Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Ügyiratszám: BO/12/240-4/2015. 44/2015. Kormánymegbízotti utasítás Melléklete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének rendjéről

2 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal kezelésében lévő felesleges vagyontárgyak hasznosításával és selejtezésével összefüggő feladatait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.), és az államháztartási számvitelről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.), valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (továbbiakban: Vtv.) és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet alapján a következők szerint határozom meg: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat hatálya 1. A szabályzat hatálya kiterjed a Kormányhivatal kezelésében lévő valamennyi eszközre és készletre. 2. A szabályzat szempontjából vagyontárgynak minősül minden olyan eszköz és készlet, melynek nyilvántartásáról a számviteli politikában foglaltak szerint a Kormányhivatal mennyiségi és értékbeli, vagy csak mennyiségi nyilvántartás keretében gondoskodik, értékhatárra tekintet nélkül. 3. A szabályzat hatálya nem terjed ki: a) az idegen és ideiglenesen átvett vagyontárgyakra, b) az ügyiratok és számviteli bizonylatok selejtezésére. 4. A központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó elsődleges szabályokat a Vtv. 28. -a határozza meg. 2. Fogalom meghatározás 1. Ingó vagyon: Az ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével a Kormányhivatal zavartalan működését tartósan, legalább egy éven túl szolgáló kis- és nagy értékű tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, járművek), illetve szellemi termékek. 2. Ingatlan: A föld, telek, az azon lévő épületek és egyéb építmények, amelyek a földdel alkotórészi kapcsolatban állnak. 3. Selejt: Selejtnek minősül az az eszköz, amely eredeti rendeltetési, felhasználási formájában (a rá vonatkozó szabványoknak, műszaki és jogszabályi előírásoknak stb. megfelelően) nem működtethető, nem használható, nem hasznosítható. 4. Selejtezés: Az az eljárás, amely az eszközt selejtnek minősíti. 5. Selejtezési Bizottság: A selejtezési feladatok ellátására létrehozott legalább 3 fős munkacsoport, amely az eszközöket minősíti, a selejtezési eljárást lefolytatja, dokumentálja, a selejtté minősített eszközöknek hulladékként, haszonanyagként való értékesítéséről, megsemmisítéséről intézkedik. 6. Szellemi termék: Az iparjogvédelemben részesülő alkotások, a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok, valamint a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, valamint a tanulmányok.

3 7. Tárgyi eszköz: Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, gépek, berendezések és felszerelések, járművek, beruházások, felújítások, beruházásra adott előlegek, készletek, tartalékok, tárgyi eszközök értékhelyesbítése. II. A FELESLEGESSÉ VÁLT VAGYONTÁRGYAKKAL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. Feleslegessé váló ingó vagyon selejtezése 1. A működéshez már nem szükséges vagyontárgyak kivéve ingatlanok esetében figyelembe kell venni Vtv. 28. (4), 33. (2), bekezdéseiben, a 34., 35. -ban foglaltakat, amely szerint a Kormányhivatal működéséhez szükséges immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet hasznosítására önállóan jogosult, amennyiben azok egyedi könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg. 2. A Kormányhivatal önálló főosztály, és osztály jogállású szervezeti egységei, illetve járási hivatalai (továbbiakban: szervezeti egység) az értékesítési, selejtezési javaslatukat értékhatár nélkül minden esetben kötelesek jóváhagyásra benyújtani a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztályra. 3. A tárgyi eszközök és a készletek értékesítéséhez és selejtezéséhez a Kormánymegbízott engedélyét kell kérni. 4. Az 5 000 000 forint egyedi bruttó nyilvántartási értéket meghaladó ingó vagyontárgyak értékesítéséhez az irányító szerv előzetes hozzájárulása szükséges. 5. A 20 000 000 forint egyedi bruttó értékhatár feletti ingó vagyon esetében a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 6. A kérelmeket, az irányító szerv felé felterjesztésre kerülő anyagot további ügyintézésre minden esetben a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztályra kell benyújtani. 7. Az írásbeli engedély kézhezvétele után indulhat meg a hasznosítási, selejtezési eljárás. 2. Feleslegessé váló ingatlanok 1. A központi költségvetési szervek vagyonának értékesítésére vonatkozó elsődleges szabályokat a Vtv. 33. -a határozza meg, mely szerint az állami vagyon tulajdonjogának átruházására - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a tulajdonosi jogok gyakorlója jogosult. Az értékesítésre javaslatot tehet a központi költségvetési szerv, a vagyontárgy vagyonkezelője is. Ennek hiányában az értékesítéshez a vagyonkezelő központi költségvetési szerv, vagy a felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértése szükséges. 2. Az ingatlan értékesítést versenyeztetés útján, a Vtv. 34. -a szerinti eljárással lehet lebonyolítani.

