Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének m ó d o s í t o t t

Hatályos: 2009. május hó 1. napjától 2009. március hó 30-i Küldöttközgyőlési módosítások Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének m ó d o s í t o t t A l a p s z a b á l y a

2 MAGYAR ÜGYVÉDEK BIZTOSÍTÓ ÉS SEGÉLYEZİ EGYESÜLETÉNEK módosított ALAPSZABÁLYA A Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesülete az Egyesületekrıl szóló 1989. II. törvény, valamint az Egyesület alakulásakor a hatályos pénzügyi törvény alkalmazásával jött létre. Az Egyesület fıtevékenysége az egyesületi tagok ügyvédi felelısségbiztosításának biztosítása. Az Egyesület a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrıl szóló 2003. évi LX. törvény rendelkezéseit a mőködése során alkalmazza, az Egyesület Alapszabályát és Biztosítási feltételét ennek figyelembevételével módosította és kiegészítette. A Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesülete olyan önkéntesen létrehozott kölcsönösségen alapuló mőködı szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül a tagsági hozzájárulás ellenében a biztosítási feltételeiben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében a Biztosítási Törvényben meghatározott biztosítástechnikai elvek alapján elıre meghatározott szolgáltatást nyújt. I. FEJEZET AZ EGYESÜLET NEVE 1.1. Az Egyesület neve: Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesülete 1.2. Az Egyesület székhelye: 1136 Budapest, Hegedős Gyula u. 8. IV.5. 1.3. Az Egyesület körpecsétje: a köriratban az Egyesület neve.

3 II. FEJEZET AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE 2.1. Az Egyesület célja: tagjai részére felelısségbiztosítási, segélyezési és humanitárius szolgáltatások biztosítása, a fenti tevékenységén kívül más üzletszerő tevékenységet nem folytathat. 2.2. Az Egyesület célja elérése érdekében a tagok rendszeresen tagdíjat, a biztosítottak felelısségbiztosítási díjat is fizetnek, továbbá Küldöttközgyőlési határozat alapján rendkívüli befizetéseket teljesíthetnek. Az Egyesületbe történı belépéskor, a Küldöttközgyőlés által megállapított egyszeri vagyoni hozzájárulást kell fizetni. Az Egyesület szolgáltatásait a befizetett tagdíjakból, biztosítási díjakból és az egyesületi vagyon hasznosításából származó források terhére nyújtja. 2.3. Az Egyesület tagjaival szemben nem törekszik üzleti haszon elérésére. Minden bevételét és nyereségét tagjai javára a szolgáltatások biztosítására fordítja. 2.4. Az Egyesület tevékenységi körében szükséghez képest tagjai érdekképviseletét is ellátja. 2.5. Az Egyesület az egyesületi vagyon növelése céljából befektetéseket eszközölhet. Befektetéshez az Elnökség minısített többségő elızetes határozata szükséges. (A befektetések során a Bit. befektetési szabályai adta keretek között köteles eljárni.) Az Elnökség a döntésérıl a Küldöttközgyőlésnek beszámolni tartozik. 2.6. Az Egyesület a felelısségbiztosítási tevékenységét, - a Bit. 1. számú melléklet A. rész 13. pontjában meghatározott ágazati besorolás szerint végzi. Az Egyesület tevékenysége az általános felelısségbiztosítás. Az Egyesület a tevékenysége során maradéktalanul köteles betartani a Bit. 4. sz. mellékletében foglaltakat is. 2.7. Az Egyesület a biztosítási tevékenységét viszontbiztosító igénybevételével folytatja.

4 III. FEJEZET AZ EGYESÜLET TAGJAI 3.1. Az Egyesület tagjai: - az ügyvédi kamarába tagként bejegyzett ügyvéd, - az ügyvédi kamaráknál nyilvántartott ügyvédi irodák, - alkalmazott ügyvédek, - európai közösségi jogász - külföldi jogi tanácsadó, - nyugdíjas ügyvédek, azok házastársai (özvegyek), - ügyvédjelöltek, - ügyvédek és ügyvédi irodák alkalmazottai, - ügyvéd házastársa, egyeneságbeli leszármazottja, - a tényleges gyakorlatot folytató ügyvéd, az ügyvédi iroda, a külföldi jogi tanácsadó, az Egyesületnek csak akkor lehet a tagja, ha egyidejőleg az Alapszabály mellékletét képezı biztosítási feltételek szerinti, valamelyik biztosítást megkötötte (alkalmazott ügyvéd esetén a munkáltatója). 3.2. Az egyesületi tagság a tag belépési nyilatkozatának aláírásával keletkezik (törthónap esetén a tárgyhó elsı napjával) Az egyesületi tagdíjat minden esetben az adott tárgyhó egészére meg kell fizetni. 3.3. Tagsági viszony megszőnik: - a tag kilépésével (kilépési nyilatkozatának az Egyesülethez történı megérkezése napján), - a tag elhalálozásával (az elhalálozás napján), - a tag kizárásával (a kizárás napján), A tag akkor zárható ki, ha magatartása az Egyesület célkitőzéseit sérti. - az alkalmazott munkaviszonyának megszőnésével (a megszőnés napján), - az ügyvédi kamarai tagság megszüntetésével, - amennyiben az ügyvédi iroda az Üt. 76.. (2.) bekezdésében foglaltak szerint megszőnik, - külföldi jogi tanácsadó esetében az Üt. 94.. (1) bekezdésében foglaltak szerint. - amennyiben a tag a tagdíját felszólítás ellenére sem fizeti meg a befizetési határidı lejártának napjától számított 30. nap elteltével.

