Roncsautók a fenntarthatóság szolgálatában

Roncsautók a fenntarthatóság szolgálatában Járműipari Szabadegyetem Kecskeméti Főiskola Kecskemét, 2010. december 14. Dr. Lukács Pál Fejlesztési és Kommunikációs Igazgató ALCUFER Kft.

Az előadás felépítése - Az ALCUFER Kft. rövid bemutatása - Dilemmák a hulladék-hasznosítás és a fenntarthatóság viszonyáról - A roncsautó kezelés mai gyakorlata - Egy rövidfilm levetítése a ma jellemző roncskezelési gyakorlatról

Az ALCUFER-cégcsoport bemutatása - Az ALCUFER Kft. rövid bemutatása

Az ALCUFER-cégcsoport bemutatása Néhány adat az ALCUFER-csoportról - Az ALCUFER-csoport 100% magyar tulajdonban levő vállalkozások összessége; - Hulladékkezelő vállakozás tagjai: ALCUFER Kft, Északdunántúli MÉH Zrt, Észak-magyarországi MÉH Zrt, E-Elektra Zrt, Hungarohab Kft, CAR-REC Kft; - A vállalatcsoport éves teljesítménye 600 ezer tonna kezelt hulladék, ennek több mint 80%-a vas- és acélhulladék; - A 2010. évi várható forgalom eléri a 35 milliárd forintot; -Az összes foglalkoztatotti létszám több, mint 600 fő; - Országos lefedettségű, 35 feletti saját tulajdonú telephellyel; - Legújabb megvalósult fejlesztési projekt a fehérvárcsurgói shredder-beruházás, amelynek ünnepélyes avatására 2009. október 9-én került sor.

Az ALCUFER-cégcsoport bemutatása

Az ALCUFER-cégcsoport bemutatása 2,1 milliárd Ft-os teljes projekt költségvetés

Az ALCUFER-cégcsoport bemutatása 20%-os EU-s támogatás a GOP2.1.1c program keretében

Fenntarthatóság a hulladékkezelésben - Dilemmák a hulladékhasznosítás és a fenntarthatóság viszonyában

Fenntarthatóság a hulladékkezelésben Alapkérdések a fenntarthatóságban - Néhány definíció: Fenntarthatósági Stratégiák (EU, Mo.) Ökológiai lábnyom, Túllövés (Jövőre való felkészültség alternatívák a fogyatkozó tartalékokra, erodálódó erőforrások), Indikátor környezetszennyezés növekvő gazdasági eredmények emberi jólét ellentmondások Az Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája (2001 Göteborg) azon az elven alapul, hogy minden politika gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait összehangolt módon kell megvizsgálni, és számításba venni a döntéshozatali folyamatban. (Nemzetközi Együttműködés 2002:28) Kérdésfelvetés: Megtörténik-e mindez az Unióban és Magyarországon?

Fenntarthatóság a hulladékkezelésben Mikor lehet egy hulladékkezelő vállalkozást a fenntarthatósághoz hozzájáruló cégnek tekinteni? - Amikor egy hulladékhasznosító vállalatnak jól megy, az együtt jár a dübörgő gazdasággal, a termelési volumenek növekedésével, de egyben gyártási hulladékok mennyiségének emelkedésével is; - Az a vállakozás, amelyik ebben a folyamatban csak és kizárólag nyereségességének folyamatos növelésére koncentrál, de nem forgat vissza jelentős eszközöket a megoldatlan problémák kezelésére (telephelyek fejlesztése, megoldatlan kezelésű/hasznosítású hulladékok feldolgozási technológiáinak kidolgozása) nem tekinthető a fenntarthatóságot szolgáló vállalkozásnak; - A fenntarthatóság biztosításának jelentős eszköze a lakossági tudatformálásban, környezeti nevelésben való aktív részvétel.

