Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2014. évi tevékenységéről A működő munkaerő-kölcsönzők száma (székhely és telephely együtt) megyénként a 2014. december 31-ei állapot alapján (db) Budapest 2015. június
Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Osztályvezető: Tajti József Készítette: Putnoki Péter 2
Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 4 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai... 5 III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai... 9 IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött adatai... 11 V. A kölcsönzött állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői... 16 VI. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok... 19 VII. Táblázatok... 22 3
I. Bevezetés A munkaerő kölcsönzése Magyarországon a Munka Törvénykönyve 2001. július 1-jei módosításával vált lehetővé. A munkaerő-kölcsönzők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, valamint az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet, továbbá a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szigorú feltételekhez köti a tevékenység gyakorlását, a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központjához rendeli. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok végzik a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A munkaerő-kölcsönzés egy speciális atipikus foglalkoztatási forma, a foglalkoztatás három fél megállapodásával valósul meg: a munkavállaló, a kölcsönvevő, valamint a kölcsönző cég által. A kölcsönzött munkavállalót a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától ugyanazok a jogok illetik meg, mint a kölcsönvevő cég belső dolgozóit. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a munkaerő-kölcsönzők éves tevékenységére vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő január 31-éig kell teljesíteni. A 2011. évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként kell az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjának a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai a tárgyévet követő év március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékes munkatársa részére. 4
II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai A 2014. december 31-ei állapot szerint a munkaerő-kölcsönzők közül 784 db székhelyként, 339 db pedig telephelyként működött az országban, számuk együttesen 1120 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat a 2013. december 31-ei állapothoz képest 10,7%-os növekedést jelent. 2014- ben összesen 322 db székhely és 282 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 248 db székhely, 203 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 640 db, a telephelyek száma pedig 271 db volt, együttes számuk 911 db-ot tett ki. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek 6,5%-kal több munkaerő-kölcsönző tett eleget, mint egy évvel korábban. Az adatszolgáltató székhelyek közül 614 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, 19 db pedig jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek körében 270 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás és 3 jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet működött. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság keretében 5 db kölcsönző székhely szerepelt a nyilvántartásban. A munkaerő-kölcsönzők székhely és telephely együttesen nézve döntő hányada, 84,4%-a csak belföldre folytatott kölcsönzést, közel 11,6%-uk végezte belföldre és külföldre is ezt a tevékenységet, míg csak külföldre 4%-uk fókuszált 2014-ben. 2013-hoz képest a tárgyévben 1,8%-ponttal csökkent azoknak a kölcsönzőknek az aránya, amelyek belföldre és külföldre is egyaránt folytattak kölcsönzést, és közel 1%-ponttal csökkent a csak külföldre kölcsönzők aránya, viszont 2,7%-ponttal nőtt a csak belföldre kölcsönzők aránya. Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők területi elhelyezkedésével kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy számuk a korábbi évekhez hasonlóan a székhelyek és a telephelyek számát együttesen nézve a legnagyobb Közép-Magyarországon volt, ezen belül is a főváros súlyát kell kiemelnünk. Az adatszolgáltató és a működő kölcsönzők aránya ebben a régióban közel 38,9% volt. A fővárosban a működő munkaerő-kölcsönzők 42,7%-a, Pest megyében pedig 9,6%-a volt található. Ezt követően Közép-Dunántúlt és Nyugat-Dunántúlt emelhetjük ki, előbbi régióban található az adatszolgáltató székhelyek, valamint telephelyek több mint 10%-a, míg utóbbi esetében ez az adat 9,7%. A két régión belül Komárom-Esztergom (7,4%) és Győr-Moson- Sopron (5,%) megyék szerepe meghatározó. 5
Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők fontosabb adatai megyénként a 2014. december 31-ei állapot szerint Régió/megye Az összes működő munkaerőkölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2014/2013 (%) Az összes adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2014/2013 (%) db % db % Budapest 478 42,7 105,5 354 38,9 93,2 Pest 108 9,6 99,1 87 9,5 89,7 Közép-Magyarország 586 52,3 104,3 441 48,4 92,5 Fejér 45 4,0 132,4 36 4,0 109,1 Komárom-Esztergom 83 7,4 113,7 69 7,6 115,0 Veszprém 28 2,5 103,7 23 2,5 109,5 Közép-Dunántúl 156 13,9 116,4 128 14,1 112,3 Győr-Moson-Sopron 56 5,0 105,7 51 5,6 106,3 Vas 23 2,1 92,0 22 2,4 88,0 Zala 30 2,7 250,0 30 3,3 250,0 Nyugat-Dunántúl 109 9,7 121,1 103 11,3 121,2 Baranya 25 2,2 125,0 25 2,7 125,0 Somogy 6 0,5 100,0 6 0,7 100,0 Tolna 10 0,9 111,1 10 1,1 111,1 Dél-Dunántúl 41 3,7 117,1 41 4,5 117,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 52 4,6 94,5 44 4,8 93,6 Heves 15 1,3 93,8 12 1,3 92,3 Nógrád 17 1,5.. 14 1,5 Észak-Magyarország 84 7,5 118,3 70 7,7 116,7 Hajdú-Bihar 24 2,1 126,3 24 2,6 126,3 Jász-Nagykun-Szolnok 36 3,2 138,5 31 3,4 134,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 15 1,3 107,1 11 1,2 78,6 Észak-Alföld 75 6,7 127,1 66 7,2 117,9 Bács-Kiskun 19 1,7 105,6 17 1,9 100,0 Békés 21 1,9 150,0 19 2,1 135,7 Csongrád 29 2,6 100,0 26 2,9 96,3 Dél-Alföld 69 6,2 113,1 62 6,8 106,9 Összesen 1120 100,0 110,7 911 100,0 102,9 A 2013. évhez képest minden régióban nőtt a működő munkaerő-kölcsönzők száma. A legszámottevőbben az Észak-Alföldi régióban gyarapodott a működő székhelyek és telephelyek száma. Az itt található három megye mindegyikében nőtt a kölcsönző cégek száma, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 38,5%-kal, míg Hajdú Bihar megyében 26,3%-kal. A második legjelentősebb növekedés Nyugat-Dunántúlon következett be ahol 2013-hoz képest 21,1%-kal több működő székhely és telephely volt. Ez a növekedés elsősorban Zala 6
