Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése. Pilot kutatás egyetemi szereplők körében

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése Pilot kutatás egyetemi szereplők körében

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése Pilot kutatás egyetemi szereplők körében Eötvös Loránd Tudományegyetem 2010. augusztus

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében I. Tartalomjegyzék I. Tartalomjegyzék... 5 II. Bevezetés... 7 III. Dokumentumelemzés A hallgatók karriertervezésével foglalkozó szervezetek... 11 IV. Kérdőíves felmérés... 17 IV. 1. Módszer... 19 IV.1.1. Kérdőív... 19 IV.1.2. Eljárás... 19 IV.1.3. Résztvevők... 20 IV.2. A felmérés eredményei... 22 IV.2.1. A képzési programon végzett hallgatók diplomaszerzést követő elhelyezkedése... 22 IV.2.2. A Diplomás Pályakövetési Rendszerrel kapcsolatos vélemények... 26 IV.2.3. A képzési programhoz tartozó szakmai gyakorlat... 31 IV.2.4. A képzési programok kialakítása, módosítása és munkáltatói igényekhez való illeszkedése... 34 IV.2.5. Munkáltatókkal való együttműködés lehetőségei... 42 IV.2.6. Egyéb észrevételek... 46 5

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése V. Interjús felmérés... 49 V. 1. Módszer... 51 V.1.1. Interjúvázlat... 51 V.1.2. Eljárás... 51 V.1.3. Résztvevők... 52 V. 2. A felmérés eredményei... 52 VI. Összefoglaló és következtetések... 69 VII. Mellékletek...... 77 VII. 1. melléklet: A szak és szakirány felelősök körében lebonyolított online felmérés kérdőíve... 79 VII. 2. melléklet: A szak és szakirány felelősök körében lebonyolított online felmérés kísérőlevele... 89 VII. 3. melléklet: A kérdőíves felmérésben részt vevő képzések...... 90 VII. 4. melléklet: Interjúalanyoknak kiküldött előzetes levél... 93 VII. 5. melléklet: Interjús felmérés résztvevői... 95 VII. 6. melléklet: Interjús felmérés interjúvázlata... 96 6

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében II. BEVEZETÉS 7

8 Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében Jelen tanulmány egy az ELTE TÁMOP-4.1.1. pályázati projekt ( Diplomás pályakövetési program, komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés az ELTE-n ) keretében lebonyolított belső kutatás összefoglalója. A kutatás célja az egyetem és a gazdasági szereplők (végzett hallgatók potenciális munkaadói) közötti kapcsolattartás elemzése volt. Ezen belül elsősorban az volt a célkitűzés, hogy tájékozódjunk arról, hogy mi a kívánatos és jelenlegi formája a hallgatók potenciális munkaadói és az egyetem közötti kapcsolattartásnak, együttműködésnek és hogy a munkaadók mennyire informáltak képzéseinkről. Emellett a felmérés segítségével igyekeztünk támpontokat gyűjteni a diplomások pályakövető rendszerének kialakításához is annak érdekében, hogy a pályakövető rendszer eredményeit a leghatékonyabban lehessen a jövőben felhasználni. A jelen tanulmányt megalapozó kutatómunka keretében részben dokumentumelemzés, részben képzések felelőseinek körében lebonyolított kérdőíves és interjús felmérések zajlottak. A kutatás szakmai felügyeletét Dr. Halász Gábor egyetemi tanár látta el, a kutatás szakmai vezetéséért Czakó Andrea, osztályvezető volt felelős. 9

10 Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében III. Dokumentumelemzés A hallgatók karriertervezésével fogl alkozó szervezetek 11

12 Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében A felsőoktatási intézmények számára fontos a munkaerőpiaccal és az üzleti élettel való kapcsolattartás, hiszen azon kívül, hogy az egyetem a kutatás és az innováció egyik legjelentősebb inkubátora, legalább ennyire fontos szerepe van a munkaerőpiac utánpótlásának biztosításában is. E cél megvalósításának érdekében az egyetemnek számos kapcsolatot kell fenntartania az egyes tudományágak területén meghatározó vállalatokkal, illetve piaci szereplőkkel, hogy a végzett hallgatók valóban értékes, és a mindennapokban is használható tudást kapjanak az egyetem falai között. Annak érdekében, hogy felmérjük a kérdéssel kapcsolatos jelenlegi helyzetet az ELTE-n, a dokumentumelemzés módszerével vettük vizsgálat alá az ELTE egyes dokumentumait, szabályzatait, köztük a Szervezeti és Működési Szabályzatnak (SZMSZ) első kötetét, valamint a kari különös részeket. Összességében elmondhatjuk, hogy ezek a dokumentumok érintőlegesen foglalkoznak a hallgatókkal, illetve az üzleti élettel való kapcsolattartással, bár hozzá kell tennünk, az ilyen belső szabályzatok célja elsősorban az egyetemi szervek működésének szabályozása, valamint az egyetem és a kar belső közéletének keretbe helyezése. Az ELTE 2007-ben elfogadott Intézményfejlesztési Terve (IFT) foglalkozik a hallgatói karriertervezéssel, az öregdiák-hálózat megteremtésével, valamint a munkaerő-piaccal való kapcsolattartással is. Szó esik arról is, hogy az egyetem képzési kínálatát mindenképpen öszszhangba kell hozni a munkaerőpiac elvárásaival, azonban a konkrét megvalósítás módját nem taglalja, illetve az időkeret kapcsán is csak meglehetősen megengedő megfogalmazást találunk. Az IFT a munkaerő-piaccal való kapcsolattartást egyértelműen az egyetemi Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ hatáskörébe utalja. 13

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzatának (SzMSz) első kötetében foglalkozik a Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központtal, mint az egyetemi hallgatói tanácsadásért, illetve vállalati kapcsolattartásért felelős szervével. A Karrierközpont belső szabályzatai is alátámasztják ezt a feladatkört, és biztosítják a megfelelő kereteket a szervezeti egység működéséhez. A Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ működési szabályzata kiemelten foglalkozik az üzleti szférával való kapcsolattartással, melyre egy külön bekezdést is szentel. Az itt leírtak alapján az egyetemen elsősorban a Karrierközpont az a szervezeti egység, amely a cégekkel való kapcsolattartással foglalkozik, illetve figyelemmel követi a munkaerőpiac változásait, és közvetíti ezeket az információkat a hallgatók és az egyetem felé. A Karrierközpontnak számos lehetősége van e feladat ellátására, a személyes kapcsolattartástól kezdve egészen a szakmai konferenciák szervezéséig. A kari szabályzatokat áttekintve azonban nem ilyen kedvező a helyzet, és több olyan dokumentum is van, amelyben szó sem esik erről a területről. Az Állam- és Jogtudományi Kar 15 oldalas belső szabályzata elsősorban a kar szervezeti felépítésével, illetve a döntéshozó szervek működésével foglalkozik. A karriertervezésről, illetve a vállalati kapcsolattartásról nem esik szó. A Bölcsészettudományi Kar esetében hasonló a helyzet, mint az ÁJK-nál, a kari szabályzat nem nyilatkozik meg a karriertervezésről, illetve a kapcsolattartásról, itt is elsősorban a szervezeti működésen van a hangsúly. 14