Fenntarthatóság a hulladékkezelésben Jogalkotás, jogalkalmazás és a fenntarthatóság Mennyiben szolgálják a mai jogszabályok a fenntarthatóságot? - Biztosítják-e a fenntarthatóságot a mai környezetvédelmre vonatkozó szabályok, rendelkezések? - Mennyire összehangoltak az egyes alrendszerek elvárásai? - Érvényesül-e a szennyező fizet elv a gyártási láncban? - Van-e szankciója a gyártói termékfelelősség nem teljesülésének? - Összhangban vannak-e a mai beruházások a fenntarthatósággal? - Tudatosul-e a lakosságban, a jövő generációiban a fenntarthatóság alapproblematikája? - Mennyire készíti fel a modern Állam polgárait a vízözön utáni időkre?

Fenntarthatóság a hulladékkezelésben Gazdasági környezet és a fenntarthatóság Mennyire veszi figyelembe a gazdasági, pénzügyi környezet a fenntarthatóságot? - Mire ösztönöz a mai EU-s és hazai támogatási rendszer? - Összhangban vannak-e az operatív programok a fenntarthatósággal? - Azonosak-e a piaci feltételek minden szereplő részére? - Mennyire egyenszilárdságú az egyes gazdasági ágazatok szereplőinek nem teljesítése esetén hozott intézkedések rendszere? - Miként befolyásolja a gazdasági válság az összes eddig felsorolt tételt?

Fenntarthatóság a hulladékkezelésben Hulladékkezelés és a fenntarthatóság Fenntartható-e a hulladékkezelés mai gyakorlata? - Érvényesül-e a hulladékok keletkezésére, kezelésére vonatkozó prioritási sorrend (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás, égetés, lerakás)? - Mikorra tekinthetjük a gazdasági, ökológiai, társadalmi fejlődést komplex rendszerben biztosító stratégiát befejezettnek? - természet erőforrásaival való felelős gazdálkodás; - integrált termékpolitika; - hulladék megelőzés- és hasznosítás stratégia. - Mennyire tette végrehajthatatlanná az egyes anyagáramokra vonatkozó nemzetközi és hazai leképező rendszer működését/ működtetését a megosztott felelősség elvének érvényesítése? - Létezik-e elvárható felelős gondosság?

Fenntarthatóság a hulladékkezelésben Hulladékkezelés és a fenntarthatóság Fenntartható-e a hulladékkezelés mai gyakorlata? - Mennyire terjedtek el a BAT-technológiák, mindez hogyan viszonyul a költséghatékonysághoz? - Van-e tennivaló az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) célkitűzéseinek megvalósítására, mennyire érték el céljukat a területi, helyi, egyedi hulladékgazdálkodási tervek? - Hozzájárulnak-e minden anyagáram esetén a termékfelelősök a hulladékhasznosításhoz, ez a hozzájárulás kielégítő mértékű? - Mennyiben segíti a hulladékhasznosító munkáját a gyártó számára kötelezően előírt adatszolgáltatási kötelezettség?

- A roncsautó kezelés mai gyakorlata

Az 53/2000/EK Direktíva célkitűzéseinek áttekintése, magyar helyzetelemzés A Direktíva főbb célkitűzései: - a roncs járművekre vonatkozó nemzeti intézkedések egységesítése elsősorban környezetvédelmi szempontból - szennyező fizet elv érvényesítése: a roncsautó hasznosítását a gyártó vagy az importőr finanszírozza - utolsó üzembentartó ingyen leadhatja roncsautóját - a járművekben található veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentése (ólom, higany, kadmium, hatvegyértékű króm) - PVC környezeti hatásainak vizsgálata - javaslat

A Direktíva főbb célkitűzései: - a roncs járművek és alkatrészeik szétszedését, újrafelhasználását és újrafeldolgozását be kell építeni az új járművek tervezésébe és gyártásába - ösztönözni kell az újrafeldolgozott anyagok piacának fejlődését - begyűjtő rendszerek kialakítása - ún. bontási igazolás bevezetése - a gazdasági szereplők számára számszerűsített újrafelhasználási, újrafeldolgozási és újrahasznosítási célokat kell meghatározni - a bontás, újrahasznosítás érdekében a járműgyártóknak minden szükséges bontási információt (különösen veszélyes anyagok) a kezelő üzemek részére rendelkezésre kell bocsátaniuk - a jármű- és szerkezeti anyaggyártóknak a jövőben kidolgozandó alkatrész- és anyagkódolási szabványokat kell alkalmazniuk - összesített adatbázis létrehozása