4 3. A központi költségvetési szervet a vagyonkezelésében levő ingatlan értékesítéséből származó bevétel mindenkor az érvényes jogszabályok szerint illeti meg. 4. Az ingatlanok térítésmentes átadása kizárólag a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n (a továbbiakban: MNV Zrt.) keresztül történhet. 3. Felesleges vagyontárgyak fajtái 1. A szabályozás alkalmazása szempontjából felesleges vagyontárgyaknak kell tekinteni mindazokat az eszközöket és készleteket, amelyek: - a Kormányhivatal tevékenységéhez, működéséhez feladatváltozás, vagy más okból kifolyólag már nem szükségesek, - eredeti rendeltetésüknek már nem felelnek meg, - a feladatcsökkenés, átszervezés, megszűnés, vagy egyéb más ok miatt feleslegessé váltak, - a normalizált készletek mennyiségét lényegesen meghaladják, - sérültek, megrongáltak, - más természetes elhasználódás, vagy avultság miatt rendeltetésszerű használatra már nem alkalmasak, - szavatossági idejük lejárt. 2. A feltárt felesleges vagyontárgyak hasznosítása során elsőként minden esetben azok értékesítését kell megkísérelni és csak ezt követően lehet selejtezni. 3. Azonnali selejtezést csak akkor lehet elrendelni, ha a megsemmisítést (ártalmatlanná tételt) jogszabály, vagy hatósági előírás teszi kötelezővé (pl.: lejárt gyógyszerek, fogyasztásra alkalmatlan, mérgezett élelmiszer stb.) 4. Annak érdekében, hogy a selejtezési eljárásba vont vagyontárgyak ne legyenek felcserélhetőek a többi vagyontárggyal, gondoskodni kell a feleslegesnek, vagy használhatatlannak minősített eszközök megjelöléséről, elkülönítéséről, mind a nyilvántartásnál, mind a tárolásnál. 4. Feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezése 1. A feleslegesnek, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak ítélt eszközök hasznosítására, selejtezésére kezdeményezés történhet: - a szervezeti egység vezetője által, - a körzeti leltárfelelősök javaslatára, - a személyi használatra kiadott eszközök esetében az eszközöket használó kormányhivatali foglalkoztatott javaslatára, - az analitikus nyilvántartást vezetők jelzése alapján, a meghatározott időszakonként nem mozgó készletek esetében, - ingatlanok esetében a felügyeleti szerv és az MNV Zrt. által.

5 5. A kezdeményezés módja 1. A feleslegessé vált ingó vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezésére jogosultak kötelesek a feleslegessé vált eszközöket jegyzékbe foglalni és azt a leltározás megkezdése előtt legalább 90 nappal, de legkésőbb tárgy év június 1. napjáig a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály részére megküldeni. 2. Külön jegyzékbe kell foglalni a leértékelésre javasolt eszközöket. 3. A jegyzékeknek a következőket kell tartalmaznia: - a tárgyi eszköz tárolási helyét (a leltárkörzet száma, megnevezése, cím, helyiség száma) - a vonalkód számát, az eszköz megnevezését, gyári számát - mennyiségét, mennyiségi egységét, - a feleslegessé válás okát, - a használatból való kivonás időpontját, - a hasznosítás módjára tett javaslatot, - a jegyzék készítésének időpontját, - az összeállításért felelős személy aláírását. 4. A feleslegessé válás okánál kódjegyzékben meghatározott alábbiakban felsorolt kódszámokat, fogalmakat kell beírni 001 eredeti rendeltetésének nem felel meg 002 feladatcsökkenés miatt 003 átszervezés miatt 004 megszűnés miatt 005 normát meghaladó készlet 006 rongálás miatt 007 természetes elhasználódás miatt 008 erkölcsi avulás miatt 009 szavatossága lejárt 010 egyéb ok 5. A hasznosítás módjánál értékesítés", vagy selejtezés" megjelölést kell alkalmazni. 6. Az összeállított jegyzékeket a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály Beszerzési, Beruházási és Üzemeltetési Osztályának vezetője vizsgálja felül. 7. A felülvizsgálat során a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály Beszerzési, Beruházási és Üzemeltetési Osztály vezetőjének különösen a következőkre kell figyelemmel lennie: - vizsgálja, hogy a Kormányhivatal az adott eszköz esetében selejtezési eljárást folytathat-e - megvizsgálja, hogy a selejtezésre javasolt eszköz fenntartási kötelezettséggel terhelt-e - megállapítja, hogy a feleslegessé válás oka megfelel-e a valóságnak, - az informatikai eszközök jegyzékét véleményezés céljából megküldi az Informatikai Osztály vezetőjének, egyéb tárgyi eszközök esetén, ha szükséges szakértői véleményeket szerez be a feleslegessé válás okának egyértelmű megállapítása érdekében,

