Tudomány az útkeresés szolgálatában

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK A Nyíregyházi F iskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kara, a Kultúrdiplomáciai és Civilizációs Kutatások Kutatócsoportjának, az Integrált Kommunikáció és Médiatudományi Kutatócsoportjának, valamint a Logisztikai, Üzleti és Gazdaságmódszertani Kutatócsoportjának kiadványa Tudomány az útkeresés szolgálatában Bessenyei Könyvkiadó Nyíregyháza, 2011

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK A Nyíregyházi F iskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kara, a Kultúrdiplomáciai és Civilizációs Kutatások Kutatócsoportjának, Integrált Kommunikáció és Médiatudományi Kutatócsoportjának, Logisztikai, Üzleti és Gazdaságmódszertani Kutatócsoportjának kiadványa A szerkeszt bizottság tagjai: N. Szabó József (a szerkeszt bizottság elnöke) Galó Miklós Kerül Judit Nádasdi József Vargáné Bosnyák Ildikó Szakál Zoltán Tanácsadó testület: Prof. Jerzy Malec Prof. Czövek István Csekéné prof. dr. habil. Jónás Erzsébet Prof. Gazdag Ferenc Prof. Körösényi András Prof. Nábrádi András Prof. Rostoványi Zsolt Habil. Sári Mihály Prof. Sz cs István Prof. Tonk Márton A kiadásért felel s: Kvancz József A Nyíregyházi F iskola Gazdasági és Társadalomtudományi Karának Dékánja A kéziratokat a kozlemenyek@nyf.hu címre várjuk. ISSN: 2061-3156 ISBN: 978-615-5097-27-0 Szerkeszt ség: Nyíregyházi F iskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/B Tel.: 42/599-482 HUISS5N

TARTALOMJEGYZÉK Bevezet gondolatok... 5 Gazdaságtudományi Szekció... 7 Almásy Ljudmila - Gyuricsku Kálmán Új Adókódex Ukrajnában... 9 Heged s László Zsigmond Regionalizmus az élelmiszergazdaságban... 19 Kozmáné Petrilla Gréta Regionális konvergencia és helyi fejlesztési stratégiák Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében... 29 Makszim Györgyné Magyarország megyéinek fejlettség szerinti rangsorolása... 39 Oroszné Ilcsik Bernadett Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeinek vizsgálata demográfiai és jövedelmi jellemz k alapján.. 51 Szabóné Berta Olga Kett s könyvvezetés mez gazdasági vállalkozások körében végzett PhD kutatás metodikai kérdései... 59 Szegedi Zoltán Az ellátási láncok tagjai közötti együttm ködési készség vizsgálata... 69 Társadalomtudományi Szekció... 77 Sz cs Ágnes Az emberi er forrás-gazdálkodás szerepe a regionális fejl désben... 79 Egri Imre A vezet i típusok változása (Út a menedzser-vezetéshez)... 85 Fodorné Zagyi Orsolya A fels oktatás kiterjedése és a foglalkoztathatóság néhány vonatkozása... 91 Mádi Sarolta A megváltozott munkaképesség dolgozók rehabilitációja és annak aktuális problémái... 103 Nagy Péter Kristóf Mire használjuk az internetet? Internethasználati szokások Magyarországon... 113 Vitál Attila Merre visz az út? Nyolcadikos tanulók és szüleik továbbtanulással és pályaválasztással kapcsolatos preferenciái... 125

BEVEZET GONDOLATOK Éppen 15 éve annak, hogy a Magyar Tudósok Világtalálkozóján döntés született arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia alapításának emlékére minden évben megünnepeljük a Magyar Tudomány Napját. A döntés a társadalom olyan széles rétegeit mozgósította, hogy az ünneplés nem korlátozódhatott csak egy napra, november 3-ra, így 2011-ben már a Magyar Tudomány Ünnepe el tt tisztelgünk. Szép hagyománya ez a tisztelgés a Gazdasági és Társadalomtudományi Karnak, amely alkalmat ad az emlékezésre, a mérlegkészítésre, de számadásaink alapján a jöv r l történ elgondolkodása is. Mindezt tették a tudományos periodika tanulmányainak szerz i, akik él szóban is meger sítik az ünnep mottóját: TUDOMÁNY AZ ÚTKERESÉS SZOLGÁLATÁBAN S milyen útkeresést szolgáljunk? Tanuljunk Széchenyit l, aki nagyon konkrétan, de általában is értelmezhet en tette fel az alapkérdést: Miért gyarapodnak némely ország lakósai mezei gazdaság által, bár földjük rossz? S miért szegényülnek el vagy csak bajjal élnek mások, jóllehet honjukban a föld jó? S a kérdés nem költ i, mert maga Széchenyi adta meg a választ is: A tudományos emberf k mennyisége egy nemzet igazi hatalma. Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat teszik a közer t hanem az ész, mely azokat józanul hasznosítani tudja. Hiába közel két évszázados a kérdésfelvetés és a válasz is, mindmáig megtaláljuk az aktualitásukat. Ennek bizonyítékai a kötet tanulmányai, amelyek bár eltér irányokból közelítenek, de mind mind egy jöv be vezet utat mutatnak. A mottó nagyságához mérten egy-egy tanulmány témájában t nhet ismertnek, mélységében és újszer ségében szerényebbnek, de az összhatásuk küldtésszer, hiszen Jules Henry Pointcare-val együttesen azt valljuk, hogy: Egy új eredmény akkor igazán értékes, ha egyenként már régóta ismert, de egymástól távol állónak t n elemek közt létesít kapcsolatot, s ezzel hirtelen rendet teremt ott, ahol addig a rendezetlenség állapota uralkodott. Nekünk a rendteremtés szándéka a küldetésünk és cselekedeteink összhatása az eredményünk. Ebben a szemléletben ajánlom a kötetet olvasóink figyelmébe, amelynek igazságáról az Önök szeme el tt zajló életünk mindennapjaiban bizonyosságot is szerezhetnek. Nyíregyháza, 2011 novembere Galó Miklós 5

GAZDASÁGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ

ALMÁSY LJUDMILA* - GYURICSKU KÁLMÁN** ÚJ ADÓKÓDEX UKRAJNÁBAN Kulcsszavak: adórendszer, költségvetés, deficit, általános forgalmi adó, társasági adó Bevezetés E cikk szerz i kísérletet tettek a végrehajtott reformintézkedések eredményességének értékelésére, alapvet en a közelmúltban elfogadott Adókódex m ködésének vizsgálatára, szem el tt tartva, hogy az elemzéssel szembeni alapkövetelmény: annak gyakorlati hasznossága, az olvasó és leginkább azoknak a magyar vállalkozóknak a számára, akik ukrán üzleti kapcsolatokkal rendelkeznek, illetve tervezik annak folytatását. A könnyebb érthet ség és a nagyságrendek megfelel kezelése érdekében folyamatosak az utalásaik a magyar szabályozásra, anélkül, hogy ítéletet alkotnának és kinyilvánítanák azokat. A davosi világgazdasági fórumon az ukrán elnök, Viktor Janukovics, kijelentette, hogy Ukrajna kilábal a válságból. Megfogalmazása szerint a gazdaság helyreállításában jelent s szerepe van az exportorientált ágazatoknak: a kohászatnak, ipari nyersanyagtermelésnek és az agrárszektornak. Az államelnök arról is nyilatkozott, hogy Ukrajnában a gazdaság új, átmeneti modellje funkcionál, de ennek jellemz it nem határozta meg, azokat az ukrán szakért k sem ismerik. Az adók, és a költségvetés feladatai Alaphipotézisek: - Minden független ország költségvetésének kiadási oldala a költségvetés bevételi oldala teljesítését l függ. A költségvetés bevételi oldalának meghatározó tényez je az adófizetések teljesítése. Természetesen a költségvetés bevételi oldala esetében más tényez k is szerepelnek, például a privatizációból befolyó összegek. A kötségvetési terv esetenként lehet deficites, ez a tény önmagában nem kiemelked jelent ség. - Az adóknak három, általánosan érvényesül gazdasági feladata van: El ször: biztosítaniuk kell az állami (önkormányzati) kiadások fedezetének, ezáltal az államháztartás egyensúlyának és az állami rendszerek m ködésének fenntartását. Másodszor: az adókat és adókedvezményeket az állam (önkormányzat) a piaci szerepl k magatartásának befolyásolására is használja. Harmadszor: az állam egyik legfontosabb feladata a jövedelmek újraelosztása, melynek megvalósításában az adórendszernek is szerepe van. * Nyíregyházi F iskola, Gazdasági és Társadalomtudományi Kar, Gazdálkodástudományi Intézet, f iskolai tanár, e-mail: almasyl@nyf.hu ** Nyíregyházi F iskola, Gazdasági és Társadalomtudományi Kar, Gazdálkodástudományi Intézet, f iskolai tanár, e-mail: gyuricsku@nyf.hu 9

