A MAGYAR ÁLLAMI EÖTVÖS LORÁND GEOFIZIKAI INTÉZET 2005. ÉVI MŰKÖDÉSI JELENTÉSE A jelentést összeállította: Hegybíró Zsuzsanna A jelentést jóváhagyta: dr. Fancsik Tamás igazgató Budapest, 2006. január 31.
TARTALOMJEGYZÉK Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet munkatársai a 2005. évben... 5 2.2. Geofizikai alapkutatás... 6 2.2.1. Magyarország geofizikai adatainak szerkezeti értelmezése... 6 2.2.3. Litoszférakutatás... 7 2.2.4. Földfizikai kutatások... 9 2.4. Geofizikai térképezés... 15 2.4.1. Geofizikai térképezés... 15 2.4.2. Geofizikai paramétertérképek, szelvények... 20 2.4.3. Térinformatika... 22 3.1. A környezet állapotának kutatása... 25 4.1. Az épített környezet geológiája... 29 4.2. Régióértékelések Potenciálmérések... 32 4.2.3. A hazai geotermikus energiapotenciál... 32 4.3. Régiógeofizikai kutatások... 34 5.3. EU vízkeretirányelv... 36 5.3.1. Vízkutatás geofizikai módszerekkel... 36 6.1. Alaptevékenység keretében végzett szolgáltatás... 39 6.2. Tudományos Pályázatok... 44 6.3. Laboratóriumi Szolgáltatás... 45 6.3.1. Paleomágneses Laboratórium... 45 6.3.2. Radiometriai Laboratórium... 46 6.3.3. Metrológiai Laboratórium... 46 6.3.4. Geofizikai Műszerlaboratórium... 47 6.4. Obszervatóriumi Szolgálat... 48 7.1. Módszerfejlesztés... 52 7.1.2. Geofizikai módszertani fejlesztés... 52 7.2. Informatikai szolgáltatás és adatbázisépítés... 59 7.2.2. Állami Geofizikai Adatszolgáltatás... 59 8.1. Múzeumok... 60 8.1.2. Geofizikai kutatás története, emlékkiállítás... 60 8.2. Szakkönyvtárak... 61 8.2.2. Geofizikai Szakkönyvtár... 61 8.3. Tájékoztatás, kiadványok... 63 8.4. Oktatás...63 2
ELŐSZÓ A 2005. évi kutatási terv alapján végzett intézeti tevékenység rövid és kivonatos összefoglalását tarthatjuk a kezünkben. Az ELGI teljesítményét a jelen működési jelentésen túl természetesen a publikációk, előadások, tudományos fokozatot szerzett kutatók száma, a külső bevételek, kiadott jelentések, térképek mennyisége és még számos további mutató jeleníti és jelenítheti meg. Ilyen lehet az a szám is, ami egy olyan minisztériumi háttérintézménynek a társadalmi és piaci hasznosságát minősíti, mint az ELGI, nevezetesen 2005 ben az intézet adat-infrastruktúrájának, elemző, értékelő tevékenységének köszönhetően legalább 1,5 2 Mrd Ft működő tőke áramlott hazánkba. Ezt a megállapítást úgy lehet pontosítani, hogy nemcsak az intézetben szakmailag kezelt és az MGSZ számára kiadott adatok, de a potenciális befektetőkkel történt személyes konzultációk és megbeszélések, elemzések, jelentések meggyőzően bizonyították számukra, hogy beruházási célzatú, nagykockázatú kutatásaik tekintetében perspektivikus területek találhatók hazánkban. Ennek következtében szénhidrogén, termálvíz, geotermika, egyéb ásványi nyersanyag kutatási tevékenység vonatkozásában ténylegesen realizálódott az említet tőkevolumen. További mutatószám, hogy a költségvetést terhelő nagyberuházások (elsősorban a radioaktív hulladéklerakók kutatása) kapcsán közel 1,5 Mrd Ft megtakarítást sikerült megvalósítani azáltal, hogy a rendelkezésre álló geofizikai adatokra alapozva olyan korszerű kiértékelési metodikákat alkalmaztunk a 2005. évi munkák során, amelyek ugyan azokat az eredményeket szolgáltatták, mintha az említet összegben, teljesen új méréseket és kiértékeléseket hajtattak volna végre a megrendelők. Mindezzel a 2005. évben 257 millió Ft költségvetési támogatás állt szemben. Az említett eredményesség alapját szakmailag természetesen a külső bevételekből finanszírozott állai feladatok végrehajtása tette lehetővé. A 2005. év vállalt feladatait lényegében sikeresen végrehajtottuk. Különösen fontos eredményeket mutathatunk fel az alapkutatás területén (Litoszféra kutatás, Obszervatóriumi tevékenység), ahol szélesedtek a nemzetközi együttműködések. Részt vettünk egy Spitzbergákra irányuló expedícióban, illetve a rendszeres obszervatóriumi adatszolgáltatásokon túl adatokat szolgáltatunk Japán számára is űridőjárási előrejelzések készítése céljából. Ez a telekommunikáció, repülésbiztonság szempontjából kulcsfontosságú terület. Az adatrendszerek karbantartását, gyarapítását és fejlesztését tervszerűen végrehajtottuk. Folyamatosan történik a geofizikai alaptérképek szerkesztése, továbbá regionális és települési szinten elkészültek az első földrengés-veszélyeztetettségi, illetve nukleáris környezetterhelési térképek is. Fontos eredmény, hogy hazánkban számolni kell az érvényes egészségügyi határértékhez közeli, illetve azt meghaladó sugárterhelés tényével. 3
A környezetvédelmi, mérnökgeofizikai vizsgálatok számos új eredménye közül talán azt érdemes megemlíteni, hogy 2005 - ben a CO 2 földalatti elhelyezés érdekében végzendő kutatási tevékenység megalapozása is megtörtént, ami azért lényeges, mert 2006. évtől hazánkban is elindul a CO 2 kereskedelem. A közszolgálati munkánk részeként folyamatosan biztosítottuk a zökkenőmentes könyvtári szolgáltatást. Ezt az intézet dolgozóin kívül nemcsak a tudományos intézmények, egyetemek, de igen nagy számmal a gazdaság és ipar szereplői is igénybe veszik (kis- közép és nagyvállalkozások egyaránt). Az Eötvös gyűjteményt az NKÖM 2005 ben, Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény megnevezéssel muzeális közgyűjteménnyé nyilvánította. Bár a bevezetőben mindössze néhány eredmény kiemelésére került sor, a 2005. évi intézeti teljesítményt az évről évre romló költségvetési támogatás és piaci feltételek ellenére is sikeresnek tekinthetjük. dr. Fancsik Tamás igazgató 4
AZ EÖTVÖS LORÁND GEOFIZIKAI INTÉZET MUNKATÁRSAI A 2005. ÉVBEN Banciu Gáborné Boda Erika Csabafi Róbert Csonka József Csontos András Darvas Imre Detzky Gergely Deutsch Józsefné Dr. Falus György Dr. Fancsik Tamás Farkas Géza Fejes Imre Gili László Gömböcz Lajos Gulyás Ágnes Gúthy Tibor György Lajos Hegedűs Endre Hegedűsné P. Erzsébet Hegymegi Csaba Hegymegi László Heilig Balázs Hermann László Horváth Attila Imre Gábor Jankovich Istvánné Jánvári János Jánváriné K. Ilona Jencsel Henrietta Juhászné T. Zsuzsanna Károly Terézia Kenéz Gáborné Dr. Kis Márta Kis Boglárka Kis József Kiss János Kloska Károly Kovács Attila Kovács Péter Krucsó Károly Kummer István Kutassy Lászlóné Laszlovszky Erzsébet László István Lendvay Pál Lukácsy József Madarasi András Merényi László Mészárosné J. Beáta Dr. Nagy Attila Neducza Boriszláv Németh Lászlóné Dr. Nyári Zsuzsanna Paszera György Pataky Péter Pattantyús Á. Miklós Pém József Pénzes Attila Prácser Ernő Prónay Zsolt Redlerné Dr.Tátrai Marianna Rigler Balázs Románné H. Zsuzsanna Sánta Mihály Dr. Scholtz Péter Somogyi Sándor Sőrés László Strohmayer Jenőné Szabados László id. Szabados László ifj. Szanka László Szücs Tamás Dr. Takács Ernő Tildy Péter Tóth Lajos Tóth Zoltán Török István Dr. Török Kálmán László Törökné Sinka Mariann Törös Endre Tóth Sándor Varga Géza Varga Istvánné Váradi László Vértesy László Zelei Tamás Zilahi S. László 5