5 Az Egyesület az egyesületi tagsági viszonyt megszünteti, ha az Egyesület tagjának felelısségbiztosítása a felelısségbiztosítási díj fizetésének elmulasztása miatt szőnik meg, a biztosítási jogviszony megszőnésével egyidejőleg. Az egyesületi tagság és a felelısségbiztosítás meglétének feltétele az egyesületi tagdíj, valamint a felelısségbiztosítási díj határidıben történı megfizetése. A felelısségbiztosítási díj fizetésének követelményeit, a fizetés elmulasztásának következményeit az Egyesület Biztosítási Feltételei tartalmazzák. Az egyesületi tagdíjat, a felelısségbiztosítási díjat az egyesületi tagság megszőnése esetén meg kell fizetni, annak a hónapnak az utolsó napjáig, amelyben az Egyesület kockázatviselése véget ért. Amennyiben az Egyesület az Egyesület tagjának az adott tárgyévben az egyesületi tagságát és biztosítását az egyesületi tagdíj és biztosítási díj fizetésének elmulasztása miatt szünteti meg, úgy ezt követıen a biztosított - amíg utóbb díjfizetési kedvezményben nem részesül az esedékes évi tagdíját és biztosítási díját egy összegben a tárgyév elsı hónapjának 10 napjáig köteles az Egyesületnek megfizetni. Az a tag, akinek tagsági és biztosítási jogviszonya ismételten a fizetési kötelezettség elmulasztása miatt szőnik meg, és újra kéri az Egyesületbe felvételét a felvételi kérelmérıl az Egyesület Elnöksége dönt. A tagsági viszony megszőnése esetén a tag, vagy annak hozzátartozója az addig befizetett tagsági díjat, az egyszeri alkalommal befizetett vagyoni hozzájárulást semmilyen jogcímen nem követelheti vissza. 3.4. A tagok jogai egyenlık, azokat a tagok személyesen, illetve küldöttek útján gyakorolják. Egyesületi tisztségre bármely tag választható. A tagok egyenlıségét a díjak és szolgáltatások eltérı megállapítása nem sérti, ha azok az Alapszabálynak megfelelnek. Ügyvédi iroda esetében a jogokat és kötelezettségeket az ügyvédi iroda nevében az iroda vezetıje gyakorolja. 3.5. A tag az Egyesületbe történı belépésével az Alapszabályban foglaltakat elfogadja, a felelısségbiztosítás kötése esetén a biztosítási feltételekben foglaltak teljesítését vállalja. Az ügyvéd, az ügyvédi iroda (az ügyvédi iroda vezetıje) az Egyesületbe történı belépésével egyidejőleg aláírja az igényelt felelısségbiztosítási szerzıdést, a választott biztosítási feltétel megjelölésével.

6 Bejelenti az iroda tagjainak, alkalmazott ügyvédeinek, ügyvédjelöltjeinek, nevét, lakcímét, (a tagsági viszony fennállása alatt ezekben történı változásokat) továbbá bejelenti, ha az ügyvéd vagy az irodai tag kamarai tagsága szünetel, valamint ha a tag az ügyvédi tevékenységét a szünetelését követıen folytatja. Bejelenti az irodai tag tagsági viszonya megszüntetetését, amikor az bekövetkezik. Az Egyesület szolgáltatását az ügyvédi iroda tagjai számának figyelembevételével az Egyesület biztosítási feltételei szerint veheti igénybe, az ügyvédi iroda esetében valamennyi tagjára és alkalmazott ügyvédjére azonos biztosítási feltétel mellett. A munkaviszonyban álló alkalmazott ügyvédekre vonatkozó és az Egyesületet terhelı biztosítási szolgáltatást az Egyesület biztosítási feltétele tartalmazza. Az ügyvédi iroda az Egyesület részére a tagdíj illetve a felelısségbiztosítási díj fizetési kötelezettségét az együttes létszám figyelembevételével teljesíti. Az ügyvédjelöltre emelt díjú kiegészítı biztosítás köthetı. Az európai közösségi jogász állandó, illetve eseti jelleggel folytat ügyvédi tevékenységet. Az európai közösségi jogásszal kötött biztosítási szerzıdés azonos az ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kötött felelısségbiztosítási szerzıdés feltételrendszerével. A külföldi jogi tanácsadó biztosítása az Üt. 92.. (1.) bekezdésében írt tevékenységre terjed ki, amennyiben a külföldi jogi tanácsadó e tevékenységét az Üt. 90. -ában foglaltak betartása mellett folytatja. A külföldi jogi tanácsadó tagdíjat, egyszeri vagyoni hozzájárulást és felelısségbiztosítási díjat fizet, ezeket az Egyesület felé közvetlenül teljesíti. A külföldi jogi tanácsadó káreseményenkénti és éves biztosítási összege nem lehet kevesebb, mint a vele együttmőködési szerzıdést kötı ügyvéd, ügyvédi iroda által kötött biztosítási szerzıdésben meghatározott káreseményenkénti és éves, ügyvédi iroda esetében az egy tagra vetített biztosítási összegnél. Ingatlanközvetítıi tevékenységre a felelısségbiztosítási fedezet csak külön kiegészítı felelısségbiztosítás megkötése esetén terjed ki. Külön törvényben szabályozott közbeszerzési békéltetıi tevékenységre, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre a felelısségbiztosítási fedezet csak arra vonatkozó kiegészítı felelısségbiztosítás megkötése esetén terjed ki. 3.6. Az egyesület tagjainak kötelessége: - az Egyesület tevékenységének támogatása,