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében Sokkal érdekesebb, hogy annál a karnál, amely az üzleti élettel és az egyetemen kívüli fejlesztőkkel ápolt kapcsolat külső szereplőkkel való fenntartásának szükségességét sokkal inkább felismerte, az Informatikai Karnál sem jelenik meg szabályzati szinten. Annak ellenére, hogy a Kar számos szakosított szervet alkotott meg, nincsen olyan grémium a karon, amely a külső kapcsolatépítéssel foglalkozna. A Kar számára létfontosságú kapcsolatrendszereket központi szinten senki nem ápolja, de arról sincsen szó, melyik kari szervezet biztosít szakmai gyakorlati lehetőséget a hallgatók számára. A Pedagógiai és Pszichológiai Kar szervezeti és működési szabályzata foglalkozik a hallgatók karrierépítésének felelősével, melynek letéteményeseként a Diáktanácsadót jelölik meg. A kar ezen kívül központi szinten nem foglalkozik szakmai gyakorlat szervezésével, illetve a végzett hallgatók munkaerő-piaci integrálásával sem. A Társadalomtudományi Kar szintén nem említi SzMSz-ében a karriertervezést. A kar legfőbb dokumentuma elsősorban a szervezeti rendszer leírásával foglalkozik, különös tekintettel a Kari Tanács összetételére és működésére. A Természettudományi Kar örvendetes módon felismerte a végzett hallgatók sikeres elhelyezkedésének fontosságát, és kari szervezeti és működési szabályzatában tisztázza, mely szervezeti egység feladata a munkaerő-piaccal való kapcsolattartás. A kari SzMSz 22. (2) bekezdés n) pontja alapján [a Tanulmányi Osztály ellátja] Külső (társadalmi) tanulmányi ösztöndíj pályázatok fogadását, közzétételét valamint az álláspályázatok összegyűjtését, az érdekelt hallgatói csoportok tájékoztatását. Ennél bővebbet azonban nem tudunk meg a kari szabályozásból. 15

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon szintén nem találunk a központi szabályozásban semmilyen utalást a hallgatók elhelyezkedésére, a munkaerő-piaccal való kapcsolattartásra, azonban véleményünk szerint ez elsősorban a kar által nyújtott oktatás speciális jellegéből adódik. A Tanító- és Óvóképző Kar szabályzatában megjelenik a hallgatói karrier-tanácsadás, azonban nem a kar saját szervezetén, hanem a Pedagogikum Központ (PK) hatáskörén belül. A kitétel azonban valóban csak említés-szintű, ugyanis a PK szabályzataiban nincsen szó a hallgatói karrier-tanácsadásról. Az egyetemi és a kari szabályzatokat áttekintve megállapíthatjuk, hogy a karok véleménye szerint a központilag létrehozott és ellenőrzött Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ betölti szerepét, és ezért nem kívánnak foglalkozni az üzleti kapcsolatok kiépítésével és megtartásával. 16

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében IV. KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 17

18 Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében IV. 1. Módszer IV.1.1. Kérdőív Az online kérdőíves felmérés kérdőívét a pályázati alprojektet lebonyolító munkacsoport állította össze. A kérdőív 27 darab, többségében zárt kérdést tartalmazott. A kérdések kitértek a képzésen végzett hallgatók elhelyezkedésének ideális helyére, ágazatára és végzettek munkakörére, arra, hogy a képzési programok vezetőinek mi a tapasztalata a munkaerő-piaci szereplők tájékozottságával kapcsolatban, a diplomás pályakövetési rendszerrel kapcsolatos véleményekre, a munkaadói vélemények figyelembevételének módjára és fontosságára, a munkáltatókkal való együttműködés lehetőségeire és a képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlatokra. A felmérés kérdőívét a VII. 1. melléklet: A szak és szakirány felelősök körében lebonyolított online felmérés kérdőíve tartalmazza. IV.1.2. Eljárás A felmérést megelőzően összeállításra került az egyes szakok és szakirányok felelőseinek listája. Mivel erről naprakész teljes adatbázis nem volt elérhető, a Rektori Hivatal Oktatási Igazgatósága, illetve kari és egyetemi honlapok segítségével készült el az első verzió, ami elsősorban a szakok felelőseit, és a szakirányok megnevezéseit tartalmazta. Ez a lista egy levél kíséretében megküldésre került a szakfelelősöknek, akiket arra kértünk, hogy a felmérés megkönnyítése érdekében a megfelelő helyeken jelöljék a szakjukhoz tartozó szakirány-felelősök nevét és e-mail címét. 19

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése Az így összeállt végleges adatbázisban összesen 172 szak-, illetve szakirányfelelős szerepelt, akik közül sokan egyszerre több képzési programért is felelősök voltak, így a felmérésben összesen 339 képzési program volt érintett (109 alap, osztatlan, vagy mesterszak, illetve ezek 230 szakiránya). Az adatbázisban szereplőket e-mailben kértük meg az online kérdőív kitöltésére. A felkérő levelet a VII. 2. melléklet: A szak és szakirány felelősök körében lebonyolított online felmérés kísérőlevele tartalmazza. A képzések felelősei 2010. március 31-ig tölthették ki a kérdőíveket a megadott internetes felületen. IV.1.3. Résztvevők A felmérésben az érintett 339 képzési programból (szak és/vagy szakirány) összesen 68 vett részt. Három esetben fordult elő, hogy egy kitöltő személy két szak, vagy szakirány felelőse is volt, és ezek vonatkozásában külön kérdőívet töltött ki, így a 68 kitöltött kérdőív összesen 65 főtől érkezett. A 68 beérkezett kérdőívből 32 szakirány, 36 szak vonatkozásában került kitöltésre. A részt vevő képzések karok szerinti megoszlását a 1. táblázat tartalmazza. Kar Felmérésben részt vevő képzési programok száma Összesen Ebből alapszak Ebből mesterszak Állam és Jogtudományi Kar 1 1 0 Bölcsészettudományi Kar 33 13 20 Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar 1 0 1 Informatikai Kar 4 1 3 Pedagógiai és Pszichológiai Kar 9 3 6 Társadalomtudományi Kar 6 2 4 Tanító- és Óvóképző Kar 1 1 0 Természettudományi Kar 13 3 10 Összesen 68 24 44 1. táblázat: A felmérésben részt vevő képzési programok karonkénti száma 20

