https://maps.google.hu/maps BEREK TÁJÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 2014. április 25.

314//2012.. ((XI I.. 8..)) KORM.. RENDELLET 38.. ((3)) SZERINTII EGYEZTETÉSII DOKUMENTÁCIÓ KIISAPOSTAG A DUNAÚJJVÁROS--KI ISAPOSTAG KÖZIGAZGATÁSII HATÁR 6.. SZ.. FŐÚT M8 ÚT DUNA ÁLLTALL HATÁROLLT TERÜLLETRE VONATKOZÓAN TSZT,, SZT MÓDOSÍÍTÁS SZAKÁGII ALLÁTÁMASZTÓ ÉS JJÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK https://maps.google.hu/maps BEREK TÁJÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 2014. április 25.

ALLÁTÁMASZTÓ ÉS JJÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ KISAPOSTAG KÖZSÉG TSZT,, SZT MÓDOSÍTÁSHOZ DUNAÚJJVÁROS KÖZIGAZGATÁSII HATÁR-- 6.. SZ.. FŐÚT M8 ÚT DUNA ÁLLTALL HATÁROLLT TERÜLLETEN 314//2012.. ((XI I.. 8..)) KORM.. RENDELLET 38.. ((3)) SZERINTII EGYEZTETÉSII DOKUMENTÁCIÓ SCHINDLER-KORMOS ELEONÓRA BEREK TÁJÉPÍTÉSZ IRODA KFT. Terv. Jog. Szám: TT/T 12-0154, TK 12-0154, K 12-0154 TELEPÜLÉSRENDEZÉS TÁJ- TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM, ZÖLDFELÜLET MIKE ESZTER BEREK TÁJÉPÍTÉSZ IRODA KFT. NAGY MIKLÓS RHORER ÁDÁM KÖZLEKEDÉS KFT. Terv. Jog. Szám: K1-1, K2-1, W-K5-1/01-3157 TÁJ- TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM, ZÖLDFELÜLET TÉRINFORMATIKA ÚT- ÉS KÖZLEKEDÉS HANCZÁR ZSOLTNÉ KÉSZ-KÖZMŰ KFT. Terv. Jog. Szám: Mk 01-2418 TRe-T, TRn-T, TRv-T KÖZMŰVEK BÍRÓ ATTILA KÉSZ-KÖZMŰ KFT. Terv. Jog. Szám: Mk 01-2456 TRe-T, TRn-T, TRv-T K ÖZMŰVEK TANKÓ KÁROLY ARCHEOSZTRÁDA KFT. Szakértői engedély száma: OKM 289-5/2008 RÉGÉSZET GENERÁL TERVEZŐ 2014. ÁPRILIS 25. 2

TARTALOM BEVEZETÉS... 6 1. Előzmények... 7 2. Jelen módosítás tárgya... 7 3. Tervezési alaptérkép... 8 4. Képviselő-testületi döntések az egyeztetésről... 10 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT... 12 1. Helyzetfeltáró munkarész... 12 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok... 12 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata... 13 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata... 13 1.3.1. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény... 13 1.3.2. A Fejér Megye Területrendezési Tervéről szóló rendelet (2009)... 19 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai... 24 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása... 25 1.5.1. A település jövőképe... 25 1.5.2. Településfejlesztési alapcélok... 25 1.5.3. Stratégiai célok... 25 1.5.4. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések... 26 1.6. A hatályban lévő településrendezési eszközök... 26 1.6.1. Hatályban lévő településszerkezet... 26 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek... 27 1.6.2.1. A telkekre vonatkozó szabályozási adatok... 27 1.7. A település társadalma... 29 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség... 29 1.7.1.1. Demográfia... 29 1.7.1.2. Életminőség... 29 1.7.1.3. Nemzetiségi összetétel... 30 1.7.1.4. Képzettség, foglalkoztatottság... 30 1.7.2. Települési identitást erősítő tényezők... 30 1.7.2.1. Történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok... 30 1.7.2.2. Civil szerveződések... 31 1.8. A település humán infrastruktúrája... 31 1.8.1. Humán közszolgáltatások... 31 1.8.1.1. Oktatási intézmények... 31 1.8.1.1. Egészségügyi szolgáltatások... 32 1.8.1.2. Szociális szolgáltatások... 32 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása... 32 1.9. A település gazdasága... 33 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre... 33 1.9.2. Ingatlanpiaci viszonyok... 34 1.10. A táji és természeti adottságok vizsgálata... 35 1.10.1. Természeti adottságok... 35 1.10.2. Tájhasználat, tájszerkezet... 36 1.10.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek... 36 1.10.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése... 37 1.11. Zöldfelületi rendszer vizsgálata... 37 1.11.1. A települési zöldfelület rendszer elemei, a tervezési terület kapcsolódása... 37 1.11.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek 38 1.11.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémai... 38 1.12. Az épített környezet vizsgálata... 39 1.12.1. Területfelhasználás vizsgálata... 39 1.12.1.1. A tervezési terület szerkezete, helyi sajátosságok vizsgálata... 39 1.12.1.2. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek... 40 1.12.1.3. A hatályos TSZT szerinti területi mérleg... 40 1.12.1.4. Alulhasznosított barnamezős területek... 41 1.12.1.5. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület... 41 1.12.2. A telekstruktúra vizsgálata... 41 3