megyében található székhelyek és telephelyek számában bekövetkező 150%-os gyarapodásnak volt köszönhető. A kölcsönzéssel foglalkozó és az adatszolgáltatásnak is eleget tevő működő székhelyek és telephelyek együttes száma ugyanakkor Közép-Magyarországon 7,5%-kal csökkent egy év alatt. Pest megyében az adatszolgáltató kölcsönzők száma több mint 10%-kal esett vissza. Az adatszolgáltató székhelyek és telephelyek száma ugyanakkor csupán két régióban (Közép és Észak Magyarországi régiók) csökkent egy év alatt a többi régió területén mind gyarapodott számuk. A megyéket figyelembe véve arányaiban a legnagyobb növekedés Zala megyében következett be, 150%-kal nőtt az adatszolgáltató kölcsönzők száma. Emellett több megye területén több mint 20%-os növekedés következett be számukban. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő cégek 2014-ben összesen több mint 136,9 milliárd forintnak megfelelő nettó árbevételt realizáltak 1, amely a 2013. évinél 14%-kal kisebb összeget jelent. A gazdasági ágakat nézve kiemelhetjük, hogy két ágban haladta meg az árbevétel a 10 milliárd Ft-ot: a feldolgozóiparban és az adminisztratív szolgáltatás területeken. A feldolgozóiparba irányuló kölcsönzések összesen 89,8 milliárd Ft-nak (az összárbevétel 65,6%-a) megfelelő árbevételt eredményeztek, az adminisztratív szolgáltatások ág területre történt kölcsönzések pedig 16,5 milliárd Ft-ot (az összárbevétel 12%-a). Emellett kiemelhetjük még az információ, kommunikáció, a szállítás, raktározás és a kereskedelem nemzetgazdasági ágakat, ahol a nettó árbevétel 4 és 7 milliárd Ft között alakult. A feldolgozóiparban a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatokat emelhetjük ki, ahol a nettó árbevétel bőven 10 milliárd Ft felett volt a tárgyévben. A 2013 és 2014 között tapasztalt csökkenés a munkaerő-kölcsönzők által realizált nettó árbevétel tekintetében főként az olyan gazdasági ágak visszaesésének köszönhető, mint a mezőgazdaság, ahol a bevételek a 2013-hoz képest kevesebb mint négyedére csökkentek, de jelentősen csökkent a nettó árbevétel több másik ágazatban is. Arányaiban a legnagyobb csökkenés olyan ágazatokban következett be ahol korábban sem realizáltak magas bevételt a kölcsönző cégek. Ugyanakkor számos korábban magas nettó árbevételt biztosító ágazatban is jelentősen csökkent a hozam, úgy a mint fém és fémfeldolgozás (9,9%); a gép, gépi berendezés gyártása (55,7%), az egyéb feldolgozóipar (4%); a kereskedelem (33,6%), a 1 A kölcsönző cég által, a kikölcsönzött után realizált nettó árbevétel. Ha a cég további tevékenységet, tevékenységeket is folytatott a kölcsönzés mellett, ezeket a további jövedelmeket ez az adat nem tartalmazza. 7
szállítás raktározás (21,5%) és az információ kommunikáció (30,1%). E területek szinte mindegyikében több milliárdos bevételcsökkenésről beszélhetünk. 2013-hoz képest közel 50%-kal nőtt a bevétel a bányászat területén, de 30% feletti bővülést könyvelhettek el a kölcsönzők a fafeldolgozás, a járműgyártás és a szakmai tudományos műszaki tevékenységek területén is. A kokszgyártás ágazatában több mint 15- szöröségre nőtt a nettó árbevétel 2014-ben. A munkaerő-kölcsönzők árbevételének 82,4%-a a fizikai foglalkozásúak (112,8 milliárd Ft), 17,6%-a pedig a szellemi foglalkozású (24,0 milliárd Ft) után keletkezett. A fizikaiak körében a betanított munkások (72,4 milliárd Ft), a szellemiek körében pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak (26,8 milliárd Ft) foglalkoztatása után realizálódott a legtöbb bevétel. 2012-höz képest a fizikai munkát végzők után jelentősen emelkedett a nettó árbevétel (16,3%-kal), míg a szellemi foglalkozásúaknál inkább stagnált a kölcsönzők hozama (0,1%-os csökkenés). A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele állománycsoportonként (Ft) Állománycsoport 2013 2014 Index, 2014/2013 (%) Szakmunkás 44 808 425 972 37 056 271 482 82,7 Betanított munkás 72 374 104 616 62 707 194 184 86,6 Segédmunkás 11 888 926 121 13 080 463 986 110,0 Fizikai összesen 129 071 456 709 112 843 929 652 87,4 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 26 826 771 354 21 897 916 044 81,6 Vezető, felső vezető, irányító 3 173 618 394 2 129 176 042 67,1 Szellemi összesen 30 000 389 748 24 027 092 086 80,1 Mindösszesen 159 071 846 457 136871021738 86,0 2013-ban a munkaerő-kölcsönző cégektől kölcsönbevett (103 968 fő) közül a kölcsönbevevő foglalkoztatók összesen 25 ezer munkavállalót vettek át saját munkaerő állományukba, amely 24,1%-os arányt jelent. Területi szinten nézve azt mondhatjuk, hogy Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében volt a legmagasabb a kölcsönvevő foglalkoztatók által átvett aránya, meghaladta a 60%-ot. 8
III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai 2 2014-ben összesen 7,5 ezer db belföldi foglalkoztatóval szerződtek a munkaerőkölcsönzők, közülük a legtöbben a feldolgozóipari cégek köréből kerültek ki, arányuk 42,7%- át jelentette az összes szerződöttnek, amely 3,2 ezer db céget jelent. Jelentősebb szerepe van továbbá az adminisztratív szolgáltatás (17,1%), a szállítás, raktározás (11,7%), a vendéglátás (6,5%) és az egyéb szolgáltatások (5,9%) területén működő foglalkoztatóknak, akik ily módon elégítették ki átmeneti vagy tartós munkaerőigényüket. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként (2014) Nemzetgazdasági ág (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 23 Bányászat 9 Feldolgozóipar 3 223 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 91 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 31 Építőipar 195 Kereskedelem, gépjárműjavítás 279 Szállítás, raktározás 884 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 488 Információ, kommunikáció 100 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 81 Ingatlanügyek 8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 363 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1 292 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 17 Oktatás 2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 3 Művészet, szórakozás, szabad idő 17 Egyéb szolgáltatás 449 Összesen 7 555 A feldolgozóiparban négy ágazatot emelhetünk ki ebből a szempontból: az egyéb feldolgozóipari (foglalkoztatók 3,5%-a), villamos berendezés gyártása (együttesen a foglalkoztatók 4,4%-a), a gép, gépi berendezés (foglalkoztatók 10,9%) és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (foglalkoztatók 10,9%-a) ágazatokban volt a legmagasabb a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók aránya. 2 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma nettó létszámot jelöl, tehát egy foglalkoztató csak egyszer kerül figyelembe vételre, függetlenül attól, hogy az adott évben többször is kölcsönöztek részére munkavállalót. A korábbi években eltérő módszertannal készült az adatfelvétel, ezért e fejezet adatai a korábbi évek adataival nem összehasonlíthatók. 9
