ETIKA A témakörök és az ajánlott irodalom jegyzéke 1. Az etika szó eredete, jelentése. Etika erkölcs morál viszonya. 2. Az emberről alkotott kép néhány fontosabb mozzanata a történelem során. 3. Előzetes erkölcsi tapasztalat és tudás. 4. Az erkölcs eredetéről. Érzék, jogok, kötelességek. 5. Erkölcs és erkölcsök, moralitás és szaktudományok. 6. Törvény, szabadság, determinizmus. 7. A lelkiismeret antitézisei. 8. A lelkiismeret autonómiája. 9. Moralitás és erkölcs. 10. Civilizáció és erkölcs. 11. Gazdaság, politika és erkölcs. 12. Az erény és a boldogság. 13. Egyenlőség és megkülönböztetés. A feminizmus. 14. Erkölcsi érvelésmódok. Etikai elméletek Nyíri Tamás: Bevezetés az etikába (Bp. 1997.) Hársing László: Bevezetés az etikába (Miskolc, 1999.) Arno Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába (Herder, Bp. 1992.) 296-357. Maria Fürst: Bevezetés a filozófiába (Ikon, Bp. 1993.) 143-164. Richard Norman: The Moral Philosophers (Clarendon Press, Oxford, 1983.) W. Schulz: Grundprobleme der Ethik (1989.) Sopron, 2007. 02. 04.
FILOZÓFIATÖRTÉNET Andragógia BSc 1. Gnoszticizmus és manicheizmus 2. Az arab filozófia a középkorban. 3. Hermetikus filozófia a reneszánszban. 4. Filozófia a reformáció idején. 5. Bölcseleti irányzatok az újkor kezdetén. 6. Bölcseleti felfogások a romantika idején. 7. Heidegger fundamentális ontológiája. 8. Spanyol egzisztencializmus (Unamuno, Ortega). 9. Tudományfilozófia a XX. században (Schlick, Gödel, Carnap, Popper). 10. A filozófiai antropológia (Scheler, Gehlen). 11. A fenomenológiai módszer és alkalmazásai. 12. A hermeneutika 1. (Gadamer, Ricoeur). 13. A hermeneutika 2. (Pareyson, Vattimo, Hirsch) 14. A tudás archeológiája Michel Foucault nyomán. 15. Filozófiai tendenciák a XX. század utolsó harmadában. Szakirodalom: M. Heidegger: "...Költőien lakozik az ember..." T-Twins, Bp. 1994. H-G. Gadamer: A szép aktualitása T-Twins, Bp. 1994. Arno Anzenbacher Bevezetés a filozófiába Herder, Bp. 1992. M. Foucault: A tudás archeológiája Atlantisz, Bp. 2001. Sopron, 2007. 02. 04.
Kulturális antropológia 1. Adalékok a kultúra és civilizáció fogalmának jelentésváltozásaihoz. 2. A prehisztorikus társadalmak kultúrájának főbb elemei. 3. A szakrális-profán oppozíció. 4. A mitikus és racionális tudás a történelemben. 5. A középkori Európa kulturális modellje 6. Az európai kultúra kettőségének problémája, a középkori népi kultúra. 7. A nyugati civilizáció szociogenezisének főbb összetevői. 8. A fegyelmezés diskurzusa Európában. 9. Az időkezelés változása az újkorban. 10. A gyermek helyzetének és a család jelentésének átalakulása Európában. 11. A halálhoz való viszony kulturális attitűdjei. 12. Test és identitás új összefüggései az ezredvégen. Olvasmányok: 1. Rüdiger Safranski: A Gonosz avagy a szabadság drámája (Bp. 1999.) 17-33. 2. James G. Frazer: Az Aranyág (Bp. 1995.) 21-51. 3. Mircea Eliade: A szent és a profán (Bp. 1987.) 15-60. 4. Hamvas Béla: A hiteles görögség, in:babérligetkönyv-hexakümion (Szombathely,1995.) 319-341. 5. Henri Focillon: A formák élete- A nyugati művészet (Bp. 1982.) 99-111. 6. Aron J. Gurevics: A középkori népi kultúra (Bp.1986.) 262-296. 7. Vigh Éva: Ethos és kratos között (Bp. 1998.) 8. Michel Foucault: Felügyelet és büntetés (Bp.1987.) 193-211. 9. Edward Thompson: Az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus, in:időben élni (Bp. 1988.) 60-116. 10.Philippe Ariés: Gyermek, család, halál (Bp.1987.) 246-306. 11. Norbert Elias: A haldoklók magányossága (Bp. 2001.) 12. Mike Featherstone: A test a fogyasztói kultúrában, in: Featherstone-Hepworth-Turner: A test (Bp. 1997.) 70-107. Sopron, 2007. február 4.
Médiakultúra Tematika: 1. A társadalmi kommunikáció médiumai. 2. A szimbolikus világ formáló attitűdjei. 3. Szerepek és sorsok a média világában. 4. Illúziók: a közönség hatalma, a választék sokszínűsége stb. 5. A tudattalan befolyásolás módozatai: sztereotípiák, heurisztika, narratívák. 6. A tér- és időformálás dramaturgiája. 7. A környezetrajz és az atmoszféra varázsa. 8. Erős és gyenge műfajok a médiakultúrában. 9. Műfajok, mítoszok, archetípusok a tömegkultúrában. 10. A midcult-média sajátosságai. 11. Az elitkultúra sajátosságai. 12. Identitás és kommunikáció a médiakultúrában. 13. A médiakommunikáció zavarai. 14. Média és a mindennapi folklór. George A média rejtett üzenete Osiris, Bp. 2000. Gerbner: Philippe Breton A manipulált beszéd Helikon, Bp. 2000. Bíró Yvette A hetedik művészet Osiris, Bp. 1998. André Bazin Mi a film? Osiris, Bp. 1999. Király Jenő Mágikus mozi Korona, Bp. 1998. Jean Baudrillard Az utolsó előtti pillanat Magvető, Bp. 2000. Gilles Deleuze: A mozgás-kép Osiris, Bp. 2001. Gilles Deleuze: Az idő-kép Osiris, Bp. 2002. Sopron, 2007. 02. 05.
