Környezet Az ökológia alapjai Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti és források. A belső határozza meg, hogy a külvilágból mi fontos környék a külvilágnak az élőlény körül elfordulóelemei hatásuktól függetlenül környezet a külvilág azon része, amely ténylegesen hat (a környék elemeinek hatótagjai) közülük néhány a közvetlenül meghatározó (esszenciális) mások általános hatásúak (generális ökológiai ): pl. oxigén, fény, hő, víz a tűrképesség(tolerancia) pedig ami hatás alatt áll folyamatos adaptálódás az adaptációhatárai a tolerancia határok túl gyors vagy túl nagy változáshoz való alkalmazkodás nehéz genetikai változatosság fennmaradása szükséges az alkalmazkodáshoz Környezet Liebig-féleminimum törvény alkalmazása az ökológiában Ökológiai limitáció a tolerancia határait megközelít környezeti hatásokra adott válasz a tolerancia környezetspecifikus a tolerált környezeti kényszerfeltételeket képeznek az a környezeti tényez elsődlegesen limitáló, melynek a többieknél kisebb változása is meghaladja az adott populáció tűrőképességét (Liebig-féle minimum törvény) ezt kell a gazdálkodásban kezelni! Tűrőképességi (tolerancia) tartomány Tűrőképességi (tolerancia) vagy forráshasznosítási görbe alsó és felső tűréshatár alsó és felső pesszimum alsó és felső pejus optimum tág tűrésű élőlény (euriök) generalisták nagy elterjedési terület szűk tűrés élőlény (sztenök) specialisták kis elterjedési terület fiziológiai és ökológiai optimum senki sem ott él, ahol neki a legjobb, hanem ott, ahová versenytársai kiszorították 1
Környezet Ökológiai az ökológiai környezeti és ökológiai tűrőképességi együttese a limitált és a limitáló együtt Biotóp (élőhely) hasonló megjelenés természetföldrajzi egységek olyan típusai, melyek adott élőlények populációi számára a tartós vagy rendszeres elfordulás feltételeit biztosítják életben maradás és szaporodás feltételei adott populációtól függetlenül meghatározott ökológiai (környék elemei). Habitat (élőhely) tartalmazza mindazokat a fizikai jellemzőket, amelyek egy területet egy faj számára lakhatóvá tesznek azoknak a forrásoknak (pl. táplálék és búvóhely) és környezeti feltételeknek (biotikusés abiotikus változók) a készlete, amelyek meghatározzák egy populáció jelenlétét, fennmaradását és szaporodást egy helyen az adott populációszempontjából ható ökológiai (környezet elemei) A környezeti csoportosítása Esszenciális behatárolható számú tényezőnek van a létfeltételeket ténylegesen meghatározó szerepe ezen belül pedig csupán néhány közvetlenül meghatározó kényszerfeltételekként ható ténylegesen közvetlenül ható faktorok: fény, hőmérséklet, vízellátottság, talaj ásványi anyagtartalma, vizekben az oxigéntartalom összjátékot mutató (interaktív): víz, fény, hő A környezeti csoportosítása azoknak a nek az együttese, amelyek elsősorban meghatározzák, hogy egy állat hol élhet és szaporodhat környezeti feltételek olyan, amelyek hatnak az állatokra (hőmérséklet, csapadék), de a populáció nem befolyásolja őket a környezeti feltételek állandóan változnak talajszerkezet és domborzat más élettelen et hordoznak, de közvetlenül nem hatnak fény a Napból származó fényenergia a földi élet alapja csak a növények képesek szerves anyagokban megkötni fénykedvelő és árnyéktűrő növények állatoknál a fotoperiódus változása viselkedési változásokat okoz A nappalok hossza és az őzbak hormontermelésének kapcsolata A nappalok hossza, a fényerősség és az énekesmadarak énekének kezdetének összefüggése 2