1.12.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat... 41 1.12.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat... 42 1.12.3. A környezet geodéziai felmérése... 42 1.12.4. Az építmények vizsgálata... 42 1.12.5. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok... 43 1.12.6. Az épített környezet értékei... 43 1.12.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag... 43 1.12.6.1. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület... 44 1.12.6.2. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők... 44 1.12.6.3. Világörökségi és világörökségi várományos terület... 45 1.12.6.4. Műemlék, műemlékegyüttes... 45 1.12.6.5. Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely... 45 1.12.6.6. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet... 45 1.12.6.7. Nemzeti emlékhely. Helyi védelem... 45 1.12.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái... 45 1.13. Közlekedés... 45 1.13.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok... 45 1.13.2. Közúti közlekedés... 45 1.13.3. Közösségi közlekedés... 46 1.13.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés... 46 1.13.5. Parkolás... 46 1.13.6. Víziközművek... 47 1.13.6.1. Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás)... 47 1.13.6.2. Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés... 47 1.13.7. Energia... 47 1.13.7.1. Villamosenergia ellátás... 47 1.13.7.2. Földgázellátás... 48 1.13.7.3. Távhőellátás... 48 1.13.7.4. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei... 48 1.13.7.5. A Hamburger Hungária Kft. energiahatékonysági törekvése... 49 1.13.8. Elektronikus hírközlés... 50 1.13.8.1. Vezetékes hírközlési létesítmények... 50 1.13.8.2. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények... 51 1.14. Környezetvédelem (és településüzemeltetés)... 51 1.14.1. Talaj... 51 1.14.1.1. Deflációval veszélyeztetett területek... 51 1.14.1.2. Erózióval veszélyeztetett területek... 52 1.14.1.3. Csúszásveszélyes területek... 52 1.14.1. Felszíni és a felszín alatti vizek... 52 1.14.2. Levegőtisztaság és védelme... 53 1.14.3. Zaj- és rezgésterhelés... 54 1.14.1. Sugárzás elleni védelem... 55 1.14.1. Hulladékkezelés... 55 1.14.2. Vizuális környezetterhelés... 55 1.14.3. Árvízvédelem... 55 1.14.4. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák... 55 1.15. Katasztrófavédelem - területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők... 56 1.15.1. Építésföldtani korlátok... 56 1.15.2. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei... 56 1.15.3. Csúszás-, süllyedésveszélyes területek... 56 1.15.4. Földrengés veszélyeztetett területei... 56 1.15.5. Vízrajzi veszélyeztetettség... 56 1.15.6. Egyéb... 56 1.15.6.1. Közművek védőterületei... 56 1.15.6.2. Épített értékekből eredő korlátozás... 56 1.16. Ásványi nyersanyag lelőhely... 57 1.17. Városi klíma... 57 HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ... 58 1. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata... 58 2. Épített környezet... 58 2.1. Városépítészeti szempontok... 58 2.2. Örökségvédelem, városképi szempontok. Építészeti szempontok... 58 2.3. Műszaki-szempontok... 58 4

2.4. Parkolás... 58 2.5. Zöld felület... 59 2.6. Környezeti elemek... 59 2.6.1. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme... 59 2.6.2. A talaj- és a termőföld védelme... 59 2.6.3. Hulladékkezelés... 59 2.6.4. A levegő minőségének védelme... 60 2.6.5. Környezeti zaj elleni védelem... 60 2.6.6. Művi értékvédelem... 60 2.6.7. Élővilág... 61 2.7. Közművek... 61 2.7.1. Vízellátás... 61 2.7.2. Szenny- és csapadékvízelvezetés... 61 2.8. Villamosenergia- és földgázellátás... 61 2.9. Távhőellátás... 61 2.10. Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség... 61 2.11. Elektronikus hírközlés... 61 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT... 62 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE... 62 1.1. Településrendezési javaslatok... 62 1.1.1. Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer... 62 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek... 63 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek... 63 1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek... 63 1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek... 63 1.1.2. A TSZT szerinti területi mérleg változásai... 64 1.1.3. Szabályozásból eredő változások... 65 1.1.3.1. Szabályozási terv változtatására tett javaslatok... 65 2. Szakági munkarészek... 67 2.1. Tájrendezési javaslatok... 67 2.1.1. Táj- és természetvédelemi javaslat... 67 2.1.2. A biológiai aktivitásérték számítása... 67 2.1.3. Zöldfelületfejlesztési javaslat... 68 2.2. Közlekedési javaslatok... 68 2.2.1. Parkolás... 68 2.2.2. Kerékpárutak... 68 2.2.3. Önálló gyalogutak, járdák... 68 2.3. Közművesítési javaslatok... 70 2.3.1. Vízellátás... 70 2.3.2. Szenny- és csapadékvízelvezetés... 70 2.3.3. Energiaellátás... 71 2.3.3.1. Villamosenergiaellátás... 71 2.3.3.2. Földgázellátás... 71 2.3.3.3. Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség... 72 2.3.3.4. Hulladékenergia hasznosítása... 72 2.3.4. Hírközlés... 72 2.4. Környezeti hatások és feltételek... 72 2.4.1. A talaj-, illetve a felszíni és felszín alatti vizek védelme... 72 2.4.2. A termőföld védelme... 73 2.4.3. Hulladékkezelés... 73 2.4.4. A levegő minőségének védelme... 73 2.4.5. Környezeti zaj elleni védelem... 73 2.4.6. Művi értékvédelem... 73 2.4.7. Élővilág... 73 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ... 74 1. Határozattervezet... 74 2. Rendelettervezet... 77 3. Előzetes vélemények összefoglaló... 80 4. Előzetes vélemények... 84 5