Modern művészetelméletek Tematika: 1. Adalékok a művészet lélektani megközelítéséhez. 2. A művészettörténeti fogalomképzés kérdései. 3. Művészetelméleti tipológiák a XIX-XX. század fordulóján. 4. A művészettörténeti alapfogalmak Wölfflin nyomán. 5. Művészet szellemtörténeti megközelítésben. 6. Képszerűség és elbeszélés, látvány és narratíva összefüggései. 7. A képiség új szerepe az ezredfordulón. 8. A nyitott/zárt műalkotás kérdése. 9. Konnotációk és kontextusok a tárgyak és a terek világában. 10. Kortárs diskurzusok a művészetről: a feminizmus és a posztkolonializmus. 11. A kortárs művészet kérdései: a médiaművészet problémája. 12. Strukturalizmus és szemiotika az esztétikában. 13. A hermeneutikai interpretáció. 14. Ikonográfia és ikonológia. 15. Művészetfilozófia a művészet vége után. Jacob Burckhardt A reneszánsz Itáliában Bp. 1978. Alois Riegl Művészettörténeti tanulmányok Balassi, Bp. 1997. Wilhelm Worringer Absztrakció és beleérzés Gondolat, Bp.1988 Aby M. Warburg: Válogatott tanulmányok Bp. 1995. Heinrich Wölfflin: Művészettörténeti alapfogalmak Bp. 1998. Henri Focillon: A formák élete A nyugati művészet Gondolat, Bp. 1984. Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások I-III. Bp. 1988-1999. Bacsó Béla (szerk.) Kép-fenomén-valóság Kijárat, Bp. 1998. Sopron, 2007. 02. 05.
Nevelésfilozófia 1. A nevelésfilozófia paradoxonai és perspektívái. 2. Természet és erkölcsösség. 3. Ész és haszon. 4. A pluralizmus mint pedagógiai paradoxon. 5. A posztmorális szubjektivitás. 6. A nevelés mint egyezkedés. 7. Erkölcsi tapasztalat és tanulás. 8. Etikai igény és érvényesség. 9. Nyitás és beavatás. 10. Nevelés és antropológia. 11. A nevelés fő történeti irányultságai. 12. Konzisztencia és nevelés. 13. Individualizáció és szocializáció. 14. Az egyén természetisége és a nevelés. 15. Az idősíkok szerepe a nevelésben. Oelkers, Jürgen Nevelésetika Vince Kiadó, 1998. Angelusz Erzsébet Antropológia és nevelés Akadémiai, 1996. Rousseau, J.-J. Emil avagy a nevelésről Gondolat, 1978. Mead, Margaret Férfi és nő Osiris, 2003. Karácsony Sándor A magyar észjárás Magvető, 1981. Huizinga, Jan Homo Ludens Athenaeum, 1944. Ancsel Éva Az élet mint ismeretlen történet Atlantisz, 1995. Illich, Ivan Deschooling Society Harper and Row, 1971. Sopron, 2007. 02. 05.
Természet -és tájesztétika tematika 1. Természet, környezet, ember az európai gondolkodásban. 2. A természeti szép különféle értelmezései az esztétikában. 3. A természeti és környezeti esztétikum az európai kultúrában. 4. A természeti és környezeti esztétikum a Távol-Keleten. 5. Kölcsönhatások a távol-keleti és az európai környezetkultúrában. 6. Az ökológiai esztétika paradigmája a környezetalakításban. 7. A természeti szép értelmezései az angolszász esztétikában. 8. A természeti szép értelmezései a német esztétikában. 9. Környezettudatosság és környezetesztétika. Kötelező irodalom: 1. Buttlar: Az angolkert. A klasszicizmus és a romantika kertművészete (Bp. 2000.) 9-23. 2. G. Simmel: A táj filozófiája, in: Velence, Firenze, Róma (Bp. 1990.) 99-110. 3. M. Heidegger: A földút, in:...költőien lakozik az ember... (Bp. 1994.) 219-222. 4. H. Blumenberg: A természet utánzása, in: Kép-fenomén-valóság (Bp. 1997.) 191-219. 5. Hamvas Béla: Az öt géniusz (Szombathely, 1988.) 5-20, 34-43. 6. R. Webster: Feng Shui a gyakorlatban (Bp. 1998.) 18-58. Ajánlott irodalom: 1. P.C. Mayer-Tasch: Ein Netz für Ikarus (München,1987.) 2. G. Böhme: Für eine ökologische Naturästhetik (Frankfurt/M. 1989.) 3. M. Seel: Eine Ästhetik der Natur (Frankfurt/M. 1990.) 4. H. Böhme: Natur und Subjekt (Frankfurt/M. 1988.) Feladat: Dolgozat készítése a megadott témakörökön belül a kötelező irodalmak egyikének alapján, további önállóan feldolgozott szakirodalom felhasználásával. A terjedelem 7000-15.000 n között kell, hogy legyen, 12-es betűmérettel, 1.5-ös sorközzel. Csak az a dolgozat kerül kiértékelésre, amelyik tartalmazza a szövegközi idézetek és a felhasznált irodalom tételes jegyzékét is. Sopron, 2007. 02. 04..