JEGYZŐKÖNYV a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által Székesfehérváron, 2009. június 11-én megrendezésre került foglalkoztatást és válságkezelési megoldásokat megvitató fórumról Helyszín: Székesfehérvár, Hiemer Ház Megjelent résztvevők száma: 27 Képviselt szervezetek: Vállalkozásfejlesztési Alapítványok Székesfehérvári Vállalkozói Központ (inkubátor ház) Kereskedelmi és Iparkamara Országos Foglalkoztatási Alap Közép- Dunántúli képviselője Regionális Munkaügyi Központ képviselői Munkaerő- Piaci Partnerség Székesfehérvár képviselője Regionális Képző Központ képviselői Új Magyarország Pont Kistérségi Koordinációs Hálózat tagjai MAG Zrt képviselője Helyi Vidékfejlesztési Irodák képviselői Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség képviselője Bakonyalja- Kisalföld Kapuja Vidékfejlesztési Egyesület Vértes Gerecse VK Völgyvidék Közösség Egyesület A több mint két órás őszinte kötetlen megbeszélésen számos kritikai elem és javaslat megfogalmazódott a jelenlévők részéről. Egyöntetű véleményként rögzíthető, hogy a megjelentek bár kissé elkésettnek de ennek ellenére hasznosnak és hiánypótlónak nevezték a rendezvényt. Szükségesnek ítélik a párbeszéd és együttműködés további folytatását. A fórumon elhangzott legfontosabb megállapítások és javaslatok: 1. A szakemberek megállapodtak abban, hogy a szakmai beszélgetés szlogenje az Őszintén vagy sehogy jelmondat lesz. Ilyen őszinte szakmai fórumok hiányoznak a régió gazdasági életéből. 2. A mai rendezvény megszervezésével kissé megkésett a minisztérium. 3. Beruházások ösztönzése a. Kistérségi szinten a közbeszerzési eljárásokat az önkormányzatok írják ki. Ezeknek a helyi kisvállalkozások nem, vagy csak részben tudnak megfelelni, elsősorban a kistérségekben fellelhető szubjektív hatások miatt: egy idegenben jobban bíznak a kiírók, olyan feltételeket szerepeltetnek a kiírásokban, ami gyakorlatilag kizárja a helyi KKV-kat (pl. iskola-felújításnál nem elegendő az építőipari referencia, hasonló iskola-felújítási projekt tapasztalatát írják elő. Ez azért fontos probléma, mert a KKV-k országosan és kistérségi szinten is jelentős szerepet vállalnak a foglalkoztatásban. Ezáltal a munkanélküliség és a segélyből élők száma is csökkenhetne kistérségi szinten. b. Az önkormányzatok projektfinanszírozása utólagos, ezt a helyi KKV-k nem tudják kezelni. Az átmeneti időszak finanszírozására megoldást kell találni.