6 - gondoskodik az eszközök nyilvántartási árának, illetve amennyiben nem került megjelölésre, az eszközazonosító jegyzéken történő feltüntetéséről, - javaslatokat tesz a hasznosítás módjára, - értékesítés esetén az eladási ár megállapításához adatokat szerez be. 8. A felülvizsgálatot követően külön jegyzékbe kell foglalni az értékesítés, térítés nélküli átadás, vagy használatba, bérbe adás útján hasznosítandó, valamint a selejtezendő (megsemmisítendő) eszközöket. III. A HASZNOSÍTÁSI ELJÁRÁS 1. Hasznosítás módjai 1. A hasznosítás módjai: - Kormányhivatalon belüli hasznosítás (szervezeti egységek közötti átadás), - értékesítés, gazdálkodó és egyéb szervek, illetve magánszemélyek részére ellenérték fejében, - térítésmentes átadással (elsősorban karitatív céllal), - használatba, bérbe adással. 2. Kormányhivatalon belüli hasznosítás 1. A feleslegessé vált, de hasznosítható eszközök ideértve a megjavított eszközöket is hasznosítását elsőként a Kormányhivatalon belüli átcsoportosítás, ismételt használatba adás útján kell megkísérelni, miután a szakmai feladatok ellátásához szükséges eszközök fajtája, mennyisége, minősége, korszerűségi igénye felmérésre került. 2. A használatba adást szervezeti egységek közötti átadás-átvételi bizonylattal kell dokumentálni két példányban, melyből egy példány az átadót, egy példány az átvevőt illeti. Az átadás-átvételi bizonylatot másolatban a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály részére haladéktalanul meg kell küldeni. 3. Értékesítés 1. Az értékesítésre a Vtv. 34., és 35. -ában, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint kerülhet sor. 4. Gazdálkodó szervek részére térítés ellenében történő értékesítés 1. Jogszabályban, vagy felügyeleti szerv által meghatározott értékhatár feletti vagy meghatározott tárgyú vagyont (kiemelten kezelendő vagyontárgy) elidegeníteni, a használat, illetve hasznosítás jogát átengedni versenyeztetés útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

7 2. A kiemelten kezelendő felesleges vagyontárgyakat a termék mennyiségének és a versenytárgyalás időpontjának megjelölésével helyi vagy országos lapban, illetve más módon nyilvánosan (pl.: hirdetőtábla) meg kell hirdetni. 3. A hirdetmény elkészítéséért a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály Beszerzési, Beruházási és Üzemeltetési Osztály vezetője felelős. 4. A közzététel módjáról és elrendeléséről az elkészített hirdetmény alapján a Kormánymegbízott dönt. 5. A hirdetés feladására és megjelenésére vonatkozó bizonylatokat (versenytárgyalás jegyzőkönyve, hirdetmény) a számviteli bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni. 6. Jogszabályban, felügyeleti szerv által meghatározott értékhatár alatti vagyontárgy (egyéb vagyontárgy) értékesítése történhet: - hasonló tevékenységet végző külső szervek megkeresésével, - Kormányhivatal által saját hatáskörében (pl. hirdetés útján), - értékesítéssel foglalkozó szerv részére történő felajánlással. 7. Az értékesítés módjáról, az értékesítő szerv ajánlatának elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály vezetője dönt. 5. Vagyontárgyak értékesítése magánszemélyek részére 1. A magánszemély részére történő értékesítésről a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály vezetője dönt. 2. A nagyobb bruttó értékű eszközök (jármű, műszer) értékesítése történhet könyv szerinti értéken, vagy értékbecslő által megállapított piaci áron (a nullára leírt eszközök esetében is). 3. Az azonos típusú eszközök esetében a kettő darabot, illetve 50 000 forintot meghaladó egyedi értékű vagyontárgyak magánszemélyek részére történő értékesítése előtt meg kell hirdetni. 4. A 3. pont szerinti hirdetménynek a következőket kell tartalmaznia: - az értékesítésre szánt termék megnevezését, - a termék elhasználódási szintjére utaló jellemzőket, - eladási árát (ÁFA tartalmát), - az értékesítés helyét, időpontját. 5. A hirdetményt a helyben szokásos módon hirdetőtáblára ki kell függeszteni. A meghirdetett vagyontárgyak magánszemélyek részére csak a hirdetés közzétételét követően értékesíthetők. 6. A Kormányhivatallal foglalkoztatotti jogviszonyban állók a felesleges vagyontárgyak értékesítése tekintetében magánszemélyeknek minősülnek. 7. Az értékesítés során a Kormányhivatal foglalkoztatottja elsőbbséget élvez. Amennyiben az adott eszköz megvásárlására több foglalkoztatott tart igényt, akkor a vevőt sorsolással kell eldönteni.