2. A FÖLDTANI KÖRNYEZET MEGISMERÉSÉT CÉLZÓ KUTATÁSOK 2.2. GEOFIZIKAI ALAPKUTATÁS Programvezető: Fancsik Tamás 2.2.1. Magyarország geofizikai adatainak szerkezeti értelmezése A kutatás vezetője: :Tóth Sándor Főosztály: Kutatási, Mérési A kutatásban résztvevők: Gömböcz Lajos, Laszlovszky Erzsébet, Kummer István A kutatás célja A Dél-Dunántúl vizsgálata Az ELGI, mint az országos geofizikai adatbázisok kezelője nagy mennyiségű, az egész ország területére kiterjedő, esetenként azon jelentősen túlnyúló geofizikai alap- és származtatott adatrendszerhez jogosult hozzáférni. Ezért az intézet Magyarország geofizikai adatainak szerkezeti értelmezése címen az adatbázisok alapkutatási célú, de országos léptékű felhasználását célozza meg az aktuális kutatási időszakban. A tevékenység Magyarország geofizikai adatainak integrált térbeli értelmezése és Magyarország földtani térmodellje című témák eredményeire és tapasztalataira alapozva indulhat el. A vizsgálatok alapját az erőtérgeofizikai, geoelektromos, szeizmikus és mélyfúrási adatrendszerek korszerű kiértékelései jelentik, amelyek egyúttal bemenetét képezik egy szerkezeti vonatkozású komplex geofizikai integrált értelmezésnek. A témát az ELGI korszerű, nagyteljesítményű integrált geofizikai értelmező rendszerére, a LANDMARK rendszerre alapozzuk, amely egy korszerű szakmai térinformatikai rendszer. 2004 2006. évekre vonatkozó tervünk célkitűzése, hogy az ország tájegységeit részletesen megvizsgáljuk, a második évben a Dráva-medence térségével foglalkozunk. A 2005. évben megoldott feladatok A Dráva-medence kutatási terület vizsgálata Megtörtént a komplex geofizikai értelmezési munkához szükséges geológiai és geofizikai adatok, szakirodalmi vonatkozások összegyűjtése és rendszerezése, az adatbázis frissítése folyamatos. Lokálisan vizsgáltuk a Baksai Komplexumot, a Mecsekalja-vonalat, a Közép- Magyarországi szerkezeti vonalat, és az egyéb másod-harmadrendű szerkezeti vonalakat és részlegesen elvégeztük a földtani viszonyok pontosítását. Gravitációs-földmágneses és szeizmikus módszerek segítségével részletesen vizsgáltuk az Ibafa-Helesfai takaróroncsot, és eredményeink alapján javasoljuk önálló földtani alegység elnevezését. Igazoltuk, hogy a takaróroncs rátolódott a Baksai komplexumra és ez a mozgás a miocén folyamán ment végbe. A Dráva Egység szeizmikus vonalmenti értelmezését újrafeldolgozott szeizmikus migrált időszelvényeken, illetve új szeizmikus mélységszelvényeken végeztük el, és a Landmark rendszerbe helyeztük. Folyamatosan vizsgáljuk az egyes formációk elterjedését az új rétegtani és szeizmikus adatok alapján. Elkészítettük a terület pretercier medencealjzat felszínének mélységtérképét. 6
A feladatok megoldásában együttműködő partnerek MÁFI A kutatás vezetője: Hegedűs Endre A kutatásban résztvevők: 2.2.3. Litoszférakutatás Főosztály: Kutatási Kutatók: Csabafi Róbert, Török István, Hegedűs Endre, Kovács Attila Csaba, Jánváriné Kántor Ilona Segéderők: Banciu Gáborné, Jankovich Istvánné A kutatás célja Az elmúlt kutatási időszakban az ELGI számos nemzetközi litoszférakutató program résztvevője, sőt meghatározó tagja lett. Az ismert CELEBRATION 2000 projekten túl az ún. VRANCEA 2001, ALP 2002, SUDETS 2003 nevű, Közép- és Észak-Európában kivitelezett litoszférakutató szeizmikus programokban is szerepet kapott az intézet. Ennek köszönhetően látványosan megnőtt a mélylitoszférára vonatkozó szeizmikus adatok mennyisége, aminek következtében a téma súlya és jelentősége is felértékelődött mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban. A mérések nemcsak szelvénymenti, hanem térbeli tomográfiás sebességkép kialakítására is lehetőséget adnak. Egyedülálló módon lehet rekonstruálni a kéreg és a köpenylitoszféra mélyszerkezetét, vizsgálni lehet a Pannon-medence és a környező földtani egységek kapcsolatát, ennélfogva a földtani térmodell számára rendkívül fontos adatokat adnak a projekt eredményei. A litoszféra kutatásához jelentős többletinformációt adnak a nem-szeizmikus geofizikai módszerek mérési eredményei is, ezért megvizsgáljuk a rendelkezésünkre álló magnetotellurikus és erőtérgeofizikai méréseket, és eredményeiket integráljuk a kialakuló nagyszerkezeti modellbe. A 2005. évben megoldott feladatok 2.2.3.1. Litoszféra adatbázis A kutatás vezetője: Jánváriné Kántor Ilona A 2005. évben is folytatódott a litoszféra kutatás számára felhasználható mérési anyag archiválása, adatbázisba rendezése. Az archivált szeizmikus mérési anyagokat SEG- Y formátumban, a sebesség- és nyomvonali adatokat ASCII formátumban CD vagy DVD adathordozók tartalmazzák. Az ezekhez kapcsolódó "információs adatbázis" jelenleg 196 szeizmikus mérési vonalról (895 db fájl) tartalmaz információt. Az archivált adatok a szeizmikus feldolgozás és értelmezés számára egyaránt könnyen hozzáférhetők és felhasználhatók. 2.2.3.2. A litoszféra elméleti vizsgálata A kutatást vezetője: Falus György Vizsgálati eredményeink a korábbi irodalmi adatokkal együtt komplex ismeretet nyújtanak a nyugat-magyarországi felsőköpeny szerkezetéről, fejlődéséről. Ezek alapján egyértelműen belátható, hogy a Pannon-medencerendszer alatti felsőköpeny fejlődése több fázisú lehetett. Lényeges szabályszerűségek mutathatók ki a zárványok szöveti, olivin-orientációs, 7