c. A bankok helyzetének kezelésére hozott kormányzati szintű megoldások a vállalkozások számára irritálóak, legszívesebben be sem mennek a bankokba. A banki bizalmatlanság kezelésére alternatív megoldásokat kell találni, Pl: MIKROHITEL d. A KKV-k életben maradását tovább nehezíti helyi szinten a beruházások csökkenése, illetve a politikai-, gazdasági- és társadalmi helyzet miatt kialakult bizalmatlanság, fizetési morál romlása. A vállalkozások konzorciális összefogása szinte lehetetlen. : Helyi KKV-l előnyben részesítése Vállalkozások finanszírozására alternatív megoldás EU-s vállalkozás- és gazdaságfejlesztő támogatások kistérségi szinten való elosztása Közbeszerzési eljárások egyszerűsítése Önkormányzatok beruházásainak előfinanszírozására átmeneti finanszírozó szervezet bevonása Vállalkozói bizalom hiányának áthidalására a központi- és civil szféra közti kommunikáció erősítése, hatékonnyá tétele 4. Civil szervezetek alapproblémákkal küzdenek, ennek ellenére vannak olyan kezdeményezések, melyek a vállalkozások helyzetbe hozását célozzák (pl. paktumok, inkubátorházak, stb.), javítják a foglalkoztatást. Ez azért fontos, mert a közbeszerzési eljárások változtatására nincs lehetőség. a vállalkozásokat kell minél több eszközzel segíteni helyi vállalkozásokat nem lehet nyíltan előnyökhöz juttatni, de a kamarák, inkubátorházak, vállalkozásfejlesztési alapítványok, akik kapcsolatban állnak a vállalkozásokkal ki tudják szűrni azokat, akik konzorciális együttműködésre, közbeszerzési ajánlattételre kis segítséggel képessé vállhatnak. Ehhez azonban a vállalkozásfejlesztési szervezetek támogatása szükséges. A non-profit szervezetek elbírálása ne legyen egyforma a for-profit társaságokéval pl. egy inkubátorház bővítése pályázatnál. Vissza kéne állítani a foglalkoztatási pályázati projektek támogatást non-profit szervezetek vezetésével, jelenleg ilyen kiírások csak forprofit szervezetek számára érhetők el. (Pl. Grundfos Megőrzés támogatás felvételét követően bejelentette, hogy a vállalt időszak elteltével 200 főt elbocsát.) A már működő gazdaság- és vállalkozásfejlesztési szervezetek intenzív válságkezelő működésének támogatására új pályázati lehetőségekre van szükség. 5. A válságkezeléshez kapcsolódó pályáztatási rendszer rosszul működik. Például az OFA Megőrzés programja rosszul kiírt pályázat volt, idő előtt lezárták, a GOP eszközbeszerzés pályázatot felfüggesztették, stb. A Munkaügyi Központ már 2008. novemberben el kezdett foglalkozni a regionális válságkezeléssel, 2009 januárjában elkészítette foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseit. A megőrzéses pályázati kiírásoknál a munkaügyi központok szerepe csak formális. A rehabilitációs munkahelyteremtő beruházások támogatására nincs lehetőség forráshiány miatt, a megváltozott munkaképességűek is kiemelten vesztesei a válságnak, annak ellenére, hogy minden szakértő egyet ért abban, hogy támogatásuk fontos lenne a munkavállalók és a munkaadók szempontjából is. A civil szervezetek szerepe a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci felkészítésében igen jelentős, ennek ellenére nincsenek ilyen pályázati kiírások. Sokszor és sokan hivatkoznak forráshiányra, pedig elképzelhető, hogy csak