A tervezőasztalon megkezdett újrahasznosítás: 1.ábra Példák bontás-helyes konstrukciókra 5. ábra Példák összeszerelés-helyes konstrukciókra 2. ábra Példák tisztítás-helyes konstrukciókra 4. ábra Példák feldolgozás-helyes konstrukciókra 3. ábra Példák osztályozás-helyes konstrukciókra

A bontási információk gyártói szolgáltatása, IDIS Plant:

Anyag- és alkatrész-kódolási szabványok bevezetése:

Gyakorlati lépések a hulladékok keletkezésének megelőzésére: - anyag- és alkatrészgyártók korlátozzák a beépített veszélyes hulladék mennyiségét már a tervezési szakasztól kezdve - az új járművek tervezése és gyártása teljes mértékben figyelembe veszi az autóroncsok, alkatrészeik és anyagaik bontását, újrafelhasználását és hasznosítását - ösztönzi a járműgyártókat és rajtuk keresztül azok beszállítóit az újrafeldolgozott anyagok járművekben és egyéb termékekben történő fokozott felhasználására - 2003. július 1. után piacra kerülő járművek anyagai és alkatrészei nem tartalmazhatnak ólmot, higanyt, kadmiumot és hatvegyértékű krómot

Hasznosítási irányszámok: - legkésőbb 2006. január 1-ig a járművek átlagos súlya vonatkozásában a roncsautó újrahasznosítását 85%-ra kell emelni, ezen belül az anyagkénti hasznosítás mértéke 80% - legkésőbb 2015. január 1-ig a járművek átlagos súlya vonatkozásában a roncsautó újrahasznosítását 95%-ra kell emelni, ezen belül az anyagkénti hasznosítás mértéke 85% - az 1980. január 1. előtt gyártott járművek átlagos súlya vonatkozásában a roncsautó újrahasznosítását 75%-ra kell emelni, ezen belül az anyagkénti hasznosítás mértéke 70% Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság jelentése alapján legkésőbb 2005. december 31-ig felülvizsgálja a 2015-ös irányszámokat

Személyautó-lerakóhely adó- és biztosítás-fizetési kötelezettség megszűnése Utolsó járműüzembentartó adó- és biztosít. fiz. kötelezettség Engedélyezett roncsautó hasznosító A szabályozott járműújrahasznosítás gyakorlata: Szárazra fektetés Bontás Roncskarosszéria száraz magas vastartalom VW-koncepció Tüzelőanyag Kenőanyagok Hidraulika-foly. Hűtővíz Hűtőközeg Aggregátok Műanyagrészek Üveg Elasztomerek/gumik Nem-vas fémek Katalizátor Akkumulátor Shredderüzem Ócskavas apríték Nem-vas fémapríték Újrahaszossítás Logisztika Gyűjtés - Tárolás - Szállítás Feldolgozás Ásványolaj-ipar Kémiai ipar Aggregát feldolgozó Műanyagipar Üvegipar Kaucsukipar Fémkereskedelem Shred. maradvány (könnyűfrakció) Energetikai felhasználás Tárolás

Shredderek általános működése

Tényleges számok: - Személygépjármű állomány darabszáma 3.050.000 (2009.12.31.) - Az évente keletkező roncsautók becsült mennyisége 80.000-90.000 db/év (becsült érték mivel önállóan a roncsautókról nem vezetnek nyilvántartást) - Kb. 300 bontóüzemként bejegyzett cég tevékenykedik ezen a szakterületen - 2010. októberi állapot szerint kb. 190 db regisztrált autóbontó, és 60 átvevőhely létezik (Forrás: www.nkh.gov.hu) - A GOE tagsága 2010.10.30-án 10-12 db (a többiek átmentek az ABAKE-ba) (Forrás: www.goe.hu) - 3 folyamatosan működő shredderüzem (kettő Budapesten, egy vidéken) - az ERECO francia-angol érdekeltséggel - a Müller-Guttenbrunn osztrák-német érdekeltséggel - az ALCUFER 100% magyar érdekeltséggel Fehérvárcsurgón - A használt import autók mennyisége növekvő mértékű, 50-60.000 - Az új eladások száma csökken (2004-ben 240.000, 2008-ban 140.000 ELV-Direktívát érintő új-értékesítés M1, N1 kategória) A gazdasági válság végére 2010-ben további 20-30%-kal csökkent az új személygépkocsik eladása, jó ha az éves adat eléri a 70.000 darabot!!!