geokémiai és hőmérsékleti tulajdonságai között. Ezeket felhasználva elkészíthető a köpeny kezdeti szeizmikus modellje, amely a szeizmikus mérések alapján később tovább pontosítható lesz. Az első modellek alapján komoly eltérés mutatkozik a mért és becsült sebességértékek között. E különbségek feltételezhetően az anizotrópiának és/vagy olvadék jelenlétének tulajdoníthatók. 2.2.3.3. A CELEBRATION 2000 adatainak vizsgálata A kutatás vezetője: Csabafi Róbert 2005-ben a nyugat-magyarországi részre végeztük el a CELEBRATION 2000 mérési adatok 3D inverzióját, ami a CEL 01, CEL 05, CEL 07, CEL 08, CEL 09 vonalak Magyarországra eső részeit érinti, a közéjük eső mellékvonalakkal kiegészítve. A feladat első részeként létrehoztuk a leírt területet lefedő rész-adatrendszert. Az első beérkezések bejelölése után a C. Zelt (USA) által fejlesztett szoftver segítségével végeztük el a 3D tomográfiás feldolgozást. A térbeli tomográfiás sebességkép kialakítása után, megvizsgáltuk a kéreglitoszféra mélyszerkezetét, a Pannon-medence és a környező földtani egységek kapcsolatát. A CELEBRATION vonalak mentén végzett erőtér-geofizikai módszertani kutatások eredményeit beépítettük a terület földtani értékelésébe. 2.2.3.4. DANUBE 2004 adatainak vizsgálata A kutatás vezetője: Török István Az előállított sebességadatok önállóan és a reflexiós adatokból előállított sekélytomográfiás" sebességgel kombinálva kerültek felhasználásra a Me-104-es vonal reflexiós feldolgozása során. Az inverziós eljárás alapvető adatokat szolgáltatott a szelvénymenti kőzettömeg longitudinális sebességéről, a szerkezeti zónák és egyes tektonikai blokkok térbeli elhelyezkedéséről és közvetve a mechanikai állapotáról. A tomográfia eredménye a Hetvehely- Magyarszéki tektonikai zóna azonosítása és az antiklinális sebességtér szerinti jellemzése, amely a terület mechanikai tulajdonságaival hozható kapcsolatba. A szelvény mentén lehatárolható volt a Nyugat-Mecsek nagyszerkezeti egység, mely a tomográfiás adatok, reflexiós kép és geológiai ismeretek alapján három eltérő részre volt osztható. 2.2.3.5. Az ALP 2002 adatainak vizsgálata A kutatás vezetője: Csabafi Róbert A hasonló nyomvonalon futó ALP 08 és CEL 07-es vonalakat kombinálva, valamint a tavalyi év során elkészült és ellenőrzött első beérkezéseket felhasználva végrehajtottuk a tomográfiás inverziót. Az inverzió menetét és az elkészült sebességteret a jelentésben mutatjuk be. 2.2.3.6. A SUDETS 2003 adatainak vizsgálata A kutatás vezetője: Kovács Attila Csaba A SUDETS 2003 adatokból 2005-ben összeállítottuk a Magyarországra eső rész geometriáját, a bejelölt első beérkezéseket ellenőriztük. Meghatároztuk a területre jellemező földtani, majd sebesség modellt. Elvégeztük az első beérkezéses P-hullám tomográfiát. Az inverzió során kapott eredmények alátámasztják azt a feltételezést, hogy a vonal első kb. 20 km-es szakaszán a neogén medence felett 2500-4200 m/s sebességű oligocén összlet helyezkedik el. A medencealjzat és a Mohorovičić felület közti tér 4500 7600 ms-os 8
sebességgel jellemezhető. Ez alatt 7900 ms-os sebességű egység tételezhető fel. A feladatok megoldásában együttműködő partnerek CELEBRATION 2000 Munkacsoport VRANCEA 2001 Munkacsoport ALP 2002 Munkacsoport SUDETS 2003 Munkacsoport 2.2.4. Földfizikai kutatások A kutatás vezetője: Hegymegi László A kutatásban résztvevők: Főosztály: Földfizikai Kutató: Márton Péterné, Kiss Boglárka, Kis Márta, Kloska Károly, Csapó Géza, Merényi László, Csontos András, Hegymegi László, Heilig Balázs, Kovács Péter Segéderő: Imre Gábor, Horváth Attila, Pém József Kenéz Gáborné, ifj. Szabados László A kutatás célja A földmágneses kutatások c. téma keretében a mágneses tér különböző periódusú változásait vizsgáljuk. A lassú változások elsősorban a Föld belső szerkezeteinek dinamikai folyamatairól, a gyors változások pedig földkörüli térségünk fizikai állapotáról hordoznak információt. A paleomágneses kutatások fő feladatának a Kárpát-medence és tágabb környezete mozgástörténetének paleomágneses módszerrel történő tanulmányozását tekintjük. A középtávú kutatási koncepciónk első három témacsoportja ezt a célt szolgálja. A koncepció negyedik témája kettős hasznot hozhat: miközben a harmadkori vulkáni szintek korrelációját segíti, a mozgások pontos időzítésének is eszköze. Az ötödik téma teljesen új és a szuszceptibilitásért felelős para- és ferromágneses ásványokon keresztül kapcsolódik a paleomágneses kutatásokhoz. Mind a gyakorlati élet feladatainak megoldásához, mind tudományos, mind pedig védelmi célú feladatokhoz szükség van szaktérképekre. A térképezéshez szükséges terepi méréseket a célnak megfelelő országos alaphálózatokra támaszkodva végzik. Az alaphálózatok biztosítják a különböző területeken és időben, sokféle műszerrel és technikával végzett mérések eredményének egységes rendszerbe foglalhatóságát. Ezen hálózatok az említett térképezési feladatokon túlmenően szomszédos országokkal történő összekapcsolódást tesznek lehetővé, kontinentális kiterjedésű egységes alapadat rendszert biztosítanak számos nemzeti és nemzetközi programhoz. Az alaphálózatok fenntartása és a mindenkori korszerű színvonalnak megfelelő fejlesztése állami alapfeladat, a munka eredményei közcélúak. Magyarországon a geodéziai gravimetriai alaphálózatokkal kapcsolatos állami alapmunkákat a földtörvényben (1996: LXXXVI. tv.) rögzítették. A gravitációs kutatások projekt keretében 2001 2003 között különböző származtatott térképeket szerkesztettünk, továbbá elkészítettük a gravimetriai alaphálózat pontkatalógusának számítógépes változatát. 2003-ban megkezdtük a közelmúltban digitális adatbázisba vitt Eötvös-inga adatok tudományos alkalmazásának vizsgálatát. 2004-től egyrészt ez utóbbi munkákra alapozva folytatjuk tevékenységünket, valamint egy új gravitációs üregkutatási témával is foglalkozunk. 9
A 2005. évben megoldott feladatok 2.2.4.1. Földmágneses kutatások A kutatás vezetője: Kovács Péter Erővonalrezonanciák (FLR) vizsgálata A Pc3, Pc4 típusú pulzációkkal kapcsolatos kutatásokban az erővonalrezonanciákat és az upstream hullámokat önállóan vizsgáljuk. A meridionális állomáspárok segítségével meghatározott erővonalrezonanciák frekvenciájának ismeretében a plazmaszféra plazmasűrűségére megbecsülhető. Ezt kihasználva 2004-ben a világon egyelőre egyedülállóan az erővonal-rezonanciák (FLR-ek) frekvenciájának felhasználásával előállítottuk a plazmasűrűség éves változásának menetét a 2001 2003-as időszakra a plazmaszféra tihanyi geomágneses szélességhez tartozó L héja mentén. A becslést a 2004-es regisztrátumok alapján is elvégeztük, így a változás menete már 2001 és 2004 között áll rendelkezésre. Upstream hullámok vizsgálata Az upstream hullámok vizsgálata területén németországi kutatói vendégmunka (Heilig Balázs) keretében részt vettünk a CHAMP műhold mágneses észleléseinek elemzésében. Eljárást dolgoztunk ki az upstream hullámokhoz köthető eseményeknek a műhold regisztrátumaiból való automatikus kiválogatására. Az így felismert upstream eredetű jelenségek számossága kivételes