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében A képzési programok képzési területi bontását a 2. táblázat, míg részletes felsorolását a VII. 3. melléklet: tartalmazza. Képzési terület Felmérésben részt vevő képzési programok száma pedagógusképzés 3 bölcsészettudomány 41 természettudomány 14 jogi és igazgatási 1 társadalomtudomány 6 informatika 3 Összesen 68 2. táblázat: A felmérésben részt vevő képzési programok képzési területek szerinti bontása Jelen tanulmányban a kiértékelés során a felmérésben érintett szakok és szakirányok között nem teszünk különbséget, hanem egységesen eltérő képzési programokként vizsgáljuk őket. Egy-egy kérdésnél képzési területek, és/vagy képzési területek csoportjai szerint külön is megvizsgáljuk a kapott válaszokat. A képzési területek csoportja alatt jelen esetben két csoportot értünk, a humán képzési területek csoportját, vagyis a pedagógusképzés, a bölcsészettudomány, a jogi és igazgatási, illetve a társadalomtudomány képzési területeket, és a reálképzési területek csoportját, vagyis a természettudomány és informatika képzési területeket. A válaszadók többsége (61 fő) részt vett az általa képviselt képzési program indításában, létesítésében. 21

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése IV. 2. A felmérés eredményei IV.2.1. A képzési programon végzett hallgatók diplomaszerzést követő elhelyezkedése A felmérés kitért arra, hogy a képzési programok felelősei szerint mely foglalkoztatói típus, szféra, ágazat tud ideális esetben elhelyezkedést biztosítani a képzésen végzett hallgatóknak. A foglalkoztató típusára vonatkozó eredményeket a 3. táblázat és az 1. ábra tartalmazza. Ebből kitűnik, hogy a képzési felelősök szerint elsődlegesen a közalkalmazotti, köztisztviselői szféra jelenti az ideális elhelyezkedést a végzettek számára. A humán képzési területek esetében emellett a non-profit szféra, míg a természettudomány és informatika képzési területek esetében a nagyvállalatok és a saját vállalkozások jelentenek a képzési felelősök szerint elhelyezkedési lehetőséget. Foglalkoztató típusa közalkalmazotti, köztisztviselői szféra Pedagógusképzés, bölcsészettudomány, jogi és igazgatási, társadalomtudomány képzési területek foglalkoztatót említő felelősök száma (fő) arány Természettudomány informatika képzési területek foglalkoztatót említő felelősök száma (fő) arány Összesen foglalkoztatót említő felelősök száma (fő) arány 40 78,4% 12 70,6% 52 76,5% saját vállalkozás 20 39,2% 10 58,8% 30 44,1% non-profit szféra 36 70,6% 1 5,9% 37 54,4% nagyvállalat, vagy multinacionális cég 22 43,1% 12 70,6% 34 50,0% kis magáncég 13 25,5% 11 64,7% 24 35,3% egyéb 35 68,6% 13 76,5% 48 70,6% 3. táblázat: A képzési programon végzett hallgatók ideális elhelyezkedése a képzési programok felelősei szerint 22

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében Az egyéb kategória választása is gyakori volt. Itt kiegészítésképpen leggyakrabban a kutatóintézetek, felsőoktatás, és az akadémiai szféra szerepelnek munkáltatóként, illetve alapképzéses szakoknál megjelenik az a válasz, hogy elsősorban még továbbtanulnak a diplomaszerzést követően a hallgatók. 1. ábra: A képzési programon végzett hallgatók ideális elhelyezkedése a képzési programok felelősei szerint A 4. táblázat szintén az ideális elhelyezkedéssel kapcsolatban tartalmaz válaszokat ezúttal a munkahelyi ágazatra vonatkozóan. A képzési felelősök szerint a legjelentősebb végzetteket foglalkoztató munkahelyi ágazatok a szakmai, tudományos, kutatói, műszaki tevékenységgel, az oktatással, az információval, és kommunikációval, illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységgel foglalkozóak. 23

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése Munkahelyi ágazat Pedagógusképzés, bölcsészettudomány, jogi és igazgatási, társadalomtudomány képzési területek ágazatot említő arány felelősök száma (fő) Természet-tudomány és informatika képzési területek ágazatot említő felelősök száma (fő) arány ágazatot említő felelősök száma (fő) Összesen Szakmai, tudományos, kutatói, műszaki tevékenység 42 82,4% 14 82,4% 56 82,4% Oktatás 42 82,4% 13 76,5% 55 80,9% Információ, kommunikáció 33 64,7% 5 29,4% 38 55,9% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 29 56,9% 4 23,5% 33 48,5% Művészet, szórakoztatás, szabadidő, sporttevékenység 27 52,9% 0 0,0% 27 39,7% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, egyéb tevékenység 22 43,1% 3 17,6% 25 36,8% Közigazgatás- védelem; kötelező társadalombiztosítás 9 17,6% 4 23,5% 13 19,1% Humán egészségügyi, szociális ellátás 16 31,4% 1 5,9% 17 25,0% Egyéb, éspedig: 4 7,8% 2 11,8% 6 8,8% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6 11,8% 0 0,0% 6 8,8% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2 3,9% 2 11,8% 4 5,9% Kereskedelem, javítás 4 7,8% 0 0,0% 4 5,9% Bányászat 0 0,0% 3 17,6% 3 4,4% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 0 0,0% 3 17,6% 3 4,4% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 0 0,0% 3 17,6% 3 4,4% Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 0 0,0% 2 11,8% 2 2,9% Vízellátás, szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás 0 0,0% 2 11,8% 2 2,9% Ingatlanügyek 1 2,0% 0 0,0% 1 1,5% Építőipar 0 0,0% 1 5,9% 1 1,5% Feldolgozóipar 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 4. táblázat: A képzési programon végzett hallgatók ideális elhelyezkedése munkahelyi ágazatok szerint a képzési programok felelősei véleménye alapján arány 24

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében Az 5. táblázat képzési területenként tartalmazza azokat a munkaköröket, melyek betöltésére képzési programok felelősei szerint a képzési program által fejlesztett kompetenciák révén a végzést kövezően a hallgatók alkalmasak lehetnek. Az eddigi eredményekkel összhangban az oktatói, tanári és kutatói munkakörök az informatikai képzési terület kivételével mindenhol megjelennek. Képzési terület pedagógusképzés bölcsészettudomány Munkakörök Pedagógusi munka: felsőoktatási, tanári, óvodapedagógusi, civil szektor terapeuta, gyermekjólét, gyermekkultúra, gyermekszabadidő, ifjúsági szabadidő, ifjúsági kutatói oktató, felnőttoktató, tanár, képző nyelvtanár, nyelvvizsgaközpont munkatársa kutatói, elemzői, tudományos munka szakújságíró, riporter, könyvkiadó, újságíró, szerkesztő, könyv- ill. lexikonszerkesztő diplomata, EU intézményeiben, nemzetközi szervezeteknél szakreferens oktatásszervező, tanulási tanácsadó, felnőttképzési tanácsadó felnőttképzési intézmény, felsőoktatás szakértője, tanácsadója, minisztériumi, önkormányzati oktatásügyi tisztviselő pályázatírás és szervezetfejlesztés adminisztrátor, személyi asszisztens, titkárságvezető, idegen nyelvi adminisztratív munkakörök fordító, tolmács idegenforgalmi szakember, utazásszervező, idegenvezető kritikus, kulturális szféra alkalmazottja, kulturális szakember, művelődésszervező filmkészítő, média, szórakoztatóipar kommunikációs szakember közművelődési intézmények (könyvtár, levéltár, művelődési intézmények) munkatársa, szabadidő szervező HR munkatárs szakasszisztensi és szakadminisztrátori munkakörök: pedagógiai, felsőoktatási, felnőttképzési, tréner-asszisztens, oktatási asszisztens, minőségbiztosítási asszisztens, kutatási asszisztens pszichológus, tanácsadó külügy, külkereskedelem 5. táblázat: Munkakörök, melyek betöltésére a képzési program által fejlesztett kompetenciák révén a végzést követően a hallgatók alkalmasak lehetnek képzési területi bontásban 25

