Írásbeli záróvizsga feladatok Közigazgatási menedzsment mesterszak 2013. tavasz 1. feladat A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított több magyarországi építőipari, vasútépítő vállalkozás ellen, mert a rendelkezésre álló adatok alapján (pl. a vállalkozások telephelyén található számítógépre lementett levelezések) alaposan feltehető volt, hogy az eljárás alá vont vállalkozások a magyarországi vasútvonalak (egyes szakaszok) felújítására, átépítésére, rehabilitációjára kiírt közbeszerzési eljárások során előzetesen megállapodtak a várható győztes személyéről és a támogatók, alvállalkozói és pénzügyi kompenzálásáról. A rendelkezésre álló információk alapján milyen versenyellenes magatartást tárhat fel a GVH? Milyen bizonyítékokat vesz figyelembe a Versenytanács eljárása során? Milyen eljárási jogosítványai vannak a GVH-nak? 2. feladat A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított több magyarországi építőipari, vasútépítő vállalkozás ellen, mert a rendelkezésre álló adatok alapján (pl. a vállalkozások telephelyén található számítógépre lementett levelezések) alaposan feltehető volt, hogy az eljárás alá vont vállalkozások a magyarországi vasútvonalak (egyes szakaszok) felújítására, átépítésére, rehabilitációjára kiírt közbeszerzési eljárások során előzetesen megállapodtak a várható győztes személyéről és a támogatók, alvállalkozói és pénzügyi kompenzálásáról. Milyen szempontok alapján, milyen aktust bocsát ki a hatóság a jelen esetben? Válaszát indokolja! Bírság kiszabása esetén milyen körülményeket értékel a GVH a bírság mértékének meghatározásánál? 3. feladat Felperes: Közigazgatási Hivatal. Az alperes a Budavári Önkormányzat. Az elsőfokú közigazgatási szerv, a Budavári Önkormányzat jegyzője a V/363/9/2005. számú határozatával az x.y. Kft. építtető részére üzlethelyiség létesítéséhez szükséges építési engedélyt megadta. Az üzlethelyiségnek, mely az építési engedélyt megkapta, a Budavári Önkormányzat résztulajdonosa. Az alperes megítélése szerint a fenti tény nem keletkeztet az ügyben abszolút kizárási okot. Ezek miatt a Budavári Önkormányzat polgármesteri hivatalának kizárására, más első fokon eljáró szerv kijelölésére az alperes intézkedést nem tett. Alperes döntését az önkormányzat és a jegyző közötti függetlenséggel indokolta.
Egyetért az alperes döntésével? Válaszát indokolja! / Az építési engedély megadására jogosult volt a Budavári Önkormányzat jegyzője? Milyen viszonyban van egymással az önkormányzat és a jegyző? 4. feladat 2009. február 26-án H. város önkormányzatának képviselőtestülete nyilvános ülést tartott, amelyen tárgyalta az állattartás feltételeit szabályozó 18/2003. (X. 16.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztést is. X.Y az adott napirendi ponthoz hozzászólási igényt jelzett. Mit tesz az ülést vezető polgármester? Önkormányzat képviselőtestületének ülései nyilvánosságára milyen szabályok vonatkoznak? Mi a főszabály és milyen kivételek léteznek alóla? 5. feladat Esztergom Város Önkormányzatának a köztisztaság fenntartásáról, a parkok és fák védelméről, valamint az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről szóló 45/2003. (X. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 48/2007. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 8. (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: az ingatlanok körül a tulajdonos, bérlő, illetve használó: (a továbbiakban: kötelezett) kötelessége a járdaszakaszok, gyalogosközlekedésre szolgáló utak, lépcsők tisztán tartása, pormentesítése, az ingatlan körüli zöld területnek a gondozása (fű- és sövénynyírás, gyommentesítés), az önkormányzat által biztosított növényekkel való betelepítése, a növények gondozása. A gondozás az elbirtoklás szempontjából nem minősül sajátjakénti birtoklásnak. Milyen tárgykörben jogosult az önkormányzat rendelet alkotni? Van-e következménye a rendeletalkotás elmulasztásának? Ön szerint a fenti rendelet jogszabálysértő-e? Amennyiben igen, akkor milyen jogszabálysértés esetén milyen szervhez lehet fordulni? 6. feladat A felperes tulajdonát képezi a M. belterület 000X helyrajzi szám alatt szereplő panzió és udvar elnevezésű 853 m 2 alapterületű ingatlan, melyen létesített építményre 2004-ben ideiglenes használatbavételi engedélyt, kereskedelmi tevékenységre működési engedélyt kapott. A felperes bevallása alapján az első fokú adóhatóság 2005, 2006 években évi 376.000 Ft építményadó megfizetésére kötelezte, melynek felperes eleget tett. 2007 évben 399.000 Ft
építményadó megfizetésére kötelezték, melyet nem fizetett meg. 2008-ban 456.000 Ft építményadót szabtak ki vele szemben. A felperes részben kérelmet nyújtott be a 2005, 2006 évi építményadó visszatérítésére, a 2007 évi adó törlésére. A 2008 évre megállapított építményadóval kapcsolatban fellebbezést nyújtott be azzal, hogy a tulajdonában lévő ingatlan építményadó tárgya nem lehet, mivel nem rendelkezik utcanévvel és házszámmal. Jogszerű-e a felperes igénye? Mentesül-e a helyi építményadó megfizetése alól azért, mert nem rendelkezik a kérdéses ingatlan utcanévvel és házszámmal? (Milyen jogszabályok jöhetnek számításba a vizsgálódás során?) 7. feladat Felperes: volt kisebbségi önkormányzati képviselő és bizottsági tag. Alperes: magyar állam. A felperes keresetében 5.624.416 forint, valamint ezen összeg után 2004. december 1. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest kártérítés jogcímén. Előadta, 2003. január 7-től 2006. október 31-ig volt kisebbségi önkormányzati képviselő és az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság, valamint a Lakásügyi és Egészségügyi Bizottság tagja, de tevékenységéért semmilyen díjazásban nem részesült. Ennek okát abban látta, hogy 2005 szeptembere előtt a kisebbségi önkormányzati képviselők díjazásáról semmilyen jogszabályi rendelkezés nem volt. Ezt a jogalkotási mulasztást az Alkotmány 70/A. -ának (1) és (3) bekezdésébe, valamint az Európai Közösségek Alapító Szerződése (Római Szerződés) 13. Cikkébe és a Tanács 2000/43/EK. Irányelve 2. Cikk (1) bekezdésébe ütközik, álláspontja szerint a szabályozás hiánya hátrányos megkülönböztetést jelentett a helyi önkormányzati képviselők és a kisebbségi önkormányzati képviselők között, annak ellenére, hogy az európai közösségi normák közvetlenül kötelezték az alperest az irányelvnek megfelelő jogszabályok megalkotására. Mivel az alperes ennek nem tett eleget, ezért a mulasztása jogellenes. Valóban megvalósult-e a diszkrimináció a kisebbségi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok képviselőinek díjazása kérdésében? 8. feladat A B.-P. községek közös önkormányzati hivatal jegyzőjével szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett az erre jogosult szerv(ek). Az indok, hogy a közös önkormányzati hivatal jegyzője a számú önkormányzati határozat elfogadásakor törvényességi észrevételt nem tett, pedig az ülést megelőzően vagy az ülésen, de az ülést követően is fel kellett volna ismernie, hogy a döntés meghozatalához minősített szavazat szükséges.