lehetőséget jelentett az upstream hullámok és a napszél paraméterei közötti kapcsolat statisztikai analízisére. Ennek alapján elsőként igazoltuk azt a mintegy 10 éve elméleti úton levezetett összefüggést, amely szerint az upstream hullámok frekvenciája közvetlenül a magnetoszférába való belépésük előtt, még a bolygóközi térben erőteljes Doppler-eltolódásnak van kitéve, azaz a magnetoszférában mért frekvenciát a bolygóközi mágneses téren kívül egyéb napszélparaméterek is befolyásolják. Eredményünk egyszersmind bizonyítéka annak, hogy a belső magnetoszférában a kompressziós ULF hullámok upstream eredetűek, valamint nagyban támogatja azt az elképzelést, miszerint az upstream hullámok energiája elsődlegesen a szubszoláris magnetopauzától való közvetlen hullámterjedéssel jutnak el a belső magnetoszféráig. Szintén elsőként sikerült felvennünk a belső magnetoszféra kompressziós ULF hullámainak globális eloszlását. A pulzációs aktivitás napfolmaximumkor fellépő téli anomáliájának vizsgálata A pulzációs aktivitás Verő József (1965) által felismert, napfoltmaximumkor kialakuló téli anomáliáját az ELGI pulzációs észlelései alapján 2003 óta vizsgáljuk. Az idei modellkísérletek megerősítették azt a feltételezésünket, miszerint az anomália fellépésének okaként a Landau csillapítás jelensége tehető felelőssé. A pulzációs aktivitás és a magnetoszféra nemlineáris dinamikai sajátságai közötti kapcsolat vizsgálata A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a határozott frekvencián megjelenő geomágneses pulzációs tevékenység a legtöbb esetben egy széles frekvencia tartományt lefedő geomágneses aktivitás fokozódásával jár együtt, amelynek forrásaként akár a magnetoszférában fellépő magnetohidrodinamikai turbulencia is szóba jöhet. A szubviharok különböző fázisainak megjelenése a nemlineáris analízisek eredményeiben A vizsgálat során spektrális, valószínűségsűrűség függvény, struktúrafüggvény analíziseket végeztünk geomágneses szempontból aktív időszak geomágneses regisztrátumán. Mindhárom analízis megerősítette, hogy a szubviharok növekedő, illetve kiterjedővisszatérő fázisai az idősorokon eltérő nemlineáris sajátságokkal jelentkeznek. 10
Közép-Európára kiterjedő mágneses térkép szerkesztése szekuláris mérések mágneses adatai alapján A MagNetE nemzetközi együttműködés nyomán nyert adatok felhasználásával gömbsüveg harmonikus analízis alapján megszerkesztettük a Közép-Európára vonatkozó mágneses Z komponens térképet. Trimpi effektus megfigyelése Külső okok miatt Budapesten csak 2005. ápr. 11-ig, Tihanyban pedig csak 2005. május 18-ig monitoroztuk az ionoszférában, villámlások hatására létrejövő elektronkicsapódások, VLF adók jeleire gyakorolt perturbáló hatását, az ún. Trimpi effektust. A regisztrátumok előfeldolgozását elvégeztük, és együttműködési megállapodásunk alapján az ELTE Űrkutató Csoportjának átadtuk. A geomágneses tér Tihanyban rögzített fotoregisztrátumainak lapolvasón keresztül történő archiválása Az alábbi évfolyamok regisztrátumaival folytattuk a tihanyi fotoregisztrátumok lapolvasón keresztül történő archiválását (zárójelben a digitalizált műszer száma szerepel): 1978 (1), 1977(1,2), 1976(1,2), 1975(1,2), 1974(1,2). Részvétel nemzetközi és hazai szervezetek munkájában Részt vettünk az Intermagnet nemzetközi obszervatóriumi szervezet operációs bizottságának (Operation Committee) munkájában és a Mexikóban tartott munkaértekezletén. Ezen kívül részt vettünk az európai szekuláris méréseket koordináló szervezet, a MagNetE varsói munkaértekezletén is, ahol poszteren mutattuk be legutóbbi szekuláris méréseink eredményeit. Pályázatok kapcsán végzett tevékenységek Űrkutatási pályázat (témavezető: Hegymegi László) keretében a geomágneses pulzációs tevékenységen, illetve a geomágneses idősorok analízisein keresztül vizsgáltuk földkörüli térségünk magnetohidrodinamikai folyamatait. Újabb, a 2005-2006-os idényre vonatkozó, sikeres pályázatot adtunk be a Magyar Űrkutatási Irodához. 2.2.4.2. Paleomágneses kutatások A kutatás vezetője: Mártonné Szalay Emőke 1. Az Észak-Pannon nagytektonikai egység kapcsolata a Belső- és Külső-Kárpáti egységekkel és a Kárpáti-előmélységgel a harmadkorban, paleomágneses adatok alapján 1a) Publikációra előkészítjük a Vihorlát magmás kőzeteinek paleomágneses eredményeit Az eredményeinket, amelyek arra mutatnak, hogy a Vihorlát a szarmata pannon határ közelében mérsékelten elfordult óramutató járásával ellentétesen, bemutattuk a Szlovák Geológus Kongresszuson 2005 júniusában és megjelentettük a Slovak Geological Magazinban. 1b) A külső-kárpáti Sziléziai-takaró 2004-ben megkezdett paleomágneses vizsgálatának folytatása Feldolgoztuk a 2004-ben gyűjtött mintákat és újabb 7 helyet mintáztunk meg. A vizsgálatokat a Sziléziai takaró néhány pontján feltárt, uralkodóan sötétszürke márgából álló oligocén korú Krosno rétegekre összpontosítjuk. Az új minták paleomágneses és mágneses anizotrópia mérése folyamatban van. 11
2. Bádeni utáni nagytektonikai mozgások a Kárpát-medencében: komplex paleomágneses és mikrotektonikai vizsgálatok (OTKA 2001-2004, T 034364) A Kárpát-medence több helyén kb. 30 -os óramutató járásával ellentétes forgásra utaló paleomágneses deklinációkat mértünk. A forgások korát 5,6 3,6 millió évre becsülhetjük a Kárpát-medence déli részén (a Pohorjétől a Fruška Goráig) és ugyanebben a fázisban mozoghatott a Dunántúli-középhegység és a Soproni-hegység Bécsi-medence. Egy idősebb, de ugyancsak bádeni utáni (kb. 12 millió év) fázis ismerhető fel a Tokaji-hegységben és a Transzkárpáti-medencében (Szlovákiában éppúgy, mint Romániában). A geodinamikai kapcsolatokat tekintve, a 12 millió év környékén történt forgások kárpáti szubdukcióhoz köthetők, míg a fiatalabb (5,6 3,6 millió év) mozgásokat az észak felé mozgó és óramutató járásával ellentétesen rotáló Adriai mikrolemez okozhatta. 3. Harmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Északmagyarországon. (OTKA 2003-2006) A tervezett laboratóriumi mérések megtörténtek és újabb mintákat is gyűjtöttünk, melyek feldolgozása folyamatban van. Megállapodtunk szlovák együttműködő partnereinkkel egy közös publikációról, amely Ipolytarnóc és környéke (a szlovákiai oldal is) vulkáni szintjeinek párhuzamosításával foglalkozna. A megállapodást több napig tartó szakmai egyeztetés előzte meg, mivel a paleomágneses eredmények a földtani modell lényeges módosítását kívánják. 