2014-ben a legtöbb munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztató a fővárosban volt található, az összes munkaadó több mint fele (81,5%-a) működött itt a tárgyévben. Az előző évben ez az arány 59,3%-os volt, ami azt jelenti, hogy a korábbi viszonylag kiegyensúlyozottabb helyzet után a kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma még inkább a fővárosba összpontosult. Fejér megyében a foglalkoztatók 2,6%-ka, Győr-Moson-Sopron megyében 2,1%-ka, Komárom-Esztergom megyében 1,7%-ka működött, a legkisebb arányszám ebből a szempontból Tolna (0,2%), Nógrád (0,2%), Hajdú Bihar (0,2%) és Pest (0,3%) megyében volt található. Ezek az arányok annyiban térnek el az előző év során tapasztaltaktól, hogy a főváros súlya nagy mértékben nőtt a többi területen pedig csökkent a kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma, megoszlása megyénként 2014-ben Régió/megye A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) száma számának megoszlása db % Budapest 6 158 81,5 Pest 24 0,3 Közép-Magyarország 6 182 81,8 Fejér 196 2,6 Komárom-Esztergom 132 1,7 Veszprém 69 0,9 Közép-Dunántúl 397 5,3 Győr-Moson-Sopron 161 2,1 Vas 39 0,5 Zala 89 1,2 Nyugat-Dunántúl 289 3,8 Baranya 127 1,7 Somogy 68 0,9 Tolna 14 0,2 Dél-Dunántúl 209 2,8 Borsod-Abaúj-Zemplén 114 1,5 Heves 27 0,4 Nógrád 15 0,2 Észak-Magyarország 156 2,1 Hajdú-Bihar 14 0,2 Jász-Nagykun-Szolnok 61 0,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 36 0,5 Észak-Alföld 111 1,5 Bács-Kiskun 45 0,6 Békés 38 0,5 Csongrád 128 1,7 Dél-Alföld 211 2,8 Összesen 7 555 100,0 10
Ha megvizsgáljuk a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók főbb mutatóit, az alábbi megállapításokat tehetjük: Egy foglalkoztatóra országosan 12,2 db munkaerő-kölcsönző jutott 2014-ben. Megyei szinten nézve a legtöbb kölcsönző egy foglalkoztatóra vetítve a fővárosban (26,9 db), majd Somogy (17 db), Csongrád (7,5 db), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (7,2 db) volt található. A legkisebb mutatószámokkal Pest (0,5 db) és Hajdú-Bihar (1 db) megye rendelkezett. Egy munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztatóra átlagosan 8,8 fő foglalkoztatott jutott 3 országos szinten. A legmagasabb ez a mutató Szabolcs-Szatmár-Bereg (43,9 fő/foglalkoztató) Vas (42,2 fő/foglalkoztató), Veszprém (39,2 fő/foglalkoztató) és Komárom-Esztergom megyében (32 fő/foglalkoztató) volt. A legalacsonyabb értékek Somogy (1,3 fő/foglalkoztató) és Baranya megyében (4,5 fő/foglalkoztató) születtek. IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött adatai 2014-ben 103 968 munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerő-kölcsönzőkkel, ez 13,9%-kal (16,7 ezer fővel) kevesebb, mint a 2013. évi adat. A korábbi évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett a kölcsönzött száma 2009-ben. Ez év adatához képest 2010-ben jelentős mértékben nőtt 51 349 fővel a kölcsönzött munkaerő-állomány, viszont 2010-et követően mindkét évben csökkenés volt regisztrálható. A 2013. évben a korábbi csökkenéstől azonban eltérő trend következett, azonban az idei érték ismét a 2011-2012-ben mért munkavállalói létszámhoz konvergál. 3 A foglalkoztatottak számán jelen esetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott számát értjük. 11
A kölcsönzött aránya az összes kölcsönzött munkavállalóhoz viszonyítva a legnagyobb a fővárosban (41,8%), továbbá Fejér (11,2%), Borsod-Abaúj-Zemplén (6,6%), és Komárom-Esztergom (6,1%) megyében volt 2014-ben. A legkisebb arányszámokat ugyanakkor Tolna, Nógrád, Hajdú-Bihar és Békés megyében találjuk, ahol a kölcsönzött aránya 1%-ot sem tett ki. Abszolút számokban nézve a kölcsönzötteket, azt mondhatjuk, hogy mindössze hat megyében kölcsönöztek kevesebb munkavállalót 2014-ben, mint 2013-ban, de ezek közül csupán két megye és a főváros területén következett be jelentősebb csökkenés: Pest (14,4 ezer fővel) és Csongrád megyében (4,1 ezer fővel) valamint a fővárosban (12,7 ezer fővel) megyében. Ezzel párhuzamosan lényegesen magasabbak voltak a kölcsönzött létszámok Fejér (4,3 ezer fővel), Borsod-Abaúj-Zemplén (2,3 ezer fővel), továbbá Jász-Nagykun-Szolnok (1,9 ezer fővel), és Komár-Esztergom (1,8 ezer fővel) megyében. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a 63,0%-át a feldolgozóiparba, 13,2%-át az adminisztratív szolgáltatás területekre kölcsönözték. A kereskedelem, az információ, kommunikáció, a vendéglátás és a szállítás, raktározás ágak esetében ezek az arányok 2-6,5% között alakultak. 2014-ben az előző évhez képest a bányászat, a vízellátás, a szakmai tudományos tevékenységek és az oktatás ágazatokban nőtt a kölcsönzött egyének száma. A felsorolt területek mindegyékében meghaladta a létszámnövekedés a 40%-ot. 2013- ban még gyarapodó feldolgozó iparba és mezőgazdaságba ugyanakkor idén kevesebb embert kölcsönöztek. Csökkent a kölcsönzött munkaerő továbbá a kereskedelem (18,9%) a szállítás 12