7 - az Alapszabály és mellékleteinek, a Küldöttközgyőlés és az Elnökség határozatainak betartása, - a megállapított tagdíj és felelısségbiztosítási díj esedékesség szerinti megfizetése. 3.7. Az Egyesület tagja a felelısségbiztosítási díj fizetése alól kizárólag a kamarai tagsága szünetelésének idıtartamára mentesíthetı. A kamarai tagság szünetelését az Egyesület tagja kamarai határozattal köteles bejelenteni és igazolni. A szünetelés idıtartama alatt az Egyesület kockázatviselése nem áll fenn. Az Egyesület tagjának tagdíjfizetési kötelezettsége a szünetelés idıtartama alatt is fennáll. 3.8. Az ügyvédek jogai és kötelezettségei egyenlık, függetlenül a választott mőködési formától. Ennek megfelelıen, az ügyvédi iroda ügyvéd tagját az egyénileg biztosított ügyvédekkel azonos jogok illetik meg. IV. FEJEZET AZ EGYESÜLETI TAGDÍJ, BIZTOSÍTÁSI DÍJ 4.1. Az Egyesület biztosítási szolgáltatásait a tag - az ügyvédi iroda esetében az ügyvédi iroda nevében az iroda vezetıje veszi igénybe az Alapszabály és annak mellékletét képezı biztosítási feltétel aláírásával. (Mind az egyesületi tagdíj mind pedig a biztosítási díj fizetési rendszerét, a díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményeit az Egyesület biztosítási feltételei tartalmazzák.) 4.2. Az egyesületi tagság feltétele a tagdíj és a felelısségbiztosításra kötelezett tag esetén az Egyesületbe történı belépéskor az egyszeri vagyoni hozzájárulás fizetése. Mind az egyesületi tagdíjat mind az egyszeri vagyoni hozzájárulás összegét az Egyesület Küldöttközgyőlése állapítja meg. Az egyesületi tagdíj részben az Egyesület mőködésének feltételeit, továbbá az egyesületi tagok segélyezését szolgálja. A tagdíjból az Egyesület biztosítási szolgáltatást nem nyújt.

8 4.3. Az ügyvéd az alkalmazottja és az ügyvédi iroda tagja az alkalmazott (alkalmazottak) javára az Egyesület felé befizetést teljesíthet. Ezen befizetés az alkalmazott részérıl történı egyesületi tagdíj befizetésének tekintendı. 4.4. Az ügyvéd (illetve ügyvédi iroda) alkalmazott tagja a belépéssel egyidejőleg írásban hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltatója az egyesületi tagdíjat bérébıl (illetményébıl) levonja és azt az Egyesületnek utalja át. Az ügyvéd (illetve ügyvédi iroda) mint munkáltató az alkalmazott ügyvéd (ügyvédek) után fizetendı tagdíjat, az emelt felelısségbiztosítási díjat az általuk fizetett tagdíj és felelısségbiztosítási díj befizetésével egyidejőleg kötelesek az Egyesületnek megfizetni. 4.5. A tagdíjnak a segélyezésre (segélyezések folyósítására) fordítható évenkénti összegét a Küldöttközgyőlés határozza meg. 4.6. Alkalmazott ügyvéd alkalmazása esetén az ügyvéd, illetve ügyvédi iroda, minden esetben emelt felelısségbiztosítási díjat tartozik fizetni. Alkalmazott ügyvédeknél, valamint az ügyvédjelöltre kötött kiegészítı biztosítás esetén az emelt biztosítás többletösszege azonos a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd, illetve ügyvédi iroda esetén az egy önálló tag által fizetett felelısségbiztosítási díj összegével. 4.7. Az Egyesületi tagdíj és felelısségbiztosítási díj éves díj. A befizetésre részteljesítést engedélyez az Egyesület a biztosítási feltételben meghatározottak szerint. 4.8. A Magyar Ügyvédi Kamara, a területi kamarák, valamint az ügyvédi irodák, ügyvédek, külföldi jogi tanácsadók az Alapszabályban rögzített szolgáltatásokhoz a kötelezıen fizetett tagdíjon és felelısségbiztosítási díjon felül vagyonukból is hozzájárulhatnak. V. FEJEZET AZ EGYESÜLET INDULÓ VAGYONA Az Egyesület induló vagyona 500.000.- Ft, amit az Országos Ügyvédi Kamara (korábban Országos Ügyvédi Tanács) teljes ülése kölcsön formájában biztosít a megalakuló Küldöttközgyőlés részére. A további induló vagyon mértékét az alakuló Küldöttközgyőlés határozza meg az Alapszabály IV. fejezet 4.2 pontjában foglaltak figyelembevételével.