8 8. Az igénylő az igénylő lapon lévő nyilatkozat aláírásával veszi tudomásul, hogy amennyiben a felkínált eszközre többen jelentkeznek, akkor a megvételére jogosult személy sorsolással kerül kiválasztásra. 6. Az eladási ár megállapításának joga 1. A felesleges vagyontárgyak eladási árát az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra támaszkodva kell megállapítani 2. Az értékesítésre kerülő vagyontárgyak értékének megállapítása során törekedni kell arra, hogy legalább három azonos, vagy ha azonos nincs hasonló rendeltetési célú és életkorú, állagú termék bolti, katalógus, egyéb értékesítési árára tekintettel kerüljön az értékesítési ár megállapításra. A nagy értékű eszközként kimutatott vagyontárgy esetében szakértői becslés is igénybe vehető. 3. Az eladási árat a Kormánymegbízott határozza meg a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály vezetőjének javaslata alapján. 4. A fizetés módját és a teljesítés idejét a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály vezetője állapítja meg, kivéve magánszemélyek esetében, mivel a magánszemélyek az adás-vételt követően azonnal készpénzben vagy készpénz-átutalási megbízással kötelesek fizetni a vagyontárgyért. 7. Térítés nélküli átadás 1. Állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján lehet. 2. Amennyiben a vagyontárgy egyedi könyvszerinti bruttó értéke a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladja, az állami vagyonért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt az ingyenes átruházásról. 3. Feleslegessé vált vagyonkezelői jogot ingyenesen átruházni az alábbi esetekben lehet: - törvény által előírt vagyonátadás (pl.: jogutódlással történő megszűnés), - feleslegessé vált vagyontárgyak kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel való átruházása költségvetési szervek között. 4. Térítésmentes átadást a Kormányhivatal saját hatáskörben - törvény által előírt vagyonátadás kivételével - nem bonyolíthat. 5. A Kormányhivatal a szoftvereket, gépeket, berendezéseket, járműveket, készleteket bruttó 5 000 000 forint értékhatárig más központi költségvetési szervnek a Kormánymegbízott engedélyével átadhatja a könyvjóváírás szabályai szerint. 6. A bruttó 5 000 000 forint értékhatárt meghaladó eszköz könyvjóváírással történő átadásához az irányító szerv hozzájárulása szükséges.

9 7. A bruttó 5 000 000 forint értékhatárt meghaladó eszköz értékesítésére vonatkozó javaslatot, illetve igényt további ügyintézés céljából a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály vezetője részére kell megküldeni. 8. Az ingatlanok és a bruttó 5 000 000 forint feletti ingó eszközök térítésmentes átadása kizárólag az irányító szerv és az MNV Zrt. hozzájárulásának beszerzését követően történhet. 9. A könyvjóváírással történő átadásokat jegyzőkönyvben kell rendezni, amelyben az átadónak közölni kell az átadott vagyontárgy könyv szerinti értékét (bruttó érték, elszámolt értékcsökkenési leírás). 10. A térítésnélküli átadás az általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében az értékesítéssel egyenértékű, így a törvény által elrendelt, valamint a központi költségvetési szervek egymás közötti átadása kivételével az ÁFÁ-t meg kell fizetni a nettó érték, ennek hiányában, vagy valótlan adatok esetében a forgalmi érték után, ha az eszközt az átadó eredetileg nem adómentes tevékenységhez vette igénybe. Számlát ÁFA felszámítás esetén kell kiállítani, amennyiben áfát nem kell felszámítani, elegendő a számviteli bizonylattal egyenértékű átadás-átvételi jegyzőkönyv is. 8. Használatba adás, bérbeadás 1. A központi költségvetési szervek kezelésében lévő vagyon bérbeadására vonatkozó alapvető szabályokat a Vtv. 24. (5) bekezdése, a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokat pedig a 47., továbbá a vagyonkezelői szerződés határozzák meg. 9. A hasznosítás dokumentálása 1. A Kormányhivatal által értékesített minden vagyontárgyról számlát kell készíteni, a számláknak az erre vonatkozó jogszabályokban foglalt alaki és tartalmi követelményeknek meg kell felelnie. 2. A számlarendben foglalt előírások alapján az értékesítés teljesítését követően az eladott eszközöket, valamint az ingyenesen átadott eszközöket a nyilvántartásokból ki kell vezetni, az ingyenesen átvett eszközöket pedig a nyilvántartásokba fel kell venni. 3. Az értékesítésre, átadás-átvételre vonatkozó dokumentumokat (engedélyezés, árbecslés, hirdetmény, számla, stb.) az Iratkezelési Szabályzat előírásai betartásával kell megőrizni. 4. A hasznosítást követően haladéktalanul a tárgyi eszközt a kormányhivatali nyilvántartásokból szabályszerűen ki kell vezetni.