Közös önkormányzati hivatal hol alakítható ki? Ismertesse a közös önkormányzati hivatalra vonatkozó szabályokat! Ki/kik jogosultak az esetben említett fegyelmi eljárás megindítására? 9. feladat Felperes önkormányzat, az alperes egy társaság, mely az adott önkormányzat területén folytatott közterületi parkolóhelyek üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységet. A tényállás szerint a felperes a 2007. február 16-án kelt levelében azzal a kéréssel fordult az alpereshez, hogy küldje meg részére a..-vel kötött koncessziós szerződést, valamint tájékoztassa a koncesszió köteles tevékenységgel kapcsolatban 2000. év óta keletkezett bevételeinek adatairól, ennek részletes felhasználásáról. Ön szerint köteles az alperes a tevékenységével kapcsolatos adatokat kiszolgáltatni? Közérdekű adatoknak minősülnek-e a kérdéses tevékenységgel kapcsolatos adatok? 10. feladat M., K., M., S., P. és F. településrészek Gyöngyös város közigazgatási területéhez tartoznak. 2003. április 7-én előkészítő bizottság alakult a fenti településrészeknek Gyöngyös várostól való elszakadása és önálló községgé alakítása érdekében. Milyen igazgatási és jogi érveket lehet felhozni a kezdeményezés mellett, illetve elutasítása iránt érvelve? Mi szükséges ahhoz, hogy-e települések önállóvá válhassanak a fent nevezett várostól? Milyen eljárást kell követni? 11. feladat A Légiközlekedési Igazgatóság határozatával nem ismerte el Százhalombatta Város Önkormányzata ügyféli jogállását a repülőtér polgári repülőtérré minősítésével összefüggésben, a zajgátló védőövezet kijelölése iránt indult államigazgatási eljárásban. Határozata indokolásában megállapította, hogy a zajgátló védőövezet nem érinti a felperesi önkormányzat jogos érdekét, így az említett önkormányzat az eljárásban nem ügyfél. Ügyfél-e a kérdéses önkormányzat? Ki lehet ügyfél a közigazgatási hatósági eljárásban? 12. feladat
A felperes a Zala Megyei Önkormányzat Kiskorú és Felnőtt Fogyatékosok Otthona gondozottja. Felperes álláspontja, hogy önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testületnek kellett volna eljárnia. Szerinte azáltal, hogy a képviselő-testület a hatáskörét átruházza, attól még a képviselőtestület marad az elsőfokú hatóság, a közgyűlés elnöke átruházott hatáskörben a közgyűlés helyett és nevében hoz döntést. Mindebből kifolyólag a másodfokú hatóság nem lehet a közgyűlés, hiszen a saját döntését bírálná felül. Igaza van-e a felperesnek? Válaszát indokolja! 13. feladat Az egyik okmányiroda ügyintézője a félfogadás során megtagadja, hogy egy magyarul kissé nehezen beszélő, ruházata alapján muszlim vallásúnak tekinthető nő lakcímbejelentési ügyével foglalkozzon. Felettesének utóbb azt mondja, hogy lelkiismereti meggyőződése szerint cselekedett és véleménynyilvánítási szabadságával élt, amikor visszautasította az ügyfelet. Jogos-e az ügyintéző magyarázata? (Alkotmányjogi érvekkel indokolja válaszát!) 14. feladat A kérelmező kormánytisztviselőként dolgozik egy közigazgatási felügyelet szolgálatában. A kérelmező munkáltatója a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt alkalmazva indokolás nélkül elbocsátja a kérelmezőt a szolgálatból. A kérelmező nem támadja meg bíróság előtt az intézkedést, mivel úgy véli, hogy indokolás hiányában nincs esélye a siker kilátásával perelni korábbi munkáltatóját. Ehelyett az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul, és azt kéri, hogy a bíróság állapítsa meg: az ügyében Magyarország megsértette az Emberi jogok európai egyezményének 6. cikkében biztosított jogot a hatékony bírósági felülvizsgálathoz. Milyen döntést hoz az EJEB? 15. feladat
1999 júniusában a kérelmező birtokháborítási pert indított a szomszédos étterem tulajdonosa ellen. A kérelmező az éttermet az erős szag- és zajkibocsátás folytatásától eltiltó végzés kibocsátását és kártérítést kért a bíróságtól. A bíróság először 2002 januárjában tűzött ki tárgyalást az ügyben, és részítéletében a szagkibocsátás megtiltásáról rendelkezett. Az étterem tulajdonosa fellebbezett, melyet 2004 októberében a másodfokú bíróság elutasított. 2006 januárjától az elsőfokú bíróság több tárgyalást tartott az étteremmel szembeni további követelések tárgyában. 2006 áprilisa és 2008 szeptembere között nem került sor eljárási cselekménye a bíró nyugállományba vonulása és a bíróságon belüli átszervezés miatt. A teljes követelésről az elsőfokú bíróság 2009 januárjában hozott ítéletet, melyet a másodfokú bíróság 2011 márciusában vizsgált meg először érdemében, és 2011 novemberében helyben hagyott. A kérelmező milyen alapvető jogra hivatkozva fordulhat az Emberi Jogok Európai Bíróságához? Indokolja válaszát! 16. feladat Tudományos és sajtóvita zajlik Magyarország két világháború közötti hazai és nemzetközi politikájának megítéléséről. A vitában résztvevő egyik történész azt írja egyik kollégájáról, hogy történelemhamisító, mert Teleki Pál egykori miniszterelnökkel kapcsolatos írásaiban folyamatosan elmulasztja megemlíteni a politikus súlyosan diszkriminatív döntéseit. Az elsőés a másodfokú bíróság is azt állapítja meg ítéletében, hogy a történész megsértette kollégája személyiségi jogait, mert valótlan tényt állított róla. A történész az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Milyen döntést hoz és milyen indoklással az EJEB? 17. feladat 11/70 Internationale Handelsgesellschaft A Verwaltungsgericht Frankfurt am Main (a tagállami bíróság) az EGK-Szerződés 177. (jelenleg az EUMSz 234.) cikke alapján az exportengedélyek és a hozzájuk kapcsolódó óvadékok rendszerét (a továbbiakban: óvadékrendszer ) szabályozó két rendelet a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 120/67/EGK tanácsi rendelet, illetve az import- és exportengedélyekről szóló, 473/67/EGK bizottsági rendelet érvényességére vonatkozó kérdést terjesztett a Bíróság elé. E kérdések arra irányultak, hogy e rendeletek teljes egészében vagy részben érvénytelenek-e a nemzeti jog bizonyos alkotmányos elveinek megsértése miatt.