BEVEZETÉS https://maps.google.hu/maps Kisapostag Község Önkormányzat képviselő testülete által 181/2010. (XII.14.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv, valamint a Község Önkormányzat 14/2010 (XII.13) számú rendeletével jóváhagyott a Helyi építési szabályzat módosítását elindítja a Duna-M8-6 sz. főútközigazgatási határ által határolt tervezési területen belül a Dunaújváros-Kisapostag közigazgatási határ és a hulladéklerakóhoz vezető út által határolt területre vonatkozóan, amelyet a /2013. (XI.25.) Önkormányzati Képviselő-testületi határozattal erősített meg. Kisapostag Község Önkormányzatának megbízásából a Berek Tájépítész Iroda Kft. készíti Kisapostag Településszerkezeti tervének és Helyi Építési Szabályzatának, Szabályozási tervének módosítását. A településrendezési eszközök módosítására vonatkozó korm rendelet szerinti egyeztetési eljárás előtt Kisapostag önkormányzata elfogadta a 238/2013. (XI.25.) Önkormányzati Képviselő-testületi határozatával a településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszközök készítésével, módosításával összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló szabályzatát. 6

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6/A. (3) bekezdése alapján Kisapostag Önkormányzata településrendezési feladatát önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. 1. ELŐZMÉNYEK Kisapostag Önkormányzata a település egészére 2010-ben hagyta jóvá a településrendezési eszközeit. 92/2003.(IX.29.) számú önk-i határozata szól a Településfejlesztési Koncepcióról, 181/2010. (XII.14.) számú önk-i határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv, Község Önkormányzat 14/2010 (XII.13) számú rendeletével jóváhagyott Helyi építési szabályzat Azóta nem történt módosítás sem a településszerkezeti terven, sem a HÉSZ-ban és a szabályozási terven. A 181/2010. (XII.14.) számú önk-i határozattal jóváhagyott településszerkezeti tervhez, valamint a Község Önkormányzatának 14/2010 (XII.13) számú rendeletével jóváhagyott Helyi építési szabályzat és mellékletét képező Szabályozási tervhez részletesen kidolgozott megalapozó vizsgálatok készültek. Elkészült a Környezeti vizsgálat a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet alapján. A Korm. rendelet 2. számú melléklet szempontjait figyelembe véve, jelen módosítási szándék a hatások és a hatásterület jellemzői alapján nem okoznak újabb negatív változást a hatályos tervben feltártakhoz képest, ezért a hatályos tervhez készült környezeti vizsgálatban szereplő elemzéseken túl egy új környezeti vizsgálati dokumentáció a rendezési terv vonatkozásában nem tud új eredményeket felmutatni. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.), valamint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján az örökségvédelmi hatástanulmányt a településfejlesztési koncepció vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében kell elkészíteni. A Kötv. 66. -a alapján a (1)-(2) bekezdése alapján nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, amennyiben a készült, és az tíz évnél nem régebbi, illetve, ha a véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett. Mivel elkészült az örökségvédelmi hatástanulmány a 2010-ben jóváhagyott településrendezési eszközökhöz, ezért a Kötv. szerint nincs szükség új hatástanulmány elkészítésére. Jelen tervdokumentáció a településfejlesztés és településrendezés varható hatásait ismerteti az egyes szakági fejezetekben a korábban elkészült megalapozó vizsgálatok felhasználásával, frissítésével. A jelenlegi módosítás készítői megegyeznek a 2010. évi módosítás készítőivel, ezért a dokumentációban felhasználásra kerülnek a korábbi vizsgálat megállapításai. A jelenlegi Településrendezési tervek módosítása nem jelenti a korábbi Településrendezési terv teljes felülvizsgálatát, ezért az alátámasztó munkarészek csak a módosítás tárgyában szereplő területre vonatkozó, a módosítások által szükségessé vált kiegészítéseket tartalmazzák. Az alátámasztó munkarész azonban az előzőhöz képest jóval több információt tartalmaz a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően. A jóváhagyandó munkarész azonban a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet adta lehetőségeket kihasználva az OTÉK 2012. augusztus 6-ai állapotának megfelelően készül. 2. JELEN MÓDOSÍTÁS TÁRGYA A módosítás célja az érintett területen olyan rendeltetési zóna kialakítása, mely lehetőséget ad a gazdasági-logisztikai funkció használatára, valamint a távlati fejlesztési elképzelések megvalósítására. 7