10 IV. SELEJTEZÉS, MEGSEMMISÍTÉS 1. Selejtezési eljárás és a leltározás kapcsolata 1. Az év végi leltározás előtt meg kell vizsgálni a Kormányhivatal tárgyi eszköz állományának állapotát, használhatóságát, esetleges értékesíthetőségi feltételeit. A felesleges eszközökről jegyzéket kell készíteni (1. sz. függelék). 2. Az 1. pont szerinti jegyzékben külön fel kell tüntetni a szoftver termékeket, az egyéb szellemi alkotásokat, a tárgyi eszközöket, valamint a kis értékű tárgyi eszközöket. 3. A feleslegessé vált, értékesítésre, hasznosításra nem került vagyontárgyakat a leltározást megelőzően selejtezni kell. 4. Leltározással egyidejűleg selejtezési tevékenység nem folytatható. 5. A selejtezést a leltározás megkezdése előtt 30 nappal le kell zárni. Ennek betartásáért a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály vezetője a felelős. 2. A selejtezési bizottság 1. A vagyontárgyak selejtezését a selejtezési bizottság által szabályszerűen lefolytatott selejtezési eljárás során kell végrehajtani. 2. A selejtezési bizottság legalább 3 főből kell áll. 3. A selejtezési eljárás kezdeményezéséről a Kormánymegbízott vagy az általa kijelölt személy dönt. 4. A selejtezési bizottság elnökét és tagjait a Kormánymegbízott nevezi ki és megbízólevéllel (2-3. sz. függelék) látja el. 5. A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a megbízólevél kiállításától a megbízatás visszavonásáig érvényes. 6. A selejtezési bizottság a felesleges vagyontárgyak selejtezését a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály Beszerzési, Beruházási és Üzemeltetési Osztály vezetője által összegyűjtött, a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály vezetője által jóváhagyott és a selejtezési bizottság elnökének átadott jegyzékek alapján köteles elvégezni. 7. A selejtezési bizottság elnöke felelős a selejtezés szabályszerű lebonyolításáért. 8. Amennyiben a selejtezési bizottság elnöke bármilyen szabályellenességet tapasztal, köteles megállapításait haladéktalanul a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály vezetője részére írásban jelezni.

11 9. A selejtezési bizottság feladata és felelőssége annak az eldöntése, hogy feleslegesnek minősített eszközt az elkülönítést követően a Kormányhivatal értékesítse, leértékelve továbbhasználja, vagy selejtezési eljárás alá vonja. 10. A selejtezési bizottság feladata a selejtezési eszközök jegyzékét (4. sz. függelék) összeállítani és a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály vezetőjén keresztül a Kormánymegbízott részére a selejtezés jóváhagyása és a nyilvántartásokból való kivezetés engedélyezése céljából megküldeni. 11. A selejtezési bizottság a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály vezetője részére javaslatot tesz a megsemmisítendő eszközök körére a selejtezett eszközök értékesítésére és a megsemmisítés módjára. 3. A selejtezési bizottság elnökének felelőssége 1. Az elnök irányítja a selejtezési bizottság tevékenységét. Felelős a feladatok megszervezéséért, a selejtezési eljárás szabályszerű lebonyolításáért és az ütemterv meghatározásáért. A selejtezési bizottság tagjai kötelesek az elnök által meghatározott feladat ellátásában közreműködni. 2. A selejtezési eljárás lebonyolításához (eszközök minősítéséhez) belső szakértőként igénybe vehető a szervezeti egység foglalkoztatottja vagy kivételesen, ha a szakértői díjra a forrás biztosított külső szakértő. 3. A külső szakértő igénybe vételének költsége a Kormányhivatal költségvetését terheli. A belső szakértő nem lehet tagja a selejtezési bizottságnak. 4. A külső szakértő igénybevételét a selejtezési bizottság elnökének javaslata alapján a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály vezetőjének javaslatára a Kormánymegbízott engedélyezi. 5. A szakértő véleményét, javaslatát írásba foglalva adja át a selejtezési bizottság elnökének. A selejtezési bizottság a szakértő véleményétől eltérően is kialakíthatja álláspontját, ezt azonban indokolnia kell. 6. A szakértő véleményét és az attól eltérő selejtezési bizottsági elnöki álláspontot a selejtezési iratokra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni és megőrizni. 7. A selejtezési eljárás alatt a selejtezési bizottság iratait, bizonylatait, különféle okmányait a selejtezési bizottság elnöke kezeli és őrzi, az iratkezelésre vonatkozó szabályok szerint. 8. A selejtezési bizottság elnöke figyelemmel kíséri a selejtezés végrehajtásának teljes folyamatát, továbbá köteles meggyőződni arról, hogy a selejtezési jegyzőkönyv tartalmilag valamennyi követelménynek megfelel-e, illetve teljes körű-e. 9. A teljes körűség ellenőrzése érdekében a selejtezési jegyzőkönyveket sorszámmal kell ellátni és a készített jegyzőkönyvekről évenként folyamatos sorszámmal nyilvántartást kell vezetni.

12 V. A selejtezés lebonyolítása 1. A selejtezési eljárást megelőző feladatok 1. A selejtezési bizottság a jegyzékek alapján a selejtezési eljárást megelőzően köteles megvizsgálni, hogy: - a még használható vagyontárgyak értékesítésére a szükséges intézkedések megtörténtek-e, - a vagyontárgyak selejtezésre megfelelően lettek-e előkészítve, - mennyiségük megegyezik-e a jegyzékekben felsorolt adatokkal, - megtörtént-e az egyeztetés a könyvvezetéssel. 2. Selejtezésre különösen abban az esetben kerülhet sor, ha az eszköz: - rendeltetésszerű használatra műszakilag alkalmatlan, - műszakilag elavult, gazdaságosan nem üzemeltethető, - meghibásodott, megrongálódott, és javítása nem gazdaságos. 2. A selejtezési eljárás megkezdése és lefolytatása 1. A selejtezési bizottság a IV. Fejezet 1. Cím 1. pontja szerint átvett jegyzékek (1. sz. függelék) alapján kezdi meg tevékenységét. A selejtezési bizottság köteles szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal selejtezési eljárást folytatni a selejtezésre javasolt eszközökről készült jegyzék(ek) alapján. 2. A selejtezési bizottság a tárolási, fellelhetőségük szerinti helyszínen megtekinti az eszközöket és meggyőződik arról, hogy valamennyi eszköz ideértve az alkatrészeket, tartozékokat, és felszereléseket is hiánytalanul fellelhető, illetve a jegyzékek adatai és a vonatkozó analitikus nyilvántartások adatai egyezőek. 3. Selejtezni csak fellelhető (meglévő) eszközt lehet. A selejtezési bizottság a jegyzéken szerepeltetett selejtezésre javasolt, feleslegessé vált immateriális javak, tárgyi eszközök megtekintését illetve számbavételét követően átadja a Beszerzési, Beruházási és Üzemeltetési Osztály eszköz könyvelőinek, hogy az azon szereplő eszközök bruttó és nettó (könyv szerinti) értékére vonatkozóan információt szerezzen. 4. A tételesen megtekintett eszközök ismeretében a selejtezési bizottság felülvizsgálja, hogy a selejtté válás okai összhangban vannak-e a jegyzékben foglaltakkal. Ezt követően, a selejtezési okok szerint csoportosítja az eszközöket, és az okoknak megfelelően jegyzékbe foglalja. Ezek a jegyzékek képezik a selejtezési jegyzőkönyv alapbizonylatát.

13 3. Felelősségre vonás kezdeményezése 1. Amennyiben a selejtezési bizottság tevőlegesen, vagy mulasztással elkövetett hivatali kötelességszegést állapít meg, vagy annak gyanúja merül fel, az eszköz használata szerint illetékes szervezeti egység vezetője felé köteles kezdeményezni a felelősségre vonási eljárást, beleértve a kártérítési felelősséget is. 2. A felelősségre vonással kapcsolatos vizsgálat dokumentációja a selejtezési jegyzőkönyv mellékletét képezi. Amennyiben a selejtezési bizottság megteszi a szükséges intézkedését, a lefolytatott vizsgálat dokumentációjának egy példányát a szervezeti egység vezetője a vizsgálat jogerős befejezését követően haladéktalanul köteles megküldeni a selejtezési bizottság elnökének. 3. A felelősségre vonás kezdeményezése a selejtezési eljárás megkezdését, lebonyolítását nem befolyásolja. 4. A selejtezési jegyzőkönyv 1. A tárgyi eszközök selejtezésében a következő szabványosított nyomtatványokat, vagy ezekkel megegyező adattartalommal készített, egyedileg sorszámozott belső bizonylatokat kell használni: - B.Sz.ny. 11-90. Tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve, - B.Sz.ny. 11-91. Selejtezett tárgyi eszközök jegyzéke - B.Sz.ny. 11-92. Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok, alkatrészek, hulladék anyagok jegyzéke, - B.Sz.ny. 11-97. Megsemmisítési jegyzőkönyv 2. A készletek selejtezéséhez a következő szabványosított nyomtatványokat kell használni: - B.Sz.ny. 11-93. Készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve - B.Sz.ny. 11-94. Selejtezett készletek jegyzéke - B.Sz.ny. 11-95. Készletek selejtezéséből visszanyert hulladék anyagok jegyzéke - B.Sz.ny. 11-96. Leértékelt készletek jegyzéke - B.Sz.ny. 11-97. Megsemmisítési jegyzőkönyv 5. Selejtezési jegyzőkönyv elkészítése 1. Mind a tárgyi eszközök, mind pedig a készletek selejtezése esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, mely a selejtezésről való elszámolás alapbizonylatát képezi. 2. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a selejtezési bizottság tagjainak végleges javaslatát, amit a tagok egyetértésük jeléül aláírásukkal hitelesítenek. 3. Abban az esetben, ha a leértékelésre javasolt eszközt vagy készletet a selejtezési bizottság selejtnek minősíti, azt meg kell indokolni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