raktározás (10,8%) és a vendéglátás (48,1%) ágazatokban is. A közigazgatásban tavaly jelentős növekedés volt tapasztalható, ez 2014-ben nem folytatódott és 2013-hoz 95,1%-kal csökkent a kölcsönzött munkaerő létszáma. Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) A kölcsönzött fontosabb adatai nemzetgazdasági áganként Kölcsönzött száma 2014-ben (fő) Kölcsönzött számának megoszlása 2014-ben (%) Kölcsönzött száma 2013-ban (fő) Kölcsönzött számának megoszlása 2013-ban (%) Kölcsönzött számának változása (fő), (2014-2013) Index, 2014/2013 (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 775 0,7 1 802 1,5-1 027 43,0 Bányászat 502 0,5 197 0,2 305 254,8 Feldolgozóipar 65 529 63,0 69 932 57,9-4 403 93,7 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 308 0,3 1 065 0,9-757 28,9 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 561 0,5 390 0,3 171 143,8 Építőipar 1 011 1,0 1 247 1,0-236 81,1 Kereskedelem, gépjárműjavítás 5 153 5,0 6 315 5,2-1 162 81,6 Szállítás, raktározás 6 649 6,4 7 450 6,2-801 89,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2 321 2,2 4 476 3,7-2 155 51,9 Információ, kommunikáció 1 952 1,9 6 817 5,6-4 865 28,6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 910 0,9 2 210 1,8-1 300 41,2 Ingatlanügyek 19 0,0 83 0,1-64 22,9 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2 278 2,2 1 279 1,1 999 178,1 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 13 723 13,2 14 655 12,1-932 93,6 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 7 0,0 143 0,1-136 4,9 Oktatás 39 0,0 17 0,0 22 229,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 0,0 9 0,0-7 22,2 Művészet, szórakozás, szabad idő 194 0,2 192 0,2 2 101,0 Egyéb szolgáltatás 2 035 2,0 2 425 2,0-390 83,9 Összesen 103 968 100,0 120 704 100,0-16 736 86,1 A kölcsönzött állomány legnagyobb mértékű csökkenése az egészségügyi szolgáltatások (87,8%-kal), az információ kommunikáció (71,4%-kal), a villamosenergia (71,1%) az ingatlanügyek (77,1%) és a közigazgatás (95,1%-kal) területén következett be. Ezen túlmenően a feldolgozóipart tekintve, a gyógyszergyártás (45,8%-kal) és a gépi berendezést gyártó (59,1%-kal) ágakban is jelentősebb mértékű csökkenés következett be. A feldolgozóiparba a tárgyévben 65,5 ezer főt kölcsönöztek a munkaerő-kölcsönzők, ebből a legtöbb munkavállalót, 11,8 ezer főt egyéb feldolgozó ipari; 9,8 ezer egyént a számítógép, 13
elektronikai, optikai termék gyártása, 8,2 ezer munkavállalót a járműgyártás és 7,2 ezer embert a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatokba kölcsönözték ki. A foglalkozási főcsoportok vizsgálatánál három főcsoportot kell kiemelnünk a 2014. év tekintetében melyekbe összpontosul a kölcsönzött munkaerő 77,7%-ka. Az összes kölcsönzött munkavállaló 39,4%-a (40,9 ezer fő) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások, 27,8%-a (28,9 ezer fő) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportba került kölcsönzésre. Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokba a 10,6%-át (11,0 ezer főt) sikerült kölcsönbe adni. A 2013. évi adatokhoz képest a tárgyévben hat foglalkozási főcsoportba, köztük a gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók (70,2%-kal), felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (60,1%-kal), az ipari és építőipari foglalkozások (7,9%-kal), a gépkezelők esetében (23,7%-kal) és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások főcsoportjába (0,7%-kal) kölcsönöztek kevesebb munkavállalót. A kölcsönbeadott száma csupán három foglalkozási főcsoportban nőtt az előző évhez képest. A legnagyobb mértékben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási (74,4%- kal) foglalkozási csoportba nőtt a kölcsönzött száma. Az egyéb felsőfokú végzettségűek (4,7%-kal) és a kereskedelmi, szolgáltatási főcsoportba kölcsönzöttek száma szintén nőtt 2013-hoz képest, de nem jelentősen. 14
A kölcsönzött 87,5%-a (90,9 ezer fő) teljes munkaidőben dolgozott 2014-ben, 12,5%-a (12,9 ezer fő) pedig részmunkaidőben. A 2013. évi adattal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy 27,0%-kal csökkent a részmunkaidősök és 11,6%-kal a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma. A teljes unkaidőben foglalkoztatottak 79,5%-a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett, míg a részmunkaidős foglalkoztatottak esetében ez az arány mindössze 50,9%. Továbbá mindkét csoport körében döntő többségében voltak a belföldre kölcsönzött. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott számának megoszlása a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint, % Foglalkoztatás formája Munkaszerződés típusa szerint Határozatlan idejű rendelkezők Határozott idejű rendelkezők Kölcsönzés iránya szerint Belföldre kölcsönzött Külföldre kölcsönzött Teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának 79,5 20,5 98,3 1,7 megoszlása (%) Részmunkaidőben foglalkoztatottak számának 50,9 49,1 99,7,3 megoszlása (%) Összesen 75,9 24,1 98,5 1,5 A szerződést kötött 103,9 ezer munkavállaló 75,9%-a határozatlan idejű szerződéssel végzett kereső tevékenységet, amely 78,9 ezer fős létszámot jelent és a 2013. évi adathoz képest 17,5%-kal alacsonyabb, a határozott idejű szerződéssel rendelkező száma pedig csupán 0,1%-kal több (25,0 ezer fő). A kölcsönzött döntő többségét belföldre adták kölcsön a munkaerőkölcsönzők, mindössze 1,5%-uk dolgozott külföldön. 2013-ban ez az arány csupán 0,3%- ponttal volt magasabb az ideitől. A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a legmagasabb 2014-ben az oktatás és a szociális, egészségügyi ágazat területén volt, ezekbe az ágazatokba a kölcsönzöttek 100%- át, határozott idejű szerződéssel foglalkoztatták. Szintén jelentős volt a bányászat területén határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya, ami meghaladta a 96%-ot. Ezen kívül 15
az ingatlan ügyek ágazatát lehet kiemelni, ahol a munkaszerződés típusa szerint a több mint 40%-ka dolgozott határozott idejű szerződéssel. Összességében, a néhány fent említett kivételtől eltekintve a nemzetgazdasági ágak döntő többségében a határozatlan idejű szerződéssel történő foglalkoztatás a leginkább domináns, a legalább háromnegyede minden gazdasági ágban határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett. Foglalkozási főcsoportonként vizsgálva azt mondhatjuk, hogy csupán egyetlen csoportban voltak nagyobb arányban a határozott idejű szerződéssel rendelkezők. Az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások területén a kölcsönzött több mint 60%-a volt foglalkoztatva határozott idejű. Az összes többi foglalkozási főcsoport esetében a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya 30% alatt volt. V. A kölcsönzött állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői 2014-ben a 103,9 ezer kölcsönzött munkavállaló 88,5%-a (92,0 ezer fő) fizikai, 11,5%-a (12,0 ezer fő) szellemi foglalkozású volt. A fizikaiak közül a betanított munkások és a szakmunkások voltak a legtöbben, a szellemiek közül pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak. A 2014. évben az egy évvel korábbihoz képest egyetlen kivétellel minden állománycsoportban kevesebb munkavállalót adtak kölcsönbe a munkaerő-kölcsönző cégek. Csupán a segédmunkások száma nőtt 2013-hoz képest 13%-kal. A legjelentősebb változás az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak és a felsővezetők körében következett be. Előbbi csoport 45,1%-kal, míg utóbbi esetében 33,6%-kal csökkent a kölcsönzött száma. A fizikai foglalkozásúak közül szakmunkásból 7,6%-kal, betanított munkásokból 17,6%-kal, kevesebb munkavállalót juttattak munkához a kölcsönző cégek. 16