A gímszarvas tehenek napi mozgása Hajósszentgyörgyön (Zákonyi, Katona és mtsai) hőmérésklet hőigény, hőtűrő-képesség átlag hőmérséklet helyett pl. a napi minimumok fontosabbak sok közvetlen ill. közvetett hatás (az állatok energia leadása, aktivitása, testtömege, agancstömege stb.) A gímszarvas borjak testtömege és a tavaszi napi átlaghőmérséklet kapcsolata (Clutton-Brock és mtsai 1982) Egyes meteorológiai hatása az őz agancs minőségére (Csányi és Sonkoly 2003, Vadbiológia 10: 61-67) A februári átlag- és minimumhőmérséklet hatása az őz agancs tömegére (Sonkoly 2003, szakdolgozat SZIE) víz ivóvíz a táplálék koncentráltságának függvényében lehet szabadvízfelvétel, vegetációs víz ill. metabolikusvíz felhasználása vízben oldott anyagok (pl. sók) páratartalom (pl. tojáskikelés) közeg (pl. halak, vidra, vizivad) dagonya gyakran a hővel egymást erősítve hat (szinergizmus) fontos az élőhely kezelése (víznyerőhelyek, növényzet, vízlecsapolás ill. elvezetés) 3
Őzagancs természetes vizek jódtartalma (Jakab Krisztián szakdolgozat) levegő légzés (O 2 ) tápanyag a növényeknek (CO 2 ) légnyomás: az O 2 -hez jutás nehézsége (pl. magas hegy, repülés) szél szállít (szagok, szennyezők, magok, pollen, egyedek stb.) segíti vagy gátolja a mozgást hűt (hővel szinergizmus) közvetett hatás: szélerózió, defláció talaj tápanyag meghatározza a növényi produkciót, ezen keresztül a növényevők táplálékminőségét ásványi anyag és víz tartalma meghatározza a vad minőségét (pl. trófea), egészségi állapotát talajerő visszapótlás (természetes körfolyamatok, trágyázás) a kiegészítő takarmányozással és a sóbevitellel javítható közeg (talajlakók) a növényzet talajvédő szerepe domborzat maga nem hat csak befolyásolja a többi tényezőt hőmérséklet változás (zonalitás) kitettség (télen a muflonok a déli lejtőkre húzódnak) lejtés (40%< lejtésnél nincs erdő) vízmozgás (lejtőkön gyors lefolyás, völgyekben tavak) 4
A környezeti csoportosítása Biotikus (élő) környezeti fajtársak versengés párzás együttműködés más fajok versengés préda predátor együttműködés Élő környezeti az interakció jellege szerint [0,0] Semlegesség (pl. fácán és gímszarvas) [0,+] Kommenzálizmus vagy facilitáció (pl. dögevők és ragadozók) [0,-] Antibiózis (pl. az egyik faj taposási kára a kitaposottra) [+,+] Együttélés (pl. bendőmikrobák) [+,-] Ragadozás és élősködés: az egyik elfogyasztja a másikat [-,-] Versengés: ugyanazt a korlátozottan rendelkezésre álló forrást használják Környezeti források Forrás: mindazon, amelyre az állatnak szüksége van táplálék, rejtekhely, víz, fészkelőhely, meghatározott hőmérséklet forrás csak kedvező tényező lehet a forrás mennyiségi gyarapodása javítja a túlélés és a szaporodás esélyeit lehetnek károsító is: a túlzott szintjük veszélyes pl. hő, víz habitat: tartalmazza a forrásokat a vadgazda az ebben rejlő lehetőséget látja! Forrásminőség és mennyiség, pl.: az elérhet táplálék mennyisége (pl. a fogyaszthatónövénytömeg) a fogyasztásra valóalkalmasság (pl. a fogyaszthatónövények nyersfehérje tartalma) (a minőséget a vadgazda gyakran mennyiséggel méri pl. agancs min.=tömeg ) a kettő együtt fontos! A források fajtái nem fogyasztható forrás az egyik állat anélkül használhatja, hogy a másik számára való elérhetőséget befolyásolná (pl. hő a gyíkok számára) fogyasztható forrás a fogyasztóegyed a forrás szintjét csökkenti kitölthet forrás: győztesek és vesztesek vannak (pl. fészekodúk) elfogyasztható forrás: minden egyed hozzájuthat, és mindegyik csökkenti a többi számára elérhet forrást növények a növényevők számára interaktív forrás: a forrás bősége hat a populációra a populáció sűrűsége hat a forrásra ragadozó-zsákmány reaktív forrás: a forrás bősége hat a populációra, de annak nincs hatása a forrásra dögevők, sózók 5