9 VI. FEJEZET AZ EGYESÜLET SZERVEZETE 6.1. - Közgyőlés, Küldöttközgyőlés (a továbbiakban ez alatt Küldöttközgyőlés értendı). - Elnökség (Igazgatóság) - Szolgáltatási Bizottság, - Felügyelı Bizottság, - Segélyezı Bizottság. - Panasz Bizottság Az Egyesületnél vezetı állású személyek az Igazgatóság elnöke (Elnök), a Felügyelı Bizottság elnöke és a fıtitkár (ügyvezetı) a Bit. 3.. 71. b) pontnak megfelelıen. 6.2. Az Egyesület tagjai az Egyesület Küldöttközgyőlésén küldöttek útján vesznek részt. 6.3. A Küldöttközgyőlés a küldöttek összessége, mely évente legalább egyszer ül össze (rendes Küldöttközgyőlés). A rendes Küldöttközgyőlést minden év március 31. napjáig össze kell hívni, kivéve ha az Elnökség másképp nem dönt. A Küldöttközgyőlést 60 napon belül össze kell hívni, ha a küldöttek 1/3-a a cél megjelölésével, vagy a Felügyelı Bizottság, illetve felügyeleti szerv írásban kéri. A Küldöttközgyőlést az Elnökség hívja össze. A Küldöttközgyőlés helyét idejét és napirendjét az Elnökség állapítja meg. A napirendet is tartalmazó meghívót 15 nappal a kitőzött rendes Küldöttközgyőlés elıtt ki kell küldeni valamennyi küldött részére. A Küldöttközgyőlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttközgyőlési küldöttek 50 %-a + 1 fı megjelent. Minden küldöttet egy szavazat illet meg, a Küldöttközgyőlésen a küldöttek csak személyesen szavazhatnak. Amennyiben az összehívott Küldöttközgyőlés nem határozatképes, - úgy a 8 napon belül ismételten összehívott Küldöttközgyőlés a megjelent küldöttek számától függetlenül határozatképes. A megismételt Küldöttközgyőlésen az eredeti napirendi pontokban lehet

10 határozatot hozni. A megismételt Küldöttközgyőlés a meghívóban szereplı napirendi pontokkal azonos napirenddel hívható össze ugyan azon nap késıbbi idıpontjára. 6.4. Az Egyesület Küldöttközgyőlési küldötteit a kamarák elnökségei delegálják. Minden területi kamara elnöksége a kamara létszámától függıen az alábbi számú kamarai tagot delegál: - amennyiben az ügyvédi kamara létszáma a 100-at nem haladja meg 3 tagot - 100-200 kamarai tagot számláló kamarai létszám esetén 5 tagot - 200 kamarai tag felett, de 300 tagot meg nem haladó kamarák esetén 8 tagot - 300 tagot meghaladó kamarai tagság esetén a kamarák további minden megkezdett 100 tagonként 2 közgyőlési delegáltat jelölnek ki. (Ez utóbbiak száma azonban nem lehet 40 küldött tagnál több.) 6.5. Az Egyesület megalakulásától számítottan a kamarák egy éven belül delegálják a küldötteket. A küldöttek elsı delegálására 1992. december 31-ig került sor. A küldöttek mindig az adott választási ciklusig maradnak küldöttek azzal, hogy a küldötteket a kamarák elnökségei az idıszaki választások után újra választják. Amennyiben öt év alatt a küldöttek száma 20%-kal csökken, a helyek betöltésére az Egyesület Elnöksége új tagok delegálását kezdeményezi az illetékes területi kamaráknál. 6.6. A Küldöttközgyőlés határozatait - amennyiben a jelen Alapszabály vagy jogszabály nem ír mást elı - a jelenlévık egyszeri szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák. A Küldöttközgyőlés elıírhat minısített szótöbbséggel történı döntést. 6.7. A Küldöttközgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az Alapszabály és mellékleteinek elfogadása, módosítása, A Bit. 123.. (2) bek. ac) pontja értelmében a jelen Alapszabály 9.1. pontjában részletezett rendelkezések (Bit. 123.. (2) aa) és ab) pont) kizárólag a Felügyelet

11 egyetértésével módosíthatók a tıketartalék; a lekötött tartalék; az értékelési tartalék 20%-a; az eredménytartalék; a mérleg szerinti eredmény; és az alárendelt kölcsöntıke tekintetében. - más biztosító egyesülettel történı egyesülés elhatározása, - az Egyesület feloszlatása, a jelen Alapszabály 11.1. pontjában foglalt feltételek szerint - az Egyesület Elnökségének megválasztása, tagjainak visszahívása, felmentése, - a tisztségviselık megválasztása, visszahívása, felmentése, - az Elnökség beszámoltatása, - Szolgáltatási Bizottság megválasztása, beszámoltatása, felmentése, - A Panasz Bizottság beszámoltatása, - Segélyezı Bizottság megválasztása, beszámoltatása, felmentése, - Felügyelı Bizottság megválasztása, felmentése - a bizottságok elnökeinek közvetlen megválasztása (kivéve a Panasz Bizottság elnökét) - a tag kizárása, - az Egyesület éves költségvetésének elfogadása, - az Egyesület mérlegének jóváhagyása, - az Elnökség, illetve a bizottságok ügyrendjének jóváhagyása, - az Egyesület eredményének felhasználása, - az egyesületi tagdíj és az egyesületi szolgáltatások meghatározása, (az egyes segélyek összegének megállapítása kivételével), - a felelısségbiztosítási díjnak az éves indexálást meghaladó összegének megállapítása a viszontbiztosítóval történt egyeztetés alapján, - a biztosítási feltételek megállapítása illetve módosítása, - a Küldöttközgyőlés által hatáskörébe vont ügyek, - a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülésének szabályzata állapítja meg a felelısségbiztosítás legalacsonyabb összegét. A szabályzatban elfogadottak szerint köteles a Küldöttközgyőlés eljárni a biztosítási szolgáltatás mértékének megváltoztatása esetén. 6.8. A Küldöttközgyőlésen az Egyesület bármely tagja személyesen részt vehet, felszólalhat, javaslatot tehet, szavazásra azonban csak a küldöttek jogosultak. Az Egyesület bármely tagja jogosult a Küldöttközgyőléshez, - annak idıpontja elıtt legalább 5 nappal beérkezıen - a napirendre vonatkozóan írásban javaslattal fordulni. A