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése Képzési terület természettudomány társadalomtudomány informatika Munkakörök kutató, fejlesztő, tudományos munkatárs, kutatásszervező oktató, tanár környezetvédelmi vagy természetvédelmi szakember, hulladékgazdálkodás, elemző ipari, műszaki munkakörben alkalmazott természettudomány (matematika) geológus, hidrogeológus környezetgeológus, paleontológus, anyagvizsgáló mineralógus petrográfus, geokémikus szedimentológus térképész, térinformatikus oktató kutató, elemző újságíró civil szervezetek munkatársai, pályázatíró média szakemberek, diplomata, nemzetközi előadó, szakértő, döntéselőkészítő, EU szakreferens szociális szakemberek, szociális igazgatás és szolgáltatás, foglalkoztatási szervezetek HR munkatárs szoftverfejlesztő információs rendszerek, számítógépes rendszerek, fejlesztési környezetek létrehozása és üzemeltetése informatikus informatikai alkalmazói rendszerek kifejlesztése és működtetése, beágyazott rendszerek (ipari alkalmazások) létrehozása és működtetése vállalatirányítási rendszerek létrehozása és működtetése térinformatikai rendszerek létrehozása és működtetése informatika humán alkalmazásai 5. táblázat: Munkakörök, melyek betöltésére a képzési program által fejlesztett kompetenciák révén a végzést követően a hallgatók alkalmasak lehetnek képzési területi bontásban IV.2.2. A Diplomás Pályakövetési Rendszerrel kapcsolatos vélemények A 6. táblázat a diplomás pályakövetési rendszer hasznosíthatóságának lehetőségeit tartalmazza a képzési programok vonatkozásában. Ebből kitűnik, hogy a képzési programok felelősei szerint leginkább a 26

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében képzési program fejlesztése, az egyes kurzusok tematikájának kialakítása, módosítása és a képzés segítségével megszerezhető kompetenciák bővítése, meghatározása során lehet figyelembe venni, felhasználni a pályakövetéses felmérések eredményeit. Elenyésző azok száma, akik szerint egyáltalán nem hasznosíthatóak az eredmények. Hasznosítási mód a hasznosítási módot jelölő képzés felelősök száma (fő) arány a képzési program fejlesztésében lehet figyelembe venni 46 67,65% az egyes kurzusok tematikájának kialakítása, módosítása során figyelembe vehető a képzés segítségével megszerezhető kompetenciák bővítésében, meghatározásában nyújthat segítséget a képzés megszervezésében, a tanulásszervezési módszerek megválasztásában nyújthat segítséget nem valószínű, hogy ezt a képzési programunkban hasznosítani tudjuk 43 63,24% 38 55,88% 13 19,12% 9 13,24% egyéb 8 11,76% 6. táblázat: A diplomás pályakövetési rendszer eredményeinek hasznosíthatósága a képzési program (szak/szakirány) vonatkozásában Az egyéb hasznosítási lehetőségek között az alábbiak jelentek meg: hallgatók tájékoztatása képzés volumenének meghatározása új gyakorlati képzőhelyek kijelölése Bologna rendszer átértékelése szakirányok átgondolása az eredmények alapján a képzésben hangsúlyosabbá lehet tenni a munkaerő-piaci szempontból keresettebb kompetenciák és tartalmak fejlesztése 27

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése A felmérés kitért arra, hogy a képzések felelősei szerint mit érdemes a diplomások pályakövetése során vizsgálni. A felsorolt hat terület közül leginkább azt tartották fontosnak, hogy vizsgálatra kerüljön a képzés tartalmával kapcsolatos utólagos elégedettség, a képzés minőségével kapcsolatos utólagos elégedettség, a képzésen szerzett elméleti ismeretek munka során történő hasznosíthatósága és a képzésen fejlesztett képességek munka során történő hasznosíthatósága (7. táblázat). Terület a képzés tartalmával kapcsolatos utólagos elégedettség a képzés minőségével kapcsolatos utólagos elégedettség a képzés oktatóival kapcsolatos utólagos elégedettség munka során mennyire hasznosíthatóak a képzésen szerzett elméleti ismeretek munka során mennyire hasznosíthatóak a képzésen fejlesztett képességek a képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlattal való utólagos elégedettség Nagyon fontos Terület vizsgálatának fontossága Inkább fontos Inkább nem fontos Egyáltalán nem fontos Nem tudja/nincs véleménye 57,4% 36,8% 1,5% 0,0% 4,4% 57,4% 36,8% 1,5% 0,0% 4,4% 44,1% 38,2% 13,2% 0,0% 4,4% 58,8% 30,9% 5,9% 0,0% 4,4% 57,4% 32,4% 5,9% 0,0% 4,4% 29,4% 38,2% 17,6% 0,0% 14,7% 7. táblázat: Egyes területek vizsgálatának fontossága a DPR keretében a képzésfelelősök véleménye szerint 28

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében Egyéb témajavaslatok a diplomás pályakövetési rendszer számára: Képzéssel kapcsolatos kérdések: Munkaadókkal való találkozás a képzés alatt: Volt-e a képzés során a képzőhely által szervezett találkozó a potenciális munkaadókkal? Melyek azok a piaci szereplők, akikkel már tanulmányai alatt szívesen találkozna? Mely piaci szereplőket vagy közigazgatási intézmények képviselőit lenne érdemes felkérni a saját munkakörük, szakterületük rövid bemutatására? Mennyiben volt tudatában a mesterszakra való belépéskor a munkalehetőségekről az adott területen? Tanári mesterképzés esetében az egybefüggő gyakorlati félév segítette-e pályára állásában? Utólag hogyan látja, mi volt a legemlékezetesebb számára az oktatásból? Utólag hogyan látja, mi volt a legérdekesebb számára az oktatásból? Utólag hogyan látja, mi volt a leghasznosabb számára az oktatásból? Utólag hogyan látja, mi hiányzott az oktatásból, mire lett volna szüksége? A képzési program egésze mellett annak egyes elemeinek hasznosságára vonatkozó kérdések (pl. tantárgy, tevékenység, gyakorlat stb.) Látják-e értelmét a képzésnek? Hogy látják a szak jövőjét? Az elvégzett szak, szakirány presztízsére vonatkozó kérdések. 29