Kisapostag és Dunaújváros határán lévő Hamburger-Hungária Kft. Kisapostagon lévő területeinek bővítése, valamint a két település közti területek kapcsolatának vagyon és munkavédelmi biztonsága érdekében szükséges a közigazgatási terület határán húzódó tervezett közúti szakasz megszüntetése. A tervezett módosítás nem érinti a volt hulladéklerakóhoz vezető 069 hrsz-ú út nyomvonalán tervezett gyűjtő utat. A tervezés célja érdekében a településfejlesztési koncepció nem, ugyanakkor mind a szerkezeti, mind a szabályozási terv módosítása szükséges. A területfelhasználási egységek, illetve az övezetek, építési övezetek határának módosítása a tervezett utak megszűnése, illetve a tervezés során meghatározandó esetleges új út kijelölése miatt történik. A módosítással érintett terület hatályos tervek szerinti területfelhasználási egységei és övezetei nem változnak, továbbra is gazdasági, ipari és véderdő besorolásban maradnak. Hatályos TSZT módosítási szándék TSZT módosítási szándék érvényesítése a SZT-en is. A szerkezeti terv módosításával összhangban a HÉSZ és a szabályozási terv felülvizsgálata szükséges a TSZT-vel való összhang biztosítása érdekében. Az SZT módosítása során megvizsgálandó a tervezett ipari terület feltárási lehetősége. A tervezett módosítások nagyságrendje és tartalma nem indokolja a Településfejlesztési koncepció módosítását, jelen településrendezési eljárásban arra nem kerül sor. 3. TERVEZÉSI ALAPTÉRKÉP A rendezési tervmódosítás alaptérképe a földhivatali nyilvántartás alapján készült. A papír alapon frissen kikért földhivatali alaptérképen nincs változás a 2010-es állapothoz képest, ezért a korábban felhasznált digitális alaptérkép kerül felhasználásra. Az eltérések miatt a tervkészítés a földhivatali alaptérképet vette alapul, a vizsgálati dokumentációk viszont a pontosított, a burkolathatárokat, kerítéseket, fákat, szegélyeket, közműlétesítményeket is tartalmazó geodéziai felméréssel készült térképekre készült. Az alaptérkép kiegészült a geodéziai felmérés magassági adataival. Jelen egyeztetési anyag csak a tartalmilag változással érintett településszerkezeti és Szabályozási terv tervlapjainak kivonatát tartalmazza. 8

Tervezési, módosítási terület a hatályos SZT-en Módosított alaptérkép része okker színnel jelölve a módosítandó területen belül A módosítással érintett terület földhivatali friss alaptérképe, amin látszik, hogy a digitális alaptérkép alkalmas a tervezési feladat elvégzésére. 9

4. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI DÖNTÉSEK AZ EGYEZTETÉSRŐL A Hamburger Kft. részéről jelentkező változtatási igények a településszerkezeti terv, valamint azzal összhangban a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat újabb módosítási eljárásának megindítását indokolták önkormányzati döntések alapján. Így került sor előzetes tájékoztatási anyag összeállítására, mely véleményeztetése a hatályos jogszabályok szerint megtörtént. Kivonat Kisapostag Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. november 25-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből. Kisapostag Község Önkormányzata képviselő-testülete 236/2013.(XI.25.) számú HATÁROZATA Településszerkezeti terv és HÉSZ módosításának kezdeményezése Kisapostag Község Önkormányzat képviselő testülete által a 181/2010. (XII.14.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv, valamint Kisapostag Község Önkormányzata 14/2010 (XII.13) számú rendeletével jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat módosítását elindítja a Duna-M8-6 sz. főút- közigazgatási határ által határolt tervezési területen belül a Dunaújváros-Kisapostag közigazgatási határ és a hulladéklerakóhoz vezető út által határolt területre vonatkozóan. Határidő: azonnal Felelős: Nagy Attila polgármester Kisapostag Község Önkormányzata képviselő-testülete 237/2013.(XI.25.) számú HATÁROZATA Településrendezési terv módosításához szükséges megállapodásokról 1. Kisapostag Község Önkormányzat képviselő testülete által a 181/2010. (XII.14.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv, valamint Kisapostag Község Önkormányzata 14/2010 (XII.13) számú rendeletével jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat módosítására a szerzői jogok figyelembe vételével megbízza a Berek Tájépítész Iroda Kft-t, aki a hatályos településrendezési eszközök készítésében részt vevő tervezőkkel együtt a saját szellemi tulajdonukat módosítják. 2. Kisapostag Község Önkormányzat képviselő testülete által a 181/2010. (XII.14.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv, valamint Kisapostag Község Önkormányzata 14/2010 (XII.13) számú rendeletével jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat módosítására, valamint finanszírozására Kisapostag Község Önkormányzata Megbízóként 10