12 Küldöttközgyőlés elnökének ismertetıje után a Küldöttközgyőlés dönt arról, hogy napirendre tőzi-e a javaslatot. 6.9. A Küldöttközgyőlés határozathozatalai során a hatályos 2003 évi LX. törvény (Bit.) rendelkezéseivel ellenétes határozatot nem hozhat és maradéktalanul be kell tartania a biztosítási törvény mindazon rendelkezését, amely az Egyesület tevékenységére és mőködésére vonatkozik. 6.10. A Küldöttközgyőlésrıl jegyzıkönyvet kell felvenni, melyet az elnök és a fıtitkár, valamint a jegyzıkönyvvezetı ír alá. 6.11. AZ ELNÖKSÉG: (Igazgatóság) A Küldöttközgyőlés 11 tagú elnökséget választ 5 évi idıtartamra. Az elnökség két Küldöttközgyőlés között a Küldöttközgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével a Küldöttközgyőlés hatáskörét gyakorolja, irányítja, szervezi és segíti az Egyesület tevékenységét. Az elnökség jogosult a viszontbiztosítási szerzıdés megkötésére, kötelezettsége a visszkereseti jog gyakorlása. Az Elnökség jogosult az évi indexálás alapján az éves felelısségbiztosítási díj megállapítására valamennyi biztosítási feltételre vonatkozóan, a biztosítási feltételben meghatározott idıszak figyelembevételével. Az elnökség határozatait - amennyiben a jelen Alapszabály másképp nem rendelkezik egyszerő szótöbbséggel hozza. Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a 2/3-a az elnökségi ülésen jelen van. Az Elnökség tagjai: elnök, alelnök, fıtitkár (ügyvezetı ) a Szolgáltatási Bizottság és Segélyezı Bizottság elnökei és további megválasztott 6 tag. Az Elnökséget (Igazgatóságot ) legalább negyedévenként az elnök hívja össze. Az elnökség két tagjának indítványára rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni. Ügyrendjét maga állapítja meg és azt a Küldöttközgyőlés hagyja jóvá. 6.12. Az Elnökség jogosult a Segélyezı Bizottság döntéseit felülbírálni, a hozzá beérkezett kérelem alapján.

13 6.13. Az Egyesület tisztségviselıit, az elnökség tagjait, a bizottságok elnökeit (kivéve a Panasz bizottság elnökét, aki az Egyesület alelnöke) és a bizottságok tagjait - kivéve a Panasz Bizottság tagjait a Küldöttközgyőlés közvetlenül választja meg. A választásokat megelızıen a Küldöttközgyőlés jelölı bizottságot hoz létre, ezek tagjaira megelızıen az Elnökség tesz javaslatot. A jelölı bizottság által jelölt tisztségviselıkre és tagokra a Küldöttközgyőlés bármely tagja is javaslatot tehet. A tisztségre megválasztottnak azt kell tekinteni, aki a határozatképes Küldöttközgyőlésen a szavazásra jogosultak többségi szavazatát megkapta. A megválasztottak visszahívására, felmentésére az Elnökség teszi meg minısített többséggel hozott javaslatát a Küldöttközgyőlésnek. 6.14. SZOLGÁLTATÁSI BIZOTTSÁG A Szolgáltatási Bizottság feladata a jelen Alapszabály mellékletét képezı biztosítási feltételek alapján az Egyesülethez benyújtott kárbejelentési igények elbírálása. A Szolgáltatási Bizottság a beérkezett kárigényt az ügy érdemi elbírálásához szükséges összes iratnak és véleménynek a hozzá beérkezését követı 15 napon belül bírálja el. Az elbírálást indokolt esetben további 15 nappal meghosszabbíthatja. A bizottság elnökbıl és 3 tagból áll. A Szolgáltatási Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg és azt a Küldöttközgyőlés hagyja jóvá. A Szolgáltatási Bizottság szükség szerint ül össze, összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A Szolgáltatási Bizottság határozata ellen az érdekelt fél panasszal élhet a Panasz Bizottsághoz. A Szolgáltatási Bizottság a panasz beérkezésétıl számított 3 munkanapon belül továbbítja a panasz beadványt az iratokkal együtt a Panasz Bizottság elnökéhez. 6.15. FELÜGYELİ BIZOTTSÁG A Felügyelı Bizottság elnökbıl és 3 tagból áll. Elnökét és tagjait a Küldöttközgyőlés választja.