A kölcsönzött száma állománycsoportonként és a munkaszerződés típusa szerint (2014) Munkaszerződés típusa szerint Határozott idejű Állománycsoport Határozatlan idejű rendelkezők rendelkezők (fő) (fő) Összesen Szakmunkás 23 625 3 087 26 712 Betanított munkás 36 330 15 496 51 826 Segédmunkás 10 404 3 051 13 455 Fizikai összesen 70 359 21 634 91 993 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 8 187 3 345 11 532 Vezető, felső vezető, irányító 403 40 443 Szellemi összesen 8 590 3 385 11 975 Mindösszesen 78 949 25 019 103 968 A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a fizikai foglalkozásúak körében alacsonyabb a szellemiekhez képest, előbbiek esetében 23,5%-os (22 ezer fő), utóbbiaknál pedig 28,3%-os (3,4 ezer fő). Ez főként annak köszönhető, hogy a szellemi foglalkozások közül az ügyintézők és ügyviteli alkalmazottak közel 30%-ka dolgozott ilyen. A munkaerő-kölcsönzőkkel 2014-ben munkajogi kapcsolatot létesítő több mint 60%-a a 25-49 éves korcsoportba tartozott, a 25 év alattiak több mint a negyedét tették ki az összes kölcsönzöttnek (25,7%), míg az 50 éves és afeletti korkategória aránya 14,0%-os volt. Ez a struktúra szignifikánsan nem tér el a 2013. évi adatoktól. A kölcsönzött fontosabb adatai korcsoportok szerint (2014) Korcsoport Kölcsönzött száma, (fő) Kölcsönzött számának megoszlása, (%) Index, 2014/2013, (%) 25 év alatti 26 704 25,7 90,3 25-49 éves 62 694 60,3 82,6 50 éves és 50 év feletti 14 570 14,0 95,5 Összesen 103 968 100,0 86,1 17
Ha az egyes csoportokban megvizsgáljuk a határozott és határozatlan idejű szerződéseket, azt mondhatjuk, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a 25 év alattiaknál volt a legmagasabb (27,8%-os), másodikként a 20-49 éveseket említhetjük (24,6%-uk rendelkezett ilyen típusú szerződéssel), harmadikként pedig a legidősebb korcsoportot (17,6%-os volt az arányuk). A kölcsönzött 60,3%-a férfi, 39,7%-a nő volt a tárgyévben, a férfiak aránya 2013 után nőtt 3,2%-ponttal. Mindkét nem esetében a létszámok változását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mind a férfiaknál, mind a nőknél fogyásról számolhatunk be. A nők esetében a létszámcsökkenés a kölcsönzött körében jelentősebb. Iskolai végzettség szerint nézve a at, azt mondhatjuk, hogy a kölcsönzöttek 38,1%-ának (39,6 ezer fő) szakiskolai, szakmunkásképző végzettsége volt, a második domináns csoportot azok alkották, akik legfeljebb 8 osztályos általános iskolai végzetséggel rendelkeztek. Ez utóbbi csoport a 25,6%-át (26,7 ezer fő) tette ki. A szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők 22,1%-át, a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők 9,0%-át, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 3,5%-át, a technikummal rendelkezők 1,6%-át tették ki az összlétszámnak. 18
Az iskolai végzettségeknél is jól látszik, hogy minden egyes kategóriában a határozatlan idejű munkaszerződéses kölcsönzött a dominánsak. A határozott idejű szerződéssel bírók aránya a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek körében volt a legmagasabb (29,6%-os) 2013-ban. Ezt követően a legfeljebb 8 általános iskolával rendelkezőket (23%) és a szakközépiskolai, gimnáziumi végzettségűeket említhetjük, akiknek együtt 27,7%-uk tartozik az említett csoportba. A 2013. évi adatokkal összehasonlítva kiemelhető, hogy továbbra is csökkent a tárgyévben a kölcsönző cégek által kölcsönbe adott felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma. Létszámuk több mint 40%-kal kevesebb volt mint 2013-ban. Ennél is jelentősebb arányban csökkent a technikummal rendelkező kölcsönbe adása, 2014-ben 58,7%-kal kevesebb foglalkoztatottat sikerült kölcsönbe adniuk a kölcsönző cégeknek. A legfeljebb 8 általános iskolai, vagy szakközépiskolai végzettséggel rendelkező csökkent a legkisebb mértékben a többi csoporthoz képest. A gimnáziumi végzettséggel rendelkezők esetében 24,5%-os a szakiskolai vagy szakmunkásképzőt végző esetében pedig 13,4%-os csökkenés következet be a kölcsönzött alkalmazottakat figyelembe véve. VI. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok 2014-ban összesesen 1558 munkavállaló kölcsönzése történt meg külföldre, mindez azt jelenti, hogy az összes kölcsönzött 1,5%-át sikerült külföldi foglalkoztatónál elhelyezni. 2011-ben 0,6 ezer fő kölcsönzése történt meg külföldre, amelyhez képest a 2012. évi adat több mint háromszoros növekedést jelentett 1,8 ezer fővel, míg 2013-ra tovább folytatódott a növekedés és 20,2%-os gyarapodást realizálható a külföldre kölcsönzött számában. A külföldre kölcsönzött munkaerő száma 2014-ben jelentősen visszaesett és bár még mindig magasabb 2011-ben és az azt megelőző időszakban, a tárgyévi létszám a 2012-es létszámot sem érte el. A kölcsönzött számával együtt azoknak az országoknak a száma is visszaesett amelyek területére valamely munkavállalót sikerült az év folyamán kölcsönbe adni. A korábbi 9 potenciális ország helyett 2013-ról 2014-re már csak 6 maradt. 19