Problémák a magyar rendszerben: - Nem valósul meg az EU-Direktíva által előírt ingyenes visszavétel - Jogszabályi kiskapuk állnak nyitva a forgalomból történő kivonás megkívánt procedúrájának elkerülésére - átmeneti, ideiglenes forgalomból történő kivonás - Rengeteg az illegálisan tevékenykedő vállalkozás a szegmensben - 1.000-nél több illegális autóbontó, több száz illegális hulladékkezelő - Nincs összehangolt hatósági fellépés az illegális/regisztrált, de nem megfelelő műszaki színvonalon dolgozó vállalkozás kiszűrésére - Nincs megnyugtatóan rendezve a műszaki totálkáros autók kérdésköre - Nem szerepel még az ország középtávú tervei között sem a roncsautókból/elektronikai hulladékokból származó szerves hulladékok megfelelő energetikai hasznosítására szolgáló égetőmű - Végezetül, de nem utolsósorban nem megfelelő lakossági hozzáállás, hiányzó környezetvédelmi szemlélet...

Példa a lakossági tudatformálásra

Problémák a magyar rendszerben - Ma adómegkerülésen keresztül úgymond bypass-olt állapotban folyik Magyarországon a roncsok begyűjtése, kezelése - A megkerülés lényege, hogy az utolsó üzembentartó elérje, ne kelljen tovább fizetnie a járműadót és a biztosítást, ehhez valamilyen megoldást (általában az átmeneti kivonás minősített eseteit) éri el - Nem érnek össze a nyilvántartási rendszerek, sokszor ugyanarról, csak más rendszerbe jelentenek a kötelezettek (VP Fémker. Tv., Zöldhatóság Hulladékok, NKH elektronikus kivonás) - Nem ügyfélbarát a megoldás az utolsó üzembentartónak a reg. bontó/hulladékkezelő után még az Okmányirodába is be kell mennie miközben mindez csak csekély fejlesztéssel elhárítható lenne - Nincsenek források a 2015. évi 95%-os hasznosítás megvalósíthatóságához tartozó mélyebb előbontás, vagy magasabb szintű utóválogatást biztosítani képes szeparációs technológia telepítésére

Megválaszolandó kérdések a magyar rendszer működésében - Éves kezelendő mennyiségek (40.000 60.000 80.000 vagy 120.000 darabról beszélünk?) - Legális / illegális piaci szereplők aránya (274 regisztrált bontó hulladékkezelő vs. 1.200 illegális autóbontó / 500 illegális hulladékkezelő?) - Minden egyes jogharmonizációs lépést, szükséges jogszabályt megtettünk/ meghoztunk a konzekvens végrehajtás érdekében? - Jók-e a jogszabályok, milyen a végrehajtás, hol van a hiba a rendszerben? - Vannak-e kiskapuk, hol, hogyan lehet ezeket lezárni? (Tényleg olyan rossz a 35/2000/BM rendelet, vagy csak a végrehajtásban van a hiba? - Valóban a biztosító társaságok számla nélküli kárrendezési gyakorlata gerjeszti a negatív folyamatokat? - Miért félnek az egymással való kooperációtól a társhatóságok, hol vannak a status quo határfelületek, amelyen tilos átlépni?)

Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? - Jön az NKH új elektronikus kivonási rendszere (2011. januártól) - Várható a szerves anyagok lerakásának szigorítása - Megjelennek az energetikai hasznosító létesítmények, ennek hatására várhatóan növekedni fog az előbontás mértéke - A Kormányzat ha másért nem kényszerből koordinálni fogja a ma egymás mellett elbeszélő Hatóságok munkáját - Fel kell készülni a 2015. évi 95%-os hasznosítási mérték elérésére - Át fog alakulni a jelenlegi termékdíjas szabályozási rendszer - Változni fog a lakosság környezettudatosságra nevelési gyakorlata - Növekedni fog a fejlesztések, az innovatív megoldások jelentősége

Fejlesztési projektek - Rövidtávú projektek - A shredder nehézfrakció legnagyobb hasznosítási mértékének elérése - A nehézfrakció leválasztási maradékának (az ún. tényleges könnyűfrakció) átmeneti hasznosításának megoldása - Cementművek, erőművek, pirolizátorok - A ciklonpor további hasznosításának megoldása - Revepor leválasztási lehetőségei - Közép- és hosszú projektek - Automatizált shredder-könnyűfrakció szétválasztás - Gépi technológia színesfém-frakcionálás - A ciklonpor osztályozás megoldása

Az ALCUFER-csoport részvételével zajló fejlesztések - Aktuálisan három projektben veszünk részt kezdeményezőként, illetve cselekvő közreműködőként: - Az anyagában történő hasznosítás előmozdítása érdekében egy 13 tagú konzorcium tagjaként pályázatot nyertünk az EU 7. K+F keretprogramjának környezetvédelmi előirányzatában csúcstechnológiás szeparátor fejlesztésére, W2Plastics elnevezéssel - A pályázati döntés alapján az EU támogatja a projekt megvalósítását, amely 2008. november 5-én indult, 2 magyar részvevővel, 3 éves időtartammal (Alcufer Kft., BME-EJJT Tudásközpont) - A projekt célja mágnesfolyadékos szeparátor fejlesztése, utánkapcsolt ultrahangos minőségbiztosítási rendszer felhasználása mellett - A kifejlesztett szeparátor a terveknek megfelelően alkalmassá válik nagytisztaságú poliolefinek (PE, PP) shredder könnyűfrakcióból történő kiválasztására és autóipari szekunder anyagként történő felhasználására

A W2Plastics EU7 K+F keretprogram keretében megvalósuló projekt A projekt teljes megnevezése: Magnetic Sorting and Ultrasound Sensor Technologies for Production of High Purity Secondary Polyolefins from Waste Vegyes hulladék Belépési fázis Mágnesezési szekció Szeparációs szakasz Egyszerűsített technológiai folyamatábra a magneto-hidrosztatikus szeparátorban Szerepvállalás a projektben: ALCUFER Kft. technológiai alkalmazás a tervezett fehérvárcsurgói shredderüzemben, az anyagában nem hasznosítható vegyes szerves frakciók energetikai hasznosításának kutatása.

Második projektrészvételünk A W2Plastics projekt magyarországi implementációjaként beadásra került egy projektjavaslat, RECYTECH akronímmel az NKTH Nemzeti Technológiai Program 2008. őszi fordulójára. A 2008. decemberi értékelés során az NKTH támogatta a projektjavaslatot, így a hat konzorciumi partner az ALCUFER Kft. Konzorciumi vezető szerepe mellett 2009. januárban megkezdte a projektet. A projekt két célkitűzést fogalmazott meg, egyrészt optimális szeparációs technológia magyarországi kiválasztása, alkalmazásra történő bevezetésének előkészítése, másrészt az anyagában nem, vagy nem gazdaságosan hasznosítható frakciórészek energetikai hasznosításának kutatása.