14 6.16. A Felügyelı Bizottság feladata: Ellenırzi, hogy az Egyesület mőködése megfelel-e a jogszabálynak és az Alapszabályban foglaltaknak. Ellenırzi az Egyesület gazdálkodását. A Felügyelı Bizottság évente köteles a Küldöttközgyőlésen munkájáról beszámolni és tájékoztatni a Küldöttközgyőlést az Egyesület gazdálkodásáról. A Felügyelı Bizottság az Egyesület pénzügyi és gazdasági ellenırzését könyvszakértı bevonásával végzi. A könyvszakértıi vizsgálat eredményét a Felügyelı Bizottság terjeszti a Küldöttközgyőlés elé, - saját jelentésében - jóváhagyás, illetve elfogadás végett. A Felügyelı Bizottság évente legalább 2 alkalommal tart ülést. A Felügyelı Bizottság ülését a Felügyelı Bizottság elnöke hívja össze. Jogosult azonban a Felügyelı Bizottságot az elnökség is összehívni. A Felügyelı Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg és azt az Elnökség (Igazgatóság) fogadja el. A Felügyelı Bizottság szükség esetén jogosult rendkívüli Küldöttközgyőlés összehívását kezdeményezni. 6.17. SEGÉLYEZİ BIZOTTSÁG A Segélyezı Bizottság feladata a segélykérelmek elbírálására. A Segélyezı Bizottság elnökbıl és 2 tagból áll. A Segélyezı Bizottság szükség szerint ül össze. Összehívásáról az elnök gondoskodik. Tevékenységérıl az Elnök évente köteles beszámolni a Küldöttközgyőlésnek. 6.18. PANASZ BIZOTTSÁG A Panasz Bizottság feladata a Szolgáltatási Bizottság határozata ellen benyújtott panaszok elbírálása és a másodfokú határozat meghozatala. A Panasz Bizottság elnökbıl és két tagból áll. A Panasz Bizottság tagjai: az Egyesület Igazgatóságának (elnökség) elnöke, elnökhelyettese és az Egyesület elsıszámú ügyvezetıje (fıtitkár). A Panasz Bizottság elnöke az Egyesület Igazgatóságának elnökhelyettese (Egyesület alelnöke). A Panasz Bizottság a döntését a Panasz Bizottság elnökének írásbeli elıterjesztése (határozati javaslat) alapján többségi határozattal hozza meg. A Panasz Bizottság a panaszt az Egyesülethez történt beérkezést követı 30 napon belül bírálja el.

15 A Panasz Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. VII. FEJEZET AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELİINEK HATÁSKÖRE 7.1. AZ ELNÖK (Igazgatóság elnöke) a/ összehívja az elnökségi ülést az ügyvezetıvel együttesen b/ ellenırzi az Alapszabály elıírásainak betartását, továbbá a Küldöttközgyőlés, illetve c./ elnökség határozatainak végrehajtását. az elnök az elnökhelyettessel (alelnök) együttesen jogosult az Egyesület képviseletére (Bit. 84.. (3) bek. d/ kiadványozási, utalványozási jogot gyakorol, e/ az elnökség jóváhagyásával visszterhes szerzıdést köthet az elnökség jóváhagyásától függıen, f/ az Elnökség (Igazgatóság) nevében összehívja az Egyesület Küldöttközgyőlését, g/ javaslatot tesz a Küldöttközgyőlés napirendjére, h/ elnököl a Küldöttközgyőlésen és az elnökségi ülésen. i/ Az elnökség felhatalmazása alapján megköti a munkaszerzıdést az Egyesület elsı ügyvezetıjével. 7.2. AZ ALELNÖK (igazgatóság elnökének helyettese) a/ helyettesíti az elnököt az általa meghatározott körben, b/ Az elnökkel együttesen jogosult az Egyesület képviseletére. c/ az elnökség által rábízott feladatokat ellátja. d/ a Panasz Bizottság elnöke 7.3. A FİTITKÁR (ügyvezetı ) A Bit. 3.. 64. pontjában foglaltaknak megfelelıen az ügyvezetı a biztosító vezetésére kinevezett, a biztosítóval munkaviszonyban álló elsıszámú vezetı. A biztosító elsıszámú vezetıje a biztosító munkaszervezetének irányítója. A fıtitkárt (ügyvezetıt) az Egyesület Alapszabályában meghatározottak szerint az Egyesület Küldöttközgyőlése választja meg és munkaviszonyának idıtartama addig áll fenn, amíg a megválasztott tisztségét betölti.