rosszul van elosztva. A vállalkozóbarát környezet csak a kommunikációban van jelen, ezt a vállalkozások nem érzik. Központi és helyi szakértők kommunikációjának erősítése, rendszeressé tétele Központi bírálatoknál hatékonyabb lenne a helyi szakértői vélemény (MKP, kamarák vállalkozásfejlesztési alapítványok bevonásával) Az OFA, mint kísérleti programok lebonyolítója, valamint az egyéb gazdaságfejlesztő szervezetek pályázati tapasztalatainak beépítése a központi programokba igen fontos lenne Civil szervezetek számára válságkezelő pályázati lehetőségek Jogi kategóriája bevezetése azok számára, akik szociális okból lettek vállalkozók, különböző kedvezmények biztosítása számukra. 6. A pályázatokhoz, beruházásokhoz a kereskedelmi bankok csak a saját konstrukciójukat ajánlják, az UM hitellehetőségekről nem adnak tájékoztatást a vállalkozóknak. 7. UMFT MIKROHITEL Program nem a vállalkozói célcsoport, hanem a központi alapkezelő apparátus érdekeinek megfelelően került kialakításra. Ez a struktúra nem hatékony, nem teljesíti az Európai Uniós elvárásokat és nem éri el azt a célcsoportot akiknek a mikrofinanszírozási forrásokat világszerte szánják. 8. Leader akciócsoportok munkái során gyakran kommunikációs problémákkal szembesülnek, nehéz megszólítani az önkormányzatokat, nincs megfelelő fórum. A partnerség kialakítása a civil szféra és az üzleti szektor között elengedhetetlen Pályázati pénzek önmagukban kevesek, kerekasztal beszélgetésekre van szükség. A civil szervezetek támogatás hiányában ilyen rendezvényeket csak korlátozott számban tudnak szervezni. Folytatni kell a szociális gazdaság fejlesztését, a civil szervezetek önfenntartóvá válásának támogatását. Szakemberek bevonása nélkül a ne hozzanak a hivatalnokok szakmai döntéseket. 9. A vállalkozásfejlesztéssel- és gazdaságfejlesztéssel foglalkozó ernyőszervezetek működése alulfinanszírozott, gyakorlatilag a munkatársak társadalmi munkát végeznek (pl. HVI) Aránytalanságokat érzékelünk a támogató szervezetek és a helyi hálózatok között feladatok, létszám és forrás tekintetében. Minisztériumi közvetítő hálózatokat hoztak létre, ugyanakkor a PHARE pénzből 18 éve létrehozott vállalkozásfejlesztési alapítványok infrastruktúrája kihasználatlan. A jelenlegi nemzeti fejlesztési terv nem válságkezelésre lett tervezve, a beruházások csökkennek, ilyen helyzetben fontos lenne a GOP eszközbeszerzés felfüggesztett program folytatása A nemzet jövőképének hiánya elemésztő, globális és helyi javaslatok nélkül operatív programokról nem lehet beszélni. A lojális polgármesterek vezetésével a helyi gazdaságfejlesztés- és válságkezelés nem működik. Az egyéb pályázati konstrukciók nem igazán KKV-ket támogatnak. A működési támogatások elosztása, szakmai döntések és végrehajtások kistérségi szinten hatékonyabbá tennék a gazdaságfejlesztő és válságkezelő rendszer működését (szubszidiaritás elve).
Közvetítő szerep erősítése (UMPONT hálózat, vállalkozásfejlesztési alapítványok, kamarák vállalkozásfejlesztési tanácsadói tevékenysége) 10. A pályázati rendszer projektelszámolása lassú kifizetésekkel működik (kapacitáshiány) OK szükséges a rendszer egyszerűsítése szemléletváltás: a kiíró ismeri a makro-folyamatokat, vizsgálja meg a fejlesztéseikhez támogatást igénylők projektötleteit (Leader filozófia) Az önkormányzatok, mint vállalkozások jelentek meg a gazdaságban, aminek negatív hatásai vannak: a vállalkozások támogatásai csökkennek. Nem szerencsés uniós és állami feladatokat hitelből finanszírozni. Bank, mint vállalkozás működik, a hitel egy termék, piacgazdaság szerinti kockázatelemzés miatt kevesebbet adnak ki, különösen a recesszió idején úgy látjuk hogy nem szívesen támogatják a KKV-kat (mint profit orientált vállalkozásoknak nem is ez a dolguk). A FÓRUM MEGÁLLAPÍTÁSAINAK ÉS JAVASLATAINAK ÖSSZEGZÉSE Kritikai elemek: Általános kritikai elemek: - A nemzetközi Gazdasági válság rendkívül gyenge állapotában érte el az országot. - A foglalkoztatás szintje szoros összefüggésben áll a gazdaság helyzetével és fejlettségével, ezért ebből a szempontból is kulcsfontosságú a gazdaság fejlesztése. - A legfőbb probléma, hogy az ország látszólag nem rendelkezik nemzet stratágiával hosszútávú gazdaságfejlesztési koncepcióval, pedig a foglalkoztatás