MNFA Kht. által megbízott személy vezeti. (3) A versenytárgyalást a termőföld fekvése szerinti településen kell megtartani. 15. (1) Az árverésre a 14. -ban meghatározottakat kell megfelelően alkalmazni. (2) A versenytárgyalás és az árverés lefolytatásának részletes szabályait az MNFA Kht. által kiadott és a miniszter által jóváhagyott szabályzat határozza meg. A szabályzatot az MNFA Kht.-nak az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében közzé kell tenni. 16. (1) A haszonbérletre vonatkozó pályázati felhívást az MNFA Kht. hirdeti meg. A pályázati feltételeket a 15. (1) bekezdése szerinti módon kell közzétenni. (2) A pályázati eredmény alapján a haszonbérleti szerződést az MNFA Kht. köti meg a pályázat nyertesével. 17. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföld értékesítése során azonos ajánlatok esetén - törvényben megjelölt elővásárlási jogosultakat követően - előnyben kell részesíteni a termőföld-tulajdonnal, illetőleg haszonbérlettel rendelkező, élethivatásszerűen mezőgazdasági termelést folytató és ekként nyilvántartásba vett más természetes személyeket. 18. Termőföld haszonbérbe adásakor azonos feltételek esetén - törvényben megjelölt előhaszonbérleti jogosultakat követően - előnyben kell részesíteni a 17. -ban meghatározott személyt. Záró rendelkezések 19. E törvény alkalmazása során termőföld fogalmán a Tft. 3. -ának a) pontjában meghatározott fogalmat kell érteni (1) Az MNFA Kht. alapító okiratát a miniszter e törvény hatálybalépése napján adja ki. (2) Az MNFA Kht.-nek e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül kell elkészítenie és jóváhagyásra a miniszterhez felterjesztenie a szervezeti és működési szabályzatát, valamint a gazdálkodására vonatkozó szabályzatot. (3) Az MNFA Kht. a cégbíróság bejegyzését követő 90 napon belül köteles elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyásra felterjeszteni a termőföld versenytárgyalásra és árverésre vonatkozó szabályzatot. 2 Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/20.

6 6. oldal 21. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. 22. (1) Ez a törvény év január 1. napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló évi XXXIII. tv. 1. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 1. (1) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt. I.) 19. -a szerint kijelölt állami tulajdonú föld (a továbbiakban: II. földalap) árverésen nem értékesített része tekintetében az állam tulajdonosi jogait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gyakorolja. b) az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a helyébe a következő rendelkezés lép: 106. (1) A kincstári vagyon tekintetében - törvényben meghatározott kivétellel - a tulajdonosi jogokat a kincstári vagyonért felelős miniszter gyakorolja. (2) A Nemzeti Földalap tekintetében a tulajdonosi jogokat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gyakorolja a Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság útján. (3) A Nemzeti Földalaphoz tartozó termőföldvagyon vagyonkezelésére, hasznosítására, értékesítésére és nyilvántartására a külön törvényben foglalt eltérésekkel e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. c) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló évi XXXIX. törvény 6. -ának (2) bekezdése és 28. -a (2) bekezdésének i) pontja hatályát veszti. d) a kisajátításról szóló évi 24. törvényerejű rendelet 4. -ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki: (Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet:) p) a Nemzeti Földalapról szóló évi CXVI. törvény 8. -a alapján a helyben lakók és a családi gazdaságok termőfölddel kapcsolatos igényeinek kielégítése, valamint a spekulációs törekvések visszaszorítása érdekében.

7 7. oldal TARTALOMJEGYZÉK évi CXVI. törvény 1 a Nemzeti Földalapról 1 Általános rendelkezések 1 A Nemzeti Földalap vagyonkezelője 2 A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek 2 A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítása 4 Záró rendelkezések 5