Zebegény Zebegény önkormányzatának hivatalos lapja Minden zebegényi lakos polgármestere kívánok lenni Kedves Zebegényi Polgárok! Az elsõ szó legyen a köszönet szava! Köszönettel tartozom minden zebegényi lakosnak, aki az október 1-i választásokon megjelent és szavazott a jövõrõl. Köszönetet mondok azoknak a polgároknak, akik személyemet tisztelték meg szavazatukkal. Szeretném egyértelmûvé tenni, hogy függetlenül a leadott szavazatától, minden zebegényi lakos polgármestere kívánok lenni, párt- és személyi szimpátiától függetlenül. A polgármesteri szék arra kötelez, hogy minden polgár panaszával, kérésével egyformán törõdve, mindig községünk érdekeit szem elõtt tartva hozzam meg döntéseimet. Az elmúlt napokban megtörtént a hivatal átvétele, a polgármester és a képviselõtestület letette az esküt, és elkezdõdött az érdemi munka is. A napi teendõk, valamint a tisztelgõ látogatások és telefonok között fennmaradó idõben a polgármesteri programomban megfogalmazott kérdések megismerésére és átgondolására is jut idõ. Az elmúlt néhány nap megerõsített abban, hogy azok a célok, amiket programomban megfogalmaztam, megvalósíthatóak, jó irányba mutatnak. A megvalósítandó beruházásokat az idegenforgalom, a kultúra és a kultúraturizmus köré kell csoportosítani. Ezek között is elsõbbséget élvez a Duna-parti strand helyreállítása, vonzóvá tétele. Továbbra is fontosnak tartom az ifjúság támogatását és a fiatalok bevonását a közéleti munkába. Szeretném, ha a nyaralótulajdonosokkal és a hegyi emberekkel is jobb kapcsolat alakulna ki, ha õk is teljes jogú zebegényi polgároknak éreznék magukat. Ezért is tenni fogok. Intézményeink közül a községi könyvtár felújítása esedékes. Feltétlenül szükséges Sinkó Vilmosné polgármester. A megvalósítandó beruházásokat az idegenforgalom, a kultúra és a kultúraturizmus köré kell csoportosítani forrásokat teremteni ennek érdekében. Könyvtárgalériánk nagyon sok és nagyon színvonalas kiállításnak adott otthont az elmúlt években. Ehhez a színvonalhoz méltatlan a repedezett falfelület a pergõ vakolat. Jelölti programomban a legfontosabbnak a községi megbékélést jelöltem meg. Ennek fontosságát a választási utókampány is igazolja. Ugyanebben a programban határoztam meg azt is, hogy keresztény, konzervatív értékrendek mellett kívánom irányítani a községet. Sokak ezt a meghatározást félreértik. Ez nem azt jelenti, hogy bárkire is vallási értelemben bármit is kényszeríteni szeretnék, hanem azt jelenti, hogy polgármesterként is kötelezõnek érzem magamra a tízparancsolatot. Ezért ígérem a teljes nyilvánosságot, a tiszta szót. A konzervatív értékrend az identitástudat erõsítését, atyáinktól örökül kapott értékek, tudás átadását az utánunk jövõ nemzedéknek, a nemzeti értékek megõrizését jelenti. Hinni kell a sikerben, akkor megvalósíthatóak a legnagyobb álmaink is. Én hiszem, hogy az elkövetkezendõ években községünk sikeres lesz. Ez csak akkor lehet így, ha minden zebegényi polgár így gondolja és így érzi. Ezért kérem minden Zebegényben lakó, vagy nyaraló polgártársamat, velem együtt higgyék el, hogy lehetünk nagyon sikeresek akkor is, ha nyitunk a vendégek, a kirándulók elõtt. Ha nyitottak vagyunk az új dolgokra. Ha a meglévõ szellemi értékeinket, mint tálentumokat nem csak megõrizzük, hanem jó érzékkel forgatva megsokszorozzuk. Ehhez kívánok minden polgártársamnak és magamnak is jó egészséget, kitartást és sikerélményeket. Sinkó Vilmosné polgármester 2006. október Krebsz Ferenc leköszönt polgármesterünk Zebegény díszpolgára lett! beszámolónk a 3. oldalon Jön a tél A tél közeledtével hamarosan a járdák csúszásmentesítésérõl kell gondoskodni, a sarokingatlanok esetében természetesen mindkét oldalon. Így kérünk mindenkit, hogy az ingatlana körüli járdaszakaszon, zöld felületen a lehullott leveleket gyûjtse össze, hogy azt az ónos esõ se tegye balesetveszélyessé! Egyúttal a község belsõ területein lévõ nyaralóingatlanok tulajdonosainak figyelmét is felhívjuk arra, hogy téli idõszakban akár a szomszéd segítségét is kérve, de oldják meg az ingatlan elõtti járdaszakasz csúszásmentesítését, hiszen ez mindannyiunk érdeke.
2 Zebegény A forradalomra emlékeztünk Krebsz Ferenc leköszönt polgármesterünk Zebegény díszpolgára lett! Október 22-én vasárnap került sor az iskolában az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára emlékezõ ünnepségre. Sinkó Vilmosné polgármester tekintett vissza a fél évszáddal ezelõtti eseményekre. Tisztelt Ünneplõ közönség! Kedves Zebegényi Polgárok! Barátaim! 1956-ban egy kis maroknyi nép erkölcsileg legyõzte a világ akkori legfõbb hatalmát! 1956 õszén Budapestre figyelt a világ. A magyar forradalom, a magyar nép felkelése a szovjet típusú rendszer ellen világszerte meglepetést és reményt keltett. Reményt, hogy az emberi méltóság forradalmának esélye van egy szuperhatalom nyomasztó erejével szemben is. A felkelés elbukott, de erkölcsi példázatát megõrizte az emlékezet. A történészek feladata, hogy választ adjanak arra a kérdésre, hogyan történhetett meg, hogy egy maroknyi kis nép fegyvert fogott a világ legfõbb hatalma ellen, s nemcsak fegyvert fogott, hanem legalábbis erkölcsileg gyõzött is. Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter egy tanulmányában arról ír, hogy az USA-nak nem volt érdeke az, hogy háború robbanjon ki.»magára hagyták a magyart, annak ellenére, hogy egy kis nép, a lengyelek után, akkor a történelmet írta.«a forradalom mutatta meg, hogy mi az igazi bolsevizmus és 1956 nyitotta fel számos nyugati értelmiséginek a szemét. 1956 üzenete az, hogy visszaadta az igazságnak a hazugság, a jónak a gonosz feletti gyõzelmébe vetett hitet. Ennek köszönhetõ, hogy a kommunizmus megbukott, hogy a berlini fal leomlott, hogy Németország egyesült, hogy egész Európa szabad lett. Bár a forradalmat vérbe fojtották, az mégis gyõzött. Milovan Gyilaszt, Tito egykori helyettese azt mondta, hogy a magyar szabadságharc a kommunizmus végének a kezdete volt. Már 1956. október 31-én hajnalban megkezdõdött a szovjet csapatok Magyarországra áramlása. A szovjetek olyan erõt vetettek be Magyarországon, mint amilyent a második világháborúban Normandiában a szövetségesek Európa felszabadítására. Az ország semlegességének kimondása, valamint a Varsói Szerzõdésbõl történõ kilépés bejelentése nem oka, hanem következménye volt annak, hogy az oroszok megkezdték Magyarország megszállását. Tudjuk, hogy 1959-60- ban százával végezték ki ezeket a gyerekeket, fiúkat és lányokat egyaránt, akiknek a börtönben kellett megvárniuk, míg betöltik a 18. életévüket és megérnek a kötélre. Halálos ítéletük 1957-ben hangzott el, már akkor tudták, hogy nem számíthatnak kegyelemre, hiszen szinte naponta 2-3 bajtársukat kísérték el a cellájuk elõtt Kádár János hóhérai. Kádár valóban a fiatal felkelõk koponyájával kövezte ki az utat trónusáig. Az õ lelkén (ha van neki) szárad nemcsak Rajk, Maléter, Nagy Imre, Gimes és a többi nagyok halála, hanem a pesti srácoké is, akiknek az egyedüli bûnük a hazaszeretet volt, és akiket hamar elfelejtett mindenki.»gazdag Sándor a Corvinköz egyik legfiatalabb szakaszparancsnoka volt. Augusztusban töltötte be a 14. évét. A harcok alatt kiválóan megállta a helyét, és bajtársai, akik ebben a csoportban voltak, fiatal kora ellenére õt választották parancsnokuknak. Ezekben a napokban nem a kor, hanem a szív számított és Sanyiban igaz magyar szív dobogott. Kiharcolta parancsnoki beosztását nemcsak a forradalom alatt, hanem a szabadságharc alatt is. Az utolsó napig kitartott, november 15- én, amikor feloszlott Pongrácz Gergely csoportja, sírva ment haza õ is. November 17-én egy orosz járõr megállította az utcán és átkutatták a zsebeit. Egy töltényt találtak nála és ezért bekísérték a Kossuth Akadémiára, ahol a díszteremben egy hat tagból álló orosz hadbíróság halálra ítélte a 14 éves gyereket. Egy orosz katona kísérte Sanyit a díszterembõl a hátsó udvarba, ahol közel a gyengélkedõhöz, a kõfal mellett már hullahegy volt, és közvetlen mellettük egy óriási sírgödör volt ásva. Az orosz katona 5-6 méterre a kõfaltól megállt és Sanyit elõre küldte. A gyerek minden pillanatban várta a lövést, ami késett. Amikor már csak egy méterre volt a kõfaltól, meg akart fordulni, hogy lássa, miért nem lõ az orosz katona. Fordulás közben dördült el a pisztoly és a tarkóra irányított lövés a jobb füle alatt érte Sanyit. A lövedék a bal szeme alatt jött ki. Sanyi elesett, de nem veszítette el az eszméletét. Az orosz katona hozzáment és a földön fekvõ fiúnak a második lövést egészen közelrõl a légcsõre irányította. Sanyi a földön könyökölt és bal kezével megpróbálta elnyomni a pisztoly csövét. Amikor a második lövés is eldördült, elvesztette az eszméletét. Arra ébredt fel, hogy fázik és valami nyomja a hátát és a lábát. Halottak voltak, akiket utána végeztek ki. Rengeteg vért veszített, és óriási erõfeszítésébe került, hogy kihúzza magát a hullák alól. Ahhoz viszont már hiányzott az ereje, hogy lábra álljon, de teljes mértékben tudatánál volt. Tudta, hogy éjszaka van. Azt is tudta, hogy segítségre van szüksége, mert még mindig vérzik. Kúszva, a földön vonszolva magát a kõfal mellett haladt a gyengélkedõ felé, amíg elért egy kapuhoz. Az ajtó alsó fabetétje ki volt esve és keresztül tudott mászni rajta. Tudta, hogy hol van, mert jól ismerte a környéket. Szemben az utca másik oldalán sorban klinikák voltak, egymás mellett. Imádkozott, csak annyi ereje maradjon, hogy az egyik klinikát elérje. Borzalmas erõfeszítés után elérte a csengõt, majd újra elvesztette az eszméletét. Fehér ágyban feküdt, amikor magához tért. Az ápolónõvérek elmondták, hogy már három napja ott van.
Zebegény 3 Nem azon a klinikán volt, ahová becsengetett, mert az orvosok attól féltek, az oroszok észreveszik, hogy egy halottjuk megszökött és a vérnyom révén, amit kúszás közben maga után hagyott, rátalálnak. A kerteken keresztül áthozták erre a klinikára, ahol már biztonságban volt. Az elsõ golyótól elvesztette a bal szemét. A második golyó az alsó állkapcsát roncsolta szét teljesen, aminek következtében sem enni, sem beszélni nem tudott. Intravénásan táplálták. Rengeteg vért veszített és csoda, hogy egyáltalán életben maradt. A bal hüvelykujját a második lövés roncsolta szét. Az orvosok mindent elkövettek, hogy minél elõbb talpra állítsák Sanyit. Három mûtéten esett keresztül és január közepére már olyan állapotban volt, hogy elhagyhatta a klinikát. Két corvinista bajtársa segítségével nem haza ment, hanem egyenesen Jugoszláviának vették az útirányt, mert az osztrák határ akkor már nagyon veszélyes volt. Jugoszláviából rövidesen Németországba került. Németországban is operációk során ment keresztül. Üvegszemet kapott, a csípõjébõl pedig kivettek egy csontot, és azzal próbálták rendbe tenni szétroncsolt állkapcsát. Az állandó fejfájásait csak fájdalomcsillapítóval tudta elviselni. Lelkiállapota azonban erõs volt, akárcsak a Corvin-közben.«Nagyon büszkék lehetünk arra, hogy Sanyit és a hozzá hasonló Pesti Srácokat barátainknak és testvéreinknek nevezhetjük. Sanyi bebizonyította, hogy elpusztíthatatlan, hiszen nemcsak a forradalmat és szabadságharcot élte túl, hanem a saját kivégzését is. Ameddig ez a forradalmi szellem él a fiatalokban, addig van remény egy szabad, független és valóban demokrata Magyarország megteremtésére. És ma 2006-ban hol tartunk? Még mindig a szabad és független demokrata Magyarországért harcolunk? Se kép, se hang. Se hang, se kép, hallgassunk hát egy kis zenét, halk csontzenét, sortûz zaját, halálsikolyt ablakon át, se hang, se kép. Se kép, se hang, kilõve templom és harang, csapódik rács, pendül kötél, fagyosra vált az õszi szél. A jó polgár otthon marad, kibekkeli a fû alatt, bevált, jó régi lecke ez, nem érdemes! Nem érdemes! Se kép, se hang, se hang, se kép, lapít az istenadta nép, Segítsetek! - éter recseg távoli, gyér üzenetet. Se hang, se kép, se kép, se hang, csak lázadás, véres kaland, hörögnek hóhér szónokok sok mérges szót, mint megszokott. Itt áll a nép, már csõcselék, se kép, se hang, se hang, se kép - ezért majd újra megfizet: lemondást vár. Vagy sortüzet. A polgármesteri köszöntõ után Gérecz Attila életútjára emlékezett Geréb Attila színmûvész önálló estjén, majd sor került a díszpolgári cím átadására. A képviselõtestület egyhnagú döntése alapján a magas elismerésben leköszönt polgármesterünk, Krebsz Ferenc részesült az ünnepen! Az oklevelet Sinkó Vilmosné polgármester adta át. Igen Tisztelt Polgármester úr! Kedves Ferenc! Nehéz elmondani röviden mindazokat a gondolatokat, amelyek megfogalmazódtak bennem, amikor erre az alkalomra készültem. Tizenhat év van, mögötted! Triviálisan úgy is fogalmazhatnék, hogy tizenhat még gombócból is sok, hát még egy község elsõ embereként szolgálatban tölteni. Bizonyára neked is vegyesek az érzelmeid, mint ahogyan utódodként nekem is, amikor az általad rám hagyott íróasztal mögé ültem. Mert ahogyan jómagam is otthagytam egy másik íróasztalt, egy gazdasági tevékenységet, amit nagyon szerettem, és ahol reményeim szerint jó döntéseket hoztam, úgy Te is hagytál magad mögött egy asztalt, ahol a község érdekeit, szolgáló döntéseket hoztál és most felcserélted azt a jól megérdemelt pihenéssel, és átvitt értelemben is a csendesebb gyümölcsszüreti feladatok végzésével. Engedd meg nekem, hogy most ne méltassam hosszan polgármesteri tevékenységedet, hiszen úgy gondolom, hogy az az életmû, amit itt hagytál, községünk fejlõdése, épülése, szépülése és a gazdasági helyzet stabil állapota önmagáért beszél. Zebegény lakóinak megelégedettségét pedig a négy alkalommal való újra választásod igazolja. Most, hogy ez a nagyon munkás része életednek véget ért, csupán jó egészséget, sok aktív pihenési alkalmat kívánhatok neked családod körében. És persze Öncélúan magamnak is kívánom és kérem a nagy tapasztalat birtokosától a segítséget. Mint ahogyan ez alatt a néhány hét alatt is kértem véleményedet és segítségedet szeretnék ezzel továbbra is élni. Kedves Ferenc! Feladatom, nemcsak a magam nevében köszönetet mondani tizenhat évi munkádért, hanem mindazok nevében is, akik ez alatt a tizenhat év alatt munkatársaid voltak, önkormányzati dolgozóként, külsõ bizottsági tagként képviselõként. Köszönetet mondok a község minden lakója nevében, akik ügyes bajos dolgaikra kaptak tõled megoldást, javaslatot, vagy csupán egy emberi jó szót. Köszönjük az empátiát, a jó gazda gondosságát. Községünk valamennyi polgára, képviselõ társaim, családom és a magam nevében jó egészséget és megérdemelt pihenést kívánva, adom át a képviselõtestület által Krebsz Ferenc polcgármester úrnak adományozott Zebegény díszpolgára kitüntetést. A település új díszpolgárát az ünnepséget követõ állófogadáson dallal köszöntötte a nyugdíjas egyesület és a Sonnenblumen kör is.
4 Zebegény Svábok, szlovákok kultúrája Zebegény adott otthont a második gyermek nemzetiségi találkozónak Tavaly Kóspallag, az idén pedig Zebegény adott otthont négy település iskolásai, óvodásai nemzetiségi találkozójának. Október 26-án csütörtökön két nemzetiség találkozott, hiszen a kóspallagiak és a márianosztraiak a szlovák, míg a nagybörzsönyiek és a helybeliek a sváb kultúrát képviselték. E sokszínûségnek elõnyei is vannak, hiszen a gyermekek már korán megismerkednek más népek életével, szokásaival, dalaival, táncaival. Igaz ez akkor is, ha a legtöbben nem beszélik egyszerre mind a két nyelvet, ám ezúttal közvetítõként ott volt a magyar. Bárdos Szilvia, a Szõnyi István Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény igazgatója és pedagógus társai is sváb népviseletbe öltöztek e napon. Minden csoport kapott bemutatkozási lehetõséget, így azután hamar megtelt az új tornacsarnok. De nem csak a tanárok, tanítók tapsoltak a produkcióknak, hiszen eljöttek a vendégeskedõ települések vezetõi, képviselõi, sõt több szülõ is elkísérte a kisebbeket-nagyobbakat. A mai szóval akár multinacionálisnak is nevezhetnénk a találkozót, amelyen stilszerûen mind a három nemzeti himnuszt eljátszották nyitásként. A fellépõ iskolások két nyelven mutatkoztak be, így senki számára nem okozott gondott figyelemmel kísérni az eseményeket. A mostani találkozót a zebegényi önkormányzat és az iskola közösen rendezte, a költségeket is együtt teremtették elõ, hiszen tavaly még a kistérségi társulás is adott pénzt a rendezvényre, az idén azonban már forrás híján nem tudtak részt venni a szervezésben. Az igazgató szerint sikeres volt a találkozó, a gyermekek nagyon élvezték, hogy lehetõségük van más, korukbeli nebulók megismerésére. Az ilyen eseményeknek nem csak a hagyományõrzésben, hanem a nyelvismeret bõvítésében és más kultúrák megismerésében van nagy szerepe - foglalta össze Bárdos Szilvia a tapasztalatokat. És a folytatás? A tervek szerint a nemzetiségi napot jövõre a szlovák nemzetiségû Márianosztrán rendezik meg, legalábbis erre tett ígéretet az ottani iskola igazgatója, Bozsó József. Kukoricacsuhéból is sok mindent lehet készíteni (fent) * A gyöngyfzés igazi élmény volt, elssorban persze a lányoknak (lent) Sok kiváncsiskodót vonzott a kosárfonás
Zebegény 5 A különbözõ népi mesterségeket és az ezekhez szükséges eszközöket az ipolyszalkai tájház munkatársai hozták el Zebegénybe - a gyerekek legnagyobb örömére. A Letkéssel szomszédos, Szlovákiában, közvetlenül az Ipoly mellett fekvõ község tájháza naponta 8 és 17 óra között tart nyitva. Akik felkeresik, megismerkedhetnek például az udvari kemencék mûködésével, a hagyományos szõnyegszövés fortélyaival és még sok érdekes dologgal.csoportoknak egész napos programot is szerveznek. Nem csak az iskolák, óvodák jelentkezését várják, hanem szívesen látnak családokat, baráti közösségeket is, akiknek kézmûves-foglalkozásokat, lepény-, kuglóf- és szalonnasütést tartanak, de meg lehet kóstolni a hagyományos lekvárokat és savanyúságokat is. Ha valakinek kedve van, lehet lovaskocsizni is. Szálláslehetõség van. Magyarországról részletes információkat a 00-421/907-404-576-os telefonszámon lehet kérni. A 2006. október 1-jei önkormányzati választások hivatalos végeredménye Zebegényben összesen 1042 polgárt vettek fel a névjegyzékbe, a szavazás napján további 1 polgár jelentkezett. A polgármester-választáson az 1043 szavazásra jogosult 65 százaléka vett részt (678 fõ). Az urnában 678 szavazólapot találtak. Az érvénytelen szavazatok száma 20 (2,95 %). Az érvényes szavazatok száma 658 (97,05 %). A végeredmény: Járik Gábor Péter FÜGGETLEN 118 17,93 % Sinkó Vilmosné FÜGGETLEN 282 42,86 % Verebesné Szikriszt Erzsébet FÜGGETLEN 258 39,21 % Zebegény község polgármestere Sinkó Vilmosné lett. A kislistás képviselõválasztáson szintén 678 szavazatot adtak le, az érvénytelen voksok száma 6 (0,88 %). Az érevényes szavazatok száma 3805. A végeredmény: Képviselõk lettek: Boros Imre FÜGGETLEN 317 8,33 % Endre Róbert FÜGGETLEN 273 7,17 % Gyurcsók Ferenc FÜGGETLEN 281 7,39 % Hock István FÜGGETLEN 362 9,5 % Dr. Paulisinecz János Csaba FÜGGETLEN 295 7,75 % Szikriszt Péter FÜGGETLEN 372 9,78 % Verebesné Szikriszt Erzsébet FÜGGETLEN 343 9,01 % A szavazatok további megoszlása: Csesznekiné Németh Zsuzsanna Fidesz-KDNP 245 6,44 % Faludi Károly FÜGGETLEN 176 4,63 % Ferenczi Ernõ Ervin FÜGGETLEN 223 5,86 % Járik Gábor Péter FÜGGETLEN 271 7,12 % Kiss János FÜGGETLEN 89 2,34 % Sinkó Vilmosné FÜGGETLEN 332 8,73 % Tóth Attila FÜGGETLEN 226 5,94 % Tisztelt Választópolgárok, Kedves Zebegényiek! Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik az önkormányzati választás során egyrészt az ajánlószelvények eljuttatásával megteremtették annak lehetõségét, hogy polgármester-jelöltként és képviselõ-jelöltként is elindulhassak a választásokon. Másrészt a választás napján leadott szavazataikkal bizalmukról és támogatásukról biztosítottak engem és hittek bennem. A választás kimenetele mindenki számára ismert, a különbség megítélésem szerint nem számottevõ. Lehet, hogy sokan azt gondolják, hogy elkeseredett, csalódott, netalán durcás vagyok, de szeretnék mindenkit megnyugtatni, errõl szó sincs. Az elért eredményre büszke vagyok. Büszke vagyok azért, mert ezt Önökkel együtt úgy értem el, hogy a kampány során használatos tárházból egyetlen eszközt sem használtam fel annak érdekében, hogy a szavazó polgárokat befolyásoljam. Képviselõként azon leszek, hogy a településünkön racionális gazdálkodás mellett értékteremtés menjen végbe, minden korosztály jól érezze magát és az idelátogatók is szívesen gondoljanak vissza az itt eltöltött idõre. Mindezt a törvény adta keretek között, legjobb tudásom szerint, a község érdekeinek szem elõtt tartásával, az értékrendem és elveim alapján, a lehetõségeimhez mérten, a képviselõ-testülettel közösen kívánom végezni. Verebesné Szikriszt Erzsébet
6 Zebegény Az aradi tizenháromra emlékeztek Szoborkompozíció 1956-ról Az aradi vértanúkra, az 1956- os forradalom és szabadságharc hõseire emlékeztünk október 6-án déltõl községünkben a történelmi emlékés zarándokhelyen. Az emlékezés résztvevõit Sinkó Vilmosné polgármester asszony köszöntötte, a mártír tábornokok jelképes sírjánál az általános iskola és a környezõ települések diákjai helyeztek el egy-egy koszorút. A koszorúk elhelyezése után a fiatalok, majd Csuka Tamás dandártábornok, ny. református tábori püspök méltatták a mártír tábornokok életútját. Ezen a napon még két emlékhellyel gazdagodott a történelmi zarándokhely. A kápolna oldalán helyezték el az aradi vértanúk faragott emléktábláját Somossy Tamás faszobrász-mûvész munkáját, mellette pedig az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére Somossy Tamás 1956 címû kompozícióját. Somossy Tamás Zebegénynek ajándékba készített munkáit, a vértanúk emléktábláját és az 1956-os szoborkompozíciót Kapás László kanonok, plébános szentelte fel és Csuka Tamás áldotta meg. A rendezvény házigazdája Zebegény Község Önkormányzata, a zebegényi Szõnyi István Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény, valamint a Nemzet Emlékezés Harangja Alapítvány volt. A narrátor szerepét dr. Galla János, a Trianon Társaság alelnöke töltötte be. * Az emlékezés elõtt a polgármesteri hivatalban beszélgettünk Somossy Tamás faszobrászmûvésszel a zebegényi emlék- és zarándokhelyen elhelyezett alkotásairól. A mûvész elöljáróban beszélt arról, hogyan került kapcsolatba Zebegénnyel, illetve az itt lévõ történelmi emlék- és zarándokhellyel. - Annak idején a családommal följöttem egy ünnepségre és azóta nem tudok szabadulni Zebegénytõl kezdte a beszélgetést Somossy Tamás. - Visszajáró vagyok, 2002- ben ismerkedtem meg Pálmai Bélával és fölajánlottam, hogy a trianoni emlékmû fõoszlopára nagyon szívesen, hazámat szolgálva megfaragom a történelmi nagy Magyarországot. Ez meg is történt, föl is lett avatva. Most ezen nemes ünnepség alkalmából úgy gondoltam, hogy kötelességem hazámat ismét szolgálva két alkotást megfaragni. Az 1956-os történelmi szoborkompozíciót a véletlen folytán, az õsi természet segítségével alkottam meg. Az érdemem nem elsõdleges, talán harmadlagos, mert a jó Isten teremtette ezt a gyönyörûséges fát. A telkemen kivágott õszibarackfát félretettem, gondoltam, egyszer valami lesz belõle. S egy adott pillanatban, amikor közeledett ez a szép, patinás évforduló, rátekintettem a fára és azonnal sugallta, hogy ez 1956. A fa formája ontotta a szimbólumokat. Megláttam itt a zászlórudat, a másik kis ágon a pesti srác - egyben a szabadságharcos hõsöknek a szimbóluma is -, s ha figyeli a természet adta alkotást, akkor ide belefúródik a nagy testbe a Szovjetunió testébe, amely a fõtörzs. A véletlen sors úgy alakította a fát, hogy már eleve repedések, hasadékok voltak benne, de mûvileg Az 1956-os szobor megszentelése. Sokféle üzenete van Somossy Tamás is tettem bele néhányat, ami szimbolizálja, hogy ez a kis Magyarország volt az elsõ a világon, amely a Szovjetuniót megrendítette és az elõfutára volt annak a nemes, hõsi cselekedetnek, hogy összeomlott a nagy testvér. Nagyon érdekes, mert itt van a hatalom, diktatúra jelképét kifejezõ csillag és ott a természetes hasadék kettészeli a csillagot. Az az érdekes, hogy egyben a forradalom gyõzelmét hirdeti ez az alkotás, de a gyászt is. Ugyanis egy hétig tartott, tiszavirág életû volt ez a csodálatos gyõzelmünk, amelyet kifejez egy kis bimbó itt, amely nem tudott virágba szökni. Tulajdonképpen elõre, és fölfelé mutat idõben ez a szoborkompozíció a tragikumok ellenére. S ha megnézik, itt a törzs alján elõbukkan egy otromba szovjet tank a csövével és a csõ alatt lévõ törzsrészletben pedig ott hevernek szerteszét az 1956-os hõsök, felakasztottak, agyonlövetettek, elesettek. Ebben a szoborban benne van 1956- nak a története. S ha nézzük a bal oldali csonkot, ahogy ránéztem, azt a sugallatot adta, hogy egy honvéd csákót bontottam ki belõle és ezzel tisztelegtem a magyar honvédségnek, azoknak, akik 1956- ban átálltak hozzánk. A színvilága is a szobornak olyan jellegû, hogy tökéletesen visszaadja a mondanivalót, mert a zászlórúd, amely fölfelé mutat, és a gyõzelmet hirdeti, meg világosabb a pesti srácnak is a színvilága, amely az elnyomó diktatúrának a fénytelenségét jelképezi. A szoborkompozíció másik oldalán pedig a forradalom békés kezdete van belefaragva, a Petõfi szobornál a békés egyetemi ifjúság tüntet. Adóztam a hõseinknek is, akik jelentõsen hozzájárultak a forradalom dicsõségéhez, úgyhogy a jelentõsebb szabadságharcosok nevét Wittner Mária, Pongrátz Gergely, Obersovszky Gyula, Rácz Sándor, Mansfeld Péter és Kiss Dénes is belefaragtam hátul a zászlórúdba. Kifejeztem a zászló színein keresztül is a kettõsséget, a forradalom gyõzelmét és az eltipratását. A piros-fehér-zöld lengõ zászló jelenti a gyõzelmünket és a hátoldalán pedig fekete a zászlónak az oldala, amely a gyászt hirdeti. Ma október 6-a, a gyász ünnepe van, az aradi vértanúkra, hõs tábornokainkra emlékezünk. A szoborkompozícióval egy idõben megfaragtam díszkeretbe a honvéd tábornokok reliefjét, amelyet a kápolna falán helyeztünk el egy háttér ornamentika díszlettel, így most kettõs szoboravatásra kerül sor mondta befejezésül Somossy Tamás.
Zebegény 7 1956-os emlékeim (1) Németh Ferenc kántortanítóként kezdte pályáját Zebegényben. Már iskolaigazgató volt, amikor a sors úgy irányította az életét, hogy belecsöppent az 1956-os budapesti eseményekbe. Sorozatunk elsõ részében Németh Ferenc ezeket a személyes élményeit eleveníti fel, a második részben az 1956-os forradalom zebegényi eseményeit írja le. Nehezen ülök írógéphez, de az élet kényszerítõ ereje parancsol. A kulturvilág most, az 50 éves évfordulón elismerést ad a huszadik század legszentebb forradalmának. A népek élõ lelkiismerete is megszólal a különbözõ megnyilatkoztatásokban. Nem ok nélkül, hiszen a nagyhatalmak élethalál harcunkban, talán Szuez miatt, magunkra hagytak. Most emlékezem. Nem lehetek elég hálás a Sorsnak, hogy részese lehettem a történéseknek! Meggyõzõdésem, hogy születésünk küldetésszerû feladatok teljesítésére is predesztinál. Életünk rejtelmes kohójában végül is meghatározott cél érdekében fonódnak össze az események, történések, cselekvések szálai. Amikor 56 november másodikán gyalogoltam az otthonom felé, a hit és csodálat adott erõt, ami falumba, haza vezetett. Meg a magyarságom tudatos átélése. Fárasztó volt a hosszú utat gyalog megtenni, de segítettek, erõt adtak Petõfi sorai. "Ha nem születtem volna is magyarnak, most magyarrá lennék ezennel én! Mert nincs ily nép. Nincs a nagyvilágon! Nincs ilyen nép tán a földtekén!' Életemben tettem, amit kellett, pedig befelé nézõ típus vagyok, nem vágyakoztam a rivaldafény után. Most sem hajt szereplési vágy, de sürgõsen rögzítenem kell, mint embernek és történésznek 56 eseményeit, mert holnap talán már nem lehet. Népünk jelenlegi erkölcsi-politikai válsága emlékeztet az 56-ot megelõzõ idõkre. Bíztatást ad az a tudat is, hogy Zebegény élén olyan polgármester áll Sinkó Vilmosné személyében, aki az örök nemzeti és erkölcsi értékek képviselõje. A társadalom rezdülései, vagy sorsdöntõ viharai csak egy-egy szubjektív megnyilvánulás által rögzíthetõk. Érvényes ez rám is. Ezért két részre osztható írásom: személyes kapcsolatom és élményeim ötvenhattal; 1956 forradalmának zebegényi dokumentációja. Az elsõ világháború elõtt születtem. Átéltem a háborút, a kommünt, Trianont, második világháborút, fasizmust, kommunizmust, gyarmati megszállást. Küzdelmes, de sikeres fiatalságom elvezetett életcélom teljesüléséhez. Kántortanító lettem, mégpedig Zebegényben. Életem eseményláncszemei oly pozitívan kapcsolódtak egymáshoz, hogy ezer veszély közepette megmaradtam. A véletlenek oly számtalan megnyilvánulása segített, hogy ez már nem lehet véletlen. Életemet és sorsomat a Gondviselõ akarata határozta meg. Ezért mehettem végig az úton, mert feladatot, talán küldetést teljesítettem az 56-os események során is. Az események mindig pozitívan alakították sorsomat. Az 56-os eseményeket társadalmi erjedés elõzte meg. A kis zebegényi iskola igazgatója ennek is részese volt. Párttag nem voltam. Tevékenységem csak a pedagógiai területre szorítkozott. Sohasem foglalkoztam "pártunkkal és kormányunkkal". Ennek ellenére sok szakmai területen képviseltem Pest megyét. 56 tavaszán ezer politikai erõ feszítette a kommunista társadalmat. Az írószövetség a Kossuth Klubban sorozatos író-olvasó találkozókat szervezett. Ide delegált engem a megyei oktatási fõosztályvezetõ. Itt kerültem emberközelbe Szabó Pállal és Veres Péterrel, aki akkor az írószövetség elnöke volt. Egyszer meg is kérdeztem: - Péter bácsi, mint urbanus, hogyan vállalhattál szerepet a kommunisták mellett? - Mert a parasztság polgári szintre való emelkedésére összefogtam volna az ördöggel is! Ma már tudom, hogy becsaptak! Ezek akkor is hazudnak, amikor igazat akarnak mondani! Jó sorsom révén így közvetlen részesévé váltam a nagy társadalmi erjedésnek. Szinte törvényszerûen irányították az események sorsomat. Zebegény tanácsának élére egy jó fejû tanítványomat sikerült beszervezni 1954-ben. Himmer Lõrinc volt tanítványom korszakalkotó fejlõdést indított el Zebegény életében. Nagy gondot jelentett Zebegény vízellátása. Mivel a község szívében évmilliók óta folyik az Erzsébet-forrás gyógyvize, javasoltam Himmer Lencinek, hogy a forrásra egy törpe vízmûvet kellene építeni. A Kálvária hegyén lévõ víztározó segítségével a Duna balpartján, Zebegényben építhetnénk ki az elsõ vízvezetékes komplexust. 1956 október 24-re megyei értekezleten kellett részt vennem. A tervezett vízvezeték ügyében azért mentünk október 23-án, mert én a másnapi értekezlet miatt pesti rokonomnál akartam tölteni az éjszakát. Csak a 23-i programunkat sikerült teljesíteni. Késõ délelõtt értünk a megyeházára, de egyik osztályról a másikra mentünk. A tervosztályon végül is sikerrel jártunk. Az osztály irányítója nekem régi, atyai barátom volt. Ujfalusi Feri bácsi üdvözölte elképzelésünket és 120 ezer forint támogatást ígért. Akkoriban ez házi kezelésben igen szép összeg volt. Október 23-án ragyogó õszi nap köszöntött ránk. Délelõtt sokan voltak az utcákon. Az egyetemisták tüntetésre készülõdtek. Demokratikus választásokat, többpárt rendszert követeltek. Himmer Lõrinc tanácselnökünkkel beszélgetve ballagtunk a megyeházára, de a levegõben vibrált a várakozás feszültsége. Az ablakokban bömbölõ rádiók jelentették, hogy a belügyminiszter a tüntetõ felvonulást nem engedélyezi. Mire a megyeházához értünk, a rádió közölte, hogy az egyetemisták a felvonulási engedélyt megkapták. Kora délután hagytuk el a megyeházát. Az utcákon rengeteg, várakozással teli ember szorongott. A Kossuth Lajos utca tömege a Petõfi térre sodort bennünket. Tíz méterre lehettünk a Petõfi szobor talapzatától, amelyen állva Sinkovits Imre a Nemzeti dalt éppen befejezte. Égre emelt kézzel skandálta vele a tömeg: "A magyarok Istenére esküszünk! Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk". Földbegyökerezett a lábunk, mert ez csak a kezdet volt. Sinkovits Bacsányi Franciaországi változásokra címû versével folytatta, ezt követte a Kulyák dala, Farkasok dala. Mire a Feltámadott a tenger címû vers végéhez ért, megérkezett a mûegyetemisták tüntetõ sora. Elhangzott a felhívás: irány a Bem szobor. Megbûvölve hallgattam Sinkovitsot, miközben jobbomon állt az én Lencikém, aki gyógyíthatatlan jobboldali idegbénulással tért haza a "Malinki robot"-ból. Lopva fürkésztem az arcát. Vele nem közöltem, most elárulom a titkot. Ma is meghatódva gondolok arra, amit láttam. Két szemébõl kövér cseppekben gördültek alá a meghatottság drága gyémántkönnyei. Elváltunk egymástól, mert Himmer tanítványom vonata fél négykor indult a Nyugatiból. Én Budapesten maradtam, Lenci pedig a zebegényi eseményeknek lett részese. (folytatjuk) Németh Ferenc
8 Zebegény Válogatás a korabeli sajtóból Sok a gazdátlan kutya Egyre több bejelentés és kérés érkezik a polgármesteri hivatalhoz a lakosság részérõl, amelyben felháborodásukat fejezik ki az utcán kóborló ebek miatt, s kérik, hogy sürgõs és határozott intézkedést tegyünk. Ezért kérjük, hogy a tulajdonukba lévõ ebeket szíveskedjenek megkötve, vagy zárt udvaron tartani. Kutyát utcára csak pórázon vezetve szabad kivinni. Amennyiben felhívásunkra nem észlelünk változást, folyamatos ellenõrzést indítunk, és a szabadon kóborló ebek tulajdonosai ellen szabálysértési eljárást kezdeményezünk. Polczer Krisztina jegyzõ AKTUÁLIS Az 1956-os forradalom eseményeit a korabeli sajtó tükrében mutatja be az a kiállítás, amelynek az általános iskola ad otthont. Negyedszázaddal az elsõ kiállítása után Mihályfi Mária képei Zebegényben A halottak napjához közeledve kérjük a hozzátartozókat, hogy a temetõi sírokat és a sírok körüli területet rendbe tenni szíveskedjenek. A munka során keletkezett hulladékot pedig a kijelölt helyre tegyék. ANYAKÖNYVI HÍREK 2006. október Születtek: - Házasságot kötöttek: - Elhunytak: Pados Andorné sz. Villem Margit (1929), Bertényi Györgyné sz. Harangozó Éva (1937) Kedves Olvasóink! Várjuk az önök írásait is! A cikkeket a polgármesteri hivatal titkárságán adhatják le, vagy elfaxolhatják a 27/316-100-as telefonszámra is. Mihályfi Mária alkotásaiból nyílt kiállítás a községi könyvtár galériájában. A tárlat december végéig tekinthetõ meg nyitva tartási idõben. Mihályfi Mária gyermekkorát egy dunántúli kis településen, Császáron töltötte, ahol édesapja vasúti tisztviselõ volt - olvasható a mûvésznõ életútját bemutató kiadványban. A középiskolát már Budapesten végezte el. Késõbb nyomdában dolgozott, kitanulta a kéziszedést, közben a Dési Huber Képzõmûvész Körben rajzolt. A Képzõmûvészeti Egyetemen 1974-1980 között tanult Sarkantyu Simon festõmûvész osztályában, ahol kétéves továbbképzõ után Herman Lipót díjat kapott. Elsõ önálló kiállítása 1981-ben - tehát negyed százada - nyílt meg a budapesti Lila iskolában, azóta számos egyéni és csoportos tárlaton szerepelt munkáival. Zebegény Zebegény Község Önkormányzatának lapja www.zebegeny.hu Felelõs kiadó: Sinkó Vilmosné polgármester 2627 Zebegény, Árpád u. 5 Tel.: 27/571-510, honlap: www.zebegeny.hu Felelõs szerkesztõ: Furucz Zoltán Tel.: 27/316-100 Nyomdai elõállítás: Dunapress Multimédia Bt. 2626 Nagymaros, Mihályhegy u. 6. Tel./fax: 27/316-100 Felelõs vezetõ: Fischer Erzsébet, Tel.: 30/455-1034, e-mail:dunapress@invitel.hu A kéziratok leadásának határideje minden hónap 25-e. (A kéziratot a polgármesteri hivatal titkárságán lehet leadni.)