1. ábra Az adók csoportosítása Forrás: saját szerkesztés. Az állami bevételeket biztosító adó közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátengedés, amelyet az állam kényszer útján hajt be. Az adók a költségvetés bevételeinek jelent s részét biztosítják, forrásul szolgálnak a kiadások finanszírozására. Ha a kormány gazdaságpolitikai céljai megvalósítása érdekében új feladatot emel be a célrendszerébe, akkor ezt, a többi kiadási tétel változatlanul hagyása mellett, csak új forrás biztosításával tudja megtenni, mérlegelve azt, hogy a gazdaság egészére milyen hatást gyakorol (keresletcsökkenés, foglalkoztatási színt csökkenése, inflációs hatás stb.). Magyarországon a központi költségvetés 2011. évi tervezett hiánya 605,2 milliárd forint, a GDP 2,1 százaléka 8.198,2 milliárd bevétel és 8.803,4 milliárd forint kiadás mellett 1. A központi költségvetés bevételeinek meghatározó részét 2011-ben is az adóbevételek biztosítják. Ezen belül a gazdálkodó szervezetek befizetései 1.264,9 milliárd forintot tesznek ki, 18 százalékkal haladják meg a 2010. évit, a növekedés a különadókból származik. Társasági adóból a tavalyi el irányzatnál 40 százalékkal kevesebb 362 milliárd az el irányzat. A fogyasztáshoz kapcsolt adók 3.408,6 milliárd forintot, a lakosság befizetései pedig 1.448,5 milliárd forintot képviselnek. El bbi 5 százalékos növekedésére számít a terv, a lakosság befizetései azonban az idei el irányzattól 30 százalékkal maradnak el. A legtöbb bevétel a terv szintjén 2.498,3 milliárd forint az általános forgalmi adóból prognosztizálható, ez 8 százalékkal magasabb a 2010. évi el irányzottnál, ezt követi a személyi jövedelemadóból származó befizetések el irányzott összege, 1.359 milliárd forint, ami 28 százalékkal marad el a 2010. évi tervt l. A jövedéki adóból származó 878 milliárd forintot kitev bevétel 2 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Ukrajna 2011. évre elfogadott költségvetési törvénye rögzíti, hogy az állami költségvetésnél: - a tervezett bevételek összege 281,5 milliárd Hr, - a kiadások f összege 321,9 milliárd Hr, - a tervezett hiány 40,4 milliárd Hr (egy lakosra 930 Hr, amikor a minimálbér havi öszszege 985 Hr). 1 Az Egészségbiztosítási Alap 98,2 milliárdos, a GDP 0,3 százalékát kitev tervezett hiánya 1.370 milliárd forint bevétel és 1.468 milliárd forint kiadás mellett alakul ki. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyban lesz jöv re, a kiadások és bevételek 3.085 milliárdot tesznek ki. A helyi önkormányzatok hiányát 110 milliárdra tervezi a költségvetés, az Elkülönített Állami Pénzalapok tervezett többlete 14,6 milliárd forint lesz a büdzsé szerint. 10

A tendenciák jelzése és a nagyságrendek kezelése érdekében közreadjuk a 2010. évi tényadatokat és Magyarország vonatkozó adatait is. Ukrajna központi költségvetése kiadásainak és bevételeinek f összege /millió hrivnja/ 1. táblázat Központi költségvetés 2010. év 2011. évi terv 1. Bevételi f összeg 254.995 281.464 2. Kiadási f összeg 307.748 321.920 3. Deficit -52.753-38.843 Forrás: 2010. 2011. 2. táblázat A központi költségvetés kiadásainak és bevételeinek f összege Magyarországon /milliárd forint/ Központi költségvetés 2010. év 2011. évi terv 1. Bevételi f összeg 8.461,2 8.198,2 2. Kiadási f összeg 9.315,1 8.803,4 3. Deficit 853,9 605,2 Forrás: Törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésér l. Törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésér l. Ukrajna és Magyarország központi költségvetési kiadásainak és bevételeinek f összeg 2010. évben /millió euró/ 2 3. táblázat Központi költségvetés Ukrajna Magyarország 1. Bevételi f összeg 23.181,4 31.340,0 2. Kiadási f összeg 27.977,1 34.500,0 3. Deficit -4.795,7-3.160,0 Forrás: saját szerkesztés. A központi költségvetés bevételeinek struktúrája (%) 4. táblázat Ukrajna Magyarország ÁFA 38,5 30,5 Társasági és osztalékadó 15,7 4,4 Fogyasztási és jövedéki adó 14,6 10,7 SZJA 2,4 16,6 Egyéb adók, vámok (EU tám.) 13,5 22,2 Nem adó jelleg bevételek 15,3 15,6 Forrás: saját szerkesztés. 2 Az alkalmazott árfolyam 1 euró 270 forint, 1 euró 11 Hr. 11

Ukrajna ÁFA 15,3; 15% 13,5; 14% 2,4; 2% 14,6; 15% 15,7; 16% 38,5; 38% Társasági és osztalékadó Fogyasztási és jövedéki adó SZJA Egyéb adó, vámok (EU tám.) Nem adójell. bev. 3. ábra A központi költségvetés 2011. évi várható adóbevételeinek megoszlása (összes adóbevétel=100%) Forrás: 2011. Magyarország 22,2; 22% 15,6; 16% 16,6; 17% 30,5; 30% 4,4; 4% 10,7; 11% ÁFA Társasági és osztalékadó Fogyasztási és jövedéki adó SZJA Egyéb adó, vámok (EU tám.) Nem adójell. bev. 4. ábra A központi költségvetés 2011. évi várható adóbevételeinek megoszlása (összes adóbevétel=100%) Forrás: Törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésér l. Figyelmet érdeml, szembet n eltérések: a magyarországi Társasági és osztalékadó elképeszt en alacsony aránya a bevételeken belül, a személyi jövedelemadóból származó bevételek rendkívül alacsony aránya Ukrajna költségvetési bevételeiben, amely alapvet en az ukrajnai bérek (benne a minimálbér 1.500 Hr., kb. 150 euró) színvonalával függ össze. 12