4. Paleomágneses vizsgálatok a Pannon-medence déli részén, az Alpokban és a Dinaridákban abból a célból, hogy megismerjük Magyarország nagytektonikai egységeinek kapcsolatát a ma tőlük nyugatra és délre található tektonikai egységekkel 4a) Tektonikai célú paleomágneses vizsgálatok Isztrián, feldolgozzuk a 2004-ben gyűjtött mintákat A tervezett mérések elkészültek. Újabb mintákat gyűjtöttünk Isztrián júra és kréta korú platform karbonátokból. Az eddigi vizsgálatok módszertani vonatkozásáról előadást tartottunk a 3. Horvát Geológus Kongresszuson. A vizsgálatok tektonikai eredményeit a Déli-Alpok előterében megfigyelt kréta paleomágneses irányokkal hasonlítottuk össze a 7. AlpShop-on tartott előadáshoz. 4b) Paleomágneses mintavétel a Déli-Alpok előterében és a minták laboratóriumi feldolgozása (TéT projekt) A 2004-es mintakollekció paleomágneses mérése elkészült. Ez főként a Colli Eugenei és Colli Berici, kréta korú Scaglia mészkövekből állt. Újabb mintavételi helyekről vettünk mintákat, legtöbbet a Monte Lessiniből. A feldolgozás folyamatban van. Az első eredményekről előadást tartottunk Abbaziában. 5. Talaj-szuszceptibilitás, mint a környezetszennyezés jellemzője. (OTKA 2003-2005, OTKA 2003-2006) Vizsgálataink két OTKA témához kapcsolódnak. Az egyik szennyezetlen talajszelvényekre koncentrál, amelyek különböző típusúak (csernozjom, réti talaj, szürke erdei talaj stb.) és különböző anyakőzeteken (pl. homok, mészkő, andezit stb.) alakultak ki. A paleomágneses laboratóriumban 2005-ben nagyfrekvenciás szuszceptibilitás mérések történtek azokon a mintákon, amelyeken korábban elvégeztük a kisfrekvenciás méréseket, ill. amelyek geokémiai vizsgálata folyamatban van. A nagyfrekvenciás mérésekkel a talajosodás mértékére következtethetünk. Ipolytarnócon az "ősfenyvesben", több mint 50 éve bolygatatlan talajon ismételt terepi szuszceptibilitás mérést végeztünk 3, korábban felmért szelvény mentén. Változást egyik szelvényben sem észleltünk és ez megnyugtató a mérőműszer megbízhatósága szempontjából. 12
A másik OTKA téma környezetszennyezéssel foglalkozik, melyen 2005-ben szlovák partnereinkkel dolgoztunk. Összegeztük az Árvai-Magurában egy vaskohó környékén végzett párhuzamos szuszceptibilitás és geokémiai vizsgálat eredményeit. Publikáció készítése folyamatban van. 2005. július 27. augusztus 5. között sekélyfúrásokat (30-80 cm) mélyítettünk a Duna Szlovákiával közös szakaszán, szlovák oldalon Rév-Komárom és Párkány között. A fúrómagokon elkészült a szuszceptibilitás mérés, amely jelentős szelvény menti változásokat mutat. Kiválasztott mintákon a mágneses ásvány szemnagyságának becslését célzó laboratóriumi méréseket végeztünk. A tervek szerint Zólyomban fogják a fúrómagok nehézfém koncentrációját 2006 folyamán meghatározni. 2.2.4.3. Országos geodéziai-gravimetriai alaphálózat A kutatás vezetője: Kis Márta Három alapponton került sor ismétlő abszolút gravitációs mérések végzésére. A gyulai ponton végzett méréseket a várban a tavalyi évben zajló rekonstrukciós munkálatok tették szükségessé. Ennek keretében a Gyulai Önkormányzat átvállalta a mérések anyagi terhét. A három alapponton az eddig végzett abszolút mérések alapján a nehézségi erőtér regionális változása évi ± 0.8 1.9 µgal között volt. Kalibráló méréseket végeztünk az Országos Kalibráló Alapvonalon. Ebben az évben a mérések összevonásra kerültek a GES Kft. új LCR graviméterének kalibrálásával. Elkezdtük a különböző méretarány-tényezők által okozott, a feldolgozott g értékekben bekövetkező eltérések elemzését. Az előző években előforduló méretaránytényezők alkalmazása átlagosan 5±1.4 µgal, maximálisan ~20 µgal hatással volt a meghatározott g értékekre. Alaphálózati bázispontok ellenőrzésének keretében 44 alappont ellenőrzését hajtottuk végre. A tapasztalatok szerint az ellenőrzött pontok rendben voltak, viszont egy MGH-50 alappont valószínűleg útépítés következtében elpusztult. Rendszereztük az 1995-től ellenőrzött pontokat és megállapítottuk, hogy az eddigiekben mely pontok ellenőrzésére nem került sor (mintegy 90 pont). A graviméteres alappontokat összefoglaló digitális adatbázis karbantartását is folytattuk, az ellenőrzések eredményeinek átvezetésével. Elkezdtük a kataszteri lapok feltöltését. Folytattuk az alappontok ismételt átadását az ingatlantulajdonosoknak, idén levelezés útján is. Az év során 202 pontról érkezett be a pontátadási jegyzőkönyv. Az év során három gravitációs bázisállomást telepítettünk, a fertőrákosi kőfejtő, a Bp. Tallér utca ( Fehér ház ) és az ELGI Papszigeti Állomása területén. A pontokat részben szerződés alapján, részben saját további vizsgálatok céljából telepítettük. Pontáthelyezési munkálatok váltak szükségessé Abaújkéren. Tíz főként MGH-2000 és UEGN alapponton végeztünk vertikális gradiens méréseket. A Magyarmecske-környéki anomáliával kapcsolatos kutatások keretében feldolgoztuk és vizsgáltuk a területen 2004-ben mért mintegy 300 sűrítő pont gravitációs adatait. 13
2.2.4.4. Gravitációs kutatások A kutatás vezetője: Merényi László 2005-ben a digitális Eötvös-inga adatbankot 2549 db mérési jegyzőkönyv felvitelével bővítettük. A fennmaradt ELGI-s jegyzőkönyvek digitalizálása ezzel befejeződött. A legkisebb négyzetes kollokáció eljárásával, az Eötvös-inga digitális adatbázis adataiból kiindulva, egy újabb alföldi tesztterületre szerkesztettünk Bouguer-anomália térképet. Az ország északkeleti határán túli területre, egy kb. 20 km-es sávban, a vonal-menti integrálás módszerével közelítő pontosságú Bouguer-anomália térképet készítettünk a területre eső Eötvös-inga állomások ismert adatainak felhasználásával. Vizsgáltuk az eredeti Spline-interpoláció olyan kiterjesztését, amely a gravitációs tér modellezéséhez alkalmazható a graviméteres adatok g értékeinek és az Eötvös-inga adatok horizontális gradienseinek együttes figyelembevételével. Az egydimenziós szelvények kezelésére kidolgozott algoritmust sűrűn felmért, néhány km hosszú, kelet-nyugat irányú szelvényeken teszteltük. Üregkutatás témában további modellszámításokkal vizsgáltuk, hogy a mikrogravitációs mérések milyen mélységű és milyen nagyságú sűrűség-inhomogenitások kimutatására lehetnek alkalmasak. A téma eddigi eredményeit nemzetközi konferencián ismertettük. A feladatok megoldásában együttműködő partnerek INTERMAGNET, nemzetközi obszervatóriumi szervezet; Belsk-i geomágneses obszervatórium (Lengyelország); Nurmijarvi geomágneses