Miben rejlik a bemutatott technológia különlegessége? Az EU Direktívában (2000/53/EK) határozta meg a roncsautókra vonatkozó hasznosítási kötelezettség 2015. évre 95% mértékre történő emelését; Mindez komplex technológiai fejlesztése nélkül nem érhető el, mivel a hagyományos shredderezési technológia elsődlegesen a fémek kinyerésére koncentrál (amely a roncsautó 70-75 tömeg%-át jelenti); Több shredder-üzemeltető vállalkozás kezdett az anyagában hasznosítást előmozdító szeparációs technológia fejlesztésbe, azonban egyetlen vállalat sem indított az anyagában és az energetikai úton történő hasznosítást egyszerre bekalkuláló, egymást kiegészítő műszaki fejlesztést; A 95% hasznosításból 85% anyagában megvalósítandó, amelyhez szükséges a fémeken kívüli további 10-15% fémeken kívüli anyag visszaforgatása, ennek céljából ultramodern szeparációs technológiát fejlesztünk; A 10% energetikai hasznosítást elsődlegesen termokatalitikus reakción alapuló megoldással/fejlesztéssel kívánjuk elérni.

Harmadik projektrészvételünk Termikus degradációs technológia fejlesztése (Pirolízis projekt) - Az ALCUFER Kft. háromoldalú K+F Szerződést írt alá a Magyar Villamos Művek Zrt-vel és a Powerenergy Kft-vel (Projekt hivatalos neve: REC-Energy projekt) - A Szerződés célja különböző típusú szerves hulladékok termikus degradációját (hőbontását) biztosítani képes automatizált gépi technológia fejlesztése és beüzemelése - A projekt futamideje 2010.05.01-2010. ősze - A projekt költségvetése 163 millió Ft - A projekt célja az alap technológia olajminőségének javítása, illetve az áramtermelésre használt dízelaggregátor károsanyag-kibocsátásának optimalizációja - A kísérleti berendezés a győrszentiváni Ipari Parkban került felállításra, az első tesztjáratások biztató eredményekkel zárultak - Sikerült mind az automotive shredder-könnyűfrakcióból, mind az elektronikai hulladékok őrlési maradékaiból a dízel áramfejlesztő aggregátot meghajtani képes olajat leválasztani

A termokatalitikus krakkoló/áramtermelő blokk elhelyezése

Milyen célokat tűzött ki az ALCUFER-csoport a fejlesztésekkel? A csoport szeretné vezető szerepét megőrizni az ipari hulladékkezelés magyarországi piacán; Ennek érdekében szükség van a hagyományos shredderezési technológia komplex szemléletmódú továbbfejlesztésére; Mindezek nélkül nem, vagy csak igen nehezen teljesíthetők a roncsautós- (ELV-), az elektromos- és elektronikai termékekre- (WEEE-), valamint a lerakásra- (Landfill-) vonatkozó EU-s direktívák kötelezettségei; A technológiai fejlesztések hatására az ALCUFER-csoport el szeretné érni, hogy 2015-re a lerakóba kerülő hulladék mennyisége tömegarányosan ne haladja meg az 5% mértéket, amely egyedülálló célkitűzés a hulladékkezelő vállalkozások között.

Milyen célokat tűzött ki az ALCUFER-csoport a fejlesztésekkel? A cégcsoport egyedülálló, országos lefedettségű telephelyhálózattal rendelkezik Magyarországon, mindez 35-nél több saját tulajdonú, valamennyi megfelelő környezetvédelmi engedéllyel rendelkező, összehasonlítva más hazai hulladékkezelőkkel a legmagasabb műszaki színvonalon álló telephelyet jelent; Ez a telephelyhálózat ki-/felhasználható pirolízis technológia működtetésére alkalmas ipari- és egyéb hulladékok begyűjtésére, megfelelő előkezelésére, adott esetben, egyedi döntések alapján akár komplex feldolgozó/áramtermelő egységek telepítésére is; Mindebben a cégcsoport tulajdonosai nagy lehetőséget látnak, a technológiát a jövő egyik járható útjaként értékelik és készek az elterjesztésben való együttműködésben.

Egy a roncsautó-hasznosítás menetét bemutató kisfilm levetítése

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Dr. Lukács Pál Fejlesztési és kommunikációs igazgató ALCUFER Kft. Tel: 96/512-700 Fax: 96/512-709 Mobil: 30/6259059 Email: alcufer@mail.datanet.hu; pal.lukacs@carrec.hu Web: www.alcufer.hu