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése Elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdések: Dolgozott-e külföldön, tervez-e külföldön elhelyezkedni? Mennyi idő után tudott elhelyezkedni? Elhelyezkedési nehézségek? Mennyit keres, mennyi a fizetése? Hányadik munkahelyén van a végzés óta? Elhelyezkedés és képzés illeszkedése: Milyen tudásra volt szüksége a gyakorlatba, amit a képző intézmény nem biztosított? Mennyiben hiányoznak a végzetteknek a nem-természettudományos ismeretek a környezettudomány területén? Azon a szakterületen helyezkedett-e el, amelyikre a diplomája szól? Ha nem, miért nem? A diplomának megfelelő szinten alkalmazták-e? Elismerik-e a képzésben szerzett diplomát a munkahelyeken anyagilag is? A képzés mennyire járult hozzá a munkájában szükséges kompetenciák fejlesztéséhez? Továbbtanulással, egyéb tanulmányokkal kapcsolatos kérdések: Érezte-e szükségét, hogy más szakot is elvégezzen a szóban forgó mesterszak elvégzése után? Ha igen, miért? Melyik további szakiránnyal együtt javasolja az adott szakirány felvételét? Kívánna-e alkalmi vagy rendszeres továbbképzési programokban részt venni? Amennyiben a végzést követően továbbtanult, milyen szakot választott és miért? Mennyire segítette a szak elvégzése az MA szintű képzésre történő felkészülését? 30

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében Általános elégedettség Magától a képzéstől függetlenül az egyetemmel és az egyetemi rendszerrel hogyan vannak megelégedve (mennyiben segítette vagy hátráltatta az a tanulmányaikat)? IV.2.3. A képzési programhoz tartozó szakmai gyakorlat A 8. táblázat az egyes képzési területekhez és képzési szintekhez tartozó szakmai gyakorlatok jellegét (kötelező, választható, vagy nincs) tartalmazza. A felmérésben részt vevő képzések több mint felénél létezik a szakmai gyakorlat, általában kötelező, kisebb részben választható jelleggel. A szakmai gyakorlatok hiánya alapképzésben a bölcsészettudomány képzési területen a legjellemzőbb, míg mesterképzésben a természettudomány képzési területen. Képzési szint alapképzés Szakmai gyakorlat jellege Képzési terület pedagógus-képzés bölcsészet-tudomány természet-tudomány Összesen kötelező 1 5 2 1 1 1 11 45,8% 0 0 1 0 1 0 2 8,3% nincs 0 11 0 0 0 0 11 45,8% összesen 1 16 3 1 2 1 24 kötelező 2 11 4 0 3 0 20 45,5% jogi és igazgatási társadalomtudomány informatika választható mesterképzés választható 0 2 1 0 0 2 5 11,4% nincs 0 12 6 0 1 0 19 43,2% összesen 2 25 11 0 4 2 44 8. táblázat: A vizsgált képzési programokhoz tartozó szakmai gyakorlat 31

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése A képzési programok felelősei az alábbi szakmai gyakorlati helyeket említették: Természettudomány és informatika képzési területek: egyetemi, kutatóintézeti laboratórium gyógyszergyár természetvédelmi szervezetek vállaltok, multinacionális cégek terep cégek és az egyetem közös projektjeiben könyvtár, adattár egyetem saját gyakorlóhelyei (pl. Tatai Geológiai Park) Pedagógusképzés, bölcsészettudomány, jogi és igazgatási, társadalomtudomány képzési területek: állami, civil, for-profit és non-profit felnőttképző intézmények és szervezetek kutató intézetek, kutatóhelyek kormányzati szervek civil szervezetek egyetemek (külföldi és hazai) könyvtárak cégek, vállalatok közkulturális intézmények középiskolák nevelési intézmények (gyermekotthon, neveléssel foglalkozó civil szervezetek) pedagógiai szolgáltató intézmények szociális ellátást biztosító intézmények levéltárak MTA múzeumok 32

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében OEP, ONYF, APEH, MÁK (Munkaügyi és társadalombiztosítási BA szakon) óvodák, gyakorló óvodák sajtó, filmgyártó és forgalmazó cégek A 9. táblázat a szakmai gyakorlatok szervezésének módját tartalmazza. Ebből kitűnik, hogy jellemzően inkább az egyetem (tanszék, oktató) kínál választható szakmai gyakorlati helyeket a hallgatóknak, de sok esetben a hallgató feladata a szakmai gyakorlati hely felkutatása. A szakmai gyakorlatok megszervezése jellemzően hogyan történik a hallgató keres helyet a szakmai gyakorlat elvégzésére az egyetem (tanszék, oktató stb.) kínál választható szakmai gyakorlati helyeket Pedagógusképzés, bölcsészet-tudomány, jogi és igazgatási, társadalomtudomány Képzési területcsoport Természet-tudomány és informatika Összesen db arány db arány db arány 5 17,2% 3 27,3% 8 20,0% 20 69,0% 6 54,5% 26 65,0% egyéb 4 13,8% 2 18,2% 6 15,0% 9. táblázat: Szakmai gyakorlatok megszervezésének módja 33

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése IV.2.4. A képzési programok kialakítása, módosítása és munkáltatói igényekhez való illeszkedése A válaszadóknak a munkaadói igények figyelembevételének fontosságát a képzési programok kialakítása, módosítása során 10 fokú skálán kellett értékelnie (1=egyáltalán nem fontos, 10=teljes mértékben fontos). Az eredményeket a 10. táblázat tartalmazza. Összességében a munkáltatói igények figyelembevételét fontosnak, közepesen fontosnak tartják a képzések felelősei, de jellemző, hogy kis mértékben általában fontosabbnak érzik, mint konkrétan az általuk képviselt képzési programra vonatkozóan. Pedagógusképzés, bölcsészettudomány, jogi és igazgatási, társadalomtudomány Természettudomány és informatika Összesen Képzési területcsoport Munkaadói igények figyelembevételének átlagos fontossága képzési programok kialakítása, módosítása során (1=egyáltalán nem fontos, 10=teljes mértékben fontos) általában annál a képzési programnál melynek a felelőse átlag 6,78 6,56 válaszok száma 49 48 szórás 2,229 2,387 átlag 6,81 6,63 válaszok száma 16 16 szórás 1,759 1,746 átlag 6,78 6,58 válaszok száma 65 64 szórás 2,110 2,231 10. táblázat: Munkaadói igények figyelembevételének átlagos fontossága a képzési programok kialakítása, módosítása során a szak- és szakirányfelelősök szerint A 11. táblázat és a 2. ábra a képzési program kialakítása, fejlesztése során megvalósult egyeztetéseket, együttműködéseket tartalmazza. Ebből kitűnik, hogy a leggyakoribb egyeztetések a felsőoktatási 34