A külföldre történő kölcsönzések esetében a célországok és a kölcsönzött száma (2008-2014) Év Külföldre történő kölcsönzésnél a célországok száma, (db) Munkavállalók száma, (fő) 2008. év 11 206 2009. év 12 290 2010. év 9 235 2011. év 5 579 2012. év 13 1 846 2013. év 9 2 216 2014. év 6 15 58 2014-ben ahogyan már korábban is említettük összesen 7,5 ezer db cégnek kölcsönöztek munkaerőt a munkaerő-kölcsönzők, emellett 623 db cég volt a külföldi kölcsönbevevők, foglalkoztatók száma. A legtöbb kölcsönbevevő cég Franciaországban (277 db) és Németországban (220 db) működött, a harmadik legfontosabb célország Ausztria volt, ahol 104 db cég vett igénybe kölcsönzésen keresztül magyar munkaerőt. A korábbi évek adatainak ismeretében azt mondhatjuk, hogy a legfontosabb három célország listája nem változott. De a sorrend átalakult, hiszen a korábban harmadik Franciaországban több mint 4-szeresére nőtt a kölcsönbe vevő cégek száma. Tovább folytatva az országok sorát, történt még kölcsönzés Csehországba, Hollandiába, és Máltára, ugyanakkor az Európai Unión kívüli országok közül egyikbe sem kölcsönöztek at. A legtöbb kölcsönbevevő külföldi foglalkoztató az építőipar (343 db), a feldolgozóipar (175 db), a szállítás, raktározás (45 db), az energiaipar (15 db) és az információ, kommunikáció (17 db) területén működött. A feldolgozóiparban a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása és az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása ágazatban működő cégek voltak a meghatározók. A külföldre kölcsönzött 97,2%-a teljes munkaidőben, 3,8%-a részmunkaidőben végzett kereső tevékenységet a tárgyévben. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya 9,8%-ponttal magasabb, mint a belföldre kölcsönzöttek esetében. A külföldre kölcsönbeadott 97,9%-a fizikai foglalkozású volt, ezen belül a szakmunkások aránya a meghatározó (69,4%), másodsorban a segédmunkásoké (19,3%), 20
harmadsorban pedig a betanított munkásoké (9,1%). Megjegyzendő, hogy a belföldre kölcsönzött hoz képest a szellemi foglalkozásúak súlya rendkívül alacsony (2,1%). A szóban forgó több mint 60%-ka ipari és építőipari, 22,8%-a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű), 7,4%-ka pedig gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozásban végzett munkát kölcsönzött munkaerőként. A nemzetgazdasági ágakat tekintve elmondhatjuk, hogy a kölcsönzött munkaerő 46,0%-a a feldolgozóipar, 20,9%-a az adminisztratív szolgáltatás, 20,7%-a az építőipar, 5,6%-a a vendéglátás területén került kölcsönbeadásra 2014-ben. A kölcsönzött demográfiai adatait az alábbiakban foglaljuk össze: A külföldre kölcsönzöttek döntő többsége férfi (95,7%-a) volt 2014-ben, amely erőteljesen eltér a belföldre kölcsönzöttek nemek szerinti szerkezetétől. A több mint háromnegyede 25 és 49 év közötti, e korcsoport súlya itt jóval nagyobb a belföldre kölcsönzöttekéhez képest (79,6%-os e korkategória aránya). Ezzel párhuzamosan a legfiatalabb és a legidősebb korcsoport aránya nagyobb a belföldre kölcsönzöttekénél. Az iskolai végzettséget nézve elmondható, hogy a külföldre kölcsönzöttek között 2014-ben közel kétszer akkora volt a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők aránya (64,1%), mint a belföldre kölcsönzött (37,7%) esetében. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők esetén éppen fordított a viszony, ugyanis míg a külföldre kölcsönbeadottak csupán 7,3%-ának volt ilyen végzettsége, addig a belföldre kölcsönzött munkaerő 25,9%-ának. 21
VII. Táblázatok 22
1. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai 2014-ben Régió/megye Adatszolgáltató munkaerőkölcsönzők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása db % jogi személy Az adatszolgáltatást benyújtó munkaerő-kölcsönzők közül (székhely és telephely együtt) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 2014. évben kölcsönzési tevékenységet nem folytatókszáma db munkaerő közvetítést is végző cégek száma közhasznú kölcsönzést végző cégek száma csak belföldre csak külföldre mindkét irányba folytat munkaerőkölcsönzést A 2014. évben kölcsönzési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) száma számának megoszlása db % db % Budapest 354 38,9 354 0 125 114 0 312 14 28 229 36,9 6595 82,5 Pest 87 9,5 87 0 34 17 0 80 0 7 53 8,5 24 0,3 Közép-Magyarország 441 48,4 441 0 159 131 0 392 14 35 282 45,5 6619 82,8 Fejér 36 4,0 36 0 5 16 0 31 4 1 31 5,0 196 2,5 Komárom-Esztergom 69 7,6 69 0 25 14 1 47 1 21 44 7,1 132 1,7 Veszprém 23 2,5 23 0 5 10 0 17 0 6 18 2,9 69 0,9 Közép-Dunántúl 128 14,1 128 0 35 40 1 95 5 28 93 15,0 397 5,0 Győr-Moson-Sopron 51 5,6 51 0 8 22 0 44 5 2 43 6,9 161 2,0 Vas 22 2,4 22 0 6 11 0 14 4 4 16 2,6 39 0,5 Zala 30 3,3 30 0 4 4 0 30 0 0 26 4,2 89 1,1 Nyugat-Dunántúl 103 11,3 103 0 18 37 0 88 9 6 85 13,7 289 3,6 Baranya 25 2,7 25 0 6 10 0 5 3 4 19 3,1 127 1,6 Somogy 6 0,7 6 0 2 4 0 5 0 1 4 0,6 68 0,9 Tolna 10 1,1 10 0 2 1 0 9 0 1 8 1,3 14 0,2 Dél-Dunántúl 41 4,5 41 0 10 15 0 19 3 6 31 5,0 209 2,6 Borsod-Abaúj-Zemplén 44 4,8 44 0 16 17 0 41 1 2 28 4,5 114 1,4 Heves 12 1,3 12 0 3 4 0 11 0 1 9 1,5 27 0,3 Nógrád 14 1,5 14 0 4 0 0 13 1 0 10 1,6 15 0,2 Észak-Magyarország 70 7,7 70 0 23 21 0 65 2 3 47 7,6 156 2,0 Hajdú-Bihar 24 2,6 24 0 10 7 0 23 1 0 14 2,3 14 0,2 Jász-Nagykun-Szolnok 31 3,4 31 0 12 7 0 29 2 0 19 3,1 61 0,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 11 1,2 11 0 6 1 0 11 0 0 5 0,8 36 0,5 Észak-Alföld 66 7,2 66 0 28 15 0 63 3 0 38 6,1 111 1,4 Bács-Kiskun 17 1,9 17 0 2 10 0 16 0 1 15 2,4 45 0,6 Békés 19 2,1 14 5 7 0 0 17 0 2 12 1,9 38 0,5 Csongrád 26 2,9 26 0 9 10 1 1 0 25 17 2,7 128 1,6 Dél-Alföld 62 6,8 57 5 18 20 1 34 0 28 44 7,1 211 2,6 Összesen 911 100,0 906 5 291 279 2 756 36 106 620 100,0 7992 100,0 db 23
2. Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző szervezetek száma és indexei 4 megyénként (2002-2014) Régió/megye Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek száma (db) Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek számának indexei 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. években az előző év %-ában Budapest 102 135 175 217 273 321 237 271 317 340 341 380 354 132,4 129,6 124,0 125,8 117,6 73,8 114,3 117,0.. 100,3 111,4 93,2 Pest 13 19 35 52 75 87 94 68 81 93 90 97 87 146,2 184,2 148,6 144,2 116,0 108,0 72,3 119,1.. 96,8 107,8 89,7 Közép-Magyarország 115 154 210 269 348 408 331 339 398 433 431 477 441 133,9 136,4 128,1 129,4 117,2 81,1 102,4 117,4.. 99,5 110,7 92,5 Fejér 19 16 24 29 26 31 31 37 33 37 31 33 36 84,2 150,0 120,8 89,7 119,2 100,0 119,4 89,2.. 83,8 106,5 109,1 Komárom-Esztergom 20 31 47 54 56 65 68 20 101 49 53 60 69 155,0 151,6 114,9 103,7 116,1 104,6 29,4 505,0.. 108,2 113,2 115,0 Veszprém 5 7 10 10 16 17 21 67 29 13 17 21 23 140,0 142,9 100,0 160,0 106,3 123,5 319,0 43,3.. 130,8 123,5 109,5 Közép-Dunántúl 44 54 81 93 98 113 120 124 163 99 101 114 128 122,7 150,0 114,8 105,4 115,3 106,2 103,3 131,5.. 102,0 112,9 112,3 Győr-Moson-Sopron 10 13 22 24 24 27 26 21 24 50 50 48 51 130,0 169,2 109,1 100,0 112,5 96,3 80,8 114,3.. 