16 A fıtitkár (ügyvezetı) felett a munkáltatói jogokat az Egyesület elnöksége gyakorolja. A munkaszerzıdést a fıtitkárral (ügyvezetıvel) az Egyesület elnöke (Igazgatóság elnöke) köti meg. A munkaviszonyára - a Bit. elıírásain túlmenıen - a Munka Törvénykönyvben a vezetı állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A Fıtitkár (ügyvezetı): a/ folyamatosan intézi az Egyesület ügyeit az elnökségi ülések között, az elnökség határozatainak megfelelıen, b/ elıkészíti az elnökség üléseit, a Küldöttközgyőlést, biztosítja mőködésüket és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, c/ kiadványozási, utalványozási jogot gyakorol, visszterhes szerzıdéseket köthet (az elnökség jóváhagyásától függıen), az ügyvezetı helyettesével (a második ügyvezetıvel) az Egyesület képviseletére együttesen jogosult d/ rendszeresen beszámol az elnökségnek az elnökségi ülések között végzett munkáról, e/ az Egyesület alkalmazottai felett munkáltatói jogot gyakorol, f/ elıterjeszti az Egyesület költségvetését a Küldöttközgyőlésen, g/ felel az Egyesület gazdasági ügyeinek, ügyvitelének folyamatos végrehajtásáért, h/ felelıs az Egyesület ügyviteli és pénzügyi rendjéért, az irattározási szabályok betartásáért. i/ Összehangolja az Egyesület tisztségviselıinek tevékenységét 7.4. A Bit III. fejezet 84.. (4.) illetve (5.) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen az Egyesület második ügyvezetıt foglalkoztat. A második ügyvezetıvel az Egyesület Elnöksége (Igazgatósága) javaslatára határozatlan idıtartamra a munkaszerzıdést az Egyesület fıtitkára (ügyvezetıje) köti meg. A második ügyvezetı munkafeladatait az elsı ügyvezetı állapítja meg. Az Egyesület képviseletére a két ügyvezetı együttesen jogosult. A Bit. III. fejezet 84.. (5) bekezdése szerint a bankszámla feletti rendelkezés biztosítása érdekében az ügyvezetık együttes aláírási joga együttes aláírási jogként átruházható. Ezt az Elnökség által elfogadott 1/2004. sz. elnökségi határozat rögzíti.

17 A bankszámla aláírására két személy jogosult. Az egyik aláíró azonban minden esetben az elsı ügyvezetı vagy a második ügyvezetı kell hogy legyen, míg a másik aláíró az Egyesület további munkatársa (munkatársai) lehetnek és ez a belsı szabályzat szerint az Egyesület számlavezetı bankjánál bejelentésre került. 7.5. Az Egyesület tisztségviselıi jogosultak az Egyesület bizottsági ülésein részt venni tanácskozási joggal. 7.6. Az Egyesület egyéb vezetıi (Bit. 85.. (1) bek) - vezetı biztosítási matematikus (aktuárius) - vezetı jogtanácsos -számviteli rendért felelıs vezetı -belsı ellenırzési vezetı (belsı ellenır) A fenti vezetık a Bit. elıírásának megfelelıen munkájukat munkaviszony keretében látják el. A munkaszerzıdéseket velük az Egyesület fıtitkára (ügyvezetıje) köti meg. A munkaszerzıdések megkötésénél figyelembe kell venni a Bit. 85.. (2)-(3) és (7) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítését. 7.7. Az Egyesület köteles könyvvizsgálót alkalmazni. A könyvvizsgálóra a Bit. 145. -152..-aiban foglaltak az irányadók. VIII. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK 8.1. A biztosítási szolgáltatásokat - a jelen Alapszabály melléklete - a biztosítási feltételekben foglaltak tartalmazzák. A felelısségbiztosítási szerzıdés illetve az Alapszabály rendelkezik a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettségekrıl, azonban a szolgáltatás csökkentésére a Bit. megfelelı elıírásai alkalmazása során lehetıség nincsen. Az Alapszabály további mellékletei:

18 Szolgáltatási Bizottság ügyrendje, Segélyezı Bizottság ügyrendje, valamint a hatályos Viszontbiztosítási Szerzıdés. IX. FEJEZET AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA 9.1. Az Egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik. Az Egyesület tevékenységénél és a szolgáltatásánál nem térhet el a Bit. 117..- 128. - aiban feltüntetett rendelkezések betartásától (biztosítástechnikai tartalékok, azok képzése, szavatoló tıke nagysága). Az Egyesület tevékenysége során nem térhet el a Bit. 123.. (1)és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésektıl. A (2) bekezdés aa.) pontja értelmében az Egyesület a saját tıke terhére kizárólag olyan mértékben teljesíthet kifizetést, amelynek következtében a szavatoló tıke összege nem csökken a minimális szavatoló tıke szintje alá; a Biztosító Egyesület megszőnése esetén akkor, ha a Biztosító Egyesület egyéb kötelezettségeit rendezte. A Bit 123.. (2) bek. ab) pontja értelmében ezen kifizetésekrıl az Egyesületnek a Felügyeletet legalább 1 hónappal a kifizetés elıtt értesítenie kell. 9.2. Az egyesületi tagok az Egyesület tartozásaiért nem felelnek. 9.3. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. 9.4. Abban az esetben, ha az Egyesület magánszemély tagja az Egyesület jogi személy tagjával fennálló munkaviszonyát megszőnteti, vagy az Egyesületbıl kilép, elıre hozzájárul ahhoz, hogy a jogi személy által a javára teljesített befizetések - engedményezés útján - a jogi személyre visszaszármazzanak. 9.5. Az Egyesület Elnöksége minısített többséggel jogosult dönteni az Egyesület vagyonának esetleges beruházása, vagy befektetése tekintetében. Döntésérıl a Küldöttközgyőlésnek beszámolni köteles.