A Verwaltungsgericht az előzetes döntéshozatalra utaló végzés indokolásában kifejtette, hogy álláspontja szerint az óvadékrendszer ellentétes a nemzeti jog bizonyos alkotmányos elveivel különösen a cselekvési és rendelkezési szabadság, a gazdasági szabadság és különösen az alaptörvény 2. cikkének (1) bekezdésében és 14. cikkében meghatározott arányosság elvével amelyeket a közösségi jog keretei között is védeni kell, ezért a nemzetek fölötti jog elsődlegességének meg kell hajolnia a német alaptörvény elvei előtt. A Verwaltungsgericht szerint az engedélyek kibocsátásából származó import-, illetve exportkötelezettség, a hozzájuk kapcsolódó óvadékkal együtt túlzott beavatkozást jelent a rendelkezés szabadságába a kereskedelem területén, mivel a rendeletekben lefektetett célt kevésbé súlyos következményekkel járó intervenciós módszerekkel is el lehetett volna érni. 1. Hogyan határozta meg a Bíróság az alapvető jogok helyét a Közösség (Unió) jogrendszerében? 2. Mely jogforrás(oka)t jelölte meg a Bíróság azon forrás(ok)ként, ahonnan az alapjogok tartalma megismerhető? 3. Mivel indokolta a Bíróság, hogy nem a tagállami jog szabályai és fogalmai alapján fogja meghatározni az alapvető jogok védelmének mércéjét? 18. feladat C-491/01 British American Tobacco Az alapeljárás felperesei az Egyesült Királyságban letelepedett dohánygyártók. Azzal fordultak a kérdést előterjesztő bírósághoz, hogy engedélyezze számukra az Egyesült Királyság Kormányának az irányelv átültetésére vonatkozó szándéka és/vagy kötelezettsége jogszerűségének vizsgálata iránti kereset ( judicial review ) benyújtását. A 2001/37/EK irányelv vitatott rendelkezései a következőképpen szólnak: 3. cikk (1) bekezdése szerint 2004. január 1-jétől kezdődően a tagállamok területén szabad kereskedelmi forgalomba hozott, árusított vagy gyártott cigaretták nem tartalmazhatnak cigarettánként többet, mint: 10 milligramm kátrányt, 100 1 milligramm nikotint, 100 10 milligramm szén-monoxidot. Az irányelv 5. cikke meghatározza a címkézésre vonatkozó követelményeket, amelyek többek között azon kötelezettséget írják elő, hogy a termékek csomagolásán fel kell tüntetni oly módon, hogy azok bizonyos felületeinek meghatározott százalékát elfedje a cigaretta kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-tartalmát, valamint a dohánytermékek egészségi ártalmaira vonatkozó figyelmeztetéseket. Az irányelv Termékleírás című 7. cikke értelmében: Az 5. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül 2003. szeptember 30-tól kezdődően semmiféle olyan szöveg, név, márkanév, képi vagy
egyéb jel, amely azt sugallja, hogy az adott dohánytermék kevésbé káros, mint mások, nem alkalmazható a dohánytermékek csomagolásán. Az előterjesztő bíróság felfüggesztette az eljárást, és a következő kérdéseket terjesztette előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé: 1) A 2001/37/EK irányelv teljes egészében vagy részben érvénytelen-e: [ ] c) az arányosság elvének megsértése miatt; [illetve] [ ] f) a szubszidiaritás elvének megsértése miatt; 1. Érvénytelennek nyilvánította-e a Bíróság a 2001/37/EK irányelvet az arányosság elvének megsértése miatt? (Mutassa be, hogyan épült fel a Bíróság érvelése, melyek azok a legfőbb indokok, amelyre a Bíróság nemleges/igenlő válaszát alapozta!) 2. Érvénytelennek nyilvánította-e a Bíróság a 2001/37/EK irányelvet a szubszidiaritás elvének megsértése miatt? (Mutassa be, hogyan épült fel a Bíróság érvelése, melyek azok a legfőbb indokok, amelyre a Bíróság nemleges/igenlő válaszát alapozta!) 