100,0 96,0 106,3 Vas 8 7 8 14 15 15 15 17 14 24 27 25 22 87,5 114,3 175,0 107,1 100,0 100,0 113,3 82,4.. 112,5 92,6 88,0 Zala 5 6 6 10 16 13 13 13 12 22 21 12 30 120,0 100,0 166,7 160,0 81,3 100,0 100,0 92,3.. 95,5 57,1 250,0 Nyugadt-Dunántúl 23 26 36 48 55 55 54 51 50 96 98 85 103 113,0 138,5 133,3 114,6 100,0 98,2 94,4 98,0.. 102,1 86,7 121,2 Baranya 3 3 9 13 12 16 21 16 7 19 21 20 25 100,0 300,0 144,4 92,3 133,3 131,3 76,2 43,8.. 110,5 95,2 125,0 Somogy 2 4 4 4 4 4 5 1 2 10 5 6 6 200,0 100,0 100,0 100,0 100,0 125,0 20,0 200,0.. 50,0 120,0 100,0 Tolna 3 6 7 7 7 6 7 9 6 8 7 9 10 200,0 116,7 100,0 100,0 85,7 116,7 128,6 66,7.. 87,5 128,6 111,1 Dél-Dunántúl 8 13 20 24 23 26 33 26 15 37 33 35 41 162,5 153,8 120,0 95,8 113,0 126,9 78,8 57,7.. 89,2 106,1 117,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 23 4 39 35 36 35 30 22 26 40 42 47 44 17,4 975,0 89,7 102,9 97,2 85,7 73,3 118,2.. 105,0 111,9 93,6 Heves 5 8 8 5 11 14 15 10 4 13 13 13 12 160,0 100,0 62,5 220,0 127,3 107,1 66,7 40,0.. 100,0 100,0 92,3 Nógrád 7 10 18 19 24 26 31 19 1 11 15 0 14 142,9 180,0 105,6 126,3 108,3 119,2 61,3 5,3.. 136,4 0,0 0,0 Észak-Magyarország 35 22 65 59 71 75 76 51 31 64 70 60 70 62,9 295,5 90,8 120,3 105,6 101,3 67,1 60,8.. 109,4 85,7 116,7 Hajdú-Bihar 7 5 9 9 11 15 20 19 13 23 18 19 24 71,4 180,0 100,0 122,2 136,4 133,3 95,0 68,4.. 78,3 105,6 126,3 Jász-Nagykun-Szolnok 21 27 35 33 31 37 44 29 37 32 33 23 31 128,6 129,6 94,3 93,9 119,4 118,9 65,9 127,6.. 103,1 69,7 134,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5 8 12 11 15 15 17 16 12 20 18 14 11 160,0 150,0 91,7 136,4 100,0 113,3 94,1 75,0.. 90,0 77,8 78,6 Észak-Alföld 33 40 56 53 57 67 81 64 62 75 69 56 66 121,2 140,0 94,6 107,5 117,5 120,9 79,0 96,9.. 92,0 81,2 117,9 Bács-Kiskun 9 13 14 18 27 25 25 20 10 19 24 17 17 144,4 107,7 128,6 150,0 92,6 100,0 80,0 50,0.. 126,3 70,8 100,0 Békés 10 13 15 13 18 24 22 14 21 15 14 14 19 130,0 115,4 86,7 138,5 133,3 91,7 63,6 150,0.. 93,3 100,0 135,7 Csongrád 5 4 8 7 13 12 15 12 21 18 27 27 26 80,0 200,0 87,5 185,7 92,3 125,0 80,0 175,0.. 150,0 100,0 96,3 Dél-Alföld 24 30 37 38 58 61 62 46 52 52 65 58 62 125,0 123,3 102,7 152,6 105,2 101,6 74,2 113,0.. 125,0 89,2 106,9 Ö sszesen 282 339 505 584 710 805 757 701 771 856 867 885 911 120,2 149,0 115,6 121,6 113,4 94,0 92,6 110,0.. 101,3 102,1 102,9 4 A 2010. év és a 2011. év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 24
2. Az alkalmazott száma (fő) (2002 2014) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen 2002. 4 761 18 360 2 342 25 463.... 4 802 30 265 2003. 5 761 25 978 2 550 34 289.... 4 794 39 083 2004. 11 325 30 390 5 149 46 864.... 5 820 52 684 2005. 15 112 42 320 6 833 64 265.... 11 919 76 184 2006. 18 478 56 046 7 911 82 435.... 19 990 102 425 2007. 18 153 54 847 11 273 84 273.... 19 099 103 372 2008. 16 660 65 365 14 626 96 651.... 20 184 116 835 2009. 14 819 38 181 7 136 60 136.... 18 949 79 085 2010. 26 439 64 944 17 023 108 406.... 22 028 130 434 2011. 19 527 56 882 16 246 92 655 17 821 568 18 389 111 044 2012. 24 810 51 679 11 544 88 033 12 804 648 13 452 101 485 2013. 28 920 61 267 11912 102 099 17 797 807 18 604 120 704 2014. 26712 51826 13455 91 993 11532 443 11975 103 968 3. Az alkalmazott számának indexei az előző év %-ában (2003 2014) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen 2003. 121,0 141,5 108,9 134,7.... 99,8 129,1 2004. 196,6 117,0 201,9 136,7.... 121,4 134,8 2005. 133,4 139,3 132,7 137,1... 204,8 144,6 2006. 122,3 132,4 115,8 128,3.... 167,7 134,4 2007. 98,2 97,9 142,5 102,2.... 95,5 100,9 2008. 91,8 119,2 129,7 114,7.... 105,7 113,0 2009. 88,9 58,4 48,8 62,2.... 93,9 67,7 2010. 178,4 170,1 238,6 180,8.... 116,2 164,9 2011. 73,9 87,6 98,4 85,5.... 83,5 85,1 2012. 127,1 90,9 71,1 95,0 71,8 114,1 73,2 91,4 2013. 116,6 118,6 103,2 116,0 139,0 124,5 138,3 118,9 2014. 92,4 84,6 113,0 90,1 64,8 54,9 64,4 86,1 25
4. A munkaerő-kölcsönzők fajlagos mutatói megyénként 2014-ben Régi/megye Egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatók száma (db) Az egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatottak száma (fő/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó munkanapok száma (nap/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó bruttó keresettömeg (Ft/kölcsönző) Budapest 26,9 155,2 22 772 187 511 789 Pest 0,5 5,3 2 096 12 695 655 Közép-Magyarország 21,9 127,1 18 886 154 656 274 Fejér 6,3 182,7 39 475 325 687 080 Komárom-Esztergom 3,0 96,0 20 010 129 474 361 Veszprém 3,8 150,1 38 861 262 011 005 Közép-Dunántúl 4,3 135,4 30 147 220 530 854 Győr-Moson-Sopron 3,7 12,0 13 086 123 331 924 Vas 2,4 102,8 30 722 207 614 232 Zala 3,4 115,8 18 775 234 200 494 Nyugat-Dunántúl 3,4 60,8 18 146 173 109 568 Baranya 6,7 95,6 15 955 113 399 514 Somogy 17,0 18,8 22 383 117 565 281 Tolna 1,8 54,4 10 308 65 190 944 Dél-Dunántúl 6,7 75,0 15 327 101 496 111 Borsod-Abaúj-Zemplén 4,1 107,0 23 373 163 203 947 Heves 3,0 70,5 41 396 396 012 949 Nógrád 1,5 41,5 9 473 69 544 831 Észak-Magyarország 3,3 86,1 23 866 187 856 923 Hajdú-Bihar 1,0 31,1 5 890 37 251 968 Jász-Nagykun-Szolnok 3,2 85,1 23 648 177 241 088 Szabolcs-Szatmár- Bereg 7,2 316,4 60 720 452 150 823 Észak-Alföld 2,9 95,6 21 983 161 838 483 Bács-Kiskun 3,0 74,0 48 718 144 715 686 Békés 3,2 42,0 8 810 84 492 524 Csongrád 7,5 91,0 18 875 136 587 150 Dél-Alföld 4,8 71,8 26 304 125 150 617 Összesen 12,2 107,7 21 390 165 272 413 26
5. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2014-ben Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 23 Bányászat 9 Feldolgozóipar 3 223 Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 179 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 43 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 202 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 90 Vegyi anyag, termék gyártása 33 Gyógyszergyártás 35 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 187 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 827 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 100 Villamos berendezés gyártása 334 Gép, gépi berendezés gyártása 827 Járműgyártás 101 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 265 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 91 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 31 Építőipar 195 Kereskedelem, gépjárműjavítás 279 Szállítás, raktározás 884 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 488 Információ, kommunikáció 100 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 81 Ingatlanügyek 8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 363 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1 292 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 17 Oktatás 2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 3 Művészet, szórakozás, szabad idő 17 Egyéb szolgáltatás 449 Összesen 7 555 27
6. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók fajlagos mutatói megyénként 2014-ben Régi/megye Egy foglalkoztatóra jutó foglalkoztatottak száma (fő/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó munkanapok száma (munkanap/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó keresettömeg (Ft/foglalkoztató) Az összes munkavállaló egy főre jutó keresettömege (Ft/fő) Budapest 5,8 847 6 973 076 1 207 848 Pest 11,7 4 630 28 036 238 2 393 532 Közép-Magyarország 5,8 862 7 054 848 1 217 150 Fejér 28,9 6 244 51 511 732 1 782 539 Komárom-Esztergom 32,0 6 670 43 158 120 1 348 691 Veszprém 39,2 10 138 68 350 697 1 745 622 Közép-Dunántúl 31,7 7 062 51 660 880 1 629 056 Győr-Moson-Sopron 3,2 3 495 32 939 582 10 264 730 Vas 42,2 12 604 85 175 070 2 020 576 Zala 33,8 5 485 68 418 122 2 022 994 Nyugat-Dunántúl 17,9 5 337 50 914 579 2 845 738 Baranya 14,3 2 387 16 965 282 1 186 690 Somogy 1,1 1 317 6 915 605 6 259 299 Tolna 31,1 5 890 37 251 968 1 198 914 Dél-Dunántúl 11,1 2 273 15 054 447 1 352 839 Borsod-Abaúj- Zemplén 26,3 5 741 40 085 180 1 525 103 Heves 23,5 13 799 132 004 316 5 614 993 Nógrád 27,7 6 315 46 363 220 1 675 779 Észak-Magyarország 25,9 7 191 56 597 919 2 182 180 Hajdú-Bihar 31,1 5 890 37 251 968 1 198 914 Jász-Nagykun-Szolnok 26,5 7 366 55 206 241 2 082 610 Szabolcs-Szatmár- Bereg 43,9 8 433 62 798 725 1 429 084 Észak-Alföld 32,7 7 526 55 404 165 1 692 331 Bács-Kiskun 24,7 16 239 48 238 562 1 956 640 Békés 13,3 2 782 26 681 850 2 011 288 Csongrád 12,1 2 507 18 140 481 1 500 289 Dél-Alföld 15,0 5 485 26 097 759 1 741 931 Összesen 8,8 1 755 13 563 057 1 534 896 28
7. Az egy főre, az egy munkanapra és az egy hónapra jutó keresettömeg alakulása a szerződés típusa szerint megyénként 2014-ben Régi/megye Foglalkoztatottak száma megoszlása Teljesített munkanapok száma fő % munkanap Ft Budapest 35 551 53,3 5 214 766 42 940 199 567 26,9 155,2 22 772 187 511 789 Pest 281 0,4 111 114 672 869 711 0,5 5,3 2 096 12 695 655 Közép-Magyarország 35 832 53,7 5 325 880 43 613 069 278 21,9 127,1 18 886 154 656 274 Fejér 5 664 8,5 1 223 737 10 096 299 480 6,3 182,7 39 475 325 687 080 Komárom-Esztergom 4 224 6,3 880 454 5 696 871 877 3,0 96,0 20 010 129 474 361 Veszprém 2 702 4,0 699 506 4 716 198 083 3,83 150,1 38 861 262 011 005 Közép-Dunántúl 12 590 18,9 2 803 697 20 509 369 440 4,3 135,4 30 147 220 530 854 Győr-Moson-Sopron 517 0,8 562 698 5 303 272 745 3,7 12,0 13 086 123 331 924 Vas 1 644 2,5 491 550 3 321 827 711 2,4 102,8 30 722 207 614 232 Zala 3 010 4,5 488 146 6 089 212 839 3,4 115,8 18 775 234 200 494 Nyugat-Dunántúl 5 171 7,7 1 542 394 14 714 313 295 3,4 60,8 18 146 173 109 568 Baranya 1 816 2,7 303 149 2 154 590 764 6,7 95,6 15 955 113 399 514 Somogy 75 0,1 89 531 470 261 122 17,0 18,8 22 383 117 565 281 Tolna 435 0,7 82 461 521 527 552 1,8 54,4 10 308 65 190 944 Dél-Dunántúl 2 326 3,5 475 141 3 146 379 438 6,7 75,0 15 327 101 496 111 Borsod-Abaúj-Zemplén 2 996 4,5 654 432 4 569 710 517 4,1 107,0 23 373 163 203 947 Heves 635 1,0 372 564 3 564 116 543 3,0 70,5 41 396 396 012 949 Nógrád 415 0,6 94 728 695 448 305 1,5 41,5 9 473 69 544 831 Észak-Magyarország 4 046 6,1 1 121 724 8 829 275 365 3,3 86,1 23 866 187 856 923 Hajdú-Bihar 435 0,7 82 461 521 527 552 1,0 31,1 5 890 37 251 968 Jász-Nagykun-Szolnok 1 617 2,4 449 310 3 367 580 676 3,2 85,1 23 648 177 241 088 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 582 2,4 303 599 2 260 754 114 7,2 316,4 60 720 452 150 823 Észak-Alföld 3 634 5,4 835 370 6 149 862 342 2,9 95,6 21 983 161 838 483 Bács-Kiskun 1 109 1,7 730 767 2 170 735 288 3,0 74,0 48 718 144 715 686 Békés 504 0,8 105 716 1 013 910 293 3,2 42,0 8 810 84 492 524 Csongrád 1 548 2,3 320 882 2 321 981 552 7,5 91,0 18 875 136 587 150 Dél-Alföld 3 161 4,7 1 157 365 5 506 627 133 4,8 71,8 26 304 125 150 617 Összesen 66 760 100,0 13 261 571 102 468 896 291 12,2 107,7 21 390 165 272 413 Kifizetett bruttó keresettömeg Egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatók száma Az egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatottak száma Egy kölcsönzőre jutó munkanapok száma Egy kölcsönzőre jutó bruttó keresettömeg 29
8. A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2014-ben Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR'08) Nettó árbevétel (Ft) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 564 933 799 Bányászat 469 268 535 Feldolgozóipar 89 821 824 282 Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 7 959 326 840 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 633 610 736 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 2 143 603 173 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 256 695 913 Vegyi anyag, termék gyártása 1 857 137 752 Gyógyszergyártás 3 142 355 028 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 6 579 062 401 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 14 349 876 465 14 382 636 613 Villamos berendezés gyártása 4 510 565 946 Gép, gépi berendezés gyártása 5 671 296 565 Járműgyártás 12 170 001 062 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 16 165 655 788 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 575 898 403 320 783 913 Építőipar 3 277 725 381 Kereskedelem, gépjárműjavítás 5 814 403 697 Szállítás, raktározás 7 002 163 748 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 777 788 084 Információ, kommunikáció 4 168 694 973 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 105 787 882 Ingatlanügyek 55 040 969 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3 126 725 767 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 16 459 762 328 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 11 749 534 Oktatás 456 605 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 944 729 Művészet, szórakozás, szabad idő 37 865 222 Egyéb szolgáltatás 3 279 203 887 Összesen 136 871 021 738 30