háromoldalú szerződést köt Hamburger Hungaria Kft-vel, mint Finanszírozóval, és a Berek Tájépítész Iroda Kft-t -vel, mint Tervezővel. 3. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. (3) bekezdése alapján Kisapostag Község Önkormányzata településrendezési feladatát önkormányzati főépítész közreműködésével látja el, ezért Kisapostag Község Önkormányzat képviselő testülete által a 181/2010. (XII.14.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv, valamint Kisapostag Község Önkormányzata 14/2010 (XII.13) számú rendeletével jóváhagyott a Helyi Építési Szabályzat módosításának idejére Kisapostag Község Önkormányzata Megbízóként háromoldalú megbízási szerződést köt Hamburger Hungaria Kft-vel, mint Finanszírozóval, és Szabó Imrével, mint főépítésszel. Határidő: 2013. december 15. Felelős: Nagy Attila polgármester Kisapostag Község Önkormányzata képviselő-testülete 238/2013.(XI.25.) számú HATÁROZATA a településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszközök készítésével, módosításával összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló szabályzat elfogadásat A Testület a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 28-29. alapján. 1. elfogadja a településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszközök készítésével, módosításával összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló szabályzatot a melléklet szerint. 2. Felkéri a Polgármestert, a Jegyzőt és a megbízott Főépítészt, hogy a településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszközök egyeztetésének eljárásában az 1. pont szerinti szabályzat rendelkezéseinek figyelembe vételével járjanak el. Határidő: folyamatos Felelős: Nagy Attila polgármester 11

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Kisapostag a Duna menti lösz térség részeként a Dunaújvárosi kistérségben található. A térség közlekedési hálózatának fejlesztése jelentős előrelépést tett a gazdaság, és a foglalkoztatottság növekedéséhez az M6-os, és a Pentele-híd megépülésével, valamint az M8-as továbbépítésével. A közlekedési kapcsolatok a válság ellenére is dinamikus fejlődést hozhatnak a Dunaújvárosi kistérségében, így Kisapostagon is. A mintegy 1414 fős lélekszámú településtől délre és nyugatra Baracs (3.527 fő), északra Dunaújváros (48.104 fő), délkeletre Apostag (1.956 fő) fekszik. E települések közül Apostag a Duna keleti partján fekszik, nem tartozik a Dunaújvárosi kistérséghez. A Dunaújvárosi kistérség települései Baracs, Daruszentmiklós, Dunaújváros, Előszállás, Rácalmás, Kisapostag, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim közül Kisapostag a legkisebb területű, és itt a legkisebb lakosság száma. Ugyanakkor gazdasági szerepe nagymértékben megnövekedhetne településen átvágó M8 és a Duna-híd szerepének realizálódásával. A közigazgatásilag Fejér megyéhez tartozó település polgárai számos hivatalt Dunaújvárosban és Székesfehérváron találnak meg. Fejér megye intézményi infrastruktúrája jelenleg decentralizált. Dunaújváros, mint megyejogú város teljes körű középfokú és részben felsőfokú ellátást biztosít környezetének, és mint térsége foglalkoztatási központja is jelentős. Az Önkormányzat hivatali feladatait a Baracsi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Kisapostagon a Közös Önkormányzatnak csak kirendeltsége található meg. Jelentős gazdasági kapcsolat köti össze a községet Dunaújvárossal, amely országos szinten is kiemelkedő gazdasági szerepet tölt be nehézipari, könnyűipari és logisztikai központként. E miatt jelentős Dunaújváros környezetében a szuburbanizációs, aminek Kisapostag is része, és ahova az utóbbi évtizedben jelentősebb kitelepülés is történt. A gazdasági kapcsolatok ennek ellenére elsősorban a munkahely kínálattal, értékesítési és vásárlási lehetőségekkel függnek össze. Kisapostag lakosságának mintegy 70 %- a környező településeken dolgozik. Ezt az arányt növeli a városokból kiköltöző és ott munkahellyel rendelkező munkaképes lakosság is. A nagyváros egyben kedvező kereskedelmi adottságokat is kínál a környékbeli vállalkozók számára. Az egyik nemcsak munkahely-biztosító gazdasági kapcsolat Dunaújváros és Kisapostag között a Hamburger Kft., amely profiljának köszönhetően megőrizte gazdasági szerepét az elmúlt évek recessziós időszakában is. A papírfeldolgozással foglalkozó cég kisapostagi területein szeretne további beruházásokat végrehajtani a már korábban is gazdasági területként kijelölt területeken, Dunaújváros közvetlen szomszédságában, a meglévő telephely bővítéseként. A jelen tervezést nem befolyásoló távlati, egy másik leendő dunaújvárosi gazdasági kapcsolat a Salbert-szigeten tervezett kikötő összekapcsolása vasútvonallal jelentős logisztikai központ, illetve a környezetbarát szállítás élénkülését eredményezné. Kisapostag nem rendelkezik vasúthálózattal, azonban a térségben létrejövő központok megkövetelik a meglévő vasúthálózat korszerűsítését és új pályaszakaszok építését a település területén is. A Kisapostag határában lévő sportrepülőtér fejlesztése nemcsak a sportturizmusra lehet jó hatással, de a térség gyors megközelíthetőségét is biztosítja az ország minden részéről. 12