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében szakértői egyeztetések voltak: más hazai felsőoktatási intézmények szakterülettel foglalkozó szakértőivel a képzések 75,5%-ában, ELTE-n dolgozó szakértőkkel a képzések 58,8%-ában, külföldi felsőoktatási intézmények szakértőivel a képzések 54,4%-ában történtek egyeztetések. Ritka a végzett hallgatókkal (29,4%), a határos szakterületek képviselőivel (26,5%) és a potenciális munkaadókkal (25,0%) megvalósult egyeztetés. A képzési területek csoportjait összevetve ezen egyeztetések a nagyobb arányban valósultak meg a természettudomány és informatika képzési területeken. Egyeztetés Pedagógusképzés, bölcsészettudomány, jogi és igazgatási, társadalomtudomány képzési területek említő felelősök arány száma (fő) Természet-tudomány és informatika képzési területek említő felelősök száma (fő) arány említő felelősök száma (fő) Összesen más hazai felsőoktatási intézmények szakterülettel foglalkozó 39 76,47% 11 64,71% 50 73,53% szakértőivel a szakterülettel foglalkozó ELTE-n dolgozó szakértőkkel 29 56,86% 11 64,71% 40 58,82% külföldi felsőoktatási intézmények szakterülettel foglalkozó 29 56,86% 8 47,06% 37 54,41% szakértőivel a hallgatók képviselőivel 25 49,02% 8 47,06% 33 48,53% nemzetközi partnerekkel 20 39,22% 6 35,29% 26 38,24% végzett hallgatókkal 11 21,57% 9 52,94% 20 29,41% a határos szakterületek szakértőivel 12 23,53% 6 35,29% 18 26,47% potenciális munkaadókkal 9 17,65% 8 47,06% 17 25,00% 11. táblázat: A képzési program kialakítása, fejlesztése során megvalósult egyeztetések, együttműködések arány 35

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése 2. ábra: A képzési program kialakítása, fejlesztése során megvalósult egyeztetések, együttműködések 12. táblázat tartalmazza, hogy mely pontokon veszik/vették figyelembe a leendő munkáltatók vagy a munka világának az igényét a képzési program kialakítása, módosítása során. Legjellemzőbb, hogy a képzés céljának meghatározása, a tanterv, képzési program egészének a kialakítása és a kompetenciák, ismeretek, attitűdök meghatározása során vették számba a munkaadói igényeket. A képzési programok 11,8%-ában semmilyen módon nem kerültek ezek az igények figyelembevételre. 36

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében Munkáltatói szempontok figyelembevételének helye a képzés céljának meghatározása során a KKK-ban szereplő kompetenciák, ismeretek, attitűdök meghatározása során a tanterv, képzési program egészének a kialakítása során az egyes kurzusok tematikájának kialakítása során a tanulásszervezési módszerek meghatározása során nem kerül figyelembevételre, a képzés szempontjából ez nem releváns Pedagógusképzés, bölcsészettudomány, jogi és igazgatási, társadalomtudomány képzési területek említő felelősök száma (fő) arány Természet-tudomány és informatika képzési területek említő felelősök száma (fő) arány említő felelősök száma (fő) Összesen arány 27 52,94% 14 82,35% 41 60,29% 30 58,82% 7 41,18% 37 54,41% 25 49,02% 13 76,47% 38 55,88% 21 41,18% 9 52,94% 30 44,12% 10 19,61% 0 0,00% 10 14,71% 8 15,69% 0 0,00% 8 11,76% 12. táblázat: A képzési program kialakítása, módosítása során mely pontokon kerül/került a leendő munkáltatók vagy a munka világának az igénye figyelembevételre? A 13. táblázat a munkáltatói igényekről való információszerzés ideális módjait tartalmazza. Eszerint a képzési programok (szakok és szakirányok) felelősei szerint a leginkább az informális egyeztetések ideálisak (72,1% választotta ezt (is)). A második leggyakrabban említett információszerzési mód a munkaadói és ágazati szakmai szervezetek javaslatainak megismerése volt, de ezt már csak a válaszadók 41,2%-a jelölte. A munkáltatókkal történő formális egyeztetések a harmadik helyre kerültek, összesen 39,7% említette, hogy ez ideális volna. 37

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése Információszerzés ideális módja munkáltatókkal történő informális egyeztetések munkaadói és ágazati szakmai szervezetek javaslatainak megismerése munkáltatókkal történő formális egyeztetések (pl. konferencia, kerekasztalbeszélgetés keretében) vonatkozó cikkek, szakirodalom tanulmányozása munkáltatókat érintő felmérések lebonyolítása a képzési és kimeneti követelmények elemzése egyéb (pl. munkáltatók bevonása, Társadalmi Tanács) Pedagógusképzés, bölcsészettudomány, jogi és igazgatási, társadalomtudomány képzési területek említő felelősök arány száma (fő) Természet-tudomány és informatika képzési területek említő felelősök száma (fő) arány említő felelősök száma (fő) Összesen arány 35 68,63% 14 82,35% 49 72,06% 22 43,14% 6 35,29% 28 41,18% 20 39,22% 7 41,18% 27 39,71% 18 35,29% 3 17,65% 21 30,88% 14 27,45% 2 11,76% 16 23,53% 10 19,61% 2 11,76% 12 17,65% 4 7,84% 1 5,88% 5 7,35% 13. táblázat: Munkáltatói igényekről való információszerzés ideális módja A 14. táblázat az előzőhöz hasonló tartalommal összefoglalja, hogy a képzési programok jelenleg hogyan értesülnek a munkáltatók elvárásairól. Az ideális információszerzések listájához hasonlóan itt is első helyre kerültek az informális egyeztetések (57,4% említette). Második helyre a vonatkozó cikkek, szakirodalom tanulmányozása került, melyet 29,4%-ban alkalmaznak. A képzések több mint egyharmada (38,3%) esetében egyáltalán nem értesülnek a felelősök a munkáltatói igényekről, nagyobb részben azért, mert nincsen még kialakított rendszere az elvárások gyűj- 38

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében tésének (30,9%), kisebb részben pedig azért, mert a felelősök szerint erre nincsen szükség (7,4%). A válaszokból megfigyelhető az is, hogy a valóban rendszerezett, formális egyeztetések jelenleg még ritkán valósulnak meg. Információszerzés jelenlegi módja munkáltatókkal történt informális egyeztetés során nem értesülünk a munkáltatói elvárásokról, mert még nincsen ennek kialakított rendszere vonatkozó cikkekből, szakirodalomból munkáltatókkal történt formális egyeztetés során (pl. konferencia, kerekasztal-beszélgetés keretében) egyéb (pl. Társadalmi Tanács, közlemények, hallgatói és volt hallgatói visszajelzés) nem értesülünk a munkáltatói elvárásokról, mert a szak/szakirány esetében ez nem fontos munkáltatókat érintő felmérés eredményeiből Pedagógusképzés, bölcsészettudomány, jogi és igazgatási, társadalomtudomány képzési területek említő felelősök száma (fő) arány Természet-tudomány és informatika képzési területek említő felelősök száma (fő) arány említő felelősök száma (fő) Összesen arány 27 52,94% 12 70,59% 39 57,35% 17 33,33% 4 23,53% 21 30,88% 15 29,41% 5 29,41% 20 29,41% 9 17,65% 4 23,53% 13 19,12% 5 9,80% 1 5,88% 6 8,82% 5 9,80% 0 0,00% 5 7,35% 3 5,88% 0 0,00% 3 4,41% 14. táblázat: Munkáltatói igényekről való információszerzés jelenlegi módja 39

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése A 15. táblázat képzési területek szerint tartalmazza, hogy a felelősök mennyire elégedettek a képzési program munka világának elvárásaihoz történő illeszkedésével (1=egyáltalán nem elégedett, 10=teljes mértékben elégedett). Összességében ez az elégedettség inkább csak közepesnek mondható (átlag 5,69), egyedül az informatika képzési területen kedvezőbb (7,00). Képzési terület Elégedettség a képzési program a munka világának elvárásaihoz történő illeszkedésével (1=egyáltalán nem elégedett, 10=teljes mértékben elégedett) pedagógusképzés átlag 4,67 válaszok száma 3 szórás 1,528 bölcsészettudomány átlag 5,92 válaszok száma 37 szórás 2,420 természettudomány átlag 5,38 válaszok száma 13 szórás 2,103 társadalomtudomány átlag 4,83 válaszok száma 6 szórás 2,137 informatika átlag 7,00 Összesen válaszok száma 3 szórás 2,000 átlag 5,69 válaszok száma 62 szórás 2,273 15. táblázat: A képzési programok felelőseinek elégedettsége a képzési program a munka világának elvárásaihoz történő illeszkedésével 40

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében A 16. táblázat szintén képzési területenkénti bontásban tartalmazza, hogy a felelősök szerint a képzési program oktatói által alkalmazott tanulás-szervezési és értékelési módszerek mennyire alkalmasak a munka világában igényelt kompetenciák fejlesztésére (1=egyáltalán nem alkalmasak, 10=teljes mértékben alkalmasak). Összességében a vélemények azt tükrözik, hogy itt van még fejlődési lehetőség, a közepesnél alig valamivel alkalmasabbak ezek a módszerek a leírt célra (átlag: 6,97). Képzési terület A képzési program oktatói által alkalmazott tanulás-szervezési és értékelési módszerek, alkalmassága a munka világában igényelt kompetenciák fejlesztésére (1=egyáltalán nem alkalmasak, 10=teljes mértékben alkalmasak) pedagógusképzés átlag 6,33 válaszok száma 3 szórás 1,155 bölcsészettudomány átlag 7,08 válaszok száma 38 szórás 2,084 természettudomány átlag 7,08 társadalomtudomány válaszok száma 13 szórás 1,656 átlag 6,00 válaszok száma 5 szórás 1,581 informatika átlag 7,33 Összesen válaszok száma 3 szórás 2,517 átlag 6,97 válaszok száma 62 szórás 1,925 16. táblázat: A képzési program oktatói által alkalmazott tanulásszervezési és értékelési módszerek, alkalmassága a munka világában igényelt kompetenciák fejlesztésére 41

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése IV.2.5. Munkáltatókkal való együttműködés lehetőségei A képzési programok felelőseit megkérdeztük, hogy véleményük szerint mennyire tájékozottak a képzési program szempontjából releváns munkaadók. Az eredményeket a 17. táblázat és a 3. ábra tartalmazza. Eszerint a többségnek az a véleménye, hogy a munkáltatók egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben tájékozottak a képzés szintjeinek egymásra épülésével, a képzés tartalmával illetve azzal kapcsolatban, hogy a képzés milyen kompetenciák fejlesztését segíti. A képzési program szempontjából releváns munkaadók felkészültségének, tájékozottságának mértéke Terület Egyáltalán nem Kicsit Közepesen Nagyon Teljes mértékben Nem tudja /nincs véleménye a képzés szintjeinek egymásra épülésével, azok eltéréseivel kapcsolatban (pl. alapképzés, mesterképzés, szakképzés) a képzés tartalmával kapcsolatban azzal kapcsolatban, hogy a képzés milyen kompetenciák fejlesztését segíti 20,6% 26,5% 26,5% 10,3% 7,4% 8,8% 20,6% 29,4% 32,4% 1,5% 7,4% 8,8% 17,6% 29,4% 29,4% 5,9% 7,4% 10,3% 17. táblázat: A képzési program szempontjából releváns munkaadók felkészültségének, tájékozottságának mértéke a képzési programok felelősei szerint 42

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében 3. ábra: A képzési program szempontjából releváns munkaadók felkészültségének, tájékozottságának mértéke a képzési programok felelősei szerint 3. ábra: A képzési program szempontjából releváns munkaadók felkészültségének, tájékozottságának mértéke a képzési programok felelősei szerint A 18. táblázat a munkáltatók és a képzésért felelős szervezeti egységek közötti együttműködés ideális módjait mutatja be. A képzési programok felelősei szerint leginkább a munkáltatók által tartott kurzusok szervezése lehet ideális együttműködési platform, de ezentúl a válaszadók fele egy-egy előadás, gyakorlat tartását, közös kutatásokat és a hallgatóknak nyújtott szakmai gyakorlati lehetőségeket is megfelelő együttműködésnek tartaná. Az egyéb vélemények között megjelent a személyes konzultációk lehetősége, az, hogy szakterülettől függ az ideális mód, illetve két esetben az, hogy a területen nincsen szükség a munkáltatókkal való együttműködésre. 43

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése Együttműködés módja munkáltatók által tartott kurzusok szervezése munkáltatók meghívása kurzus keretében egyegy előadás, gyakorlat megtartására munkáltatókkal közösen lebonyolított kutatások/ fejlesztési tevékenység munkáltatókkal való együttműködés a hallgatók szakmai gyakorlati helyének biztosításában említő felelősök száma (fő) arány Pedagógusképzés, bölcsészettudomány, jogi és igazgatási, társadalomtudomány képzési területek Természet-tudomány és informatika képzési területek említő felelősök száma (fő) arány említő felelősök száma (fő) Összesen arány 47 92,16% 15 88,24% 62 91,18% 29 56,86% 6 35,29% 35 51,47% 27 52,94% 4 23,53% 31 45,59% 25 49,02% 7 41,18% 32 47,06% egyéb 4 7,84% 1 5,88% 5 7,35% 18. táblázat: A munkáltatók és a képzésért felelős szervezeti egység közötti együttműködés ideális módja a képzési programok felelősei szerint A 19. táblázat a munkáltatók és a képzésért felelős szervezeti egységek közötti jelenlegi együttműködési formákat tartalmazza. Eszerint a leggyakoribb kooperációs forma jelenleg az, hogy a munkáltatók kurzusok keretében meghívottként előadást, gyakorlatot tartanak (38,2%-ban), illetve hogy szakmai gyakorlati helyet biztosítanak a hallgatóknak (36,8%-ban). A képzések harmadában ugyanakkor nem jelennek meg a munkáltatók (35,3%). Közös kutatások, fejlesztések a képzések 27,9%-ban, míg munkáltatók által önállóan szervezett a kurzusok 22,1%-ában jelennek meg. 44

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében Az egyéb módon (5,9%) történő megjelenések között az alkalmankénti, konzultációk során, vagy közös programok alkalmával történő találkozókat említették, illetve egy esetben azt, hogy jelenleg tervezett, de még nem megvalósult a munkáltatók képzéshez kapcsolódó megjelenése. Megjelenés módja Pedagógusképzés, bölcsészettudomány, jogi és igazgatási, társadalomtudomány képzési területek Természet-tudomány és informatika képzési területek Összesen említő felelősök száma (fő) arány említő felelősök száma (fő) arány említő felelősök száma (fő) arány kurzusok keretében meghívottként előadást, gyakorlatot tartanak szakmai gyakorlati helyet biztosítanak a hallgatóknak 16 31,37% 10 58,82% 26 38,24% 18 35,29% 7 41,18% 25 36,76% nem jelennek meg 23 45,10% 1 5,88% 24 35,29% részt vesznek közös kutatásban, fejlesztésben az oktatókkal képzés keretében kurzust tartanak a hallgatóknak 8 15,69% 11 64,71% 19 27,94% 9 17,65% 6 35,29% 15 22,06% egyéb módon 3 5,88% 1 5,88% 4 5,88% 19. táblázat: A potenciális munkáltatók a képzéshez közvetetten, vagy közvetlenül kapcsolódó egyetemi életben való jelenlegi megjelenése 45

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése IV.2.6. Egyéb észrevételek A válaszadóktól érkezett egyéb észrevételek az alábbi csoportokba sorolhatóak (a válaszokat esetenként rövidített formában közöljük): A felmérés még korai a most indult szakokon, nincs elég tapasztalat A felmérés nem alkalmas a kérdés mérésére (bölcsész és pedagógus szakoknál előforduló vélemény) A kérdőív alkalmatlan a bölcsészet és a munka világának tekintetbe vételére A tanári szakirányokkal kapcsolatban a fenti kérdőív legtöbb kérdése értelmetlen vagy értelmezhetetlen. A bölcsész szakterületek nem vegyipari mérnököket képeznek. A kérdésekből világosan látszik, hogy azokat egy gyógyszergyár hasznosítani tudja, de egy akadémiai intézet, egy múzeum vagy egy felsőoktatási intézet nem. Bologna rendszerrel kapcsolatos problémák jelzése Komoly munkahely a szakterületen nem szívesen alkalmaz BSc-s diplomásokat, mindenkinek inkább a klasszikus osztatlan képzésből kikerülő, vagy a BSc után MSc diplomát is szerző hallgatókra van szüksége. Jobb lett volna először az igényeket felmérni és utána elhatározni, hogy érdemes-e az osztatlan képzést 3+2-re változtatni. A képzés jelenlegi formája nem alkalmas a munkához szükséges ismeretanyag elsajátításához, ezért a jelenlegi formához kapcsolódó kérdések nem segítenek az egyetemek és a munkáltatók közötti kapcsolatok átjárhatóbbá tételében. Vélemény, mely szerint a munka világa és az egyetemi képzés közti kapcsolat nem ennyire hangsúlyos, vagy más irányú 46

Pilot kutatás egyetemi szereplők körében Ellentmondás van az egyetemi alapszakok rövid és fókuszálatlan konstrukciója és az azonnali alkalmazhatóság követelménye között. Az egyetem nem szakképzés, az egyetemi alapszak általános készségeket fejleszt, a kiművelt emberfők nevelése a célja, és nem szakmát ad. Célunk elsősorban a kutatói-akadémiai utánpótlás biztosítása, másodsorban a fentiekben felsorolt szakmákra és munkakörökre való felkészítés. Nem látok ennél szorosabb kapcsolatot a munka világa és az általunk oktatottak között. A bölcsész szakok nagy része hagyományos filológiai szak, ezért az ott megszerzett tudás és a képességek nem mérhetőek számokban. A végzett hallgatók egyik legfontosabb kompetenciája a különböző, Európán kívüli műveltségek sokoldalú megismerése, és ezáltal egy szélesebb körű szemléleti mód és kommunikációs képességek (beleértve több keleti nyelv tudását is) kialakulása. Elméleti (tudományos) jellegű mesterképzések esetében az adott területen általánosan felkészült fiatalokat képzünk, a munka világába való beilleszkedésük lehetőségei oly mértékben korlátozottak, hogy ezek figyelembevételére az oktatásban szinte nincs is szükség. Minden hallgató pontosan tudja, hogy milyen kockázatot vállal, amikor egy ilyen jellegű mesterképzésbe lép, és a képzés során nem is igen kínálunk nekik perspektívákat (kivéve a legkiválóbbakat, akiket igyekszünk a doktori képzés felé orientálni). Ha kizárólag a munkaerő-piaci elvárásokra lennénk tekintettel, amelyek természetüknél fogva pragmatikusak és profitorientáltak, akkor az elméleti képzést egy sor területen (főleg a bölcsészettudományokban) abba is hagyhatnánk, ami aztán nem is olyan hosszú távon a társadalom elbutulásához és a szellemi élet kiüresedéséhez vezetne. Ezért a képzésben valójában árral szemben kell eveznünk. A mai gyakorlat egyébként is 47

Az Egyetem és gazdasági szereplők kapcsolattartásának elemzése az, hogy a munkáltató csak általános szakmai műveltséget és képességeket vár el, a konkrét feladatkörre maga képzi ki a belépő munkaerőt, úgyhogy a képzésben egy kis túlzással éppen arra kell koncentrálni, amire a konkrét munkaadók sohasem jelentik be az igényüket. A pedagógia szak esetében nem feltétlenül csak a jelenlegi munkaadói igényeket, elvárásokat kell figyelembe venni, hanem igényeket kellene támasztani. A nevelési-oktatási intézményekben szükség lenne olyan képzett fiatalokra, akik képesek túllátni a tanári tevékenységeken, akik valóban általános pedagógiai oldalról tudnák segíteni az oktatókat, de erre sokszor nem érzik az igényt az intézmények, vagy nincs rá pénzük, és a törvények sem ismerik a pedagógiai asszisztens ilyen fogalmát. Kellene az így végzett hallgatók megfelelő munkaerő-piaci helyzetét elősegíteni, megteremteni a jogi, anyagi feltételeket. Amennyiben ez nem történik meg, és nem sikerül az igény kialakítása sem, akkor nincs sok értelme a képzésnek, mert a többség valószínű nem tud elhelyezkedni a szakmájában. Egyéb vizsgálandó területre való figyelemfelhívás: Nem jelenik meg a kérdésekben az agyelszívás (elvándorlás), mint jelenség, ami a természettudományos területen nagyon fontos Az egyetemnek a végzett hallgatókkal szorosabb kapcsolatot kellene tartani, részben a végzettek lobbi erejének kihasználására, részben intenzívebb közös kutatások kezdeményezésére és megvalósítására, részben a végzett hallgatók potenciális gyakorlatvezetőként történő alkalmazására. Mivel gyakorlatilag nem, vagy csak szimbolikus gyakorlatvezetői díjat fizet az egyetem, az ilyen informális kapcsolatok jelentik a gyakorlatok megszervezésének lehetőségét. 48