19. feladat A C-46/93. sz. Brasserie du pêcheur ügy A kérdést előterjesztő bíróság (Bundesgerichtshof) előtt tett nyilatkozata alapján a Schiltigheim-i (Elzász) székhelyű francia társaság, a Brasserie du pêcheur 1981 végén németországi sörexportjának beszüntetésére kényszerült, mivel az illetékes német hatóságok szerint az általa előállított sör nem felelt meg az 1952. március 14-i Biersteuergesetz (a söradóról szóló törvény) 9. és 10. cikkében meghatározott tisztasági követelményeknek. A Biersteuergesetz ugyanis megtiltotta a 9. és 10. cikkekben meghatározottaktól eltérő módon előállított termékek Bier (sör) elnevezés alatti forgalmazását Németországi Szövetségi Köztársaság területén, illetve (az adalékanyagokat is tartalmazó sörök esetében) azok importját az ország területére. Az EUMSz 34. cikke szerint A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. Az Európai Bíróság már egy korábbi (Bizottság kontra Német Szövetségi Köztársaság) ítéletében az EUMSz 34. cikkével összeegyeztethetetlennek ítélte a német törvényeknek nem megfelelő, más tagállamokból származó sörök forgalmazásának, illetve importjának tilalmát. A Brasserie du pêcheur ezen ítéletet követően indította keresetét a Németországi Szövetségi Köztársaság ellen Bundesgerichtshof előtt az 1981. és 1987. közötti importkorlátozás miatt elszenvedett károk megtérítési iránt, kártérítési követelésként pedig 1 800 000 DM összeget jelölt meg, amely tényleges kárának egy részét jelentette.
A Bundesgerichtshof felfüggesztette az eljárását, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé: Az a közösségi jogi elv, amely szerint a tagállamok kötelesek megtéríteni a közösségi jog nekik betudható megsértésével a magányszemélyeknek okozott károkat, alkalmazandó-e abban az esetben is, amikor a jogsértés abból a tényből ered, hogy a tagállam az általa meghozott törvényt nem igazította hozzá a magasabb szintű közösségi jogi normához (a jelen esetben a Biersteuergesetz 9. és 10. cikkét nem igazította hozzá az EGK-Szerződés 30. [jelenleg az EUMSz 34.] cikkéhez)? [ ] 1. Milyen választ adott a Bundesgerichtshof kérdésére a Bíróság? Milyen indok(ok)ra hivatkozva állapította meg/nem állapította meg (e konkrét esetben) a tagállam kártérítési felelősségét? 2. A tagállam közösségi jog megsértésért való kártérítési felelősségének mely általános feltételeit határozta meg a Bíróság? 20. feladat C-290/05. sz. Nádasdi ( Regisztrációs adó ) ügy Azt követően, hogy Nádasdi Á. 2004. május 2-án használt személygépkocsit vásárolt Németországban 6000 EUR-ért. A Vám- és Pénzügyőrség Észak-Alföldi Regionális Parancsnoksága a 8074/2004. sz. határozatában 390 000 forintban határozta meg a Nádasdi Á. által fizetendő regisztrációs adó összegét. Nádasdi Á. keresetet nyújtott be a Hajdú-Bihar Megyei Bírósághoz a 8074/2004. sz. határozat bírósági felülvizsgálata végett. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság felfüggesztette az eljárását, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette az Európai Bíróság elé: 1) Megengedi-e az EK-Szerződés 90. cikk (1) bekezdése [jelenleg az EUMSz 110. cikkének (1) bekezdése] a tagállamoknak a más tagállamból származó használt autók tekintetében olyan adó fenntartását, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a gépkocsi értékét, és a fizetendő adó összegét kizárólag a gépjármű műszaki tulajdonságai (motor típusa, lökettérfogata), valamint környezetvédelmi osztályba sorolása alapján határozza meg? Az EUMSz 110. cikkének (1) bekezdése értelmében A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót.