A TERVEZÉSI TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZETI ADOTTSÁGAI, KAPCSOLATAI A tervezési területet Kisapostag északi határa mentén, a Duna és a 6. sz. út között található Dunaújváros déli iparterületének legdélebbi részéhez kapcsolódik. Dunaújváros gazdaságában további tőkebeáramlással lehet számolni a jelenlegi gazdasági helyzetet ismerve a következő külső adottságok miatt: Kiváló közúti kapcsolatrendszer; Kiváló vasúti kapcsolatrendszer; Kistérségi központ jelentős vonzáskörzettel; Elkerülő utak megléte; M6-os, M8-as út fejlődést generáló hatását fogadni képes területkínálat; Ehhez járul a szomszéd Dunaújváros hatékonyságra törekvő belső politikája. A módosítással érintett terület szerves eleme a gazdasági környezetnek, amely 2007 óta tudatos tervezés eredménye. A tervezési terület egy része kereskedelmi szolgáltató, egy része ipari gazdasági terület, véderdővel és mezőgazdasági területekkel határolva. 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata Az új Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) elmondható, hogy a megyei tervezésen túl az OFTK a Budapest körüli Csapágyváros-térségek fejlődése szempontjából Dunaújváros a főváros körüli "Csapágyvárosok" közül az egyik lehetséges kitörési pontként szerepel, mint megújuló és élhető iparváros, ami a monostruktúrális ipari fellegvárból innovációs és szolgáltató térségkozponttá kíván fejlődni, miközben a Duna mellett globális és európai csomóponti szerepének megerősítést vetíti előre a dokumentáció. Ez utóbbi célt Dunaújváros csak Kisapostaggal együtt tudja megvalósítani, és jelen esetben a déli iparterületekhez szorosan kapcsolódó Kisapostag északi területeire szükséges hozzá. Dunaújváros gazdasági szerepének megerősítése már az előző Országos Területfejlesztési Koncepcióban is erősen jelent meg, amihez kapcsolódva született meg Kisapostag területfejlesztési koncepciója a község északi területeinek gazdasági fejlesztési lehetősének biztosításával. A jóváhagyott Fejér megyei Területfejlesztési Koncepcióban Dunaújvárosra vonatkozó célkitűzések közvetlenül illeszkednek az OFTK célkitűzéseihez, és megfelelnek az OTK elvárásainak is. Dunaújváros a tervben továbbra is különleges szerepet tölt be Megyei Jogú Városként. Öt megyére kiterjedő iparikereskedelmi, logisztikai és közszolgáltatási centrumként határozza meg a jövőképét, miközben a specifikus célok közt a több lábon állást, a diverzifikációt a versenyképessége innovációs, technológiai, korszerű energetikai fejlesztések általi növelésével sorolja fel. Ezt elsősorban Dunaújváros intermodális központtá alakításával, az ipari-logisztikai szerepkör és beszállítói hálózat, valamint vállalkozási klaszterek fejlesztésével és hajózóút potenciál hasznosításával kívánja. (Fejér megyei Területfejlesztési Koncepció). Dunaújváros IVS-ben szerepel, hogy "Dunaújváros a településközi koordináció és az agglomerációs együttműködés megteremtésével a környező településekkel harmonikus együttélést a kölcsönös előnyökön alapuló funkciómegosztás elve alapján kívánja megvalósítani." 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.3.1. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény A különböző térségi között vannak törvényi szintre emelt területrendezési tervek, különböző igazgatási és regionális szervezetek által elfogadott stratégiai tervek és programok. Mindezen 13

