Irodalomtanítás az amerikai és a magyar középiskolában

Átírás

1 Irodalomtanítás az amerikai és a magyar középiskolában Dr. Gordon Győri János ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

2 Szempontok jogi szabályozás a tantárgy iskolai helyzete a tantárgy szerkezete (nyelvtan/irodalom; jegyek, érettségi stb.) jellemző tananyag-elrendezés olvasmányok az órai munka jellege mérés, értékelés kimeneti rendszerelemek

3 1. Jogi szabályozás államonként, iskolakörzetenként eltérő szabályozás általában laza szabályozás a végső döntés nagy mértékben az iskoláé, a szülői testületeké, a munkaközösségé, a tanáré nemzeti alaptanterv kerettanterv helyi tanterv érettségi

4 2. A tantárgy iskolai helyzete a középiskolán belül (többnyire évfolyam) a tanítási szinttől függően erősen változó (standard szint, AP-osztály, nemzetközi érettségi stb.) specializáció: pl. - AP stb. kiemelt jelentőségű tantárgy heti 4-5 óra (általában 3 irodalom nyelvtanóra / hét) specializáció: pl osztály fakultáció - emelt szintű érettségi előkészítő - szakkör kiemelt jelentőségű tantárgy (a nemzeti kultúra fő hordozója)

5 3. English (angol és írás/szövegalkotás/kreatív írás) nyelvtan és irodalom tantárgy (magyar nyelv és irodalom) A tantárgy szerkezete a két tárgyból egy iskolai vitt pontszám számítása; ugyanakkor: egy érettségi pont; de: kétféle tételsor stb.

6 4. Jellemző tananyag-elrendezés tematikus, motivikus stb.; előfordul, de nem jellemző a kronologikus tananyag-elrendezés sok helyen: o. angol és amerikai irodalomtörténet egy tipikus iskolai választék re: - multikulturális irodalom, civilizációtörténet, korai brit irodalom, későbbi brit irodalom, világirodalom, fogalmazás, 20. századi irodalom, Shakespeare szeminárium, kreatív írás, szónoklattan és vita, jelentős amerikai írók, helyi írók, sci-fi, modern kommunikáció, irodalom és élet (Tóthné Mátyás Erzsébet nyomán) az általános iskolák nagy részében 7.-től kronologikus a középiskolákban szinte kivétel nélkül kronologikus kronológiától eltérő programok (pl. Arató/Pála; Sulinova magyartanítási programja stb.)

7 5. Olvasmányok általában helyi kánon (állami, oktatási körzeti, munkaközösségi, személyes tanári); a szokásjog erősebb, mint a szabályozók kialakul mégis egy tanítási szokásjogon alapuló kánon (az alábbi 10 művet említették meg a leggyakrabban: Hamlet, Rómeo és Júlia, Macbeth, Julius Caesar, Hucleberry Finn, A skarlát levél, A nagy Gatsby, Egerek és emberek, A legyek ura, és a Ne bántsátok a feketerigót (Harper Lee: To kill a mockingbird) sok lokális, helyi kisközösségi érdekeltséget kifejező irodalmi mű kerettanterv stb. a tanárok egyébként is nagyon erősen ragaszkodnak a több évtizeddel ezelőtti, még saját maguk által is tanult kánon műveihez vezető szempont az esztétikai érték és a nemzeti kulturális kohéziós érték; igen kevés olyan mű, amely a mai valóság közvetlen kérdéseit taglalja a gyerekek szemszögéből

8 6. Az órai munka jellege frontális, kevéssé aktiváló munka is, de nem dominánsan; sok csoportmunka, projekt, tanulói egymást tanítás stb. Gardner-iskolák: más területek feldolgozási elvei alapján erősen átalakulóban (tanárképzés), de jelenleg még mindig dominánsan tanárközpontú, frontális az irodalomtanítás sokszor nem más, mint: - diktálás - tanári magyarázat - zárt kérdéses frontális órai munka és hasonlók kreatív feladatok olykor kreatív feladatok

9 7. Mérés, értékelés teljesítménymérés: változó, sok helyen százalékokban szisztematikus írásos értékelés is teljesítménymérés: osztályzatokkal (1-5) nem szisztematikus írásos értékelés

10 8. Kimeneti rendszerelemek pld. ACT/SAT SAT I. általános / SAT II tantárgyi SAT I. (szövegértés, szövegalkotás; nincs kulturális ismeretre vonatkozó kérdés SAT II. célzott tantárgyi kérdések (irodalom, nyelvtan) iskolai osztályzatok stb. kétszintű érettségi

11 Szemléleti alapkülönbségek a roppant erős diverzitás fenntartása az equity (méltányos egyenlőség) erősítése általános készségekben és technikákban megfelelően fejlesztett személy, aki valamennyit ismer a kultúrából is a társadalmi diverzitás egyes elemei nem eléggé világosan látszanak, nem tematizálódnak a szegregáció az oktatásban szélsőségesen erős; az oktatás nem szolgálja eléggé a társadalmi mobilitást kulturált személy, aki általános készségeiben sem megalapozatlan

12 Mindamellett a társadalmi változások miatt igen sok jelenleg is zajló, korábban elképzelhetetlen változás a magyartanításban: - sokkal több téren szabadság a tanári választásban - a kétszintű érettségi jelentős változásokat hozott (miközben konzervált is sok mindent); pl. középszint, írásbeli, esszé: nem feltétlenül szépirodalomról szól - kísérlet az integrált magyar tantárgy bevezetésére (Sulinova-program) - a tanárképzésben és ennek köszönhetően a tanárjelöltek munkájában már erősen érezhető a kizárólag frontális, tanárközpontú tanítás megváltozása, a módszertani megközelítések bővülése

13 kísérletek a kronológia kizárólagosságának megszüntetésére gazdagabb, szabadabb választék a kötelező olvasmányok terén (kötelező közös kölcsönös olvasmányok) befogadóközpontúbb elemek is megjelennek a magyartanításnak; élményközpontú irodalomtanítás posztmodern irodalomtankönyvek is megjelennek már elérhetőek könyvek, írások a kreatív írásokról új technikák a mérésben-értékelésben Általában: a sokféleség, a diverzítás, a gyerekek életkorához, ismereteihez, környezetéhez alkalmazkodóbb elemek bővülése, növekedése, több kapcsolat az irodalomórák és a külső világ valósága között. Jelentősen nagyobb hangsúly a készségfejlesztésen, köztük az általános készségek fejlesztésén is

14 Ami nem változik, és nem is kell, hogy változzon az irodalom, az írás/olvasás szeretetére nevelés az alapvető emberi értékekre nevelés; általános humanista értékrend a bátor és kritikus, demokratikus állampolgáriságra nevelés