elősegítése, növelése szempontjából a gazdaságélénkítés kulcsfontosságú. - A Kormány ismert vállalkozásfejlesztési koncepciója rendkívül gyenge színvonalú, tele van belső ellentmondásokkal és fogalomzavarokkal, tévedésekkel. - A tapasztalható problémák jelentős részben arra is visszavezethetőek, hogy a gazdaságot érintő döntési pozícióban lévő személyek és az egyes szakterületek szakemberei között a kommunikáció csak látszólagos. A szakemberek véleményei nem tükröződnek a meghozott döntésekben. A döntések előtti társadalmasítás csak látszólagos, valódi párbeszéd nincs. A jelenlévő szervezetek képviselőinek szinte mindegyike arról számolt be, hogy javaslataik elvesznek, legtöbbször válaszra sem méltatják őket. - A gazdaságfejlesztési források nagyobb részét illetve a felettük való rendelkezést decentralizálni kellene. A legfontosabb és leghasznosabb felhasználási területeket a helybéliek ismerik. Olyan helyzet alakult ki az országban, hogy általános közvélekedéssé vált, hogy a konkrét döntéseket Budapesten a nagy pénzlenyúlók hozzák, a vidéki ember ebből nem lát semmit. Az uralkodó jól fizetett hivatalnoki réteg (APEH és egyéb hivatalok) csak állandó ellenőrzésekkel tovább nehezítik a küszködő kisember életét. Konkrét kritikai elemek: - A gazdaságfejlesztési pályázatok nem a valódi célcsoport számára kerülnek kiírásra, hanem a pályázat írók számára. Az egyszerűbb emberek számára érthetetlenek, kivitelezhetetlenek. Egy-
egy közbeszerzési eljárásnál például nem azok kapják meg a megbízásokat akik jobban meg tudnák valósítani a projectet, hanem akik jobb pályázatot írnak (iratnak). - Az előzőekben leírtakból adódóan egyszerűsíteni kellene a pályázatokat. - A gazdasági válságból történő kilábalást és a foglalkoztatást növelnék, segítenék a hosszútávú gazdaságfejlesztési koncepcióhoz illeszkedő, központilag finanszírozott beruházások. Koncepció hiányában a rögtönzés, ötletszerűség és egyes befolyásos érdekcsoportok akarata és érdeke szerinti pénzköltés vált jellemzővé. - A gazdaság élénkítés eszköze kellene, hogy legyen, az olcsó hitelek biztosítása a gazdaság számára (gazdaság és fogyasztás élénkítés céljából). Az előző évek hibás pénzügypolitikája rendkívül sebezhetővé tette a magyar pénzpiacot. Ugyanakkor nem tud megfelelő hatékonysággal élni az ország a rendelkezésre álló eszközökkel sem. Az Új Magyarország mikrohitel programot például teljesen hibás koncepció szerint indította be a kormányzat. A meghatározott feltétel rendszer nem a vállalkozók, nem a társadalom érdekeit szolgálja, hanem a központi apparátusban létrehozott, terjedelmes és jól fizetett hivatalnoki réteg érdekeit. A források pontosan ahhoz a célcsoporthoz nem jutnak el, akiket a programnak szolgálnia kellene. A párhuzamosan létrehozott intézményi struktúra jelentős költségnövekedéssel járt. Ezeknek a szervezeteknek csak a marketing költsége magasabb, mint korábban az egész országos működtető apparátus éves fenntartása. - A közfeladatokkal megbízott párhuzamos országos hálózatok létrehozása és versenyeztetése nem a hatékonysághoz, hanem ellenkezőleg, pénzpocsékoláshoz vezetett, ugyanakkor mindegyikük fenntartási nehézségekkel küszködik. A hálózatok nem tudják megfelelő hatékonysággal ellátni valódi társadalmi feladatukat. Együttműködés és kommunikáció nincs közöttük. - Rendkívül fontos probléma a gazdaság fejlődése szempontjából az alultőkésítettség. Probléma egyrészről a vidéki lakosság bizalmatlansága a bankokkal szemben. Az alternatív finanszírozási megoldásokat nem ismerik, illetve a központi programok elhibázott feltételrendszere miatt nem jutnak el hozzájuk. Székesfehérvár, 2009. június 11. A jegyzőkönyvet készítette: Szekfü Tibor RVA ügyvezető igazgató Pintér Zsuzsanna RVA kuratóriumi titkár