dokumentumok közül a településrendezésre legmeghatározóbb az Országos Területrendezési Terv (OTrT) illetve a Fejér Megyei Rendezési Terv, melyek a településrendezési tervezés lehetőségeit behatároló területrendezési tervekké váltak. Az elmúlt másfél évben a településrendezést befolyásoló jogszabályok mindegyike változott, többször is. Az OTrT módosítása 2014. január elsejétől hatályos, és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Az OTrT különböző mellékletei meghatározzák a térségen belül is a szerkezeti terv elemeit, valamint további térségi övezeteket, melyekre vonatkozóan külön előírásokat foganatosít. Ezek a lehatárolások tovább pontosodtak a Fejér Megyei Rendezési tervben. A OTrT módosításával azonban megszűntek eddigi országos és térségi övezetek, és létrejöttek újak, melyek vizsgálatát az OTrT 31/B. rendelkezései határozzák meg. Az Ország új Szerkezeti Terve a tervezési területet vegyes területfelhasználású térségként határozza meg "ahol a mezőgazdaságnak és erdőgazdaságnak egyaránt meghatározó szerepe van, és a mezőgazdasági területek és erdőterületek mozaikossága jellemző". OTrT 31/B. A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. (7) bekezdése, valamint 10. -a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni, - nem érinti országos műszaki infrastruktúra a tervezési területet b) a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. (2) bekezdésének előírásait kell alkalmazni, - a FmTrT térségi kategóriának megfelelően kell alkalmazni az OTrT előírásait, ahol többnyire hagyományos vidéki települési térségben található a módosítással érintett terület (lsd. a következő fejezetben). OTrT 6. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; 7. (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. - A tervezési terület és a módosítással érintett terület északi része érintett az Országos Erdőállomány Adattár (OEA) szerint erdőterületekkel, ugyanakkor a tényleges módosítások nem érintik az OEA szerint erdőterületeket. 14

http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/ (2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. 8. (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - beépítésre szánt területté nem minősíthető. - nem érintett a tervezési terület sem az (1) sem a (2) bekezdés területeivel 9. (6) A településrendezési eszközök készítése során a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, az FmTrT figyelembe vételével készül a terv b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb ±5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt. nem érinti országos műszaki infrastruktúra a tervezési területet (7) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét. - országos nem érinti a tervezési területet, térségi esetén a kapcsolódás biztosított 9/A. A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben szereplő regionális és egyéb vasúti pályák közül azok területét, amelyen a közszolgáltatás szünetel vagy megszűnt, a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. nem érintett a tervezési terület 10. (1) Az 1/5-1/7. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. (2) Az 1/1-1/4. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét - érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. 15

(3) Az 1/8-10. számú mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét - érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. (4) Az 1/11. melléklet 1. pontjában szereplő Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározókat az ott felsorolt települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt települések közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét - érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. nem érintett a tervezési terület az (1)-(4) bekezdés hálózati elemeivel 11. A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel. nem érintett a tervezési terület az 11. előírásával Az OTrT országos övezeteket is meghatároz. OTrT 31/B. e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni, g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni OTrT - ökológiai hálózat övezete nem érinti a tervezési és módosítással érintett területet OTrT - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete érinti a tervezési és módosítással érintett területet, de új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre OTrT - jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete érinti a tervezési és módosítással érintett területet, de új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre OTrT - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete nem érinti a módosítással érintett területet 16

OTrT - tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete nem érinti a módosítással érintett területet, új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, a vonatkozó előírásokat 2015. január 1-től kell alkalmazni OTrT - világörökségi és világörökség várományos terület övezete a teljes közigazgatási területet érinti OTrT - országos vízminőségvédelmi terület övezete a teljes közigazgatási területet érinti OTrT - nagyvízi meder terület övezete nem érinti a módosítással érintett területet 17

OTrT - kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete nem érinti a települést sem 12. (7)... A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezetek előírásait is alkalmazni kell. (Lásd a következő fejezet) (8) Ahol a törvény külön övezeti előírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. 12/A. (2) A megyei területrendezési tervben a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét, a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét, az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét, a földtani veszélyforrás területének övezetét, a honvédelmi terület övezetét az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A megyei területrendezési tervekben alkalmazott, továbbá ott megállapított egyéb térségi övezeteket tényleges kiterjedésüknek megfelelően kell lehatárolni. 13/A. (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. - nem kerül sor bányakijelölésre, ilyen szándéka nincs sem a településnek, sem a beruházónak. 13/B. A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre 14/B. (1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. - A közigazgatási területen a világörökségi várományos terület lehatárolásást a teljes közigazgatási terület felülvizsgálatakor lehetséges megtenni. A világörökségi várományos területek esetében konkrét kijelölés még nem történt meg, de a helyszínek többnyire ismertek, amelyek a településen a 6 sz. főút mentére koncentrálódnak. Az már most megállapítható, hogy a tervezési területen, annak is a beavatkozással érintett részén nem is lesz világörökségi helyszín kijelölés. Az is valószínűsíthető azonban a település adottságait, értékeit ismerve, hogy a településen általában a korábban gazdasági területek számára kijelölt területek nem érdemesek világörökségvárományos terület kijelölésére. Kijelölés hiányában világörökségi kezelési terv sem készült a településre vonatkozóan. Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében 15. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. - a 18