14 4. A selejtezés során a selejtezési bizottságnak javaslatot kell tenni a következőkről: - a selejtezett készletet hulladék, vagy haszonáron lehet-e értékesíteni, - a hulladék vagy haszonanyagként nem értékesíthető készleteket - szükség szerint - esetleg egészség-védelmi előírások miatt meg kell semmisíteni, - a megsemmisítésre kerülő készletek megsemmisítése milyen eljárással (összetörés, elégetés, darabolás stb.) történjen. 5. A selejtezési bizottság által a selejtezési eljárás során készített jegyzőkönyvben javasolt intézkedések (leértékelés, további hasznosítás, megsemmisítés) végrehajtására kizárólag a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály vezetőjének engedélye alapján kerülhet sor. 6. A selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: - a selejtezési időpontját, - a jelenlévők nevét, - a selejtezés tárgyának megnevezését, valamint mennyiségét és értékét, - javaslatot a selejtezésre - az eljárásban résztvevők aláírását 7. A jegyzőkönyvben jelölni kell a hasznosítás módját: 01 értékesítés más gazdálkodó szervnek 02 értékesítés magánszemélynek 03 értékesítés hulladékhasznosítónak 04 térítésmentes átadás 05 megsemmisítés 06 visszavételezve hulladékként 07 leértékelve 8. A selejtezett eszközök értékesítésére vagy megsemmisítésére haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, melynek eredményét a jegyzőkönyvi záradékban fel kell tüntetni. 9. A selejtezési jegyzőkönyvet évenkénti sorszámozással 4 példányban kell elkészíteni. 10. A selejtezési bizottság a jegyzőkönyv példányait köteles megküldeni: - analitikus könyvelésnek 2 példányban - Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály Beszerzési, Beruházási és Üzemeltetési Osztály vezetőjének 1 példányban A jegyzőkönyv 1 példányát a selejtezési bizottság elnöke őrzi meg. 11. A könyvelésnek megküldött 2 példányból az átvezetések elvégzése után 1 példányt irattárba kell helyezni.

15 6. Selejtezésre vonatkozó szabályok 1. Selejtezésre különösen abban az esetben kerülhet sor, ha az eszköz: - rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, - műszakilag elavult, gazdaságosan nem üzemeltethető, - meghibásodott, megrongálódott, és javítása nem gazdaságos. 2. A selejtezési eljárás lefolytatásában a bizottság valamennyi tagjának részt kell vennie. 3. A selejtezés során be kell tartani a takarékosság elvét. 4. Amennyiben a selejtezésre javasolt vagyontárgyakról csak szakértő tudja eldönteni a selejtezés indokoltságát, abban az esetben a kiselejtezés csak szakértői vélemény alapján történhet. Minden esetben szakértői vélemény szükséges a műszerek, a számítástechnikai eszközök, a gépek selejtezéséhez. A szakvélemény beszerzésének költsége nem haladhatja meg az eszköz beszerzésének nettó értékét. 5. A selejtezési jegyzőkönyvben a selejtezésre kerülő eszközöket külön kell választani továbbfelhasználásra való alkalmas és alkalmatlan megjelöléssel. 6. A további felhasználásra alkalmatlan selejtezett eszközök, szétszedhetők, átalakíthatók, megsemmisíthetők. A megsemmisítés módját az arra kijelölt foglalkoztatottaknak megsemmisítési jegyzőkönyvben kell rögzíteniük és aláírásukkal igazolniuk. Amennyiben a megsemmisítés következtében a kormányhivatal terhére kiadás merül fel, ezt dokumentumokkal is alá kell támasztani (Például az elszállítást fuvarlevéllel, számlával). 7. A megsemmisítendő eszközök szakszerű kezeléséről a hatósági előírások figyelembevételével kell gondoskodni. 8. Az összetörésből, darabolásból eredő anyag (fa, fém) értékesítéséről számlát kell kiállítani. 9. Azokat a kiselejtezett eszközöket, amelyekből a költségvetési szerv működéséhez még szükséges, vagy használható anyagok termelhetők ki, szét kell bontani és az így nyert anyagokat, alkatrészeket be kell vételezni. A selejtezési jegyzőkönyvben ezen tételeket meg kell jelölni. 7. A selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások, dokumentálás 1. A selejtezés lezárását követően a selejtezési bizottság által megküldött jegyzőkönyvek alapján, a Kormánymegbízott jóváhagyását követően az eszközök értékében, mennyiségében bekövetkezett változásokat a könyvelés a jegyzőkönyv átvételétől számított 10 napon belül, de legkésőbb a leltározás megkezdését megelőző 3 munkanapon belül köteles átvezetni. 2. A selejtezett eszközök analitikus és főkönyvi nyilvántartásokba történő átvezetését a számlarendben foglalt előírások alapján kell végrehajtani.

16 3. A selejtezésekre vonatkozó dokumentumokat (jegyzék, jegyzőkönyv, megsemmisítés, számlamásolat, stb) az Iratkezelési Szabályzat előírásai szerint kell megőrizni. 8. A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése 1. A selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának ellenőrzéséért a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály vezetője a felelős. 2. Amennyiben a selejtezés során valamilyen szabálytalanságot talál, azt köteles azonnal a Kormánymegbízottnak jelenteni és a további szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni. 9. Uniós programból beszerzett eszközök selejtezése 1. A különféle Uniós programokból (pl. TIOP, TÁMOP) beszerzett kis- és nagy értékű tárgyi eszközöket a fenntartási időszak lejártáig selejtezni, értékesíteni nem lehet.

1. számú függelék A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt vezető Kormánymegbízott 44/2015. számú utasításához Szervezeti egység: Feleslegessé vált eszközök jegyzéke Az eszköz sorszám Megnevezés (Külön jelölni, ha szoftver, egyéb szellemi alkotás, (kisértékű) tárgyi eszköz) Leltári száma (nyilv. szám) Elhelyezése (leltárkörzet száma) Feleslegessé válás oka (kód) Használatból való kivonás időpontja Javaslat a hasznosítás módjáról kelt: leltárfelelős szervezeti egység vezetője

2. számú függelék A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt vezető Kormánymegbízott 44/2015. számú utasításához MEGBÍZÓ LEVÉL selejtezési bizottság elnöki tisztségének betöltésére Megbízom.........(név)... munkakört ellátó kormányhivatali alkalmazottat a Selejtezési Bizottság elnöki feladatainak elvégzésével. A Selejtezési Bizottság feladatát a Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének Szabályzata előírásai szerint köteles ellátni. A megbízólevél visszavonásig érvényes. Keltezés p.h. Kormánymegbízott Záradék A Selejtezési szabályzatban foglaltakat, valamint a megbízást megismertem, és magamra nézve kötelezőnek elismerem. A fentieket aláírásommal is igazolom: Kelt.:...év...hó...nap Selejtező Bizottság Elnöke

3. számú függelék A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt vezető Kormánymegbízott 44/2015. számú utasításához MEGBÍZÓ LEVÉL selejtezési bizottság tagi tisztségének betöltésére Megbízom.........(név)... munkakört ellátó kormányhivatali alkalmazottat a Selejtezési Bizottság tagsági feladatainak elvégzésével. A Selejtezési Bizottság feladatát a Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének Szabályzata előírásai szerint köteles ellátni. A megbízólevél visszavonásig érvényes. Keltezés p.h. Kormánymegbízott Záradék A Selejtezési szabályzatban foglaltakat, valamint a megbízást megismertem, és magamra nézve kötelezőnek elismerem. A fentieket aláírásommal is igazolom: Kelt.:...év...hó...nap Selejtező Bizottság Tagja

4. számú függelék A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt vezető Kormánymegbízott 44/2015. számú utasításához Selejtezendő eszközök jegyzéke Sorszám leltári szám eszköz megnevezése elhelyezése eszköz bruttó eszköz nettó hasznosítás módja értékesítés értéke értéke (kód+megnevezés) esetén kikiáltási ár Kelt: Miskolc, 201 Készítette: Selejtezési Bizottság elnöke A fenti eszközök selejtezését javasolom: Pénzügyi és Gazdálkodás Főosztályvezető Az eszközök selejtezését, és a nyilvántartásból történő kivezetését engedélyezem: Kormánymegbízott

5. számú függelék A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt vezető Kormánymegbízott 44/2015. számú utasításához MEGISMERÉSI ZÁRADÉK Alulírott, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal dolgozója nyilatkozom, hogy a 44/2015. számú Kormánymegbízotti utasítást a vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének rendjéről megismertem. Sorsz. Szervezeti egység Dolgozó neve Megismertetés dátuma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. Dolgozó aláírása szervezeti egység vezetője