Adórendszer Ukrajnában, új Adókódex A parlamenti többséggel rendelkez Régiók Pártja 2010-ben három úton közeledett a reform irányába. A költségvetés reformjával, a költségvetési kódex és az adókódex életbeléptetésével. Novák Andrej az Ukrán Közgazdasági Társaság elnöke szerint ezek az instrumentumok nem a reform céljaira kerültek alkalmazásra, hanem a perspektívanélküli, Ukrajnát degradáló nyersanyag tranzit érdekében (, 2010:2). A szaksajtóban megjelent értékelés szerint a költségvetés 2010-ben nem a krízis leküzdését tartotta a középpontjában, hanem a deficit jelent s növekedéséhez vezetett, hiszen túlméretezte a bevételeket, és egyetlen irányt sem határozott meg a kiadások csökkentésére. Az államadósság 2010. évi 100 milliárdos tényleges, és 101,5 milliárdos idei tervezett növekedése azt is jelenti, hogy a kormány a saját programjának megvalósítására képtelen volt. Az adók meg nem fizetése jelent s problémákat okoz Ukrajnában is. Pl. 2010-ben a nagyhorderej visszaélések száma megközelítette a 4 ezret. Különösen az ÁFA visszatérítések területén terjedtek el a visszaélések. Az ukrán parlament 2010 decemberében elfogadta az Adókódexet, amely a 2011. év els napján lépett hatályba. Az Ukrajna Hangja 2010. december negyedikén közölte a köztársasági elnök által is aláírt kódexet (2755-VI 02.12.2010). Az AK elfogadását a kis- és közép vállalkozások rendkívül szerteágazó ellenlépései kísérték és követik a mai napig. Az államelnöki észrevételek törvényszövegen való átvezetése után a következ változások rögzíthet k: Jelent sen csökkentették az adóhatóságok önkényességbe hajló jogosítványait, és növelték az adófizet k jogi lehet ségeit. Megszüntették az adózó vétkességének vélelmét az adóhatóság határozatai elleni eljárások során. Az eljárások jogszer ségét nem az adózó, hanem a hatóság köteles bizonyítani. A hatóság a dokumentációs és tényleges ellen rzés elrendelésér l, írásos határozatban értesíti az adózót. Az el z variánsban a revizor csak szóbeli tájékoztatást adott volna az el z kr l az ellen rzött szervezet vezetésének. A hatóság csak 96 óra id tartamra zárolhatja a vizsgált cég vagyonát, korábban ez akár id korlát nélküli is lehetett. A zálogba vont vagyon értéke elegend, ha eléri a kötelezettség összegét, korábban a kétszerese volt, s t a megel z szövegezésben is a kétszeres összeg zálogolás került rögzítésre. Az adóalanyoknak nem kell nyilvántartaniuk az id leges adókülönbözeteket. A közelmúlt magyar gyakorlatának árnyékában szembet n, hogy a cégek költségei között nem kell külön kimutatni a tanácsadási, marketing és reklám szolgáltatások és a royalti kiadásait. Az elnöki észrevételek a hazai kitermelés földgáz járadék jelleg díjainak csökkentését írták el a tervezett 40%-os növeléssel szemben. Az államelnök indokoltnak tartotta az 1998-tól alkalmazott egyszer bb adózási rendszerhez való visszatérést. A sürg sséggel készült AK nem szüntetett meg egy sor ellentmondást és alkotmányellenességet. A létez hibák nem megfontolások termékei, ezért a hatóság munkáját is, az adóalanyok helyzetét is nehezítik. Nem véletlen, hogy már a kódex magyarázatának III. kötete jelent meg. A cikk nem vállalkozhat a 20 fejezetb l álló kódex részletes vizsgálatára, ezért a szerz k az el relépés területeire és a megmaradt fogyatékosságokra mutatnak rá. 13

Az AK meghatározza és szabályozza az állami és helyi adózást és azok eljárási, nyilvántartási rendjét. A kódex el írásai szerint a vállalkozási nyereségadó ütemezetten csökken: 2011-ben 25%-ról 23%-ra, 2012-ben 21%-ra, 2013-ban 19%-ra és 2014-ben 16%-ra. 10 éves adómentességet élveznek a könny ipari, a hajó- és repül gépgyártó, valamint a vendéglátó vállalkozások. El irányzott az AK-ban az ÁFA 17%-ra való csökkentése. 2011-2013-ban 20%, 2014-t l pedig 17% a tervezett mérték. Kiemelked fontosságú változás, hogy az ÁFA visszatérítést automatikussá tette a kódex. Az SZJA mértéke 15% a minimálbér tízszerese alatt, az a fölötti jövedelemmel rendelkez k esetén 17%. A banki kamatokat 5% adó terheli 2015-t l. A kódex 2012-t l bevezeti az ingatlanadót. Mentes ez alól a lakóingatlan a következ k szerint: lakás 120 a családi ház 250 négyzetméter alapterületig. Az egyszer sített adózás nem változott. A kisvállalkozások az adóbevallásukat elektronikus formában és papír alapon is megtehetik. Az egyéni vállalkozók évi 600 ezer Hr bevételig alkalmazhatják ezt a formát, amennyiben pénztárgépet m ködtetnek, ha nem, akkor a határ: 300 ezer Hr. Mindkét esetben legfeljebb 4 alkalmazottjuk lehet (korábban 8 volt a maximális létszám). Különösen érdekes, hogy az adók mértékét a helyi önkormányzatok határozzák meg a település nagyságától függ en 20-150, 20-400 és 20-600 Hr között. A 600.000 Hr bevételnél nagyobbat realizáló egyéni vállalkozók adója 15%. Nem alkalmazható az egyszer sített adózás 25 tevékenységi körre, és a jogi személyek sem alkalmazhatják ezt az adózási formát. Az elemz k álláspontja szerint a közel jöv ben az EVA korszer sítésre és megszüntetetésre kerül. Ennek keretében az adóalanyok nem számolhatják el a nagy cégekkel bonyolított üzleti kapcsolataik során felmerült költségeiket, ami jelent sen lesz kíti a kisvállalkozások lehet ségeit. Az EVA Ukrajnában is az adóminimalizálás és visszaélések melegágya. 3 Teljesen egyértelm, hogy a Nyikolaj Azarov 4 Adóalkotmánya gyakorlatilag a KKV szektor megszüntetéséhez vezethet vélik sokan. Jövedéki adó A benzin jövedéki adója 37,9%-kal, 132 euro/tonnáról 182 euro/tonna értékre n 2011-ben. Az égetett szeszes italokra kirótt adó növekedése mérsékeltebb. 6,9%, azaz 2,72 Hr és 100% alkoholra számítva eléri a 42,12 Hr értéket literenként. A cigaretta 1.000 darabjára kirótt jövedéki adó 96,21 Hr-ra, megközelít en 7%-kal emelkedik. Az üzemanyag adójának és árának növekedése a jól ismert dominóelv alapján több áru árának növekedését automatikusan kiváltja. 3 Artem Rudik Költségvetési Kutató Intézet igazgató véleménye (Rudik, 2011). 4 N. Nazarov Ukrajna miniszterelnöke. 14

Az ellenzék az oligarchák számára kedvez kódexnek titulálja az új törvényt. (P. Szimonenko Ukrajna Hangja 17.11.10., A. Golub Kijevszkij Telegraf 19-25. 11.10.) A Krím félsziget kommunistáinak vezet je (L. Gracs RIA Új Régió 18.11.10.) kiemelte, hogy az AK ellentétes az alkotmánnyal, ahol rögzítést nyert, hogy az autonóm félszigeten beszedett adót nem kötelez Kijevbe irányítani. Mindez csak lárma volt. Az UKP teljesen egységes akarnyilvánítással szavazta meg a kódexet. Az ukrán kormány tagjai szeretik hangsúlyozni, hogy az adók Ukrajnában az európai szint alatt vannak. Pl. a nyereségadó 23%, de Ausztriában 25%, Belgiumban 34%, Franciaországban, 33%, Németországban 30-33%. Az SZJA Ukrajnában 15-17%, Ausztriában 21-50% a jövedelem nagyságától függ en, Dániában 38-59%, Belgiumban 25-50%, stb. (, 2011:2). Az eredeti törvényi el írásokat jelent sen megváltoztató államelnöki döntés a társadalmi feszültségek gyors enyhítésére irányult, véli Artem Rudik a Költségvetési és Társadalmi- Gazdaság Kutatások Intézetének igazgatója (,2011: www.pravda.com.ua). Az ukrán Adókódex el nyei és hátrányai Az AK elfogadásával új éra kezd dött az adózással összefügg törvényalkotásban, bár most az adózók szempontjából még nem lehet sem a pozitívumairól, sem a hátrányairól megalapozottan tárgyalni. Erre 2011. tényadatai alapján kerülhet sor. Senki sem állítja, hogy a dokumentum ideális, s t sok az ellentmondása és a vállalkozások számára több negatív elem is található benne. Az adószed és az -fizet közötti kompromiszszum megtalálása szinte lehetetlen, de az AK elfogadása önmagában is fontos eredmény. A független Ukrajna történetében els alkalommal szintetizálták az adózáshoz kapcsolódó normatív dokumentumokat és szilárd jogalkotási környezetben ez fontos tényez lenne a gazdaság számára. Tekintsük át az új AK el nyeit, pozitívumait: - Az egyik pozitívuma az új AK-nek a 13 féle helyi adó lényeges csökkentése. Abszurditás, de tény, hogy korábban, ezek beszedésének költsége meghaladta a bel lük származó állami bevételeket. - Ukrajnában az adózási és számviteli elszámolások rendszere zavaró eltéréseket mutat. Az AK létrejötte során ezek közelítésében tapasztalhatók bizonyos eredmények. A külföldiek számára az említett kett sség és jelent s eltérés alig érthet. A teljes közelítés még hátra van, de a megtett lépések jó irányúak és igen fontosak (készletértékelés, amortizáció elszámolásának szabályai stb.) - Jelent snek számítanak azok az intézkedések, amelyek az adómértékek tervezett csökkentését vetítik el re. - Fontos tény az is, hogy egyes jelent s vállalkozások 5 év moratóriumot kaptak az adófizetés területén, az anyagi-m szaki alapjaik korszer sítése, növelése érdekében. - Progresszív elemnek tekintik a sávos SZJA rendszert. - Az új AK korlátozza az ellen rzések számát, az nem lehet egy évben akár ismétl d sem. - A legfontosabb a jogi stabilitás joggal elvárt növekedése, hiszen a gazdaság érdekl désének középpontjában álló adótörvények (ÁFA, SZJA, TaO) némelyikét a piacgazdaság kiépítése folyamatában több mint 120 alkalommal módosították (, 2011:3). 15

A szakmai közvélemény élesen bírálta az új AK koordinálatlanságát, bels ellentmondásait, pláne alkotmányellenességét és a Ptk-tól eltér, ellentmondásos szabályozásait. Ezek közül a legfontosabbak: - Az új AK meghatározza az el írásai megsértésével együtt járó felel sséget, de más törvények több vonatkozásban kizárják azt. - Ellentétes a kódexben adott szabályozás és más jogszabályok rendelkezése a külföldi cégek képviseletének regisztrációjával kapcsolatban is. - Az el z probléma jelenik meg a vegyes vállalatok adózási nyilvántartásaival kapcsolatban is. - Bels koordináció hiányát jelzi az, hogy a különböz cikkelyekben az adózási id szak hogy van meghatározva. A 34. cikkely részletes, tételes felsorolást ad, de a következ már elhagy a felsoroltakból, már nem tartalmazza a fél évet. - Az AK 20. cikkelye kötelezi az adóalanyt a hatóság által kért összes vonatkozó információ megadására. Amennyiben ennek az adózó nem tesz eleget, a hatóság bírói úton is érvényesítheti az információs igénye kielégítését. A 85. cikkely ugyanakkor megtiltja az eredeti dokumentumok átadását a hatóságnak a büntet eljárás kivételével. - Ellentétesek a kódex saját rendelkezései abban az esetben is, ha az adózónál megsemmisültek, elvesztek az adókötelezettséget megalapozó dokumentumok, vagy az adózó megsemmisítette azokat. - Kevés figyelmet fordít a kódex arra, illetve a Ptk-val nem harmonikusan szabályozza azt, hogy ki láthatja el az adózó képviseletét. - A szakért k szerint az AK tudatosan lehet vé teszi a kétszeres felel sségre vonást ugyanazért a jogsértésért. - Az eddigi tapasztalatok azt jelzik, hogy az ÁFA visszatérítési rendszer nem m ködik. Ugyanis a kódex nem rögzíti normatív jelleggel a visszatérítés eseteit. Ez a hiányosság az önkényességnek és a visszaélések tömegének nyit teret. Havonta pl. az ÁFA visszatérítés rendszeres összege kb. 2.700 millió Hr, a valóságban visszatérített összeg kb. 700 millió Hr. A nagy különbözet a költségvetés stabilizálására kerül felhasználásra. - A modern viszonyok között a filiálok, fióktelepek jogállásának világos rögzítése fontos. A Ptk. szerint ezek nem jogi személyek, az AK szerint igen (, 2011:11-12). A kódex 4.1.9. cikkelye a szabályozás stabilitásának követelményét kiemelten rögzíti, ugyanakkor már 2011. augusztus 1-én új törvényt léptettek életbe az AK változásairól. A változások átfogják a nyereségadózást, az ÁFA fizetését és a jövedéki adózást egyaránt és az adók nyilvántartási rendszerét is. Az Ukrajnában m köd egyik nyugati tanácsadó cég elemz i szerint ezek a változások részben a kódex szabályozásait magyarázzák, az egyes cikkelyek egyeztetésének hiányát jelzik, egészében sértik a meghirdetett stabilitási elvet. Konklúzió A szerz k alapvet törekvése annak bizonyítása volt, hogy hosszabb-rövidebb reakcióbeli késéssel a gazdasági követelmények és az adózás rendszere szinkronba kerül. Jelent s kihívásnak tekinthet az adózási rendszerrel szemben az a változási lépték és min ségi irány, amit a modernizáció követel napjainkban. Az európai integráció valósága, a sokirányú t kemozgás, a munkaer, az áruk akadálymentes áramlása az országhatárokat negligáló kereszttulajdonlás olyan igényt támaszt az adózási rendszer módosítására, amely valóban el zmények nélkülinek tekinthet Ukrajnában. 16

A változások bemutatása és indokainak elismerése mellett hangsúlyozandó az is, hogy a változó követelményekhez való alkalmazkodás több vonatkozásban a stratégiai céloktól eltér megoldásokra is vezetett. A tapasztalatok szerint az adózás, adóztatás még ma sem vált a széles értelemben vett vezetés ügyévé, illetve annak funkciót a vezetés egyoldalúan kezeli. Ennek folyamatos, a következményeket láttató leküzdése az adózási rendszert tudományos igénnyel fejleszt k és m vel k feladata, az el re lépés pedig az adózási és pénzügyi kultúra emelésének fontos feltétele. Összefoglaló A piacgazdaság kiépítésének szerteágazó feladatrendszerében fontos és nem kell en tudatosított helye van az adóztatás, adózás egységesedésének, a különböz országokban követett irányok, megoldások nemzetközi standardokhoz való alkalmazkodásnak. Ezt a folyamatot a jog eszközeivel er sítette, intézményesítette Ukrajnában az új adókódex. Az 1991-t l eltér intenzitással, hullámzással lezajlott adózási forradalom után, a hatályba lépését követ en rövid id n belül módosították az új adókódexet. A módosítás nem elégséges. A kódex megalkotása az ukrán adózás fordulópontjának tekinthet, de írásunkban érint legesen ráirányítjuk a figyelmet a továbblépés igényére, fontosságára. Ezekre a változtatásokra a gazdaságban bekövetkezett markáns változások, illetve más jogszabályok módosítása, a globalizáció miatt egyre er teljesebb külföldi igények és az adózási, jogi kultúra emelése érdekében kerülhet sor. Igényli az el z cél a kisebb, illetve nagyobb horderej módosításokat, amelyek mind azt szolgálták illetve szolgálják, hogy a kódex alapján a vállalkozások mind jobban megfeleljenek a közgazdasági környezet igényeinek, azaz az adózás és adóztatás egész folyamata egyre inkább érthet, használható, a valóságnak megfelel legyen. Summary The design and implementation of state regulator and other tools affecting the system of coordinated development process are of particular importance to the deployment of the market economy. The changes to the requirements of globalization and the conditions of economy conditions resulted in the continuous modification to the taxation changes, very often giving rise to legal inconsistency and uncertainties in Ukraine. The self-20 th Statehood year of Ukraine, the Ukrainian tax system introduced a significant turn in 2010 approving the Tax Code. The study analyzes the positive aspects of the Tax Code to be highlighted, and points to the internal contradictions and lack of coordination with other elements, particularly the Civil Code. Felhasznált irodalom 1. 2010 évi törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésér l. 2. 2011 évi törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról. 3..,.(2010):. Ukrán nemzetközi tudományos konferencia. Ungvár, 2010. április 26-28. 18-20 o. 4.. (2011):... 13. 04. 2011. 5... (2009):. 1.. 335-350. 6. (2011):... 2011. 3. 7. «. 3609-V. 04. 08. 2011. 8. 2010.. 27 2010. 9. 2011.». 30 2010. 17

10... (2011):... 115-120.. 11. (2011):. Január 31. www.kommersant.ua. 12. (2010): 2010... 2011. 1. 1-2.. 13.. (2011):.., 20. 04. 2011. 14., (2011): (Deloitte).., 09. 06. 2011. 15... 1 2011. 16. (2011): 2011... 2. 34-40. 17. (2011):.., 10. 05. 2011. 18

HEGED S LÁSZLÓ ZSIGMOND * REGIONALIZMUS AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN Kulcsszavak: globalizmus, regionalizmus, régió, élelmiszergazdaság, élelmiszerkereskedelem, eredetvédelem, földrajzi árujelz, márkanév, élelmiszerbiztonság, -min ség. Bevezetés Ma a globalizáció világát éljük, átszövi mindennapjainkat. Szerte a világon a mindenütt jelenlev multinacionális vállalatok termékeit fogyasztjuk, ugyanazokat a gyorsételeket esszük, ugyanazon reklámokat nézzük. Hazánkban egyre több nemzetközi nagyvállalat telepszik meg, és a korábban állami tulajdonú vállalatok is javarészt már az kezükbe kerültek. Országunk gazdaságpolitikáját jelent s mértékben meghatározzák a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, a Kereskedelmi Világszervezet, az Európai Unió és a multinacionális vállalatok érdekszövetségei. E gazdaságpolitika hatására csökkennek a szociális kiadások, és n nek a megélhetési költségek. A cég-felszámolások, -összevonások, az általános piacvesztés és szerkezetátalakítási politika eredményeképpen munkahelyek ezrei sz nnek meg. (Mindezen negatív hatások mellett kétségtelenül vannak, melyek vizsgálata azonban nem tárgya a cikknek.) Kérdés, hogy lehet-e valamit tenni, lehet-e kompenzálni vagy legalábbis csökkenteni a globalizáció negatív hatásait? A világ fejlett térségei az ellenszert a regionalizációban és regionalizmusban, a régiók differenciált fejlesztésében vélik megtalálni. Másik kérdés, hogy milyen lehet sége van e világgazdasági kontextusban a kis Magyarország élelmiszergazdaságának és -kereskedelmének a túlélésre, az eredményes m ködésre? E cikkben a regionalizmusban mint a globalizáció egyes negatív hatásainak esetleges ellenszerében rejl lehet ségeket, és azoknak az élelmiszergazdaságra történ alkalmazásait vizsgálom. E cikk adta keretek között természetesen nem vállalhatom a globalizmusregionalizmus rendkívül széleskör szakirodalmának feldolgozását, a téma teljes kör kifejtését. Nem vizsgálom a globalizáció kétség kívül megmutatkozó a pozitív hatásait, a kormányzattól induló, felülr l jöv intézkedések lehet ségét, azok esetleges sikerét sem, inkább a lehetséges regionális kezdeményezésekre koncentrálok. Célom csupán a kérdés felvetése és egyfajta gondolkodás, vita elindítása a lehetséges megoldásokat illet en. 1. Globalizáció és regionalizmus, mint egymást er sít jelenségek A globalizációnak több jelentése is van: egyrészt nemzetköziesedést, másrészt a világ egységessé válását is jelenti. Ebb l következ en a globalizáció a modern világ népeinek egymás között létrejöv és egyre fokozódó kapcsolatrendszere, kölcsönös függése és munkamegosztása, amik akár pozitívumként is értékelhet k. Csaba László (2000) szerint a globalizáció határozottan életképesebbé tette a kis nemzetgazdaságokat. Ma még inkább igaz, hogy a világméret versenyképesség, a világméret tevékenységcserébe való beépülés alapozza meg a sikeres regionális integrációt, és nem fordítva, mint sokan vélték. A globalizáció hatásairól ítélkezni nehéz, mert azok túl összetettek. Kétféle markáns, egymással szöges ellentétben álló vélemény uralkodik a témakör megítélését illet en. Az egyik sze- * Nyíregyházi F iskola, Gazdasági és Társadalomtudományi Kar, Közgazdaságtan és Logisztika Tanszék, f iskolai docens, e-mail: hegedusl@nyf.hu 19

rint a világon egyeduralkodóvá vált nyugati típusú demokrácia és piacgazdaság eddig is, és ezután is helyes válaszokat ad az emberiséget ér kihívásokra. A másik vélekedés szerint a globalizáció evolúciós zsákutca és folyamatainak kezelése komoly változtatásokat tesz szükségessé (Lányi, 2001). A globalizációnak a kétségtelenül megmutatkozó pozitív hatásai mellett a sok, világméret problémát okozó negatív hatásainak vizsgálatával foglalkozik Szentes Tamás is. Ilyenek pl. államok és régiók közötti gazdasági egyenl tlenségek fokozódása, káros környezeti hatások, stb. (Szentes, 2002). Mindezen problémák következtében megjelentek a nemzeti és regionális együttm ködést igényl területek, és az ebb l következ gazdasági, pénzügyi és politikai feszültségek is. (Gyulaffyné, 2006). A globalizációval egyid ben tapasztalható jelenség a regionális kapcsolatok er södése, a regionalizmus, mely a globalizáció el retörésére született egyfajta válaszként. A regionalizmusnak a globalizációval együtt való megjelenését a fokozódó kiszolgáltatottság teszi szükségessé, amely kereskedelmi, termelési, stb. területen is észlelhet (Korten, 2000). A regionalizmus megmutatja a helyi értékeket és megvalósítható célokat, megcélozza a biztonság, a vagyon, a béke és a fejl dés megteremtését, fenntartását, és mindezek szétosztását egy régión belül. Sajnos, többnyire sztereotípia, hogy a regionalizáció és a regionalizmus szükségszer en valami jó és pozitív dolog, amely hozzájárul a jólét, a stabilitás és a növekv értelem és a békés együttm ködés megteremtéséhez, mind a régiókon belül, mind azokon kívül. Az eredmény nem szükségképpen ez, hiszen a növekv együttm ködés és egységesülés számos esetben ad okot a konfliktusok kitermel désére, növekedésére, az er források igazságtalan elosztására és egyéb negatív következményekre. Egyes szerepl k a regionalizmus vesztesei, mások pedig gy ztesei lesznek (Szépréti, 2006). 2. A régiók versenyképessége Hogy a globalizáció ne tiporja el teljesen az országok, térségek gazdaságát, sajátosságait, ahhoz a regionalizmusban rejl lehet ségeket célszer kiaknázni, és mindenekel tt a régiókat kell versenyképessé tenni. Nehéz azonban meghatározni, hogy milyen konkrét jellemz knek, tényez knek tudható be az egyes régiók versenyképessége, és pontosan milyen tényez ket, mint eszközöket kell(ene) er síteni a versenyképesség javítására. A verseny mindig nyerteseket és veszteseket jelent: a nyertesek a sikeres régiók. A sikeres régióban növekszik az el állított jövedelem. Ennek jelent s része helyben marad befektetésre, vállalkozói és személyi jövedelemre, adók formájában település m ködtetésre és fejlesztésre. A jövedelem növekedéséb l a lakosság széles rétegei is részesülnek, a gazdasági növekedés nem károsítja a régió természeti környezetét, épített és kulturális értékeit. A növekedés a régió valamennyi településcsoportját érinti, nem növeli a régión belüli területi egyenl tlenségeket. (Enyedi, 1998) Hogyan lehetne nyertesekké tenni a versenyben a régiókat? Ezt a problémát mutatja be a régiók versenyképességének piramismodellje az 1. ábrán, melyen a versenyképesség tényez it, és javításának bonyolult összefüggéseit láthatjuk. A piramismodellben felsorolt alaptényez k és a sikeresség tényez i képezik a regionális fejl dést meghatározó faktorokat. Ezek együttes hatásai javít(hat)ják az adott terület versenyképességét. 20