hatályos településrendezési eszközökben kijelölésre, lehatárolásra kerültek a vízvédelemmel érintett területek, melyek nem érintik a jelenlegi tervezési, illetve módosítási területet. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. - nem kerül sor bányakijelölésre, ilyen szándéka nincs sem a településnek, sem a beruházónak. 16. A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. - nem érinti az övezet a módosítással érintett területet, de új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre. 1.3.2. A Fejér Megye Területrendezési Tervéről szóló rendelet (2009) Az OTRT-ben rögzített szerkezeti elemeket és a térségi övezeteket a Fejér Megye Területrendezési Tervéről szóló Fejér Megye Közgyűlése 1/2009.(II. 13.) K. R. SZ. rendelete pontosítja a megye területén. A tervezési terület és a módosítással érintett terület is hagyományos vidéki települési, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási térségeket érint. A területfelhasználás módosítása a települési térségben történik, amely nem korlátozott a területhasználat kialakítást illetően a TSZT-ben. Megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok PmTrT 5. a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; a jelenlegi tervezési feladat nem érinti az erdőgazdálkodási térséget, nem kerül sor az erdőgazdálkodási térségbe eső terület módosítására b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; a jelenlegi tervezési feladat során a mezőgazdasági térségben nem kerül kijelölésre új beépítésre szánt terület. e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; a jelenlegi tervezési feladat során nagyvárosias lakóterület és vegyes terület nem kerül kijelölésre hagyományosan vidéki települési térségben sem. (1) Az erdőgazdálkodási térség Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területét a településszerkezeti terv legalább 95%-ban csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolhatja. - A tervezési terület és a módosítással érintett terület északi része érintett az Országos 19

Erdőállomány Adattár (OEA) szerint erdőterületekkel, ugyanakkor a tényleges módosítások nem érintik az OEA szerint erdőterületeket. (lsd. még előző fejezet) (2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. - nem érintett a (2) bekezdés előírásaival a módosítással érintett terület (3) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. (4) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésére szánt területté nem minősíthető. - nem érintett a (3)-(4) bekezdés előírásaival a tervezési terület. 7. (1) Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. - a hatályos településrendezési eszközökben kijelölésre, lehatárolásra kerültek a térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalai és védőtávolságai, melyek részben érintik a tervezési területet, a településrendezési eszközök készítésekor és módosításakor is figyelembe lettek véve. (2) A magterület, ökológiai folyosó területén áthaladó közlekedési, elektronikus hírközlési, villamos energia és más energiahordozók vonalas infrastruktúra-hálózatainak engedélyezési eljárásaiban - a magterületet vagy az ökológiai folyosó területét érő legkisebb mértékű környezetterhelés és környezetigénybevétel előidézése érdekében -, a természetvédelmi hatóság a környezethasználatot feltételhez kötheti, valamint kiegyenlítő intézkedést írhat elő. (3) A megyei területrendezési tervben szereplő országos vasúti mellékvonalak területét a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. (4) Az országos területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőműnek, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemének, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúrahálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezése az állami főépítész területfelhasználási engedélye alapján történik. - nem érintett a 7. (2)- (4) bekezdés előírásaival a tervezési terület. (5) Az 1/3., 1/7-9. és 1/15. számú mellékletekben szereplő országos és térségi műszaki infrastruktúrahálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, a megyei szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. - azok figyelembe vételével lettek meghatározva és megvalósítva, nem érintik a tervezési területet. 6) Az 1/2. és 1/4. számú mellékletekben szereplő országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét érintve, a megyei szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. - azok figyelembe vételével lettek meghatározva és megvalósítva, nem érintik a módosítással érintett területet. (7) Az 1/12-14. számú mellékletekben szereplő országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét érintve, a megyei szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. - azok figyelembe vételével lettek meghatározva és megvalósítva, nem érintik a tervezési és módosítással érintett területet. (8) A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van az érintett település településrendezési tervével és helyi építési szabályzatával. 20

(9) A bányászati tevékenység következtében megváltozott külszíni területen - a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül - tájrendezés csak a bányatelek megállapításakor elkészülő tervek alapján, a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelően történhet. nem érintett a 7. (8)-(9) bekezdés előírásaival a tervezési terület. Az OTrT és az FmTrT térségi övezeteket is meghatároz. OTrT 31/B. e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni, g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni FmTrT térségi övezetek FmTrT - ökológiai folyosó övezete nem érinti módosítással érintett területet Országos ökológiai hálózat övezetei http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm FmTrT - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete érinti a tervezési területet FmTrT - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete nem érinti a tervezési területet 21

FmTrT - térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete nem érinti a tervezési területet FmTrT - térsgi tájképvédelmi terület övezete nem érinti a módosítással érintett területet FmTrT - ásványi nyersanyaggazdálkodási terület övezete nem érinti a települést FmTrT - kiemelt fontosságúhonvédelmi terület övezete nem érinti a települést FmTrT - világörökségi és világörökség várományos terület övezete a teljes közigazgatási területet érinti FmTrT - nagyvízi meder terület övezete nem érinti a módosítással érintett területet 22