obszervatórium (Finnország); Sodankylä geomágneses obszervatórium (Finnország); Szlovák Tudományos Akadémia Ógyallai Obszervatóriuma; GeoforschungsZentrum, Potsdam; U.S. Geological Survey (USA); Universita della Calabria (Olaszország); Istituto Nazionale di Geofisica e Vulcanologia (Olaszország). Cseh Geológiai Szolgálat, Brno Zágrábi Egyetem, Bányászati Tanszék Zágrábi Egyetem, Földtani Tanszék Lengyel Tudományos Akadémia Földtani Intézete, Krakkó Lengyel Tudományos Akadémia Geofizikai Intézete, Varsó Pádovai Egyetem, Geológiai, Őslénytani és Geofizikai Tanszék Geodinamikai Intézet, Bukarest Bázeli Egyetem, Földtani Intézet Belgrádi Egyetem, Geofizikai Tanszék Földmágneses Intézet, Grocka Szlovák Tudományos Akadémia, Geofizikai Intézet, Pozsony Comenius Egyetem, Föld- és Őslénytani Tanszék, Pozsony Zólyomi Műszaki Egyetem, Erdészeti Tanszék Szlovén Tudományos Akadémia, Ivan Rakovec Őslénytani Intézet, Ljubljana Szlovén Földtani Intézet, Ljubljana Ljubljanai Egyetem, Geológiai Tanszék Bükki Nemzeti Park ELTE Geofizikai Tanszék ELTE Geofizika Tanszékének Űrkutató Csoportja; ELTE Földtani Tanszék ELTE Földrajzi Tanszék ELTE Őslénytani Tanszék 14
Magyar Állami Földtani Intézet Magyar Geológiai Szolgálat MOL Rt. MTA ATOMKI MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete; MTA Geokémiai Kutatólaboratórium Magyar Űrkutatási Iroda; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Általános és Felsőgeodézia Tanszék Tóth Gyula és Völgyesi Lajos FÖMI, OMH, pozsonyi és prágai szakmai intézmények, bécsi BEV. 2.4. GEOFIZIKAI TÉRKÉPEZÉS Programvezető: Vértesy László A kutatás vezetője: Vértesy László 2.4.1. Geofizikai térképezés Főosztály: Térképezési, Mérési, Adatkezelési, Kutatási A kutatásban résztvevők: Kutatók: Tóth Zoltán, Prácser Ernő, Madarasi András, Varga Géza, Lendvay Pál, Gulyás Ágnes, Gili László, Gömböcz Lajos, Detzky Gergely, Dudás József, Kiss János, Sőrés László, Pataky Péter, Somogyi S., Lukácsy József Segéderők: Kozsa J. Gáborné, Kutassy Lászlóné, Laszlovszky Erzsébet, Strohmayer Jenőné A kutatás célja A kutatás célja az átfogó, országos vagy regionális fedettségű geofizikai adatok adatbázisainak kialakítása, karbantartása, biztonságos adatszolgáltató képesség fenntartása, kialakítása. A projekt egységes szemléletű geofizikai térképsorozatok előállítását tűzi ki célul. A projekt a megelőző tervidőszak eredményeire épít, közvetlenül felhasználja az adatbázis építésében és a térinformatikai munkákban elért eredményeket. Ennek megfelelően az előállítandó térképek nem csak gyorsan és gazdaságosan reprodukálhatók, hanem az adatrendszer változása esetén gyorsan aktualizálhatók is. Az adatbázisok térinformatikai rendszerekkel való kapcsolata lehetővé teszi, hogy bizonyos információkat pl. felmértség a világhálón is közkinccsé tehessünk. Az előző tervidőszak során egyes adatbázisok esetében jelentős feltöltöttségi szintet értünk el. Az ily módon már elektronikusan jól kezelhető adattömegre támaszkodva megkezdjük a regionális vagy éppen országos fedettségű feldolgozott geofizikai térképek előállítását. Az adatbázis-építés és módszertani kutatások eredményei ehhez jó alapot adnak. Mindezen túlmenően sajnos igazodnunk kell a reálisan tervezhető anyagi forrásokhoz is. Az elmúlt időszakban két kutatatási pályázat keretében sikerült kiegészítő forrásokhoz jutnunk, így a következő tervidőszakban a gravitációs és a geoelektromos adatokra épülő feldolgozott térképek megszerkesztését és részben a sokszorosításukat is vállaljuk. A program digitális adatbázisaiból folyamatos adatszolgáltatást végez amelyet külső intézmények részére a Magyar Geológiai Szolgálaton keresztül bonyolít le. 15
A program igényli a korszerű térinformatika alkalmazását. Megfelelő térinformatikai rendszer felállítása és üzemeltetése a program részét képezi. A 2005. évben megoldott feladatok 2.4.1.1. Gravitációs és mágneses adatrendszerek A kutatás vezetője: Kiss János Feladatunk az átfogó, országos vagy regionális fedettségű gravitációs és mágneses adatok adatbázisainak kezelése, karbantartása, biztonságos adatszolgáltató képesség fenntartása. A program digitális adatbázisból folyamatos adatszolgáltatást végez amelyet külső intézmények részére a Magyar Geológiai Szolgálaton keresztül bonyolít le, fenntartja és fejleszti az ehhez szükséges kapacitást. Gravitációs adatbázis-építés: Az erőtér-geofizikai mérések és feldolgozások a magyarországi nagy aktivitású és hosszú élettartalmú radioaktív hulladékok, valamint kiégett üzemanyag kazetták geológiai tárolóban való elhelyezésére alkalmas térrész vagy térrészek, illetve az elhelyezés lehetőségét vizsgáló földalatti kutató laboratórium helyének kijelölésével kapcsolatos földtani kutatáshoz kapcsolódtak. A méréseket 2003 és 2004-ban végezte az ELGI. A mérések során a következő adatok keletkeztek: 2003 évben: 456 gravitációs mérési pont, 457 mágneses mérési pont 2004 évben: 314 gravitációs mérési pont, 360 mágneses mérési pont A mérési adatok feldolgozása 2005-ben történt meg, a Bouguer-anomália térkép megszerkesztése, az új és az archív adatok összedolgozása újabb ellenőrzési lehetőséget jelentett. Az új és a régi adatok együttes elemzését egységesítését végeztük el 2005-ben, ami az adatbázis megbízhatósága szempontjából rendkívül fontos. Mágneses adatbázisok egységesítése Az archív mágneses adatok egységesítésekor, a relatív mérési adatok alapján a közös normál tér meghatározása nem egyszerű feladat. Elő kell venni az olyan jól bevált eljárásokat és törvényszerűségeket, mint pl.: statisztikai megfontolásokból kiindulva a hisztogram maximuma alapján végzett normál tér meghatározás; az összes mért érték integrálja (összege) alapján végzett normál tér meghatározás. A Komáromy-Haáz-féle mágneses anomália térkép adatait ( Z a ) vizsgáltuk meg először, aminél az 1950-es Barta-féle mágneses normál tér korrekciót alkalmazták. A vizsgálatok eredményeként a +20 nt korrekciós értékkel korrigáltuk a mágneses értékeket, az eredményként kapott adatokat a mágneses adatbázis Z c oszlopába tároltuk. Ez az állomány lesz az országos mágneses mérések alap adatrendszere, minden relatív mérési anyagot ehhez az alap-adatrendszerhez fogunk illeszteni. Egy következő relatív mérési adat a Bódva környéki részletes mágneses felmérés, ahol a legjobb illeszkedést akkor értük el, ha az adatrendszert 40 nt-val korrigáltuk. A korrekció után az adatokat az adatbázis Z c oszlopába tettük át. Az adatok rendszerezése, egységesítése 2006-ban tovább folytatódik. 16
2.4.1.2. Országos Geoelektromos és Elektromágneses Adatbázis A kutatás vezetője: Sőrés László Az Országos Geoelektromos Adatbázis (OGA) és a Geofizikai Adatok Integrált Adatbáziskezelő Rendszere (GAIA) lehetővé teszi nagy mennyiségű VESZ és tranziens szondázási adat tárolását, az adatok ellenőrzött lekérdezését és hatékony feldolgozását. A projekt célja a GAIA programrendszer kiépítése, folyamatos fejlesztése, valamint egy nagy arányú adatmentő munka elvégzése, melynek eredményeként az intézet által mért összes, még megmenthető geoelektromos adat, valamint minél több külső adatszolgáltató anyaga adatbázisba kerül. Adatbázis építés 2005-ben folytatódott az adatok feldolgozása és adatbázisba töltése. A tervet meghaladó mértékben, 4451 görbével nőtt a VESZ adatbázis állománya. Az OGA VESZ adatbázis állománya jelenleg 37671 szondázási görbe. A tranziens szondázások adatbázisa 1379 ponttal nőtt. Ez részben az üveghutai mérési program folytatásának (235 pont) és az albániai érckutató expedíciónak (604 pont) köszönhető. A Mecsekérc megbízásából készített Villányi hg. aljzattérkép előállításához 386 szondázási pont konverzióját végeztük el. Ezek 2005-ben szintén adatbázisba kerültek. A tranziens állomány jelenleg 4884 görbe. 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 VESZ 3656 7440 13534 17715 24785 29300 33220 37671 Tranziens 458 1068 1331 1588 2145 3490 3504 4884 1. táblázat. Az OGA adatállomány növekedése 1998-tól 2005-ig. Szoftver fejlesztés 2005-ben folytatódott az OGA adatait kezelő GAIA programrendszer terv szerinti átalakítása. Ez az adatbáziskezelő modul standardizálását (SQL kompatibilis rendszerre történő átállítását) és az adatmodell általánosítását jelenti. Elkezdődött a GAIA web portál fejlesztése, ami első lépésben egy interneten keresztül is használható VESZ asdatbeviteli felület kialakítását jelenti. A fejlesztés célja a digitális adatszolgáltatás lehetőségének megteremtése, valamint egy korlátozott hozzáférésű GAIA kezelőfelület kialakítása. 2.4.1.3. Magnetotellurikus adatbázisok és paramétertérképek A kutatás vezetője: Varga Géza Feladatunk a magnetotellurikus adatok adatbázisának kezelése, karbantartása, biztonságos adatszolgáltató képesség fenntartása. A program digitális adatbázisból folyamatos adatszolgáltatást végez, amelyet külső intézmények részére a Magyar Geológiai Szolgálaton keresztül bonyolít le, fenntartja és fejleszti az ehhez szükséges kapacitást. Az MT adatbázis 2005ben 556 ponttal gyarapodott. Új mérések (ELGI) 50 pont BAF 2004 9 pont OTKA T037694 Archív MOL MTDR mérés digitalizálása MTA-GGKI együttműködésben 320 pont 2004 évi digitalizálás (Nagyatád) 177 pont 2005 évi digitalizálás 17
Az MT adatbázis jelenleg 1809 pontot tartalmaz. Ebből 1583 nyílt minősítésű, az alábbiak korlátozott hozzáférésűek: MOL MECSEKÉRC 30 pont Pápa 2000 18 pont BAF 2003 68 pont Nyírség 2001 50 pont BAF 2004 60 pont Nyírség 2004. 2.4.1.4. Országos Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis és Alaphálózat A kutatás vezetője: Lendvay Pál A három éves időszakra kitűzött feladat az adatrendszer folyamatos bővítése, az adatok minősítése, szükség szerinti kiegészítése és az igény szerinti folyamatos adatszolgáltatás biztosítása, továbbá a mérnökgeofizikai szondázások adatainak adatbázisba rendezése. 2005-ben tovább bővítettük a digitális adatrendszert, mely tervszerűen kiválogatott fúrások karotázs méréseinek feldolgozására épül. Az elmúlt évben 57 fúrásból származó 169600 m mért görbét dolgoztunk fel. Ezen kívül feldolgoztuk ViewLog/DB szoftver igényeinek megfelelően a MOL Rt által korábban leadott 110 kutató fúrás digitális anyagát is, amelyeket külön engedély birtokában lehet felhasználni. Az év során a Viewlog paramétereket országos domborzati adatrendszerrel egészítettük ki. Egy-egy terület részletes feldolgozása során lehetőség van a réteghatárok rácshálózat formájában történő tárolására is. A térképen kijelölt nyomvonal mentén szelvényeket képez a program. Egy adott területre a fúrásokon korrelációs szelvények szerkeszthetők. 2004-ben elkezdtük a mérnökgeofizikai szondázások adatbázisának fejlesztését. Az elmúlt évben a régi analóg mérések feldolgozását kezdtük el. Az 1975 és 1985 közötti időszakból 1637 db szondázási pont került kiválasztásra a Balaton környékén. Ebből az év során 586 pont adatait digitalizáltuk. Az adatok MS Access adatbázisban szerkesztett táblákban kerültek rögzítésre. A pontok koordinátáit a régi helyszínrajzokról lehetett digitalizálni. Adataink archiválása az adatkezelési előírásoknak megfelelően megtörtént. Adatszolgáltatást külső felhasználók részére a Magyar Geológiai Szolgálat Információs Központján keresztül, az ELGI-n belüli projektek felé pedig közvetlenül teljesítettünk 2.4.1.5. Légigeofizikai adatbázisok és paramétertérképek A kutatás vezetője: Kiss János Folytattuk az átfogó, országos vagy regionális fedettségű légi geofizikai adatok adatbázisainak kezelését, karbantartását, biztonságos adatszolgáltató képesség fenntartást. A program digitális adatbázisból folyamatos adatszolgáltatást végez, amelyet külső intézmények részére a Magyar Geológiai Szolgálaton keresztül bonyolít le, fenntartja és fejleszti az ehhez szükséges kapacitást. Finn légi mérési anyag (K-Mátra, Ny-Bükk) A nagygépes szalagolvasók és a PC-s szalagolvasók közötti átmeneti években nem tudtuk a szalagokat hardver hiányában kezelni (beolvasni, ellenőrizni és átmenteni korszerűbb adathordozóra), így csak jóval később derült ki, hogy a mágnesszalag elöregedett és olvashatatlan ennek következményeként a eredeti, repülési nyomvonal menti mérési adatrendszer elveszett (a rácsba interpolált adatok archiválva továbbra is rendelkezésre álltak azokat folyamatosan használtuk). 2004-ben felvettük a kapcsolatot a finn kollégákkal, kértük, hogy a saját archívumokból a légi felmérés mérési anyagát, a nyomvonalak menti adatokat megkaphassuk. Az adatrendszer visszamentése és CD-re írása után az elveszett mérési anyagot megküldték ne- 18
künk postán. Így a rácsba interpolált adatok mellett a repülés nyers mérési adatai a nyomvonalak mentén ismét megvannak. A WGC (Picodas Prague) által Telkibányán mért légi felmérések (1997) Hosszú évek óta nem tudtuk az adatbázisban elhelyezni a legfrissebb légi geofizikai felmérés anyagát, amelyet Telkibánya környékén az RTZ megbízásából mértek 1997-ben. 2005-ben az ELGI felvette a kapcsolatot az adatgazdával, az adatátadásról folytatott egyeztetések biztatóak, még nem zárultak le. A Börzsöny légi mágneses térképe a 60-as évekből Az RTZ által 1995-ben digitalizált 60-as évekbeli orosz légi mágneses mérési anyag hiányos volt, mivel néhány analóg térkép nem volt meg az archivált anyagban, ami a digitalizálást megelőző leltár során derült ki. Ezek közül a legnagyobb térkép a Börzsöny légi mágneses térképe (izovonalas és szelvénytérkép formájában). Erre a térképre sikerült rábukkanni régi jelentésben és egy adattár felszámolása során az ELGI-ben. Az előkerült izovonalas, színes térkép segítségével a radiometriához hasonlóan be tudjuk digitalizálni az anyagot. Légi radiometriai adatok (60-as évekből) digitalizálása Folytattuk az analóg radiometriai térképek digitalizálását. Elvégeztük a 13-as és 23- as számú 100 000-es térképlap radioaktív paramétertérképeihez szükséges szerkesztési munkákat. Előkészített a 2006. évi adatmentési munkákat, több mint 90 analóg térkép szkenneléséhez rendeztük, és koordináta azonosító pontokkal láttuk el a térképeket. 2.4.1.6. Szeizmikus adatbázisok A kutatás vezetője: Lukácsy József A tárgyévben folytattuk a 9 és 21 sávos mágnesszalagok átírását korszerű adathordozóra. A 21 sávos Texas magnón sikeres javítást hajtottunk végre, melynek eredményeként a szalagegység jelenleg ipari hatékonysággal működik. A 9 sávos szalagok rossz fizikai állaga miatt olvasásukra a nagysűrűségű Storagtek magnó helyett ismét a helyreállított régi magnókat használtuk. A kissűrűségű Kennedy típusú szalagegység egész évben üzembiztosan működött. A közepes sűrűségű Pertec magnóhoz készült egy fázis-dekódoló áramkör, de a gyakorlatban ezzel még nem biztosítható a stabil működés. A ½ hüvelykes szalagegységek és a számítógép kapcsolatot Ethernet alapú hálózati adatátvitelt megvalósító interfész kártyára változtattuk; a kezelőprogramja pedig Windows alapú. Szalag olvasásakor egy hibákkal terhelt szalagkép állományt kapunk, melyből először az eredeti TIAC, SEG-B formátumot állítjuk vissza, amelyet azután a ma szabványnak tekintett SEG-Y formátumra konvertálunk. A 2005. év mérlege 53 szeizmikus vonal 500 mágnesszalagjának átírása korszerű adathordozóra. A terepi mérési anyag másik fontos eleme a mérési rendszer dokumentálása, erre a célra a Geosz programot használtuk. A mérési vonal koordinátáit KST vetületi rendszerről EOV-ra alakítjuk és ellenőrizzük, a magassági adatokat pótoljuk. A SEG-Y fájl fejlécében mindazon attribútumokat kitöltjük, melyek a terepi mérési geometria teljes értékű leírásához szükségesek. Az újra aktivált archív anyagainkból durva összegszelvényt állítunk elő, vagyis olyan jellegű minőség ellenőrzést hajtunk végre, mint amilyet az ipari gyakorlatban, a mért szeizmikus anyagra alkalmaznak. Létrehoztuk az ELGI-vonatkozású szeizmikus megkutatottság térképet. A tárgyévben folytattuk az 1975-től 1993-ig SZCSZ-3 programrendszerrel feldolgozott szeizmikus vonalak szelvényeinek aktiválását. Amennyiben sikeres az SZCSZ-3 fájlszerkezet visszafejtése, a szelvényt SEG-Y formátumra alakítjuk. A szeizmikus szelvény mellé két leíró állományt mellékelünk. A mélységpontok geometriáját UKOOA formátumban adjuk 19
meg, a másik táblázat pedig a szelvény alapparamétereit tartalmazza. 2005-ben a szelvény adatbázis 70 db szeizmikus vonal adataival bővült. 2005.-ben összegyűjtöttük a szeizmikus megkutatottság, a mérési rendszer leírás, a terepi mágnesszalag nyilvántartás, az archív szelvény és sebességfüggvény rész adatbázisokat. Valódi adatbázist ezen részadatok összekapcsolásával kapunk. Sajnos az ELGI-ben alkalmazott vonal nevezéktan nem egységes, sőt sok esetben ellentmondó, következésképpen a vonalak azonosítása problémát jelent. Manapság adatbázis-kezelés csak ügyfél-kiszolgáló architektúrán képzelhető el. Az adatok közzétételét három lépésben valósítjuk meg. Az időben leghamarabb megvalósítható az ügyfél gépen futó kliensalkalmazás, majd következő lépésben a központi adatok elérhetővé válnak Web böngészővel is. A felhasználókhoz a GIS alapú adatszolgáltatás áll legközelebb. A szeizmikus adatbázist Microsoft SQL Serveren kívánjuk működtetni. A feladatok megoldásában együttműködő partnerek MGSZ információs Központ Az eredmények társadalmi-gazdasági felhasználhatósága A létrejött tapasztalat és a kialakított informatikai háttér biztosítja a geofizikai adatok rendszerezett tárolását, megbízható kezelését, a gyors adatszolgáltatást. Geofizikai adat különösen a mérési adat létrehozása nemzetgazdasági szinten is jelentős erőforrást igényelt úgy a múltban, mint a jelenben. Bár a mérési technológia az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlődött, azaz a korábbi anyag minősége nem éri el a mai anyagminőséget mégis egy-egy terület (ismételt) geofizikai megkutatása a korábbi anyagok újra feldolgozásával, újra értelmezésével kezdődik, mert a módszerek úgyszintén fejlődtek, és alkalmazásuk a régi adaton is új földtani ismereteket eredményezhet. Tevékenységünk eredményeként nem csak megőrződik a korábban nyert geofizikai adat, hanem az informatika korszerű eszközeivel nagyban fokozzuk az adatkezelés hatékonyságát. 2.4.2. Geofizikai paramétertérképek, szelvények Projektvezető: Kiss János A projektben résztvevők: Kutatók: Prácser Ernő, Tóth Zoltán, Gulyás Ágnes A kutatás célja A geofizikai térképezési program egyik célkitűzése hogy az országos digitális adatbázisok nyers adatait a földtani, vízföldtani, nyersanyag-kutatási, környezetvédelmi és egyéb, a felszínalatti térrészről információt igénylő programok számára felhasználhatóbb formára alakítsuk át. Ennek egyik eszköze az országos vagy regionális léptékű paraméterszelvények és térképek szerkesztése. A 2005. évben megoldott feladatok 500 000-es méretarányú térképek Az év elején elkészült az M=1:500 000-es méretarányú magyarországi Bougueranomália térkép nyomdai változata. Az elkészült 1000 példányból 800 db a Geophysical Transaction mellékleteként jut el a szakmai érdeklődőkhöz, további példányok igényelhetők az ELGI könyvtárában. Ugyanitt tesszük közzé a már 2003-ban kinyomtatott K- Magyarország tellurikus vezetőképesség térképét is. Tervezzük a gravitációs hatóperem és vagy lineamens térkép elkészítését is, illetve a földmágneses térkép nyomdai megjelenítését, sokszorosítását is. Az 500 000-es gravitációs 20