19 9.6. Az Egyesület eredményének felhasználása során elsısorban az Egyesület biztonsági tıke szükségletét kell kielégíteni. Ennek képzésénél a Bit. rendelkezéseit be kell tartani. A számításokat az Egyesület biztosítási aktuáriusa köteles minden évben elvégezni. 9.7. Amennyiben a 9.6. pontban meghatározott kötelezettségek teljesítésén felül az üzleti évben az eredménytıl függı díjvisszatérítési tartalék nélkül számított biztosítástechnikai eredmény a Küldöttközgyőlés által elfogadott tıkefeltöltés mértékét meghaladja, a különbözet 50%- át az eredménytıl függı díjvisszatérítési tartalékba kell helyezni. Ez a tartalék azoknak a tagoknak jár vissza, akik a visszatérítés alapjául szolgáló év végén érvényes biztosítási szerzıdéssel rendelkeztek és ezt megelızıen legalább 7 naptári évben folyamatosan kármentesek voltak. Ha a visszatérítendı összeg nagysága évfordulókor tagonként nem éri el legalább a tag tárgyévi díjelıírás egynegyed részének megfelelı összeget, akkor azt az eredménytıl függı díjvisszatérítési tartalékban kell hagyni. Amennyiben a visszaosztás után maradványösszeg keletkezik, az továbbra is az eredménytıl függı díjvisszatérítési tartalékban marad. Ennek a tartaléknak a hozama a tagokat illeti meg oly módon, hogy az elért hozamot az Egyesület a tartalék növelésére fordítja. A visszatérítést az Egyesület díjjóváírással teljesíti. A visszatérítés mértékének meghatározása szempontjából a tag érvényes biztosítási feltételét kell figyelembe venni. Díjjóváírásra akkor kerül sor, ha a jogosult biztosított tag számára legalább negyedévi díjnak megfelelı összeg képzıdött. Az Egyesület a díjjóváírást legkésıbb az üzleti évet követı év június hó 30 napjáig teljesíti. X. FEJEZET Amennyiben az Egyesület tevékenysége folytán a biztosítási feltétel szerinti szolgáltatás az Egyesület vagyonából nem fedezhetı és így az Egyesület veszteségessé válik, a biztosításra jogosult tagoknak a veszteséget minden esetben pótbefizetéssel kell pótolni. A pótbefizetést és annak mértékét a Küldöttközgyőlés rendeli el és azt az Egyesület biztosításra jogosult tagjai egyenlı arányban teljesítik.

20 A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a biztosító egyesület tagja által teljesítendı befizetés nem haladhatja meg az Egyesület tagja által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül - a biztosító egyesület részére - bármilyen jogcímen teljesített éves befizetések 100%-át (száz százalékát). Az Egyesület köteles betartani a Bit. 22.. (2) bekezdésében foglaltakat, melynek értelmében szolgáltatás csökkentésre nincs lehetıség. XI. FEJEZET AZ EGYESÜLET MEGSZŐNÉSE Az Egyesület megszőnik: - feloszlással, - feloszlatással, - megszőnésének megállapításával. 11.1. A Biztosító Egyesület tagjai legalább 3/4-ének hozzájárulása szükséges az Egyesület feloszlásához, egyesüléséhez (beolvadásához vagy összeolvadásához). Ezekben az esetekben az Elnökség (az Igazgatóság) az Egyesület tagjait írásbeli hozzájárulási nyilatkozat megtételére hívja fel határidı megjelölésével. A beérkezett nyilatkozatokat az Elnökség (Igazgatóság) összesíti, értékeli és terjeszti a Küldöttközgyőlés elé. (Alapszabály 6.7. pont) A Biztosító Egyesület feloszlása esetén a tagok biztosítási jogviszonya a Biztosító Egyesület megszőnésének idıpontjában szőnik meg. /Bit. 27.. (1-2)/ 11.2. Az Egyesület megszőnése esetén az Egyesület tartozásának kiegyenlítése után fennmaradó vagyonát a megszőnéskori tagok között egyenlı arányban kell felosztani. A felosztást azonban minden esetben megelızi a biztosítási kötelezettségek rendezésének elsıbbsége. 11.3. Az Egyesület megszőnése esetén a biztosítási szolgáltatások további alakulását az egyes biztosítási módozatokra vonatozó mellékletek tartalmazzák.(i.-ii.-iii.) 11.4. Az Egyesület akkor is megszőnik, ha tevékenységi engedélyét a PSZÁF visszavonja.

21 XII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12.1. Az Alapszabály akkor lép hatályba, amikor azt és mellékleteit a Küldöttközgyőlés elfogadta és a Felügyelet jóváhagyta. E jóváhagyás egyúttal az Egyesület részére a megelızıen engedélyezett biztosítási tevékenység folyamatos folytatását is jelenti. 12.2. Az Egyesület az Alapszabály mellékletét képezı biztosítási feltételekre viszontbiztosítást köteles kötni. 12.3. A jelen módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület Küldöttközgyőlése fogadta el 2009. március hó 30. napján. Az egységes szerkezetbe foglalt módosított Alapszabály és az egységes szerkezetbe foglalt módosított biztosítási feltétel 2009. május hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejőleg a megelızı Alapszabály hatályát veszti. Budapest, 2009. március 30. Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesülete