A gyermek lelke olyan mint a tükör, mely váltakozva fordul új és új irányba s fényt keres, napok, holdak, csillagok, vagy pislogó gyertyák fényét,

GÉDERLAK ÓVODA TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015

A gyermek lelke olyan mint a tükör, mely váltakozva fordul új és új irányba s fényt keres, napok, holdak, csillagok, vagy pislogó gyertyák fényét, mit önmagáról visszatükrözhessen. / Vass Albert / 2

TARTALOMJEGYZÉK I. Az óvoda adatai 3 II. Bevezető 6 III. Településünk bemutatása 9 IV. Önképünk, identitásunk 10 1. Gyermekkép 10 2. Óvodakép 11 V. Az óvoda nevelésé feladatai 13 1. Az egészséges életmód kialakítása 13 2. Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés 15 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 17 VI. Az óvodai élet megszervezésének elvei 19 1. Személyi feltételek 19 2. Tárgyi feltételek 20 3. A gyermeki tevékenységek tervezése 21 3.1. Hetirend 21 3.2. Napirend 22 3.3. Óvoda dokumentumai 23 4. Az óvoda kapcsolatai 24 4.1. Kapcsolat a szülőkkel, nagyszülőkkel 24 4.2. Az óvoda és iskola kapcsolata 25 4.3. Kapcsolat a fenntartóval 26 4.4. Kapcsolat az egészségügyi szervekkel 27 4.5. Kapcsolat a szakmai szervezetekkel 27 VII. Tevékenységformák tevékenységközpontú óvodai nevelés keretében 29 1. Játék tevékenység 29 2. Tanulási tevékenység 33 3. Társas, közösségi tevékenység 35 4. Értékteremtő munkatevékenység 37 5. Szabadidős tevékenység 39 6. A fejlesztés keretei 40 6.1. A komplex foglalkozások rendszere 40 6.1.1. Anyanyelv 40 6.1.2. Matematika 41 1

6.1.3. Természeti társadalmi valóság megismerése 43 - Természet társadalom ember 43 a) A környezet szeretetére és védelmére nevelés 43 b) a természeti és társadalmi környezet felfedezése, megismerése 44 - Születéstől a felnőttkorig 44 6.1.4. Művészeti tevékenységek 47 - Verselés, mesélés 47 - Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 48 - Rajzolás, mintázás, kézimunka 51 6.1.5. Mozgás 53 VIII. Ünnepek, hagyományok az óvodában 57 IX. Speciális feladatok 58 X. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése 60 1. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek /SNI/ 60 2. Tehetséggondozás 66 3.Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése, esélyegyenlőség biztosítása 67 XI. Gyermek fejlődésének nyomon követése 71 XII. Gyermekvédelmi feladatok 72 XIII. Az óvoda egészségnevelési terve 75 XIV. Óvodafejlesztés: TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0041 Óvodafejlesztés Dunapatajon és Géderlakon 80 XV. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 82 XVI. Jó gyakorlat Csillagszemek 85 XVII. Érvényességi nyilatkozat 89 XVIII. Legitimációs záradék 90 XIX.. Felhasznált irodalom 91 XX. Mellékletek 92 XX. Függelék 93 1. Ügyes kezek 2. Egyszer volt, hol nem volt 3. Műhelymunka Jó gyakorlat 4. Éljünk egészségesen! 5. Családi nap sport délelőtt 2

I. AZ ÓVODA ADATAI 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1.A költségvetési szerv 1.1.1.megnevezése: Géderlak Óvoda 1.2. A költségvetési szerv 1.2.1.székhelye: 6334 Géderlak, Kossuth u. 95. 2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1.A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2013.01.01. 2.2..A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv 2.2.1.megnevezése: Géderlak Község Önkormányzat 2.2.2.székhelye:6334 Géderlak, Kossuth u.95. 1 2.3.A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének megnevezése Duna-menti Közoktatási Társulás Óvodája, Általános- és Művészeti Iskolája székhelye 6328 Dunapataj, Kalocsai út 2. 3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1.A költségvetési szerv irányító szervének/felügyeleti szervének 3.1.1.megnevezése: Géderlak Község Önkormányzat 3.1.2.székhelye:6334 Géderlak, Kossuth u. 95. 4. A költségvetési szerv tevékenysége 4.1.A költségvetési szerv közfeladata: óvodai nevelés, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. 1.a) pontja alapján 4.2.A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma szakágazat megnevezése 1 851020 óvodai nevelés 3

4.3.A költségvetési szerv alaptevékenysége: Az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen található, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi. Az óvodai nevelés magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozásokat, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatást iskola életmódra való felkészítés. -integráltan (többi gyermekkel együtt) nevelhető Sajátos Nevelési Igényű gyermekek nevelése, ellátása: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján: -mozgásszervi, -érzékszervi, -értelmi vagy beszédfogyatékos, -több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, -integrálható autizmus spektrum zavarral, -egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek -napközi otthonos jellegű ellátás napi többszöri étkeztetéssel, foglalkozási időn túli felügyelettel, pihentetéssel, Óvodai fejlesztő program megszervezése (személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program keretében). 4.4. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám kormányzati funkció megnevezése 1 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 2 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 3 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 4 096015 Gyemekétkeztetés köznevelési intézményben 5 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben 4.5. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Géderlak község közigazgatási területe, férőhely esetén más település közigazgatási területéről is fogadhat gyermekeket. 5. A költségvetési szerv szervezete és működése 5.1.A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: Géderlak Község Önkormányzat Képviselő-testülete bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 4

1 326/2013.(VIII.30.) Korm. rendelet 21-24. -a, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67-69. -a alapján. 5.2.A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: foglalkoztatási jogviszony közalkalmazotti jogviszony jogviszonyt szabályozó jogszabály A közalkalmazottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2 munkaviszony A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 3 megbízási jogviszony A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5.3. A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működése: Géderlak Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata alapján.6. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések 6.1. A köznevelési intézmény fenntartójának 6.1.1. megnevezése: Géderlak Község Önkormányzat 6.1.2. székhelye: 6334 Géderlak, Kossuth u.95. 6.2. A köznevelési intézmény 6.2.1. típusa:óvoda 6.2.2. alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése:óvodai nevelés 6.2.3. gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Az intézmény pénzügyi számviteli feladatait a Géderlaki Közös Önkormányzati Hivatal látja el. 6.3. A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám a köznevelési intézmény 6.3.1. székhelyén:50 fő 6.4. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: ingatlan címe Géderlak, Kossuth. u. 95. ingatlan helyrajzi száma ingatlan hasznos alapterülete (m 2 ) vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga 2 230 Az intézmény a rendelkezésére bocsátott leltár szerinti ingó és ingatlan vagyont a feladatainak ellátásához szabadon használhatja az önkormányzat vagyonáról szóló 8/2012. (V.31.) önkormányzati rendelet szerint. az ingatlan funkciója, célja óvodai nevelés 5

II. BEVEZETŐ Az óvodánk Helyi Nevelési Programja 1999-ben íródott. A program választásánál figyelembe vettük a helyi adottságokat, a fenntartó elvárásait, a szülők igényeit, de legfőképpen a gyermekek érdekeit. Így esett a választás a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptálására. / Miskolc, 1996. Fábián Katalin / Az azóta eltelt időszak változásai szükségessé tették a HOP módosítását. A Duna menti önkormányzatok (Dunapataj, Ordas, Géderlak) 2007. augusztus 01.-én többcélú közös igazgatású közoktatási intézményt hoztak létre, mely törvényi változások miatt 2012. december 31.-én megszűnt. Géderlak Óvoda Duna-menti Közoktatási Társulás Óvodája, Általános- és Művészeti Iskolája (továbbiakban: DKT) jogutódjaként 2013.01.01.-től önállóan működő költségvetési szervként jött létre, mely köznevelési feladatokat lát el. 2013. szeptember 01-től módosított tevékenységközpontú pedagógiai program alapján dolgozunk. A módosításnál figyelembe vettük a törvényi változásokat, az Óvodai nevelés országos alapprogramját. A program készítésénél felhasználtuk a DKT közös programjának egyes fejezeteit. 2012-ben Dunapataj óvodájával közösen pályáztunk a TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0041 Óvodafejlesztés Dunapatajon és Géderlakon című pályázatra. A pályázat megfelelésének eleget téve módosítjuk pedagógiai programunkat. 2015. szeptember 01-től a módosított pedagógiai program alapján dolgozunk. Módosításkor a törvényi változásnak megfelelően, és az észlelt hibáinkat is javítottuk. A program módosításánál következő törvényeket vettük figyelembe: - a 2011.évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről és annak módosításai tekintettel a 26.. tartalmára, - a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete, a nevelési és oktatási intézmények működéséről, 6

- az Országos Óvodai Nevelés Alapprogjamjának kiadásáról szóló 2012. évi 363/2012 (XII.17.) kormányrendelet, - 229/2012.(VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról, - 2/2005 (III.1.) OM rendelet, - 2003. évi CXXV. törvény - egyenlő bánásmódról A fent említett okok együttesének figyelembe vételével módosítottuk a Géderlak Óvoda Pedagógiai Programját. Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek megismerésében segített a TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0041 Óvodafejlesztés Dunapatajon és Géderlakon című pályázat továbbképzései. Az óvodafejlesztési pályázat elemeit beépítettük a helyi nevelési programunkba, dőlt betűs szerkesztéssel jelöltük. Az elemek beépítése az alábbi szervezeti struktúrában fog megjelenni, szöveges kidolgozása területenként történik. 1. Az intézmény szolgáltatási színvonalának növelése, szervezetfejlesztés - a komplex állapotfelmérés, valamint a gyermekek személyiségfejlődésének nyomon követését szolgáló módszerek, eszközök megismerése, alkalmazása, továbbfejlesztése, illetve ezek alapján a saját intézményben alkalmazandó eljárások, módszerek rendszerének át-, illetve kialakítása az óvodai pedagógiai program részeként az alábbi fejezetcímek szerint kidolgozva: újszerű, nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek. - egyénre szabott / differenciált fejlesztési módszerek, - az integrált neveléshez szükséges feltételrendszer új elemi, - óvoda-iskola átmenetet támogató diagnosztikai módszerek, az átmenetet segítő egyéb intézkedések, az óvoda iskola közötti együttműködés új területei, - nevelési-oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok kiépítése, ápolása, - az intézményfenntartóval való együttműködés új formái (külső intézményértékelés mechanizmus működése, a külső értékelés szempontjai, az értékelési eredmények visszacsatolásának módjai, az intézményfenntartók oktatásirányítási 7

tevékenységének segítése, például rövid- és középtávú tervezést megalapozó helyzetfelmérés és elemzés készítésével) - a konstrukció keretében a továbbképzéseken részt vettek által megszerzett ismeretek óvodai szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása. 2. Óvodai jó gyakorlatok, referenciák megosztása, átvétele A felsorolt pontok beépítése az óvodai szervezet és különböző folyamatainak javítását kívánja segíteni. 8

III. TELEPÜLÉSÜNK BEMUTATÁSA Géderlak község Bács-Kiskun megyében, a Duna bal partján terül el. Rendezett házak, virágos környezet fogadja tavasztól őszig az ideérkezőt. Falunk a Virágos Magyarország mozgalom aranyéremmel díjazott kis faluja. Óvodánk a község központjában, a főúttól könnyen megközelíthető, nagyon szép parkosított környezetben található. Az épületet 1998. ban építette a Községi Önkormányzat. A település létszámához igazodva minden igényt kielégítő, úgy külsőre, mint belsőre, egy igen modern, nemcsak a jelen, hanem a jövőkor számára is megfelelő, két csoportos gyermekintézményt hoztak létre, a hozzátartozó kiszolgáló helyiségekkel együtt. A község lakóinak száma jelenleg: 1.010 fő. Óvodánkba járó gyermekek családi helyzete igen változó képet mutat. Tapasztaljuk, hogy a gyermekek életkörülményei mennyire befolyásolóan alakítják óvodai nevelésünket. A mi községünkben is nyomon követhető a technika fejlődésének hatása, a családon belüli korlátozottabb lehetőségek, a család szerkezetének változásai, élményforrások csökkenése, megélhetési problémák, a munkanélküliség, az életszínvonal romlása. A kevés munkalehetőség, az anyagi létbizonytalanság hátrányos körülményeket eredményez a gyermekek számára. Így óvodánknak egyre nagyobb jelentősége van a növekvő hátrányos helyzetű gyermekek segítésében, fejlesztésében, az esélyegyenlőtlenség megszüntetésében. 9

IV. ÖNKÉPÜNK, IDENTITÁSUNK 1. Gyermekkép Gyermekképünk egy derűs, kiegyensúlyozott, harmonikusan fejlődő gyermek, aki nyitott az őt körülvevő ingerekre, érdeklődő, nyílt, és szorongásmentes. A nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai légkörben szívesen választ a számára vonzó tevékenységformát, amelyek segítségével alakulnak iskolai tanulásához szükséges képességei. Az óvodás gyermek tanulása elsősorban mintakövetés, utánzás során valósul meg, így a velük kapcsolatba kerülő valamennyi felnőtt, pedagógiai modell. Óvodánk minden dolgozójának /elsősorban magatartása és beszéde által/ pozitív modellnek kell lennie. Jó, hogy vagy, örülök, hogy itt vagy érzést kívánjuk erősíteni nap, mint nap. Szeretnénk, hogy a labilis érzelmi megnyilvánulásokkal bíró három éves az óvodáskor végére érje el, hogy önálló feladatvégzéssel, megfelelő magatartással tudja a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt viszonyt kezelni. Legyen önálló, talpraesett, tudjon nyerni és veszíteni egyaránt. Sajátítsa el a másság elfogadását azon az áron is, hogy magát tudja elfogadni. A kisgyermek a felnőttektől függő, érzékeny, fejlődő személyiség. Önálló individuum, egyénenként változó testi, lelki szükségletekkel. Gyermekközpontú óvodai nevelésünk ezek kielégítésére, a gyermeki személyiség legteljesebb kibontakoztatására irányul. Biztosítjuk minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú, és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s a meglévő hátrányai csökkenjenek. Törekszünk arra, hogy semmiféle előítéletnek, és annak kibontakozásának ne adjunk teret, ezt személyes mintaadással próbáljuk elérni. Célunk, hogy az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Testben és lélekben egészséges, boldog, kiegyensúlyozott, harmóniában él környezetével és önmagával. 10

2. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Óvodánk a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévététől az iskolába lépésig. Óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit az óvodában, miközben teljesíti a funkcióit, (óvó-védő, szociális, nevelő személyiség fejlesztő) a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. A családi nevelés elsőbbségét ismerve, azzal karöltve, a gyermek érdekeit szem előtt tartva, szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben neveljük a hozzánk járó kisgyermekeket. Óvodai nevelésünkben, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásának megerősítésére törekszünk az egyenlő hozzáférés biztosításával. Olyan gyermekközpontú óvodában kívánjuk nevelni gyermekeinket, ahol szeretetteljes, derűs légkör uralkodik, ahova a gyermekek örömmel jönnek, jól érzik magukat, és a szülők biztonságban tudhatják gyermekeiket. A gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, mint a pedagógiai optimizmus megvalósítása, a különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése. Hit a gyermek fejlődésében, a gyermek jelzéseire biztosított komoly figyelem. A nem könnyen érthető jelzések értelmezése, a mögöttük lévő szükségletek feltárása. A ki nem mondott, csak tünetekkel jelzett gyermeki segélykérés figyelmen kívül hagyásának megelőzése. Otthonos környezetben gondoskodunk a gyermeki személyiség kibontakozásáról a játékban történő tevékenykedtetés során. Azokat a műveltségtartalmakat közvetítjük számukra, amelyeket aktuális fejlettségükkel összhangban könnyen magukévá tudnak tenni. Óvodánk nyitott, biztosítjuk, hogy a szülők gyermekük mindennapi életébe betekinthessenek. Nevelésünk célja az, hogy elősegítsük gyerekeink sokoldalú, harmonikus fejlesztését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. 11

Felvállaljuk a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek (SNI), beilleszkedési tanulási magatartási (BTM) zavarral küzdő gyermekek integrált fejlesztését, és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek képesség kibontakoztató és integrációs felkészítését. A Szakszolgálatok véleményét mindenkor irányadónak tekintjük. Multikulturális, interkulturális nevelésen alapuló integráció. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen. Ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számra kötelesség. Szeretnénk, ha az óvodánkban eltöltött gyermekévek maradandó élményt nyújtanának a jövendő világ felnőtteinek. 12

V. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI: 1. Az egészséges életmód kialakítása 2. Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az egyénre szabott fejlesztéssel alkalmassá tesszük a gyermekeket az iskolai tanulás megkezdéséhez. Fő törekvésünk, hogy a tanulási képességek és kompetenciák célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten közvetetten készítsünk fel az óvodai, iskolai átmenet megkönnyítésére, az iskolai életre való beilleszkedésre. 1. Az egészséges életmód kialakítása: Az egészséges életmódra nevelés célja, a gyermekek testi szükségleteinek civilizált kielégítése és elősegítése, egészséges életvitel igényének alakítása, az egészséges testi fejlődés érdekében. Az egészséges életmód a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítását magában foglalja. Feladatok: a gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, a gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása, a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése: A gyermekek óvodába lépése előtt családlátogatás alkalmával tájékozódjunk az otthoni körülményekről, szokásokról, amelyekben nagy eltérések tapasztalhatók. Több óvodáskorú gyermekek anyagi körülményeik miatt hátrányos helyzetű. Ez meghatározza a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokat. A beszoktatás ideje alatt megismertetjük a gyerekekkel a mosdóhasználatát, a testápolási szokásokat. Úgy alakulnak ki helyesen az egészségügyi 13

szokások, ha ezt minden felnőtt azonos módon és következetesen gyakoroltatja a gyerekekkel. Fokozatosan kialakítjuk a helyes öltözködési szokásokat a szülők bevonásával. A réteges öltözködés előnyeit hangsúlyozzuk. Naponta szervezünk néhány percig tartó mozgásos tevékenységet, valamint rövid ideig tartó sétát, melyek hozzájárulnak a gyerekek mozgásigényének kielégítéséhez, mozgáskoordinációjának fejlődéséhez. Megfelelő időjárás esetén a testnevelés foglalkozásokat az udvaron, a csoportszobában, vagy a Sportcsarnokban tartjuk. Biztosítjuk az alváshoz, pihenéshez szükséges feltételeket. Figyelembe vesszük a gyerekek eltérő alvásigényét. A korábban ébredők csendben tevékenykedhetnek. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítás: Tudatosan tervezett, irányított mozgásra a tornaszobában vagy a szabadban biztosítunk lehetőséget. Tornaszobánk igényesen összeválogatott, gazdag eszköztára szolgálja a csoportos, differenciált, sokoldalú mozgás célzott fejlesztését. A gyermekek fejlettségének megfelelő módon és mértékben általános vagy speciális mozgást, ügyességet, állóképességet, fejlesztő játékokat szervezünk. A feladatokat időtartamban, mennyiségben és minőségben differenciálva adjuk. Minden nap nyújtsunk edzési lehetőséget a gyerekek számára. Ha az időjárás engedi, naponta kétszer is tartózkodjanak a szabadban. Téli időszakban is használjuk ki a tél adta játéklehetőségeket, szánkózás, csúszkálás, hóemberépítés. Melegben biztosítsunk pancsolási lehetőséget az udvaron. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása: Udvarunk nagy része füves terület, de van homokos és szilárd burkolatú része is. Van napos és árnyékos terület, virágoskert. A gyerekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét korszerű, több készséget is fejlesztő, esztétikus megjelenésű, fából készült udvari játékszerekkel biztosítjuk. Itt a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozására is törekszünk. A csoportszobák megfelelő méretűek, hideg időben az egész napos játék színterei, egyúttal az alvás helye is. A gyermekek étkezését külön helyiségben biztosítjuk. 14

Mosdóhelyiséget a csoportszobával az öltöző köti össze. Az ágynemű és a törölköző az óvoda tulajdona, mosását helyben végezzük. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A testápolás körében kialakított egészségügyi szokásokat önállóan, felszólítás nélkül végzik a gyerekek. A tisztálkodási eszközöket önállóan használják. Önállóan öltözködnek, ruhaneműiket, ágyneműiket rendben tartják. Kialakul bennük az esztétikus étkezés igénye, igyekeznek betartani az óvodában kialakított étkezési szokásokat. Ügyelnek környezetük rendjére, tisztaságára. Nemcsak saját tárgyaikra, hanem a csoportszoba, öltöző, ebédlő, tornaszoba, mosdó rendjére is figyelne 2. Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés A közösségi és egyéni nevelés, a pozitív személyre szabott értékelés célja a gyermekek személyes érdekeinek, képességeinek kibontakoztatása a közösségben, annak értékrendje alapján. Kialakítjuk a szeretetteljes, fejlődésre alkalmas, nyugodt, állandó értékrenddel bíró légkört, amellyel növeljük óvodásaink biztonságérzetét, alakítjuk másokhoz való pozitív érzelmi viszonyát, segítjük kapcsolatteremtésüket a gyermekekkel és a felnőttekkel. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében kiemelten fontos a tartós, stabil, szeretetteljes kapcsolat kiépítése. Feladataink: A beszoktatás pillanatától kezdve szeretetteljes, családias, biztonságos légkör megteremtése az óvodai évek alatt. A gyermek óvodába lépése előtt családlátogatás alkalmával folytatott beszélgetésekből igyekszünk képet kapni a család érzelmi viszonyairól, a családtagok egymáshoz való kötődéséről. Ezek a tapasztalatok alapján készülünk fel a gyerekek fogadására. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot a pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemző intézményünkben. 15

A beszoktatás időszaka meghatározza a gyerekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Ennek érdekében következőket tesszük: szülő-gyermek együtt ismerkedjen az óvodával minél hosszabb időn keresztül, behozhassák kedvenc játékaikat, választhatnak maguknak jelet. A csoportszobák kedves, derűs, nyugalmat árasztó, kuckósított berendezése hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek egész nap folyamán megfelelő helyet találjanak, és jól érezzék magukat. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtés a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek között a kialakult kapcsolat erősítése, a helyes közösségi magatartás formálása érdekében. Az óvoda minden dolgozója különös szeretettel, odafigyeléssel, megértéssel és türelemmel forduljon a gyerekek felé. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Fontos a felnőtt viselkedésének mintaértéke, mert megfigyelve, utánzás útján tanul a gyermek. A társaknak az óvodában kialakuló kis játszócsoportoknak az egyénre gyakorolt fejlesztő hatása igen nagy. A csoportok kialakításakor, ha lehetőség van, figyelünk arra, hogy a testvérek egy csoportba kerüljenek. Fontosnak tartjuk a közös élményekre épülő tevékenységek megszervezését (névnap, születésnap, ünnepekre való készülődés, ajándékkészítés). Segítsük a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését és arra neveljük, hogy elfogadóak és megértők legyenek a különbözőségek elfogadásában. A gyermek nyitottságára építünk, és ahhoz segítjük hozzá a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából tudjuk, hogy az óvoda valamennyi alkalmazottja modell értékű szerepet tölt be. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Ragaszkodnak óvodájukhoz, egymáshoz, felnőttekhez, ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. 16

Az adott tevékenység által megkívánt magatartási formát önként vállalják. Tájékozódni tudnak a közösségben, a közös tevékenységekben aktívan részt vesznek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. Észreveszik, hogy kinek miben van szüksége segítségre. Felelősséget éreznek vállalt feladatért. A megkezdett munkát igyekeznek befejezni. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépéshez. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységforma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. Elsősorban a gyermek egyéni érdeklődésére és meglévő tapasztalataira és élményeire építünk. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és kreativitás fejlődését elősegítő környezet biztosítására törekszünk. A tanulás hatékonyságához fontos, hogy örömmel és önként vegyen részt a gyermekek a tevékenységekben. Az óvodapedagógus által ajánlott tevékenységek egyik célja az, hogy képességeiknek megfelelő feladat elé állítsuk a gyerekeket. A sikerélmények erősítik a gyermek önbizalmát, és bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. Törekszünk arra, hogy mindegyik gyermek minden nap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. A kudarcok ellentétes hatást váltanak ki, a gyermek bátortalanná, visszahúzódóvá válik, alul értékeli önmagát, és alatta marad saját teljesítőképességének. Rendszeresen biztosítjuk a mozgásos játék lehetőségét, melyben fejlődik a gyermek vizuális memóriája, térről való ismerete, térészlelése, harmonikus mozgása. A játékot és a mesehallgatást, mint összetett képességfejlesztési lehetőségeket használjuk ki: az anyanyelv fejlesztésére, tapasztalatszerzésre, a természeti és társadalmi környezet megismerésére. 17

Rendszerezzük, és fokozatosan bővítjük a gyermekek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit, a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai módszerek segítségével. Ezeken keresztül fejlődnek: egyre pontosabb valósághű észleléseik, figyelemösszpontosításra való képességeik, valósághoz közelítő képzeleti működésük, reproduktív emlékezetük, logikus, kreatív gondolkodás. Egyre több gondolkodásfejlesztő szabályjátékkal ismertetjük meg a gyermekeket, amelyeket mindig elérhető helyen találhatnak meg a csoportszobában. (társasjátékok, dominók, kártyajátékok, logikai játékok, Logico, puzzle, ) 18

VI. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Az óvodai nevelés csak jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében megszervezve szervezhető meg az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. 1. Személyi feltételek: Határozott idejű kinevezéssel rendelkező dolgozók: 1 óvónői szakközépiskolai végzettségű óvodapedagógus 1 óvónő szakvizsgázott felsőfokú végzettségű óvodapedagógus 1 szakképesített dajka Óvodánk hosszú évek során 2 csoportos óvodaként működött. A létszám csökkenése, a nehéz gazdasági helyzet, intézmények összevonása, társulása, indokolttá tette a csoportösszevonást, átmenetileg. Amikor a gyermeklétszám növekedett, ismét lehetővé vált a csoportbővítés. Jelenleg is 2 csoport működik intézményünkben. Jelentős személyi változás hosszú évek óta óvodánkban nem történt. A határozott idejű munkaviszonnyal rendelkező dolgozók mellé a törvényváltozások figyelembe vételével 1 teljes munkaidős szakképzett óvónőt alkalmazunk szerződéssel, mivel a rendelkezésre álló születési adatok csak egy-két évig teszik lehetővé a 2 csoport működését. Jelenleg a főállású szakképzett dajka és egy szerződéses munkaviszonyban lévő dajka segíti az óvónők munkáját. Nevelőmunkánk célját ismerik, a csoportok napi életében tevékenyen részt vesznek. Fontosnak tartjuk egymás munkájának megbecsülését, a megbízhatóságot és az intézmény jó hírnevének fenntartását, mely alapja a jó, kellemes munkahelyi légkörnek. A közös célok elérése érdekében kölcsönösen törekszünk a megújulásra, a fejlődésre, a gyermeki jogok tiszteletben tartására- a gyermek mindenek felett álló érdekének védelmére. Továbbképzéseinket, az óvoda érdekeit figyelembe véve, a HOP-ban kitűzött célok ismeretében terveztük. Így lehetőség nyílik, pl. 3 év alatti gyermekek fogadására, Dohányzás vagy egészség kiegészítő program megtartására, az arra rászoruló gyermekek egyéni fejlesztésére, vagy az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése. Munkánk színvonalának megtartásához szükség van a folyamatos önképzésre, a megszerzett tudás szinten tartására. A színvonalas munka további folytatásához, a pedagógiai munka hatékony működtetésére továbbképzési terv elkészítésénél továbbra is a pedagógiai programban kitűzött célokat, a gyermekek és az óvoda érdekeit kívánjuk figyelembe venni. 19

Színvonalas munkánkban élményekre és tapasztalatokra építő környezeti nevelésben részesülnek gyermekeink. Második alkalommal pályáztunk sikeresen a Zöld Óvoda cím elérésére. Pályázatunkban vállalt célkitűzéseket a megfelelő környezettudatos magatartásminták, értékek és szokások átadásával, átvételével, a fenntarthatóságra nevelés gyakorlati megvalósítására törekszünk. Színvonalas munkák végzését a TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0041 Óvodafejlesztés Dunapatajon és Géderlakon című pályázat továbbképzései is segítették. A pályázat megvalósításán belül a következő továbbképzéseken vettünk részt: - Kreatív tanuló kreatív pedagógus, a kreativitás szerepe a tehetségfejlesztésben (2 fő) - Drámajáték vezetés (2 fő) - Vezetők, változások Változásmenedzsment, új intézményi szerepkörök vezetői, irányítási feladatok (fő) 2. Tárgyi feltételek: Óvodánk jól felszerelt, a működéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Az épületet 1998. ban építette a Községi Önkormányzat. A település létszámához igazodva minden igényt kielégítő, úgy külsőre, mint belsőre. Egy igen modern, két csoportos gyermekintézmény, a hozzátartozó kiszolgáló helyiségekkel együtt. Az épületében két tágas, világos csoportszoba található. Mindkét csoporthoz mosdó és öltöző tartozik. A harmadik csoportszobát az iskola használta hosszú éveken keresztül, külön bejárattal, számítástechnikai teremnek. Két éve birtokunkba vehettük a termet. Az önkormányzat segítségével nagyon szép, teljesen felújított ebédlőt alakítottunk ki a technika terem helyén, új székekkel, asztalokkal felszerelve. A nagy beépített szekrény eszközeink tárolására szolgál. A gyermekek mozgásigényüket rossz idő esetén, a tágas folyosón elégíthetik ki. A szabad mozgáshoz többféle játék és sporteszköz biztosítja a mozgás örömét. Az óvoda tágas udvarán lehetőség nyílik a mozgásra, mozgásfejlesztő játékokra, amelyekhez változatos eszközök biztosítottak. A szülők és az önkormányzat támogatásával, három évvel ezelőtt új fajátékokkal gazdagodott udvarunk. A régi játékok tönkrementek, használhatatlanná váltak. A gyermekek nagy örömére, udvari fa játékainkat gazdagítja, színesíti a pályázat keretében kapott Háromüléses hinta vegyes üléssel, 3 db futóbicikli, és a ROTIKOM készlet. 20

Testnevelés foglalkozásokat a nagy hideg beálltáig a Sportcsarnokban tartjuk. Az óvónőknek számítógéppel, fénymásolóval, nyomtatóval felszerelt iroda áll rendelkezésre, internet hozzáférési lehetőséggel. Könyvállományunkat folyamatosan bővítjük, szakkönyvekkel és a gyermekeknek szóló könyvekkel, mesekönyvekkel. Tv, videó, magnós rádió, diavetítő, DVD-lejátszó, CD-rádiós magnó segíti munkánkat. Az egyéni fejlesztéshez szükséges eszközeink mennyisége és minősége megfelelő. Fejlesztő játékok bővítése folyamatos. Ebben a tanévben elkezdődött a régi kerítés cseréje, ami majd fokozatosan folytatódik, így lassan az óvoda udvara zárható lesz. A gyermekek egészséges fejlődéséhez nagyban hozzájárul majd a fedett terasz, ami jelenleg nem áll rendelkezésre. Elkészítése tervben van, ígéretet kaptunk. Az udvari játékaink tárolásához a mellékhelyiség kialakítása is folyamatban van. Tárgyi eszközeinknél nagy figyelmet fordítunk a meglévők megóvására, vásárlásakor a minőségre, tartósságra. A csoportban tönkrement játékok pótlása folyamatos. 3. A gyermeki tevékenységek tervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. 3.1. Hetirend Hétfő Kedd Szerda Kötött Mindennapi mozgás, mozgásos játék Mindennapi mozgás, mozgásos játék Mindennapi mozgás, mozgásos játék Kötetlen Verselés, mesélés Verselés, mesélés Művészeti tevékenységek: Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Verselés, mesélés Matematika 21

Csütörtök Péntek Mindennapi mozgás, mozgásos játék Mindennapi mozgás, mozgásos játék Verselés, mesélés Művészeti tevékenységek: Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Verselés, mesélés Külső világ tevékeny megismerése 3.2. Napirend A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. 7 00-12 00 - Folyamatos játék: szabadjáték, élményszerű játék - Étkezés - Egészségügyi szokások gyakorlása - Testmozgás - Tevékenységekben megvalósuló tanulás - Egyéni fejlesztés - Munkajellegű tevékenységek 12 00-13 00 - Ebéd - Egészségügyi szokások gyakorlása - Munkajellegű tevékenységek 13 00-15 00 - Alvás mesével, altatóval - Pihenés - Folyamatos ébredés - Egészségügyi szokások gyakorlása - Munkajellegű tevékenységek 15 00-16 00 - Folyamatos játék: szabadjáték, élményszerű játék - Mozgás - Tevékenységekben megvalósuló tanulás - Egyéni fejlesztés - Folyamatos haza bocsátás 22

A napirendben egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható, a körülmények, évszakok, váratlan események hatására. 3.3. Óvoda dokumentumai - Az óvodai csoportnapló: az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. A csoportnaplónak tartalmaznia kell az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, a körbélyegző lenyomatát, a pedagógiai program nevét, a csoportba járó gyermekek névsorát, születési idejét, fiúk, lányok számát. A csoport napirendjét, heti rendjét, a tevékenységek heti tervezését. A csoport éves nevelési tervét lebontva a beszoktatási vagy összeszoktatási időszakra, négy - három hónapra, a nevelési év ez időszakainak értékelését. Az A. Tü. 727/új r.sz. Óvodai csoportnapló-t módosítottuk, használjuk. - Fejlődési naplót vezetnek az óvodapedagógusok a köznevelési törvény alapján a gyermekekről, amelyben /a kiscsoportosoknál beszoktatáskor,/ félévenként rögzítik a gyermek fejlődését és az aktuális fejlesztési feladatokat, a mérések dokumentumait, és erről folyamatosan tájékoztatják a szülőket is. Le kell jegyezni a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket. - Felvételi és mulasztási napló a gyermekek mulasztását tartalmazza, az óvodapedagógusok napi rendszerességgel vezetik a hiányzó gyermekekről. - Óvodai nyilvántartó lap az érvényesen beírt gyermeklétszám havonkénti megállapítását mutatja, a Felvételi és mulasztási napló alapján. - Étkező gyermekek számának naponkénti nyilvántartása a naponta étkező gyermekek számát tükrözi. - Felvételi előjegyzési napló az óvodába felvételre jelentkező gyermekek adatait tartalmazza. - Törzskönyv általános adatokat, az óvoda nyitvatartási idejét, az óvoda gyermeklétszámát és a csoportok számát, étkezésben részesülők számát, engedélyezett és betöltött álláshelyeket, óvoda épületére és helyiségeire vonatkozó általános adatokat, megrendelt folyóiratokat, könyvtári könyvkészletet és az óvodapedagógusokra és egyéb alkalmazottakra vonatkozó fontosabb adatokat tartalmaz. 23

4. Az óvoda kapcsolatai Mindannyiunk feladata a harmonikus, tartalmas, boldog gyermekkor kialakítása, megteremtése, biztosítása. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki egymás között és a társadalmi környezetünkkel. A nevelési oktatási intézmények közötti horizontális kapcsolatok kiépítése, ápolása folyamatos. 4.1. Kapcsolat a szülőkkel, nagyszülőkkel, a családdal Célja: Alapvető célunk a családdal való jó kapcsolat megőrzése a megfelelő információcsere, nyitottság, hiteles tájékoztatás, együttműködés, hogy a szülők mindenkor tisztába legyenek az óvoda célkitűzéseivel, ugyanakkor ismerjük fel a családok helyzetét, problémáit. Feladata: - A szülők a törvényben meghatározottak és az Szervezeti Működési Szabályzatban foglaltak alapján képviselőik útján közvetetten is kérhetnek és kaphatnak információt. - Az indirekt hatások mellett tudatos szemléletformálás, a szülők bevonása az óvodában a gyerekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe, kezdeményezésekbe. /Szükség esetén gyűjtőmunka, otthoni eszközök küldése/ - Szemléletformálás: az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést. - A gyermekek értékelésére évente kétszer kerül sor (október, május). Az értékelésre a szülőkkel előre egyeztetett időpontban kerül sor. Az értékelésen két pedagógus jelen van, akik a gyermekkel kapcsolatban állnak. /délelőtti foglalkozás, étkezés, délutáni pihenő./ A gyermekek értékelése az óvodának kötelezettsége, a gyermek fejlődésének nyomon követése a szülő kötelessége. Az értékelés tartalmazza a pedagógusok megfigyeléseit a gyermek fejlődésével kapcsolatban (erősségek, gyengeségek). - Az óvodai dokumentumokban megfogalmazott normarendszer elfogadására, nevelési felfogásba építésére, motiválás. A családok által képviselt különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadása. A szülőkkel, gyermekekkel való közös gondolkodás, 24

véleménycsere, döntés eredményeként a programmal összeegyeztethető plurális értékek beépítése az óvoda normarendszerébe. Tartalma: Kapcsolatfelvétel a leendő szülőkkel. A nevelési program fő vonalainak közvetítése a szülők felé az első szülői értekezleten. Családlátogatás a gyermek életkörülményeinek megismerése érdekében. Az óvoda, a csoport életében az alábbiak szerint nyújt betekintést: Szülői értekezletek: Az óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése, évente három alkalommal, de szükség szerint többször is van lehetőség az aktuális problémák megbeszélésére. Előadás Jellemző problémára, kérdés megválaszolására szakember meghívása (orvos, pszichológus stb.) Nyílt napok A szülő bármikor betekinthet az óvoda életébe, ha azt előző nap délutánján jelzi. Az óvodai élet hagyományos ünnepei: A szülőkkel együtt szervezzük meg a következő ünnepeket: Mikulás, kirándulások, Gyermeknap, Anyák napja, Farsang, Évzáró, nagycsoportosok ballagása. A rendezvények pedagógiai célja: szülő-gyermek kapcsolat megismerése szülő-óvónő partnerkapcsolat erősítése vidám hangulatú együttléttel a közösség formálása óvoda támogatási lehetőségének biztosítása a családok egészséges életmódra nevelése, közös játékélmény biztosítása. Óvodánkban a szülők érdekeit Szülői szervezet képviseli. A Szülői szervezet három főből áll, a kis, középső és a nagycsoportos gyermekek szüleit képviselik. Kis óvoda lévén a Szülői Közösség Munkatervet nem készít. A Szülői Szervezet vezetőjét, képviselőit, minden óvodai programról, eseményről, gyermekeket érintő tevékenységekről az óvoda vezetője tájékoztatja, szükség esetén a nevelőtestületi értekezletekre meghívja. 25

4.2. Az óvoda és az iskola kapcsolata Célja: -Fő célunk, hogy óvodásaink számára vonzóvá tegyük az iskolai életet, a rájuk váró tanulást és megkönnyítsük a két intézmény közötti átmenet nehézségeit. -Együttműködésünkben, napi szakmai és baráti kapcsolatunkban érvényre jut a kölcsönös nyitottság, bizalom, egymás munkájának ismerete és megbecsülése. Feladata: -Arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesszük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködők, kapcsolatteremtők legyenek, és alkalmassá váljanak az iskolai tanulmányok megkezdésére. Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenő mentesebbé tegyük, ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő-és megtartó tevékenységet végzünk. -Együttműködés az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében. -Konzultáció az óvoda nevelési programjáról. -Konzultáció óvodából iskolába érkező gyermek átmeneti állapotának jellemzőiről. A kapcsolattartás formái: - Kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtések az első osztályban, az elsőosztályos tanító néni pedig a leendő iskolásokat látogatja meg az óvodában. - Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős és a pedagógusok kapcsolata a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyerekek érdekében, konzultáció, prevenciós munka segítése. - Óvónők és gyerekek látogatása az iskolában, ahol a gyermekek ismerkednek az iskolai élettel, tanító nénivel, színes, vonzó tapasztalatok útján betekintenek az iskolai élet mozzanataiba, belső világába. - Közös rendezvények, ünnepek szervezése, közös programok, a lehetőségekhez mérten. 4.3. Kapcsolat a fenntartóval: A fenntartóval és a hivatal dolgozóival napi kapcsolatban állunk. Kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató, segítő jellegű. Az aktuális eseményekről beszámolunk egymásnak. Az óvodavezető a képviselő-testületi üléseken részt vesz, tanév végén beszámolót készít az óvodában folyó munkáról. 26

Rendezvényeinket látogatják, programjainkat támogatják. Fontosnak tartjuk, hogy ismerjék mindennapi életünket, az óvodában folyó munkát. Törekszünk a jó kapcsolat további fenntartására. Segítjük az intézményfenntartó oktatási, irányítási tevékenységét, rövid és középtávú tervezés megalapozó helyzetfelismerés és elemzés készítésével. Az intézményfenntartóval új együttműködési forma elemeként külső intézményértékelési mechanizmust működtetünk. A külső értékelés szempontjai, az értékelési eredmények visszacsatolásának módjai az intézményfenntartó oktatásirányítási tevékenységét segíti. 4.4. Kapcsolat egészségügy dolgozóival A védőnő rendszeresen látogatja óvodás gyermekeinket, tisztasági vizsgálatokat és pediculáris szűrést végez. Bármilyen problémánk van, bizalommal fordulhatunk hozzá, jön, ha hívjuk. TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0041 Óvodafejlesztés Dunapatajon és Géderlakon című pályázat Éljünk egészségesen! Családi Fórum előadójának felkértük, segítő, tartalmas előadásával a szülőknek az egészséges életmódra nevelésben segítséget nyújtott. Szemészeti és fogorvosi vizsgálatot kiterjesztjük az óvodába járó minden gyermekre. Gyermekeink évente egy alkalommal az Egészségházban szűrővizsgálaton vesznek részt. A jövőben az egészségnevelési programon keresztül a védőnőnek és a doktornőnek lehetősége nyílik majd bekapcsolódni az óvodai programba az egészségnevelés tartami módszertani kérdések elemzése kapcsán. Egészségügyi és iskolaérettségi vizsgálatok eredményeit fel szeretnénk használni a mindennapos nevelőmunkába. Egészségneveléssel kapcsolatban segítséget szeretnék kérni a szülők tájékoztatásához. A szakrendelő pszichológusával rendszeres kapcsolatot tartunk, szükség esetén bizalommal fordulhatunk hozzá. 4.5. Kapcsolat a szakmai szervezetekkel: 27

Kapcsolatunk a szakmai szervezetekkel rendszeres. Szükség esetén igénybe vesszük segítségüket, számíthatunk segítő munkájukra. Az óvodában a gyermekeket fejlesztő szakszolgálatok dolgozóival, logopédussal, gyógypedagógussal, kapcsolatunk jó. Tanácsaikat felhasználjuk, beépítjük munkánkba. Gyermekjóléti szolgálat munkatársával kapcsolatunk napi szintű, felmerülő problémák megoldásában számíthatunk a segítségre, eseti megbeszéléseken részt veszünk. Közművelődési intézmények - Faluház, Könyvtár, Tájház Foglalkozások és gyermekműsorok révén rendszeres kapcsolatban állunk. Programjaikkal színesítik óvodásaink életét és egyúttal a szülők, családok kulturális igényének formálásában is részt vesznek. A könyvtáros kolléganő ovisoknak és iskolásoknak szervezett programjain szívesen veszünk részt a gyerekekkel. A Könyvtári programok igénybevételével, a könyvtár megismertetésével, a szülők segítségével, szeretném, hogy minél fiatalabb korban szeressék meg a gyermekek a könyveket, minél korábban jussanak az olvasás élményéhez. A nemrégiben átadott Tájház látogatása bizonyára nagy élmény lesz gyermekeink számára, hiszen megismerkedhetnek a régi hagyományokkal, szokásokkal, dédszüleik által használt eszközökkel. Rendőrség munkatársaival is jó kapcsolatot ápolunk. Az Ovi-zsaru program és a mobilpark, amit a gyermekek rendelkezésére áll, a gyermekek helyes közlekedésének gyakorlásában nyújt segítséget. Kapcsolat a nyugdíjas klub tagjaival: szükség esetén rész veszünk rendezvényeiken, alkalmanként kis műsorral köszöntjük az időseket 28

VII. TEVÉKENYSÉGFORMÁK TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS KERETÉBEN A tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladat-rendszerén keresztül, valósul meg. A feladat-rendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól. Tevékenységük során érvényesülnek korszerű innovatív törekvések, a projektmódszer, kooperatív technikák alkalmazása, amelyek biztosítják és segítik az óvodapedagógus pedagógiai nézeteit és módszertani szabadságát. A feladatrendszer elemei: 1. Játék -és tanulási tevékenység. 2. Társas és közösségi tevékenység. 3. Értékteremtő munkatevékenység. 4. Szabadidős tevékenység. 1. Játéktevékenység Játék: A 3-7 éves gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újra élheti kellemes élményeit. A játék, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermek fejlesztése érdekében. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekekben a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegítheti. Célunk: - A szabad játék túlsúlyának érvényesülése. 29

A gyermekek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató magatartással, reflektív attitűddel, a szülők szemléletformálásával. - Az anyanyelvi nevelés feladatainak megvalósítása a szabad játék tevékenység területén A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával. Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése. A gyermeki játék: a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, ezért fontos, hogy a) spontán, szabadon választott, minden külső kényszertől mentes tevékenység legyen, b) következmény nélküli legyen, c) a gyermek személyiségének a környezethez való viszonya sajátos formában tükröződhessen, d) a gyermek legfontosabb tevékenysége lehessen, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, e) a gyermek számára fontos az általa megválasztható játék, ezért az e fajta tevékenységi vágynak lehetőséget kell biztosítani, és sohasem szabad korlátozni. Jót és jól játszani, ez a gyermek dolga az óvodában! A játék objektív feltételei: A játékidő: folyamatos és rugalmas napirend biztosítja, A megfelelő hely: csoportszoba, előtér, óvoda udvara, játszótér, alkalmanként természetes terek / kirándulások, séták alkalmával/ stb./ A csoportszobában a játékteret úgy kell kialakítani, hogy otthonos legyen, variálható játszósarkoknak, kuckóknak, mozgásnak lehetőséget biztosítva. A játékeszközök esztétikusak, fejlesztőhatású és balesetmentesek legyenek, melyek megfelelnek az életkori egyéni sajátosságoknak, a csoport létszámának. 30