1. Milyen választ adott a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság kérdésére a Bíróság? Milyen indok(ok)ra hivatkozva állapította meg a vitatott adó EUMSz 110. cikkével való összeegyeztethetőségét/összeegyeztethetlenségét? 2. A magyar állam jogalkotási kötelezettségére vonatkozóan milyen következtetéseket vonhatunk le az ítéletből? 21. feladat C-210/10 sz. Urbán ügy Urbán M. magyar honosságú tehergépjárművével Magyarországról Romániába közlekedett 2009. március 25-én, amikor a Debreceni Vám- és Pénzügyőri Hivatal járőrei az ártándi határátkelőhelyen közúti ellenőrzés keretében menetíró készülékét és menetíró korongjait is vizsgálták. Az Urbán M. részéről átadott tizenöt db menetíró korong egyikéről hiányzott az érkezési kilométer feltüntetése. Erre tekintettel az elsőfokú vámhatóság 2009. március 25-i határozatában Urbán M.-et az adatrögzítő lapok használatára vonatkozó szabályok megszegése miatt 100 000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. Urbán M. e határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő, amelyben a kiszabott közigazgatási bírság elengedését vagy csökkentését kérte, hivatkozva arra, hogy a kiszabott bírság összegét az elkövetett mulasztáshoz képest túlzónak tartja, mivel fuvarlevelére rávezette a kilométer-számláló állását. A menetíró korongról hiányzó adatot így pontosan ellenőrizni lehetett volna az említett fuvarlevélen szereplő információk alapján. Az alapeljárás alperese másodfokú hatóságként 2009. május 12-én elutasította az említett fellebbezést, és megállapította, hogy az elsőfokú hatóság helyesen alkalmazta az 57/2007 kormányrendelet 5. -ának (1) bekezdését és az e rendelkezésben említett 4. táblázat 3. pontját. Urbán M. az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezésében előadott érveket megismételve e határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság amelynek kétségei támadtak az 57/2007 kormányrendeletben előírt szankciórendszernek a 3821/85 és az 561/2006 rendeletben szereplő célhoz képest arányos voltára vonatkozóan az eljárás felfüggesztéséről határozott, és a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra: A[z 561/2006/EK] rendelet 19. cikk[e] (1) és 19. cikk[e] (4) bekezdésében foglalt arányosság követelményének megfelel-e az olyan szankciórendszer, mely a [3821/85/EGK] rendelet 13 16. cikkében rögzített valamennyi előírás megsértése esetére azonos összegű, 100 000 [HUF] összegű bírság kiszabását írja elő kötelező erővel [és] amely az elkövetett jogsértés súlyához képest nem differenciál a bírság összegszerűségében? [ ] Alkalmazandó jogszabályok: Uniós jog: A 3821/85/EGK tanácsi rendelet 13 16. cikke előírja a munkáltatónak és a járművezetőknek a menetíró készülék és az adatrögzítő lapok használatára vonatkozó kötelezettségeit.
Az 561/2006 rendelet 19. cikkének (1) bekezdése a következőt mondja ki: A tagállamoknak az ezen rendelettel és a 3821/85/EGK rendelettel kapcsolatos jogsértésekre vonatkozó szankciókra vonatkozó szabályokat kell lefektetniük, és meg kell tenniük minden olyan intézkedést, mely azok végrehajtásához szükséges. Az említett szankcióknak hatékonyaknak, arányosnak, visszatartónak és diszkriminációmentesnek kell lenniük. Tagállami jog: Az alapügy tényállásának idején a 3821/85/EGK tanácsi rendeletben foglalt kötelezettségek megsértése esetére vonatkozó, bírság mértékét tartalmazó táblázat az 57/2007 kormányrendelet a következő volt: Sorszám Bírságolással érintett Jogszabályi Bírság tevékenységek, okmányok 3. Az adatrögzítő lapok használatára vonatkozó szabályok megsértése hivatkozás 3821/85/EGK tanácsi rendelet 13 16. cikk összege Ft-ban 100 000 1. Milyen választ adott a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság kérdésére a Bíróság? (Mutassa be, hogyan épült fel a Bíróság érvelése, melyek azok a legfőbb indokok, amelyre a Bíróság nemleges/igenlő válaszát alapozta!) 2. Milyen döntést kellett volna hoznia az ügyben eljáró vámhatóságnak az uniós jog elsőbbségének elve alapján? Debrecen, 2013. április 8.